A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21369/2010/5. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 162. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 523. §, 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.) 5. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 2. §, 39. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (THM rendelet) 3. §] Bírók: Lente Sándor, Molnár Ambrus, Németh László

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.369/2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Béhm Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen, általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. június 10. napján meghozott, 62.P.23.286/2009/37. számú ítélete ellen, a felperes részéről 38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kimondja, hogy a felek a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

Megállapítja, hogy a felperes által le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

A ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes pontosított keresetében az alperes jelzálogkölcsön szerződéshez rendszeresített általános szerződési feltételei III. 4. pontja érvénytelenségének megállapítását kérte. Álláspontja szerint e kikötés, mely szerint az adós a kölcsön futamideje alatt havonta a folyósított kölcsön teljes összege után köteles a bank részére kezelési költséget fizetni, azért tisztességtelen, mert az alperes a tényleges kölcsöntartozás összegétől függetlenül számítja fel a kezelési költséget.

Az alperes ellenkérelmében a felperesnek a keresetindításra való jogszabályi felhatalmazását vitatva a per megszüntetését kérte, érdemben pedig a kereset elutasítását indítványozta. Érdemi védekezése szerint a felperes által sérelmezett kikötés nem minősül általános szerződési feltételnek, amennyiben pedig annak is minősülne, a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések erre a kikötésre - mint a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésre - nem alkalmazhatók. Emellett azzal védekezett, hogy a kikötés nem tisztességtelen.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes permegszüntetési kérelmét, továbbá a keresetet is elutasította. A felperes által becsatolt okirati bizonyítékok alapján úgy foglalt állást, hogy a felperes fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetnek minősül, ezáltal az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.II.) 5. § e) és f) pontja, valamint az 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 2. § e) pontja alapján rendelkezik keresetindítási jogosultsággal. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a Pp. 162. § (2) bekezdése alapján a per megszüntetésére irányuló kérelmet elutasította. Kifejtette, hogy az alperes nem tudta bizonyítani, hogy valamennyi szerződés megkötése kapcsán a keresettel érintett kikötést egyedileg megtárgyalja, ezért a kikötés általános szerződési feltételnek minősül. Az elsőfokú bíróság a tisztességtelenség érdemi vizsgálatára azért nem látott lehetőséget a Ptk. 209. § (5) bekezdése alapján, mert a kezelési költségre vonatkozó rendelkezés a szolgáltatás (a folyósított kölcsön) és az ellenszolgáltatás (a kezelési költség) arányát határozza meg, mivel a havonta fizetendő kezelési költség a folyósított kölcsön teljes összegéhez arányul. Ezért a keresetet a Ptk. 209. § (5) bekezdése, és 209/B. § (1) bekezdése alapján elutasította.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezést, míg az alperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, keresete teljesítését kérte. Annak megállapítása miatt támadta az elsőfokú bíróság döntését, hogy a keresettel kifogásolt kikötésre nem alkalmazhatók a tisztességtelenségre vonatkozó rendelkezések. Tévesnek minősítette, miszerint a kezelési költség a folyósított kölcsön ellenszolgáltatása lenne, mivel a Ptk. 523. § (2) bekezdése értelmében az adós által nyújtandó ellenszolgáltatás a kamat. Emellett kifejtette, hogy a kérdéses rendelkezés nem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát határozza meg, hanem a kezelési költség számításának alapját. Egyebekben megismételte az elsőfokú eljárásban a kikötés tisztességtelensége alátámasztására előadott érveit.

Az alperes csatlakozó fellebbezésében tartalmilag az ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte. Azért támadta az elsőfokú bíróság határozatát, mert figyelmen kívül hagyta a felperes keresetindítási jogosultságának hiányát. Az első fokú eljárásban előadott álláspontját megismételve kifejtette, hogy a Ptké.II. 5. § f) pontja alapján a felperes közérdekű keresetindításra azért nem jogosult, mivel ez a jogszabály kizárólag külföldi szervezetek tekintetében alkalmazható. A Ptké.II. 5. § e) pontja alapján pedig a felperes azért nem közérdekű kereset indítására jogosult szervezet, mert az Fgytv. 2. § e) pontja alapján nem minősül fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetnek. E körben előadta, hogy a felperes az alapszabálya szerint közhasznú szervezetként látja el az abban megjelölt célja szerinti tevékenységet, azonban a közhasznúság feltételeinek nem felel meg, ezért e státusz iránti kérelmét a bíróság jogerősen el is utasította. Emellett a felperes azt sem igazolta, hogy legalább két éve az alapszabályban meghatározott célnak megfelelően működik, továbbá természetes személy tagjainak létszáma meghaladja az 50 főt.