BH 2019.11.304 I. Ha a magyar jogszabály az uniós jogszabály végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, a nemzeti jog szabályait és fogalmait az uniós jogi rendelkezésekre és az EUB gyakorlatára figyelemmel kell értelmezni.

II. Az uniós támogatás felhasználásával megvalósuló projekt esetében akkor kerülhet sor szabálytalanság megállapítására, ha a kedvezményezett az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok előírásait és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit megsértette, és ez az Európai Unió költségvetését indokolatlan költség formájában terhelte vagy terhelheti.

III. A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezmény alkalmazása során figyelembe kell venni a szabálytalanság természetét és súlyosságát, valamint az uniós alapot ért pénzügyi veszteséget [4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (Rendelet) 2. § (1) bek. 24. pont, 83. § (6) bek., 90. § (5)-(6) bek., 123. §, 1999. évi LXXVI. tv. (Szjtv.) 16. §, 45. §, 1083/2006/EK tanácsi rendelet (Tanácsi rendelet)].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.23193/2016/13., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20817/2017/7., Kúria Pfv.20231/2018/11. (*BH 2019.11.304*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes minisztérium jogelődje mint támogató képviseletében eljárt nonprofit kft. mint közreműködő szervezet, valamint a felperes mint kedvezményezett 2013. április 4-én támogatási szerződést kötöttek "A természettudományos oktatás megújítása D. városban" megnevezésű 318 367 243 forint összköltségvetésű projekt megvalósítására. A támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 7.6. pontjában rögzítettek szerint a kedvezményezett tudomásul veszi, hogy a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott szabálytalanság miatt indult eljárás esetén a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a kifizetett támogatás szabálytalansággal érintett részét vagy egészét visszakövetelni, és a megítélt támogatást csökkenteni.

[2] A projektet a felperes 2013. április 1. és 2015. január 31. között valósította meg, a támogatás felhasználásáról a támogató felé elszámolt. A projekt keretében két beszállítóval, a H. Kft.-vel és a C. Zrt.-vel kötött szerződés tekintetében az alperes a 2015. május 29. napján kelt döntésében a felperes terhére szabálytalanságot állapított meg. Ezzel szemben a felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, a Miniszterelnökség a szabálytalansági döntést helybenhagyta. Ezt követően az alperes felszólította a felperest, hogy 56 801 580 forint összegű támogatást fizessen vissza. A fizetési felszólításnak a felperes 2016. május 10-én, illetőleg június 2-án eleget tett.

[3] A felperes projektje kapcsán az alperes a döntésében négy szabálytalansági gyanúpontot vizsgált. Az informatikai fejlesztés tárgyú közbeszerzési eljárást érintő 1. gyanúpont vonatkozásában a vizsgálat azt állapította meg, hogy a felperes a nemzeti eljárásrendben lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként a C. Zrt.-vel megkötött szerződésben nem írta elő a támogató által meghatározott kritériumokat, ezáltal nem tett eleget az ÁSZF 11.4. pontjában rögzítetteknek. Az ÁSZF hivatkozott pontja szerint a kedvezményezett köteles az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívásban, illetve a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben kikötni, hogy a teljesítés során keletkező, a szerző jogi védelem alá eső alkotáson a kedvezményezett területi korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez. Köteles továbbá biztosítani, hogy a szerződés alapján a kedvezményezett jogot szerezzen az alkotás (terv) átdolgozására. A felperes ezzel szemben a szoftverbeszerzés vonatkozásában nem biztosította a vállalkozóval kötött szerződésben a kizárólagos felhasználási jogok megszerzését. A 4. gyanúpontban foglaltak szerint a tananyag fejlesztése (tanulói munkafüzet és szaktanári segédlet elkészítése) tárgyú beszerzési eljárás körében azt rótta a kedvezményezett terhére a vizsgálat, hogy megsértette a Pályázati Útmutató C.1.3.3. Beszerzésekhez kapcsolódó elvárások című alpontjában rögzített előírásokat, mert az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők függetlenségének hiányával korlátozta a verseny tisztaságát. Az ajánlattevők a tulajdonosi szerkezet alapján nem voltak függetlenek egymástól. A támogatási szerződés Általános útmutató az elszámolható költségekről című melléklete 2.2. alcíme szerint, amennyiben az ajánlatok a piaci ár igazolására alkalmatlanok (különösen: nem összehasonlíthatók, nem azonos tárgyúak, nem egymástól független piaci szereplőktől származnak), a felmerült költségek a projekt terhére nem számolhatók el. Ennek figyelembevételével az érintett beszerzési eljárás - el nem számolható költségek okán - pénzügyi érdeksérelemmel járt. A szabálytalansági döntés jogkövetkezményként a beszerzésre megkötött vállalkozási szerződések 100%-os (15 443 200 forintos és 39 400 000 forintos) pénzügyi korrekciójának alkalmazását rendelte el.

[4] A felperes e korrekciókra vonatkozóan terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntéssel szemben. A Miniszterelnökség a szabálytalansági döntést helybenhagyta, mivel a jogsértés ténye tekintetében megalapozottnak tartotta, és úgy ítélte meg, hogy az alkalmazni rendelt jogkövetkezmény igazodik a szabálytalanság súlyához.

A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme

[5] A felperes a Rendeletre, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 318. § (1) bekezdésére alapított keresetében kártérítés címén 56 841 556 forint tőke és ennek 2016. június 2-től számított kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes a támogatási összeg elvonásával szerződésszegést követett el. A Rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontja szerinti szabálytalanság hiányában nem volt megalapozott a vele szemben hozott döntés és az annak eredményeképpen alkalmazott pénzügyi korrekció. Nem sértette meg az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi rendelet) 2. cikk 7. pontjában foglaltakat, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásait és a támogatási szerződésben általa vállalt olyan kötelezettségét, amelynek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. Az alkalmazott pénzügyi korrekció aránytalan és irreális volt. Nem felelt meg a szükségesség és arányosság elvének, illetőleg a Rendelet 90. § (4)-(5) bekezdésében foglaltaknak.

[6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem sértette meg a felperes által megjelölt jogszabályokat. A szabálytalansági döntés jogszerű volt. A támogatási szerződés körében megvalósítandó projekt fejlesztési tartalma más nyertes projektekben fejlesztett tartalmakkal teljesen egyező volt. A felperes megsértette a Pályázati Útmutató C.1.3.3. pontjában foglaltakat, az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők függetlenségének hiányában korlátozta a verseny tisztaságát. Nem tett eleget az ÁSZF 11.4. pontjában rögzített feltételeknek, mivel a támogató által meghatározott kritériumokat az eljárás eredményeként megkötött szerződésekben nem írta elő.