A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló T/237. számú törvényjavaslat indokolása

2006. évi ... törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról

1. §

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság az ügyészség indítványára - a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt

a) éves beszámolási kötelezettségét és annak közzétételét elmulasztotta, és azt a határidő lejártát követő hat hónapon belül nem pótolta, vagy

b) egymást követő két általános országgyűlési választáson nem állít jelöltet."

2. §

A Ptv. 4. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A párt bevételei, vagyona, gazdálkodása 4. § (1) A párt bevétele

a) a tagok által fizetett - a párt belső szabályzatában meghatározott mértékű -tagdíjból,

b) a központi költségvetésből - az általános országgyűlési választás eredménye alapján -juttatott támogatásból,

c) az 5. § (5) bekezdésében meghatározott költségvetési támogatásból,

d) az állam által az 5. § (1) bekezdése alapján ingyenesen átadott ingatlanokból,

e) az állam által - külön törvény alapján - biztosított vagy a helyi önkormányzat által biztosított ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználatból,

f) természetes személyek és a párt által alapított alapítványok hozzájárulásaiból,

g) végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából,

h) a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből és a párt által

alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet osztalékából

képződik.

(2) A párt vagyona a mérlegében szereplő összes eszközének és összes kötelezettségének (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat) a különbözete (saját tőke) .

(3) A párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve a) az állam,

b) költségvetési szerv,

c) helyi önkormányzat, illetve annak szerve,

d) jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet

hozzájárulást nem adhat, illetve e szervezetektől a párt hozzájárulást nem fogadhat el.

(4) A párt hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt névtelen hozzájárulást nem fogadhat el.

(5) Egy naptári év alatt a természetes személytől, valamint a párt által alapított alapítványtól kapott 250.000 Ft-ot meghaladó értékű hozzájárulást a párt köteles az éves beszámolójának kiegészítő mellékletében - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - feltüntetni.

(6) Egy naptári év alatt a természetes személytől, valamint a párt által alapított alapítványtól kapott 50.000 Ft-ot meghaladó értékű hozzájárulást a párt köteles honlapján - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - a tárgyévet követő év február 15. napjáig közzétenni. A párt által alapított alapítvány a pártnak juttatott hozzájárulás forrásait - a hozzájárulást adó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet nevének, a hozzájárulás összegének, természetes személyek esetén adóazonosító jelének, nem természetes személyek esetén képviselőjének és adószámának megjelölésével - honlapján a tárgyévet követő év február 15. napjáig közzéteszi.

(7) Hozzájárulásnak (támogatásnak) minősül a pártnak térítés nélkül átadott eszköz; a párttól átvállalt tartozás; a párt számára ellenérték nélkül történt engedményezés; a párt javára a jogosult által elengedett követelés; a párt számára ellenérték nélkül nyújtott tízezer forintot meghaladó értékű szolgáltatás, vagyoni értékű jog, illetve e jog gyakorlásának átengedése. Ebben az esetben a hozzájárulás értékét olyan értéken kell megállapítani, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), és azt a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell közzétenni.

(8) Amennyiben a (7) bekezdésben meghatározott hozzájárulásért a párt ellenértéket fizet, de ez a szokásos piaci árnál alacsonyabb, az értékkülönbözetet kell hozzájárulásnak tekinteni.

(9) Ha a párt részére a hozzájárulást nem pénzben nyújtották, a párt köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásról) gondoskodni. Ha a párt a (3)-(6) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét - szükség szerint a szokásos piaci ár figyelembevételével - az Állami Számvevőszék állapítja meg.

(10) Az a párt, amelyik a (3)-(6) bekezdésben foglalt szabályt megsértve hozzájárulást fogadott el, köteles annak ellenértékét - az Állami Számvevőszék felhívására - 15 napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ha a párt nem részesül az 5. § (2) bekezdése alapján központi költségvetési támogatásban, akkor -az elfogadott hozzájárulás (annak értéke) befizetésén felül - ráfordításként elszámolva köteles a tiltott hozzájárulás értékének megfelelő összeget - az Állami Számvevőszék felhívását követő egy éven belül - a központi költségvetésbe befizetni.

(11) Ha a párt a (3)-(6) bekezdésben foglalt szabályt megsértve hozzájárulást fogadott el, a párt elnöke, ennek hiányában a párt képviseletére jogosult személy köteles a hozzájárulás ellenértékének 10%-át - az Állami Számvevőszék felhívására - 15 napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani."

3. §

A Ptv. 5. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A párt az országgyűlési képviselők általános választásának évében külön költségvetési támogatásra jogosult, feltéve, hogy a párt országos összesítésben megszerezte a területi választókerületek első érvényes választási fordulójában leadott érvényes szavazatok legalább 1%-át. A támogatásra fordítható összeg a választás évében a (2) bekezdésben meghatározott támogatások összegének kétszerese. E támogatás a pártokat a területi választókerületek első érvényes fordulójában az adott pártra leadott szavazatok arányában illeti meg. Az e bekezdésben meghatározott költségvetési támogatást a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 30. napig kell kifizetni."

4. §

A Ptv. 6. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyben a § a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A pártnak az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó tevékenysége után nem kell társasági adót fizetnie.

(3) A párt egyszemélyes gazdálkodó szervezetet alapíthat, más gazdálkodó szervezetben azonban részesedést nem szerezhet.

(4) A párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet, a párt által alapított alapítvány más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

(5) A párt a pénzeszközeit - a zártkörűen működő részvénytársaság részvényének vásárlása kivételével - értékpapírba fektetheti. A párt a IV/B. fejezet szerinti éves beszámolóban közzéteszi az értékpapírok számára, értékére vonatkozó adatokat.

(6) A párt, a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet, a párt által alapított alapítvány közbeszerzési eljárásban ajánlattevő, illetve alvállalkozó nem lehet, és - a 9/A. §-ban meghatározott támogatásban részesülő alapítvány kivételével - állami vagy helyi önkormányzati megrendelés teljesítésében nem vehet részt."

5. §

A Ptv. a 9/A. §-t követően a következő új IV/B. fejezettel egészül ki:

"IV/B. fejezet

A párt könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettsége

9/B. § (1) A párt könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségének a számvitelről szóló külön törvény előírásai szerint köteles eleget tenni, az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(2) A párt által - a naptári évvel egyező üzleti évről - készítendő éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. A pártnak üzleti jelentést nem kell készítenie.

(3) A párt könyvvezetésének és beszámolójának a párt valamennyi önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége adatait is magában kell foglalnia. 9/C. § (1) A párt kettős könyvvitelt köteles vezetni.

(2) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítására, vezetésére, az éves beszámoló elkészítésével megbízott vagy e tevékenységek végzésére alkalmazott személy tekintetében alkalmazni kell a számviteli törvényben foglalt előírásokat.

(3) Mentesül a (2) bekezdés szerinti kötelezettség alól az a párt, amelynél az éves (éves szintre átszámított) összes bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió Ft-ot nem haladja meg.

(4) Kötelező a számviteli törvény szerinti könyvvizsgálat annál a pártnál, amelynél az éves (éves szintre átszámított) összes bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - meghaladja az 50 millió Ft-ot.

(5) A párt a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - éves beszámolóját az üzleti év mérleg-fordulónapját követő 150. napig a Magyar Közlönyben, valamint a saját honlappal rendelkező párt a honlapján is köteles közzétenni és ugyanezen határidőig az Állami Számvevőszéknek megküldeni.

9/D. § (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek továbbtagolása megengedett.

(3) A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év adatát, és külön oszlopban kell szerepeltetni az előző üzleti év(ek) re vonatkozó - az ellenőrzés, az önellenőrzés által tett - megállapítások miatti módosításokat.

(4) Az éves beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a pártnak a mérleg fordulónapján meglevő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

(5) A saját tőke induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból és mérleg szerinti eredményből áll.

(6) Induló tőkeként az alapítók (tagok) által az alapításkor vagy tőkeemeléskor véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét kell kimutatni.

(7) Tőkeváltozásként kell kimutatni a számviteli törvény előírásai szerint tőketartaléknak, eredménytartaléknak minősülő tételeket, továbbá az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét, ideértve a mérleg szerinti eredménynek az ellenőrzés, az önellenőrzés során tett módosításait is.

(8) A mérleg szerinti eredmény az eredménykimutatásba ilyen címen beállított összeggel egyezik meg.

(9) A nem pénzbeli juttatások, hozzájárulások eszközeit a szokásos piaci áron kell a megfelelő eszközcsoportban a juttatás, a hozzájárulás jogcímének megfelelő bevétellel szemben állományba venni.

9/E. § (1) Az eredménykimutatás tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 2. számú mellékletben megadott eredménykimutatás tételeinek továbbtagolása megengedett.

(3) Az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év adatát, és külön oszlopban kell szerepeltetni az előző üzleti év(ek) re vonatkozó - az ellenőrzés, az önellenőrzés által tett - megállapítások miatti módosításokat.

(4) A párt olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a kapott támogatások (hozzájárulások) összege támogatónként, adományozónként - a támogató vagy adományozó nevének, lakcímének és adóazonosító jelének, a párt által alapított alapítvány esetében nevének, székhelyének és adószámának megjelölésével -megállapítható.

(5) A pénzbeli hozzájárulásokat, adományokat a pénzmozgással egyidejűleg, a nem pénzbeli juttatásokat, hozzájárulásokat pedig azok átvételének, igénybevételének időpontjával kell a megfelelő bevételek között elszámolni.

(6) Az eredménykimutatásban elkülönítve kell bemutatni a központi költségvetésből kapott pénzbeli és nem pénzben nyújtott támogatásokat, valamint az egyéb pénzbeli hozzájárulásokat, adományokat, nem pénzbeli juttatásokat, egyéb hozzájárulásokat.

(7) A számviteli törvény szerint az egyéb bevételek, illetve a személyi jellegű ráfordítások és az egyéb ráfordítások között elszámolt, kapott, illetve adott támogatásokat (juttatásokat, hozzájárulásokat) elkülönítetten kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni és az eredménykimutatás megfelelő kiemelt tételében bemutatni.

(8) Amennyiben a kapott, illetve az adott támogatásokat (juttatásokat, hozzájárulásokat) a számviteli törvény szerint a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, úgy azokat az eredménykimutatásban a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások tételén belül a (7) bekezdésben hivatkozott kiemelt tételek szerinti bontásban kell bemutatni (tovább részletezni) .

9/F. § (1) A kiegészítő mellékletben - a (2)-(8) bekezdések figyelembevételével - a párt sajátos gazdálkodásával, működésével összefüggő számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell bemutatni.

(2) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell - az 5. § (2) bekezdése alapján - a költségvetésből származó támogatásoknál a költségvetési törvénytől való eltéréseket, különös tekintettel - a 4. § (10) bekezdése alapján - az Állami Számvevőszék jelzésére végrehajtott támogatáscsökkentésre, továbbá a tiltott gazdálkodási tevékenység miatti költségvetési befizetéseket a jogcím és az összeg feltüntetésével.

(3) A kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatni a kampányfinanszírozásra kapott állami támogatás összegét és annak felhasználását, valamint minden egyéb, állami támogatáson kívüli kampányfinanszírozásra kapott hozzájárulást a forrás és a felhasználás megjelölésével.

(4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a nem saját tulajdonú ingatlanok kedvezményes vagy ingyenes használatából adódó - a szokásos piaci áron számított -nem pénzbeli hozzájárulás (támogatás) értékét.

(5) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet és alapítvány nevét, székhelyét, továbbá az egyszemélyes gazdálkodó szervezet esetében a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatban a számviteli törvény alapján nyilvánosságra hozandó adatokat

(6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a 6. § (5) bekezdése szerinti adatokat.

(7) A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a párt képviseletére jogosult személy(ek) nevét, továbbá a párt tisztségviselőinek nyújtott támogatások jogcímét és összegét.

(8) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az egyéb pénzbeli hozzájárulások, adományok, a nem pénzbeli juttatások, hozzájárulások közül - nevesítetten, a hozzájárulást, juttatást adó, adományozó megnevezésével és az összeg (érték) megjelölésével - azokat, amelyek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott természetes személyektől vagy a párt által alapított alapítványtól származnak, és támogatónként meghaladják a 250.000 Ft-ot vagy az annak megfelelő értéket."

6. §

(1) A Ptv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közigazgatási szerv a párt pénzügyi-gazdasági ellenőrzésére nem jogosult, ide nem értve a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetések, valamint ezek visszaigénylésének ellenőrzését. A párt az e bekezdésben meghatározott ellenőrzés során megtagadhatja a politikai tevékenységével összefüggő adatokat tartalmazó

iratokba való betekintést, valamint az e tevékenységével összefüggő kérdésben való nyilatkozattételt."

(2) A Ptv. 10. § (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke a párt ellen az ügyészségnél kereset benyújtását indítványozhatja."

7. §

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 40. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 4. § (3) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott szervezet a választási kampány idején a tevékenységét ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt nem tehet közzé, továbbá a 40/A. § rendelkezései szerint sem folytathat kampánytevékenységet."

8. §

A Ve. a következő új 40/A. §-sal, valamint az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A választási kampányban részt vevő egyéb személyek és szervezetek 40/A. § (1) A választási kampány idején a jelöltnek nem minősülő személy vagy jelölő szervezetnek nem minősülő szervezet akkor végezhet a 149. § o) pontjában meghatározott kampánytevékenységet, ha a szavazás napját megelőző 60. napig az Országos Választási Bizottságnál - nevének, lakcímének vagy székhelyének, valamint szervezet esetében képviselője nevének közlésével - nyilvántartásba vetette magát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyre vagy szervezetre a 42-44. § rendelkezéseit, valamint a választást megelőző naptári év első napjától a választás

naptári évének utolsó napjáig terjedő időszak tekintetében a Ptv. 4. § (3)-(11) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) A jelölt vagy jelölő szervezet megbízásából folytatott kampánytevékenységre az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a kampánytevékenység végzése során egyértelműen felismerhető a megbízó személye és a megbízás ténye."

9. §

A Ve. a következő új 41/A. §-sal, valamint az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Kampányszámla

41/A. § (1) A jelölt, illetve a jelölő szervezet az 51-52. §-ban meghatározott bejelentését megelőzően a kampány költségeinek fedezésére külön bankszámlát köteles nyitni.

(2) Politikai hirdetés közzétételének, plakát és szórólap előállításának, plakát elhelyezésére szolgáló felület használatának, valamint választási gyűlés céljára szolgáló helyszín bérletének ellenértékét az (1) bekezdésben meghatározott bankszámláról történő átutalással kell kiegyenlíteni.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott bankszámláról a választási kampány ideje alatt a számlatulajdonos, valamint az Országos Választási Bizottság részére hetente küld bankszámlakivonatot. Az Országos Választási Bizottság a bankszámlakivonat oldalhű másolatát honlapján közzéteszi."

10. §

A Ve. 42. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Plakát és szórólap

42. § (1) A választási kampány alatt a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot és szórólapot. A plakát és a szórólap olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható.

(2) Az azonos méretű és azonos megjelenéssel rendelkező plakátoknak jelölő szervezetenként, illetve jelöltenként egyedi azonosító számot kell adni.

(3) A plakáton és a szórólapon fel kell tüntetni a jelölt és a jelölő szervezet nevét, a plakát vagy a szórólap kiadásáért felelős természetes személy nevét, a plakátból vagy szórólapból készített példányszámot, valamint plakát esetében annak azonosító számát.

(4) A plakát vagy szórólap másolatát, valamint - a plakát vagy szórólap mérete szerinti bontásban - a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a jelölt vagy a jelölő szervezet az Országos Választási Bizottságnak megküldi. Az Országos Választási Bizottság a plakát vagy szórólap méretét és példányszámát honlapján közzéteszi. Egyebekben a plakátra és a szórólapra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni."

11. §

A Ve. a 42. §-t követően a következő új 42/A. §-sal egészül ki:

"42/A. § (1) Plakát - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető.

(2) Épület falára, kerítésre, valamint kifejezetten reklám közzétételére szolgáló felületre plakátot elhelyezni kizárólag a felület reklámozási célú használatára jogosult személy vagy szerv hozzájárulásával lehet.

(3) A felület használatára jogosult személy vagy szerv a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 3 napon belül az Országos Választási Bizottságot tájékoztatja arról, hogy mely jelölt vagy jelölő szervezet számára mekkora felületet, milyen időszak tekintetében, milyen ellenérték fejében, mely azonosító számú plakát elhelyezésére engedett át. Az Országos Választási Bizottság e tájékoztatásokat honlapján közzéteszi.

(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Közigazgatási szerv elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

(5) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani."

12. §

A Ve. 44. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Politikai hirdetés

44. § (1) A kampányidőszakban az időszaki sajtótermékek kiadói, a műsorszolgáltatók, valamint egyéb távközlési hálózaton hírszolgáltatást végző szolgáltatók (a továbbiakban: sajtószerv) a jelöltek és a jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést.

(2) A politikai hirdetés elhelyezésére szolgáló felület felett, illetve a hirdetés sugárzása előtt a "Fizetett politikai hirdetés" szöveget fel kell tüntetni. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

(3) Amennyiben sajtószerv politikai hirdetést kíván közölni, a szavazást megelőző hatvanadik napig az Országos Választási Bizottsághoz eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz.

(4) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtószerv közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott sajtószerv a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 3 napon belül az Országos Választási Bizottságot tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetései mely időpontban és milyen terjedelemben lettek közzétéve. Az Országos Választási Bizottság e tájékoztatásokat honlapján közzéteszi.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg a sajtószerv a kampány idején közzétett valamennyi hirdetés tekintetében tájékoztatja az Országos Választási Bizottságot, hogy az kinek az érdekében, kinek a megrendelésére, milyen

ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben lett közzétéve. Az Országos Választási Bizottság e tájékoztatásokat honlapján közzéteszi. (7) A sajtószerveknek a választási kampányban való részvételére egyebekben a sajtóról, illetve a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

13. §

(1) A Ve. 45. § (1) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:

"Nem lehet átadni azon választópolgárok adatait, akik külön törvény alapján megtiltották név- és lakcímadataik harmadik személynek történő kiadását."

(2) A Ve. 45. § (2) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:

"A másolaton nem szerepelhetnek azon választópolgárok adatai, akik külön törvény alapján megtiltották név- és lakcímadataik harmadik személynek történő kiadását."

14. §

A Ve. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § (1) Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját, így különösen a politikai hirdetés közzétételére, plakát és szórólap előállítására, plakát elhelyezésére szolgáló felület használatára, valamint választási gyűlés céljára szolgáló helyszín bérletére fordított kiadásokat.

(2) A 40/A. § (1) bekezdésében meghatározott személynek vagy szervezetnek az (1) bekezdés szerinti adatokról az ott meghatározott határidőn belül az Országos Választási Bizottságot kell tájékoztatnia. A tájékoztatásban a Ptv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott természetes személytől vagy a párt által alapított alapítványtól kapott, a személy vagy szerv kampánytevékenysége kiadásainak fedezésére szolgáló, 50.000 Ft-ot meghaladó értékű hozzájárulást - a hozzájárulást

adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - fel kell tüntetni. A tájékoztatót az Országos Választási Bizottság a honlapján közzéteszi.

(3) Az Országos Választási Bizottság a választás eredményének jogerőre emelkedését követő harminc napon belül megküldi az Állami Számvevőszéknek a (2) bekezdés, valamint a 40/A. §, a 41/A. §, a 42. §, a 42/A. § és a 44. § alapján kezelésében levő adatokat.

(4) A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását - a (3) bekezdésben meghatározott adatokat is felhasználva - az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek, valamint a 40/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek vagy szervezetek tekintetében a választáson indult jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Az ellenőrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.

(5) Az Állami Számvevőszék a jelölő szervezet, a független jelölt, illetve a 40/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet által szolgáltatott adatok mellett a (3) bekezdésben meghatározott, valamint egyéb, tudomására jutó adatokat ellenőrzése során felhasználhatja.

(6) Ha a jelölő szervezet, a független jelölt vagy a 40/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet által szolgáltatott adatok, illetve a (3) bekezdésben meghatározott adatok egyes kampánykiadások tekintetében attól eltérő árat tartalmaznak, mint amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során a szokásos piaci árat veszi figyelembe.

(7) Az a jelölő szervezet, független jelölt, illetve a 40/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek a kampánykiadásait az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatóban szereplő bevételek nem fedezik, a különbözet összegének kétszeresét a központi költségvetés részére köteles befizetni.

(8) Az a jelölő szervezet vagy független jelölt, aki a 41/A. § (2) bekezdésében meghatározott kiadásokat nem a kampányszámlájáról történő átutalással teljesíti, a törvény szerint átutalással teljesítendő kifizetés összegének kétszeresével megegyező összeget a központi költségvetés részére köteles befizetni.

(9) A (7)-(8) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség az azt követő 15. napon válik esedékessé, amikor a kötelezettség fennállását az Állami Számvevőszék megállapítja. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani."

15. §

(1) Ez a törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (4) bekezdés második mondata a pártokra nem alkalmazható."

(3) Az Etv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen. A kereset indításának előkészítése érdekében az ügyész - a reá irányadó szabályok szerint - a párttól felvilágosítást kérhet, valamint iratok, adatok rendelkezésre bocsátását kérheti."

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ptv. 5. § (2) bekezdésében "a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át" szövegrész helyébe "országos összesítésben a területi választókerületek első érvényes választási fordulójában leadott érvényes szavazatok legalább 1%-át" szöveg, a Ve. 51. § (1) bekezdésében a "kivonat" szövegrész helyébe a "kivonat, valamint a 41/A. §-ban meghatározott bankszámla megnyitását igazoló bankszámlakivonat másolatának", 52. § (2) bekezdésében a "lakcímét," szövegrész helyébe a "lakcímét, a 41/A. §-ban meghatározott bankszámla megnyitását igazoló bankszámlakivonat másolatát, "szöveg lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ptv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ptv. 9. §-a, 11. § (2) bekezdése, valamint 14-19. §-a.

16. §

(1) A Ptv. e törvény 5. §-ával megállapított rendelkezéseit először a 2007. évi beszámoló elkészítésénél kell alkalmazni.

(2) A párt köteles mennyiségi felvétellel és egyeztetéssel megállapítani és leltárba foglalni a 2006. december 31-én meglévő eszközeinek és azok forrásainak mennyiségét és értékét, valamint ezek alapján az 1. számú melléklet szerinti mérleget elkészíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek különbözetét saját tőkeként (azon belül megfelelően részletezve) kell kimutatni.

(4) A (2) bekezdés szerinti mérleg és az azt alátámasztó leltár adatai alapján kell a párt 2007. évi könyvviteli nyilvántartásait megnyitni.

(5) A 2007. évről készülő beszámoló eredménykimutatásában az előző évi adatokat nem kötelező kitölteni.

1. számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez

"A párt éves beszámolójának mérlege

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Párt által létrehozott egyszemélyes gazdálkodó szervezetben

2. Egyéb befektetések

3. Értékpapírok

4. Bankbetétek

5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök (aktívák) összesen

D. Saját tőke

I. Induló tőke

II. Tőkeváltozás

III. Lekötött tartalék

IV. Értékelési tartalék

V. Mérleg szerinti eredmény

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hátrasorolt kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások Források (passzívák) összesen"

2. számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez

"A párt éves beszámolójának eredménykimutatása

1. Értékesítés bevétele

2. Tagdíjak bevétele

3. Központi költségvetésből származó támogatás

4. Országgyűlési képviselőcsoport támogatás

5. Egyéb pénzbeli hozzájárulások, adományok

6. Egyéb nem pénzbeli juttatások, hozzájárulások

7. Egyéb bevételek

A. Működési összes bevétel (1+2+3+4+5+6+7)

1. Működési költségek

1.1 Anyagjellegű ráfordítások

1.2 Személyi jellegű ráfordítások

1.3 Értékcsökkenési leírás

2. Adott pénzbeli támogatások

2.1 Támogatás a párt országgyűlési képviselőcsoportja részére

2.2 Támogatás jogi személyeknek

2.3 Támogatás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek

2.4 Támogatás természetes személyeknek

3. Térítés nélkül átadott eszközök miatti ráfordítások

4. Egyéb ráfordítások

B. Működési összes költség (ráfordítás) (1+2+3+4)

C. A működés eredménye (A-B)

D. Pénzügyi műveletek bevétele ebből: saját alapítású egyszemélyes gazdálkodó szervezettől kapott osztalék

E. Pénzügyi műveletek ráfordítása

F. Pénzügyi műveletek eredménye (D-E)

G. Rendkívüli bevételek H. Rendkívüli ráfordítások

I. Rendkívüli eredmény (G-H)

J. Mérleg szerinti eredmény (+C+F+I) "

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy a párt- és kampányfinanszírozás rendszerét átláthatóbbá tegye, a visszaélések lehetőségét korlátozza.

A pártok gazdálkodásának átláthatóságát, ellenőrizhetőségét a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) hatályos szabályai nem biztosítják megfelelően. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-a alapelvként rögzíti, hogy meg kell óvni a választás tisztaságát, meg kell akadályozni a választási csalásokat, biztosítani kell az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, meg kell teremteni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeit. Problémát jelent, hogy a választási kampányra, a kampányra fordítható kiadásokra, ezek ellenőrzésére vonatkozó hatályos szabályok nem segítik eléggé ezeknek az alapelveknek az érvényesítését. A Javaslat ezekre a hiányosságokra, illetve a gyakorlatban felmerült anomáliákra kíván megoldási javaslatokat nyújtani.

A Javaslat legjelentősebb eredménye - a pártok gazdálkodására vonatkozó rendelkezések újraszabályozása mellett -, hogy a pártok számviteli kötelezettségének megteremtésével világos és átlátható kereteket teremt a pártfinanszírozás ellenőrzéséhez. A keretek kialakításán túl a Javaslat megerősíti az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványait. Az Állami Számvevőszék így például a pártok gazdálkodásának, a választási kampány finanszírozásának szabálytalansága esetén megállapíthatja a pártokat, adott esetben a pártvezetőket is sújtó, törvényben rögzített szankciókat. A nem megfelelő működés akár a pártok megszűnését is eredményezheti. Az átláthatóságot nemcsak az Állami Számvevőszék, hanem a nyilvánosság is biztosítja. A pártok gazdálkodásáról szóló éves beszámoló, a pártok választási kampányköltségvetéséről készített tájékoztató kötelező közzététele az ellenőrzés eredményességét, a

joggyakorlás törvényességét erősíti. A pártgazdálkodás szabályainak újdonsága, hogy a parlamenti választás évében, utólag, a választási eredmény alapján egyszeri, jelentősebb központi költségvetési támogatást kaphatnak a pártok.

A Javaslat a jogalkalmazási tapasztalatok figyelembevételével újraalkotja a választási kampány finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket. Az eddig hézagosan szabályozott sajtóhirdetések-, valamint a plakátok - különös tekintettel az óriásplakátok - használata a Javaslat elfogadásával átláthatóbbá válik. Újdonságként jelenik meg, hogy a főbb kampánykiadások ellenértékét csak egy nyilvános forgalmú kampányszámláról lehet a jövőben kifizetni; a kampánykiadások felső határa pedig a teljes nyilvánosság biztosítása mellett megszűnik.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Javaslat új szabályként állapítja meg, hogy a pártok könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségüknek a számvitelről szóló külön törvény előírásai szerint kötelesek eleget tenni. A Javaslat e kötelezettség alapján vezeti be azt a rendelkezést, hogy a bíróság az ügyészség indítványára - a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, amennyiben a párt éves beszámolási és beszámoló-közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt a határidő lejártát követő hat hónapon belül nem pótolja.

A 2. §-hoz

A Javaslat a pártok könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségét figyelembe véve meghatározza, hogy mi minősül a párt bevételének, illetve vagyonának. A Javaslat ennek keretében taxatíve felsorolja a párt bevételeit. A rendelkezés egyrészt pontosabban tartalmazza a hatályos Ptv.-ben a párt vagyonaként megjelenő bevételi forrásokat, másrészt pedig ki is egészíti ezeket. Az újonnan megjelenő források a következők: az országgyűlési képviselők általános választásának évében külön költségvetési támogatás biztosítása, az állam által - külön törvény alapján - biztosított vagy a helyi önkormányzat által biztosított ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználat, a párt által alapított alapítványok hozzájárulásai. Jelentősebb változás a hatályos szabályokhoz képest, hogy a Javaslat nem ad lehetőséget arra,

hogy a párt vállalatot alapítson, illetve bevételt szerezzen jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vagyoni hozzájárulásaiból. A párt vagyona a mérlegében szereplő összes eszközének és összes kötelezettségének - ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is - a különbözete.

A Javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy az állam, költségvetési szerv, helyi önkormányzat, illetve annak szerve, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet - a törvényben foglalt kivételektől eltekintve - hozzájárulást pártnak nem adhat, illetve e szervezetektől a párt hozzájárulást nem fogadhat el. Kizárt továbbá, hogy a párt más államtól hozzájárulást fogadjon el. A pártfinanszírozás átláthatóságát biztosítja, hogy a párt névtelen hozzájárulást nem fogadhat el.

A Javaslat az átláthatóság megteremtése érdekében szabályozza, hogy mely hozzájárulásokat kell a pártnak az éves beszámolójának kiegészítő mellékletében - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - feltüntetni. Ehhez kapcsolódik az a szabály, hogy a pártok az egy naptári év alatt a természetes személytől, valamint a párt által alapított alapítványtól kapott 50.000 Ft-ot meghaladó értékű hozzájárulást kötelesek a világhálón - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével, a párt által alapított alapítvány által a pártnak juttatott hozzájárulás esetén a hozzájárulás forrásának megnevezésével - közzétenni.

A Javaslat a visszaélések elkerülése érdekében a hatályos szabályoknál szigorúbb szankciókat állapít meg arra az esetre, amennyiben a párt a törvény rendelkezéseit megsértve hozzájárulást fogad el. Ezeknek a hozzájárulásoknak az (ellen) értékét a párt köteles - az Állami Számvevőszék felhívására - 15 napon belül a központi költségvetésnek befizetni; késedelem esetén ez az (ellen) érték adók módjára behajtható tartozásnak minősül. További szankció, hogy a párt költségvetési támogatását az így elfogadott hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell, illetve ha a párt nem részesül központi költségvetési támogatásban, akkor -az így elfogadott hozzájárulás (ellen) értékének befizetésén felül - ráfordításként elszámolva köteles a tiltott hozzájárulás (ellen) értékének megfelelő összeget - az Állami Számvevőszék felhívását követő egy éven belül - a központi költségvetésbe befizetni. A törvény szabályainak megsértése esetén nemcsak a pártot, hanem a párt elnökét (ennek hiányában a párt képviseletére jogosult személyt) is szankció sújtja. A párt elnöke (ennek hiányában a párt képviseletére jogosult személy) ugyanis a törvény rendelkezéseit megsértve elfogadott hozzájárulás (ellen) értékének 10%-át - az Állami Számvevőszék felhívására - 15 napon belül köteles a központi költségvetésnek befizetni; késedelem esetén ez az (ellen) érték is adók módjára behajtható tartozásnak minősül. Garanciális, a közpénzek felhasználásának

jogszerűségét biztosító szabály, hogy a törvény szabályait megsértve elfogadott, tiltott, nem pénzbeli hozzájárulás (ellen) értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. A Javaslat a korábbi jogértelmezési bizonytalanságok elkerülése érdekében pontosan meghatározza a hozzájárulás, támogatás fogalmát. Ennek értelmében hozzájárulásnak minősül a pártnak térítés nélkül átadott eszköz; a párttól átvállalt tartozás; a párt számára ellenérték nélkül történt engedményezés; a párt javára a jogosult által elengedett követelés; a párt számára ellenérték nélkül nyújtott tízezer forintot meghaladó értékű szolgáltatás, vagyoni értékű jog, illetve e jog gyakorlásának átengedése. Ellenérték nélküli hozzájárulás esetén - a könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése érdekében - a hozzájárulás értékeként a szokásos piaci árat, azaz a független felek által összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesített vagy érvényesítendő értéket kell figyelembe venni. Ha a párt részére a hozzájárulást nem pénzben nyújtják, a párt köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásról) gondoskodni. A visszaélések elkerülése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy amennyiben a hozzájárulásért a párt ellenértéket fizet, de ez a szokásos piaci árnál alacsonyabb, az értékkülönbözetet hozzájárulásnak kell tekinteni.

A 3. §-hoz

A Javaslat a pártok új bevételi forrásaként jelöli meg az országgyűlési képviselők általános választásának évében nyújtott külön költségvetési támogatást. A parlamenti választás évében a pártok utólag, a választási eredmény alapján egyszeri támogatást kapnak. Erre a támogatásra az a párt a jogosult, amelyik országos összesítésben megszerezte a területi választókerületek első érvényes választási fordulójában leadott érvényes szavazatok legalább 1%-át. A támogatásra fordítható összeg a választás évében a Ptv. 5. § (2) bekezdésében meghatározott támogatások összegének kétszerese. E támogatás a pártokat a területi választókerületek első érvényes fordulójában az adott pártra leadott szavazatok arányában illeti meg. A Javaslat rendelkezik a költségvetési támogatás kifizetésének időpontjáról is.

A 4. §-hoz

A Javaslat módosítja a pártok gazdálkodására vonatkozó hatályos szabályokat. A Javaslat megszünteti a pártok gazdálkodó tevékenysége körében a termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása esetére biztosított általános forgalmi adó alóli mentességet. A pártok ezentúl vállalatot nem, csak egyszemélyes gazdálkodó szervezetet alapíthatnak. A párt, a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet, a párt által alapított alapítvány más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

A Javaslat pontosítja a párt befektetési tevékenységére vonatkozó szabályokat. Ennek értelmében a párt a pénzeszközeit - a zártkörűen működő részvénytársaság részvényének vásárlása kivételével - értékpapírba fektetheti. A befektetési tevékenységére vonatkozó adatokat (az értékpapírok száma, értéke) az éves beszámolóban közzé kell tenni.

A Ptv. új rendelkezése, hogy a párt, a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet, a párt által alapított alapítvány közbeszerzési eljárásban ajánlattevő, illetve alvállalkozó nem lehet, és - a párt működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány kivételével - állami vagy helyi önkormányzati megrendelés teljesítésében nem vehet részt.

Az 5. §-hoz

A Ptv. új - "A párt könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettsége" című - fejezettel egészül ki. A Javaslat a pártok finanszírozásának átláthatósága érdekében rendelkezik a pártok könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségéről. A kötelezettség teljesítésére vonatkozó speciális szabályokat a Ptv., a mögöttes szabályokat a számvitelről szóló törvény határozza meg. A Javaslat a pártok számára kettős könyvviteli kötelezettséget ír elő, különösen nagy gondot fordít a számvitelről szóló törvényben foglalt garanciák - könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok elvégzője, kötelező könyvvizsgálat - megtartására, ugyanakkor figyelembe veszi a kis költségvetésű pártok érdekeit is, hiszen meghatározott bevétellel nem rendelkező pártok mentesülnek a könyvviteli kötelezettség alól.

A könyvviteli kötelezettség mellett a Javaslat részletes szabályokat tartalmaz a pártok beszámolójáról. Ennek keretében a Javaslat tartalmi és formai követelményeket - így például a mérleg tagolásának, a leltár összeállításának, az eredménykimutatás, a pártok bevételeit tartalmazó nyilvántartás vezetésének, a kiegészítő melléklet elkészítésének szabályait - határoz meg a beszámoló elkészítéséhez. A Javaslat az átláthatóság és a nyilvánosság biztosítása érdekében rögzíti, hogy a párt a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - éves beszámolóját az üzleti év mérlegfordulónapját követő 150. napig a Magyar Közlönyben, valamint a saját honlappal rendelkező párt a honlapján is köteles közzétenni és az Állami Számvevőszéknek megküldeni.

A 6. §-hoz

A Javaslat a Ptv. 10. § (2) bekezdésének szabályait úgy változtatja meg, hogy a közigazgatási szervek a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetések, valamint ezek visszaigénylésének ellenőrzése keretében a pártok pénzügyi-gazdasági tevékenységét ellenőrizhetik. A pártok autonómiáját biztosítja az ellenőrzés célhoz kötöttsége, továbbá az a garanciális szabály, hogy a pártok az ilyen típusú ellenőrzések során megtagadhatják a politikai tevékenységével összefüggő adatokat tartalmazó iratokba való betekintést, valamint az e tevékenységével összefüggő kérdésben való nyilatkozattételt.

A Javaslat továbbá pontosítja a Ptv. azon rendelkezését, amely az Állami Számvevőszék elnökének bírósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogosítványait rendezi: az Állami Számvevőszék elnöke a párt ellen az ügyészségnél kereset benyújtását indítványozhatja.

A 7. §-hoz

A Javaslat új rendelkezéssel egészíti ki a Ve. 40. §-át. Az új rendelkezés célja, hogy a kormányzati szervek ne befolyásolhassák egyetlen politikai szereplő kampánytevékenységét sem. Ennek értelmében az állam, költségvetési szerv, helyi önkormányzat, illetve annak szerve, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet a választási kampány idején a tevékenységét ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt nem tehet közzé, továbbá nem folytathat kampánytevékenységet.

A 8. §-hoz

A választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás biztosítása érdekében a Ve. új rendelkezésekkel egészül ki. A választási kampány idején a jelöltnek nem minősülő személy vagy jelölő szervezetnek nem minősülő szervezet - a jelölt vagy jelölő szervezet megbízásából (ha a kampánytevékenység végzése során egyértelműen felismerhető a megbízó személye és a megbízás ténye) folytatott kampánytevékenység kivételével - akkor végezhet a Ve.-ben meghatározott kampánytevékenységet, ha a szavazás napját megelőző 60. napig az Országos Választási Bizottságnál - nevének, lakcímének vagy székhelyének, valamint szervezet esetében képviselője nevének közlésével - nyilvántartásba vetette magát. A nyilvántartásba vett szervezetre megfelelően kell alkalmazni a Ve. választási kampányra vonatkozó, továbbá a Ptv. pártfinanszírozásra vonatkozó szabályait.

A 9. §-hoz

A választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás érdekében a Javaslat bevezeti a kampányszámla jogintézményét. A jelölt, illetve a jelölő szervezet - a bejelentésüket megelőzően - a kampány költségeinek fedezésére külön bankszámlát köteles nyitni. A bankszámla biztosítja a Ve. kampányfinanszírozásra, a kampányra fordítható pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályainak megtartását, hiszen egyes kampánytevékenységek csak erről a bankszámláról történő átutalással finanszírozhatók, és az Országos Választási Bizottság ezeknek a bankszámláknak a bankszámlakivonatait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

A 10-12. §-hoz

A Javaslat módosítja a Ve. választási kampánytevékenységre vonatkozó egyes szabályait. A plakátok alkalmazására vonatkozó hatályos szabályok új elemekkel egészülnek ki. A Ve. alapelveit figyelembe véve a Javaslat az azonosíthatóság érdekében előírja, hogy az azonos méretű és azonos megjelenéssel rendelkező plakátoknak jelölő szervezetenként, illetve jelöltenként egyedi azonosító számot kell adni. Garanciális szabály, hogy a plakáton és a szórólapon fel kell tüntetni a jelölt és a jelölő szervezet nevét, a plakát vagy a szórólap kiadásáért felelős természetes személy nevét, a plakátból vagy szórólapból készített példányszámot, plakát esetében annak azonosító számát, valamint a plakát vagy szórólap másolatát. Ezeket az adatokat az Országos Választási Bizottságnak meg kell küldeni a világhálón történő közzététel érdekében.

A plakátok elhelyezésére vonatkozóan is pontosító rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat. A felület használatára jogosult személy vagy szerv ugyanis a választás eredményének jogerőre emelkedését követő három napon belül az Országos Választási Bizottságot tájékoztatja arról, hogy mely jelölt vagy jelölő szervezet számára mekkora felületet, milyen időszak tekintetében, milyen ellenérték fejében, mely azonosító számú plakát elhelyezésére engedett át. A Javaslat felülírja továbbá a Ve. rádió- és televízió-közvetítésre vonatkozó rendelkezéseit. Az új "Politikai hirdetés" alcím alatt a kampányfinanszírozás átláthatósága érdekében a Javaslat előírja, hogy amennyiben kampányidőszakban az időszaki sajtótermékek kiadói, a műsorszolgáltatók, valamint egyéb távközlési hálózaton hírszolgáltatást végző szolgáltatók (a továbbiakban: sajtószerv) politikai hirdetést kívánnak közölni, a szavazást megelőző hatvanadik napig az Országos Választási Bizottsághoz eljuttatják hirdetési szolgáltatásainak

árjegyzékét, amelyet az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. Politikai hirdetési tevékenységet csak a nyilvántartásba vett sajtószervek, csak a nyilvántartásba vett árjegyzék alapján végezhetnek. A plakátra és szórólapra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan a politikai hirdetések tekintetében is kötelező tájékoztató nyújtása az Országos Választási Bizottságnak.

A 13. §-hoz

A Javaslat úgy módosítja a Ve. adatszolgáltatásra vonatkozó szabályait, hogy a jelölteknek, jelölő szervezeteknek nem lehet átadni azoknak a választópolgároknak az adatait, akik külön törvény alapján megtiltották név- és lakcímadataik harmadik személynek történő kiadását. Ezeknek a személyeknek az adatai szintén nem szerepelhetnek a közszemlére tett névjegyzék másolatán.

A 14. §-hoz

A választási kampányban felhasznált pénzeszközök ellenőrzésére vonatkozó szabályokat pontosítja a Javaslat. Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek, továbbá az Országos Választási Bizottságnál nyilvántartásba vett jelöltnek, jelölő szervezetnek nem minősülő, kampánytevékenységet folytató személynek vagy szervezetnek kötelessége nyilvánosságra hozni a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. A nyilvánosságra hozott tájékoztatók tartalmának szabályszerűségét, a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok megtartását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Javaslat nem határozza meg a kampányra fordítható költségek maximumát, ugyanakkor a szabálytalan kampányfinanszírozás esetére komoly szankciókat vezet be. Így az a jelölő szervezet, független jelölt, illetve kampánytevékenységet folytató személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek a kampánykiadásait a tájékoztatóban szereplő bevételek nem fedezik, a különbözet összegének kétszeresét a központi költségvetés részére köteles befizetni; az a jelölő szervezet vagy független jelölt, aki a kampányszámláról történő finanszírozás szabályait megsérti, a törvény szerint átutalással teljesítendő kifizetés összegének kétszeresével megegyező összeget a központi költségvetés részére köteles befizetni.

A 15. §-hoz

A hatályba léptető és technikai módosító rendelkezések mellett a Javaslat az általános deregulációs követelményeknek megfelelően hatályon kívül helyezi a Ptv. már végrehajtott, elavult, illetve a Ve.-ben újraszabályozott rendelkezéseit.

A Javaslat az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben meghatározza az ügyész pártokkal szemben érvényesíthető jogait (felvilágosítás kérése; iratok, adatok rendelkezésre bocsátása), továbbá rögzíti azt is, hogy a pártok szervezeti egységei jogi személlyé nem nyilváníthatók.

A 16. §-hoz

A Javaslat az átmeneti rendelkezések között egyértelműsíti, hogy a pártoknak mikortól, milyen formában kell könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségüknek először eleget tenni.