31977L0649[1]

A Tanács irányelve (1977. szeptember 27.) a gépjárművek vezetőinek látóterére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1977. szeptember 27.)

a gépjárművek vezetőinek látóterére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(77/649/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottságtól javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel a műszaki követelmények, amelyeknek az egyes tagállamok jogi előírásai alapján a gépjárműveknek meg kell felelniük, többek között a vezetők látóterére is vonatkoznak;

mivel ezek a követelmények tagállamonként különböznek; mivel ebből következően szükségszerű, hogy mindegyik tagállam vagy kiegészítésként, vagy jelenlegi szabályozása helyett azonos követelményeket fogadjon el, hogy ezáltal mindenekelőtt bármely járműtípushoz alkalmazni lehessen a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) szerinti EGK-típusjóváhagyási eljárást;

mivel kívánatos a műszaki követelményeket úgy kialakítani, hogy ugyanazt a célt szolgálják, mint azok a munkálatok, amelyeket jelenleg e tárgyban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága végez;

mivel azokat a követelményeket az M1 kategóriába tartozó gépjárművekre kell alkalmazni (a gépjárművek nemzetközi osztályba sorolása a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében található);

mivel a gépjárművekről szóló, vonatkozó nemzeti jogszabályok közelítése azt is magába foglalja, hogy az egyes tagállamok kölcsönösen elismerik a közös követelmények alapján minden egyes tagállam által elvégzett ellenőrzéseket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában: "jármű": valamennyi (a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott), közúti forgalomba való részvételre szánt, az M1 kategóriába tartozó gépjármű, amely legalább négy kerékkel rendelkezik, tervezési sebessége pedig meghaladja a 25 km/órát.

2. cikk

Egyik tagállam sem utasíthatja el EGK-típusbizonyítvány vagy nemzeti típusbizonyítvány megadását egy jármű számára a vezető látóterére vonatkozó indokok alapján, ha az megfelel az I., III. és IV. mellékletben előírt követelményeknek.

3. cikk

Egyik tagállam sem utasíthatja vissza vagy tilthatja meg bármely jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a vezető látóterére vonatkozó indokok alapján, ha az megfelel az I., III. és IV. mellékletben előírt követelményeknek.

4. cikk

Az a tagállam, amely korábban megadta a típusbizonyítványt, megteszi a szükséges intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy az I. melléklet 2.2 pontjában említett rész vagy jellemző bármilyen módosításáról való tájékoztatást biztosítson. E tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak kell meghatározniuk, hogy szükséges-e további vizsgálatokat végezni a módosított járműtípuson, és új vizsgálati jelentést készíteni. Ha e vizsgálatok azt mutatják, hogy ezen irányelv követelményei nem teljesülnek, módosítást nem lehet engedélyezni.

5. cikk

A 70/156/EGK irányelv 13. cikkében megállapított eljárás szerint történik az I., III., IV. és V. melléklet követelményeinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása.

Mindazonáltal ezen eljárás nem alkalmazható a 180°-os menetirányú látótértől eltérő látótérre vonatkozó rendelkezéseket bevezető módosításokra.

6. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított 18 hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

A mellékletek jegyzéke

I. MELLÉKLET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, ELŐÍRÁSOK, VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

1. HATÁLY

1.1. Ezen irányelv az M1 kategóriába tartozó járművek vezetőinek 180º-os menetirányú látóterére vonatkozik.

1.1.1.

Ezen irányelv célja a megfelelő nagyságú látótér biztosítása, amikor a szélvédő és más üvegfelületek szárazak és tiszták.

1.2.

Ezen irányelv követelményei úgy vannak megfogalmazva, hogy azokra az M1 kategóriájú járművekre legyenek alkalmazhatók, melyekben a vezető a bal oldalon helyezkedik el. Azokra az M1 kategóriájú járművekre, melyekben a vezető a jobb oldalon helyezkedik el, ezeket a követelményeket, adott esetben, a kritériumok megfordításával kell alkalmazni.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

(2.1.)

2.2. "Járműtípus a látótér vonatkozásában": azok a járművek, amelyek nem különböznek az olyan alapvető szempontok tekintetében, mint:

2.2.1.

a külső és belső formák és elrendezések az 1. pontban előírt területen belül, amelyek befolyásolhatják a kilátást; és

2.2.2.

a szélvédő mérete és alakja, valamint felszerelésének módja.

2.3. "Háromdimenziós koordinátarendszer": olyan referenciarendszer, amely egy függőleges hosszanti X-Z síkból, egy vízszintes X-Y síkból és egy függőleges keresztirányú síkból áll (lásd IV. melléklet, függelék, 5. ábra); a rendszert a rajzok tervezési pontjainak helyzete és ezeknek a pontoknak a valóságos járművön elfoglalt helyzete közötti méretbeli összefüggések meghatározására kell használni. A jármű rendszerhez viszonyított kijelöléséhez szükséges eljárást a IV. melléklet írja elő; az összes, a zérus alappontra vonatkoztatott koordinátát egy üzemkész állapotban lévő járműre kell alapozni (a 70/156/EGK irányelv I. melléklete 2.6 pontjának meghatározása szerint), valamint az első ülésen helyet foglaló utasra, az utas tömege 75 kg ± 1 %.

2.3.1.

A beállítható szabad magasságot lehetővé tevő felfüggesztéssel felszerelt járműveket a jármű gyártója által meghatározott szokásos üzemi feltételek mellett kell vizsgálni.

2.4. Elsődleges referenciajelek

"Elsődleges referenciajelek": üregek, felületek, jelek és azonosító jelek a jármű felépítményén. Az alkalmazott referenciajelek típusa és az egyes jeleknek a háromdimenziós koordinátarendszer X, Y és Z koordinátáihoz és a tervezési alapsíkhoz viszonyított helyzetét a jármű gyártójának kell meghatároznia. Ezek a jelek lehetnek a felépítmény-összeszerelés céljaira alkalmazott ellenőrzési pontok;

2.5. Az üléstámla dőlésszöge

(lásd a III. melléklet 1.3 pontjában)

2.6. Az üléstámla tényleges dőlésszöge

(lásd a III. melléklet 1.4 pontjában)

2.7. Az üléstámla tervezett dőlésszöge

(lásd a III. melléklet 1.5 pontjában)

2.8. V pontok

"V pontok": olyan pontok, amelyek helyzetét az utastérben az első ülésen a legszélső kijelölt üléshelyzetek középpontjain keresztülmenő függőleges hosszanti síkok függvényében, és az R ponttal, valamint a tervezett üléstámlával kapcsolatban kell meghatározni, amely pontokat a látótér követelményeinek való megfelelés igazolására használnak;

2.9. R pont vagy ülés referenciapontja

(lásd a III. melléklet 1.2 szakaszában)

2.10. H pont

(lásd a III. melléklet 1.1 szakaszában)

2.11. A szélvédő alappontjai

"Szélvédő alappontjai": olyan pontok, amelyek a V pontokból a szélvédő külső felülete felé húzott vonalaknak a szélvédővel alkotott metszéspontjaiban helyezkednek el.

2.12. Átlátszó terület

"Átlátszó terület": a jármű szélvédőjének vagy egyéb üvegezett felületének az a területe, amelynek fényáteresztő képessége a felületre merőlegesen mérve nem kisebb 70 %-nál.

2.13. P pontok

"P pontok": azok a pontok, amelyek körül a vezető feje elfordul, amikor a vízszintes síkban fekvő tárgyakat szemmagasságban nézi.

2.14. E pontok

"E pontok": azok a pontok, amelyek a vezető szemeinek a középpontját képviselik, és annak a mértéknek a meghatározására használják, amennyire az A. oszlopok takarják a látóteret.

2.15. A. oszlop

"A. oszlop": bármely tető alátámasztását megvalósító tartószerkezet a V pontok előtt 68 mm-re elhelyezkedő függőleges keresztirányú síktól menetirányban, és magában foglalja a nem átlátható részeket, mint a szélvédő szegélyek, ajtókeretek, melyek csatlakoznak vagy határosak az ilyen tartószerkezettel.

2.16. Vízszintes ülésbeállítási tartomány

"Vízszintes ülés beállítási tartomány": a szokásos vezetői testhelyzet tartománya, amelyet a jármű gyártója jelöl ki a vezetőülés beállításához az X tengely irányában (lásd 2.3.).

2.17. Kiterjesztett ülésbeállítási tartomány

"Kiterjesztett ülésbeállítási tartomány": az a tartomány, amelyet a jármű gyártója jelöl ki az ülés beállításához az X tengely irányában (lásd 2.3.), túl a 2.16. pontban meghatározott szokásos vezetői testtartás tartományán, és az ülésnek ággyá történő átalakításához vagy a járműbe való beszállás megkönnyítéséhez használnak.

(2.18.)

3. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.

A járműtípus vezetői látóterére vonatkozó EGK-típusjóváhagyási kérelmet a jármű gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.

A következő okmányokat három példányban csatolják, a következő adatokkal együtt;

3.2.1. a jármű leírása, a 2.2. pontban említett pontokra való tekintettel, méretezett rajzokkal és vagy az utastér fényképével, vagy annak ún. "robbantott" szerkezeti rajzaival együtt. A jármű típusát azonosító számokat és/vagy jelzéseket meg kell határozni; és

3.2.2. elegendő részletességgel az elsődleges referenciajelek adatai, amelyek lehetővé teszik könnyebb azonosításukat, valamint mindegyiknek a másikra és az ellenőrzendő R pontra vonatkozó helyzetét.

3.3.

A jóváhagyásra váró járműtípus egy reprezentatív példányát a jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálatnak kell benyújtani.

4. EGK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

(4.1.)

(4.2.)

4.3.

Az V. mellékletben bemutatott mintának megfelelő bizonyítványt csatolnak az EGK-típusbizonyítványhoz.

(4.4.) - (4.4.1.) - (4.4.2.)

(4.5.)

(4.6.)

(4.7.)

(4.8.)

5. ELŐÍRÁSOK

5.1. A vezető látótere

5.1.1. A szélvédő átlátszó területének magában kell foglalnia legalább a szélvédő-alappontokat, amelyek a következők:

5.1.1.1.

a vízszintes alappont a V1 felé és 17°-ra balra (lásd IV. melléklet, függelék, 1. ábra);

5.1.1.2.

a felső függőleges alappont a V1 felé és 7°-kal a vízszintes fölött. Mindazonáltal ez a szöget 5°-ra kell csökkenteni 1981. szeptember 30-ig.

5.1.1.3.

az alsó függőleges alappont a V2 felé és 5°-kal a vízszintes alatt;

5.1.1.4.

a szélvédő túloldali felén a menetirányú kilátás követelményeinek igazolása érdekében az 5.1.1.1-5.1.1.3. pontban meghatározott pontokra szimmetrikus három kiegészítő alappontot kell felvenni a jármű középső hosszanti síkja vonatkozásában.

5.1.2. Az egyes "A" oszlopok takarási szöge, úgy, ahogyan ezt az 5.1.2.1. pont leírja, nem haladhatja meg a 6°-ot (lásd a IV. melléklet függelékében a 3. ábrát). Az utas oldalon az "A" oszlop takarási szögét, úgy, ahogyan ezt az 5.1.2.1.2. pont leírja, nem kell meghatározni, ha a két oszlop szimmetrikusan helyezkedik el a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjához viszonyítva.

5.1.2.1. Minden egyes "A" oszlop takarási szögét valamely síkban a következő két vízszintes szakasz szuperponálásával kell mérni:

1. szakasz

:

Az 5.3.1.1. pontban meghatározott helyen elhelyezkedő Pm pontból kiindulva rajzolni kell egy síkot, mely a vízszintes sík fölött, azzal 2°-os szöget bezárva helyezkedik el, előrefelé halad és keresztül megy a Pm ponton. Meg kell határozni az "A" oszlop vízszintes szakaszát az "A" oszlop és a megdöntött sík legelső metszéspontjából kiindulva (lásd a IV. melléklet függelékének 2. ábráját).

2. szakasz

:

Meg kell ismételni a fenti eljárást a vízszintes síkhoz viszonyítva 5°-os szögben lefelé hajló, a Pm pontból kiinduló és előre haladó síkot alapul véve (lásd a IV. melléklet függelékének 2. ábráját).

5.1.2.1.1.

A gépjárművezető oldalán az "A" oszlop takarási szöge a megfigyelt síkban az E2-ből kiinduló az E1-et az S2 szakasz külső szélével összekötő érintő egyenessel párhuzamos vonal és az E2-öt az S1-es szakasz belső szélével összekötő érintő egyenes közötti szög (lásd a IV. melléklet függelékének 3. ábráját).

5.1.2.1.2.

Az utas oldalon az "A" oszlop takarási szöge a megfigyelt síkon az E3-at az S1-es szakasz belső szélével összekötő érintő egyenes és az E4-et az S2 szakasz külső szélével összekötő érintő egyenessel párhuzamos, az E3-ból kiinduló vonal közötti szög (lásd a IV. melléklet függelékének 3. ábráját).

5.1.2.2.

Egyetlen járműnek sem lehet kettőnél több A. oszlopa.

5.1.3. Nem lehet más takarás, mint amelyet az A. oszlopok, rögzített vagy mozgatható szellőző vagy oldalablak osztólécek, külső rádióantennák, visszapillantó tükrök és ablaktörlők hoznak létre a vezető 180°-os menetirányú közvetlen látóterében, a V1-en keresztülhaladó vízszintes sík alatt és a V2-őn keresztülhaladó három függőleges sík fölött, amelyek egyike merőleges az X-Z síkra és a vízszintes sík alatt 4°-kal előrehajlik, a másik kettő pedig merőleges az Y-Z síkra és a vízszintes sík alatt 4°-ra hajlik (lásd a IV. melléklet 4. ábráját). A következőket nem kell a látóteret zavaró tényezőknek tekinteni: - a következőnél nem szélesebb beágyazott vagy nyomtatott "rádióantenna" vezetékek: - - beágyazott vezetékek: 0,5 mm - nyomtatott vezetékek: 1,0 mm - Ezek a "rádióantenna" vezetékek nem haladhatnak keresztül a gépjárművek ablaktörlő és ablakmosó rendszereire vonatkozó 78/318/EGK irányelvben ( 4 ) meghatározott A. zónán. Azonban, három "rádióantenna" vezeték keresztül haladhat az A. zónán, ha a szélességük nem haladja meg a 0,5 millimétert. - az A. zónán belüli, általában "cikk-cakk" vagy szinuszos alakban elhelyezkedő és a következő méretekkel rendelkező "jegesedésgátló/páramentesítő" vezetékek: - - legnagyobb látható szélesség: 0,030 mm - legnagyobb vezetéksűrűség: - - függőleges vezetékek esetében: 8/cm - vízszintes vezetékek esetében: 5/cm.

5.1.3.1.

A kormánykerék pereme és a kormánykeréken belül a műszerfal által létrehozott takarást meg lehet engedni, ha a V2 ponton keresztül fektetett sík, amely az X-Z síkra merőleges és érinti a kormánykerék peremének legmagasabb pontját, legalább 1°-kal hajlik a vízszintes alá.

5.2. A V pontok helyzetei

5.2.1. A V pontoknak az R ponthoz viszonyított helyzeteit, amint azokat a háromdimenziós koordinátarendszer XYZ koordinátái jelzik, az 1. és a 4. táblázatok tartalmazzák.

5.2.1.1. Az 1. táblázat tünteti fel a 25º-os tervezett üléstámla-dőlésszöghöz tartozó alapkoordinátákat. A koordináták pozitív irányait a IV. melléklet függelékének 1. ábrája mutatja. 1. TÁBLÁZAT V-pont X Y Z V1 68 mm - 5 mm 665 mm V2 68 mm - 5 mm 589 mm

5.3. A P pontok helyzetei

5.3.1. A P pontoknak az R ponthoz viszonyított helyzeteit, amint azokat a háromdimenziós koordinátarendszer XYZ koordinátái jelzik, a 2., 3. és 4. táblázatok tartalmazzák.

5.3.1.1. A II. táblázat tartalmazza a 25°-os üléstámla tervezett dőlésszöghöz tartozó alapkoordinátákat. A koordináták pozitív irányát a IV. melléklet függelékének 1. ábrája mutatja. A Pm pont a P1, P2 egyenes vonal és az R ponton keresztülhaladó hosszirányú függőleges sík közötti metszéspont. II. TÁBLÁZAT P pont X Y Z P1 35 mm - 20 mm 627 mm P2 63 mm 47 mm 627 mm Pm 43,36 mm 0 mm 627 mm

5.3.1.2. A 3. táblázat további korrekciókat tüntet fel a P1 és P2 pontok X koordinátáival kapcsolatban, amennyiben a 2.16. pontban meghatározott vízszintes ülésbeállítási tartomány meghaladja a 108 mm értéket. A koordináták pozitív irányait a IV. melléklet függelékének 1. ábrája mutatja. 3. TÁBLÁZAT Vízszintes ülésbeállítási tartomány Δ X 108-120 mm - 13 mm 121-132 mm - 22 mm 133-145 mm - 32 mm 146-158 mm - 42 mm több mint 158 mm - 48 mm

5.4. Korrekció a 25º-tól különböző tervezett üléstámla-dőlésszögekhez

A 4. táblázat tünteti fel a P pontokhoz, valamint a V pontokhoz tartozó további korrekciókat, amikor az üléstámla tervezett dőlésszöge nem 25º. A koordináták pozitív irányait a IV. melléklet függelékének 1. ábrája mutatja.

4. TÁBLÁZAT

5.5. Az E pontok elhelyezkedése

5.5.1.

Az E1 és E2 pontok mindegyike 104 mm-re van a P1 ponttól.

Az E2 pont 65 mm-re van az E1 ponttól (lásd IV. melléklet, függelék, 4. ábra)

5.5.2.

Az E1 és E2 pontokat összekötő egyenes vonal addig forog el a P1 pont körül, amíg az E1-et a vezető oldalon az A. oszlop 2. szakaszának külső szélével összekötő érintő egyenes merőleges nem lesz az E1 - E2 egyenes vonalra (lásd a IV. melléklet függelékében a 3. ábrát).

5.5.3.

Az E3 és E4 pontok mindegyike 104 mm-re van a P2 ponttól. Az E3 pont 65 mm-re van az E4 ponttól (lásd IV. melléklet, függelék, 4. ábra).

5.5.4.

Az E3 - E4 egyenes vonal addig forog el a P2 pont körül, amíg az E4-et az utas oldalon az A. oszlop 2. szakaszának külső szélével összekötő érintő egyenes merőleges nem lesz az E3 - E4 egyenes vonalra (lásd a IV. melléklet függelékében a 3. ábrát).

6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

6.1 A vezető látótere

6.1.1.

A méretbeli összefüggéseket a jármű elsődleges referenciajelei és a háromdimenziós koordinátarendszer között a IV. mellékletben előírt eljárással kell meghatározni.

6.1.2.

A V1 és V2 pontok helyzete az R ponthoz képest van meghatározva, amint azt a háromdimenziós koordinátarendszerből származó XYX koordináták jelzik, amelyeket az 5.2.1.1. pont alatti 1. táblázat, valamint az 5.4. pont alatti 4. táblázat mutat be. A szélvédő alappontjait ezután az 5.1.1. pontban előírtak szerint a korrigált V pontokból kell kiválasztani.

6.1.3.

A P pontok, az R pont és a vezető ülési testhelyzetének középvonala közötti összefüggést, amint azt a háromdimenziós koordinátarendszerből származó XYX koordináták jelzik, az 5.3 pont 2. és 3. táblázatából határozzák meg. A 25°-tól eltérő tervezett üléstámla-dőlésszöghöz tartozó korrekciót az 5.4. pont alatti 4. táblázat mutatja be.

6.1.4. A takarás szögét (lásd az 5.1.2. pontot) a IV. melléklet függelékének 2. ábrájában jelzett módon, a ferde síkban mérik. A P1 és P2 pontok közötti összefüggést, amelyek kapcsolódnak az E1 és E2, illetve az E3 és E4 pontokkal, a IV. melléklet függelékének 5. ábrája mutatja.

6.1.4.1.

Az E1-E2 egyenes vonalat az 5.5.2. pontban leírtak szerint kell meghúzni. A vezető oldalon az A. oszlop takarási szögét ezután az 5.2.1.1. pontban meghatározottnak megfelelően kell mérni.

6.1.4.2.

Az E3-E4 egyenes vonalat az 5.5.4. pontban leírtak szerint kell meghúzni. Az utas oldalon az A. oszlop takarási szögét ezután az 5.1.2.1.2. pontban meghatározottnak megfelelően kell mérni.

6.1.5.

A gyártó, vagy a járművön vagy a rajzokon méri a takarás szögét. Kétely esetén, a műszaki szolgálatok a járművön végrehajtandó vizsgálatokat írhatnak elő.

(7.)

(8.)

(9.)

(10.)

(II. MELLÉKLET)

III. MELLÉKLET

A GÉPJÁRMŰVEK ÜLŐHELYEIHEZ TARTOZÓ H PONT ÉS TÉNYLEGES TORZÓSZÖG MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

1. CÉLKITŰZÉS

Az e mellékletben leírt eljárás egy gépjárműben egy vagy több ülőhelyhez tartozó "H" pont helyének és a tényleges torzószögnek a meghatározására, valamint a mért adatoknak a jármű gyártója által megadott adatokhoz való viszonyulásának ellenőrzésére szolgál ( 5 ).

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában:

2.1. "Referenciaadatok" a következők közül, valamely ülőhelyzetre vonatkozó egy vagy több jellemző:

2.1.1.

a "H" pont és az "R" pont, valamint egymással való kapcsolatuk;

2.1.2.

a tényleges torzószög és a tervezett torzószög, illetve ezek egymáshoz való viszonyulása.

2.2.

"Háromdimenziós »H« pont gép" (3 DH-gép): a "H" pontok és a tényleges torzószögek meghatározásához használt berendezés. Ezt a berendezést e melléklet 1. függeléke írja le;

2.3.

"»H«pont": az alábbi 4. ponttal összhangban, a jármű ülésébe beszerelt 3 DH-gép felsőtestének és combjának forgási középpontja. A "H" pont a berendezés középvonalának közepén helyezkedik el, amely a 3 DH-gép mindkét oldalán elhelyezett "H" pontot irányító gombok között található. A "H" pont elméletileg megfelel az "R" pontnak (a tűréshatárokat lásd az alábbi 3.2.2. pontban). Amennyiben a "H" pontot a 4. pontban leírt eljárással összhangban egyszer már meghatározták, azt rögzítettnek lehet tekinteni az üléspárna szerkezetéhez viszonyítva, és a pont ezzel együtt mozog az ülés állításakor;

2.4.

"»R«pont"vagy"ülés-referenciapont": az egyes ülőhelyekhez a jármű gyártója által meghatározott és a háromdimenziós koordinátarendszerhez viszonyítva meghatározott tervezett pont;

2.5.

"Torzóvonal": a 3 DH-gép szondájának középvonala, amikor a szonda teljesen hátraállított helyzetben van;

2.6.

"Tényleges torzószög": a "H" ponton keresztülhaladó függőleges vonal és a torzóvonal között a 3 DH-gépen a hátszegmens segítségével mért szög. A tényleges torzószög elméletileg megegyezik a tervezett torzószöggel (a tűréshatárokat lásd az alábbi 3.2.2. pontban).

2.7.

"Tervezett torzószög": az "R" ponton keresztül haladó függőleges vonal és a torzóvonal között mért szög abban a helyzetben, amely megfelel az üléstámla gyártó által meghatározott tervezett helyzetének;

2.8.

"Az utas középsíkja" (C/LO): az egyes tervezett ülőhelyeken elhelyezett 3 DH-gép felezősíkja; ezt az "Y" tengelyen a "H" pont koordinátája képviseli. Különálló ülések esetében az ülés középsíkja egybeesik az utas középsíkjával. Más ülések esetében az utas középsíkját a gyártó határozza meg;

2.9

"Háromdimenziós koordinátarendszer": e melléklet 2. függelékében leírt rendszer;

2.10.

"Alapjelek" a felépítményen található, gyártó által meghatározott fizikai pontok (furatok, felületek, jelek vagy benyomódások);

2.11.

"Járműmérési helyzet" a háromdimenziós koordinátarendszerben, az alapjelek koordinátái által meghatározott jármű helyzete.

3. KÖVETELMÉNYEK

3.1. Adatközlés

Ahol referenciaadatok szükségesek, az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés bemutatására minden egyes ülőhelyhez a következő adatok közül mindegyiket vagy annak megfelelően kiválasztott részét kell közölni az e melléklet 3. függelékében bemutatott formanyomtatványon:

3.1.1.

az "R" pont koordinátái a háromdimenziós koordinátarendszerhez viszonyítva;

3.1.2.

a tervezett torzószög;

3.1.3.

minden jelzés, amely az ülés beállításához (ha állítható) szükséges az alábbi 4.3. pontban meghatározott mérési helyzetben.

3.2. A mért adatok és a tervezési előírások közötti összefüggés

3.2.1.

A "H" pont koordinátáit és az alábbi 4. pontban ismertetett eljárással kapott tényleges torzószög értékét össze kell hasonlítani az "R" pont koordinátáival és a jármű gyártója által megadott tervezett torzószög értékével.

3.2.2.

Az "R" pont és a "H" pont relatív helyzetei és a tervezett torzószög és a tényleges torzószög közötti összefüggést megfelelőnek kell tekinteni a kérdéses ülőhelyhez, ha a koordinátái által meghatározott "H" pont belül van egy olyan 50 mm oldalhosszúságú, vízszintes és függőleges oldalakkal rendelkező négyzeten, amelynek az átlói az "R" pontban metszik egymást, és ha a tényleges torzószög nem tér el 5o-nál nagyobb mértékben a tervezett torzószögtől.

3.2.3.

Amennyiben ezek a feltételek megvalósulnak, az "R" pontot és a tervezett torzószöget kell használni az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelés bizonyítékaként.

3.2.4.

Ha a "H" pont és a tényleges torzószög nem felel meg a fenti 3.2.2. pont követelményeinek, még kétszer (összesen háromszor) kell meghatározni a "H" pontot és a tényleges torzószöget. Amennyiben a három művelet közül kettő eredménye megfelel a követelményeknek, a fenti 3.2.3. pont feltételeit kell alkalmazni.

3.2.5.

Ha a fenti 3.2.4. pontban leírt három művelet közül legalább kettő eredménye nem felel meg a fenti 3.2.2. pont követelményeinek, vagy ha az ellenőrzés nem hajtható végre, mert a jármű gyártója nem adta meg az "R" pont helyzetére vonatkozó vagy a tervezett torzószögre vonatkozó információkat, a három mért pont tömegközéppontját vagy a három mért szög átlagát kell használni, valamint ezeket minden esetben alkalmazni kell, amikor az ezen irányelvben az "R" pontra vagy a tervezett torzószögre való hivatkozás fordul elő.

4. A "H" PONT ÉS A TÉNYLEGES TORZÓSZÖG MEGHATÁROZÁSI ELJÁRÁSA

4.1.

A járművet a gyártó kívánságának megfelelően előkondicionálni kell 20 ± 10 °C hőmérsékleten tartással annak biztosítására, hogy az ülés anyaga szobahőmérsékletű legyen. Ha az ellenőrizni kívánt ülésen előzőleg még soha nem ült senki, 1 perces időtartamra rá kell ülnie egy 70-80 kg-os személynek, vagy el kell helyezni az ülésre a berendezést, a párnázat és az üléstámla behajlításához. A gyártó kérésére minden ülésszerelvénynek a 3 DH-gép felszerelése előtt legkevesebb 30 perces időtartamig terhelésmentesnek kell maradnia.

4.2.

A járműnek a fenti 2.11. pontban meghatározott mérési helyzetben kell lennie.

4.3.

Ha az ülés állítható, azt az első vagy a leghátsó szokásos vezetési vagy üzemeltetési testhelyzetbe kell állítani úgy, ahogyan ezt a jármű gyártója jelezte, csak az ülés hosszirányú beállításainak figyelembevételével, a szokásos vezetési vagy üzemeltetési testhelyzetektől eltérő célokra használt ülésút kivételével. Amennyiben léteznek más ülésbeállítási módok is (függőleges, szögben elfordítható, üléstámla, stb.), ezután ezeket a jármű gyártója által előírt helyzetbe kell beállítani. Rugózott ülések esetében a függőleges beállítást mereven rögzíteni kell a gyártó által megadott szokásos vezetési testhelyzetnek megfelelően.

4.4.

Az ülőhely azon területét, amely a 3 DH-géppel érintkezik, be kell borítani megfelelő nagyságú és szövésmódú olyan muszlinpamuttal, amely mint sima pamutszövet négyzetcentiméterenként 18,9 szálat tartalmaz, és amelynek tömege 0,228 kg/m2 vagy ezzel azonos jellemzőkkel rendelkező kötött vagy nem szőtt szövettel.

Ha a vizsgálatot a járművön kívüli ülésen hajtják végre, a padlózatnak, amelyen az ülést elhelyezik, ugyanolyan lényeges jellemzőkkel ( 6 ) kell rendelkeznie, mint azon jármű padlózatának, amelyben az ülést használni szándékoznak.

4.5.

El kell helyezni a 3 DH-gép ülés- és üléstámla-szerelvényeit úgy, hogy az utas középsíkja (C/LO) egybeessen a 3 DH-gép középsíkjával. A gyártó kérésére a 3 DH-gép elmozdítható befelé a C/LO-hoz viszonyítva, ha kívül annyira távolhelyezkedik el, hogy az ülés széle nem teszi lehetővé annak vízszintbe állítását.

4.6.

A lábfej- és alsólábszár-szerelvényt vagy egyenként, vagy a T-szelvény és alsó lábszárszerelvény segítségével csatlakoztatni kell az üléshez. A "H" pont irányító gombjain keresztül húzott vonalnak párhuzamosnak kell lennie a talajjal, és merőlegesnek kell lennie az ülés hosszirányú középsíkjára.

4.7. 4.7.1. Tervezett ülőhely: vezető és külső első utas 4.7.2. Tervezett ülőhely: külső, hátsó Hátsó vagy pótülések esetén a lábszárakat a gyártó előírásainak megfelelően kell elhelyezni. Ha a lábfejek a padló más szinteken lévő részeivel érintkeznek, az első üléssel először érintkezésbe kerülő lábfej szolgál referenciapontként, és a másik lábfejet úgy kell elrendezni, hogy vízszintes legyen az a vízmérték, amely a berendezés ülésének keresztirányú elhelyezését mutatja. 4.7.3. Más tervezett ülőhelyek: A fenti 4.7.1. pontban jelzett általános eljárást kell követni, kivéve a lábfejek elhelyezkedését, amelyeket a jármű gyártója által meghatározott módon kell elhelyezni.

4.7.1.1.

Mind a lábfej-, mind a lábszárszerelvényt előre kell mozgatni úgy, hogy a lábfej természetes helyzetben érintkezzen a talajjal, ha szükséges a kezelő pedálok között. Ahol lehetséges, a bal lábfejet körülbelül ugyanolyan távolságra kell helyezni a 3 DH-gép középsíkjától balra, mint a jobb lábfejet attól jobbra. A 3 DH-gép keresztirányú elhelyezését ellenőrző vízmértéket újra vízszintes helyzetbe kell állítani, ha szükséges, az ülés újbóli beállításával vagy a lábfej- és lábszár-szerelvények hátraállításával. A "H" pont irányító gombjain keresztül haladó vonalat az ülés hosszirányú középsíkjára merőlegesen kell tartani.

4.7.1.2.

Amennyiben a bal lábszár nem tartható párhuzamosan a jobb lábszárral és a bal lábfejet nem tudja megtartani a szerkezet, mozgatni kell a bal lábfejet, amíg megfelelő nem lesz az alátámasztás. Fenn kell tartani az irányító gombok megfelelő beállítását.

4.8.

El kell helyezni az alsólábszár- és combsúlyokat, és vízszintbe kell állítani a 3 DH-gépet.

4.9. Előre kell dönteni az üléstámlalapot az előredöntést határoló ütközőig, és el kell húzni a 3 DH-gépet az üléstámlából a T-szelvény segítségével. Újra be kell állítani a 3 DH-gépet az ülésen a következő módszerek egyikével:

4.9.1.

Amennyiben a 3 DH-gép inkább hátrafelé csúszik, a következő eljárást kell végrehajtani. Engedni kell, hogy a 3 DH-gép hátrafelé csússzon, amíg már nincs szükség a T-szelvényen előre irányuló vízszintes visszatartó terhelésre, azaz amíg az ülés érintkezésbe nem kerül az üléstámlával. Ha szükséges, újra állítani kell az alsó lábszáron.

4.9.2.

Amennyiben a 3 DH-gép nem csúszik hátra, a következő eljárást kell végrehajtani: hátrafelé kell csúsztatni a 3 DH-gépet vízszintes, hátrafelé irányuló terhelést hozva létre a T-szelvényen, amíg az ülés érintkezésbe nem kerül az üléstámlával (lásd a melléklet 1. függelékének 2. ábráját).

4.10.

100 ± 10 N terhelést kell létrehozni a 3 DH-gép üléstámla- és lapszerelvényre a csípőszegmens és a T-szelvényház metszéspontjánál. A terhelés alkalmazási irányát a fenti metszéspont mellett egy olyan pont felé haladó vonalon kell tartani, amely közvetlenül a combrúdház fölött van (lásd a melléklet 1. függelékében közölt 2. ábrát). Ezután óvatosan vissza kell vinni a támlalapot az üléstámlához. Körültekintően kell eljárni a művelet teljes hátralévő részében, a 3 DH-gép előrecsúszásának megakadályozására.

4.11.

Fel kell szerelni a bal és jobb fenéksúlyokat, majd váltakozva, a 8 felsőtestsúlyt. Vízszintes helyzetben kell tartani a 3 DH-gépet.

4.12.

Előre kell dönteni a támlalapot az üléstámlán a feszültség megszűntetésére. Ki kell lendíteni a 3 DH-gépet egyik oldalról a másikra, oda-vissza, 10o-os íven keresztül (a függőleges középsík mindkét oldalán 5o-ra) három teljes cikluson át a 3 DH-gép és az ülés közötti minden felhalmozódott súrlódás feloldására.

A lengetés során a 3 DH-gép T-szelvénye lehet, hogy elhajlik a vízszintes és függőleges beállítástól. Ezért a T-rudat vissza kell tartani a lengetési mozgások során egy közelítőleg oldalirányú terhelés alkalmazásával. Körültekintően kell eljárni a T-szelvény megtartásában és a 3 DH-gép lengetése során, ügyelni kell arra, hogy semmilyen véletlen külső terhelés ne jöjjön létre függőleges és hosszanti irányban.

A 3 DH-gép lábfejeit nem szabad visszatartani vagy megtartani e lépés alatt. Ha megváltozik a lábfejek helyzete, engedni kell, hogy pillanatnyilag ebben a helyzetben maradjanak.

Óvatosan vissza kell állítani a támlalapot az üléstámlához, és ellenőrizni kell, hogy alapállásban van-e a két vízmérték. Amennyiben a 3 DH-gép lengetési művelete során előfordul bármilyen lábfejmozgás, újra be kell állítani azokat a következőképpen:

Váltakozva fel kell emelni mindkét lábfejet a padlóról abban a legkisebb szükséges mértékben, amíg már semmilyen további lábfejmozgást nem lehet tapasztalni. Az emelés alatt a lábfejek szabadon foroghatnak; semmilyen előre vagy oldalra irányuló terhelést nem szabad alkalmazni. Mindkét lábfej alsó állásba történő visszahelyezését követően a saroknak érintkeznie kell az erre tervezett szerkezettel.

Ellenőrizni kell az oldalirányú vízmértéket, hogy alapállást mutat-e; ha szükséges, elegendő oldalirányú terhelést kell adni a támlalap tetejéhez az ülésen, a 3 DH-gép ülőlapjának vízszintbe állításához.

4.13.

Miközben a T-rudat tartani kell annak megakadályozására, hogy a 3 DH-gép előrecsússzon az üléspárnán, a következőképpen kell eljárni:

a) vissza kell állítani a támlalapot az üléstámlához;

b) váltakozva kell alkalmazni és megszüntetni egy 25 N-nál nem nagyobb, vízszintes, hátrafelé irányuló terhelést a háttámla-szögbeállító rúdra, közelítőleg a felsőtest tömegközéppontjának magasságában, amíg a csípőszegmens azt nem jelzi, hogy stabil helyzet jött létre a terhelés megszüntetése után. Körültekintően kell eljárni, ügyelni kell arra, hogy semmilyen külső lefelé vagy oldalra irányuló terhelés ne adódjon a 3 DH-gépre. Ha szükség van a 3 DH-gép további szintbeállítására, előre kell forgatni a támlalapot, újra vízszintbe kell állítani, és meg kell ismételni a 4.12. pontban említett eljárást.

4.14. Végre kell hajtani minden mérést:

4.14.1.

A "H" pont koordinátáit a háromdimenziós koordinátarendszer segítségével kell mérni.

4.14.2.

A tényleges torzószöget a 3 DH-gép támlaszögnegyedénél kell leolvasni, miközben a szonda teljesen hátraállított helyzetben van.

4.15.

Ha újra végre kell hajtani a 3 DH-gép felszerelését, az ülésszerelvénynek legalább 30 perces időtartamra terhelésmentesnek kell maradnia a felszerelés újbóli végrehajtása előtt. A 3 DH-gépet nem szabad a vizsgálat végrehajtásához szükséges időnél hosszabb ideig terhelve hagyni az ülésen.

4.16. Amennyiben az ugyanabban a sorban lévő ülések hasonlóknak tekinthetők (padülés, azonos ülések, stb.), csak egyetlen "H" pontot és "tényleges torzószöget" kell meghatározni minden egyes üléssorhoz, miközben az e melléklet 1. függelékében leírt 3 DH-gép a sorra jellemző helyen helyezkedik el. Ez a hely:

4.16.1.

az első sor esetében a vezetőülés;

4.16.2.

a hátsó sor vagy sorok esetében egy külső ülés.

1. függelék

A HÁROMDIMENZIÓS "H" PONT GÉP ( 7 ) (3 DH-GÉP) LEÍRÁSA

1. Támla és ülőlap

A támlalap és üléslap megerősített műanyagból és fémből készül; ezek szimulálják az emberi felsőtestet és combot, valamint mechanikusan csuklós kapcsolásúak a "H" pontban. Egy szegmens van felerősítve a "H" pontban csuklósan kapcsolt szondához a tényleges torzószög mérésére. Egy állítható, az üléshez erősített combrúd határozza meg a comb középvonalát, és ez szolgál alapvonalként a combszegmenshez.

2. Test és lábszárelemek

Alsólábszár-szegmensek vannak csatlakoztatva az üléshez a térdeket összekötő T-szelvénynél, amely az állítható combrúd oldalirányú meghosszabbítása. Szegmensek vannak beépítve az alsólábszár-szegmensekbe a térdszögek mérése céljából. A cipő- és lábfejszerelvényeket hitelesíteni kell a lábfejszög mérésére. Két vízmérték szolgál a berendezés térbeli tájolására. Testelemsúlyokat kell elhelyezni a megfelelő súlypontokban egy 76 kg-os férfi által létrehozottal egyenértékű ülésbehajlás biztosítására. A 3 DH-gép minden illesztési helyét ellenőrizni kell, meg kell vizsgálni, hogy szabadon elmozdul-e észrevehető súrlódás érzékelése nélkül.

1. ábra

3 DH-GÉP-ELEMEK MEGJELÖLÉSE

2. ábra

A 3 DH-GÉP-ELEMEK MÉRETEI ÉS A TERHELÉSELOSZLÁS

2. függelék

HÁROMDIMENZIÓS KOORDINÁTARENDSZER

1.

A háromdimenziós koordinátarendszert a jármű gyártója által meghatározott három egymásra merőleges sík határozza meg (lásd az ábrát) ( 8 ).

2.

A jármű mérési helyzetét a jármű tartófelületi elhelyezkedése határozza meg olymódon, hogy az alapjelek koordinátái megfeleljenek a gyártó által jelzett értékeknek.

3.

Az "R" pont és a "H" pont koordinátáit a járműgyártó által meghatározott alapjelekhez viszonyítva kell meghatározni.

3. függelék

IV. MELLÉKLET

MÓDSZER A JÁRMŰ ELSŐDLEGES REFERENCIAJELEI ÉS A HÁROMDIMENZIÓS KOORDINÁTARENDSZER MÉRETBELI ÖSSZEFÜGGÉSEINEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

1. ÖSSZEFÜGGÉS A KOORDINÁTARENDSZER ÉS A JÁRMŰ ELSŐDLEGES REFERENCIAJELEI KÖZÖTT

Az ezen irányelvvel összhangban típusjóváhagyásra benyújtott járművön vagy azon belül a jellemző méretek ellenőrzéséhez az összefüggést az I. mellékletben leírt háromdimenziós koordinátarendszer, melyet a jármű kiindulási tervezési szakaszában kitűztek, és az I. melléklet 2.4. szakaszában leírt elsődleges referenciajelek között pontosan meg kell határozni úgy, hogy a jármű gyártójának a rajzain a jellegzetes pontok azonosíthatók legyenek egy tényleges járművön, amelyet e rajzok alapján gyártottak.

2. MÓDSZER A REFERENCIARENDSZER ÉS A REFERENCIAJELEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS MEGHATÁROZÁSÁRA

E célra egy referencia-alapsíkot kell kialakítani, amely az X-X és az Y-Y irányú méretjelekkel van ellátva. A feladat végrehajtásához szükséges kitűzési módszer e melléklet függelékének 6. ábráján látható, a referencia-alapsík egy kemény, lapos, vízszintes felület, amelyen a jármű áll, és amely két, szilárdan a felülethez rögzített mérő skálával van ellátva; ezeket milliméterben kell beosztani, az X-X skála legalább nyolc méter hosszú, az Y-Y skála pedig legalább négy méter hosszú. A két skálát egymáshoz képest derékszögbe kell beállítani az e melléklet függelékének 6. ábráján bemutatott módon. A két skála metszéspontja a zérus alappont.

3. A REFERENCIA-ALAPSÍK VIZSGÁLATA

Ahhoz, hogy a referencia-alapsík vagy vizsgálati terület szintjén kisebb változtatásokat lehessen végrehajtani, az eltéréseket a zérus alapponthoz képest kell megmérni mind az X, mind az Y skála mentén, 250 mm-es térközökben, és fel kell jegyezni a mérési értékeket, hogy korrekciókat lehessen végrehajtani a jármű ellenőrzésekor.

4. TÉNYLEGES VIZSGÁLATI HELYZET

Ahhoz, hogy a felfüggesztési magasságon, stb. kisebb változtatásokat lehessen végrehajtani, szükségesek olyan eszközök, amelyekkel az elsődleges referenciajelek a tervezési helyzethez viszonyítva a megfelelő koordináta helyzetekbe vihetők, további mérések végrehajtása előtt. Továbbá a jármű helyzetén kisebb oldalirányú és/vagy hosszirányú beállítások elvégzésére is lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a jármű pontosan a referenciarendszerhez képest legyen elhelyezve.

5. EREDMÉNYEK

A referenciarendszerhez és a tervezési helyzetéhez képest pontosan elhelyezett járművön a menetirányú kilátás követelményeinek tanulmányozásához szükséges pontok helye azonnal meghatározható.

E követelmények meghatározásának módszere magában foglalhatja teodolitok, fényforrások vagy árnyékoló eszközök használatát, vagy bármely más módszer alkalmazását, amelyek egyenértékű eredményeket nyújthatnak.

Függelék

1. ábra

A V PONTOK MEGHATÁROZÁSA

2. ábra

3. ábra

4. ábra

A TAKARÁS KIÉRTÉKELÉSE A VEZETŐ 180°-ATS MENETIRÁNYÚ KÖZVETLEN LÁTÓTERÉBEN

5. ábra

AZ E PONTOK ÉS A P PONTOK VISZONYLAGOS HELYZETÉT BEMUTATÓ MÉRETEZETT ÁBRA

6. ábra

HÁROMDIMENZIÓS KOORDINÁTARENDSZER

7. ábra

SZINTEZÉSI MUNKATERÜLET

V. MELLÉKLET

MINTA

( 1 ) HL C 125., 1976.6.08., 49. o.

( 2 ) HL C 197., 1976.8.23., 10. o.

( 3 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

( 4 ) HL L 81., 1978.3.28., 49. o.

( 5 ) Bármely ülőhelyzetben, kivéve azokat az üléseket, ahol a "H" pont nem határozható meg a "háromdimenziós H. pont gép" vagy eljárások segítségével, a hatáskörrel rendelkező hatóság döntésének megfelelően a gyártó által jelzett "R" pont vehető referenciapontként.

( 6 ) Dőlésszög, magasságkülönbség, ülés tartóelemmel, felületstruktúra, stb.

( 7 ) A gép megfelel a 6549-1980-as ISO-szabványban leírt gépnek. A 3 DH-gép szerkezetének részleteit lásd az Autómérnökök Társasága (SAE), 400 Commonwealth Drive, Warrendale, Pennsylvania 15096, United States of America kiadványában.

( 8 ) A koordinátarendszer a 4130-1978-as ISO-szabványnak felel meg.