A Debreceni Törvényszék Pf.21527/2006/5. számú határozata bérleti díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 147. §, 247. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 301. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 1. §, 2. §, 24. §, 25. §, 36. §, 37. §, 38. §, 43. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

2.Pf.21.527/2006/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Dr. Matúz Ügyvédi Iroda (dr. Matúz György ügyvéd, 4025 Debrecen, Petőfi tér 7/A. szám) által képviselt (... ...) felperesnek - a másodfokú eljárásban személyesen eljáró alperes (... , ... szám) ellen helyiség kiürítése és bérleti (használati) díj megfizetése iránt indított perében a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság 2.P.20.385/2004/42. számú ítélete ellen a felperes 43. sorszám alatt, az alperes 45. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja azzal, hogy a marasztalás összegét 1 900 000 (egymillió-kilencszázezer) Ft-ra felemeli, s a felemelt 300 000 (háromszázezer) Ft után a kamatfizetés kezdőidőpontja: 2006. december 1. napja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 21 000 (huszonegyezer) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 1 600 000 Ft tőke és annak kamata, valamint 77 200 Ft perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan elutasítva a felperes keresetét.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és az alperes kötelezését kérte a helyiség 30 napon belüli kiürítésére.

A felperes a másodfokú eljárásban keresetét kiterjesztette az elsőfokú ítéletben megjelölt 2006. augusztus 31-ét követően esedékes havi 50 000 Ft, összesen 300.000 Ft összegű használati díjakra.

Az alperes fellebbezésében szintén az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a marasztalási összeg havi 5000 Ft-ra való leszállítását kérte.

A megyei bíróság erre vonatkozó alperesi fellebbezés hiányában az elsőfokú bíróság ítéletének havi 5000 Ft marasztalására vonatkozó részét a Pp. 253. § (3) bekezdés alapján nem érintette, míg sem a felperes, sem az alperes fellebbezését nem találta alaposnak az alábbiak szerint:

Az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából releváns tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetései is helytállóak, álláspontjának indokolásával a megyei bíróság egyetértett, ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése és 254. § (3) bekezdése alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta.

A megyei bíróság csak a fellebbezésekben foglaltakra tekintettel hangsúlyozza az alábbiakat:

A megyei bíróság maradéktalanul osztja az elsőfokú bíróság helyiségkiürítésével kapcsolatos álláspontját.

Az 1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 1. § (1) bekezdés értelmében - mint ahogy arra a felperes is hivatkozott - a törvény hatálya kiterjed minden lakásra ..., továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

A megyei bíróság megítélése szerint e jogszabályi megfogalmazás azt jelenti, hogy az Ltv. rendelkezéseit minden helyiségbérletre alkalmazni kell, az Ltv. rendelkezéseitől a szerződő felek csak akkor térhetnek el, ha ezt az Ltv. külön megengedi (pl.: Ltv. 37. §, 43. § (1) bekezdés).