A Debreceni Ítélőtábla Pf.20839/2010/4. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 7. §, 123. §, 229. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 653. §, 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 60. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Senyei György, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék P.21943/2009/37., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20839/2010/4.*

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.839/2010/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla az előbb személyesen eljáró, majd pártfogó ügyvéd neve, címe által képviselt felperes neve b.-i (cím) lakos felperesnek - a Dr. Fülöpné dr. Fazekas Krisztina ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve c.-i (cím) lakos alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 23.P.21.943/2009/37. számú részítélete ellen a felperes által 39. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

részítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

A felperes pártfogó ügyvédje fellebbezési eljárásban felmerült költségét az állam viseli.

Az alperes fellebbezési eljárási költségét 100 000 (Egyszázezer) forintban állapítja meg.

Ez ellen a részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A B., ... kerület, R. L. u. .../B. I/2. alatti önkormányzati tulajdonú lakás bérlője néhai T. J. (a továbbiakban: az örökhagyó) volt.

1993. június 9-én tartási szerződést kötött a felperessel és akkori házastársával, amelyben az eltartók vállalták az örökhagyó eltartását, ennek ellenében az eltartott kötelezte magát az önkormányzati lakás bérleti jogának átengedésére. A szerződést B., .... kerületi Önkormányzata Polgármesteri Hivatala jóváhagyta. A szerződés alapján a lakásba a felperes és házastársa is beköltözött.

1993. augusztus 8-án az eltartók az örökhagyóval életjáradéki szerződést kötöttek, amelyben az örökhagyó kijelentette, hogy a kötelezettek által nyújtandó életjáradék fejében haszonélvezeti jogának fenntartása mellett a perbeli lakás vételi jogát átruházza az eltartókra. Az életjáradékot egyösszegben, 500 000 forintban határozták meg, azzal, hogy annak átadására az örökhagyó és az önkormányzat között kötendő, az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés aláírását követő 30 napon belül kerül sor.

1993. szeptember 23-án kelt adásvételi szerződéssel az örökhagyó megvásárolta B., .... kerületi Önkormányzat eladótól a perbeli ingatlant. Az ingatlan vételárát 517 176 forintban állapították meg, melynek 10 %-át a vevő a szerződés aláírásakor vállalta megfizetni azzal, hogy a hátralékot 2028. szeptember 10-ig egyenlíti ki. A szerződés 20./ pontjában rögzítették a vevő azon nyilatkozatát, hogy "Alulírott kijelentem, hogy köztem, T. J. és felperes, neje Kné J. I. között életjáradéki szerződés van, aminek alapján a lakás vételárát ők fizetik a szerződésben megírtak alapján."

1993. szeptember 24-én az eltartók megfizették az életjáradékként kikötött 500 000 forintot az örökhagyónak, aki annak átvételét okiratba foglaltan elismerte, s ebben az okiratban kijelentette, hogy "Az életjáradéki szerződés 1/a.) pontjában körülírt lakás tulajdonjogát magánjogi szerződésben átruházom az eltartókra."

A teljes vételárat 2003. december 17-én egyenlítették ki a felperesek, a földhivatal tulajdonjogukat 2003. december 18-án "életjáradék" jogcímén bejegyezte.

A felperes és házastársa a perbeli lakásban jelentős mértékű felújítási, korszerűsítési munkákat végeztek, míg az örökhagyó 1993 őszén testvéréhez, C.-ra költözött, s haláláig életvitelszerűen ott tartózkodott.

1993. október 30-án C.-on "Hagyatékozási szerződés! Végrendelet!" címzésű okirat készült, amelyben az örökhagyó kijelentette, hogy a tulajdonát képező B., .... kerület ...8 tulajdoni lapon, ...9/./A/. helyrajzi szám alatt nyilvántartott B., ... kerület, R. L. u. .../B. I/2. szám alatti lakást a közös tulajdonból hozzá tartozó eszmei tulajdoni hányaddal együtt felperes re és nejére, Kné J. I.-ra hagyatékozza a közöttük létrejött, B.-en, 1993. augusztus 8-án aláírt életjáradéki szerződés értelmében. Az okiratot az örökhagyón kívül aláírta a felperes és házastársa, valamint két tanú is.

1995. január 3-án az örökhagyó testvérével, T. Zs.-val közös okiratba foglalt végrendeletet készített, amelyben rögzítették, hogy "Úgy határoztunk, hogy mindent, ami tulajdonunkban van, ingó- és ingatlan vagyontárgy a tőszomszédságban lakó alperes szül. N. G.-ra ráhagyatékoljuk közös megegyezés alapján."

1997. július 14-én az örökhagyó újabb végrendeletet készített, amelyben úgy rendelkezett, hogy "Halálom után a lakásomat, minden ingó- és ingatlan vagyonomat alperes re hagyatékolom, teljes egészében." A géppel írt okiratot aláírta az örökhagyó, két tanú, s azt követően ellátták keltezéssel: "C., 1997. július 14."

Az örökhagyó 1997. november 23-án elhunyt.

A halála után a hagyatéki eljárást Dr. T. M. s.-i közjegyző folytatta le 3120/Kjö./.../1997. szám alatt. Az eljárásban az I. rendű örökhagyó, néhai T. Zs. és a II. rendű örökhagyó, néhai T. J. egymás közt ¾ - ¼ hányadban közös tulajdonában lévő C., D. Gy. u. ... szám alatti ingatlanát az örökhagyók 1995. január 3-án kelt - bár a hagyatékátadó végzés indokolása szerint a közjegyző által is alakilag nem szabályszerűnek minősített - végrendelete alapján végrendeleti öröklés jogcímén alperes nek adta át teljes hatállyal.

Az alperes kezdeményezésére Dr. S. M. s.-i közjegyző előtt 3120.Kjö..../2003. szám alatt póthagyatéki eljárás indult néhai T. J. hagyatéka tárgyában. Ennek során a közjegyző 14. sorszámú végzésével megállapította, hogy a póthagyatékként leltárba vett B., R. L. u. ... szám alatti ingatlan az örökhagyó tulajdonát nem képezi, az a felperes és házastársa tulajdonában áll, ezért a póthagyatéki eljárást megszüntette 2004. június 7-én kelt végzésével.

Az alperes a földhivatal 405666/2003/03.12.18. számú, a felperes és házastársa tulajdonjogát a perbeli ingatlanra bejegyző határozatával szemben fellebbezést terjesztett elő, melynek eredményeként a hatóság az 50908/1/2005/05.01.20. számú határozatával a felperes és házastársa tulajdonjogát törölte, s "vétel" címén bejegyezte az örökhagyó tulajdonjogát.

Dr. S. M. s.-i közjegyző előtt 3120.Kjö..../2006. számon ismételten póthagyatéki eljárás indult, melynek tárgyát az örökhagyó b.-i ingatlana képezi. A közjegyző 19. sorszámú, 2008. április 23-án jogerőre emelkedett végzésével - tekintettel arra, hogy felperes igazolta, hogy annak megállapítása végett, hogy az örökhagyó b.-i ingatlana nem képezi a hagyaték tárgyát, pert indított - a hagyatéki eljárást a per jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Időközben a felperes és házastársa a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt pert indított az alperessel szemben, amelyben kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a B.-en, 1993. június 9-én kelt, az örökhagyóval kötött tartási szerződésük érvényes, valamint állapítsa meg, hogy az 1993. augusztus 8-án kelt életjáradéki szerződés, s az ehhez kapcsolódó, 1993. szeptember 24-i keltezésű elismervény alapján egymás közt egyenlő arányban a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezték, tekintettel arra, hogy az örökhagyó az általuk kifizetett 500 000 forint átvételét elismerte, illetve az ingatlan vételár-hátralékát is ők egyenlítették ki 2003. december 17-ig. Végül kérték, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a C.-on, 1993. október 30-án kelt "Hagyatékozási szerződés! Végrendelet!" megnevezésű okirat öröklési szerződésnek minősül, ezért a perbeli ingatlan ½ - ½ tulajdoni hányadát vagy életjáradék vagy öröklés címén megszerezték. Kérték tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését.