A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.88057/2014/14. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 86. §, 123. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 339. §, 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 47. §, 72. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Pesti Brigitta

Pesti Központi Kerületi Bíróság

26.P.88.057/2014/14.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

a személyesen eljárt

felperes neve (felperes címe .) felperes által

a dr. Kalló Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

kártérítés iránt indult perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy 642.000 (hatszáznegyvenkettőezer) forint feljegyzett illetéket a Magyar Állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bírósághez címzett, de jelen bíróságnál 3 példányban írásban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

A bíróság a rendelkezésre álló iratok, és a felperes személyes meghallgatása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és családja az ...fogyasztási hely címe szám alatti fogyasztási helyen lakik, amely fogyasztási hely vonatkozásában az alperes a villamosenergia kereskedő.

A fogyasztási helyen havi részszámlázással történt a fogyasztás elszámolása, éves leolvasás mellett.

A szolgáltató által megküldött folyószámla kimutatás alapján 2007. január - 2008. november között havi részszámlák kerültek kiállításra. Teljesítés a felperes mint fogyasztó részéről ezen időszakban nem történt, a számlára csak támogatási összegek kerültek felkönyvelésre. Elszámoló számla nem készült, holott az cégnév részéről a leolvasás megtörtént, az adatokat a kereskedő alperes részére megküldték. 2008. június 06. napján a felperes részére 0 forintról szóló tartozás, illetve hátralék igazolást adtak ki. Ezen fogyasztási időszak alatt háromszor került sor visszafizetésre a felperes részére.

A 2008. szeptemberében elvégzett mérőleolvasás adatai alapján az alperes ellenőrző leolvasást rendelt meg, mert a kiszámlázott fogyasztási mennyiség lényeges eltérést mutatott a leolvasott mérőálláshoz képest. Megállapítást nyert, hogy a perbeli fogyasztási helyen működő 9900755053 gyári számú fogyasztásmérő a számlázási rendszerben 4 egész számjeggyel került nyilvántartásba, holott a mérő számjegy szerkezete 5 egész számjegyet tartalmaz, ezért 2003. október 28. és 2008. október 28. közötti időszakra kibocsátott számlákra érkezett teljesítéseket a fogyasztó számláján jóvá írták, majd a helyesnek tartott mérőállás alapján ismételten kiszámlázták a fenti időszak módosított fogyasztását. 2009. februárjában a felperes már 2.184.146 forint lejárt esedékességű hátralékról, illetve 47.293 forint esedékességi időn belüli tartozásról kapott igazolást. Ezt a hátralékot a felperes nem fogadta el, számlareklamációt nyújtott be. Miután a hibás számlázás megállapításra került az alperes részletfizetési kedvezményt ajánlott a felperes fogyasztó részére, azonban azt a felperes nem fogadta el. Ezt követően a felperes részéről semmilyen befizetés nem érkezett.

Az alperes 2010. március 11. napján kelt levelében a villamosenergia-vásárlási szerződést azzal mondta fel a felperesnél, hogy 2.236.203 forint tartozás megfizetésére hívta fel, azzal, hogy amennyiben a tartozását 2010. április 08. napját megelőző napig nem egyenlíti ki, akkor a köztük lévő szerződést a társaság felmondottnak tekinti.

A felperes a felszólítást 2010. március 18. napján kézhez vette, azonban a felmondás alapját képező számlával szemben kifogással nem élt.

A fogyasztási hely kikapcsolására 2010. április 28. napján került sor. Ekkor a felperes által elismerten legalább 150.000,- forint díjtartozás állt fenn.

A mérőóra leszerelésére 2011. május 09. napján került sor, amikor a helyszínre kiérkezve a mérőhelyet a fővezetéken visszakapcsolva találták az alperes képviseletében eljáró személyek.

A felperes 2011. június 29-én fordult a ...hatóság neve, hogy vizsgálja ki az ügyet.

A hatóság neve 2011. október 21. napján kelt ............. számú határozatában az alperest 500.000 forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a számlázási, nyilvántartási kötelezettsége megszegése miatt. Majd a 2011. november 25. napján kelt ............... számú határozatában ezt a határozatát visszavonta azzal az indokolással, hogy az ellenőrzés során feltárt hiányosságok következményeképpen a bírság kiszabása indokolatlan és jogszerűtlen volt.

A hatóság neve ennek ellenére a felperes ugyanezen kérelme alapján egy újabb határozatot hozott, ............. sorszám alatt, amelyben az alperest 350.000 forint pénzbírsággal sújtotta. Határozatát ugyanazon indokokra alapította, amit a visszavont határozatban rögzített.

A jelen per alperese ezt a határozatot megfellebbezte, a fellebbezés folytán eljárt 2. hatóság 2012. február 06. napján kelt ............... számú határozatával az első fokú határozatot helyben hagyta. Az alperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amely perben a bíróság 24.K.31.235/2012/8. sorszám alatt ezt a határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet az indokolásban utal arra, hogy a hatályon kívül helyezést követően azért nem utasította új elsőfokú határozat hozatalára a közigazgatási szervet, mert a korábbi határozat visszavonásával első fokon jogerős érdemi határozat született.

A felperes keresetében az alperest 10.000.000 forint nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezi. E körben arra hivatkozott, hogy az alperes vele szemben megtévesztő magatartást tanúsított, nyilvántartási és számlázási kötelezettségét megszegte, amellyel okozati összefüggésben sor került az áramszolgáltatás kikapcsolására. Az áramszolgáltatás hiánya saját, illetve két kiskorú gyermeke mindennapi életét tartósan és súlyosan megnehezíti, saját, illetve családja egészségi állapota folyamatosan romlik. Az áramkikapcsolás következményeként elsősorban pszichés problémái keletkeztek, a stressz egyensúlyzavart és fekélyt is okozott nála, mindezek alapján az alperes az egészséghez, illetve az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait megsértette.

E körben hivatkozott arra, hogy a tartozás következtében számos támogatástól elesett, a gyermekek iskolában elért tanulmányi eredménye álláspontja szerint az alperesi magatartással okozati összefüggésben az áram kimaradás folytán romlik, az áramhiány miatt télen kénytelenek rokonoknál tartózkodni, ami rossz hatással van a családi életükre.