7/1974. (VI. 27.) IM rendelet

a Családjogi törvény végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezések megállapításáról

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) végrehajtásáról szóló 1020/1974. (V. 14.) MT határozat 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

Átmeneti rendelkezések

1. § A Csjt. rendelkezéseit a hatálybalépésekor (1974. július 1.) folyamatban levő ügyekben az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(A Csjt. 3. §-ához)

2. § A harmincnapos várakozási határidő csak a Csjt. hatálybalépése után bejelentett házasságkötésekre vonatkozik.

(A Csjt. 8. §-ához)

3. § Az örökbefogadó és az örökbefogadott házassága akkor érvénytelen, ha azt a Csjt. hatálybalépése után kötötték.

(A Csjt. 10. §-ához)

4. § (1) A gyámhatóság a Csjt. hatálybalépésekor még el nem bírált kérelem esetében, egyéb feltételek fennállása mellett is, csak akkor adhat engedélyt a házasságkötésre, ha a házasuló a Csjt.-ben meghatározott életkort már elérte.

(2) A Csjt. hatálybalépése előtt adott engedély alapján is csak akkor lehet a házasságot megkötni, ha a házasuló a házasságkötés időpontjában az (1) bekezdésben említett életkort már elérte.

(3) A házasságkötési engedély utólagos megadása iránti kérelem elbírálására a Csjt. hatálybalépése előtti jogszabályok irányadók. A Csjt. hatálybalépése után beadott ilyen kérelmet a gyámhatóság vizsgálat nélkül elutasítja és erről értesíti az ügyészt.

(A Csjt. 15. §-ához)

5. § Az ügyész a törvény hatálybalépésétől számított hat hónap elteltéig indíthat pert a házasság érvénytelenítése iránt, ha a házastárs halálától számított hat hónap a Csjt. hatálybalépéséig még nem telt el.

(A Csjt. 18. §-ához)

6. § (1) A Csjt. 18. §-ának rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, ha az elsőfokú bíróság a Csjt. hatálybalépéséig még nem hozott ítéletet.

(2) A pert a korábbi jogszabályok szerint kell folytatni és befejezni, ha az elsőfokú bíróság a Csjt. hatálybalépése előtt ítéletet hozott.

(3) Az ítélet hatályon kívül helyezése esetében az elsőfokú bíróság az új eljárásban az új jogszabályok alapján jár el.

(A Csjt. 22. §-ához)

7. § (1) A Csjt. 22. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a bíróság első fokon még nem hozott ítéletet.

(2) Az ítélet hatályon kívül helyezése esetében az első fokú bíróság az új eljárásban az új jogszabályok alapján jár el.

(A Csjt. 26. §-ához)

8. § (1) A feleség (volt feleség) az 1974. évi július hó 1. napjától számított hat hónapon belül a házasságkötés szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz tett bejelentéssel megjelölheti, hogy az eddigi névviselése helyett a Csjt. 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak közül melyiket választja. A határidő eltelte után a névviselés megváltoztatásának csak a Csjt. 26. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint és csak belügyminiszteri engedéllyel van helye.

(2) Nem lehet a "-né" toldatos névviselési formát választani a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása után az (1) bekezdésben foglalt határidő alatt sem, ha

- a bíróság annak viselésére nem jogosította fel,

- a volt feleség azt a házasság fennállása alatt sem viselte,

- a bíróság annak viselésétől jogerősen eltiltotta.

(3) Ha a jogerős bírósági ítélet a volt feleséget nem jogosította fel volt férje nevének viselésére, ennek hatályát, valamint a névviselés eltiltásáról rendelkező jogerős bírósági ítélet hatályát a Csjt. nem érinti. Ha azonban névviseléstől eltiltás miatt per van folyamatban és a bíróság ítéletet még nem hozott, döntésére a Csjt. rendelkezései irányadók.

(4) Ha a Csjt. hatálybalépése előtt hozott bírósági ítélet a volt feleséget nem jogosította fel volt férje nevének viselésére, az ítélet kiegészítésére a korábbi szabályok [Pp 290. § (6) bekezdése] irányadók.

(A Csjt. 28. §-ához)

9. § A különvagyonhoz tartozó tárgy helyébe lépő vagyontárgy közös vagyonná válása szempontjából a tizenöt évi házassági együttélés időtartamát a házasság megkötésétől kell számítani, függetlenül attól, hogy a házasságot a Csjt. hatálybalépése előtt vagy után kötötték meg.

(A Csjt. 30. §-ához)

10. § A Csjt. 30. §-a (1) bekezdését abban az esetben lehet alkalmazni, ha a házassági életközösség a Csjt. hatálybalépése után szűnt meg.

(A Csjt. 31. §-ához)

11. § A Csjt. 31. §-a (1) bekezdésének alkalmazására csak a Csjt. hatálybalépése után indult perekben kerülhet sor.

(A Csjt. 32. §-ához)

12. § A Csjt. 32. §-a (3) bekezdésének alkalmazására akkor kerül sor, ha a különélés a Csjt. hatálybalépése után kezdődött meg.

(A Csjt. 39. §-ához)

13. § (1) A Csjt. 39. §-a (1) bekezdése c) pontjának alkalmazására akkor kerül sor, ha a házasságkötés a Csjt. hatálybalépése után történt. Ha a házasságkötési szándékot a Csjt. hatálybalépése előtt jelentették be, de a házasság csak a Csjt. hatálybalépése után jön létre, az utólagos házasság folytán - a korábban tett nyilatkozatoktól függetlenül - csak akkor válik a férj a gyermek apjává, ha a vőlegény a Csjt. hatálybalépése után a házasságkötést megelőzően apai elismerő nyilatkozatot tesz.

(2) A Csjt. hatálybalépése előtt tett kizáró kijelentés hatályát - ha a házasságkötés a Csjt. hatálybalépése előtt megtörtént - a Csjt. nem érinti.

(3) A Csjt. nem érinti a hatálybalépése előtt tett apai elismerő nyilatkozat hatályát, ha az teljes hatályú, illetőleg ha mód van annak teljes hatályúvá tételére (a hozzájáruló stb. nyilatkozatok beszerzésére).

(A Csjt. 41. §-ához)

14. §[1] Ha a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal a gyermek névviselése felől még nem döntött, a Csjt. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell a Csjt. 41. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(A Csjt. 43. §-ához)

15. § (1) Művi beavatkozás esetében az apaság vélelmének megtámadására (Csjt. 43. §) akkor kerülhet sor, ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése után született és az anya férje a művi beavatkozáshoz utólag sem járult hozzá.

(2) Ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése előtt született, az apaság vélelmét az általános szabályok szerint lehet megtámadni, kivéve ha az anya férje a művi beavatkozáshoz utólag hozzájárul.

(3) A Csjt. 43. §-ának (6) bekezdését a folyamatban levő ügyben is alkalmazni kell, ha a vélelmezett apa a határidő eltelte folytán az apaság megtámadására már nem jogosult.

(A Csjt. 48. §-ához)

16. § A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdését a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a szülő kifejezetten kérte, hogy az örökbefogadást e rendelkezés szerint folytassák. Ebben az esetben a szükséges nyilatkozatokat pótlólag kell megtenni.

(A Csjt. 50. §-ához)

17. §[2] A Csjt. 50. §-ának (2) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal a hozzájáruló nyilatkozatot pótolta, függetlenül attól, hogy az ügy a Csjt. hatálybalépése előtt indult-e.

(A Csjt. 57. §-ához)

18. § (1) Ha a folyamatban levő perben a felperes a korábbi jogszabályok alapján kérte az örökbefogadás felbontását, a peres eljárás során bármelyik fél áttérhet a felbontásnak a Csjt.-ben meghatározott egyéb okaira (elviselhetetlen magatartás, az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be).

(2) Ha az örökbefogadó az eljárás során meghal, ez a már megindított eljárás folytatását nem akadályozza. Ilyen esetben a pert a bíróság által kirendelt ügygondnokkal szemben kell folytatni.

(3) Az örökbefogadás felbontásának a Csjt.-ben megállapított joghatásai csak a Csjt. hatálybalépése után hozott és jogerőre emelkedett ítélet vonatkozásában következnek be.

(4) Az a rendelkezés, hogy az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos, 1953. január 1. óta hozott minden felbontó ítéletre vonatkozik.

(A Csjt. 58. §-ához)

19. §[3] A Csjt. 58. §-át a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság, illetőleg a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal a határozatot első fokon még nem hozta meg.

(A Csjt. 64. §-ához)

20. § A Csjt. 64. §-át azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a bíróság ítélete még nem emelkedett jogerőre.

(A Csjt. 87. §-ához)

21. § A Csjt. 87. §-ának rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; a kirendelő hatóság a már esetleg kirendelt eseti gondnokot, valamint ügygondnokot felmenti.

(A Csjt. 91. §-ához)

22. §[4] A Csjt. 91. §-ának d) pontját csak a Csjt. hatálybalépése után előterjesztett kérelem esetében lehet alkalmazni. A járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal hozzájárulása iránti kérelmet azonban akkor is elő lehet terjeszteni, ha a szülő a gyermekét már a Csjt. hatálybalépése előtt átadta más családnak nevelésre.

(A Csjt. 111. §-ához)

23. § (1) A Csjt. 111. §-ának (1) bekezdését a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Ennek megfelelően az 1953. január 1. és 1957. június 9. között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának engedélye nélkül kötött házassághoz ilyen engedélyre nincs szükség.

(2) Ha a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa engedélyének hiánya miatt indult érvénytelenítési per, és a bíróság ítélete még nem emelkedett jogerőre, a pert a bíróság hivatalból megszünteti és az ítéletet hatályon kívül helyezi.

A Csjt. végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

(A Csjt. 10. §-ához)

24-35. §[5]

Hatálybalépés

36. § Ez a rendelet az 1974. évi július hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.