ÍH 2021.80 AZ ÜZLETI JÓHÍRNÉVHEZ VALÓ SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE - A SÉRELEMDÍJ SZEMPONTJAI

I. A sérelemdíj összegszerűségének a meghatározása során nemcsak a kompenzációs, hanem a magánjogi büntető funkciót is figyelembe kell venni [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].

II. A személyiségi jogsértő magatartás felróhatósága jelentős mértékű - ezáltal magasabb összegű sérelemdíj megítélésére adhat alapot -, ha a jogsértő minden bizonyított alap nélkül, a széles nyilvánosság előtt, nyíltan lejárató jellegű írásában jelentős súlyú korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolja meg az érintettet [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].

III. Mérsékli a személyiségi jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatását - ezáltal alacsonyabb összegű sérelemdíj megítélésére adhat alapot -, ha a jogsértő az érintett jóhírnevének megsértésére alkalmas, csekély számban látogatott honlapon közzétett írást rövid időn belül eltávolítja; továbbá az érintett felszólítására a honlapon olyan, folyamatosan elérhető közleményt tesz közzé, amelyben teljes mértékben elismeri a korábbi tényállításainak valótlanságát, és az érintettől a jóhírnevének megsértése miatt feltétel nélkül bocsánatot kér [Ptk. 2:52. § (3) bekezdés].

A felperes a magyarországi mezőgazdaság közismert és jelentős szereplője.

Az alperes az általa szerkesztett internetes hírportálon kifejezetten korrupciós vagy korrupciógyanús ügyekben jelentetett meg írásokat. Emellett - 2010 és 2017 között - három gazdasági társaságban is ügyvezető volt, amelyek ebben az időszakban - szerződés alapján - mezőgazdasági munkát végeztek a felperes érdekeltségébe tartozó K. Kft. részére. 2018 januárjában a K. Kft. meghívásos pályáztatási eljárást bonyolított le azon munkák tárgyában, amelyeket korábban az alperes ügyvezetése alatt állt gazdasági társaságok végeztek el. A pályázaton nem az alperes által vezetett cégek, hanem olyan vállalkozások nyertek, amelyek az alperes véleménye szerint a korábbi években jellemzően nem fizették ki a munkavállalóikat és nem teljesítették az adófizetési kötelezettségeiket.

Mivel mindez bántotta az alperes igazságérzetét, 2018. január 30-án 18 óra 45 perckor a honlapon - "Legmagasabb szintű korrupció gyanúja a felperesnél!" címmel - egy maga által írt és szerkesztett cikket tett közzé. A cikk címe alatt egy fényképet helyezett el, amely a felperes egyszemélyi tulajdonosát ábrázolta, amint a felperes vezérigazgatójának társaságában épp kezet fog a miniszterelnökkel. Az alperes a fénykép alá a következő szöveget írta: "(Ahogyan ezt a képet elnézem én már semmin sem csodálkozom!)". A közzétett cikk pedig az alábbi szöveget tartalmazta:

"Amikor a politika begyűrűzik a gazdaságba, a felperes vezetése, nyíltan adócsalókat támogat és adócsalásra hívja meg a kisebbségi vállalkozókat!

Nincs itt semmi diszkrimináció csak »magyar« származású vállalkozók akik, több éve tisztességesen helytállnak komoly múltú cégeikkel, be sem kerülhetnek a K. kft telephelyére. Vajon miért is? Azért mert nem vettek és vesznek részt semmilyen korrupcióban és nem jattolnak a főnökségnek!

A tulajdonost és a vezérigazgatót írásban tájékoztattuk a tényekről, »letagadhatatlanul írásban«, így a felelősségük ezen keresztül már bűnpártolás. Az állammal szemben több 100 milliós áfa közteher adó megfizetésével számolhat a büntető eljáráson kívül. Megtesszük a szükséges lépéseket! Folytatás rövidesen…"

Az alperes a cikket 3 nap múlva: 2018. február 2-án eltávolította a hírportálról, amelyet ebben az időszakban átlagosan naponta 10-15 fő látogatott.

A felperes - jogi képviselőjén keresztül - 2018. március 3. napján helyreigazgatás közzétételére szólította fel az alperest, aki e felhívásnak 2018. március 9. napján eleget tett, és az azóta is folyamatosan elérhető nyilatkozatot jelentette meg:

"Sajtóhelyreigazítás

A hírportálunkon 2018. január végén közzétett cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a felperes vezetése nyíltan adócsalókat támogat és adócsalásra hívja meg a kisebbségi vállalkozókat. Nem felel meg a valóságnak az az állítása sem a cikknek, hogy a több éve tisztességesen helytálló vállalkozók azért nem dolgozhatnak a K. kft telephelyén, mert nem vesznek részt korrupcióban és nem jattolnak a főnökségnek. Ezzel a kijelentésünkkel azt a hamis látszatot keltettük az olvasóban, mintha a felperes bármely vezetője részére csúszópénzt kellett volna fizetnie ahhoz, hogy a telephelyen a vállalkozók munkához jussanak. Valótlanul állítottuk, hogy az állammal szemben a felperes több száz milliós áfa-közteheradó megfizetésével számolhat egy büntetőeljáráson kívül.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a felperes és annak vezetői nem támogattak soha adócsalókat és a vállalkozókat adócsalásra sem hívták fel. A felperes egyetlen vezetője részére sem kellett senkinek csúszópénzt fizetnie azért, hogy a telephelyén vagy bárhol máshol a felperes részére munkát végezhessen. A felperes kiemelt adózó, akit a NAV folyamatosan ellenőriz. Adótartozása nincs, áfa bevallásait szabályosan, határidőben nyújtja be. A felperessel szemben büntetőeljárás nem folyik. A K. kft. telephelyével kapcsolatos pályázattal összefüggésben a felperes törvénytelenséget nem követett el. A felperes szabályos pályázat keretében hirdetett meg a vállalkozók részére munkavégzési lehetőséget, amely pályázaton a legjobb árajánlatot benyújtó pályázó nyert.

Olvasóink és a felperes elnézését kérjük azért, mert a felperes üzleti jóhírnevét valótlan tényállításainkkal és a valóság hamis színben történő feltüntetésével megsértettük."

A felperes keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperes a 2018. január 30-án közzétett cikkel megsértette az üzleti jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, és kötelezze őt 1 000 000 Ft sérelemdíj és járulékainak megfizetésére.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatta.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes a 2018. január 30. napján 18:45 perckor közölt, "Legmagasabb szintű korrupció gyanúja a felperesnél" szalagcím alatt megjelentetett cikkével megsértette a felperes üzleti jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, valamint kötelezte arra, hogy fizessen meg a felperes részére 100 000 Ft-ot és annak a 2018. január 31. napjától a kifizetés napjáig járó kamatát. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.