Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

C-32/11. sz., Allianz Hungária Biztosító Zrt. és társai kontra Gazdasági Versenyhivatal ügyben 2013. március 14-én hozott ítélet

Versenykorlátozó célú megállapodás

Az EUMSz. 101. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés értelmében célzott versenykorlátozásnak minősülnek azon megállapodások, amelyek alapján a gépjármű-biztosítótársaságok kétoldalúan megállapodnak a gépjárműjavító műhelyként is működő gépjármű-márkakereskedőkkel vagy az e márkakereskedőket képviselő szövetséggel az adott biztosítótársaság által biztosított járművek javítása után általa fizetett javítási óradíjról, kikötve, hogy ez a díj többek között a márkakereskedő által biztosítási alkuszként a biztosítótársaság javára közvetített biztosítások számától és arányától függ, amennyiben e megállapodások - tartalmuk és céljuk, valamint a hátterüket képező gazdasági és jogi környezet egyedi és konkrét vizsgálatát követően - jellegüknél fogva úgy tekinthetők, hogy károsak a rendes verseny megfelelő működésére a két érintett piac valamelyikén.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

6 A magyar biztosítók, így többek között az Allianz és a Generali évente egyszer megállapodnak a gépjárműjavító műhelyekkel a biztosított gépjárműveket ért kár esetén a biztosító által megfizetendő javítási szolgáltatásokra alkalmazandó feltételekről és díjakról. E műhelyek így a biztosító által jóváhagyott feltételek és díjak alapján a javításokat közvetlenül végezhetik el.

7 2002 vége óta számos gépjárműjavító műhelyként is működő gépjármű-márkakereskedő a GÉMOSZ-t - amely a gépjármű-márkakereskedők országos szövetsége - bízta meg azzal, hogy évente tárgyalja meg nevükben a biztosítókkal a balesetben károsodott gépjárművek javítására alkalmazandó óradíjakra vonatkozó keretmegállapodásokat.

8 E gépjármű-márkakereskedők két szempontból állnak kapcsolatban a biztosítókkal. Egyrészt a biztosítók nevében kár esetén megjavítják a biztosított gépkocsikat, másrészt e biztosítók közvetítőiként járnak el oly módon, hogy a gépkocsieladás vagy -javítás esetén saját biztosítási alkuszuk megbízottjaként gépjármű-biztosításokat ajánlanak ügyfeleiknek.

9 2004-ben és 2005-ben a GÉMOSZ és az Allianz keretmegállapodásokat kötött. Az Allianz ezt követően a keretmegállapodások alapján egyedi megállapodásokat kötött az említett gépjármű-márkakereskedőkkel. E megállapodások azt írták elő, hogy a gépjármű-márkakereskedők a balesetben károsodott gépjárművek javításáért magasabb óradíjat kapnak abban az esetben, ha az Allianz-al kötött gépjármű-biztosítások az adott gépjármű-kereskedő által értékesített biztosítások bizonyos százalékát teszi ki.

10 Ez alatt az időszak alatt a Generali nem kötött keretmegállapodásokat a GÉMOSZ-szal, hanem egyedi megállapodásokat kötött az említett gépjármű-márkakereskedőkkel. Ugyan e megállapodások nem tartalmaztak az Allianz által kötött megállapodásokban szereplő, a magasabb óradíjakra vonatkozó írásos kikötést, mindazonáltal a GVH megállapította, hogy a Generali a gyakorlatban hasonló kereskedelmi ösztönzőket alkalmazott.

11 A GVH a 2006. december 21-én hozott vitatott határozatában megállapította, hogy a hivatkozott megállapodások, valamint az alapeljárás öt felperese és a Porsche között megkötött egyéb megállapodások összeegyeztethetetlenek a Tpvt. 11. §-ával. E megállapodások a következőképpen csoportosíthatók:

- a GÉMOSZ által a 2003 és 2005 közötti időszakban a gépjármű-márkakereskedőknek a gépjárműjavítás tekintetében "ajánlott árakat" rögzítő és a biztosítókkal szemben alkalmazandó megállapodások tárgyában hozott három döntéséből álló horizontális jellegű megállapodások;

- a 2004-ben és 2005-ben a GÉMOSZ és az Allianz között létrejött keretmegállapodások, valamint az ugyanezen időszak alatt egyes gépjármű-márkakereskedők és vagy az Allianz, vagy a Generali között létrejött olyan egyedi megállapodások, amelyek a javítói óradíjak mértékét a biztosítások értékesítésében elért teljesítménytől tették függővé;

- különböző, 2000 és 2005 között egyrészt az Allianz vagy a Generali, másrészt biztosítási alkusz minőségben a Peugeot Márkakereskedők, az Opel kereskedők és a Porsche által kötött megállapodások, amelyek az utóbbi felek magatartásának befolyásolására irányultak, többek között az adott biztosítási alkusz által adott időszak alatt kötendő gépjármű-biztosítási szerződések minimális mértékének darabszámban vagy százalékos arányban történő meghatározásával, illetve azáltal, hogy az alkusz díjazása a biztosító javára kötött szerződések függvényében sávonként került meghatározásra.

12 A GVH megállapította, hogy a megállapodások e csoportja mind együttesen, mind egyenként értékelve versenykorlátozó célú volt a gépjármű-biztosítások, illetve a gépjármű-javítói szolgáltatások piacán. A GVH úgy ítélte meg, hogy mivel e megállapodások nem voltak hatással a tagállamok közötti kereskedelemre, az EUMSz. 101. cikk azokra nem alkalmazandó, és ezért e megállapodások jogellenessége kizárólag a nemzeti versenyjogból ered. E jogellenesség miatt a GVH megtiltotta a szóban forgó magatartások folytatását, és az Allianzcal szemben 5 319 000 000 HUF, a Generalival szemben 1 046 000 000 HUF, a GÉMOSZ-szal szemben 360 000 000 HUF, a Peugeot Márkakereskedőkkel szemben 13 600 000 HUF, valamint az Opelkereskedőkkel szemben 45 000 000 HUF összegű bírságot szabott ki.

13 Az alapeljárás felperesei által a hatályon kívül helyezés iránt előterjesztett keresetet követően a Fővárosi Bíróság a vitatott határozatot részben megváltoztatta, azt azonban a Fővárosi Bíróság ítéletével szembeni fellebbezés alapján a Fővárosi Ítélőtábla ítéletével hatályában fenntartotta.

14 Az alapeljárás felperesei felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Legfelsőbb Bírósághoz az utóbbi ítélettel szemben, különösen arra hivatkozva, hogy a szóban forgó megállapodások nem voltak versenykorlátozó célúak.

15 A Legfelsőbb Bíróság először is megállapítja, hogy a Tpvt. 11. §-a (1) bekezdésének szövege szinte teljesen megegyezik az EUMSz. 101. cikk (1) bekezdésének szövegével, és a Tpvt. 11. §-ának értelmezése - amely rendelkezés a szóban forgó megállapodások tekintetében irányadó - a jövőben ugyancsak hatással lesz az EUMSz. 101. cikk e tagállamban történő értelmezésére. E bíróság egyébiránt kiemeli, hogy nyilvánvaló érdek fűződik ahhoz, hogy az uniós jog rendelkezései vagy fogalmai egységes értelmezést kapjanak. A Legfelsőbb Bíróság másodszor megállapítja, hogy a Bíróság még nem foglalt állást arról, hogy az alapeljárás tárgyát képezőkhöz hasonló megállapodásokat úgy kell-e minősíteni, hogy azoknak "természetüknél fogva a verseny korlátozása a célja".

16 E körülmények között a Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és az alábbi kérdést terjeszti előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

"Minősíthetők-e az EUMSz. 101. cikk (1) bekezdésébe ütköző - a belső piaci versenyt kizáró, korlátozó vagy torzító célú - megállapodásnak egy biztosító társaság és egyes autójavítók, illetve a biztosítótársaság és az autójavítók egyesülete közötti olyan kétoldalú megállapodások, amelyek alapján a biztosító társaság által biztosított járművek javítása után a biztosító társaság által a javítónak fizetett javítási óradíj - többek között - a javító, mint az adott biztosító társaság biztosítás-közvetítője által, a biztosító társaság javára közvetített biztosítások számától és arányától is függ?"

(17-30.)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

31 Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUMSz. 101. cikk (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy e rendelkezés értelmében "célzott versenykorlátozásnak" minősülnek azon megállapodások, amelyek alapján a gépjármű-biztosítótársaságok kétoldalúan megállapodnak a gépjárműjavító műhelyként is működő gépjármű-márkakereskedőkkel vagy az e márkakereskedőket képviselő szövetséggel az adott biztosítótársaság által biztosított járművek javítása után általa fizetett javítási óradíjról, kikötve, hogy ez a díj többek között a márkakereskedő által biztosítási alkuszként a biztosítótársaság javára közvetített biztosítások számától és arányától függ.

32 Az Allianz és a Generali úgy véli, hogy ezek a megállapodások nem minősülnek a verseny célzott korláto­zásának, és ennélfogva csak akkor tekinthetők az EUMSz. 101. cikk (1) bekezdésével ellentétesnek, ha bizonyított, hogy ténylegesen alkalmasak versenyellenes hatások kifejtésére. Ezzel szemben a magyar Kormány és a Bizottság azt javasolja, hogy a Bíróság adjon igenlő választ az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre. Az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy véli, hogy az e kérdésre adandó válasz a szóban forgó megállapodások versenyre való káros voltától függ, amelyet az előterjesztő bíróságnak kell értékelnie.

33 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy ahhoz, hogy a megállapodás az EUMSz. 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott tilalom hatálya alá tartozzon, az szükséges, hogy annak "célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása" legyen. Az 56/65. sz. LTM-ügyben 1966. június 30-án hozott ítélet (EBHT 1966., 337. o.) óta érvényes állandó ítélkezési gyakorlat szerint e feltételeknek a "vagy" kötőszóval jelzett vagylagos jellege miatt először is meg kell vizsgálni a megállapodás tulajdonképpeni célját, figyelembe véve azt a gazdasági környezetet, amelyben alkalmazásra kerül.

34 Ezért amennyiben a megállapodás versenyellenes célja bizonyított, már nem szükséges megvizsgálni annak versenyre gyakorolt hatásait. Ha viszont a megállapodás tartalmának elemzése nem tárja fel a verseny kellő mértékű megsértését, akkor kell csak megvizsgálni annak hatásait, és megkövetelni a megállapodás megtiltásához olyan tényezők együttes meglétét, amelyek azt bizonyítják, hogy a verseny működése érezhetően akadályozva vagy korlátozva volt (lásd a C-8/08. sz., T-Mobile Netherlands és társai ügyben 2009. június 4-én hozott ítélet [EBHT 2009., I-4529. o.] 28. és 30. pontját; a C-501/06. P., C-513/06. P., C-515/06. P. és C-519/06. P. sz., GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. október 6-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-9291. o.] 55. pontját; a C-403/08. sz. és C-429/08. sz., Football Association Premier League és társai egyesített ügyekben 2011. október 4-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 135. pontját, valamint a C-439/09. sz. Pierre Fabre Dermo-Cosmétique ügyben 2011. október 13-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 34. pontját).

35 A "cél általi jogsértések" és a "hatás általi jogsértések" közötti megkülönböztetés azon körülménnyel függ össze, hogy a vállalkozások közötti összejátszás bizonyos formái már jellegüknél fogva úgy tekinthetők, hogy károsak a rendes verseny megfelelő működésére (lásd a C-209/07. sz., Beef Industry Development Society és Barry Brothers ügyben 2008. november 20-án hozott ítélet [EBHT 2008., I-8637. o.] 17. pontját, a fent hivatkozott T-Mobile Netherlands és társai ügyben hozott ítélet 29. pontját, valamint a C-226/11. sz. Expedia-ügyben 2012. december 13-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 36. pontját).

36 Annak értékelése érdekében, hogy valamely megállapodás célja versenyellenes, különösen e megállapodás rendelkezéseinek tartalmát és objektív célkitűzését, valamint azt a gazdasági és jogi környezetet kell megvizsgálni, amelybe a megállapodás illeszkedik (lásd fent hivatkozott GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 58. pontját, a fent hivatkozott Football Association Premier League és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 136. pontját, valamint a fent hivatkozott Pierre Fabre Dermo-Cosmétique ügyben hozott ítélet 35. pontját). A szóban forgó jogi és gazdasági környezet értékelésének keretében figyelembe kell venni továbbá az érintett termékek vagy szolgáltatások jellegét, valamint az érintett piac vagy piacok működésének és szerkezetének tényleges feltételeit (lásd a fent hivatkozott Expedia-ügyben hozott ítélet 21. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

37 Ezenfelül, még ha a felek szándéka nem is szükséges elem a megállapodás versenykorlátozó jellegének meghatározásához, a versenyhatóságokat, a nemzeti bíróságokat vagy az uniós bíróságot semmi nem akadályozza abban, hogy tekintetbe vegyék e szándékot (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott GlaxoSmithKline Services és társai kontra Bizottság és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 58. pontját, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

38 A Bíróság egyébiránt már megállapította, hogy versenykorlátozó cél fennállásához elegendő, ha az összehangolt magatartás alkalmas arra, hogy kedvezőtlen hatással legyen a piacra, vagyis ha ténylegesen képes arra, hogy a közös piac keretében megakadályozza, korlátozza vagy torzítsa a versenyt. Annak a kérdésnek, hogy e hatás ténylegesen bekövetkezik-e, illetve milyen mértékben következik be, csak a bírság összegének számítása, valamint a kártérítéshez való jogok mérlegelése szempontjából van jelentősége (lásd a fent hivatkozott T-Mobile Netherlands és társai ügyben hozott ítélet 31. pontját).

39 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés tárgyát képező megállapodások kapcsán rá kell mutatni, hogy azok az adott biztosítótársaság által a balesetben károsodott járművek javítása után a gépjárműjavító műhelyként is működő gépjármű-márkakereskedőknek fizetett javítási óradíjakra vonatkoznak. E megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az óradíjak a márkakereskedő által a biztosító társaság javára közvetített biztosítások számától és arányától függően emelkednek.

40 Az ilyen megállapodások tehát a károsult gépjárművek javításának szolgáltatásáért járó díjazást összekapcsolják a gépjármű-biztosítási alkuszi tevékenységért járó díjazással. A két különálló szolgáltatás közötti kapcsolat létrehozása amiatt a sajátos körülmény miatt lehetséges, hogy a márkakereskedők a biztosítótársaságokkal kétféleképpen is kapcsolatban vannak: úgy is mint az ügyfeleiknek a gépjárművek eladásakor vagy javításakor gépjármű-biztosítást kínáló közvetítők, illetve biztosítási alkuszok, és úgy is mint a gépjárműveket a biztosítók nevében javító gépjárműjavítók.

41 Márpedig, ugyan a két, főszabály szerint független tevékenység közötti kapcsolat létrehozása nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintett megállapodás versenykorlátozó célú lenne, ám ettől még jelentős elemnek minősülhet annak értékelése szempontjából, hogy e megállapodás jellegénél fogva káros-e a rendes verseny megfelelő működésére, amely helyzet különösen akkor áll fenn, amennyiben e tevékenységek függetlensége szükséges azok megfelelő működéséhez.

42 Ezen túlmenően figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ilyen megállapodás hatást gyakorolhat nem csupán egy, hanem két piacra is, vagyis a jelen esetben a gépjármű-biztosítási piacra, valamint a járműjavítási szolgáltatások piacára, és hogy ezért e megállapodás célját mindkét érintett piacot figyelembe véve kell értékelni.

43 E tekintetben először is ki kell emelni, hogy - az Allianz és a Generali vélekedésével ellentétben - azon körülmény, hogy mindkét esetben vertikális kapcsolatokról van szó, egyáltalán nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az alapeljárás tárgyát képező megállapodás "a verseny célzott korlátozásának" minősüljön. Ugyanis noha a vertikális megállapodások jellegüknél fogva sokszor sokkal kevésbé károsak a versenyre, mint a horizontális megállapodások, bizonyos körülmények között különösen magas lehet a potenciális korlátozás esélye. A Bíróság ezért több esetben is azt állapította meg, hogy a vertikális megállapodás versenykorlátozó célú volt (lásd a 56/64. és 58/64. sz., Consten és Grundig kontra Bizottság egyesített ügyekben 1966. július 13-án hozott ítéletet [EBHT 1966., 429. o.]; a 19/77. sz., Miller International Schallplatten kontra Bizottság ügyben 1978. február 1-jén hozott ítéletet [EBHT 1978., 131. o.]; a 243/83. sz. Binon-ügyben 1985. július 3-án hozott ítéletet [EBHT 1985., 2015. o.], valamint a fent hivatkozott Pierre Fabre Dermo-Cosmétique ügyben hozott ítéletet).

44 Ezenfelül az alapeljárás tárgyát képező megállapodások céljának a gépjármű-biztosítási piaccal összefüggésben történő értékelése kapcsán meg kell állapítani, hogy az olyan biztosítótársaságoknak, mint az Allianz és a Generali, az a céljuk, hogy fenntartsák vagy növeljék a piaci részesedésüket.

45 Nyilvánvaló, hogy amennyiben e két társaság között a piac felosztására irányuló horizontális megállapodás vagy összehangolt magatartás állna fenn, az a verseny célzott korlátozásának minősülne, ami a megvalósításukra kötött vertikális megállapodások jogellenességével járna. Az Allianz és a Generali mindazonáltal tagadják, hogy ilyen megállapodást kötöttek volna, illetve ily módon összehangolták volna magatartásukat, és azt állítják, a vitatott határozat azt állapította meg, hogy közöttük nem jött létre megállapodás vagy összehangolt magatartás. A kérdést előterjesztő bíróság feladata ezen állítások valóságtartalmának vizsgálata és - olyan mértékben, amennyire a nemzeti jog ezt számára lehetővé teszi - annak értékelése, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre annak megállapítására, hogy az Allianz és a Generali ilyen megállapodást kötöttek, vagy ily módon összehangolták magatartásukat.

46 Mindazonáltal még a biztosítótársaságok közötti megállapodás vagy összehangolt magatartás hiányában is helyénvaló annak vizsgálata, hogy - figyelembe véve azt a gazdasági és jogi környezetet, amelybe az alapeljárás tárgyát képező vertikális megállapodások illeszkednek - e megállapodások a gépjármű-biztosítási piacon fennálló verseny tekintetében elegendően károsak-e ahhoz, hogy "a verseny célzott korlátozásának" minősüljenek.

47 Különösen ez a helyzet áll fenn, amennyiben - amint arra a magyar Kormány hivatkozik -, a magyar jog által a gépjárműbiztosítást kínáló közvetítőként, illetve biztosítási alkuszként eljáró gépjármű-márkakereskedők tekintetében meghatározott szerep megköveteli e jogalanyoknak a biztosítótársaságokkal szembeni függetlenségét. A magyar Kormány e tekintetben rámutat, hogy e gépjármű-márkakereskedők nem valamely biztosító, hanem a biztosítottak nevében járnak el, és feladatuk az, hogy a biztosítottaknak olyan biztosítást kínáljanak, amely az utóbbiaknak a különböző biztosítótársaságok ajánlatai közül a legjobban megfelel. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e körülmények között és figyelemmel a szóban forgó biztosítottak elvárásaira, az alapeljárás tárgyát képező megállapodások a gépjármű-biztosítási piac megfelelő működését jelentősen megzavarhatják-e.

48 Ezenfelül e megállapodások abban az esetben is a verseny célzott korlátozásának minősülnek, ha a kérdést előterjesztő bíróság azt állapítja meg, hogy valószínű, hogy - figyelembe véve a gazdasági környezetet - a verseny a szóban forgó megállapodások megkötésének következtében megszűnik vagy jelentősen gyengül az érintett piacon. E következmény kockázatának felmérése érdekében a kérdést előterjesztő bíróságnak különösen a piac szerkezetét, az alternatív értékesítései csatornák létezését és azok jelentőségét, valamint az érintett társaságok piaci erejét kell figyelmbe vennie.

49 Végül az alapeljárás tárgyát képező megállapodások céljának a járműjavítási szolgáltatások piaccal összefüggésben történő értékelésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy úgy tűnik, e megállapodásokat a GÉMOSZ a 2003 és 2005 közötti időszakban hozott, "ajánlott árakat" rögzítő három döntése alapján kötötték meg. Ezzel összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság feladata e döntések jellegének és pontos terjedelmének meghatározása (lásd ebben az értelemben a C-260/07. sz. Pedro IV Servicios ügyben 2009. április 2-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-2437. o.] 78. és 79. pontját).

50 Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság azt állapítja meg, hogy a GÉMOSZ által a hivatkozott időszak alatt hozott döntések a gépjármű-javítási óradíjak egységesítéséből eredően ténylegesen versenykorlátozó célúak voltak, és hogy a jogvita tárgyát képező megállapodásokkal a biztosítótársaságok szándékosan is megerősítették e döntéseket - ami feltételezhető abban az esetben, amelyben a biztosítótársaság közvetlenül a GÉMOSZ-szal kötött megállapodást -, a szóban forgó döntések jogellenes volta miatt a szóban forgó megállapodások is jogellenesek, és ennélfogva ugyancsak a verseny célzott korlátozásának minősülnek.