BH 2020.4.100 A kizárólag a pótmagánvádló jogi képviselője által aláírt pótmagánvád is joghatályos [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 230-231. §, Be. 793. § (3) bek.].

Pertörténet:

Kaposvári Járásbíróság B.273/2017/37., Kaposvári Törvényszék Bf.135/2018/18., Kúria Bfv.771/2019/6. (*BH 2020.4.100*), 3454/2021. (XI. 3.) AB határozat

***********

[1] A járásbíróság a 2018. március 2. napján meghozott ítéletével - mely a törvényszék végzésével 2019. április 16. napján jogerőre emelkedett - a terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bek., (3) bek. a) pont], ezért 1 év és 2 hónap - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. § (2) bekezdés c) pontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mert álláspontja szerint a vádlottat nem az arra jogosult által emelt vád alapján ítélték el.

[3] Kifejtette, hogy már az elsőfokú ítélet indokolása alapján sem törvényes a benyújtott vád. Az elsőfokú ítélet szerint a pótmagánvádló "jogi képviselője útján" terjesztette elő vádindítványát.

[4] A vádindítványt a vádemeléskor hatályos 1998. évi XIX. tv. (továbbiakban: korábbi Be.) 231. § (2) bekezdés c) pontja alapján a sértettnek kellett benyújtania. A "jogi képviselő útján" kifejezés nem helyettesítheti a sértetti (pótmagánvádlói) aláírást, így ugyanis adott esetben nem lehetne tisztázni a büntetőjogi felelősséget sem hamis vád esetén. A vád ezen okból tehát nem törvényes, ezért az eljárást meg kell szüntetni.

[5] Utalt arra is, hogy e tekintetben egyébként a Be. (2017. évi XC. tv.) egyértelműen fogalmaz. A 793. § (1) bekezdése szerint, ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt nyújt te. A vádindítványt tehát a sértettnek (és nem jogi képviselőjének) kell benyújtania. Ezt egyértelműsíti a (3) bekezdés is, mely szerint "a vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával". Az "is" szó kifejezetten arra utal, hogy a pótmagánvádlónak mindenképpen alá kell írnia a vádindítványt, és emellett a jogi képviselőjének is. Ha a törvényhozó szerint elegendő lenne a jogi képviselő aláírása, akkor csak annyi szerepelne a Be.-ben, hogy "a vádindítványt a jogi képviselő ellátja aláírásával".

[6] Az indítványozó szerint nem fogadható el a másodfokú bíróság azon indokolása sem, miszerint az, hogy a pótmagánvádló 2012. augusztus 9. napján jogi képviselőt hatalmazott meg, amely meghatalmazást mindkét fél saját kezűleg aláírta, pótolja a sértett (pótmagánvádló) aláírását a vádindítványon. Álláspontja szerint ez azért sem fogadható el, mert adott esetben, ha a sértett meghatalmazná a képviselőt vádindítvány benyújtására, de a jogi képviselő olyan bűncselekmény miatt emelne vádat, amit a sértett nem is akart volna a vád tárgyává tenni, és később bűncselekmény hiányában emiatt a vádlottat felmentenék, akkor nem lehetne eldönteni, hogy ki felel a hamis vád törvényes következményeiért.

[7] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és az eljárást szüntesse meg.

[8] A pótmagánvádló jogi képviselője az alaptalan felülvizsgálati indítvány elutasítását és a megtámadott határozat helybenhagyását indítványozta.

[9] A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. § (5) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. § (6) bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt.

[10] A jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt a terhelt ellen a rendőrkapitányságon folyamatban volt büntetőügyben az ügyészség 2012. június 19. napján kelt határozatával a nyomozás megszüntetése ellen bejelentett sértetti panaszt elutasította, ezzel megnyílt a lehetősége T. J.-nek, hogy mint pótmagánvádló terjesszen elő jogi képviselője útján vádindítványt. A pótmagánvádló jogi képviselő útján 2012. augusztus 10. napján nyújtotta be a vádindítványt az ügyben addig eljárt elsőfokú ügyészségnél.

[11] A jogerős ügydöntő határozat ellen a Be. 649. § (2) bekezdés c) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg.

[12] A Be. 870. § (1) bekezdése szerint a Be. hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e Be. másként szabályozza.

[13] A Kúriának így azt kellett vizsgálnia, hogy a pótmagánvádló jogi képviselője útján benyújtott pótmagánvád - melyet kizárólag a pótmagánvádló jogi képviselője írt alá - alakilag megfelelt-e a cselekmény idején hatályos eljárási szabályoknak.

[14] A korábbi Be. 230. § (1) bekezdés első mondta szerint, ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, jogi képviselője útján az ügyben addig eljárt elsőfokú ügyészségnél vádindítványt nyújt be. A korábbi Be. arról nem tartalmazott rendelkezést, hogy a jogi képviselő útján benyújtott vádindítványt a sértettnek is alá kellene írni.

[15] A korábbi Be. 231. § (2) bekezdése tartalmazta a vádindítvány elutasításának okait, a (2) bekezdés c) pontja kifejezetten arról az esetről rendelkezett, ha a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta be.

[16] A felülvizsgálati indítvány tartalma szerint így azt is vizsgálni kellett, hogy a pótmagánvádló aláírásának hiányában a pótmagánvádló által a jogi képviselőnek adott és aláírt meghatalmazás alapján a pótmagánvádló jogi képviselője által benyújtott vádindítványt az arra jogosulttól származónak kell-e tekinteni.

[17] A Kúria 4/2007. BK véleménye szerint a bíróság a vádindítványt a (korábbi) Be. 231. § (1) bekezdése alapján alakszerű határozat nélkül fogadja el, ugyanis a tárgyalás előkészítésének szabályai sem írják elő a vádirat elfogadását, vagyis a vádlott "vád alá helyezését". A (korábbi) Be. 231. § (2) bekezdés b) pontja szerint a bíróság a vádindítványt elutasítja, ha a pótmagánvádlónak (a rendelkezésben megjelölt kivétellel) nincs jogi képviselője. A Kúria arról az esetről azonban nem nyilvánított véleményt, ha a vádindítványt a pótmagánvádló nem írta alá.

[18] E körben a Kúria az Alkotmánybíróság 14/2015. (V. 26.) AB határozatban kifejtetteket vette alapul.

[19] Az Alkotmánybíróság szerint a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselőjének a képviseleti jogosultsága az eljárás egészére kiterjed, illetve a képviselet jogkörének a bíróságok irányában történő korlátozása annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik, ezért a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselőjének a vádlói szerepkörében eljáró pótmagánvádló nevében tett és a meghatalmazás kereteit túl nem lépő nyilatkozatát - további feltétel megkövetelése nélkül - a pótmagánvádló képviseletében benyújtott jognyilatkozatnak kell értékelni.