BH 2011.4.121 A gépjárművezető heti pihenőidejét a hatósági ellenőrzés során igazolni kell [921/85. EGK rendelet 15. cikk 7. bek. a) pont].

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága 2009. április 29. napján kelt határozatában a felperes árufuvarozó vállalkozót a közúti szállítás egyes szociális szabályaira vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt 400 000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú határozat indokolása szerint a közlekedési hatóság 2009. március 30. napján a 61. számú főút 69+300 km

szelvényénél ellenőrizte a felperes üzemeltetésében lévő járműszerelvényeket, amelyet K. J. vezetett. Az ellenőrzés a menetíró készülék és a tachográf korong használatára, illetőleg a közúti szállítás egyes szociális szabályaira vonatkozó rendelkezések megsértését tárta fel. Az ellenőrzés során K. J. járművezető 2009. március 3-tól 2009. március 10-ig terjedő időszakra tevékenységét az előírásoknak megfelelően nem igazolta. Megállapításra került, hogy a bemutatott tevékenység igazoló lap kitöltése hiányos volt, a közúti jármű üzembe tartója a tevékenység igazoló lapon nem tüntette fel az igazolás kiállításának okát. Az elsőfokú hatóság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. §-a alapján szankcionálta a feltárt hiányosságokat, a bírságot az 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 4. § szerinti 3. táblázat 4. pontja alapján határozta meg.

A felperes fellebbezése alapján az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az alperes a tényállást az elsőfokú hatósággal egyezően állapította meg, kiemelve, hogy a gépkocsivezető a 2009. március 3-tól 10-ig terjedő időszakra vonatkozóan nem rendelkezett sem tachográf koronggal, sem azt helyettesítő igazolással, illetve az általa bemutatott tevékenység igazoló lap érvénytelen volt. Nem volt kitöltve rajta, hogy milyen időszakot töltött a gépkocsivezető az említett napokon, ezzel a felperes megsértette a 3821/85. EGK rendelet 15. cikk 7. bekezdés a) pontjában szereplő előírásokat. Az alperes kiemelte, hogy a gépkocsivezető részére biztosítani kell a közúti ellenőrzés alkalmával bemutatandó "bármely kézi feljegyzést" amelyet az üzembetartó vállalkozásnak kell kiállítania és ellenjegyeztetni a gépkocsivezetővel. Kizárólag az ilyen igazolás által válik bizonyítottá, hogy a gépkocsivezető a heti pihenőidő alatt ténylegesen is pihenő időt töltött. Az alperes megállapította, hogy a felperes nem látta el a gépkocsivezetőt a fuvarfeladat jogszabályban előírt módon történő végzéséhez megfelelő igazolással, nem ellenőrizte, hogy a gépkocsivezető rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, tehát nem tett eleget mindenben a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006. EK rendelet 10 cikkében előírtaknak.

A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. Kerestében arra hivatkozott, hogy a gépkocsivezető 2009. március 3. napjától március 10. napjáig heti pihenőidejét töltötte, munkát nem végzett. Kizárólag a perbeli jármű szerelvényt vezette rendszeresen, ugyanakkor a menetíró korongból egyértelműen megállapítható - figyelembe véve a kilométeróra állásokat is - hogy a gépjármű március 3. és 10. között nem mozgott.

A felperes hivatkozott arra is, hogy nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy heti pihenőidőket milyen módon kell igazolni, illetőleg arra sem, hogy a heti pihenőidőt külön igazolni kellene.

A megyei bíróság ítéletétben a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 2009. március 30-ai ellenőrzés során a felperesi vállalkozás nem felelt meg az 561/2006. EK, illetőleg a 3821/85. EGK tanácsi rendeletnek, mivel a szerelvény fuvarlevéllel és tömegbizonylattal nem rendelkezett. Ezt meghaladóan a vezetési és a pihenő időre vonatkozó rendelkezések betartásának igazolása felperes részéről elmaradt, mivel a tevékenységet igazoló lapból nem volt megállapítható, hogy 2009. március 3. és 10. között miért nem vezetett a járművezető.

Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a pihenő idő esetén a felperesi vállalkozásnak és a járművezetőnek közösen kellett volna erről nyilatkoznia vagy a tevékenységet igazoló formanyomtatványra rávezetve, vagy pedig külön okiratban. A jogszabályok konkrétan nem határozzák meg a pihenő idő eltöltése igazolásának módját, de magát az igazolást előírják.

Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a rendelet a járművezető megszakítás nélküli folyamatos vezetési idejének (napi, heti vezetési idejének, nap, heti pihenőidejének) ellenőrzéséhez szükséges okmányok esetén 400 000 forint bírságot ír elő, így a megállapított bírság összege is jogszerű volt.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben foglalt hivatkozása szerint a gépjárművezető 2009. március 3. napjától 2009. március 10. napjáig terjedő időszakban a heti pihenőidejét töltötte, munkát nem végzett. A járműszerelvény ezen idő alatt nem mozgott, ezt a kilométeróra állások is bizonyítják. A felperes hivatkozott arra is, hogy a pihenőidő alatt a dolgozót nem tudja ellenőrizni, így arra vonatkozóan sem tud nyilatkozatot tenni, hogy a heti pihenő napok alatt a dolgozó milyen tevékenységet végez.

A felperes kiemelte, hogy a pihenőidő igazolására nem szolgálhat az ún. tevékenységi igazoló lap, mert ezen csak a dolgozó betegállományát, illetve szabadságát lehet igazolni vagy olyan gépjárművezetést, amely nem tartozik az EK rendelet hatálya alá. A heti pihenőnap igazolását sem a EK rendeletek, sem pedig a 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet nem írja elő, így ilyen igazolást kiállítani nem szükséges. A felperes álláspontja szerint az ellenőrzés során azok a dokumentumok, amelyek az 561/2006. EK rendelet alapján szükségesek rendelkezésre álltak, így jogsértés hiányában a felperessel szemben közigazgatási bírságot alkalmazni nem lehet.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta.