BH 1981.6.232 I. Az örökbefogadást nem a felek megállapodása hozza létre, ezért az egymagában a felek megegyezésével nem is szüntethető meg. A felek az örökbefogadás felbontása tárgyában a bíróság előtt egyezséget nem köthetnek [Csjt. 56. § (1) bek., 57. § (1) bek.].
II. Az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása előtt meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. Az örökbefogadás felbontása esetén sem lehet a már átszállott örökséget visszakövetelni [7/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 30. §].
A felperes és néhai felesége - mint nevelő szülők - 1975-ben kérelmet terjesztettek elő az 1960-ban született alperes örökbefogadásának engedélyezése iránt. Az alperes, valamint a vérszerinti szülők meghallgatása után az első fokú gyámhatóság 1976. március 25. napján kelt, első fokon jogerőre emelkedett határozatával a felperes és az eljárás során, 1975. december hó 16. napján elhunyt házastársa részéről az örökbefogadást engedélyezte. A határozat megállapította, hogy az örökbefogadás a határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba, illetőleg ha az örökbefogadó az eljárás során meghal, az örökbefogadás joghatásai az örökbefogadó halálával beállnak.
A felperes 1977. március 5. napján új házasságot kötött és részben erre is visszavezethetően közte és az alperes közötti korábbi jó kapcsolat megromlott. Ennek az eredményeként az alperes a felperes házát elhagyta és a vérszerinti szüleihez költözött.
A felperes 1980. februárjában keresetet terjesztett elő az örökbefogadás felbontása iránt. Utóbb csatolta az alperessel kötött megállapodást, amely szerint az örökbefogadást közös akarattal hatálytalanítják. A megállapodás szerint az alperes a felperestől 25 000 forint értékű szobabútort és 15 000 forint készpénzt kap, melynek ellenében a perben olyan nyilatkozatot tesz, hogy a keresetet nem ellenzi, az örökbefogadás hatálytalanítását tudomásul veszi.
Az 1980. március 14. napján tartott tárgyaláson a felperes a 15 000 forintot az alperesnek átadta. Ezt követően a peres felek egyezséget kötöttek, amely szerint a gyámhatóság által engedélyezett "örökbefogadási szerződést" felbontják. Az alperesnek a felperessel szemben semmilyen igénye nincs, miután 25 000 forint értékű szobabútort és 15 000 forint készpénzt kapott. Ezért az alperesnek az 1975. december 16-án elhunyt örökbefogadóval szemben nincs öröklési igénye.
A bíróság a peres felek egyezségét jóváhagyta, s miután a felek a fellebbezési jogukról lemondtak, az nyomban jogerőre emelkedett.
Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A Csjt. 56. § (1) bekezdése értelmében az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság bonthatja fel. A (4) bekezdés rendelkezése szerint ez esetben az örökbefogadás a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Az örökbefogadás felbontására vonatkozó gyámügyi szabályokat az 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet 210-216. §-ai tartalmazzák.
A Csjt. 57. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében az örökbefogadást a bíróság felbonthatja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsít, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. A (4) bekezdés értelmében az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Az (5) bekezdés szerint a felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra s annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos bírósági eljárásra a Csjt. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM számú rendelet 18-19. és 30-31. §-ai további rendelkezéseket tartalmaznak.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!