A Fővárosi Törvényszék Pf.631196/2015/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 228. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 355. §, 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 47. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csepinszky Andrea, Klicsuné dr. Sólyom Lívia, Pávlisz Beatrix Hajnalka

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

57.Pf..../2015/3.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

a személyesen eljárt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a Dr. Kalló Ügyvédi Iroda (fél címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. október 10. napján meghozott 26.P..../2014/14. számú ítélete ellen a felperes által 15. és 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.700 azaz Tizenkettőezer-hétszáz Ft másodfokú perköltséget.

A felperes költségmentessége folytán le nem rótt 856.000 azaz Nyolcszázötvenhatezer Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a felperest 15 napon belül az alperes részére 38.100 Ft perköltség megfizetésére kötelezte, és megállapította, hogy 642.000 Ft feljegyzett illetéket a Magyar Állam visel.

Az ítéleti tényállás szerint a felperes és családja által lakott (felperes címe) szám alatti fogyasztási helyen az alperes a villamosenergia kereskedő. A fogyasztás elszámolása havi részszámlázással történt éves leolvasás mellett. 2007. január és 2008. november között havi részszámlák kerültek kiállításra, elszámoló számla azonban nem készült. A 2008. szeptemberében elvégzett mérőleolvasás adatai alapján ellenőrző leolvasást rendelt meg az alperes, ennek során megállapítást nyert, hogy a perbeli fogyasztási helyen működő fogyasztásmérő a számlázási rendszerben 4 számjeggyel került nyilvántartásba, holott a mérő számjegyszerkezete 5 egész számjegyet tartalmaz. Ezért a 2003. októbertől 2008. októberig terjedő időszakban kibocsátott számlákra érkezett teljesítéseket jóváírták, és a helyesnek tartott mérőállás alapján kiszámlázták a fenti időszak módosított fogyasztását, és a felperes 2009. februárjában 2.184.146 Ft lejárt hátralékról, illetve 47.293 Ft esedékességi időn belüli tartozásról kapott igazolást. Az alperes a 2010. március 11. napján kelt levelében felperest 2.236.203 Ft tartozás megfizetésére hívta fel azzal, hogy ennek hiányában a szerződést felmondottnak tekinti. Az áramszolgáltatás 2010. április 28. napján kikapcsolásra került, a mérőóra leszerelésére 2011. május 9. napján került sor.

Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a felperes által kezdeményezett eljárás során határozatával előbb 500.000 Ft, majd e határozat visszavonása után 350.000 Ft pénzbírsággal sújtotta az alperest, a Fővárosi Törvényszék 24.K..../2012/8. számú ítéletével a határozatot hatályon kívül helyezte, hivatkozva arra, hogy első fokon a határozat visszavonásával jogerős érdemi határozat született.

Felperes keresetében az alperest a tartozás hiányának megállapítására, az áramszolgáltatás visszaállítására és 10.000.000 Ft nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni a Ptk. 339. § (1) bekezdése és 355. § (1)-(4) bekezdései alapján. Hivatkozott arra, hogy az alperes jogsértően járt el, nyilvántartási kötelezettségét megszegte, mivel az 5 számjegyes mérőállás helyett 4 egész számjegyes mérőállást rögzített rendszerében, és a mérőállás nem a valóságnak megfelelően került nyilvántartásba. Alperes megszegte a számlázási kötelezettségét, mivel a leolvasás ellenére nem készültek elszámoló számlák, továbbá megtévesztette, hiszen 2008. június 6. napján nullás igazolást állított ki, így felperes abban a hiszemben volt, hogy tartozása nem áll fenn.

Alperes magatartása sértette az Egyetemes Szolgáltatói Üzletszabályzat XI. fejezetének 1. pontjában, XIII. fejezet 2. pontjában foglaltakat, illetve az alperes nem a 273/2007. (X.19.) Kormányrendelet 2. számú mellékletének 17.1. pontja alapján járt el, követelése egy része pedig el is évült.

Az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben került sor az áramszolgáltatás kikapcsolására, melyből eredően élete és kiskorú gyermekei mindennapi élete is tartósan és súlyosan megnehezült, egészségi állapota folyamatosan romlik. A kimutatott tartozás következtében számos támogatástól elesett, gyermekei tanulmányi eredménye az alperesi magatartással okozati összefüggésben romlott, a kialakult helyzet veszélyezteti gyermekei testi-lelki fejlődését. Az alperes megsértette az egészséghez, illetőleg emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta, hogy a 2008-ban elvégzett számlakorrekcióval, illetve annak 2009. évi pontosításával olyan jogellenes magatartást tanúsított volna, mellyel összefüggésben felperesnek kára merült fel. Hangsúlyozta, hogy jogosult volt a leolvasott mérőállások rögzítésének elmaradása miatt a tényleges felperesi fogyasztás elszámolása érdekében számlakorrekciót elvégezni, erre a 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19. Kormányrendelet lehetőséget ad. Alperes nem sértette meg az egyetemes szolgáltatói Üzletszabályzat XI. fejezetének 1. pontjában foglaltakat, és a felperes elévüléssel kapcsolatos előadása is téves, mivel az elévülési idő figyelembevétele miatt elszámolásukat 2009-ben pontosították. A felperes felé jogszerűen, a tényleges fogyasztás figyelembevételével számlázták ki a villamosenergia díjigényt, melyet felperes többszöri felszólítás ellenére sem rendezett, ezért vele szemben a Vet. 47. §-ában foglalt feltételek betartásával jogszerűen intézkedtek a kikapcsolás iránt.

Az elsőfokú bíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a Ptk. 339. § (1) bekezdése szerinti polgári jogi kártérítési felelősség együttes feltételei fennállnak-e, és mindenekelőtt azt, hogy a kikapcsolásra jogellenesen került-e sor az alperes részéről. Rámutatott, hogy az alperes maga sem vitatta, hogy a korábbi években a számlázás nem a tényleges fogyasztás alapján történt, mivel tévesen 4 számjeggyel került a fogyasztás mérő a rendszerben rögzítésre, nem pedig 5 számjeggyel.