32006R1083[1]
A Tanács 1083/2006/EK rendelete ( 2006. július 11. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE
(2006. július 11.)
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására ( 1 ),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),
tekintettel a Számvevőszék véleményére ( 4 ),
(1)
A Szerződés 158. cikke előírja, hogy a Közösségnek - gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából - csökkentenie kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek - ideértve a vidéki térségeket is - elmaradottságát. A Szerződés 159. cikke előírja, hogy ezt az intézkedést a strukturális alapokból, továbbá az Európai Beruházási Bank (EBB) által és egyéb meglévő pénzügyi eszközök révén kell támogatni.
(2)
A kohéziós politikának hozzá kell járulnia a fejlődés, a versenyképesség fokozásához és a foglalkoztatás növeléséhez azzal, hogy alkalmazza a fenntartható fejlődésre vonatkozó közösségi prioritásokat, az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni és 2001. június 15-i és 16-i göteborgi ülésén meghatározottak szerint.
(3)
A kibővült Európai Unióban mind regionális szinten, mind az egyes tagállamok között megnövekedtek a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek. Ezért erősíteni kell a konvergenciát, a versenyképességet és a foglalkoztatást célzó intézkedéseket az egész Közösségben.
(4)
A Közösség szárazföldi és tengeri határai számának növekedése és területének kibővülése miatt fokozni kell a határmenti, a transznacionális és az interregionális együttműködés hozzáadott értékét a Közösségben.
(5)
A Kohéziós Alapot be kell építeni a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.
(6)
A vidékfejlesztés számára támogatást biztosító eszközök, nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet ( 5 ) szerinti Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a halászati ágazatra vonatkozóan az Európai Halászati Alap szerepét pontosan meg kell határozni. Az eszközöket egyesíteni kell a közös agrárpolitika és a közös halászati politika eszközeivel és azokat a kohéziós politika eszközeivel együtt kell koordinálni.
(7)
A kohéziós politika keretében támogatást nyújtó eszközök tehát az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a Kohéziós Alapra korlátozódnak. Az egyes alapok tekintetében alkalmazandó szabályokat a Szerződés 148., 161. és 162. cikke értelmében elfogadott végrehajtási rendeletekben kell meghatározni.
(8)
A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet ( 6 ) 55. cikke értelmében a Tanács feladata az említett rendeletnek a Bizottság javaslata alapján, legkésőbb 2006. december 31-ig történő felülvizsgálata. Az alapok e rendelet által javasolt reformjának végrehajtása érdekében az 1260/1999/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.
(9)
A közösségi kohéziós politika hozzáadott értékének növelése érdekében össze kell vonni és egyszerűsíteni kell a strukturális alapok és a Kohéziós Alap munkáját, és az 1260/1999/EK rendeletben megállapított célkitűzéseket ennek megfelelően úgy kell újonnan meghatározni, mint amelyek célja a tagállamok és a régiók közelítése, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés megvalósítása.
(10)
Az említett három célkitűzésen belül a gazdasági, társadalmi és területi jellemzőket is megfelelően figyelembe kell venni.
(11)
A legkülső régióknak részesülniük kell olyan egyedi intézkedésekből és kiegészítő támogatásokból, amelyek célja a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett tényezőkből eredő hátrányok ellensúlyozása.
(12)
A rendkívül alacsony népsűrűségű területeket sújtó, a nagy piacokhoz való hozzáférés és a tőlük való távoli fekvés jelentette problémák - amint az az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel - megfelelő pénzügyi támogatást tesznek szükségessé az említett hátrányok hatásainak ellensúlyozásához.
(13)
Tekintettel a fenntartható városfejlesztés fontosságára, és a városoknak és nagyvárosoknak - különösen a közepes méretű városoknak - a regionális fejlődéshez való hozzájárulására, nagyobb figyelmet kell fordítani a városokra oly módon, hogy fejlesztik a programozásban betöltött szerepüket, hogy ezáltal támogassák a városok megújulását.
(14)
Az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alap (EAFRD) és az Európai Halászati Alap (EFF) intézkedései mellett az alapoknak különleges és kiegészítő intézkedéseket kell tenniük abból a célból, hogy ösztönözzék a vidéki és a halászattól függő területek gazdasági diverzifikációját.
(15)
Erőteljesebb intézkedéseket kell hozni a természeti hátrányok súlytotta területeken, például egyes szigeteken, hegyvidéki vagy ritkán lakott területeken azzal a céllal, hogy megoldják a fejlődésüket akadályozó sajátos gondjaikat; továbbá a Közösség egyes olyan határ menti területein, amelyek a bővítést követően váltak a Közösség részévé.
(16)
Objektív kritériumokat kell meghatározni a támogatásra jogosult régiók és térségek kijelölésére. Ebből a célból indokolt, hogy a kiemelt régiók és térségek közösségi szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet állapított meg ( 7 ).
(17)
A "konvergencia" célkitűzés azokra a tagállamokra és régiókra vonatkozik, amelyek fejlődése elmarad a többitől. A "konvergencia" célkitűzés azokat a régiókat célozza meg, ahol a vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) alacsonyabb, mint a közösségi átlag 75 %-a. A közösségi átlag csökkenéséhez kapcsolódó, az Európai Unió bővítését követően fellépő statisztikai hatás által érintett régióknak ezért jelentős átmeneti támogatásban kell részesülniük annak érdekében, hogy teljesítsék a számukra előírt konvergenciafolyamatot. Ez a támogatás 2013-ban megszűnik, és nem követi újabb átmeneti időszak. A "konvergencia" célkitűzés által érintett azon tagállamok, amelyek esetében az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb, mint a közösségi átlag 90 %-a, részesülnek a Kohéziós Alap támogatásából.
(18)
A "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés a Közösségnek a "konvergencia" célkitűzés által nem érintett területeire vonatkozik. A támogatásra jogosult régiók azok a 2000-2006 programozási időszakban az 1. célkitűzés alá tartozó régiók, amelyek már nem felelnek meg a "konvergencia" célkitűzés regionális támogathatósági kritériumának, és amelyek átmeneti támogatásban részesülnek, valamint a Közösség valamennyi további régiója.
(19)
Az "európai területi együttműködés" célkitűzés olyan, szárazföldi vagy tengeri határral rendelkező régiókra, transznacionális együttműködésre alkalmas térségekre vonatkozik, amelyeket az integrált területi fejlődést, az interregionális együttműködés és tapasztalatcsere támogatását előmozdító intézkedésekre tekintettel állapítottak meg.
(20)
A Közösség külső határai mentén megvalósuló együttműködés javítása és egyszerűsítése megkívánja a Közösség külső segítségnyújtási eszközeinek, különösen az európai szomszédsági és partnerségi eszköznek és az 1085/2006/EK tanácsi rendelettel ( 8 ) létrehozott előcsatlakozási segítségnyújtási eszköznek az alkalmazását.
(21)
Az ERFA-nak az ilyen, a Közösség külső határai mentén megvalósuló együttműködéshez való hozzájárulása segít a Közösségen belüli jelentősebb regionális egyenőtlenségek kezelésében, és ezáltal hozzájárul a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítéséhez.
(22)
Az alapok tevékenységének és az általuk támogatott tevékenységeknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a többi közösségi politikával és összhangban kell lenniük az összes közösségi jogszabállyal.
(23)
A közösségi intézkedéseknek ki kell egészíteniük a tagállamok által végrehajtott intézkedéseket, vagy törekedniük kell az azokhoz történő hozzájárulásra. Erősíteni kell az együttműködést a különböző típusú partnerek - különösen a regionális és helyi hatóságok - részvételére vonatkozó szabályozásokkal, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok intézményi szabályozásait.
(24)
A többéves programozás célja az, hogy megvalósítsa az alapok célkitűzéseit a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állásának és a Közösség és a tagállamok együttes intézkedései tekintetében az összhangnak és a folytonosságnak a biztosításával.
(25)
Mivel a "konvergencia", a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" és az "európai területi együttműködés" célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az egyenlőtlenségek mértéke, és a "konvergencia" célkitűzés keretében támogatásra jogosult tagállamok és régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt, és ezért az(ok) közösségi szinten jobban megvalósítható(k) a közösségi finanszírozás többéves garanciája által, ami lehetővé teszi, hogy a kohéziós politikát a közösségi prioritásokra koncentrálják, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
(26)
Helyénvaló olyan mérhető célokat kijelölni, amelyek elérésére az Európai Uniót 2004. május 1-jét megelőzően alkotó tagállamoknak törekedniük kell a konvergencia- és regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés költségein keresztül a versenyképesség és munkahelyteremtés előmozdítása céljából. Megfelelő módszereket kell találni e célkitűzések megvalósulásának felmérésére és az arra vonatkozó jelentéstételhez.
(27)
Helyénvaló megerősíteni a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó szubszidiaritást és arányosságot.
(28)
A Szerződés 274. cikke értelmében, illetve a megosztott irányítás összefüggésében, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára hatáskörének gyakorlását az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtásában, és egyértelművé kell tenni a tagállamokkal való együttműködési feladatokat. E feltételek alkalmazása révén a Bizottság megbizonyosodhat arról, hogy a tagállamok jogszerűen és szabályosan, illetve a költségvetési rendelet értelmében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel az alapokat.
(29)
Valós gazdasági hatás elérése céljából, e rendelet előírásainak értelmében a strukturális alapok nem helyettesíthetik a tagállamok közkiadásait. Az addicionalitás partnerség által történő vizsgálatnak a "konvergencia" célkitűzés által érintett régiókra kell koncentrálnia, egyrészről a számukra juttatott pénzügyi források mértéke miatt, másrészről pedig azért, mert amennyiben nem tartják tiszteletben az addicionalitás elvét, ez pénzügyi korrekciót eredményezhet.
(30)
A Közösség az alapok végrehajtásának valamennyi szakaszában, a gazdasági és társadalmi kohézió érdekében tett erőfeszítéseinek összefüggésében támogatja az egyenlőtlenségek felszámolását és a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a Szerződés 2. és 3. cikkében megfogalmazottak szerint, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozását.
(31)
A Bizottságnak egy objektív és átlátható módszer alkalmazásával meg kell állapítania a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok indikatív felosztását, figyelembe véve a Bizottság javaslatát, a 2005. december 15-16-i Európai Tanács következtetéseit és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodást ( 9 ) a célból, hogy megvalósítsa a források jelentős koncentrációját azon régiókra, amelyek fejlődése elmarad a többitől, beleértve azokat a régiókat, amelyek a statisztikai hatás miatt átmeneti támogatásban részesülnek.
(32)
Növelni kell a "konvergencia" célkitűzésre irányuló pénzügyi koncentrációt, mivel a kibővített Európai Unióban nagyobbak az egyenlőtlenségek, fenn kell tartani a Közösség egyéb részeiben a versenyképesség és a foglalkoztatás javítására irányuló "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés érdekében tett erőfeszítéseket, és növelni kell az "európai területi együttműködés" célkitűzés forrásait a magában foglalt hozzáadott-érték figyelembevételével.
(33)
Az abszorpciós kapacitás figyelembevételével az alapok által érintett tagállamoknak juttatott éves előirányzatok tekintetében felső határt kell megállapítani.
(34)
A "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alá tartozó tagállamok strukturális alap előirányzatainak 3 %-át egy nemzeti tartalékban helyezhetik el annak érdekében, hogy ebből a teljesítményt jutalmazzák.
(35)
A programozás során az alapokból rendelkezésre álló előirányzatokat átalányalapon indexálják.
(36)
Abból a célból, hogy növeljék a kohéziós politika stratégiai tartalmát és növeljék az átláthatóságot a közösségi prioritásokkal való integráció által, a Tanácsnak a Bizottság javaslatára stratégiai iránymutatásokat kell elfogadnia. A Bizottság stratégiai jelentése alapján a Tanácsnak meg kell vizsgálni az iránymutatások tagállamok által történő végrehajtását.
(37)
A Tanács által elfogadott stratégiai iránymutatások alapján helyénvaló, hogy valamennyi tagállam, a Bizottsággal párbeszédet folytatva, nemzeti referenciadokumentumot készítsen fejlesztési stratégiájáról, amely az operatív programok kidolgozásának keretét képezi. A Bizottság a nemzeti stratégia alapján tudomásul veszi a nemzeti stratégiai referenciakeretet és határozatot a dokumentum egyes elemeiről.
(38)
Sajátos jellemzőik figyelembevétele érdekében egyszerűsíteni kell a strukturális alapok programozását és kezelését azáltal, hogy előírják, hogy az operatív programokat vagy az ERFA vagy az ESZA finanszírozza, mivel ezek bármelyike képes kiegészítő jelleggel és korlátozott mértékben finanszírozni olyan intézkedéseket is, amelyek a másik alap hatálya alá tartoznak.
(39)
A Kohéziós Alap és az ERFA által nyújtott támogatást, kiegészítő jellegük fokozása és végrehajtásuk egyszerűsítése céljából, a közlekedési és a környezetvédelmi operatív programok esetében közösen kell programozni, és azoknak nemzeti földrajzi hatókörrel kell rendelkezniük.
(40)
A programozásnak biztosítania kell az alapok egymás közötti, illetve más meglévő pénzügyi eszközökkel, az EBB-vel és az Európai Befektetési Alappal (EBA) történő összehangolását. Az ilyen összehangolás magában foglalja összetett pénzügyi rendszerek, valamint a közszféra és a magánszféra közötti együttműködések előkészítését.
(41)
Biztosítani kell a finanszírozáshoz és pénzügyi tervezéshez való jobb hozzáférést elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, valamint a köz- és magánszféra partnerségekbe és a fenntartható városi fejlődésre vonatkozó integrált tervben szereplő egyéb projektekbe történő befektetések számára. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a közbeszerzési szerződéseknek a közbeszerzési jog szerint - beleértve a nemzeti joguk bármely, a közösségi joggal összeegyeztethető eltérését is - történő odaítélésén keresztül holdingalapot hoznak létre. Egyéb esetekben, amikor a tagállamok meggyőződtek arról, hogy a közbeszerzési törvény nem alkalmazandó, az EBB és EBA feladatainak meghatározása indokolttá teszi, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak számukra, mégpedig adomány formájában az operatív programokból származó, közvetlen pénzügyi hozzájárulást. Ugyanezen feltételek mellett a nemzeti jog lehetővé teheti támogatás nyújtását más pénzügyi intézmények számára pályázati felhívás nélkül.
(42)
Annak érdekében, hogy a közösségi finanszírozás ne támogassa az Európai Unión belüli áthelyezéseket, a főbb termelő beruházási projektek értékelésénél a Bizottság rendelkezésére kell állnia minden ahhoz szükséges információnak, hogy megvizsgálhassa, vajon az alapokból biztosított pénzügyi hozzájárulás nem jár-e az Európai Unión belül már létező létesítményekben jelentős számú munkahely megszűnésével.
(43)
A programozási időszak egyetlen, hétéves időszakból áll, és célja az 1260/1999/EK rendeletben meghatározott irányítási rendszer további egyszerűsítése.
(44)
A tagállamok és az irányító hatóságok az ERFA által társfinanszírozott operatív programokon belül megszervezhetik a régióközi együttműködésre vonatkozó intézkedéseket, és figyelembe vehetik a természeti hátránnyal rendelkező területek különleges jellemzőit.
(45)
Az egyszerűsítés és a decentralizáció szükségességének kezelése érdekében a programozást és a pénzügyi ellenőrzést kizárólag az operatív programok és prioritási tengelyek szintjén kell végrehajtani; az 1260/1999/EK rendeletben előírt közösségi támogatási keretet és programkiegészítést meg kell szüntetni.
(46)
A tagállamok, régiók és irányító hatóságok a "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés keretében a városok megújulását érintő prioritások tekintetében az ERFA által társfinanszírozott operatív programokon belül megszervezhetik a feladatoknak a városi hatóságokra történő átruházását.
(47)
A legkülső régiók esetében felmerülő további költségek jóváírására nyújtott kiegészítő juttatást be kell építeni az ERFA által az adott régiókban finanszírozott operatív programokba.
(48)
Az ERFA által finanszírozott "európai területi együttműködés" célkitűzés végrehajtására vonatkozóan külön rendelkezéseket kell megállapítani.
(49)
Biztosítani kell a Bizottság számára, hogy az operatív programokban foglalt nagyprojekteket hagyhasson jóvá, szükség szerint - azok céljának és hatásának, valamint a közösségi források tervezett felhasználására vonatkozó rendelkezéseinek értékelése érdekében - az EBB-vel konzultálva.
(50)
Célszerű meghatározni az intézkedések azon típusait, amelyekhez az alapoknak technikai segítségnyújtás keretében támogatást kell biztosítaniuk.
(51)
Biztosítani kell, hogy elegendő forrást fordítsanak a tagállamok támogatására a projektek előkészítéséhez és felméréséhez. Az EBB szerepet játszik e támogatás nyújtásában, és e célból a Bizottság támogatást nyújthatna a számára.
(52)
Hasonlóképpen, helyénvaló meghatározni, hogy az EBB támogatásban részesülhessen a Bizottságtól annak érdekében, hogy felmérje a mikro-, kis- és középvállalkozások számára rendelkezésre álló innovatív pénzügyi konstrukciók szükségleteit.
(53)
Ugyanezen, fent említett okokból kifolyólag az EBB-nek és az EBA-nak támogatásban részesülhet a Bizottságtól annak érdekében, hogy a fenntartható városfejlesztés területén technikai segítségnyújtási intézkedéseket kezdeményezzen, vagy támogassa a fenntartható gazdasági tevékenységet célzó szerkezetátalakítási intézkedéseket a gazdasági válság által jelentős mértékben sújtott régiókban.
(54)
Az alapok által nyújtott támogatás eredményessége függ attól is, hogy a programozásnak és a monitoringnak része-e egy megbízható értékelés. Ebben a tekintetben meg kell határozni a tagállamok és a Bizottság feladatait.
(55)
A tagállamok a "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alapjáni nemzeti pénzügyi kereteken belül gondoskodhatnak egy kisebb tartalékról, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljanak a gazdasági-társadalmi szerkezetátalakítás, vagy a kereskedelmi megállapodások hatásai okozta váratlan ágazati vagy helyi eseményekre.
(56)
Helyénvaló meghatározni, hogy a tagállamokban mely kiadások tartoznak a közkiadások közé, a célból, hogy kiszámítható legyen az operatív programhoz a közpénzből való teljes nemzeti hozzájárulás; e célból helyénvaló a közösségi közbeszerzési irányelvekben meghatározott közintézmények hozzájárulására hivatkozni, mivel e testületek többféle olyan köz- és magántestületet foglalnak magukban, amelyek azon meghatározott célból jöttek létre, hogy általános érdekeket szolgáljanak, és nincs ipari vagy kereskedelmi jellegük, és amelyek az állam, vagy regionális és helyi hatóságok ellenőrzése alatt állnak.
(57)
Meg kell határozni azokat az elemeket, amelyek az alapoknak az operatív programokhoz való hozzájárulását szabályozzák, különösen a közösségi források multiplikátor hatásának növelése céljából. Szintén helyénvaló azon felső határok megállapítása, amelyeket az alapokból származó hozzájárulás nem haladhat meg az alap típusa és a célkitűzés alapján.
(58)
Ebből a célból szintén szükségszerű a jövedelemtermelő projekt fogalmának meghatározása, illetve az alapok hozzájárulásának kiszámításához szükséges közösségi elvek és szabályok megállapítása; néhány befektetés esetében a bevételek előzetes objektív becslése nem lehetséges, ezért szükséges meghatározni azon módszert, amely által biztosítható, hogy a bevétel nem részesül közfinanszírozásból.
(59)
A költségek elszámolhatóságának kezdeti és végső időpontját meg kell határozni oly módon, hogy egységes és méltányos szabály vonatkozzon az alapok végrehajtására az egész Közösségben. Az operatív programok végrehajtásának megkönnyítése érdekében helyénvaló megállapítani, hogy a költségek elszámolhatóságának kezdeti időpontja megelőzheti 2007. január 1-jét, amennyiben az érintett tagállam ezen időpontot megelőzően operatív programot nyújt be.
(60)
A szubszidiaritás elvével összhangban és az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 10 ), az Európai Szociális Alapról szóló, 2006. július 5-i 1081/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 11 ), és a Kohéziós Alapról szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendeletben ( 12 ) meghatározott kivételek figyelembevételével, nemzeti szabályozást kell kialakítani a költségek elszámolhatósága tekintetében.
(61)
Az alapok általi támogatás eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják a vállalkozásokba történő befektetések hosszú élettartamát, illetve megakadályozzák, hogy ezeket az alapokat tisztességtelen előny céljaira használják fel. Szükségszerű biztosítani, hogy az alapok támogatásából részesülő beruházásokat megfelelően hosszú időszak alatt lehessen leírni.
(62)
A tagállamok elfogadják a megfelelő intézkedéseket az irányítási és az ellenőrzési rendszer megfelelő működésének biztosítására. E célból meg kell állapítani az általános alapelveket és a szükséges funkciókat, amelyeket valamennyi operatív program ellenőrzési rendszerének teljesíteni kell a 2000-2006 közötti programozási időszakban hatályos közösségi jog alapján.
(63)
Ezért egyetlen irányító hatóságot kell kijelölni minden egyes operatív program esetében, illetve egyértelművé kell tenni e hatóság kötelezettségeit és az ellenőrzési hatóság feladatát. Ezenkívül szükséges az egységes minőségi előírások biztosítása a költségek igazolása és az átutalási kérelem igazolása tekintetében, azoknak a Bizottság részére való továbbítását megelőzően. Meg kell vizsgálni az igénylés alapját képező információk természetét és minőségét, és ebből a célból meg kell állapítani az igazoló hatóság feladatát.
(64)
Az operatív programok végrehajtása minőségének biztosításához szükséges ezek monitoringja. Ezért monitoring bizottságokat kell felállítani és meg kell határozni feladataikat, továbbá a Bizottságnak továbbítandó információkat és ezen információk vizsgálatának kereteit. Az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos információcsere javítása érdekében meg kell állapítani az elektronikus úton történő adatcsere elvét.
(65)
A szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban elsősorban a tagállamok tartoznak felelőssséggel a támogatások végrehajtásáért és ellenőrzéséért.
(66)
Meg kell határozni a tagállamok felelősségét az irányítási és ellenőrzési rendszerek, a költségek igazolása, a közösségi jogszabályok szabálytalan alkalmazásának vagy megsértésének megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében, hogy ezáltal biztosítható legyen az operatív programok hatékony és megfelelő végrehajtása. Különösen az irányítás és ellenőrzés tekintetében szükségszerű azon eljárások meghatározása, amelyek a tagállamok részéről biztosítékot jelentenek arra, hogy a rendszereket létrehozzák és azok megfelelően működnek.
(67)
A Bizottság pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó jogkörének sérelme nélkül, fokozni kell e téren a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést, és meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy - a nemzeti rendszerek ellenőrzésére irányuló stratégia tekintetében - meghatározza a biztosítékok azon szintjét, amelyet a nemzeti ellenőrzési szervezetek nyújtani képesek.
(68)
A közösségi ellenőrzések mértékének és intenzitásának arányosnak kell lenni a Közösség hozzájárulásával. Amennyiben valamely tagállam biztosítja a fő finanszírozást egy programhoz, helyénvaló lehetőséget biztosítani a tagállam számára, hogy az ellenőrzési szabályok egyes elemeit nemzeti szabályai szerint alakítsa ki. Hasonlóképpen, meg kell állapítani, hogy a Bizottság különbséget tesz azon eszközök között, amelyek által a tagállamoknak teljesíteniük kell a költségek igazolásával, illetve az irányítási és ellenőrzési rendszerek vizsgálatával kapcsolatos feladataikat, továbbá meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek értelmében a Bizottság jogosult a saját ellenőrzése korlátozására, és támaszkodhat a nemzeti szervezetek által nyújtott biztosítékokra.
(69)
Az operatív programok kezdetén történő előlegátutalás biztosítja a folyamatos likviditást, amely segíti a kedvezményezettek számára történő kifizetéseket az operatív program végrehajtása során. Ezért rendelkezni kell a strukturális alapok esetében 5 % előleg átutalásáról (a 2004. május 1-jét megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében) és 7 % (a 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében) előleg átutalásáról, és a Kohéziós Alap esetében 7,5 % (a 2004. május 1-jét megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében) és 10,5 % (a 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében) előleg átutalásáról az operatív programok végrehajtásának felgyorsítása érdekében.
(70)
Amennyiben súlyos hiányosságot észlelnek az irányítási és ellenőrzési rendszerekben, a kifizetések felfüggesztésén túl olyan intézkedéseket is kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az engedélyező tisztviselő számára a kifizetések felhatalmazással történő megszakítását amennyiben a bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az említett rendszerek működésében jelentős hiányosságok tapasztalhatók.
(71)
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabályok felgyorsítják a programok végrehajtását. Ebből a célból helyénvaló meghatározni e szabályok alkalmazásának részletes szabályait és a költségvetési kötelezettségvállalás e szabály alól kivonható részeit, főként, amikor a végrehajtási késedelmek olyan körülményekre vezethetők vissza, amelyek az érintett féltől függetlenek, rendkívüliek vagy előre nem láthatók, és amelyek minden igyekezet ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járnak.
(72)
Egyszerűsíteni kell a lezárási eljárást, azaz fel kell ajánlani a lehetőséget azon tagállamok számára, amelyek ezt kívánják, hogy - az általuk választott ütemezési tervvel összhangban - részlegesen lezárhassanak egy operatív programot tekintettel a végrehajtott műveletekre; ehhez biztosítani kell a megfelelő keretet.
(73)
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 13 ) összhangban kell elfogadni. A Bizottság az e rendelet végrehajtásához szükséges eszközöket fogad el az átláthatóság biztosítása érdekében, valamint hogy világossá tegye az operatív programok irányítására vonatkozó rendelkezéseket a költségek besorolása, a pénzügyi konstrukciók, gazdálkodás és ellenőrzés, az elektronikus adatcsere, valamint a nyilvánosság tekintetében, az alapok irányítóbizottságként eljáró koordinációs bizottsága véleményének kézhezvételét követően. Helyénvaló, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozza az "európai területi együttműködés" célkitűzés keretében támogatásra jogosult térségek jegyzékét az e rendeletben szereplő kritériumokat alkalmazva, a nagyprojektek és a jövedelemtermelő projektek előkészítéséhez és benyújtásához szükséges költség-haszon elemzésre vonatkozó indikatív iránymutatást, az értékelésre vonatkozó iránymutatást és a Bizottság kezdeményezésére - az alapok irányítóbizottságként eljáró koordinációs bizottságával történő konzultációt követően - technikai segítségnyújtással támogatásra jogosult intézkedések jegyzékét,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
CÉLKITŰZÉSEK ÉS A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
I. FEJEZET
Hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) (a továbbiakban: a strukturális alapok) és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános szabályokat állapítja meg, az 1080/2006/EK, az 1081/2006/EK és az 1084/2006/EK rendeletekben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül.
Ez a rendelet megállapítja azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a strukturális alapoknak és a Kohéziós Alapnak (a továbbiakban: az alapok) hozzá kell járulniuk, azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok és a régiók az alapok keretében támogatásra jogosultak, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és az ezek szétosztására vonatkozó kritériumokat.
Ez a rendelet meghatározza a kohéziós politika összefüggését, beleértve a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások megállapítására alkalmazott módszert, a nemzeti stratégiai referenciakeretet és a közösségi szintű vizsgálat folyamatát.
E célból e rendelet a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott felelősség alapján megállapítja a partnerség, a programozás, az értékelés, az irányítás - beleértve a pénzügyi ellenőrzést -, a monitoring tevékenység és az ellenőrzés elveit és szabályait.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az alábbi kifejezések a következő jelentéssel bírnak:
1. "operatív program": a tagállam által benyújtott és a Bizottság által elfogadott dokumentum, amely összefüggő prioritások alkalmazásával fejlesztési stratégiát határoz meg, amelynek megvalósításához valamely alapból, illetve a "konvergencia" célkitűzés esetében a Kohéziós Alapból és az ERFA-ból támogatást vesznek igénybe;
2. "prioritási tengely": valamely operatív program stratégiájának egyik prioritása, amely olyan műveleteket foglal magában, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, és konkrét, mérhető célokkal rendelkeznek;
3. "művelet": az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében a monitoring bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelően kiválasztott projekt vagy projektcsoport, amelyet egy vagy több kedvezményezett hajt végre oly módon, hogy megvalósíthatóvá váljanak a kapcsolódó prioritási tengely céljai;
4. "kedvezményezett": a közszférához vagy a magánszférához tartozó gazdasági megvalósító, szervezet vagy cég, amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért. A Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek összefüggésében, a kedvezményezettek a köz- vagy a magánszférához tartozó vállalkozások, amelyek egyedi tervet hajtanak végre, és állami támogatásban részesülnek;
5. "közkiadás": a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 14 ) összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő;
6. "közreműködő szervezet": bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában;
7. "szabálytalanság": a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági megvalósító cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését az általános költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti;
8. "visszatérítendő hozzájárulás": adomány formájában biztosított közvetlen pénzügyi hozzájárulás, amely lehet teljes mértékben vagy részben, kamat nélkül visszatérítendő;
9. "hitelkeret": pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi a kedvezményezett számára a kedvezményezett által kifizetett és nyugtázott számlákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal igazolt kiadásokkal kapcsolatos, teljes mértékben vagy részben visszatérítendő pénzügyi hozzájárulás lehívását.
II. FEJEZET
Célkitűzések és feladatok
3. cikk
Célkitűzések
(1) A Közösség által a Szerződés 158. cikkével összhangban végrehajtott intézkedések célja a kibővített Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése, hogy ezáltal támogassa a Közösség harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. Ezen intézkedéseket az alapok, az Európai Beruházási Bank (EBB) és egyéb, már létező pénzügyi eszközök által nyújtott támogatással kell végrehajtani. Az említett fellépések célja, hogy csökkentsék a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, amelyek különösen a fejlődésben lemaradt országokban és régiókban, valamint a gazdasági és társadalmi átalakulással és a népesség elöregedésével összefüggésben alakultak ki.
Az alapok keretében végrehajtott intézkedéseknek - nemzeti és regionális szinten - magukban kell foglalniuk a fenntartható fejlődést célzó közösségi prioritásokat azáltal, hogy fokozzák a növekedést, a versenyképességet és növelik a foglalkoztatást, a társadalmi befogadást, valamint védik és javítják a környezet minőségét.
(2) E célból az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap, az EBB és az egyéb, már létező közösségi pénzügyi eszközök mindegyike megfelelő módon hozzájárul a következő három célkitűzés megvalósításához:
a) a "konvergencia" célkitűzés arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban azáltal, hogy a fizikai és emberi tőkébe való jobb minőségű beruházással javítja a növekedés és a foglalkoztatás feltételeit, fokozza az innováció és a tudásalapú társadalom fejlődését, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességet, a környezet védelmét és állapotának javítását, és a közigazgatás hatékonyságát. Ez az alapok elsődleges célkitűzése;
b) a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés arra irányul, hogy - a legkevésbé fejlett régiókon kívül - növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, felkészülve a - többek között a kereskedelmi nyitáshoz kapcsolódó - gazdasági és társadalmi változásokra a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén;
c) az "európai területi együttműködés" célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten.
(3) A (2) bekezdésben említett három célkitűzés alapján az alapokból nyújtott támogatás - az alapok természete szerint - egyrészről figyelembe veszi az egyedi gazdasági és társadalmi jellemzőket, másrészről pedig a sajátos területi jellemzőket. A támogatás a gazdaság diverzifikációja által megfelelő módon támogatja a fenntartható városfejlesztést, különösen a területfejlesztés, valamint a vidéki térségek és a halászattól függő térségek megújulásának részeként. A támogatás továbbá kiterjed azokra a térségekre, amelyek olyan földrajzi vagy természeti hátrányok által érintettek, amelyek súlyosbítják a fejlesztéssel kapcsolatos problémákat, különös tekintettel a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókra, valamint kiterjed a nagyon kis népsűrűségű északi térségekre, egyes szigetekre és szigeten fekvő tagállamokra, illetve a hegyvidéki térségekre.
4. cikk
Eszközök és feladatok
(1) Az alapok, összhangban az egyes alapokat szabályozó különös rendelkezésekkel, a következőképpen járulnak hozzá a 3. cikk (2) bekezdésében említett három célkitűzés megvalósításához:
a) "konvergencia" célkitűzés: az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap;
b) "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés: az ERFA és az ESZA;
c) "európai területi együttműködés" célkitűzés: az ERFA.
(2) A Kohéziós Alap az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint a "konvergencia" célkitűzés alapján támogatásra nem jogosult azon régiókban is nyújt támogatást, amelyek az alábbihoz tartoznak:
a) az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállam; és
b) a 8. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumok alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállam.
(3) Az alapok a tagállamok és a Bizottság kezdeményezésére hozzájárulnak a technikai segítségnyújtás finanszírozásához
III. FEJEZET
A támogatásra jogosult területek földrajzi lehatárolása
5. cikk
Konvergencia
(1) A "konvergencia" célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók az 1059/2003/EK rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: NUTS 2. szint) megfelelő régiók, amelyek esetében a 2000-2002 közötti időszakra vonatkozó, a vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át ugyanezen referenciaidőszak tekintetében.
(2) Azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a 2001-2003 közötti időszakra vonatkozó, vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapján számított bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-25 GNI-átlagának 90 %-át, és amelyek rendelkeznek a Szerződés 104. cikkében említett gazdasági konvergenciafeltételek teljesítésére irányuló programmal.
(3) E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság haladéktalanul elfogadja azt a listát, amely az (1) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelő régiókat, valamint a (2) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelő tagállamokat tartalmazza. Ez a lista 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.
A tagállamoknak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra szóló jogosultságát 2010-ben az EU-25re vonatkozó közösségi GNI-adatok alapján felül kell vizsgálni.
6. cikk
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
A "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alapján a strukturális alapokból azok a régiók jogosultak támogatásra, amelyek nem tartoznak sem az 5. cikk (1) bekezdésének, sem és a 8. cikk (1) és (2) bekezdésének hatálya alá.
A 27. cikkben említett nemzeti stratégiai referenciakeret előterjesztésekor az egyes tagállamok megjelölik azokat a NUTS 1. szintű vagy NUTS 2. szintű régiókat, amelyekre vonatkozóan az ERFA által finanszírozandó programot fognak benyújtani.
7. cikk
Európai területi együttműködés
(1) A határokon átnyúló együttműködés céljából, a támogatásra jogosult területek a Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiói, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található valamennyi régiója, figyelembe véve az együttműködési intézkedés során biztosítandó összhang és folyamatosság érdekében esetlegesen szükséges kiigazításokat.
E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság - a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban - haladéktalanul elfogadja a támogatásra jogosult régiók listáját. Ez a lista 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.
(2) A transznacionális együttműködés céljából a Bizottság - a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban - elfogadja a támogatásra jogosult transznacionális térségek listáját program szerinti bontásban. Ez a lista 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.
(3) Az interregionális együttműködés, az együttműködési hálózatok és a tapasztalatcsere céljából a Közösség egész területe támogatásra jogosult.
8. cikk
Átmeneti támogatás
(1) Azok a NUTS 2. szintű régiók, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően a "konvergencia" célkitűzés alapján támogatásra jogosultak lettek volna, amennyiben a GDP támogathatósági küszöbértéke az EU-15 átlagának 75 %-a maradt volna, ám megszűnt támogathatóságuk, mivel az 5. cikk (1) bekezdése szerint mért és számított, egy főre jutó nominális GDP-szintjük meg fogja haladni az EU-25 GDP-átlagának 75 %-át, átmeneti és egyedi alapon jogosultak a strukturális alapokból a "konvergencia" célkitűzés alapján nyújtott támogatásra.
(2) Az 1260/1999/EK rendelet 3. cikke értelmében 2006-ban teljes mértékben az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó NUTS 2. szintű régiók, amelyek esetében az 5. cikk (1) bekezdése szerint mért és számított, egy főre jutó nominális GDP meg fogja haladni az EU-15 GDP-átlagának 75 %-át, átmeneti és egyedi alapon jogosultak a strukturális alapokból a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alapján nyújtott támogatásra.
Elismerve, hogy az 1997-1999 időszak felülvizsgált adatai alapján Ciprus a 2004-2006 közötti időszakban az 1. célkitűzés alapján támogatásra lett volna jogosult, Ciprus a 2007-2013 közötti időszak során az első albekezdésben említett régiókra alkalmazandó átmeneti finanszírozásban részesül.
(3) A 2006-ban a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok, amelyek támogathatósága továbbra is fennállna, amennyiben a GNI-re vetített támogathatósági küszöbértéke az EU-15 átlagának 90 %-a maradt volna, ám megszűnt támogathatóságuk, mivel esetükben az egy főre jutó nominális GNI meg fogja haladni az EU-25 5. cikk (2) bekezdése szerint mért és számított GNI 90 %-át, átmeneti és egyedi alapon jogosultak a Kohéziós Alapból a "konvergencia" célkitűzés alapján nyújtott támogatásra.
(4) E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság haladéktalanul elfogadja azt a listát, amely tartalmazza az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő régiókat, valamint az e cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelő tagállamokat. Ez a lista 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.
IV. FEJEZET
A támogatás alapelvei
9. cikk
Kiegészítő jelleg, összhang, koordináció és megfelelés
(1) Az alapok által biztosított támogatás kiegészíti a nemzeti intézkedéseket - beleértve a regionális és helyi szintű intézkedéseket is -, és beépíti ezekbe az intézkedésekbe a közösségi prioritásokat.
(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az alapok és a tagállamok által biztosított támogatás összhangban van a Közösség tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítik az egyéb közösségi pénzügyi eszközöket. Ennek az összhangnak és kiegészítő jellegnek különösen a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban, a nemzeti stratégiai referenciakeretekben és az operatív programokban kell megmutatkoznia.
(3) Az alapok által társfinanszírozott támogatás célzottan a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdításának uniós prioritásaira irányul, ideértve a növekedésről és a 2005/600/EK tanácsi határozatban ( 15 ) foglalt, a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatások (2005-2008) célkitűzéseinek teljesítését is. A Bizottság és a tagállamok hatáskörüknek megfelelően biztosítják, hogy a 2004. május 1. előtt az Európai Uniót képező államoknak a "konvergencia" célkitűzéshez tartozó kiadásai 60 %-át, és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzéshez tartozó kiadásai 75 %-át a fent említett prioritásokra fordítják. A IV. mellékletben szereplő költségkategóriákon alapuló ezen célértékek a teljes programozási időszak folyamán átlagként alkalmazandók.
A célból, hogy biztosított legyen az egyedi nemzeti körülmények - többek között az egyes érintett tagállamok nemzeti reformprogramjában meghatározott prioritások - figyelembevétele, a Bizottság és a tagállam úgy határozhat, hogy megfelelő módon kiegészíti a IV. mellékletben található kategóriák listáját.
E célértékekhez valamennyi érintett tagállamnak hozzá kell járulnia.
Azon tagállamok, amelyek 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz, saját kezdeményezésükre határozhatnak e rendelkezések alkalmazásáról.
(4) A Bizottság és a tagállamok hatáskörüknek megfelelően biztosítják az alapokból, az EMVA-ból (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap), az EHA-ból (Európai Halászati Alap) nyújtott támogatásoknak, valamint az EBB-től és egyéb, már létező pénzügyi eszközökből származó támogatások összehangolását.
(5) Az alapok által finanszírozott műveleteknek meg kell felelniük a Szerződés és az annak értelmében elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek.
10. cikk
Programozás
Az alapok célkitűzéseit egy többéves programozási rendszer keretében kell megvalósítani, amely több szakaszból áll, beleértve a prioritások meghatározását, a finanszírozást, valamint egy irányítási és ellenőrzési rendszert.
11. cikk
Partnerség
(1) Az alapok célkitűzéseit a Bizottság és az adott tagállam közötti szoros együttműködés (a továbbiakban: a partnerség) keretében kell megvalósítani. A tagállam adott esetben és a hatályban lévő nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban partnerséget alakít ki többek között a következő hatóságokkal és szervekkel:
a) az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok;
b) a gazdasági és társadalmi partnerek;
c) bármely egyéb megfelelő, a civil társadalmat képviselő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek.
A nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban valamennyi tagállam nemzeti, regionális és helyi szinten, illetve a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken kijelöli az adott területet legmegfelelőbben képviselő partnereket (a továbbiakban: a partnerek), figyelembe véve a nők és férfiak közötti egyenlőség és a - környezet védelmére és állapotának javítására vonatkozó követelmények integrációja által megvalósuló - fenntartható fejlődés támogatásának szükségességét.
(2) A partnerséget az (1) bekezdésben meghatározott egyes partnerkategóriákra vonatkozó intézményi, jogi és pénzügyi hatáskörökkel teljes összhangban kell megvalósítani.
A partnerség az operatív programok előkészítését, végrehajtását, monitoringját és értékelését fogja át. A tagállamok adott esetben valamennyi érintett partnert - különösen a régiókat - bevonják a programozás különböző szakaszaiba az egyes szakaszok tekintetében megállapított határidőn belül.
(3) A Bizottság minden évben konzultál a gazdasági és szociális partnereket európai szinten képviselő szervezetekkel az alapokból nyújtott támogatásokról.
12. cikk
A területi szintű végrehajtás
A tagállamok felelősek a 32. cikkben említett operatív programok végrehajtásáért a megfelelő területi szinten, az egyes tagállamokra jellemző intézményi rendszerrel összhangban. Ezt a hatáskört e rendelettel összhangban kell gyakorolni.
13. cikk
Arányos intervenció
(1) A Bizottság és a tagállamok által az alapok végrehajtása során felhasznált pénzügyi és igazgatási forrásoknak:
a) a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt indikátorok kiválasztása;
b) a 47. és 48. cikkben említett értékelés;
c) az 58. cikk e) és f) pontjában említett irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó általános elvek;
d) a 67. cikkben említett jelentéstétel
tekintetében arányosnak kell lenniük az adott operatív programra fordított kiadások teljes összegével.
(2) Az ellenőrzésekkel kapcsolatos arányosságra vonatkozóan továbbá különös rendelkezéseket fogalmaz meg e rendelet 74. cikke.
14. cikk
Megosztott irányítás
(1) Az alapok számára biztosított európai uniós költségvetést - az e rendelet 36a. cikkében említett eszköz és az e rendelet 45. cikkében említett technikai segítségnyújtás kivételével - a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében kell végrehajtani az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 16 ) 53. cikke b) pontjával összhangban.
Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét kell alkalmazni.
(2) A Bizottság a következőképpen gyakorolja az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó hatáskörét:
a) ellenőrzi a tagállamokban az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő működését, a 71. 72. és 73. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban;
b) megszakítja a kifizetési határidőt vagy részben vagy egészben felfüggeszti a kifizetést a 91. és 92. cikkel összhangban, amennyiben a nemzeti irányítási és ellenőrzési rendszerek eredménytelennek bizonyulnak, és bármely más előírt pénzügyi korrekciót alkalmaz a 100. és a 101. cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban;
c) ellenőrzi az előleg visszatérítését, és automatikusan visszavonja a költségvetési kötelezettségvállalásokat a 82. cikk (2) bekezdésében és a 93-97. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban.
15. cikk
Addicionalitás
(1) A strukturális alapokból származó hozzájárulások nem helyettesítik a tagállam közkiadásait vagy az annak megfelelő strukturális kiadásokat.
(2) A "konvergencia" célkitűzés hatálya alá tartozó régiók tekintetében a Bizottság és a tagállamok meghatározzák a köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások azon szintjét, amelyet a tagállamoknak fenn kell tartaniuk az érintett régiókban a programozási időszak folyamán.
A tagállami kiadások szintjét a Bizottságnak a 28. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti stratégiai referenciakeretre vonatkozó határozata tartalmazza. A 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott bizottsági módszertani dokumentum iránymutatásként szolgál.
(3) Fő szabályként a kiadások (2) bekezdésben említett szintjének el kell érnie legalább az előző programozási időszakban elért, reálértéken számított átlagos éves kiadások összegét.
Továbbá a kiadások szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni azokat az általános makroökonómiai feltételeket, amelyek mellett a finanszírozást végrehajtják, valamint az egyes különleges vagy kivételes gazdasági helyzeteket, például a privatizációt vagy a tagállamok kivételes szintű köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadásait a korábbi programozási időszak során.
(4) A Bizottság az egyes tagállamokkal együttműködve, 2011-ben félidős addicionalitási vizsgálatot végez a "konvergencia" célkitűzés tekintetében. Az említett félidős vizsgálat részeként a Bizottság, az adott tagállammal konzultálva, a strukturális kiadások előírt szintjének módosításáról határozhat, amennyiben az érintett tagállam gazdasági helyzete a (2) bekezdésben említett köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások szintjének meghatározásakor fennálló gazdasági helyzethez képest jelentősen megváltozott. A 28. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági határozatot e kiigazításnak megfelelően módosítani kell.
A Bizottság az egyes tagállamokkal együttműködve, utólagosan, 2016. december 31-én megvizsgálja az addicionalitást a "konvergencia" célkitűzés tekintetében. Horvátország vonatkozásában e vizsgálat időpontja 2017. december 31.
A tagállam az előzetesen meghatározott köz- vagy azzal egyenértékű strukturális kiadások szintjének való megfelelésnek vizsgálatához szükséges információkat továbbítja a Bizottságnak. Szükség esetén statisztikai becslés módszereit kell alkalmazni.
A Bizottság a vizsgálat mindhárom szakaszának lezárását követően közzéteszi az addicionalitás vizsgálatáról szóló eredményeket tagállamok szerint, beleértve a módszertant és az információforrásokat.
16. cikk
Férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma
A tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során.
A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alapok különböző végrehajtási szakaszai során, különös tekintettel az alapokhoz való hozzáférésre. Különösen, a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése az egyik olyan kritérium, amelynek az alapokból társfinanszírozott műveletek meghatározásakor meg kell felelni, és amelyet a megvalósítás különböző fázisaiban figyelembe kell venni.
17. cikk
Fenntartható fejlődés
Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.
V. FEJEZET
Pénzügyi keret
18. cikk
Globális források
A 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában az alapokból finanszírozandó kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló források összege 2004-es árakon 308 542 551 107 EUR, az I. mellékletben feltüntetett éves bontásban.
Az első albekezdésben említett összeg programozása, majd az Európai Unió általános költségvetésébe történő későbbi belefoglalása céljából annak évi 2 %-os indexálására kerül sor.
A költségvetési forrásoknak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések közötti felosztása során a "konvergencia" célkitűzés régióira jelentős súlyt kell fektetni.
(2) A II. mellékletben megállapított kritériumok és módszerek alapján a Bizottság - a 23. és 24. cikkben említett rendelkezések sérelme nélkül - tagállamok szerinti, éves indikatív bontást készít.
(3) A II. melléklet 12-30. és 32. pontjában említett összegeket a 19., 20. és 21. cikkben említett összegek tartalmazzák, és azokat a programozási dokumentumokban világosan meg kell határozni.
19. cikk
A "konvergencia" célkitűzés számára biztosított források
A "konvergencia" célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 81,53 %-át teszi ki (azaz összesen 251 543 760 146 EUR-t), és ez az alábbi módon kerül elosztásra a különböző alkotóelemek között:
a) 70,50 % (azaz összesen 177 338 880 991 EUR) az 5. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva;
b) 4,98 % (azaz összesen 12 521 289 405 EUR) a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti és egyedi támogatás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva;
c) 23,23 % (azaz összesen 58 433 589 750 EUR) az 5. cikk (2) bekezdésében említett finanszírozás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a népességet, a nemzeti prosperitást és az ország területét alkalmazva;
d) 1,29 % (azaz összesen 3 250 000 000 EUR) a 8. cikk (3) bekezdésében említett átmeneti és egyedi támogatás céljára.
20. cikk
A "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés számára biztosított források
A "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 15,96 %-át teszi ki (azaz összesen 49 239 337 841 EUR-t), és ez az alábbi módon kerül elosztásra a különböző alkotóelemek között:
a) 78,91 % (azaz összesen 38 854 031 211 EUR) a 6. cikkben említett finanszírozás számára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális prosperitást, a munkanélküliségi rátát, a foglalkoztatási arányt és a népsűrűséget alkalmazva; valamint
b) 21,09 % (azaz összesen 10 385 306 630 EUR) a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti és egyedi támogatás számára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva.
21. cikk
Az "európai területi együttműködés" célkitűzés számára biztosított források
Az "európai területi együttműködés" célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 2,51 %-át teszi ki (azaz összesen 7 759 453 120 EUR-t), és - a II. melléklet 22. pontjában említett összeg kivételével - az alábbi módon kell elosztani a különböző alkotóelemek között:
a) 73,86 % (azaz összesen 5 583 386 893 EUR) a 7. cikk (1) bekezdésében említett, határokon átnyúló együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet alkalmazva;
b) 20,95 % (azaz összesen 1 583 594 654 EUR) a 7. cikk (2) bekezdésében említett transznacionális együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet alkalmazva;
c) 5,19 % (azaz összesen 392 471 574 EUR) a 7. cikk (3) bekezdésében említett, interregionális együttműködés, együttműködési hálózatok és tapasztalatcsere finanszírozására.
(2) Az ERFA által az európai szomszédsági és partnerségi eszköz keretében a határokon átnyúló és tengeri medencét érintő programokhoz nyújtott hozzájárulás, valamint az 1085/2006/EK rendelet szerinti előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz keretében a határokon átnyúló programokhoz nyújtott hozzájárulás összege 817 691 234 EUR, ami az érintett tagállamok bejelentésének az eredménye, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt forráselosztásaikból levonva. Ezeket az ERFA-hozzájárulásokat nem lehet átcsoportosítani az érintett tagállamok között.
(3) Az ERFA által a (2) bekezdésben említett eszközök keretében az egyes határokon átnyúló, és tengeri medencét érintő programokhoz nyújtott hozzájárulás azzal a feltétellel ítélhető oda, hogy az egyes programokhoz ilyen eszközökből származó hozzájárulás legalább egyenértékű az ERFA által biztosítottal. Az egyenértékűség azonban európai szomszédsági és partnerségi eszköz esetében maximálisan 465 690 000 EUR összegig, az előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz esetében pedig maximálisan 243 782 000 EUR összegig érvényes.
(4) A (2) bekezdésben említett ERFA-hozzájáruláshoz tartozó éves előirányzatokat a (2) bekezdésben említett eszközök határokon átnyúló alkotóelemére vonatkozó költségvetési tételek tartalmazzák a 2007. költségvetési évben.
(5) 2008-ban és 2009-ben a második bekezdésben említett éves ERFA-hozzájárulás, amelyre vonatkozóan legkésőbb június 30-ig nem nyújtottak be operatív programot a Bizottsághoz a (2) bekezdésben említett eszközök határokon átnyúló és tengeri medencét érintő alkotóelemei alapján, az érintett tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a határokon átnyúló együttműködés (1) bekezdés a) pontja alapján történő finanszírozásához, ideértve a külső határok mentén megvalósuló együttműködést is.
Amennyiben legkésőbb 2010. június 30-ig még vannak olyan operatív programok a (2) bekezdésben említett eszközök határokon átnyúló és tengeri medencét érintő alkotóeleme alapján, amelyeket nem nyújtottak be a Bizottsághoz, a (2) bekezdésben említett ERFA-hozzájárulás egészét az érintett tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a határokon átnyúló együttműködés (1) bekezdés a) pontja alapján történő finanszírozásához, ideértve a külső határok mentén megvalósuló együttműködést is.
(6) Amennyiben a (2) bekezdésben említett, határokon átnyúló és tengeri medencét érintő programok Bizottság általi elfogadását követően a programok megszüntetése szükségessé válik, mert
a) a partnerország nem írja alá a finanszírozási megállapodást a program elfogadását követő év végéig; vagy
b) a program végrehajtása nem lehetséges a részt vevő országok kapcsolataiban felmerülő problémák miatt,
akkor a (2) bekezdésben említett, a még le nem kötött éves részleteknek megfelelő ERFA-hozzájárulást kérésükre az érintett tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a határokon átnyúló együttműködés (1) bekezdés a) pontja alapján történő finanszírozásához, ideértve a külső határok mentén megvalósuló együttműködést is.
22. cikk
A források közötti átcsoportosítás tilalma
Az alapok egyes célkitűzései és azok alkotóelemei keretében a tagállamonként elosztott előirányzatok nem csoportosíthatók át azok között.
Az első albekezdéstől eltérve, az "európai területi együttműködés" célkitűzés keretében valamennyi tagállam a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett alkotóelemek egyikéhez tartozó pénzügyi támogatás legfeljebb 15 %-át átcsoportosíthatja a másik alkotóelemhez.
Az első bekezdéstől eltérve, Horvátország - a fokozott hatékonyság és az egyszerűsítés érdekében - eloszthatja az európai területi együttműködés célkitűzés keretében részére nyújtott pénzügyi támogatást a 21. cikk (1) bekezdésének a)-c) pontjában említett három alkotóelem között.
23. cikk
A teljesítési tartalék forrásai
A 19. cikk a) és b) pontjában és a 20. cikkben említett források 3 %-át a tagállamok - Horvátország kivételével - az 50. cikkel összhangban eloszthatják.
24. cikk
A technikai segítségnyújtás számára biztosított források
A 18. cikk (1) bekezdésében említett források 0,25 %-át a Bizottság technikai segítségnyújtására kell fordítani a 45. cikkben meghatározottak szerint.
II. CÍM
A KOHÉZIÓ STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE
I. FEJEZET
A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások
25. cikk
Tartalom
A Tanács közösségi szintű, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, tömör stratégiai iránymutatásokat készít, amelyek meghatározzák az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozó indikatív keretet, figyelembe véve egyéb vonatkozó közösségi politikákat.
Az említett iránymutatások az alapok valamennyi célkitűzése esetében különösen a Közösség prioritásait juttatják érvényre, a Közösség kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható fejlődésének elősegítése érdekében, a 3. cikk (1) bekezdésében említettek szerint.
Az iránymutatások az integrált iránymutatások figyelembevételével kerülnek kidolgozásra, amelyek magukban foglalják a Tanács által a Szerződés 99. és 128. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat és a foglalkoztatási iránymutatásokat.
26. cikk
Elfogadás és felülvizsgálat
A Bizottság a tagállamokkal folytatott szoros együttműködést követően javaslatot tesz az e rendelet 25. cikkében említett, a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokra. A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat 2007. február 1-ig a Szerződés 161. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően el kell fogadni. A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások - a tagállamokkal folytatott szoros együttműködést követően - félidős felülvizsgálat tárgyát képezhetik az első albekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően, amennyiben erre a Közösség prioritásaiban bekövetkezett bármely lényegi változás figyelembevétele céljából szükség van.
A kohézióra vonatkozó stratégiai iránymutatások félidős felülvizsgálata nem kötelezi a tagállamokat sem az operatív programok, sem a nemzeti stratégiai referenciakeretük felülvizsgálatára.
II. FEJEZET
Nemzeti stratégiai referenciakeret
27. cikk
Tartalom
(1) A tagállamok nemzeti stratégiai referenciakeretet nyújtanak be, amely biztosítja, hogy az alapokból származó támogatás összhangban áll a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokkal, továbbá meghatározza egyrészről a közösségi prioritások, másrészről a nemzeti reformprogramja közötti kapcsolatot.
(2) Az egyes nemzeti stratégiai referenciakeretek az alapok programozásának előkészítésében hivatkozási eszközként szolgálnak.
(3) A nemzeti stratégiai referenciakeret a "konvergencia" célkitűzésre és a "Regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzésre vonatkozik. Amennyiben egy tagállam úgy határoz, az "európai területi együttműködés" célkitűzésre is alkalmazható, a többi érintett tagállam későbbi választási lehetőségének sérelme nélkül.
(4) A nemzeti stratégiai referenciakeret a következő elemeket tartalmazza:
a) a fejlődésben megmutatkozó egyenlőtlenségek, gyengeségek és lehetőségek elemzése, az európai és a világgazdaság tendenciáinak figyelembevételével;
b) az elemzés alapján választott, a tematikus és területi prioritásokat magában foglaló stratégia. Adott esetben e prioritások magukban foglalják a városok fenntartható fejlődésére vonatkozó intézkedéseket, a vidéki gazdaságok és a halászattól függő térségek diverzifikálását;
c) a "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzéshez tartozó operatív programok listája;
d) annak leírása, hogy a "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzésre vonatkozó kiadások miként járulnak hozzá a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdításához - többek között a 9. cikk (3) bekezdésében említett, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokban (2005-2008) foglalt célkitűzések teljesítésére - irányuló uniós prioritásokhoz;
e) indikatív éves allokációk alaponkénti és programonkénti bontásban;
f) kizárólag a "konvergencia" célkitűzés régiói esetében:
i. a tagállam igazgatási hatékonyságának erősítése céljából tervezett intézkedés;
ii. az EMVA és az EHA keretében megállapított teljes éves előirányzat összege;
iii. a 15. cikkben említett addicionalitás elve betartásának előzetes vizsgálatához szükséges információ;
g) az 5. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (3) bekezdése szerint a Kohéziós Alapra jogosult tagállamok esetében az operatív programok és az EMVA, az EHA, valamint adott esetben az EBB és egyéb, már létező pénzügyi eszközök általi támogatások közötti koordinációt biztosító mechanizmusokra vonatkozó információ.
(5) Ezenfelül a nemzeti stratégiai referenciakeret adott esetben a következő elemeket is tartalmazhatja:
a) a közösségi kohéziós politika és az érintett tagállam megfelelő nemzeti, ágazati és regionális politikái közötti koordinációra vonatkozó eljárás;
b) a (4) bekezdés g) pontjában említettek alá nem tartozó tagállamok esetében az operatív programok és az alapokból, az EMVA-ból, az EHA-ból nyújtott támogatások, valamint az EBB és egyéb, már létező pénzügyi eszközök általi támogatások közötti koordinációt szolgáló mechanizmusokra vonatkozó információ.
(6) A nemzeti stratégiai referenciakeretben szereplő információk figyelembe veszik az egyes tagállamok sajátos intézményi szabályozását.
28. cikk
Előkészítés és elfogadás
(1) A nemzeti stratégiai referenciakeretet a tagállamok a 11. cikkben említett, érintett partnerekkel való konzultációt követően, az általuk legmegfelelőbbnek ítélt eljárásnak megfelelően, és a saját intézményi struktúráján belüli egyeztetést követően készítik el. A referenciakeret 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig hatályos.
Horvátország esetében a nemzeti stratégiai referenciakeret a csatlakozás időpontjától 2013. december 31-ig hatályos.
A tagállamok a nemzeti stratégiai referenciakeretet a Bizottsággal párbeszédet folytatva készítik el, a közös megközelítés biztosítása érdekében.
(2) Az egyes tagállamok a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások elfogadását követő öt hónapon belül továbbítják a nemzeti stratégiai referenciakeretet a Bizottságnak. A Bizottság tudomásul veszi a nemzeti stratégiát és az alapokból származó támogatás számára választott prioritási témákat, és a referenciakeret kézhezvételtől számított három hónapon belül megteszi az általa megfelelőnek ítélt észrevételeket.
Horvátország a csatlakozás időpontjától számított három hónapon belül továbbítja a nemzeti stratégiai referenciakeretét a Bizottságnak.
A tagállamok a nemzeti stratégiai referenciakeretet és a 32. cikkben említett operatív programokat azonos időben is előterjeszthetik.
(3) A 32. cikk (5) bekezdésében említett operatív programok elfogadását megelőzően vagy azzal egyidejűleg a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, a következőkről dönt:
a) az operatív programoknak a 27. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett listája;
b) a 27. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett indikatív éves allokáció alaponkénti és programonkénti bontásban; és
c) kizárólag a "konvergencia" célkitűzés esetében, a kiadások azon szintje, amely garantálja a 15. cikkben említett addicionalitás elvének betartását, valamint a 27. cikk (4) bekezdése f) pontjának i. alpontjában említett, az igazgatási hatékonyság erősítése céljából tervezett intézkedést.
III. FEJEZET
Stratégiai nyomon követés
29. cikk
A tagállamok stratégiai jelentéstétele
(1) Első alkalommal 2007-ben minden egyes tagállam a nemzeti reformprogramról szóló éves végrehajtási jelentésébe foglal egy összefoglaló szakaszt az alapok társfinanszírozásából részesülő operatív programoknak a nemzeti reformprogram végrehajtásához történő hozzájárulásáról.
(2) Legkésőbb 2009 és 2012 végéig a tagállamok összefoglaló jelentést nyújtanak be, amely információkat tartalmaz az alapok általi társfinanszírozásból részesülő programok alábbiakhoz történő hozzájárulásáról:
a) a Szerződésben megállapított kohéziós politikai célkitűzések végrehajtása;
b) az alapoknak az e rendeletben foglalt feladatai teljesítése;
c) a 25. cikkben említett, a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban részletezett, valamint a 27. cikkben említett nemzeti stratégiai referenciakeretben pontosított prioritások végrehajtása; és
d) a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdítására vonatkozó célkitűzés, valamint a 9. cikk (3) bekezdésében említett, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokban (2005-2008) foglalt célkitűzések teljesítésének megvalósítása.
(3) Valamennyi tagállam meghatározza a (2) bekezdésben említett jelentés tartalmát, az alábbiak megállapítása céljából:
a) a társadalmi-gazdasági helyzet és tendenciák;
b) az elfogadott stratégia végrehajtásával kapcsolatos eredmények, kihívások és jövőbeni távlatok; és
c) példák a bevált gyakorlatra.
(4) E cikknek a nemzeti reformprogramra történő hivatkozásai vonatkoznak a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokra (2005-2008), valamint egyaránt alkalmazandók az Európai Tanács által meghatározott bármely egyenértékű iránymutatásokra.
(5) Az (1)-(4) bekezdés Horvátország esetében nem alkalmazandó.
30. cikk
Az Európai Bizottság stratégiai jelentéstétele és vita a kohéziós politikáról
(1) Első alkalommal 2008-ban, és azt követően évente, a Bizottság a tavaszi Európai Tanács számára készítendő, éves előrehaladási jelentésébe foglal egy szakaszt, amely összefoglalja a 29. cikk (1) bekezdésében említett tagállami jelentéseket, különösen a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdítása uniós prioritásainak megvalósításában elért eredményeket, beleértve a 9. cikk (3) bekezdésében említett, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokban (2005-2008) foglalt célkitűzések teljesítését is.
(2) 2010-ben és 2013-ban, legkésőbb április 1-jéig, a Bizottságnak stratégiai jelentést kell készítenie, amely összefoglalja a 29. cikk (2) bekezdésében említett tagállami jelentéseket. Adott esetben a jelentést külön szakaszként a Szerződés 159. cikkében említett jelentésbe foglalják.
(3) A Tanács a fenti (2) bekezdésben említett stratégiai jelentést annak közzétételét követően a lehető leghamarabb megvizsgálja. A jelentést az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága elé terjesztik, és ezen intézményeket felkérik a jelentés megvitatására.
31. cikk
Kohéziós jelentés
(1) A Szerződés 159. cikkében említett bizottsági jelentés különösen a következőket tartalmazza:
a) beszámoló a gazdasági és társadalmi kohézió terén történt előrehaladásról, beleértve a régiók társadalmi-gazdasági helyzetét és fejlődését, valamint közösségi prioritások integrációját;
b) beszámoló az alapok, az EBB és más pénzügyi eszközök szerepéről, valamint egyéb közösségi és nemzeti politikáknak az elért előrehaladásra gyakorolt hatásáról.
(2) A jelentés szükség esetén tartalmazza a következőket:
a) a gazdasági és szociális kohézió erősítése céljából elfogadandó közösségi intézkedésekre és politikákra vonatkozó esetleges javaslatok;
b) a közösségi politika változásainak tükrözése érdekében szükséges, a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások tekintetében végrehajtandó esetleges, javasolt kiigazítások.
III. CÍM
PROGRAMOZÁS
I. FEJEZET
Általános rendelkezések a strukturális alapokról és a kohéziós alapról
32. cikk
Az operatív programok előkészítése és jóváhagyása
(1) A tagállamokban az alapok a nemzeti stratégiai referenciakereten belül operatív programok formájában fejtik ki tevékenységüket. Valamennyi operatív program egy 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozik. A Bizottság és a tagállam eltérő megállapodásának hiányában egy operatív program a 3. cikkben említett három célkitűzés közül kizárólag egyre vonatkozhat.
(2) Az egyes operatív programokat a tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság állítja össze, a 11. cikkben említett partnerekkel együttműködésben.
(3) A tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb öt hónappal a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásoknak a 26. cikkben említett elfogadását követően benyújtja a Bizottságnak az operatív programra vonatkozó javaslatát, amely a 37. cikkben említett alkotóelemek mindegyikét tartalmazza.
Horvátország tekintetében a Bizottság legkésőbb 2013. december 31-ig elfogadja a 2007-2013-as programozási időszakban finanszírozandó operatív program jóváhagyásáról szóló határozatot. Horvátország ebben az operatív programban figyelembe veszi a Bizottság által tett esetleges észrevételeket és azt legkésőbb három hónappal a csatlakozás időpontját követően benyújtja a Bizottságnak.
(4) A Bizottság értékeli a javasolt operatív programot annak meghatározása érdekében, hogy az hozzájárul-e a nemzeti stratégiai referenciakeret és a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások céljaihoz és prioritásaihoz. Amennyiben a Bizottság az operatív program kézhezvételét követő két hónapon belül úgy ítéli meg, hogy az operatív program nem járul hozzá a nemzeti stratégiai referenciakeret és a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások célkitűzéseinek megvalósításához, felkérheti a tagállamot, hogy valamennyi szükséges további információt bocsásson a Bizottság rendelkezésére, és adott esetben ennek megfelelően vizsgálja felül javasolt programját.
(5) A Bizottság valamennyi operatív programot a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy hónappal annak a tagállam általi szabályszerű benyújtását - és 2007. január 1-jét - követően elfogad.
33. cikk
Az operatív programok felülvizsgálata
(1) A tagállam vagy a Bizottság az érintett tagállammal egyetértésben kezdeményezheti az operatív programok felülvizsgálatát, és - szükség esetén - a program hátralévő része tekintetében módosíthatók az alábbi egy vagy több esetben:
a) jelentős társadalmi-gazdasági változásokat követően;
b) a közösségi, nemzeti vagy regionális prioritásokban bekövetkezett jelentős változások nagyobb mértékben vagy eltérő módon való figyelembevétele céljából;
c) a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékelés fényében; vagy
d) végrehajtási nehézségek következtében.
Az operatív programokat az 50. és 51. cikkben említett tartalékok kiosztását követően szükség esetén felülvizsgálják.
Kizárólag az e rendelettel való jobb összehangolás érdekében, Horvátország esetében felül lehet vizsgálni a csatlakozás időpontja előtt elfogadott operatív programokat.
(2) A Bizottság az operatív programok felülvizsgálata iránti kérelmekről a lehető leghamarabb, de legkésőbb annak a tagállam általi szabályszerű benyújtását követő három hónapon belül határozatot fogad el.
(3) Az operatív programok felülvizsgálata nem teszi szükségessé a Bizottság 28. cikk (3) bekezdésében említett döntésének felülvizsgálatát.
34. cikk
Az alapok egyedi jellege
(1) Amennyiben a (3) bekezdés másként nem rendelkezik, az operatív programok kizárólag egy alapból részesülhetnek finanszírozásban.
(2) Az alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben megállapított eltérő rendelkezések sérelme nélkül, az ERFA és az ESZA kiegészítő jelleggel és az operatív program minden egyes prioritási tengelyéhez a közösségi támogatás 10 %-a erejéig finanszírozhat a másik alap támogatási körébe tartozó intézkedéseket, feltéve, hogy azokra a művelet kielégítő végrehajtásához szükség van, és azok a művelethez közvetlenül kapcsolódnak.
(3) A Kohéziós Alapból támogatásban részesülő tagállamokban az ERFA és a Kohéziós Alap együttesen nyújt támogatást a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem operatív programjai számára, a nagyobb projekteket is beleértve.
35. cikk
Földrajzi hatály
(1) A "konvergencia" célkitűzés keretében benyújtott operatív programokat a megfelelő földrajzi szinten és legalább a NUTS 2. szintű régiók szintjén kell kidolgozni.
A "konvergencia" célkitűzés keretében benyújtott, a Kohéziós Alap hozzájárulásával megvalósítandó operatív programokat nemzeti szinten kell kidolgozni.
(2) A Bizottság és a tagállam eltérő megállapodásának hiányában a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés keretében benyújtott operatív programokat az ERFA finanszírozásában részesülő régiók esetében a tagállam sajátos intézményrendszerének megfelelően a NUTS 1. szintű vagy NUTS 2. szintű régiók szintjén kell kidolgozni. Amennyiben azokat az ESZA finanszírozza, a tagállam az ennek megfelelő szinten dolgozza ki a programokat.
(3) Az "európai területi együttműködés" célkitűzés keretében benyújtott, a határokon átnyúló együttműködésre irányuló operatív programokat általában az egyes határokra vagy megfelelő csoportosításban a határok egy csoportjára, NUTS 3. szintű szinten kell kidolgozni, az enklávékat is beleértve. Az "európai területi együttműködés" célkitűzés keretében benyújtott, transznacionális együttműködésre irányuló operatív programokat az egyes transznacionális együttműködési területek szintjén dolgozzák ki. Az interregionális együttműködésre és a tapasztalatcserére irányuló programok a Közösség egész területére vonatkoznak.
36. cikk
Az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap részvétele
(1) Az EBB és az EBA az alapokmányukban megállapított szabályoknak megfelelően részt vehet az alapokból származó támogatás programozásában.
(2) A tagállamok kérésére az EBB és az EBA részt vehet a nemzeti stratégiai referenciakeretek és az operatív programok előkészítésében, valamint a projektek, különösen a nagyprojektek előkészítésére, a finanszírozás szabályozására és a köz- és magánszféra partnerségére irányuló tevékenységekben. A tagállamok az EBB-vel és az EBA-val egyetértésben a megadott hiteleket az operatív programok egy vagy több prioritására koncentrálhatják, különösen az innováció, a tudásalapú gazdaság, az emberi tőke, a környezetvédelem és az alapinfrastruktúra-projektek területén.
(3) A 28. cikk (3) bekezdésében említett döntés és az operatív programok elfogadása előtt a Bizottság konzultálhat az EBB-vel és az EBA-val. A konzultáció különösen azokat az operatív programokat érinti, amelyek tartalmazzák a hitelek vagy a piaci alapú finanszírozás más típusainak mozgósítására - prioritásaik jellegénél fogva - alkalmas nagyprojektek vagy programok indikatív listáját.
(4) Amennyiben a nagyprojektek értékelésekor helyénvalónak látja, a Bizottság felkérheti az EBB-t az említett projektek műszaki minőségének, valamint gazdasági és pénzügyi életképességének megvizsgálására, különösen a végrehajtani vagy fejleszteni kívánt pénzügyi konstrukciók tekintetében.
(5) A Bizottság e cikk rendelkezéseinek végrehajtása során támogatást nyújthat az EBB-nek vagy az EBA-nak.
36a. cikk
Kockázatmegosztó eszköz
(1) E cikk alkalmazásában kockázatmegosztó eszköz az a pénzügyi eszköz, amely egy meghatározott kockázat teljes vagy részleges fedezetét garantálja, adott esetben megállapodás szerinti ellentételezés fejében.
(2) A 77. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti feltételek valamelyikének megfelelő tagállam a 19. és a 20. cikkben említett összforrások egy részét olyan kockázatmegosztó eszköz számára is rendelkezésre bocsáthatja, amelyet a Bizottság vagy az EBB-vel, vagy - az EBB-re alkalmazott feltételekhez és az általa alkalmazott feltételekhez hasonló feltételek mellett - az 1605/2002/EK Euratom tanácsi rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti megfelelő garanciákat nyújtó nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervekkel vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervekkel (a továbbiakban: szerződő végrehajtó szerv) kötendő együttműködési megállapodás révén hoz létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kockázatmegosztó eszköz keretében nyújtott garanciák és kölcsönök, valamint egyéb pénzügyi megoldások céltartalékait, illetve forrásait.
(3) A (2) bekezdésben említett együttműködési megállapodásnak különösen az alábbiakra vonatkozó szabályokat kell tartalmaznia: az uniós hozzájárulás teljes összege és rendelkezésre bocsátásának ütemezése; a vagyonkezelői számlára vonatkozó, a szerződő végrehajtó szerv által meghatározandó feltételek; az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozó támogathatósági kritériumok, a pontos fedezendő kockázatmegosztás részletei (a tőkeáttételt is beleértve), valamint a szerződő végrehajtó szerv által nyújtandó garanciák; a kockázatmegosztó eszköz árazása a kockázati ráhagyást és az eszköz valamennyi igazgatási költségének fedezését is figyelembe véve; a kockázatmegosztó eszköz hatálya alá tartozó projektjavaslatokra vonatkozó kérelmezési és jóváhagyási eljárás; a kockázatmegosztó eszköz rendelkezésre állásának időtartama; illetve a jelentéstételi követelmények.
Arra kell törekedni, hogy a szerződő végrehajtó szerv által az együttműködési megállapodásban vállalt pontos kockázatmegosztás (ideértve a tőkeáttételt is) átlagosan a kockázatmegosztó eszközhöz való uniós hozzájárulás legalább 1,5-szeresét kitegye.
A kockázatmegosztó eszköz finanszírozását részletkifizetésekkel kell biztosítani, a kockázatmegosztó eszköz konkrét műveletekhez kapcsolódó kölcsön- és garancianyújtási ütemtervével összhangban.
(4) Az 54. cikk (5) bekezdésétől eltérve a kockázatmegosztó eszközt az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból társfinanszírozott műveletek finanszírozására kell felhasználni azon beruházási költségek tekintetében, amelyek sem az 55. cikk, sem pedig az állami támogatásokról szóló uniós szabályok szerint nem finanszírozhatók támogatható kiadásként.
Felhasználható továbbá olyan műveletek finanszírozására, amelyek hozzájárulnak a kérelmező tagállam nemzeti stratégiai referenciakeretében és a 2006/702/EK tanácsi határozat ( 17 ) alapján a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban meghatározott célkitűzésekhez, és amelyek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló uniós stratégiához a legnagyobb hozzáadott értéket adják.
(5) A Bizottság a kockázatmegosztó eszközt az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. és 56. cikkével összhangban közvetett centralizált irányítással hajtja végre.
(6) A kockázatmegosztó eszközből támogatásra pályázó tagállamnak legkésőbb 2013. augusztus 31-ig írásbeli kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz. A tagállam kérelmében megadja az alábbiak megállapításához szükséges valamennyi információt:
a) teljesíti a 77. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett feltételek egyikét valamely tanácsi határozatra vagy a támogathatóságot bizonyító más jogi aktusra való hivatkozás révén;
b) az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból társfinanszírozott programok listája (beleértve a javasolt projekteket és azok finanszírozási szükségleteit) és a 2012-es és 2013-as allokációk e programokra szánt része, amelyeket ki kíván vonni a programokból annak érdekében, hogy azokat az összegeket a kockázatmegosztó eszközbe helyezze át;
c) a javasolt projektek (4) bekezdés második albekezdés szerinti jegyzéke és a 2012-es és 2013-as allokációk azon része, amelyeket ki kíván vonni a programokból annak érdekében, hogy azokat az összegeket a kockázatmegosztó eszközbe helyezze át;
d) a 18. cikk (2) bekezdése szerinti kohéziós politikai pénzügyi allokáción belül kizárólag saját javára fordítható összeg és azon összeg megjelölése, amely a 75. cikk (1) bekezdése szerint kizárólag a 2012-es és 2013-as uniós költségvetési kötelezettségvállalásokból különíthető el a kockázatmegosztó eszköz céljaira.
(7) Miután ellenőrizte, hogy a kérelmező tagállam kérelme helyes és indokolt-e, a Bizottság az érintett tagállam kérelmétől számított négy hónapon belül végrehajtási jogi aktus révén határozatot fogad el, amelyben meghatározza egyrészt az annak biztosítása érdekében létrehozott rendszert, hogy a rendelkezésre bocsátott összeget kizárólag azon tagállam javára lehessen felhasználni, amely azt a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelő kohéziós politikai pénzügyi allokációjából nyújtja, másrészt a kérelmező tagállamnak a kockázatmegosztó eszközben való részvételére vonatkozó feltételeket. A feltételek különösen az alábbiakra terjednek ki:
a) nyomonkövethetőség és elszámolás, illetve a források felhasználására, a fizetési feltételekre, valamint a monitoring- és kontrollrendszerekre vonatkozó információk;
b) a díjak, valamint az egyéb igazgatási és irányítási költségek szerkezete;
c) a finanszírozásban részesíthető projektek tájékoztató jellegű jegyzéke; valamint
d) a rendelkezésre álló tagállami allokációból a kockázatmegosztó eszközbe allokálható uniós hozzájárulás maximális összege, valamint a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges részletkifizetések.
A Bizottság határozatát közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A tagállami kérelem elbírálásakor a Bizottság biztosítja, hogy egy létrehozott kockázatmegosztó eszközből csak azok a projektek lehessenek finanszírozhatóak, amelyek esetében vagy az EBB, vagy a nemzeti vagy nemzetközi közigazgatási szerv vagy a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv kedvező finanszírozási határozatot hozott.
(8) A (7) bekezdésben említett bizottsági határozatot az ERFA és a Kohéziós Alap alá tartozó operatív program 33. cikk (2) bekezdése alapján történő felülvizsgálatának kell megelőznie.
(9) A kockázatmegosztó eszköz pénzügyi allokációira szigorú korlátok érvényesek, és nem haladhatják meg a kérelmező tagállam számára a 2007-2013 közötti időszakra az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében biztosított és a 28. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban jóváhagyott indikatív összallokáció 10 %-át. Az e cikk (4) bekezdésének második albekezdésében felsorolt projektek rendelkezésére álló pénzügyi allokációk a (4) bekezdés első albekezdésében említett műveletek finanszírozása után megmaradó összegekre korlátozódnak. A kockázatmegosztó eszközhöz való, a jelen cikk (7) bekezdésében említett határozatban meghatározott teljes uniós hozzájáruláson felül az Európai Unió kockázatmegosztó eszközben való részvétele nem teremthet semmilyen további függő kötelezettséget sem az Európai Unió általános költségvetése, sem az érintett tagállam számára.
(10) Amennyiben a tagállam továbbra is megfelel a 77. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek, úgy a kockázatmegosztó eszközből finanszírozott művelet befejezése után visszafolyó vagy fennmaradó összegek az érintett tagállam kérésére a kockázatmegosztó eszköz keretében újra felhasználhatók. Ha a tagállam már nem felel meg a feltételek egyikének sem, akkor minden visszafolyó vagy fennmaradó összeg az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 18. cikke szerinti címzett bevételnek minősül. Az illető tagállam kérésére az e címzett bevételből fedezhető kötelezettségvállalási előirányzatokat a következő évben hozzáadják az érintett tagállam kohéziós politikai pénzügyi allokációjához.
II. FEJEZET
A programozás tartalma
1. szakasz
Operatív programok
37. cikk
A "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzések operatív programjai
(1) A "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok a következőket tartalmazzák:
a) a támogatásra jogosult terület vagy ágazat helyzetének elemzése az erősségek és gyengeségek kiemelésével, valamint az ezekre irányuló stratégiával;
b) a választott prioritások indoklása, tekintettel a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokra, a nemzeti stratégiai referenciakeretre, valamint a 48. cikkben említett előzetes értékelés eredményére;
c) információ a prioritási tengelyekről és azok egyedi céljairól. A célokat számszerűsíteni kell a teljesítményre és az eredményekre vonatkozó, korlátozott számú indikátor használatával, figyelembe véve az arányosság elvét. A indikátoroknak lehetővé kell tenniük a kiinduló helyzethez képest történt előrehaladás értékelését és a prioritási tengelyek célkitűzései elérésének mérését;
d) tájékoztató jelleggel az alapokból az operatív programhoz való hozzájárulás programozott felhasználásának kategóriák szerinti indikatív bontása, az e rendeletnek - a Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott - végrehajtási szabályaival összhangban;
e) pénzügyi terv, amely az alábbi két táblázatot tartalmazza:
i. az egyes alapokból származó tervezett hozzájárulás teljes pénzügyi előirányzat összegének az 52., 53. és 54. cikknek megfelelő évenkénti bontását tartalmazó táblázat. A pénzügyi terv a strukturális alapokból származó teljes éves hozzájáruláson belül elkülönítve kell feltüntetnie az átmeneti támogatásban részesülő régiók számára meghatározott előirányzatokat. Az alapokból évente biztosított teljes hozzájárulásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a hatályos pénzügyi kerettel, figyelembe véve a II. melléklet 6. bekezdésében megállapított fokozatos csökkentéseket;
ii. a teljes programozási időszak tekintetében az operatív program és valamennyi prioritási tengely vonatkozásában a közösségi hozzájárulás és az annak nemzeti szinten megfelelő hozzájárulások teljes pénzügyi előirányzatának összegét, és az alapokból származó hozzájárulás mértékét meghatározó táblázat. Amennyiben az 53. cikkel összhangban a nemzeti hozzájárulás köz- és magánkiadásból tevődik össze, a táblázat indikatív bontásban tünteti fel a köz- és magánkiadásokat. Amennyiben az 53. cikkel összhangban a nemzeti hozzájárulás közkiadásból tevődik össze, a táblázat feltünteti a nemzeti közpénzből való hozzájárulás összegét. Tájékoztató céllal bemutatja továbbá az EBB-től származó hozzájárulásokat és az egyéb pénzügyi eszközöket;
f) az EMVA - és adott esetben az EHA - által finanszírozott intézkedések kiegészítő jellegére vonatkozó információ;
g) az operatív programra vonatkozó végrehajtási rendelkezések, beleértve a következőket:
i. az 59. cikkben meghatározott valamennyi szervezet kijelölése a tagállamok által, vagy - ha a tagállam él a 74. cikkben megállapított választási lehetőséggel - más szervezetek és eljárások kijelölése a 74. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően;
ii. a monitoring- és értékelési rendszerek leírása;
iii. a Bizottság által teljesített kifizetések fogadására illetékes szervezetre, valamint a kedvezményezettek számára történő kifizetések teljesítéséért felelős egy vagy több szervezetre vonatkozó információ;
iv. a pénzmozgások átláthatóságának biztosítása céljából a pénzeszközök mobilizálásával és mozgásával kapcsolatos eljárások meghatározása;
v. az operatív programnak a 69. cikkben említett nyilvánosságra hozatalát és az azzal kapcsolatos tájékoztatás biztosítását célzó elemek;
vi. az e rendeletben a kifizetés, a monitoring és az értékelés vonatkozásában előírt követelményeknek való megfeleléshez szükséges elektronikus adatcserére vonatkozóan a Bizottság és az érintett tagállam által elfogadott eljárások leírása;
h) a programozási időszakban bizottsági jóváhagyás céljából várhatóan benyújtásra kerülő, a 39. cikk szerinti nagyprojektek indikatív listája.
(2) A közlekedést és a környezetvédelmet érintő, az ERFA és a Kohéziós Alap által közösen finanszírozott operatív programoknak alaponként külön prioritási tengelyt és egyedi kötelezettségvállalásokat kell tartalmazniuk.
(3) Az 1080/2006/EK rendelet 5. cikke második albekezdésének sérelme nélkül, a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alá tartozó operatív programok mindegyikének tartalmaznia kell a prioritásokra vonatkozó tematikus, földrajzi és pénzügyi koncentráció indokolását, az említett rendelet 5. cikkében, illetve az 1081/2006/EK rendelet 4. cikkében meghatározottak szerint.
(4) Az ERFA által finanszírozott operatív programok ezenfelül a "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés esetében a következőket tartalmazzák:
a) adott esetben a fenntartható városfejlesztés megközelítésére vonatkozó információ;
b) egyedi prioritási tengelyek II. melléklet 20. bekezdésében említett kiegészítő keret szerint finanszírozott intézkedésekhez a legkülső régiókat támogató operatív programokban.
(5) A II. melléklet kiegészítő rendelkezéseiben említett egy vagy több elosztási módszer valamelyike által érintett operatív programoknak tartalmazniuk kell az ezen elosztásokra és azok ellenőrzésének biztosítására előírt eljárásokra vonatkozó információt.
(6) A tagállam kezdeményezésére az ERFA által finanszírozott operatív programok a "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzések tekintetében a következőket is tartalmazhatják:
a) a városi problémák kezelésére kiválasztott városok listája, valamint a városi hatóságokra való hatáskör-átruházásra vonatkozó eljárások, lehetőség szerint globális támogatás keretében;
b) az interregionális együttműködést célzó intézkedések, legalább egy másik tagállam régiója vagy helyi hatóságai részvételével.
(7) Az érintett tagállam kezdeményezésére az ESZA-hoz tartozó operatív programok a "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzések tekintetében tartalmazhatnak horizontális megközelítést, vagy a legalább egy másik tagállam nemzeti, regionális vagy helyi hatóságainak részvételével történő, interregionális és transznacionális intézkedésekre szánt prioritási tengelyt.
38. cikk
Az "európai területi együttműködés" célkitűzésre irányuló operatív programok
Az "európai területi együttműködés" célkitűzés alá tartozó operatív programok vonatkozásában az operatív programok egyedi szabályait az 1080/2006/EK rendelet állapítja meg.
2. szakasz
Nagyprojektek
39. cikk
Tartalom
Operatív program vagy operatív programok részeként az ERFA és a Kohéziós Alap finanszírozhat olyan, munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló kiadásokat, amelyek önmagukban egy pontos gazdasági vagy műszaki természetű, oszthatatlan feladat elvégzésére irányulnak, mely utóbbi egyértelműen meghatározott célokkal rendelkezik, és amelynek teljes költsége meghaladja az 50 millió eurót (a továbbiakban: nagyprojekt).
40. cikk
A Bizottsághoz benyújtott információ
A tagállam vagy az irányító hatóságok megküldik a Bizottságnak a következő információt a nagyprojektekről:
a) a végrehajtásért felelős szervezetre vonatkozó információ;
b) a beruházás jellegére vonatkozó információ és annak leírása, pénzügyi volumene és helye;
c) a megvalósíthatósági tanulmányok eredményei;
d) a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve, valamint - amennyiben a végrehajtási időszak várhatóan hosszabb a programozási időszaknál - azok a szakaszok, amelyekben uniós társfinanszírozásra van igény a 2007-2013 közötti programozási időszakban;
e) költség-haszon elemzés, beleértve a kockázatelemzést, valamint az érintett ágazatra és a tagállam és/vagy régió, illetve - adott esetben és amennyiben lehetséges - a más közösségi régiók társadalmi-gazdasági helyzetére várhatóan gyakorolt hatást is;
f) környezeti hatáselemzés;
g) a közpénzből való hozzájárulás indoklása;
h) a pénzügyi terv, amely bemutatja az összes tervezett pénzügyi erőforrást, valamint az alapokból, az EBB-től, az EBA-tól és minden egyéb közösségi finanszírozási forrásból származó tervezett hozzájárulást, beleértve az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból származó, a nagyprojektre szánt pénzügyi hozzájárulás indikatív éves tervét is.
A Bizottság a fenti e) pontban meghatározott költség-haszon elemzés során alkalmazandó módszerre vonatkozóan indikatív iránymutatást ad a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.
41. cikk
A Bizottság határozata
(1) A Bizottság - szükség esetén külső szakértőkkel konzultálva, az EBB-t is beleértve - a 40. cikkben említett tényezőkre figyelemmel értékeli a nagyprojektet, annak az érintett operatív program(ok) prioritásaival való összhangját, az említett prioritások céljainak eléréséhez való hozzájárulását és az egyéb uniós politikákkal való összhangját.
(2) A Bizottság mielőbb, de legkésőbb a nagyprojektnek a tagállam vagy az irányító hatóság általi benyújtását követő három hónappal határozatot fogad el, feltéve, hogy azt a 40. cikknek megfelelően nyújtják be. E határozat meghatározza a fizikai tárgyat, azt az összeget, amelyre az érintett operatív program(ok) prioritási tengelyének társfinanszírozási rátája alkalmazandó, valamint az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból származó pénzügyi hozzájárulás éves tervét vagy terveit.
(3) Amennyiben a Bizottság elutasítja az alapok pénzügyi hozzájárulását valamely nagyprojekthez, ennek indokairól a második bekezdésben megállapított határidőn belül és feltételek szerint értesíti a tagállamot.
3. szakasz
Globális támogatások
42. cikk
Általános rendelkezések
(1) A tagállam vagy az irányító hatóság az operatív program egy részének irányítását és végrehajtását átruházhatja egy vagy több, a tagállam vagy az irányító hatóság által kijelölt közreműködő szervezetre, beleértve a helyi hatóságokat, a regionális fejlesztési szervezeteket vagy a nem kormányzati szervezeteket is, a tagállam vagy az irányító hatóság és az érintett szervezet között kötött megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.
Az ilyen hatáskör-átruházás nem érinti az irányító hatóság és a tagállamok pénzügyi felelősségét.
(2) A globális támogatás kezeléséért felelős közreműködő szervezetnek bizonyítania kell fizetőképességét, illetve az érintett területre, valamint az igazgatási és pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó szakértelmét. Kijelölésekor fő szabályként az operatív program által érintett régióban vagy régiókban székhellyel vagy képviselettel kell rendelkeznie.
43. cikk
Végrehajtási rendelkezések
A 42. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás részletesen meghatározza különösen a következőket:
a) a globális támogatás keretében fedezendő műveletek típusai;
b) a kedvezményezettek kiválasztásának szempontjai;
c) az alapokból származó támogatás aránya és az említett támogatásra vonatkozó szabályok, beleértve az esedékes kamatok felhasználására vonatkozókat is;
d) az 59. cikk (1) bekezdésében említett globális támogatás monitoringjára, értékelésére és pénzügyi ellenőrzésének biztosítására vonatkozó rendelkezések az irányító hatóság tekintetében, beleértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszatérítésének és a számlák bemutatásának részletes szabályait is;
e) adott esetben pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű eszköz használata, kivéve, ha az egyes tagállamok intézményi előírásai szerint a tagállam vagy az irányító hatóság biztosít ilyen garanciát.
3A. szakasz
Visszatérítendő támogatás
43a. cikk
A visszatérítendő támogatás formái
(1) A strukturális alapok a következő formákban vehetnek részt visszatérítendő támogatások társfinanszírozásában:
a) visszatérítendő hozzájárulások; vagy
b) olyan hitelkeretek, amelyeket az irányító hatóság a pénzügyi intézményként működő közreműködő szervezeteken keresztül kezel.
(2) A visszatérítendő támogatásokra vonatkozó költségnyilatkozatok benyújtására a 78. cikk (1)-(5) bekezdése irányadó.
43b. cikk
A visszatérítendő támogatás újrafelhasználása
A visszatérítendő támogatást nyújtó szervezet vagy a tagállam egyéb illetékes hatósága részére visszafizetett támogatást ugyanarra a célra vagy az adott operatív program célkitűzéseivel összhangban kell felhasználni. A tagállamok biztosítják a megfelelő szervezet vagy hatóság számviteli rendszerébe visszafizetett visszatérítendő támogatás megfelelő nyilvántartását.
4. szakasz
Pénzügyi tervezés
44. cikk
Pénzügyi konstrukciók
Az operatív program részeként a strukturális alapok olyan művelet tekintetében felmerülő költségeket finanszírozhatnak, amelyek az alábbiak valamelyikének támogatásához való hozzájárulásokból állnak:
a) vállalkozások, főként kis- és középvállalkozások számára kidolgozott pénzügyi konstrukciók, mint például kockázati tőke-alapok, garanciaalapok és hitelalapok;
b) városfejlesztési alapok, azaz a köz- és magánszféra partnerségére vagy a fenntartható városfejlesztésre irányuló integrált tervben foglalt egyéb projektekbe befektető alapok;
c) alapok vagy egyéb ösztönző rendszerek, amelyek hitelt, a visszafizetendő beruházásokhoz garanciákat vagy ezekkel egyenértékű eszközöket biztosítanak az energiahatékonyságra és a megújuló energia épületekben - beleértve a meglévő lakásállományt is - történő felhasználására.
Amennyiben ezeket a műveleteket holdingalapokon, azaz több kockázati tőke-alapba, garanciaalapba, hitelalapba, városfejlesztési alapba vagy az energiahatékonysághoz és a megújuló energia épületekben - beleértve a meglévő lakásállományt is - történő felhasználásához hitelt, a visszafizetendő beruházásokhoz garanciákat vagy ezekkel egyenértékű eszközöket biztosító alapba vagy egyéb ösztönző rendszerekbe történő befektetés céljából felállított alapokon keresztül szervezik, a tagállam vagy az irányító hatóság az alábbiak közül egy vagy több formában hajtja végre ezeket:
a) a közbeszerzési szerződések odaítélése az alkalmazandó közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően;
b) amennyiben a megállapodás a közbeszerzési törvény értelmében nem szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés, e célból adomány formájában, közvetlen pénzügyi hozzájárulásként meghatározott, pénzügyi intézmény részére ajánlattételi felhívás nélkül történő támogatásnyújtás, amennyiben ez a Szerződéssel összhangban lévő nemzeti jogszabálynak megfelelően történik;
c) szerződés odaítélése közvetlenül az EBB-nek vagy az EBA-nak.
Az e cikkre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.
44a. cikk
Egyes rendelkezések alkalmazásának mellőzése
A 44. cikk hatálya alá tartozó műveletekre a 39., 55. és 57. cikk nem alkalmazandó.
5. szakasz
Technikai segítségnyújtás
45. cikk
Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
(1) A Bizottság kezdeményezésére és/vagy nevében, éves elosztásuk legfeljebb 0,25 %-áig az alapokból finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring, igazgatási és technikai segítségnyújtási, értékelési, ellenőrzési és vizsgálati intézkedések.
Ezek az intézkedések különösen az alábbiakat foglalják magukban:
a) a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez biztosított segítségnyújtás, beleértve az EBB részéről támogatások, illetve az együttműködés más formái révén nyújtott segítséget;
b) a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásoknak, a Bizottság kohéziós politikára vonatkozó jelentéstételének és a háromévenkénti kohéziós jelentésnek a kidolgozásával kapcsolatos tanulmányok;
c) értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, az alapok működésével kapcsolatos általános jellegűeket is beleértve, amelyek adott esetben az EBB vagy az EBA általi támogatáson vagy az együttműködés egyéb formáin keresztül elvégezhetők;
d) a partnereket, az alapok támogatásából részesülő kedvezményezetteket és a nyilvánosságot célzó intézkedések, beleértve a tájékoztatásra vonatkozó intézkedéseket is;
e) az információk terjesztésére, a hálózatépítésre, a tudatosság növelésére és a Közösségen belüli együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzésére irányuló intézkedések;
f) az irányítást, a monitoringot, az ellenőrzést és az értékelést szolgáló informatikai rendszerek üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása;
g) az értékelési módszerek javítása és az e téren alkalmazott gyakorlatokra vonatkozó információcsere.
(2) A Bizottság - az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból származó hozzájárulás előirányozása esetén - a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot fogad el az e cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedéstípusokról.
(3) A Bizottság - az ESZA-ból származó hozzájárulás előirányozása esetén - a 104. cikkben említett bizottsággal folytatott konzultációt követően, a 103. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot fogad el az e cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedéstípusokról.
46. cikk
Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről
(1) A tagállamok kezdeményezésére az alapok az operatív programokba tartozó előkészítési, irányítási, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeket az alapok végrehajtására irányuló igazgatási kapacitás megerősítését célzó tevékenységekkel együtt az alábbi határokon belül finanszírozhatják:
a) a "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alapján elosztott teljes összeg 4 %-a;
b) az "európai területi együttműködés" célkitűzés alapján eloszott teljes összeg 6 %-a.
Az EBB vagy az EBA a tagállamok kérésére részt vehet az első albekezdésben említett technikai segítségnyújtási intézkedésekben.
(2) A technikai segítségnyújtási intézkedéseket mindhárom célkitűzés tekintetében - az (1) bekezdésben megállapított határokon belül - elvben az egyes operatív programok keretében kell megvalósítani. Kiegészítő jelleggel azonban az ilyen intézkedéseket részben - és a technikai segítségnyújtásra vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott általános határokra figyelemmel - egyedi operatív programok formájában is meg lehet valósítani.
(3) Amennyiben a tagállam technikai segítségnyújtási intézkedés megvalósításáról határoz, valamennyi operatív program keretén belül, a technikai segítségnyújtási költségek teljes összegének aránya az egyes operatív programok tekintetében nem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított határokat.
Ebben az esetben a technikai segítségnyújtási intézkedések egyedi operatív programok formájában is megvalósíthatók, feltéve, hogy az ilyen egyedi programban a technikai segítségnyújtás kiadásainak teljes összege nem vonja maga után azt, hogy a technikai segítségnyújtásra fordított pénzösszegek teljes aránya meghaladja az (1) bekezdésben megállapított határokat.
IV. CÍM
EREDMÉNYESSÉG
I. FEJEZET
Értékelés
47. cikk
Általános rendelkezések
(1) Az értékelések célja, hogy az adott tagállamokat és régiókat érintő egyedi strukturális problémák tekintetében javítsa az alapokból származó támogatás, valamint az operatív programok stratégiájának és végrehajtásának minőségét, eredményességét és következetességét, figyelembe véve ugyanakkor a fenntartható fejlődés célkitűzését, valamint a környezetre gyakorolt hatásra és a stratégiai környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó közösségi jogszabályokat.
(2) Az értékelés lehet stratégiai jellegű annak érdekében, hogy megvizsgálja valamely program vagy programcsoport alakulását a közösségi és nemzeti prioritások viszonylatában, vagy operatív jellegű valamely operatív program monitoringjának támogatása érdekében. Az értékelésekre a programozási időszak előtt, alatt és után sort kell keríteni.
(3) Az értékeléseket a 13. cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban, értelemszerűen a tagállam vagy a Bizottság felelősségi körén belül kell elvégezni.
Az értékeléseket az 59. cikk b) és c) pontjában említett hatóságoktól működésükben független, belső vagy külső szakértők vagy szervezetek végzik. Az értékelések eredményét a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokkal összhangban kell közzétenni.
(4) Az értékelések finanszírozása a technikai segítségnyújtásra szánt költségvetésből történik.
(5) A Bizottság a 103. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően indikatív iránymutatásokat ad az értékelési módszerekről, beleértve a minőségi előírásokat is.
48. cikk
A tagállamok feladatai
(1) A tagállamok rendelkezésre bocsátják az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, megszervezik a szükséges adatok előállítását és összegyűjtését, valamint felhasználják a monitoring rendszerből származó különböző típusú információkat.
A tagállamok adott esetben - a 13. cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban - a "konvergencia" célkitűzés vonatkozásában értékelési tervet is összeállíthatnak, amely bemutatja azokat az indikatív értékelési tevékenységeket, amelyeket a tagállam a végrehajtás különböző szakaszaiban el kíván végezni.
(2) A tagállamok valamennyi, a "konvergencia" célkitűzés alá tartozó operatív program vonatkozásában külön előzetes értékelést végeznek. Kellően indokolt esetben - a 13. cikkben meghatározott arányosság elvére is figyelemmel -, valamint a Bizottság és a tagállam megállapodásának megfelelően, a tagállamok egynél több operatív program vonatkozásában egy előzetes értékelést is végezhetnek.
A "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés esetében a tagállamok vagy egy valamennyi operatív programra kiterjedő, előzetes értékelést végeznek, vagy az egyes alapok, vagy az egyes prioritások, vagy az egyes operatív programok vonatkozásában végzik el az értékelést.
Az "európai területi együttműködés" célkitűzés esetében a tagállamok közösen egy valamennyi operatív programra vagy több operatív programra kiterjedő előzetes értékelést végeznek.
Az előzetes értékeléseket a programozási dokumentumok elkészítéséért felelős hatóság felelősségi körén belül kell elvégezni.
Az előzetes értékelés célja a költségvetési források operatív programok szerinti felosztásának optimalizálása és a programozás minőségének javítása. Az értékelés azonosítja és felbecsüli az egyenlőtlenségeket, a hiányokat és a fejlődési lehetőségeket, az elérni kívánt célokat, a várható eredményeket, a számszerűsített célkitűzéseket, szükség esetén a régió számára javasolt stratégia koherenciáját, a közösségi hozzáadott értéket, a közösségi prioritások figyelembevételének fokát, a korábbi programozásból levont tanulságokat, valamint a végrehajtási, monitoring, értékelési és pénzügyi ellenőrzési eljárások minőségét.
(3) A programozási időszak alatt a tagállamok az operatív programok monitoringjához kapcsolódóan értékeléseket végeznek, különösen abban az esetben, ha a monitoring a kezdeti célkitűzésekhez képest jelentős eltérést tár fel. Amennyiben javaslat érkezik az operatív programok 33. cikk szerinti felülvizsgálatára, be kell mutatni a felülvizsgálat okainak - bármely végrehajtási nehézségre is kiterjedő - elemzését, valamint a felülvizsgálat várható hatását, beleértve az operatív program stratégiáját érintő hatást is. Az ilyen értékelések vagy elemzések eredményeit meg kell küldeni az operatív program monitoring bizottságának és a Bizottságnak.
49. cikk
A Bizottság feladatai
(1) A Bizottság stratégiai értékeléseket végezhet.
(2) A Bizottság saját kezdeményezésére és az érintett tagállammal partnerségben az operatív programok monitoringjához kapcsolódóan értékeléseket végezhet, amennyiben a programok monitoringja a kezdeti célkitűzésekhez képest jelentős eltérést fed fel. Az eredményeket meg kell küldeni az operatív programmal foglalkozó monitoring bizottságnak.
(3) A Bizottság a tagállammal és az irányító hatóságokkal szoros együttműködésben valamennyi célkitűzésről utólagos értékelést készít.
Az utólagos értékelés minden egyes célkitűzés valamennyi operatív programjára kiterjed, valamint megvizsgálja a források felhasználásának mértékét, az alap programozásának eredményességét és hatékonyságát és a társadalmi-gazdasági hatást.
Az értékelést valamennyi célkitűzés tekintetében el kell végezni azzal a céllal, hogy abból következtetéseket lehessen levonni a gazdasági és társadalmi kohézióra irányuló politika számára.
Az értékelés meghatározza azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az operatív programok végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához, valamint meghatározza a bevált gyakorlatot.
Az utólagos értékeléseket 2015. december 31-ig kell befejezni.
Horvátország operatív programjainak utólagos értékelését 2016. december 31-ig be kell fejezni.
II. FEJEZET
Tartalékok
50. cikk
Nemzeti teljesítési tartalék
(1) A tagállam saját kezdeményezésére a "konvergencia" és/vagy a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés vonatkozásában teljesítéshez kötött nemzeti tartalékot hozhat létre, amely az egyes célkitűzések tekintetében a teljes juttatás 3 %-a.
(2) Amennyiben egy tagállam ilyen tartalék létrehozásáról határoz, akkor az egyes célkitűzések tekintetében legkésőbb 2011. június 30-ig értékeli az egyes operatív programjai teljesítményét.
(3) A Bizottság legkésőbb 2011. december 31-ig - valamennyi érintett tagállam javaslata alapján és azokkal szorosan együttműködve - szétosztja a teljesítéshez kötött nemzeti tartalékot.
51. cikk
Nemzeti rendkívüli tartalék
A tagállamok saját kezdeményezésükre a "konvergencia" célkitűzéshez a strukturális alapokból kapott éves hozzájárulás összegének 1 %-ából és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzéshez a strukturális alapokból kapott éves hozzájárulás összegének 3 %-ából a gazdasági és társadalmi szerkezetváltáshoz vagy a kereskedelmi nyitás következményeihez kapcsolódó, előre nem látható helyi vagy ágazati válsághelyzetek költségeinek fedezésére tartalékot képezhetnek.
A tagállamok az egyes célkitűzések tekintetében képzett tartalékot meghatározott nemzeti programra vagy operatív programokon belül szétoszthatják.
51a. cikk
Az 50. és az 51. cikk Horvátország esetében nem alkalmazandó.
V. CÍM
AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS
I. FEJEZET
Az alapokból származó hozzájárulás
52. cikk
A hozzájárulási arányok modulációja
Az alapokból származó hozzájárulás modulációja a következők figyelembevételével valósulhat meg:
a) az egyedi problémák súlya, különös tekintettel a gazdasági, szociális vagy területi jellegű problémákra;
b) az egyes prioritási tengelyek jelentősége a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban meghatározott közösségi prioritások, valamint a nemzeti és regionális prioritások vonatkozásában;
c) a környezet védelme és állapotának javítása, elsődlegesen az elővigyázatosság, a megelőzés és a "szennyező fizet" elve révén;
d) a magánfinanszírozás mozgósításának aránya az érintett területeken, különösen a közszféra és magánszféra közötti együttműködés keretében;
e) a 37. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett, interregionális együttműködés beemelése a "konvergencia" és a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzésbe;
f) a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés keretében a következőkben meghatározott, földrajzi vagy természeti hátránnyal rendelkező területekre kiterjedő hatály:
i. a Kohéziós Alap keretében támogatásra jogosult, szigeten található tagállamok és egyéb szigetek, azok kivételével, amelyeken egy tagállam fővárosa található, illetve amelyeknek állandó összeköttetésük van a szárazfölddel;
ii. a tagállam nemzeti jogszabályai szerint meghatározott hegyvidéki térségek;
iii. ritkán lakott (négyzetkilométerenként 50 főnél kevesebb lakosú) és nagyon ritkán lakott (négyzetkilométerenként 8 főnél kevesebb lakosú) térségek;
iv. azok a térségek, amelyek 2004. április 30-án a Közösség külső határait alkották, de az említett időpont óta már nem.
53. cikk
Az alapokból származó hozzájárulás
(1) Az alapokból származó hozzájárulást az operatív programok szintjén az alábbiakra hivatkozva kell kiszámítani:
a) vagy az elszámolható költségek - ideértve a köz- és magánkiadásokat is - teljes összege;
b) vagy az elszámolható közkiadás összege.
(2) A "konvergencia", valamint a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés keretében az alapokból az operatív programokhoz történő hozzájárulást a III. mellékletben rögzített felső határokra is figyelemmel kell meghatározni.
(3) Az olyan, az "európai területi együttműködés" célkitűzés keretében megvalósítandó operatív programok tekintetében, amelyeknek legalább egy résztvevője egyike azon tagállamoknak, amelyeknek egy főre eső GDP-je a 2001-2003 közötti időszakban nem érte el az EU-25 ugyanezen időszakra számított átlagának 85 %-át, illetve az olyan programok tekintetében, amelyekben Horvátország részt vevő ország, az ERFA hozzájárulása az elszámolható költségek 85 %-ánál nem lehet magasabb. Az összes többi operatív program tekintetében az ERFA hozzájárulása nem lehet magasabb az ERFA által társfinanszírozott elszámolható költségek 75 %-ánál.
(4) A prioritási tengely szintjén az alapokból származó hozzájárulásokra a 3. cikkben és a III. mellékletben meghatározott felső határok nem vonatkoznak. Ugyanakkor a hozzájárulásokat úgy kell rögzíteni, hogy az alapokból származó hozzájárulások legmagasabb összegének és az operatív program szintjén meghatározott, alaponkénti legmagasabb hozzájárulási arányt tiszteletben tartsák.
(5) Az alábbiak által együttesen társfinanszírozott operatív programok vonatkozásában:
a) az ERFA és a Kohéziós Alap; vagy
b) a legkülső régiók számára a II. mellékletben előírt kiegészítő összeg révén az ERFA és/vagy a Kohéziós Alap,
az operatív program elfogadásáról szóló határozatban az egyes alapok és összegek tekintetében a legmagasabb arányt és a legmagasabb összeget külön kell rögzíteni.
(6) Az operatív programot elfogadó bizottsági határozat minden egyes operatív program és minden egyes prioritási tengely vonatkozásában rögzíti az alapból származó hozzájárulás legmagasabb arányát és legmagasabb összegét. A határozat külön tünteti fel az átmeneti támogatásban részesülő régióknak jutó előirányzatokat.
54. cikk
Egyéb rendelkezések
(1) Az alapokból származó hozzájárulás minden egyes prioritási tengely esetében az elszámolható közkiadás legalább 20 %-a.
(2) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-ban finanszírozhatók.
(3) Az 56. cikk (1) bekezdésében említett jogosultsági időszak során:
a) egy prioritási tengely egyidejűleg csak egy alapból és egy célkitűzésből részesülhet támogatásban;
b) egy művelet egy alapból egyidejűleg csak egy operatív program keretében részesülhet támogatásban;
c) az alapból a műveletnek nyújtott támogatás nem lehet magasabb, mint a műveletre allokált teljes közkiadás.
(4) A vállalkozások számára a Szerződés 87. cikke értelmében nyújtott állami támogatások tekintetében az operatív programok keretében nyújtott köztámogatások során tiszteletben kell tartani az állami támogatásra vonatkozó felső határokat.
(5) Az alapok által társfinanszírozott kiadás más közösségi pénzügyi eszközből nem kaphat támogatást.
II. FEJEZET
Jövedelemtermelő projektek
55. cikk
Jövedelemtermelő projektek
(1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.
(2) A jövedelemtermelő projektekre fordítható elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy adott referencia-időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költséget az alábbiak tekintetében:
a) infrastrukturális beruházások; vagy
b) egyéb projektek, amelyeknél a bevételek előzetes objektív becslése lehetséges.
Amikor a beruházás teljes költsége nem társfinanszírozható, a nettó jövedelmet a beruházási költségek elszámolható és el nem számolható részeinek arányában kell felosztani.
A számítás során az irányító hatóság figyelembe veszi az érintett beruházási kategóriának megfelelő referencia-időszakot, a projekt kategóriáját, az érintett beruházási kategória esetében rendesen elvárható nyereségességet, a "szennyező fizet" elv alkalmazását, és szükség esetén az érintett tagállam viszonylagos prosperitásához kapcsolódó méltányossági megfontolásokat.
(3) Amennyiben objektíve nem lehetséges előzetesen megbecsülni a jövedelmet, a művelet megvalósulásától számított öt éven belül keletkezett nettó jövedelmet le kell vonni a Bizottságnak bejelentett kiadásokból.
(4) Amennyiben megállapítják, hogy egy művelet olyan nettó jövedelmet keletkeztetett, amelyet a (2) és a (3) bekezdés értelmében nem vettek figyelembe, ezt a nettó jövedelmet az igazoló hatóság legkésőbb az operatív programmal kapcsolatos, a 89. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett dokumentumok benyújtásakor levonja. A végsőegyenleg-kifizetési kérelmet ennek megfelelően kell korrigálni.
(5) E cikk (1)-(4) bekezdése csak azokra az ERFA vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott műveletekre alkalmazandó, amelyek összköltsége meghaladja az 1 millió EUR-t.
(6) Ezt a cikket a Szerződés 87. cikkében foglalt, az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó projektekre nem kell alkalmazni.
III. FEJEZET
A költségek elszámolhatósága
56. cikk
A költségek elszámolhatósága
(1) A kiadások, beleértve a nagyprojektek költségeit is, az alapokból abban az esetben számolhatók el, ha az operatív programok Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja vagy 2007. január 1-je - a két időpont közül a korábbit kell figyelembe venni -, valamint 2015. december 31. között ténylegesen kifizették azokat. A műveletek a jogosultság kezdőnapját megelőzően nem fejeződhetnek be.
Horvátország esetében a kiadások az alapokból a költségek elszámolhatóságának - az 1085/2006/EK rendelet alapján elfogadott eszközökkel összhangban megállapított - kezdeti időpontja és 2016. december 31. között számolhatók el. Mindazonáltal a csatlakozást követően elfogadott operatív programok esetében a kiadások a csatlakozás időpontjától jogosultak az alapokból származó hozzájárulásra, kivéve, ha az érintett operatív programra vonatkozó határozatban egy későbbi időpont lett megjelölve.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a természetbeni hozzájárulások, az értékcsökkenés és az általános költségek az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételek esetén a kedvezményezettek számára a műveletek végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeknek tekinthetők.
Az (1) bekezdéstől eltérve, a 78. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében meghatározott pénzügyi konstrukciók tekintetében a természetbeni hozzájárulások alapok vagy holdingalapok létrehozására, vagy az azokhoz történő hozzájárulásként kifizetett költségnek tekinthetők az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételek esetén.
Az első és második albekezdésben említett költségeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
a) a (4) bekezdés alapján megállapított, az elszámolhatóságra vonatkozó szabályok előírják az ilyen költségek elszámolhatóságát;
b) a költségek összegét számlákkal megegyező bizonyító erejű bizonylatokkal igazolják, az egyes egyedi rendeletekben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül;
c) természetbeni hozzájárulások esetén az alapokból származó társfinanszírozás nem haladja meg a teljes elszámolható költségnek az említett hozzájárulások nélküli értékét.
(3) A kiadás csak akkor jogosult az alapokból származó hozzájárulásra, ha azt az érintett operatív program irányítóhatósága által, illetve annak felelősségére és a monitoring bizottság által rögzített kritériumoknak megfelelően megítélt műveletekre fordították.
Amennyiben valamely operatív program az e rendelet 33. cikkében említett felülvizsgálatának pillanatában az 1828/2006/EK ( 18 ) bizottsági rendelet II. melléklete A. részének 1. táblázatában említett új kiadási kategóriával egészül ki, az ilyen kategóriába tartozó bármely kiadás az operatív program felülvizsgálatára irányuló kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtásának napjától elszámolható.
A 105a. cikkben az elszámolhatóságra vonatkozóan meghatározott különös rendelkezések ellenére Horvátország esetében az operatív programok monitoringbizottsága által megállapított kritériumok nem alkalmazandóak azon műveletekre, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt hagytak jóvá, és amelyek az 1085/2006/EK rendelet alapján elfogadott eszközök részét képezik.
(4) A költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten kerülnek megállapításra, az egyes alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben előírt kivételekre is figyelemmel. Ezek a szabályok az operatív program keretében bejelentett költségek egészére vonatkoznak.
(5) Ez a cikk nem érinti a 45. cikkben említett költségeket.
IV. FEJEZET
A műveletek tartóssága
57. cikk
A műveletek tartóssága
(1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy infrastrukturális beruházásból vagy termelő beruházásból álló művelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a megvalósulását követő öt éven belül a művelet nem esik át olyan jelentős módosításon, amelyet valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változás vagy termelőtevékenység megszűnése okoz, és amely érinti a művelet jellegét vagy végrehajtási feltételeit, vagy valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan előnyt biztosít.
Az ESZA-ból származó támogatás hatálya alá tartozó műveleteknél csak akkor kell úgy tekinteni, hogy nem tartották meg a hozzájárulást, ha ezeket beruházás-fenntartási kötelezettség terheli az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerinti állami támogatásra alkalmazandó szabályok alapján, és ha ezek a fellépések a termelőtevékenység megszűnése következtében jelentős módosításon esnek át az említett szabályokban megállapított időszakon belül.
Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállamok három évre csökkenthetik a kis- és középvállalkozások általi beruházások fenntartására vonatkozó esetekben.
(2) A tagállam és az irányító hatóság a 67. cikkben említett éves végrehajtási jelentésben tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben említett bármely módosításról. A Bizottság pedig tájékoztatja erről a többi tagállamot.
(3) A jogosulatlanul átutalt összegeket a 98-102. cikknek megfelelően vissza kell fizettetni.
(4) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az olyan vállalkozások, amelyek valamely termelőtevékenység tagállamon belüli vagy másik tagállamba történő átvitelét követően a (3) bekezdésnek megfelelően visszatérítési eljárás tárgyát képezik vagy képezték, nem részesül az alapokból származó hozzájárulásból.
(5) Az (1)-(4) bekezdést nem kell alkalmazni arra a műveletre, amely a termelőtevékenység nem csalásból eredő csődeset miatti megszűnése eredményeként jelentős módosításon esik át.
VI. CÍM
IRÁNYÍTÁS, MONITORING ÉS ELLENŐRZÉS
I. FEJEZET
Irányítási és ellenőrzési rendszerek
58. cikk
Az irányítási és az ellenőrzési rendszerek általános alapelvei
Az operatív programok tagállamok által felállított irányítási és ellenőrzési rendszerei az alábbiakról rendelkeznek:
a) az irányításban és az ellenőrzésben érintett szervezetek feladatainak meghatározása, valamint a feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül;
b) a feladatoknak ezen szervezeteken belüli és e szervezetek közötti elkülönítése elvének való megfelelés;
c) az operatív program keretében bejelentett költségek helytállóságát és szabályszerűségét szavatoló eljárások;
d) megbízható számviteli, monitoring és pénzügyi jelentéstételi rendszerek elektronikus formában;
e) jelentési és monitoring rendszer olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével;
f) a rendszer működésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok;
g) megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;
h) a szabálytalanságok esetére és a jogosulatlanul átutalt összegek visszafizettetésére vonatkozó jelentéstételi és monitoring eljárások.
59. cikk
A hatóságok kijelölése
(1) Valamennyi operatív program számára a tagállam kijelöli a következőket:
a) irányító hatóság: a tagállam által az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv;
b) igazoló hatóság: a tagállam által kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket;
c) ellenőrzési hatóság: a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól, és amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel.
Ugyanaz a hatóság több operatív program számára is kijelölhető.
(2) A tagállam kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet is arra, hogy az irányító vagy az igazoló hatóság egyes feladatait vagy valamennyi feladatát annak felelősségére elvégezze.
(3) A tagállam megállapítja az (1) bekezdésben említett hatóságokkal való kapcsolatának, valamint azok Bizottsággal való kapcsolatának a szabályait.
E rendelet sérelme nélkül a tagállam megállapítja az (1) bekezdésben említett, feladataikat az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi rendszereivel teljes összhangban végző hatóságok egymás közötti kapcsolatait.
(4) Az 58. cikk b) pontjára is figyelemmel az (1) bekezdésben említett egyes hatóságok vagy valamennyi hatóság egyazon szerven belül is kialakítható.
(5) Az "európai területi együttműködés" célkitűzéshez tartozó operatív programok esetében az irányításra és ellenőrzésre vonatkozó egyedi szabályokat az 1080/2006/EK rendelet állapítja meg.
(6) A Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a 60., 61. és 62. cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat.
60. cikk
Az irányító hatóság feladatai
Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következőkért:
a) annak biztosítása, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban állnak az operatív programra alkalmazandó feltételekkel, valamint a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfelelnek;
b) a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítésének vizsgálata, valamint annak ellenőrzése, hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak; az egyedi műveletek helyszíni vizsgálata a Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadandó részletes szabályokkal összhangban mintavételezés alapján is elvégezhető;
c) annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon az operatív program minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer, valamint hogy a pénzügyi ellenőrzéshez, monitoringhoz, vizsgálathoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok gyűjtése megtörténjen;
d) annak biztosítása, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek - a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül - vagy külön számviteli rendszert, vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak;
e) annak biztosítása, hogy az operatív programoknak a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékelései a 47. cikkel összhangban történjenek;
f) eljárások kidolgozása annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi, költség- és ellenőrzési dokumentumot a 90. cikkben előírt követelményeknek megfelelően megőrizzék;
g) annak biztosítása, hogy az igazoló hatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja;
h) a monitoring bizottság munkájának irányítása és az ehhez szükséges dokumentumok biztosítása annak érdekében, hogy az említett bizottság az operatív program végrehajtásának minőségét - figyelemmel annak konkrét céljaira - felügyelhesse;
i) az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítése, valamint - a monitoring bizottság általi jóváhagyásukat követően - a Bizottsághoz történő benyújtása;
j) a 69. cikkben megállapított tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények betartása;
k) a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információk átadása a Bizottság részére.
61. cikk
Az igazoló hatóság feladatai
Az operatív program igazoló hatósága különösen az alábbiakért felel:
a) az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítése és azok benyújtása a Bizottsághoz;
b) az alábbiak igazolása:
i. a költségnyilatkozat pontos, megbízható számviteli rendszerekből származik, és ellenőrizhető bizonylatokon alapul;
ii. a bejelentett költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;
c) igazolás céljából annak biztosítása, hogy a költségnyilatkozatokban szereplő költségekkel kapcsolatban folytatott eljárásokról és vizsgálatokról az irányító hatóságtól megfelelő információt kapjon;
d) igazolás céljából az ellenőrzési hatóság által vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményének figyelembevétele;
e) a Bizottsághoz bejelentett költségekre vonatkozó számviteli nyilvántartások elektronikus formában történő tárolása;
f) a hozzájárulás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszaszerzett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő költségnyilatkozatból történő levonásuk útján az Európai Unió általános költségvetésébe kerülnek visszafizetésre.
62. cikk
Az ellenőrzési hatóság feladatai
(1) Az operatív program ellenőrzési hatósága különösen a következőkért felelős:
a) annak biztosítása, hogy az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszere eredményes működésének vizsgálata céljából ellenőrzésekre kerüljön sor;
b) annak biztosítása, hogy a műveletek ellenőrzését megfelelő minta alapján végezzék el a bejelentett költségek hitelesítése céljából;
c) az a) és b) pontban említett ellenőrzéseket végrehajtó szervekre, az alkalmazni kívánt módszerre, a műveletek ellenőrzését szolgáló mintavételi módszerre és az ellenőrzések indikatív tervezésére kiterjedő ellenőrzési stratégia benyújtása a Bizottsághoz az operatív program jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a fő szervezetek ellenőrzésének és az ellenőrzések programozási időszak során történő egyenletes elosztásának biztosítása érdekében.
Horvátország esetében az operatív program ellenőrzési hatósága a csatlakozás időpontjától számított három hónapon belül benyújtja a Bizottságnak az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendelet ( 19 ) 29. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett éves ellenőrzési munkaterv naprakésszé tett változatát.
Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, egységes ellenőrzési stratégiát lehet benyújtani;
d) 2008 és 2015 között minden év december 31-ig:
i. éves ellenőrzési jelentés benyújtása a Bizottsághoz, amely megállapítja az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban végzett ellenőrzések eredményeit, és beszámol a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról. A 2008. december 31-ig benyújtandó első jelentés a 2007. január 1. és 2008. június 30. közötti időszakot öleli fel. A 2015. július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az e) pontban említett zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés tartalmazza.
Horvátország esetében a 2012. október 1. és 2013. június 30. közötti időszakot felölelő első éves ellenőrzési jelentést 2013. december 31-ig kell benyújtani. A 2013. július 1. és 2014. június 30., a 2014. július 1. és 2015. június 30., illetve a 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakot felölelő további jelentéseket 2014. december 31-ig, 2015. december 31-ig, illetve 2016. december 31-ig kell benyújtani. A 2016. július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az e) pontban említett zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés tartalmazza;
ii. a felelőssége mellett végzett ellenőrzések alapján arra vonatkozó vélemény kiadása, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményesen működik-e, és így megfelelő biztosítékul szolgál-e arra, hogy a Bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatok helytállók, következésképpen megfelelő biztosítékul szolgál arra is, hogy az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak;
iii. amennyiben ez a 88. cikk szerint alkalmazandó, az érintett költségek jogszerűségét és szabályszerűségét értékelő részleges zárónyilatkozat benyújtása.
Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, az i. alpontban említett információk egy jelentésben csoportosíthatók, valamint a ii. és iii. alpont szerint kiadott vélemény és nyilatkozat valamennyi érintett operatív programra vonatkozhat;
e) zárónyilatkozat benyújtása a Bizottsághoz legkésőbb 2017. március 31-ig, amely értékeli a végsőegyenleg-kifizetési kérelem érvényességét, valamint a záró költségnyilatkozat alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét, és amelyet záró ellenőrzési jelentés támaszt alá.
Horvátország esetében a záró ellenőrzési jelentéssel alátámasztott zárónyilatkozatot 2018. március 31-ig kell benyújtani a Bizottságnak.
(2) Az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzési tevékenység során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett ellenőrzéseket az ellenőrzési hatóságtól eltérő szervezet végzi, az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy e szervezetek a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzenek.
(4) A Bizottság a kézhezvételt követő legfeljebb három hónapon belül megteszi észrevételeit az (1) bekezdés c) pontja értelmében benyújtott ellenőrzési stratégiára vonatkozóan. Amennyiben a Bizottság ezen időszakon belül nem tesz észrevételt, az ellenőrzési stratégiát elfogadottnak kell tekinteni.
II. FEJEZET
Monitoring
63. cikk
A monitoring bizottság
(1) A tagállamok az irányító hatósággal egyetértésben minden operatív program számára az operatív programot jóváhagyó határozatról szóló, a tagállamnak megküldött értesítés időpontjától számított három hónapon belül monitoring bizottságot hoznak létre. Több operatív program számára egyetlen monitoring bizottság is felállítható.
(2) Minden egyes monitoring bizottság az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretein belül elkészíti eljárási szabályzatát, és az irányító hatósággal egyetértésben elfogadja azt annak érdekében, hogy feladatait e rendeletnek megfelelően lássa el.
64. cikk
Összetétel
(1) A monitoring bizottság elnöki tisztségét a tagállam vagy az irányító hatóság egy képviselője tölti be.
A monitoring bizottság összetételét az irányító hatósággal egyetértésben a tagállam határozza meg.
(2) A Bizottság egy képviselője saját kezdeményezésére vagy a monitoring bizottság kérésére tanácsadói minőségben részt vesz a monitoring bizottság munkájában. Az EBB és az EBA egy képviselője tanácsadói minőségben részt vehet a monitoring bizottságban azon operatív programok esetében, amelyekhez az EBB vagy az EBA hozzájárul.
65. cikk
Feladatok
A monitoring bizottság meggyőződik az operatív programok végrehajtásának eredményességéről és minőségéről a következő rendelkezések szerint:
a) az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti bármely felülvizsgálatát;
b) az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett előrelépést;
c) megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitűzött célok elérését, valamint a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékeléseket;
d) megvizsgálja és jóváhagyja a 67. cikkben említett éves és záró végrehajtási jelentéseket;
e) tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről vagy a jelentésnek az érintett operatív programra vonatkozó részéről, valamint a jelentés vizsgálatát követően vagy a jelentés említett részére vonatkozóan a Bizottság által tett esetleges észrevételekről;
f) az irányító hatóságnak javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy vizsgálatát, amely elősegíthetné az alapok 3. cikkben említett célkitűzéseinek elérését, illetve a program irányításának javítását, a pénzügyi ellenőrzést is beleértve;
g) megvizsgálja és jóváhagyja az alapokból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosítását célzó javaslatokat.
66. cikk
A monitoringra vonatkozó rendelkezések
(1) Az irányító hatóság és a monitoring bizottság biztosítja az operatív program végrehajtásának minőségét.
(2) Az irányító hatóság és a monitoring bizottság a monitoringot a pénzügyi indikátorok és az operatív programban meghatározott - a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett - indikátorok alapján végzi.
Amennyiben a támogatás jellege lehetővé teszi, a statisztikai adatokat nemek szerinti bontásban és a kedvezményezett vállalkozások mérete szerinti bontásban kell feltüntetni.
(3) A Bizottság és a tagállamok közötti, e célból folytatott adatcsere a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által elfogadott, e rendeletben szereplő végrehajtási szabályoknak megfelelően elektronikus formában történik.
67. cikk
Az éves és a záró végrehajtási jelentés
(1) Az irányító hatóság - első alkalommal 2008-ban, és minden év június 30-ig - az operatív program végrehajtásáról éves jelentést, 2017. március 31-ig pedig zárójelentést küld a Bizottságnak.
Horvátország esetében az irányító hatóság 2018. március 31-ig küldi meg az operatív program végrehajtásáról szóló zárójelentést.
(2) Annak érdekében, hogy világos áttekintést adjanak az operatív program végrehajtásáról, az (1) bekezdésben említett jelentések tartalmazzák a következő információkat:
a) az operatív program és a prioritási tengelyek megvalósítása terén elért, azok egyedi, ellenőrizhető céljaihoz viszonyított előrehaladás, a 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a prioritási tengelyre vonatkozó indikátorok révén számszerűsített formában mindenhol és mindenkor, ahol és amikor ez lehetséges;
b) az operatív program összesített pénzügyi végrehajtását kifejező, a 66. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi indikátorok számszerűsítése, az egyes prioritási tengelyekre részletesen meghatározva a következőket:
i. a kedvezményezettek által kifizetett igazolt, elszámolható kiadás teljes összege és az ennek megfelelő közpénzből való hozzájárulás;
ii. a kedvezményezettek által kifizetett, igazolt, elszámolható kiadás teljes összege és a program teljes finanszírozása közötti arány, beleértve az uniós finanszírozást és a kapcsolódó nemzeti részt is.
Adott esetben az átmeneti támogatásban részesülő területeken történő pénzügyi végrehajtást külön is be kell mutatni az egyes operatív programokon belül;
c) kizárólag tájékoztatási céllal a pénzeszközök kategóriánkénti indikatív lebontása a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályoknak megfelelően;
d) az irányító hatóság vagy a monitoring bizottság által a végrehajtás minőségének és eredményességének szavatolása érdekében tett lépések, és különösen a következők:
i. monitoring és értékelési intézkedések, beleértve az adatgyűjtésre vonatkozó szabályokat is;
ii. összefoglaló az operatív program végrehajtása során felmerült jelentősebb problémákról és a hozott intézkedésekről, beleértve adott esetben a 68. cikk (2) bekezdése értelmében tett észrevételekre adott választ is;
iii. a technikai segítségnyújtás igénybevétele;
e) az operatív programról szóló tájékoztatás érdekében és a program nyilvánosságának biztosítására hozott intézkedések;
f) tájékoztatás az operatív program végrehajtása során felmerült és a közösségi jognak való megfeleléssel összefüggő jelentősebb problémákról, valamint az azok kezelésére hozott intézkedésekről;
g) adott esetben a nagyprojektek előrehaladása és finanszírozása;
h) az operatív program végrehajtási szakasza során az irányító hatóság vagy más hatóság részére a 98. cikk (2) bekezdésében említett megszüntetést követően felszabadított támogatás felhasználása;
i) olyan esetek, amelyek során kiderült, hogy az 57. cikkben említett lényeges módosításról van szó;
j) a 44. cikkben meghatározott pénzügyi konstrukciók finanszírozása és végrehajtása terén elért előrehaladás, nevezetesen:
i. a pénzügyi konstrukció leírása és a végrehajtási intézkedések;
ii. a pénzügyi konstrukciót végrehajtó jogalanyok meghatározása, ideértve a holdingalapok által képviselt jogalanyokat is;
iii. a strukturális alapokból vagy nemzeti társfinanszírozásból származó és a pénzügyi konstrukciókba fizetett támogatások összege;
iv. a strukturális alapokból vagy nemzeti társfinanszírozásból származó és a pénzügyi konstrukciók keretében kifizetett támogatások összege.
A Bizottsághoz eljuttatott információk terjedelme az érintett operatív program költségének teljes összegével arányos. Adott esetben ezek az információk összefoglaló formájában is átadhatók.
Amennyiben a korábbi jelentéshez képest nem volt számottevő módosítás, a d), g) és h) és i) pontban említett információkat nem kell a jelentésbe foglalni.
(3) Az (1) bekezdésben említett jelentések akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha azok a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi megfelelő információt tartalmazzák. A Bizottság a kézhezvételtől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a tagállamot az éves jelentés elfogadhatóságáról.
(4) A Bizottság a kézhezvételtől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az irányító hatóság által benyújtott, elfogadható éves végrehajtási jelentés tartalmával kapcsolatos véleményéről. Az operatív programról szóló zárójelentés esetében a határidő az elfogadható jelentés kézhezvételétől számított legfeljebb öt hónap. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem ad választ, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.
(5) A Bizottság minden évben október 1-jéig összefoglalót készít a pénzügyi konstrukciók finanszírozása és végrehajtása terén elért előrehaladással kapcsolatban az irányító hatóságok által a 67. cikk (2) bekezdésének j) pontjával összhangban szolgáltatott adatokról.
68. cikk
A programok éves vizsgálata
(1) A 67. cikkben említett éves végrehajtási jelentés benyújtásakor a Bizottság és az irányító hatóság a végrehajtás javítása érdekében minden évben megvizsgálja az operatív program végrehajtásában történt előrelépést, az előző évben elért főbb eredményeket, a pénzügyi lebonyolítást és más tényezőket.
Vizsgálható emellett az irányítási és ellenőrzési rendszer bármely olyan vonatkozása, amely a 62. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett, legutóbbi éves ellenőrzési jelentésben felmerült.
(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállam és az irányító hatóság számára, amelyek ezekről tájékoztatják a monitoring bizottságot. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot az ezen észrevételekre válaszul hozott intézkedésekről.
(3) Amikor a 2000 és 2006 közötti programozási időszakra adott támogatásokra vonatkozó utólagos értékelések - adott esetben - rendelkezésre állnak, az átfogó eredmény a következő éves vizsgálat keretében megvizsgálható.
III. FEJEZET
Tájékoztatás és nyilvánosság
69. cikk
Tájékoztatás és nyilvánosság
(1) A tagállam és az operatív program irányító hatósága tájékoztatást nyújt a műveletekről és a társfinanszírozott programokról, és nyilvánosságra hozza azokat. A tájékoztatás címzettjei az európai uniós polgárok és a kedvezményezettek, célja pedig a Közösség szerepének kiemelése, valamint annak biztosítása, hogy az alapok által nyújtott támogatás átlátható legyen.
A Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja e cikk végrehajtási szabályait.
(2) A nyilvánosságért az operatív program irányító hatósága felel e rendelet végrehajtási szabályainak megfelelően, amelyeket a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogad el.
IV. FEJEZET
A tagállamok és a Bizottság hatásköre
1. szakasz
A tagállamok hatásköre
70. cikk
Irányítás és ellenőrzés
(1) A tagállamok felelősek az operatív programok irányításáért és ellenőrzéséért, különösen az alábbi intézkedések révén:
a) annak biztosítása, hogy az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszere az 58-62. cikknek megfelelően létrejöjjön, és eredményesen működjön;
b) a szabálytalanságok megelőzése, feltárása és korrigálása, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek - adott esetben a késedelmi kamatokkal együtt történő - visszafizettetése. Erről a tagállamok értesítik a Bizottságot, amelyet folyamatosan tájékoztatnak az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról.
(2) Ha a kedvezményezett számára jogosulatlanul kifizetett összeget nem lehet visszafizettetni, a tagállam felelős az elveszett összegeknek az Európai Unió általános költségvetésébe történő visszafizetéséért, amennyiben megállapítást nyer, hogy a felmerült veszteséget a tagállam által elkövetett hiba vagy gondatlanság okozta.
(3) Az (1) és (2) bekezdésre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.
71. cikk
Az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállítása
(1) A tagállamok az első időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt vagy az egyes operatív programok jóváhagyását követő legkésőbb tizenkét hónapon belül benyújtják a Bizottságnak a rendszerek leírását, amely különösen az alábbiak felépítését és eljárásait tartalmazza:
a) az irányító és igazoló hatóságok, valamint a közreműködő szervezetek;
b) az ellenőrzési hatóság és egyéb, annak hatáskörében ellenőrzéseket végző szervezetek.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérve, Horvátország a csatlakozás időpontját követően a lehető legrövidebb időn belül, vagy legkésőbb a bizottsági kifizetéseket megelőzően benyújtja a Bizottságnak a rendszerek leírását, amely tartalmazza az említett bekezdés a) és b) pontjában foglalt elemeket.
(2) Az (1) bekezdésben említett leírást a rendszerek felállításáról szóló értékelés eredményeit, valamint az 58-62. cikknek való megfelelésről szóló véleményt ismertető jelentés egészíti ki. Amennyiben a vélemény fenntartásokat tartalmaz, a jelentésben ki kell térni a hiányosságok súlyosságára, valamint - amennyiben a hiányosságok nem a teljes programot érintik - az érintett prioritási tengelyre vagy tengelyekre. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a meghozandó korrekciós intézkedésekről és azok végrehajtásának ütemezéséről, valamint a továbbiakban igazolja az intézkedések végrehajtását és a kapcsolódó fenntartások visszavonását.
Az első albekezdésben említett jelentést az alábbiak szerint kell elfogadottnak tekinteni, és az első időközi kifizetést teljesíteni:
a) a jelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül, amennyiben az első albekezdésben említett vélemény nem tartalmaz fenntartást, és a Bizottság nem tett észrevételt;
b) amennyiben a vélemény fenntartásokat tartalmaz, a Bizottságnak szóló, arra vonatkozó igazolás megküldésekor, hogy a rendszerek kulcsfontosságú elemeire vonatkozó korrekciós intézkedéseket végrehajtották, és az érintett fenntartásokat visszavonták, valamint, ha az igazolás keltétől számított két hónapon belül a Bizottság nem tesz észrevételt.
Amennyiben a fenntartások egyetlen prioritási tengelyre vonatkoznak, az első időközi kifizetést az operatív program egyéb, a fenntartás által nem érintett prioritási tengelyei tekintetében kell teljesíteni.
(2a) A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó Horvátországra. A (2) bekezdés első albekezdésében említett jelentést a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételek szerint kell elfogadottnak tekinteni. Mindazonáltal ez az elfogadás előfeltétele kell, hogy legyen a 82. cikkben említett előfinanszírozási összegnek.
(3) A (2) bekezdésben említett jelentést és véleményt az ellenőrzési hatóság, vagy az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól funkcionálisan független közjogi vagy magánszervezet állítja ki, amely feladatát a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően végzi.
(4) Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, a közös rendszer (1) bekezdés szerinti leírásáról szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti egyetlen jelentés és vélemény kíséretében közölhető.
(5) Az (1)-(4) bekezdésre vonatkozó végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.
2. szakasz
A Bizottság hatásköre
72. cikk
A Bizottság hatásköre
(1) A Bizottság a 71. cikkben előírt eljárással összhangban meggyőződik arról, hogy a tagállamok az 58-62. cikknek megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszereket felállították, valamint - az éves ellenőrzési jelentések, az ellenőrzési hatóság éves véleménye és saját ellenőrzései alapján - arról, hogy az operatív programok végrehajtási időszaka során a rendszerek eredményesen működnek.
(2) A tagállamok által végzett ellenőrzések sérelme nélkül a Bizottság tisztviselői vagy a Bizottság meghatalmazott képviselői helyszíni ellenőrzések során - a sürgős esetek kivételével - legalább tíz munkanappal előre történő előzetes értesítést követően megvizsgálhatják az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményes működését, amely ellenőrzések magukban foglalhatják az operatív programokban szereplő műveletek ellenőrzését is. Ezeken az ellenőrzéseken a tagállam tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek. Az e rendeletre vonatkozó, az ellenőrzések során összegyűjtött adatok felhasználásával kapcsolatos végrehajtási szabályokat a Bizottság a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.
A Bizottság helyszíni ellenőrzések végzésére kellően feljogosított tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői hozzáférnek az alapok által finanszírozott kiadásokkal kapcsolatos könyvekhez és valamennyi egyéb dokumentumhoz, ideértve az elektronikus adathordozón összeállított vagy kapott és rögzített dokumentumokat és metaadatokat is.
A fent említett ellenőrzési hatáskör nem érinti azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság meghatalmazott képviselői nem vesznek részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférnek.
(3) A Bizottság előírhatja a tagállam számára, hogy a rendszerek helyes működésének, vagy egy vagy több ügylet helyességének vizsgálata céljából helyszíni ellenőrzést végezzen. Az ilyen ellenőrzéseken a Bizottság tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek.
73. cikk
A tagállamok ellenőrzési hatóságaival folyatott együttműködés
(1) A Bizottság és az operatív programok ellenőrzési hatóságai ellenőrzési terveik és módszereik összehangolása érdekében együttműködnek, és az erőforrások lehető legjobb kihasználása, valamint a munka indokolatlan megismétlésének elkerülése érdekében haladéktalanul kicserélik az irányítási és ellenőrzési rendszereken végzett ellenőrzéseik eredményeit.
Amennyiben egy tagállam több ellenőrzési hatóságot jelöl ki, ezen együttműködés megkönnyítése érdekében koordináló szervezetet is kijelölhet.
A Bizottság és az ellenőrzési hatóságok, valamint a koordináló szervezet - amennyiben ilyen szervezet kijelölésére sor került - a 62. cikk szerint benyújtott éves ellenőrzési jelentés és vélemény közös vizsgálata, valamint az operatív programok irányításának és ellenőrzésének javításával kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó véleménycsere céljából rendszeresen és eltérő megállapodásuk hiányában évente legalább egy alkalommal összeülnek.
(2) Saját ellenőrzési stratégiájának meghatározásakor a Bizottság megjelöli azokat az operatív programokat, amelyek esetében a rendszer megfelelőségéről szóló, a 71. cikk (2) bekezdése szerint kiadott vélemény nem tartalmaz fenntartásokat, illetve ahol a fenntartásokat a korrekciós intézkedések meghozatalát követően visszavonták, ahol az ellenőrzési hatóság ellenőrzési stratégiája kielégítő, valamint ahol a Bizottság és a tagállamok ellenőrzéseinek eredményei alapján ésszerű bizonyítékot nyertek arra nézve, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményesen működnek.
(3) Az említett programok esetében a Bizottság dönthet úgy, hogy a rendszerek eredményes működésének megítélése tekintetében elsődlegesen a 62. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett véleményre támaszkodik, és saját helyszíni ellenőrzéseket kizárólag abban az esetben végez, ha bizonyítékok arra utalnak, hogy a rendszer olyan hiányosságokat mutat, amelyek érintik a Bizottság számára arra az évre igazolt költségeket, amelyre vonatkozóan a 62. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja szerinti olyan véleményt adtak, amely nem tartalmaz hiányosságokra vonatkozó fenntartásokat.
A Bizottság, amennyiben így dönt, ennek megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot. Ha hiányosságokra utaló bizonyítékok léteznek, a Bizottság megkövetelheti, hogy a tagállam a 72. cikk (3) bekezdésével összhangban végezzen ellenőrzést, vagy a 72. cikk (2) bekezdése alapján saját maga végezheti el az ellenőrzést.
3. szakasz
Arányosság az operatív programok ellenőrzése terén
74. cikk
Arányos ellenőrzési intézkedések
(1) Azon operatív programok esetében, amelyeknél az összes elszámolható közkiadás nem haladja meg a 750 millió EUR-t, és amelyeknél a közösségi társfinanszírozás mértéke nem haladja meg az összes közkiadás 40 %-át:
a) az ellenőrzési hatóság nem köteles a 62. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti ellenőrzési stratégiát benyújtani a Bizottságnak;
b) amennyiben a 71. cikk (2) bekezdésében említett, a rendszer megfelelőségére vonatkozó vélemény nem tartalmaz fenntartásokat, illetve ha a fenntartásokat a korrekciós intézkedések meghozatalát követően visszavonták, a Bizottság dönthet úgy, hogy a rendszerek eredményes működésének megítélése tekintetében elsődlegesen a 62. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett véleményre támaszkodik, és saját helyszíni ellenőrzéseket kizárólag abban az esetben végez, ha bizonyítékok arra utalnak, hogy a rendszer olyan hiányosságokat mutat, amelyek érintik a Bizottság számára arra az évre igazolt költségeket, amelyre vonatkozóan a 62. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontja szerinti olyan véleményt adtak, amely nem tartalmaz hiányosságokra vonatkozó fenntartásokat.
A Bizottság, amennyiben így dönt, ennek megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot. Ha hiányosságokra utaló bizonyítékok léteznek, a Bizottság megkövetelheti, hogy a tagállam a 72. cikk (3) bekezdésével összhangban végezzen ellenőrzést, vagy a 72. cikk (2) bekezdése alapján saját maga végezheti el az ellenőrzést.
(2) Az (1) bekezdésben említett operatív programok esetében a tagállam élhet továbbá azzal a lehetőséggel, hogy a nemzeti szabályok szerint hozza létre az alábbi feladatok elvégzésére hivatott szervezeteket és eljárásokat:
a) az irányító hatóságnak a társfinanszírozott termékeknek és szolgáltatásoknak, valamint a 60. cikk b) pontja értelmében bejelentett költségek hitelesítésével kapcsolatos feladatai;
b) az igazoló hatóságnak a 61. cikk értelmében meglévő feladatai; valamint
c) az ellenőrzési hatóságnak a 62. cikk értelmében meglévő feladatai.
Amennyiben egy tagállam ezt a lehetőséget választja, nem szükséges az 59. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja értelmében igazoló hatóságot és ellenőrzési hatóságot kijelölnie.
A 71. cikk rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
Amikor a Bizottság elfogadja a 60., 61. és 62. cikk végrehajtási szabályait, meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek nem vonatkoznak azon operatív programokra, amelyek esetében az érintett tagállam az ebben a bekezdésben említett lehetőséget választotta.
VII. CÍM
PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS
I. FEJEZET
Pénzügyi irányítás
1. szakasz
Költségvetési kötelezettségvállalások
75. cikk
Költségvetési kötelezettségvállalások
(1) Az operatív programok tekintetében a Közösség költségvetési kötelezettségvállalásait az (a továbbiakban: költségvetési kötelezettségvállalások) a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszak során minden alap és célkitűzés tekintetében éves alapon hajtják végre. Az első költségvetési kötelezettségvállalás az operatív program jóváhagyására vonatkozó bizottsági határozat elfogadása előtt történik. Az ezt követő kötelezettségvállalásokat általában minden év április 30-ig a Bizottság a 32. cikkben említett, az alapokból származó hozzájárulás odaítélésére vonatkozó határozata alapján teszi meg.
(1a) Horvátország esetében az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, illetve az ESZA-ból származó, a 2013. évre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a 28. cikk (3) bekezdésében említett határozat alapján kell megtenni, még azt megelőzően, hogy a Bizottság döntene egy elfogadott operatív program felülvizsgálatáról. A 28. cikk (3) bekezdésében említett határozat az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 75. cikke értelmében vett finanszírozási határozatnak minősül a Horvátország javára tett költségvetési kötelezettségvállalások vonatkozásában.
(1b) Az (1) bekezdéstől eltérve a II. melléklet 32. pontjában említett összegekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat 2014. június 30-ig kell megtenni.
(2) Amennyiben még nem került sor kifizetésre, a tagállam legkésőbb az n. év szeptember 30-ig kérelmezheti, hogy az operatív programoknak az 51. cikkben említett nemzeti rendkívüli tartalékhoz kapcsolódó bármilyen kötelezettségvállalását más operatív programok részére csoportosítsák át. A tagállam kérelmében meghatározza az átcsoportosításból részesülő operatív programokat.
2. szakasz
Az átutalások általános szabályai
76. cikk
A kifizetések általános szabályai
(1) Az alapokból származó hozzájárulás kifizetését a Bizottság a költségvetési előirányzatokkal összhangban teljesíti. Minden kifizetést az érintett alap legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni.
(2) A kifizetés történhet előfinanszírozás, időközi kifizetés vagy végsőegyenleg-kifizetés formájában. A kifizetés a tagállam által kijelölt szervezet részére történik.
(3) A tagállamok minden évben legkésőbb április 30-ig megküldik a Bizottság számára a folyó pénzügyi évre, valamint a következő pénzügyi évre vonatkozó, kifizetés iránti, előrelátható kérelmekkel kapcsolatos ideiglenes előrejelzéseiket.
(4) A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos, a Bizottság és a tagállamok által kijelölt hatóságok és szervezetek közötti információcsere elektronikus úton történik, a Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, e rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően. Vis maior esetén, különös tekintettel a közös számítógépes rendszer hibás működésére vagy a tartós kapcsolat hiányára, a tagállam papíralapú adathordozón is továbbíthatja költségnyilatkozatát és kifizetési kérelmét.
77. cikk
Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések kiszámításának közös szabályai
(1) Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések kiszámítása az egyes prioritási tengelyek tekintetében az adott operatív programról szóló határozatban megállapított társfinanszírozási rátának az igazoló hatóság által igazolt valamennyi költségnyilatkozatban szereplő, az adott prioritási tengely keretében említett elszámolható költségre való alkalmazásával történik.
(2) Az 53. cikk (2) bekezdésétől, az 53. cikk (4) bekezdésének második mondatától, valamint a III. mellékletben megállapított felső határoktól eltérve, az időközi kifizetések és a végső egyenleg kifizetése az egyes prioritási tengelyekre vonatkozó társfinanszírozási ráták 10 százalékpontos emelkedésének megfelelő mértékben növekszik - de a 100 %-ot nem haladhatja meg - a programozási időszak végéig benyújtott igazolt költségnyilatkozatokban újonnan bejelentett támogatható kiadások összege tekintetében, miután 21. December 2013. az adott tagállam megfelel a következő feltételek bármelyikének:
a) a 407/2010/EU tanácsi rendelet ( 20 ) alapján pénzügyi támogatás áll rendelkezésére, illetve az említett rendelet hatálybalépése előtt más euroövezeti tagállamok bocsátottak a rendelkezésére ilyen támogatást;
b) a 332/2002/EK tanácsi rendelet ( 21 ) alapján középtávú pénzügyi támogatás áll rendelkezésére;
c) az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról szóló szerződésnek megfelelően, annak hatálybalépését követően pénzügyi támogatást bocsátottak a rendelkezésére.
(3) Azon tagállam, amely igénybe kívánja venni a (2) bekezdés szerinti eltérést, írásbeli kérelmet nyújt be a Bizottsághoz 2012. február 21-ig, vagy az attól az időponttól számított két hónapon belül, amikortól kezdődően a tagállam megfelel a (2) bekezdésben említett feltételek valamelyikének.
(4) Az érintett tagállam a (3) bekezdés szerinti kérelmében indokolja az eltérés igénybevételének szükségességét a következők megállapításához szükséges információk közlésével:
a) - makrogazdasági és költségvetési helyzetére vonatkozó adatok alapján - a nemzeti hozzájáruláshoz szükséges források nem állnak rendelkezésre;
b) a kifizetések (2) bekezdésben említett megnövelése szükséges az operatív programok további végrehajtásának biztosításához;
c) a nehézségek akkor is fennállnak, ha a társfinanszírozási rátáknak a III. mellékletben meghatározott felső határait alkalmazzák;
d) az érintett tagállam teljesíti a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett feltételek valamelyikét, a megfelelő tanácsi határozatra vagy más jogi aktusra, valamint azon konkrét időpontra való hivatkozással, amelytől kezdődően a pénzügyi támogatást a tagállam rendelkezésére bocsátották.
A Bizottság ellenőrzi, hogy a benyújtott információk indokolják-e a (2) bekezdés szerinti eltérés biztosítását. A Bizottság a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kifogással élhet a benyújtott információk helytállóságával kapcsolatban.
Ha a Bizottság kifogással él a tagállam kérelmével kapcsolatban, akkor erről végrehajtási aktussal határozatot fogad el, amelyben közli indokait.
Ha a Bizottság nem él kifogással a tagállam (3) bekezdése szerinti kérelmével kapcsolatban, a kérelmet indokoltnak kell tekinteni.
(5) A tagállam a kérelmében részletesen ismerteti továbbá, hogy milyen felhasználási céllal kívánja igénybe venni a (2) bekezdés szerinti eltérést, és tájékoztatást nyújt azokról a kiegészítő intézkedésekről, amelyeket annak érdekében irányoz elő, hogy az alapokból származó finanszírozást a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás támogatására összpontosítsa, ideértve adott esetben az operatív programok módosítására vonatkozó információkat is.
(7) Az időközi kifizetések és a végső egyenleg azt követően történő kiszámításához, hogy a tagállam már nem részesül a (2) bekezdésben említett pénzügyi támogatásban, a Bizottság nem veszi figyelembe az említett bekezdéssel összhangban kifizetett megnövelt összegeket.
Ezeket az összegeket a 79. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azonban figyelembe kell venni.
(8) A (2) bekezdés alkalmazása következtében megnövelt időközi kifizetési összegeket a lehető legrövidebb időn belül az irányító hatóság rendelkezésére kell bocsátani, és azok kizárólag az operatív program végrehajtásával összefüggő kifizetésekre használhatók fel.
(9) A tagállamok a 29. cikk (1) bekezdése szerinti stratégiai jelentéstétel keretében megfelelő információkat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére az e cikk (2) bekezdése szerinti eltérés felhasználásáról, és ismertetik, hogy a támogatás megnövelt összege hogyan járult hozzá az érintett tagállamban a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításához. A Bizottság a 30. cikk (1) bekezdésében említett stratégiai jelentéstétel során figyelembe veszi ezeket az információkat.
(10) A (2) bekezdéstől eltérve az időközi kifizetéseken és a végsőegyenleg-kifizetéseken keresztüli uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a közpénzből való hozzájárulást és az operatív program engedélyezéséről szóló bizottsági határozatban az egyes prioritási tengelyek tekintetében megállapított, az alapokból származó támogatás maximális összegét.
(11) A (2)-(4) bekezdés nem alkalmazható az "európai területi együttműködés" célkitűzés alá tartozó operatív programokra.
(12) A (10) bekezdéstől eltérve az egyes prioritási tengelyek számára végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az operatív program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozat rendelkezései szerint az alapokból az egyes prioritási tengelyek számára nyújtott támogatás maximális összegének 10 %-át. Ugyanakkor azonban, a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a közpénzből való bejelentett hozzájárulást és az operatív program engedélyezéséről szóló bizottsági határozat rendelkezései szerint az egyes alapokból az egyes operatív programok számára nyújtott támogatás maximális összegét.
78. cikk
Költségnyilatkozat
(1) Valamennyi költségnyilatkozat minden egyes prioritási tengely tekintetében, az 56. cikknek megfelelően, tartalmazza a kedvezményezettek által a műveletek végrehajtásakor kifizetett elszámolható költségek teljes összegét, valamint az ehhez kapcsolódó, a közpénzből való hozzájárulásra vonatkozó feltételeknek megfelelően a kedvezményezetteknek kifizetett vagy kifizetendő közpénzből való közhozzájárulást. A kedvezményezettek által kifizetett költségeket igazolt számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni. Az egyes alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben szereplő eltérő rendelkezés hiányában a kedvezményezettek által kifizetett költségeket igazolt számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni.
A kizárólag a Szerződés 87. cikke értelmében biztosított támogatási konstrukciók tekintetében azonban az előző albekezdésben megállapított feltételeken túlmenően a költségnyilatkozatban szereplő költségeknek megfelelő közpénzből való hozzájárulást a támogatást nyújtó szervezetnek kell kifizetnie a kedvezményezettek számára.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Szerződés 87. cikke értelmében vett állami támogatások tekintetében a költségnyilatkozatok magukban foglalhatják a kedvezményezetteknek a támogatást nyújtó szervezetek által fizetett előlegeket, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) az előleg megadása valamely tagállamban alapított bank vagy egyéb pénzügyi intézmény által biztosított garanciától függ;
c) az előleget a projekt végrehajtása során a kedvezményezettek által fizetett kiadásoknak kell fedeznie, és azt nyugtázott számlákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni az előleg kifizetésétől számított legkésőbb három éven belül vagy - amennyiben ez hamarabbi időpont - 2015. december 31-ig; amennyiben erre nem kerül sor, a következő költségnyilatkozatot ennek megfelelően kell helyesbíteni. Horvátország esetében az előleget a projekt végrehajtása során a kedvezményezettek által fizetett kiadásoknak kell fedeznie, és azt nyugtázott számlákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni az előleg kifizetésétől számított legkésőbb három éven belül vagy - amennyiben ez hamarabbi időpont - 2016. december 31-ig; amennyiben erre nem kerül sor, a következő költségnyilatkozatot ennek megfelelően kell helyesbíteni.
Az állami intézmények vagy maga a tagállam által garanciaként működtetett mechanizmust az első albekezdés a) pontjában említett garanciával egyenértékűnek kell tekinteni.
(3) A költségnyilatkozatokban minden operatív program tekintetében meg kell határozni az átmeneti támogatásban részesülő régiókkal kapcsolatos bekezdésben említett elemeket.
(4) Amennyiben a Bizottság a 41. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában elutasítja a valamely nagyprojekthez való pénzügyi hozzájárulását, a bizottsági határozat elfogadását követő költségnyilatkozatot ennek megfelelően kell módosítani.
(5) Ha az alapokból származó hozzájárulást az 53. cikk (1) bekezdésére hivatkozva a közkiadásokra vonatkoztatva számítják ki, a közkiadásoktól eltérő kiadásokra vonatkozó információ nem érinti a kifizetési kérelem alapján kiszámított fizetendő összeget.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 44. cikkben meghatározott pénzügyi konstrukciók tekintetében a költségnyilatkozat magában foglalja az ilyen alapok vagy holdingalapok létrehozására vagy az azokhoz történő hozzájárulásként kifizetett összes költséget.
Mindazonáltal az operatív program részleges vagy végső lezárásakor az elszámolható költségek a következők összességét jelentik:
a) városfejlesztési alapokból a köz- és magánszféra-partnerségekbe, vagy integrált városfejlesztési tervekbe tartozó egyéb projektekbe történő beruházás céljából kifizetett összegek; vagy
b) a fent említett valamennyi alapból vállalkozásokba történő beruházásra irányuló kifizetések; vagy
c) a nyújtott garanciák, beleértve a garanciaalapokból garanciaként lekötött összegeket; és
d) elszámolható irányítási költségek vagy díjak; és
e) az olyan alapokból vagy egyéb ösztönző rendszerekből származó visszafizetendő beruházásokhoz nyújtott hitelek vagy garanciák, amelyek hitelt, a visszafizetendő beruházásokhoz garanciákat vagy ezekkel egyenértékű eszközöket biztosítanak az energiahatékonysághoz és a megújuló energia épületekben - beleértve a meglévő lakásállományt is - történő felhasználásához.
A társfinanszírozási arányt alkalmazni kell a kedvezményezett által fizetett elszámolható költségekre.
A vonatkozó költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell.
(7) Az operatív programokból a 44. cikkben meghatározott alapokba történő kifizetésekből származó kamatot az alábbiak valamelyikének finanszírozására kell felhasználni:
a) városfejlesztési alapok esetében városfejlesztési projektek;
b) pénzügyi konstrukciók kis- és középvállalkozások számára;
c) a visszafizetendő beruházásokhoz hiteleket, garanciákat vagy ezekkel egyenértékű eszközöket nyújtó alapok vagy egyéb ösztönző rendszerek esetében az energiahatékonyság és a megújuló energia épületekben - beleértve a meglévő lakásállományt is - történő felhasználása
A 44. cikkben meghatározott alapokból végzett beruházásokból a művelethez visszajuttatott, vagy a garanciák lehívását követően megmaradt forrásokat az érintett tagállamok illetékes hatóságai városfejlesztési projektek vagy kis- és középvállalkozások javára, vagy az energiahatékonyságra és a megújuló energia épületekben - beleértve a meglévő lakásállományt is - történő felhasználása céljából használják fel.
78a. cikk
A költségnyilatkozatban a pénzügyi konstrukciókra és a kedvezményezetteknek állami támogatás keretében kifizetett előlegekre vonatkozóan kötelezően feltüntetendő további információk
A Bizottság részére benyújtandó minden egyes költségnyilatkozatban a V. mellékletben meghatározott formában meg kell adni a költségnyilatkozatban szereplő kiadások teljes összegével kapcsolatos következő információt:
a) a 44. cikkben meghatározott és a 78. cikk (6) bekezdésében szereplő pénzügyi konstrukciók tekintetében az ilyen alapok vagy holdingalapok létrehozására vagy az azokhoz való hozzájárulásként kifizetett kiadások teljes összegét;
b) az állami támogatásokkal kapcsolatban a 78. cikk (2) bekezdése értelmében kifizetett előlegek tekintetében a kedvezményezettek számára a támogatást nyújtó szervezet által előlegek formájában kifizetett kiadások teljes összegét és a hozzájuk kapcsolódóan közpénzből fizetett hozzájárulást.
79. cikk
Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések halmozódása
(1) Az előfinanszírozás és a teljesített időközi kifizetések halmozott összege nem lépheti túl az alapok operatív programhoz való hozzájárulásának 95 %-át.
(2) E felső határérték elérését követően az igazoló hatóság - legkésőbb az n+1. év február végéig - továbbra is továbbítja a Bizottságnak az n. év december 31-én igazolt költségnyilatkozatokat, valamint az év során az egyes alapok számára visszatérített összegeket.
80. cikk
A kedvezményezettek számára teljesített kifizetések teljessége
A tagállamok meggyőződnek arról, hogy a kifizetések teljesítéséért felelős szervezetek biztosítják, hogy a kedvezményezettek a közhozzájárulás teljes összegét a lehető leghamarabb és teljes egészében megkapják. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.
81. cikk
Az euro használata
(1) A tagállamok által benyújtott operatív programokban megállapított összegeket, az igazolt költségnyilatkozatokat, a kifizetési kérelmeket, valamint az éves és záró végrehajtási jelentésben említett költségeket euróban kell megadni.
(2) Az operatív programokról szóló bizottsági határozatokban szereplő összegeket, valamint a bizottsági kötelezettségvállalások és kifizetések összegét euróban kell kifejezni és átutalni.
(3) Azok a tagállamok, amelyek a kifizetési kérelem időpontjában még nem vezették be az eurót fizetőeszközként, a nemzeti pénznemben felmerült költségek összegét átszámítják euróra. Az említett összeget a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az érintett operatív program igazoló hatósága a költséget elkönyvelte. Ezt az árfolyamot a Bizottság minden hónapban elektronikus úton közzéteszi.
(4) Amikor egy tagállam bevezeti az eurót, az előző bekezdésben megállapított átszámítási eljárást továbbra is alkalmazni kell valamennyi olyan költségre, amelyet az igazoló hatóság a nemzeti pénznem és az euro közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését megelőzően könyvelt el.
3. szakasz
Előfinanszírozás
82. cikk
Kifizetés
(1) Valamennyi operatív program részére az alapokból történő hozzájárulás jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatot követően a Bizottság a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó egyszeri előfinanszírozási összeget utal át a tagállam által kijelölt szervezetnek.
Az előfinanszírozási összeget különböző részletekben fizetik ki, a következők szerint:
a) az EU-hoz 2004. május 1-je előtt csatlakozott tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 2 %-a, 2008-ban az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 2,5 %-a;
b) az EU-hoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 2 %-a, 2008-ban az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 4 %-a;
c) amennyiben az operatív program az "európai területi együttműködési" célkitűzés alá esik és a részt vevő tagállamok közül legalább egy 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott az Európai Unióhoz, 2007-ben az operatív programhoz az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott hozzájárulás 2 %-a, 2008-ban az operatív programhoz az ERFA-ból nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz az ERFA-ból nyújtott hozzájárulás 4 %-a;
d) Az EU-hoz 2004. május 1-je előtt csatlakozott tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2 %-a, 2008-ban az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 3 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2,5 %-a;
e) Az EU-hoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében 2007-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2,5 %-a, 2008-ban az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 4 %-a és 2009-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 4 %-a;
f) azon tagállamok esetében, amelyek 2009-ben a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelettel ( 22 ) összhangban hitelt kaptak, vagy amelyek GDP-je 2009-ben 2008-hoz képest reálértéken több mint 10 %-kal csökkent: 2010-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2 %-a és az ESZA-ból nyújtott hozzájárulás 4 %-a.
A második albekezdés f) pontjában említett kritériumok alkalmazása céljából a GDP-adatok a 2009. novemberben közzétett közösségi statisztikákon ( 23 ) alapulnak.
(1a) Horvátország esetében a 71. cikk (2a) bekezdésében említett jelentés elfogadását követően és a 75. cikk (1a) bekezdésében említett vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat követően a 2007-2013 közötti időszak hátralévő részére egyszeri előfinanszírozási összeg kerül kifizetésre egy részletben, amely az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 30 %-át és a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 40 %-át teszi ki.
(2) A tagállam által kijelölt szervezet az előfinanszírozásként kifizetett teljes összeget visszatéríti a Bizottság részére, amennyiben az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi átutalásától számított huszonnégy hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem az operatív program keretében.
Az ilyen jellegű visszatérítés nem vonatkozik az alapból az operatív program számára nyújtott teljes hozzájárulásra.
83. cikk
Kamatok
Az előfinanszírozásból keletkező bármilyen kamatot - amelyet a tagállam számára nemzeti közpénzből való hozzájárulási forrásnak kell tekinteni - az érintett operatív program számára kell elkönyvelni, és az operatív program végső lezárásakor be kell jelenteni a Bizottságnak.
84. cikk
Kivezetés a számlákból
Az operatív program lezárásakor az előfinanszírozásként átutalt összeget e rendelet 89. cikkével összhangban teljesen ki kell vezetni a Bizottság számláiból.
4. szakasz
Időközi kifizetések
84. cikk
Időközi kifizetések
Minden operatív program esetében időközi kifizetésekre kerül sor. Az első időközi kifizetést a 71. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell teljesíteni.
86. cikk
A kifizetési kérelmek elfogadhatósága
(1) A Bizottság általi minden egyes időközi kifizetés az alábbi feltételek teljesítésétől függ:
a) a Bizottság részére, a 78. cikkel összhangban, előzetesen kifizetési kérelmet és költségnyilatkozatot küldtek;
b) a Bizottság által az egyes prioritási tengelyek tekintetében a teljes időszak alatt kifizetett összeg nem haladja meg az operatív program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatban megállapított, az alapokból nyújtandó támogatás maximális összegét;
c) az irányító hatóság a 67. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban megküldte a Bizottság számára a legutóbbi éves végrehajtási jelentést;
d) a Bizottság nem nyilvánított a Szerződés 226. cikke szerinti jogsértésre vonatkozó, indokolással ellátott véleményt azon művelet(ek) tekintetében, amely(ek)hez a kérdéses kifizetési kérelemben bejelentett költség kapcsolódik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett egy vagy több feltétel nem teljesül, a Bizottság egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamot és az igazoló hatóságot annak érdekében, hogy azok megtehessék a helyzet orvoslásához szükséges lépéseket.
87. cikk
A kifizetési kérelmek benyújtásának napja és a fizetési késedelem
(1) Az igazoló hatóság meggyőződik arról, hogy valamennyi operatív program esetében az időközi kifizetési kérelmeket összegyűjtve, és amennyiben lehetséges, évente három alkalommal elküldik a Bizottság számára. A Bizottság abban az esetben teljesíti az adott évben a kifizetést, ha a kifizetési kérelmet legkésőbb október 31-ig benyújtották.
(2) A rendelkezésre álló finanszírozásra is figyelemmel, és amennyiben nem került sor a kifizetéseknek a 92. cikk szerinti felfüggesztésére, a Bizottság az időközi kifizetést legkésőbb a 86. cikkben említett fenti feltételeknek megfelelő kifizetési kérelem nyilvántartásba vételének napjától számított két hónapon belül teljesíti.
5. szakasz
A program lezárása és a végső egyenleg kifizetése
88. cikk
Részleges lezárás
(1) Az operatív programok a tagállam által meghatározandó időszakokban részlegesen lezárhatók.
A részleges lezárás olyan műveletekre vonatkozik, amelyek az előző év december 31-ig befejeződtek. E rendelet alkalmazásában egy művelet akkor tekintendő befejezettnek, ha a körébe tartozó tevékenységeket ténylegesen elvégezték, és a kedvezményezettek valamennyi költségét, valamint a vonatkozó közpénzből való hozzájárulást kifizették.
(2) A részleges lezárás feltétele, hogy a tagállam az adott év december 31-ig megküldje a Bizottságnak az alábbiakat:
a) az (1) bekezdésben említett műveletekre vonatkozó költségnyilatkozat;
b) a részleges zárónyilatkozat, a 62. cikk (1) bekezdése d) pontjának iii. alpontjával összhangban.
(3) A 98. és 99. cikkel összhangban végzett, részlegesen lezárt műveletre vonatkozó valamennyi pénzügyi korrekció nettó pénzügyi korrekció.
Amennyiben azonban a tagállam a részleges zárónyilatkozatban szereplő műveletet érintő szabálytalanságra derít fényt, a 98. cikk (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni. A (2) bekezdés a) pontjában említett költségnyilatkozatot megfelelően ki kell igazítani.
89. cikk
A végső egyenleg kifizetésének feltételei
(1) A Bizottság az alábbi feltétekkel fizeti ki a végső egyenleget:
a) a tagállam 2017. március 31-ig elküldte a következő dokumentumokat tartalmazó kifizetési kérelmeket:
i. a végsőegyenleg-kifizetési kérelem és a 78. cikk szerinti költségnyilatkozat;
ii. az operatív programról szóló záró végrehajtási jelentés, a 67. cikkben meghatározott információkat is beleértve;
iii. a 62. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett zárónyilatkozat; valamint
b) a Bizottság nem adott a Szerződés 226. cikke szerinti jogsértésre vonatkozó, indokolással ellátott véleményt azon művelet(ek) tekintetében, amely(ek)hez a kérdéses kifizetési kérelemben bejelentett költség kapcsolódik.
Horvátország esetében az a) pont i-iii. alpontjában felsorolt dokumentumokat tartalmazó kifizetési kérelmet 2018. március 31-ig kell elküldeni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett bármely dokumentumot nem küldik el a Bizottság számára, az a 93. cikknek megfelelően a záróegyenleg tekintetében a kötelezettségvállalás automatikus visszavonását eredményezi.
(3) A Bizottság az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett zárónyilatkozat átvételétől számított öt hónapon belül tájékoztatja a tagállamot a nyilatkozat tartalmával kapcsolatos véleményéről. Ha a Bizottság öt hónapos határidőn belül nem tesz észrevételeket, a zárónyilatkozatot elfogadottnak kell tekinteni.
(4) A rendelkezésre álló pénzeszközökre is figyelemmel a Bizottság a következő időpontok közül a későbbit követő negyvenöt napon belül átutalja a záróegyenleget:
a) az az időpont, amikor a 67. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadja a zárójelentést; és
b) az az időpont, amikor elfogadja az e cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett zárónyilatkozatot.
(5) A (6) bekezdés sérelme nélkül a záróegyenlegre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás a kifizetéstől számított tizenkét hónap elteltével automatikusan visszavonásra kerül. Az operatív program lezárásának időpontja az alábbi három esemény közül a legkorábban bekövetkezőt jelenti:
a) az (1) bekezdésben említett dokumentumok alapján a Bizottság által meghatározott végsőegyenleg-kifizetés;
b) a Bizottság által a tagállam részére az operatív program tekintetében jogosulatlanul átutalt összegekre vonatkozó terhelési értesítés megküldése;
c) a záróegyenlegre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás automatikus visszavonása.
A Bizottság két hónapos határidőn belül tájékoztatja a tagállamot az operatív program lezárásának időpontjáról.
(6) A Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések eredményeitől függetlenül a Bizottság által az operatív programra teljesített végsőegyenleg-átutalás az átutalás napjától számított kilenc hónapon belül, illetve - amennyiben a tagállamnak negatív egyenleget kell visszatérítenie - a terhelési értesítés kibocsátásának napjától számított kilenc hónapon belül módosítható. A záróegyenleg módosítása nem érinti az operatív program lezárásának (5) bekezdés szerinti időpontját.
90. cikk
A rendelkezésre álló dokumentumok
(1) A Szerződés 87. cikke értelmében vett állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság biztosítja, hogy az érintett operatív program költségeire és ellenőrzéseire vonatkozó valamennyi alátámasztó dokumentum a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére álljon az alábbi ideig:
a) az operatív programnak a 89. cikk (5) bekezdésében meghatározott lezárását követő három év;
b) a (2) bekezdésben említett műveletek költségeire és ellenőrzéseire vonatkozó dokumentumok esetében a részleges lezárás évét követő három év.
Ezek az időtartamok bírósági eljárás esetében vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakadnak.
(2) Az irányító hatóság a Bizottság kérelmére rendelkezésre bocsát egy listát az olyan befejezett műveletekről, amelyeket a 88. cikk értelmében részlegesen lezártak.
(3) A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni.
6. szakasz
A fizetési határidő megszakítása és a kifizetések felfüggesztése
91. cikk
A fizetési határidő megszakítása
(1) A fizetési határidőt az 1605/2002/EK, Euratom rendelet értelmében a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő legfeljebb hat hónapra megszakíthatja az alábbi esetekben:
a) valamely nemzeti vagy közösségi ellenőrzési szervezet jelentésében az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének súlyos hiányosságaira utaló bizonyítékok találhatók;
b) a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután olyan információ jutott a tudomására, amely szerint valamely igazolt költségnyilatkozatban szereplő költség nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik.
(2) A tagállamot és az igazoló hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a kifizetésmegszakításának okairól. A megszakítás időtartama a szükséges intézkedések tagállamok általi meghozatalát követően véget ér.
92. cikk
A kifizetések felfüggesztése
(1) A prioritási tengelyek vagy programok szintjén a Bizottság részben vagy egészben felfüggesztheti az időközi kifizetéseket, amennyiben:
a) a program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amely érinti a kifizetések igazolására vonatkozó eljárás megbízhatóságát, és amelyre nézve nem hoztak korrekciós intézkedéseket; vagy
b) egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő költség olyan súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik, amelyet nem korrigáltak; vagy
c) egy tagállam súlyosan megsértette a 70. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében fennálló kötelezettségeit.
(2) A Bizottság akkor határozhat az időközi kifizetések részben vagy egészben történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy az két hónapon belül megtegye észrevételeit.
(3) A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben az időközi kifizetések felfüggesztését, amikor a tagállam meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő, szükséges intézkedéseket. Amennyiben a tagállam nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság olyan határozatot hozhat, hogy a 99. cikkel összhangban, részben vagy egészben megszünteti az operatív programhoz nyújtott közösségi hozzájárulást.
7. szakasz
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása
93. cikk
Elvek
(1) A Bizottság automatikusan visszavonja az operatív programra vonatkozó, a második albekezdéssel összhangban kiszámított összeg bármely részét, amelyet nem használtak fel az előfinanszírozás vagy az időközi kifizetések teljesítésére, vagy amelyre - a (2) bekezdésben említettek kivételével - a programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig nem küldtek a 86. cikknek megfelelően kifizetési kérelmet.
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásához a Bizottság az összeget úgy számítja ki, hogy a 2007-es pénzügyi évre szóló teljes éves hozzájárulással kapcsolatos éves költségvetési kötelezettségvállalás egyhatodát hozzáadja a 2008-2013-as pénzügyi évekre vonatkozó egyes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz.
(2) A III. mellékletben felsorolt azon tagállamok esetében, amelyeknek a GDP-je 2001 és 2003 között az EU-25 ugyanezen időszakban mért átlagos GDP-jének 85 %-a alatt volt, az (1) bekezdésben említett határidő az operatív programokra vonatkozó, 2007 és 2010 között tett éves költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik év december 31.
Ezt a határidőt kell alkalmazni az olyan operatív programra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalásra 2007-2010-ig, amely az "európai területi együttműködés" célkitűzés alá tartozik, ha a részt vevő országok közül legalább az egyik az első albekezdésben említett tagállamok közé tartozik.
(2a) Az (1) bekezdés első albekezdésétől és a (2) bekezdéstől eltérően a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására megállapított határidő nem alkalmazandó a 2007. évi teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalásra.
(2b) Az (1) bekezdés első albekezdésétől és a (2) bekezdéstől eltérően azon tagállamok esetében, amelyek kohéziós politikához kapcsolódó támogatási összegei a 2007-2013-as időszak reálértéken mért szintjének 110 %-ában kerültek meghatározásra a 2014-2020 közötti programozási időszakban, az (1) bekezdésben említett határidő az operatív programokra vonatkozó, 2007 és 2012 között tett éves költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik év december 31.
(3) A kötelezettségvállalások 2015. december 31-én még mindig nyitott része automatikusan visszavonásra kerül, ha a Bizottság 2017. március 31-ig nem kap erre vonatkozóan elfogadható kifizetési kérelmet.
Az első albekezdés nem sérti a (2b) bekezdésében megállapított határidőnek a 2012. évi költségvetési kötelezettségvállalásra történő alkalmazását a szóban forgó bekezdésben említett tagállamok esetében.
(3a) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően, Horvátország esetében a Bizottság az (1) bekezdésben foglalt visszavonási mechanizmust a következőképpen fogja alkalmazni:
i. a 2010. évi kötelezettségvállalások még nyitott része vonatkozásában megállapított határidő 2013. december 31.;
ii. a 2011. évi kötelezettségvállalások még nyitott része vonatkozásában megállapított határidő 2014. december 31.;
iii. a 2012. évi kötelezettségvállalások még nyitott része vonatkozásában megállapított határidő 2015. december 31.;
iv. a 2013. évi kötelezettségvállalások 2016. december 31-én még nyitott része automatikusan visszavonásra kerül, ha a Bizottság 2018. március 31-ig nem kap erre vonatkozóan elfogadható kifizetési kérelmet.
(4) Amennyiben ez a rendelet 2007. január 1. után lép hatályba, azon időszak, amelyet követően a kötelezettségvállalás az (1) bekezdésben említettek szerint először automatikusan visszavonható, az első kötelezettségvállalás tekintetében meghosszabbodik a 2007. január 1. és az első költségvetési kötelezettségvállalás időpontja közötti hónapok számával.
94. cikk
Megszakítási időszak nagyprojektek és támogatási konstrukciók esetén
(1) Ha a tagállam a 40. cikkben meghatározott összes követelménynek megfelelő nagyprojekt pályázatot nyújt be, az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás által esetlegesen érintett összegek csökkennek az ilyen nagyprojektek által érintett éves összegekkel.
Ha a Bizottság határozatot hoz egy támogatási konstrukció engedélyezéséről, az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás által esetlegesen érintett összegek csökkennek az ilyen támogatási konstrukciók által érintett éves összegekkel.
(2) Az (1) bekezdésben említett éves összegek esetében az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás 93. cikkben említett határidejének kiszámításakor a kezdő időpontot az ilyen nagyprojektek vagy támogatási konstrukciók engedélyezéséhez szükséges későbbi határozat elfogadásának időpontja jelenti.
95. cikk
Megszakítási időszak bírósági eljárások és államigazgatási eljárásban történt fellebbezések esetén
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása által esetlegesen érintett összeget csökkenteni kell azokkal az összegekkel, amelyeket az igazoló hatóság bírósági eljárás vagy államigazgatási eljárásban halasztó hatályú fellebbezés által felfüggesztett tevékenység miatt nem tudott bejelenteni a Bizottságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállam a 93. cikk szerint a költségvetési kötelezettségvállalást követő második vagy harmadik év december 31-ig megküldi a Bizottságnak az indokolását.
A kötelezettségvállalásnak a 2015. december 31-én még nyitott része tekintetében a 93. cikk (3) bekezdésében említett határidőt az érintett műveletekkel kapcsolatos összegekre vonatkozóan ugyanilyen feltételekkel kell megszakítani.
Az első és a második bekezdéstől eltérve, Horvátország esetében a 93. cikk (3a) bekezdésében említett határidőket az érintett műveletekkel kapcsolatos összegekre vonatkozóan az e cikk első bekezdésében meghatározott feltételekkel kell megszakítani.
A fent említett csökkentés egyszer kérhető abban az esetben, ha a felfüggesztés legfeljebb egy évig tartott, vagy többször kérhető a művelet végrehajtását felfüggesztő bírósági vagy államigazgatási határozat és a végleges bírósági vagy államigazgatási határozat között eltelt évekre.
96. cikk
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása alóli kivételek
A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:
a) a költségvetési kötelezettségvállalásnak az a része, amelyre vonatkozóan kifizetési kérelmet nyújtottak be, a Bizottság azonban ennek visszatérítését a 93. cikkben meghatározottak szerint, valamint a 91. és 92. cikkel összhangban a költségvetési kötelezettségvállalást követő második vagy harmadik év december 31-én megszakította vagy felfüggesztette. Amikor a megszakítást vagy a felfüggesztést eredményező probléma megoldódott, az automatikus visszavonás szabályát a költségvetési kötelezettségvállalás érintett részére kell alkalmazni;
b) a költségvetési kötelezettségvállalásnak az a része, amelyre benyújtottak kifizetési kérelmet, de amely visszatérítésének maximális értékét behatárolták, különösen költségvetési források hiánya miatt;
c) a költségvetési kötelezettségvállalásnak azon része, amelyre vonatkozóan az operatív program végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett elfogadható kifizetési kérelmet benyújtani. A vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak bizonyítaniuk kell a vis maior által az operatív program végrehajtására részben vagy egészben gyakorolt közvetlen hatásokat.
97. cikk
Az eljárás
(1) A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamot és az érintett hatóságokat a 93. cikkben említett automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás alkalmazásának eshetőségéről. A Bizottság tájékoztatja a tagállamot és az érintett hatóságokat a birtokában lévő információkból adódó automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás összegéről.
(2) A tagállamnak két hónapja van az említett tájékoztatás kézhezvételétől számítva arra, hogy egyetértsen az összeggel vagy beterjessze észrevételeit. A Bizottság a 93. cikkben megállapított határidőtől számított kilenc hónapon belül hajtja végre az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonást.
(3) Az alapnak az operatív programhoz való hozzájárulását az érintett évre vonatkozóan csökkenteni kell az automatikusan visszavont kötelezettségvállalás összegével. A tagállam a kötelezettségvállalás visszavonásától számított két hónapon belül felülvizsgált pénzügyi tervet készít, amelyben a csökkentett támogatási összeget az operatív program egy vagy több prioritási tengelyére vetíti. Ennek elmulasztása esetén a Bizottság arányosan csökkenti az egyes prioritási tengelyekhez allokált összegeket.
II. FEJEZET
Pénzügyi korrekciók
1. szakasz
A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók
98. cikk
A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók
(1) Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a műveletek vagy operatív programok végrehajtásának, illetve ellenőrzésének jellegét vagy feltételeit érintő minden jelentősebb változás megállapítása nyomán történő fellépés, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése.
(2) A tagállamok elvégzik a műveletek vagy az operatív programok esetében feltárt egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalanságokkal kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által elvégzett korrekciók az operatív programnak nyújtott közpénzből való hozzájárulásnak részben vagy egészben történő törlését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok természetét és súlyosságát, valamint az alapot ért pénzügyi veszteséget.
Az alapokból ilyen módon felszabaduló forrásokat a tagállam a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel összhangban 2015. december 31-éig újra felhasználhatja az érintett operatív programra.
Horvátország az alapokból ilyen módon felszabaduló forrásokat 2016. december 31-ig használhatja fel újra.
(3) A (2) bekezdéssel összhangban megszüntetett hozzájárulás nem használható fel újra a korrekció tárgyát képező művelet vagy műveletek számára, sem pedig - amennyiben a pénzügyi korrekció a rendszerből adódó szabálytalanság miatt szükséges - az olyan műveletek esetében, amelyek részben vagy egészben abba a prioritási tengelybe tartoznak, ahol a rendszerből adódó szabálytalanság előfordult.
(4) Rendszerből adódó szabálytalanság esetében a tagállam valamennyi valószínűleg érintett műveletre kiterjeszti a vizsgálatait.
2. szakasz
A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók
99. cikk
A korrekció feltételei
(1) A Bizottság valamely operatív programhoz nyújtott közösségi hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével pénzügyi korrekciót hajthat végre, amennyiben a szükséges vizsgálatokat követően az alábbiakat állapítja meg:
a) a program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja a program számára már korábban kifizetett közösségi hozzájárulást;
b) valamely igazolt költségnyilatkozatban szereplő költség szabálytalan, és ezt a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem helyesbítette;
c) valamely tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette a 98. cikkben foglalt kötelezettségeit.
(2) A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, figyelembe véve a szabálytalanság rendszerszerű természetét az átalány- vagy extrapolált kiigazítás alkalmazásának eldöntése érdekében.
(3) A Bizottság a korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi a szabálytalanság természetét és súlyosságát, valamint az érintett operatív programban feltárt hiányosságok nagyságát és pénzügyi hatásait.
(4) Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei által megállapított tények alapján alakítja ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit az érintett tagállam által a 98. cikk (2) bekezdése alapján meghozott intézkedéseknek, a 70. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott jelentéseknek és a tagállam válaszainak megvizsgálása alapján vonja le.
(5) Amennyiben valamely tagállam nem tesz eleget a 15. cikk (4) bekezdésében említett kötelezettségeinek, a Bizottság a kötelezettség elmulasztásának mértékétől függő pénzügyi korrekciót hajthat végre az érintett tagállamnak nyújtott, strukturális alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő visszavonásával.
Az ebben a bekezdésben említett pénzügyi korrekció mértékét a Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, e rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok állapítják meg.
100. cikk
Az eljárás
(1) A Bizottság a pénzügyi korrekcióról szóló határozat meghozatalát megelőzően azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot előzetes következtetéseiről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.
Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia - az érintett dokumentumok átvizsgálása révén - annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság értékelésénél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az ilyen vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az első albekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.
(2) A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) bekezdésben említett határidőn belül benyújtott valamennyi bizonyítékot.
(3) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság ideiglenes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, ahol a két fél a partnerségen alapuló együttműködés keretében erőfeszítést tesz arra, hogy megegyezzen az észrevételek és az azokból levonandó következtetések tekintetében.
(4) Megegyezés esetén a tagállam a 98. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően újra felhasználhatja az érintett közösségi alapokat.
(5) Megegyezés hiányában a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül határoz a pénzügyi korrekcióról, figyelembe véve az eljárás folyamán benyújtott valamennyi információt és észrevételt. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság által küldött meghívás időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.
101. cikk
A tagállamok kötelezettségei
A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekció nem érinti a tagállamoknak az e rendelet 98. cikkének (2) bekezdése szerinti visszafizettetésre vonatkozó kötelezettségét, valamint az állami támogatás visszafizettetésére vonatkozóan a Szerződés 87. cikke és az EK-Szerződés 88. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet ( 24 ) 14. cikke értelmében fennálló kötelezettségét sem.
102. cikk
Visszafizetés
(1) Az Európai Unió általános költségvetésébe teljesítendő visszafizetést az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkével összhangban kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpontig kell teljesíteni. Az esedékesség az utasítás kiadását követő második hónap utolsó napja.
(2) Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatláb másfél százalékponttal haladja meg azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank az irányadó refinanszírozási műveletekre az esedékesség napja szerinti hónap első munkanapján alkalmaz.
VIII. CÍM
BIZOTTSÁGOK
I. FEJEZET
Az alapok koordinációs bizottsága
103. cikk
A bizottság eljárása
(1) A Bizottság munkáját az alapok koordinációs bizottsága (a továbbiakban: az alapok koordinációs bizottsága) segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.
(4) Az alapok koordinációs bizottsága elfogadja eljárási szabályzatát.
(5) Az EBB és az EBA egy-egy szavazati joggal nem rendelkező képviselőt nevez ki.
II. FEJEZET
A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság
104. cikk
A Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság
(1) A Bizottság munkáját Szerződés 147. cikke alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. A bizottságot minden egyes tagállamból a kormánynak, a munkáltatók szervezeteinek és a munkavállalók szervezeteinek egy-egy képviselője alkotja. A Bizottságnak a bizottság elnöki feladataiért felelős tagja ezt a hatáskört átruházhatja a Bizottság egy magas beosztású tisztviselőjére.
(2) Az (1) bekezdésben említett egyes kategóriákban minden tagállam egy-egy képviselőt és egy-egy póttagot jelölhet. Valamelyik tag távolléte esetén a póttag automatikusan jogosult az eljárásban való részvételre.
(3) A tagokat és a póttagokat a Bizottság javaslata alapján hároméves időtartamra a Tanács nevezi ki. A tagok és a póttagok újra kinevezhetők. A Tanács a bizottság összetétele tekintetében az egyes érintett kategóriák igazságos képviseletének biztosítására törekszik. Az EBB és az EBA az őket érintő napirendi pontok esetén szavazati joggal nem rendelkező képviselőt nevezhet ki.
(4) A bizottság:
a) véleményt ad e rendelet végrehajtási szabályairól;
b) az ESZA által nyújtott támogatás esetén véleményt ad a programozásról szóló bizottsági határozatok tervezetéről;
c) konzultációra kérendő fel, amikor - az ESZA által nyújtott támogatás esetén - a 45. cikkben említett technikai segítségnyújtási intézkedések kategóriáinak kérdésével és egyéb olyan, az ESZA-ra vonatkozó kérdésekkel foglalkozik, amelyek hatással vannak a foglalkoztatási, képzési és társadalmi befogadási stratégiák uniós szintű végrehajtására.
(5) A Bizottság a (4) bekezdésben említettektől eltérő kérdésekről is konzultálhat a bizottsággal.
(6) A bizottság által adott vélemények elfogadásához az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségére van szükség. A Bizottság tájékoztatja a bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményeit.
IX. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
105. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a rendelet nem érinti a 2052/88/EGK ( 25 ), a 4253/88/EGK ( 26 ), az 1164/94/EK ( 27 ) és az 1260/1999/EK rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2006. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján - amely következésképpen ezt követően erre a támogatásra, illetve projektekre azok lezárásáig alkalmazandó - a Bizottság által jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt folytatását vagy módosítását, beleértve a részleges vagy teljes megszüntetését is.
(2) Az operatív programokról szóló határozathozatal során a Bizottság figyelembe vesz minden olyan, a Tanács vagy a Bizottság által e rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatást vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projektet, amely ezen operatív programok időtartama során pénzügyi következményekkel jár.
(3) Az 1260/1999/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdésétől, 32. cikkének (4) bekezdésétől és 37. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a Bizottság által 2000. január 1. és 2006. december 31. között jóváhagyott, az ERFA vagy az ESZA által társfinanszírozott támogatásra lekötött olyan részösszegeket, amelyek esetében a ténylegesen kifizetett költségekről szóló igazolt nyilatkozatot, a záró végrehajtási jelentést és az említett rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett nyilatkozatot nem küldték el a Bizottság számára az alapokból való hozzájárulást engedélyező határozatban megállapított, az elszámolhatóság végső határidejétől számított 15 hónapon belül, a Bizottság az említett határidőt követő 6 hónapon belül automatikusan visszavonja, aminek következtében a jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni.
A bírósági eljárás vagy államigazgatási eljárásban halasztó hatályú fellebbezés következtében felfüggesztett műveletekre vagy programokra vonatkozó összegeket az automatikusan visszavonandó összegek kiszámításakor nem kell figyelembe venni.
105a. cikk
A Horvátország csatlakozását követő különös rendelkezések
(1) A Horvátország csatlakozásának időpontjában az 1085/2006/EK rendelet alapján már jóváhagyott programokat és nagyprojekteket, amelyeknek a végrehajtása ezen időpontig nem fejeződött be, úgy kell tekinteni, mint amelyeket a Bizottság e rendelet szerint jóváhagyott, az 1085/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontjában említett alkotóelemek szerint jóváhagyott programok kivételével.
Ezenfelül kivételt képeznek még az 1085/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett alkotóelem hatálya alá tartozó alábbi programok:
a) az IPA keretében megvalósuló, az Adriai-tenger térségére vonatkozó határokon átnyúló együttműködési program;
b) a "Horvátország-Bosznia-Hercegovina" határokon átnyúló program;
c) a "Horvátország-Montenegró" határokon átnyúló program;
d) a "Horvátország-Szerbia" határokon átnyúló program.
A (2)-(7) bekezdés sérelme nélkül, az említett műveletekre és nagyprojektekre az e rendelet szerint jóváhagyott műveletek és nagyprojektek végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben említett programokon belüli műveletekhez, illetve nagyprojektekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát képezte a csatlakozás időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 165. cikkének rendelkezései nem alkalmazandók.
Az (1) bekezdésben említett programokon belüli műveletekhez, illetve nagyprojektekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely a csatlakozás időpontjában még nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett ajánlati felhívás tárgyát, a Szerződésekkel vagy a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokkal, valamint e rendelet 9. cikkével összhangban kell lefolytatni.
Az első és a második albekezdésben említett műveletektől eltérő műveleteket, amelyekre vonatkozóan a 718/2007/EK bizottsági rendelet 158. cikkével összhangban ajánlati felhívást tettek közzé vagy amelyekre vonatkozóan kérelmeket nyújtottak be az illetékes hatóságoknak a csatlakozás időpontja előtt, és amelyekre vonatkozóan a szerződéskötés véglegesítésére csak ezen időpont után kerülhetett sor, a vonatkozó ajánlati felhívásban közzétett feltételeknek és elszámolhatósági szabályoknak vagy az előzőleg a lehetséges kedvezményezettek tudomására hozott feltételeknek és szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.
(3) A Bizottság által az (1) bekezdésben említett programok alapján teljesített kifizetéseket az e rendelet szerinti alapokból fizetett hozzájárulásnak kell tekinteni és a legkorábbi, nyitott kötelezettségvállalás terhére kell teljesíteni, ideértve az IPA szerinti kötelezettségvállalásokat is.
A Bizottság által az (1) bekezdésben említett programok alapján tett kötelezettségvállalásoknak a csatlakozás időpontjában még nyitott részére a csatlakozás időpontjától e rendeletet kell alkalmazni.
(4) Az 1085/2006/EK rendelet alapján engedélyezett olyan műveletekre, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt engedélyeztek, vagy amelyekre vonatkozóan a végső kedvezményezettekkel kötött támogatási megállapodást a csatlakozás időpontja előtt írták alá, továbbra is a 718/2007/EK bizottsági rendeletnek megfelelő vagy azon alapuló, a kiadások támogathatóságára irányadó szabályokat kell alkalmazni, kivéve az olyan, kellően indokolt esetekben, amelyekről Horvátország kérelme alapján a Bizottság határoz.
Az első albekezdésben megállapított, támogathatóságra vonatkozó szabályt kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett olyan nagyprojektekre is, amelyekre vonatkozóan a csatlakozás időpontja előtt kétoldalú projektmegállapodásokat írtak alá.
(5) Horvátország esetében az 1. cikk második bekezdésében meghatározott alapokra történő hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely az 1085/2006/EK rendelettel létrehozott előcsatlakozási támogatási eszközre is vonatkozik.
(6) A Horvátországra vonatkozó külön határidőket alkalmazni kell a következő határokon átnyúló programok esetében is, amelyek az 1085/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett alkotóelem hatálya alá tartoznak, és amelyekben Horvátország részt vevő ország:
a) a "Magyarország-Horvátország" határokon átnyúló program; valamint
b) a "Szlovénia-Horvátország" határokon átnyúló program.
Az e rendelet értelmében Horvátországra vonatkozó külön határidőket nem kell alkalmazni azon operatív programok esetében, amelyek az "európai területi együttműködés" célkitűzés szerinti transznacionális, illetve interregionális alkotóelem hatálya alá tartoznak, és amelyekben Horvátország részt vevő ország.
(7) Amennyiben Horvátországnak az előcsatlakozási szabályozási rendből az e cikk alkalmazásából eredő szabályozási rendbe történő átmenetének megkönnyítése érdekében intézkedésekre van szükség, a Bizottság meghozza ezeket az intézkedéseket.
106. cikk
Felülvizsgálati záradék
A Tanács a Szerződés 161. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2013. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.
107. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az e rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében megállapított rendelkezések sérelme nélkül az 1260/1999/EK rendelet 2007. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.
108. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 1-16., 25-28., 32-40., 47-49., 52-54., 56., 58-62., 69-74., 103-105. és 108. cikkben megállapított rendelkezéseket e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, kizárólag a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó programok tekintetében kell alkalmazni. A többi rendelkezést 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A 18. cikkben említett kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2007-2013
közötti időszakban
| (EUR-ban, 2004-es árakon) | ||||||
| 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |
| 42 863 000 000 | 43 318 000 000 | 43 862 000 000 | 43 860 000 000 | 44 073 000 000 | 44 723 000 000 | 45 843 551 107 |
II. MELLÉKLET
Pénzügyi keret
A 18. cikkben említett kritériumok és módszertan
Az 5. cikk (1) bekezdésében említett "konvergencia" célkitűzés alapján támogatásra jogosult régiók esetében alkalmazott elosztási módszer
1. Minden tagállam támogatása a támogatásra jogosult régiói számára kiosztott források összegével egyenlő, ahol a régiók támogatását azok viszonylagos regionális és nemzeti prosperitása, valamint munkanélküliségi rátája alapján kell kiszámítani, az alábbi lépéseknek megfelelően:
a) az érintett régió népességét az adott régió vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó GDP-je és az EU-25 egy főre jutó átlagos GDP-je közötti különbséggel megszorozva meg kell határozni egy abszolút összeget (euróban);
b) az adott régió pénzügyi keretének meghatározása érdekében a fenti abszolút összeghez egy százalékos szorzót kell rendelni; ezt a százaléklábat úgy kell meghatározni, hogy tükrözze annak a tagállamnak a 25-tagú EU átlagához viszonyított prosperitását, amelyben a jogosult régió elhelyezkedik, pl.:
- azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82 %-a alatt helyezkedik el: 4,25 %
- azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82 %-a és 99 %-a között helyezkedik el: 3,36 %
- azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 99 %-ánál magasabb: 2,67 %;
c) a b) lépésben kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 700 EUR/munkanélküli értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergenciarégió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne.
Az 5. cikk (2) bekezdése alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok esetében alkalmazott elosztási módszer
2. A Kohéziós Alap teljes pénzügyi keretének elméleti összegét úgy kell kiszámítani, hogy a támogatás 44,7 EUR összegű, egy főre jutó átlagos mértékét megszorozzuk a támogatásra jogosult népesség számával. A teljes elméleti pénzügyi keretből a támogatásra jogosult egyes tagállamok elsődleges részesedése a népességük, területük és nemzeti prosperitásuk alapján, az alábbi lépések alkalmazásával meghatározott százalékos arány szerint alakul:
a) ki kell számítani az adott tagállam népességének és területének az összes jogosult tagállam össznépességéhez és összterületéhez viszonyított aránya számtani átlagát; mindazonáltal, amennyiben egy tagállamnak a teljes népességből való részesedése ötszörösen vagy ennél nagyon mértékben meghaladja az összterületből való részesedését, rendkívül magas népsűrűséget mutatva, akkor kizárólag a teljes népességből való részesedését kell figyelembe venni ennél a lépésnél;
b) az így kapott százalékos adatokat ki kell igazítani egy együtthatóval, amely azon százalékos arány egyharmadának felel meg, amely arányban az adott tagállam vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme meghaladja az összes jogosult tagállam bruttó nemzeti jövedelmének egy főre jutó átlagát, vagy amennyivel alatta marad (az átlag 100 %-nak felel meg).
3. Annak érdekében, hogy tükröződjenek az Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok jelentős közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális szükségletei, esetükben a Kohéziós Alap aránya a teljes pénzügyi támogatáson belül (strukturális alapok és Kohéziós Alap) átlagosan egyharmad lesz az időszak során. A többi tagállam pénzügyi keretét közvetlenül a 2. pontban ismertetett elosztási módszerrel kell levezetni.
A 6. cikk alapján a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés keretében támogatásra jogosult tagállamok és régiók esetében alkalmazott elosztási módszer
4. Az egyes érintett tagállamok részesedése támogatásra jogosult régióik részesedésének összegével egyenlő, amelyet az alábbi kritériumok alapján, a megadott súlyok alkalmazásával kell meghatározni: össznépesség (súly: 0,5), munkanélküliek száma a csoportátlagnál magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező NUTS 3. szintű régiókban (súly: 0,2), a 70 %-os foglalkoztatottsági ráta eléréséhez szükséges állások száma (súly: 0,15), az alacsony végzettségű foglalkoztatottak száma (súly: 0,10) és alacsony népsűrűség (súly: 0,05). A részesedéseket ezután a régió viszonylagos prosperitásával összhangban ki kell igazítani (a teljes részesedést minden régió esetében + 5 %/-5 %-kal kell növelni vagy csökkenteni aszerint, hogy egy főre jutó GDP-je a csoport egy főre jutó átlagos GDP-jénél alacsonyabb vagy magasabb). Az egyes tagállamok részesedése azonban nem lehet kevesebb, mint a 2. és 3. célkitűzés alapjáni összes támogatásból való 2006-os részesedésük kétharmada.
A 7. cikkben említett "európai területi együttműködés" célkitűzés esetében alkalmazott elosztási módszer
5. A források elosztása a kedvezményezett tagállamok között (beleértve az ERFA hozzájárulását a 21. cikk (2) bekezdésében említett európai szomszédsági és partnerségi eszközhöz, valamint az előcsatlakozási segítségnyújtási eszközhöz a következőképpen történik:
a) a 7. cikk (1) bekezdésében említett, határokon átnyúló alkotóelem esetében a NUTS 3. szintű szárazföldi és tengeri határmenti területek régiói népességének az összes jogosult régió teljes népességéhez viszonyított aránya alapján;
b) a 7. cikk (2) bekezdésében említett transznacionális alkotóelem esetében az adott tagállam népességének az összes érintett tagállam teljes népességéhez viszonyított aránya alapján;
c) Horvátország esetében a határokon átnyúló együttműködés finanszírozására biztosított források összege 2004-es árakon 7 028 744 EUR;
d) Horvátország esetében a transznacionális együttműködés finanszírozására biztosított források összege 2004-es árakon 1 874 332 EUR.
A 8. cikkben említett átmeneti támogatásokra jogosult tagállamok és régiók esetében alkalmazott elosztási módszer
6. A 8. cikkben említett átmeneti támogatások elosztásakor az alábbi paramétereket kell alkalmazni:
a) a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80 %-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2013-ban el nem éri a "regionális versenyképesség és foglalkoztatottság" célkitűzéshez szükséges egy főre jutó nemzeti átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/munkanélküli értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergenciarégió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne.
b) a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 75 %-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2011-ben el nem éri a "regionális versenyképesség és foglalkoztatottság" célkitűzéshez szükséges egy főre jutó átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/munkanélküli értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergenciarégió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;
c) a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott tagállamok esetében a kiosztott összeg 7 éven keresztül fokozatosan csökken, tehát 2007-ben az összeg 1,2 milliárd EUR, 2008-ban 850 millió EUR, 2009-ben 500 millió EUR, 2010-ben 250 millió EUR, 2011-ben 200 millió EUR, 2012-ben 150 millió EUR és 2013-ban 100 millió EUR.
A kohéziót támogató alapokból nyújtható maximális támogatás
7. Az azon célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében, amelyek a kohéziós támogatás legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra való összpontosításával, valamint az egy főre jutó átlagos támogatottság mértékében a felső határ megszabása miatt mutatkozó eltérések csökkentésével kapcsolatosak, az alapokból az egyes tagállamok részére nyújtható maximális támogatás a következő:
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001-2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának 40 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7893 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001-2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 40 %-a, de 50 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7135 %-a
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001-2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 50 %-a, de 55 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,6188 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001-2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 55 %-a, de 60 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,5240 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001-2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 60 %-a, de 65 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,4293 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001-2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 65 %-a, de 70 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,3346 %-a,
- azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001-2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25-tagú EU átlagának legalább 70 %-a, de 75 %-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,2398 %-a,
- ezt követően az egy főre jutó 2001-2003-as bruttó nemzeti jövedelemnek (PPS) a 25-tagú EU átlagához viszonyított minden 5 százalékpontnyi növekedésével a maximális támogatás a GDP 0,09 százalékpontjával csökken.
7a. Horvátország esetében az alapokból nyújtható támogatás legfeljebb a GDP-jének 3,5240 %-a.
8. A fenti 7. bekezdésben említett felső határok tartalmazzák az ERFA által az európai szomszédsági és partnerségi eszköz és az előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz határokon átnyúló alkotóelemének finanszírozásához nyújtott hozzájárulást, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlegéből kialakult EMVA-ból és az EHA-ból biztosított támogatást.
9. A Bizottság a GDP-t a 2005 áprilisában közzétett statisztikák alapján számítja ki. A GDP-nek a Bizottság által 2005 áprilisában, a 2007-2013 közötti időszakra szólóan előrejelzett egyedi nemzeti növekedési ütemét valamennyi tagállam tekintetében külön kell alkalmazni.
9a. Horvátország esetében a Bizottság a GDP-t a 2011 májusában közzétett statisztikák és előrejelzések alapján számítja ki.
10. Amennyiben 2010-ben megállapítják, hogy bármely tagállamnak a 2007-2009 közötti időszakra vonatkozó összesített GDP-je - többek között az árfolyamváltozások következtében - ±5 %-nál nagyobb mértékben eltér a fenti 9. pont szerint becsült összesített GDP-től, akkor az erre az időszakra az adott tagállam számára a 7. pont értelmében kiosztott összegeket ennek megfelelően ki kell igazítani. E kiigazítások nettó hatása - akár pozitív, akár negatív - összességében nem haladhatja meg a 3 milliárd EUR-t. Amennyiben a nettó hatás pozitív, a kiegészítő források összesen semmilyen esetben sem haladhatják meg az 1B kategória számára a 2007-2010 közötti időszak tekintetében a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdáslkodásról szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban meghatározott felső határhoz viszonyított alulköltekezés mértékét. A végleges kiigazítások a 2011-2013. évek között egyenlő arányban kerülnek elosztásra.
11. A lengyel złoty értékének a referenciaidőszak alatti tükrözése érdekében a 7. pontban meghatározott maximális támogatás Lengyelországra történő alkalmazásának eredményét a 10. pontban említett felülvizsgálatig tartó időszak (2007-2009) tekintetében 1,04 értékű együtthatóval kell megszorozni.
További rendelkezések
12. Amennyiben egy adott tagállamban a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott "fokozatosan kieső" régiók az 1. célkitűzés keretében 2006-ban teljes mértékben támogatásra jogosult régiók teljes népességének legalább egyharmadát képviselik, a támogatás aránya 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80 %-a, 2008-ban 75 %-a, 2009-ben 70 %-a, 2010-ben 65 %-a, 2011-ben 60 %-a, 2012-ben 55 %-a és 2013-ban 50 %-a.
13. A 6. pont a) és b) alpontja szerinti átmeneti rendelkezések tekintetében, azon régiók esetében, amelyek a 2000-2006 közötti időszakban az 1. célkitűzés alapján nem voltak támogatásra jogosultak, vagy 2004-ben váltak jogosulttá, a 2007-es kiindulópont az 1999-es berlini elosztási módszer alapján kiszámított, 2006-os egy főre eső elméleti támogatásuk 90 %-a, a régió egy főre eső GDP-szintjének a 15 tagú EU átlagának 75 %-ának való megfeleltetésével.
14. A 7. ponttól eltérve, a lengyel Lubelskie, Podkarpackie, Warmińsko-Mazurskie, Podlaskie és Świętokrzyskie NUTS 2. szintű régiók, melyek egy főre eső GDP-szintje (PPS) az öt legalacsonyabb a 25-tagú EU-ban, jogosultsági szintjük feletti mértékben részesülnek ERFA-támogatásban. A "konvergencia" célkitűzés keretében nyújtott ezen kiegészítő támogatás összege a 2007-2013 közötti időszakban lakosonként 107 EUR. A Lengyelország számára juttatott összegeknek a 10. pont szerinti felfelé történő kiigazítására e kiegészítő támogatás figyelembevétele nélkül kerül sor.
15. A 7. ponttól eltérve, Közép-Magyarország NUTS 2. szintű régió számára a 2007-2013 közötti időszak során 140 millió EUR értékű további keretet kell elkülöníteni. E régió tekintetében a 8. cikk (1) bekezdésében említett régiókra vonatkozó szabályozási rendelkezéseket kell alkalmazni.
16. A 7. ponttól eltérve, Prága NUTS 2. szintű régió a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alapján a 2007-2013 közötti időszakban 200 millió EUR kiegészítő juttatásban részesül.
17. Ciprusra a 2007-2013 közötti időszakban vonatkoznak a 6. pont b) alpontjában meghatározott régiókra alkalmazandó átmeneti rendelkezések, 2007-es kiindulópontját a 13. pont szerint kell megállapítani.
18. Itä-Suomi és Madeira NUTS 2. szintű régiókra - amelyek továbbra is fokozatosan bekerülő régiónak számítanak - vonatkoznak a 6. pont a) alpontjában megállapított átmeneti pénzügyi szabályok.
19. A Kanári-szigetek NUTS 2. szintű régió a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti támogatás keretében a 2007-2013 közötti időszakban 100 millió EUR kiegészítő juttatásban részesül.
20. A Szerződés 299. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződéséhez csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók - sajátos korlátaikra tekintettel - további ERFA-támogatásban részesülnek. E támogatás összege lakosonként 35 EUR/év, és bármilyen egyéb támogatáson, amelyre e régiók egyébként jogosultak, felül nyújtandó.
21. A 7. cikk (1) bekezdésében említett "európai területi együttműködés" célkitűzés határokon átnyúló alkotóelemének keretében nyújtott juttatások tekintetében, az EU-15 és az EU-12 közötti, valamint az EU-25 és az EU-2 közötti, korábbi szárazföldi határok mentén levő régiók esetében a támogatás mértéke 50 %-kal magasabb lesz, mint a többi érintett régió esetében.
22. Az észak-írországi békefolyamat terén tett különleges erőfeszítések elismeréseként a PEACE-program a 2007-2013 közötti időszakban 200 millió EUR juttatásban részesül. A PEACE-programot a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontja értelmében határokon átnyúló programként hajtják végre, és az az érintett régiók társadalmi és gazdasági stabilitásának elősegítése érdekében különösen a közösségek közötti összetartó erőt előmozdító fellépéseket tartalmaz. A támogatásra jogosult térség Észak-Írország egésze és Írország határ menti megyéi. E program végrehajtására az "európai területi együttműködés" célkitűzés keretében, a strukturális alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó addicionalitás elvének teljes mértékű betartásával kerül sor.
23. A "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés körébe tartozó svéd régiók számára az ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret kerül elkülönítésre.
24. A 7. ponttól eltérve, az önálló NUTS 2. szintű régiónak minősülő Észtország, Lettország és Litvánia számára a 2007-2013 közötti időszak során egyenként 35 EUR/fő összegű további finanszírozást kell biztosítani.
25. A "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés körébe tartozó, az Európai Unió korábbi külső határain elhelyezkedő osztrák régiók számára az ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret kerül elkülönítésre. Bajorország hasonlóképpen 75 millió EUR kiegészítő támogatást kap a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés keretében.
26. Spanyolország számára - az 1080/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésében és 5. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a vállalkozások által végzett, és azok javát szolgáló kutatás, fejlesztés és innováció elősegítésére további 2 milliárd EUR-t kell elkülöníteni az ERFA keretében. Az előzetes bontás szerint ebből 70 %-ot kapnak az 5. cikkben említett "konvergencia" célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók, 5 %-ot a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosult régiók, 10 %-ot a 6. cikkben említett "európai versenyképességi és foglalkoztatási" célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók, valamint 15 %-ot a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosult régiók.
27. Ceuta és Melilla a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatás keretében a 2007-2013 közötti időszakban 50 millió EUR kiegészítő ERFA-juttatásban részesül.
28. Olaszország számára további 1,4 milliárd EUR-t kell elkülöníteni a strukturális alapok keretében, a következők szerint: 828 millió EUR az 5. cikk (1) bekezdésében említett "konvergencia" célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók számára, 111 millió EUR a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosult régiók számára, 251 millió EUR a 8. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosult régiók számára, valamint 210 millió EUR a 6. cikkben említett "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók számára.
29. Korzika (30 millió EUR) és a francia Hainaut (70 millió EUR) sajátos körülményeinek elismeréseként Franciaország a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés keretében a 2007-2013 közötti időszak során további 100 millió EUR értékű juttatásban részesül.
30. Németország keleti tartományai, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésében említett "konvergencia" célkitűzés keretében támogatásra jogosultak, további 167 millió EUR támogatásban részesülnek. Németország keleti tartományai, amelyek a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti támogatásra jogosultak, további 58 millió EUR támogatásban részesülnek.
31. A 7. pont sérelme nélkül egy 300 millió EUR értékű további ERFA-keret kerül elkülönítésre az európai területi együttműködés célkitűzésére, a következők szerint: 200 millió EUR a transznacionális együttműködésre, a 7. cikk (2) bekezdése szerint, és 100 millió EUR a interregionális együttműködésre, a 7. cikk (3) bekezdése szerint.
32. A 2013. évre az ESZA-ból a 125 513 290 EUR összegű további keret a következők szerint kerül elosztásra: 83 675 527 EUR-t Franciaország, 25 102 658 EUR-t Olaszország és 16 735 105 EUR-t Spanyolország számára különítenek el.
III. MELLÉKLET
A társfinanszírozási arányok felső határai
(az 53. cikkben említettek szerint)
| Kritériumok | Tagállamok | ERFA és ESZA Támogatható kiadások aránya | Kohéziós Alap Támogatható kiadások aránya |
| 1. Azok a tagállamok, amelyeknek az egy főre jutó átlagos GDP-je a 2001–2003-as időszakban az EU-25 ugyanezen időszakban mért átlagának 85 %-a alatt volt | Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia | 85 % a konvergencia- és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés számára | 85 % |
| 2. Az 1. pontban említettektől eltérő tagállamok, amelyek 2007. január 1-jén a Kohéziós Alapra vonatkozó átmeneti szabályok értelmében támogatásra jogosultak | Spanyolország | 80 % a konvergencia-célkitűzés és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésbe fokozatosan bekerülő régiók számára 50 % a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés számára, kivéve a fokozatosan bekerülő régiókat | 85 % |
| 3. Az 1. és a 2. pontban említettektől eltérő tagállamok | Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság | 75 % a konvergencia-célkitűzés számára | – |
| 4. Az 1. és a 2. pontban említettektől eltérő tagállamok | Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság | 50 % a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés számára | – |
| 5. Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, amelyek a II. melléklet 20. pontjában e régiók számára megállapított kiegészítő támogatásban részesülnek | Spanyolország, Franciaország és Portugália | 50 % | – |
| 6. Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók | Spanyolország, Franciaország és Portugália | 85 % a konvergencia- és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alapján | – |
IV. MELLÉKLET
A 9. cikk (3)
bekezdésében említett költségkategóriák
| Célkitűzések: „konvergencia” és „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” | |
| Célkitűzés: „konvergencia” és a 8. cikk (2) bekezdésében említett régiók, az 1080/2006/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban hozott határozat sérelme nélkül | |
| Kód | Kiemelt témák |
| Kutatás és technológiafejlesztés, innováció és vállalkozás | |
| 01 | Kutatóközpontokban végzett kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek |
| 02 | Kutatási és technológiafejlesztési infrastruktúra (beleértve a létesítményeket, a műszerezettséget és a kutatóközpontokat összekötő nagy sebességű számítógépes hálózatokat) és adott technológiára szakosodott központok |
| 03 | A kis- és középvállalkozások (KKV-k) közötti, a kisvállalkozások, valamint más vállalkozások és egyetemek, mindenféle felsőfokú oktatási intézmények, regionális hatóságok, kutatóközpontok és tudományos és technológiai központok (tudományos és technológiai parkok, technopolok stb.) közötti technológiaátadás és együttműködési hálózatok fejlesztése |
| 04 | Kutatási és technológiafejlesztési támogatás, különösen a KKV-k számára (beleértve a kutatóközpontok kutatási és technológiafejlesztési szolgáltatásaihoz való hozzáférést) |
| 05 | Vállalatok és vállalatcsoportok számára nyújtott magas szintű támogatási szolgáltatások |
| 06 | A környezetbarát termékek és gyártási eljárások előmozdítása érdekében a KKV-k számára nyújtott támogatás (eredményes környezetkezelési rendszer bevezetése, a környezetszennyezés megelőzését szolgáló technológiák elfogadása és alkalmazása, a tiszta technológiák beépítése a gyártásba) |
| 07 | A kutatáshoz és innovációhoz közvetlenül kapcsolódó vállalatokba történő beruházás (innovatív technológiák, egyetemek által alapított új vállalatok, meglévő kutatási és technológiafejlesztési központok és vállalatok stb.) |
| 08 | Egyéb, vállalatokba történő beruházások |
| 09 | A KKV-k kutatási, innovációs és vállalkozási tevékenységét ösztönző egyéb intézkedések |
| Információs társadalom | |
| 10 | Telefoninfrastruktúra (beleértve a szélessávú hálózatokat) |
| 11 | Információs és kommunikációs technológiák (hozzáférés, biztonság, interoperabilitás, kockázatmegelőzés, kutatás, innováció, e-tartalom stb.) |
| 12 | Információs és kommunikációs technológiák (transzeurópai hálózatok – IKT) |
| 13 | Szolgáltatások és alkalmazások az állampolgárok számára (e-egészségügy, e-kormányzás, e-tanulás, e-befogadás stb.) |
| 14 | Szolgáltatások és alkalmazások a KKV-k számára (e-kereskedelem, oktatás és képzés, hálózatépítés stb.) |
| 15 | A KKV-k számára az IKT-hez való jobb hozzáférést és az IKT hatékony alkalmazását biztosító egyéb intézkedések |
| Közlekedés | |
| 16 | Vasút |
| 17 | Vasút (transzeurópai hálózatok – T) |
| 20 | Autópálya |
| 21 | Autópálya (transzeurópai hálózatok – T) |
| 26 | Multimodális közlekedés |
| 27 | Multimodális közlekedés (transzeurópai hálózatok – T) |
| 28 | Intelligens közlekedési rendszerek |
| 29 | Repülőterek |
| 30 | Kikötők |
| 32 | Belföldi vízi utak (transzeurópai hálózatok – T) |
| Energia | |
| 34 | Villamos áram (transzeurópai hálózatok – E) |
| 36 | Földgáz (transzeurópai hálózatok – E) |
| 38 | Kőolajtermékek (transzeurópai hálózatok – E) |
| 39 | Megújuló energia: szél |
| 40 | Megújuló energia: napenergia |
| 41 | Megújuló energia: biomassza |
| 42 | Megújuló energia: víz-, geotermikus energia és egyéb |
| 43 | Energiahatékonyság, kapcsolt energiatermelés, energiagazdálkodás |
| Környezetvédelem és kockázatmegelőzés | |
| 52 | A tiszta városi közlekedés elősegítése |
| A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése | |
| 62 | Az egész életen át tartó tanulási rendszerek és stratégiák kidolgozása a vállalkozásokban; képzés és szolgáltatások az alkalmazottak számára a változásokhoz való alkalmazkodóképességük fokozása érdekében; a vállalkozás és az innováció elősegítése |
| 63 | Az innovatív és termelékenyebb munkaszervezés kidolgozása és terjesztése |
| 64 | Az ágazatok és vállalkozások átszervezéséhez kapcsolódó konkrét foglalkoztatási, képzési és támogatási szolgáltatások kialakítása, valamint a gazdasági változásokra és a munkahelyekkel és szakképzettséggel kapcsolatos jövőbeni követelményekre felkészítő rendszerek kidolgozása |
| A munkahelyhez jutás elősegítése és tartóssága | |
| 65 | A munkaerő-piaci intézmények modernizálása és megerősítése |
| 66 | Aktív és megelőző jellegű munkaerő-piaci intézkedések végrehajtása |
| 67 | Az időskori aktivitást és a munkában eltöltött idő meghosszabbítását ösztönző intézkedések |
| 68 | Az egyéni vállalkozáshoz és új vállalkozások indításához nyújtott támogatás |
| 69 | A nők munkavállalásának javítására, tartós foglalkoztatására és érvényesülési lehetőségeinek növelésére, a munkaerőpiacon a nemek szerinti szegregáció csökkentésére, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetésére szolgáló intézkedések, például a gyermekek és az eltartott személyek gondozásának megkönnyítésével |
| 70 | A migránsok foglalkoztatásban való részvételének növelésére és ezáltal társadalmi befogadásuk erősítésére szolgáló konkrét intézkedések |
| A hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának javítása | |
| 71 | A hátrányos helyzetű személyek integrációjának és ismételt foglalkoztatásának módjai; a megkülönböztetés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés és a munkaerő-piaci érvényesülés során, valamint a munkahelyi sokszínűség elfogadásának elősegítése |
| Az emberi tőke fejlesztése | |
| 72 | Az oktatási és szakképzési rendszerek reformjainak kidolgozása, bevezetése és végrehajtása a foglalkoztathatóság fejlesztése érdekében, a munkaerő-piaci igényeket jobban követő alapoktatás, szakoktatás és szakképzés kialakítása, valamint az oktató személyzet ismereteinek korszerűsítése az innováció és a tudásalapú társadalom megvalósítása céljából |
| 73 | A teljes életciklus alatt az oktatásban és szakképzésben való fokozott részvételt elősegítő intézkedések, többek között a közoktatásból való lemorzsolódás csökkenésének, a tantárgyak nemek alapján történő elkülönítésének, továbbá a jobb minőségű alap- és szakképzésben, valamint felsőoktatásban való fokozott részvétel megvalósítását célzó intézkedéseken keresztül |
| 74 | Az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció terén, elsősorban posztgraduális tanulmányokon és a kutatók képzésén, valamint az egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységeken keresztül |
V. MELLÉKLET
A költségnyilatkozat 78a. cikkben említett melléklete
Az operatív program hivatkozási száma (CCI-szám): ...
Az operatív program neve: ...
A számlák ideiglenes lezárásának időpontja: ...
A Bizottsághoz való benyújtás dátuma: ...
Pénzügyi konstrukciók (a 78. cikk (6) bekezdése) (halmozott összegek):
| Prioritási tengely | A közösségi hozzájárulás kiszámításának alapja (közpénzből való, illetve összes hozzájárulás) | 2007–2015 | |
| A 78. cikk (6) bekezdése értelmében bevallott elszámolható kiadások teljes összege | A kapcsolódó, közpénzből fizetett hozzájárulás | ||
| 1. prioritási tengely | |||
| 2. prioritási tengely | |||
| 3. prioritási tengely | |||
| Összesen | |||
Az állami támogatásokkal kapcsolatban fizetett előlegek (a 78. cikk (2) bekezdése) (halmozott összegek):
| Prioritási tengely | A közösségi hozzájárulás kiszámításának alapja (közpénzből való, illetve összes hozzájárulás) | 2007–2015 | |
| A 78. cikk (2) bekezdése értelmében bevallott elszámolható kiadások teljes összege | A kapcsolódó, közpénzből fizetett hozzájárulás | ||
| 1. prioritási tengely | |||
| 2. prioritási tengely | |||
| 3. prioritási tengely | |||
| Összesen | |||
Megjegyzés: Amennyiben egy operatív programnak több célkitűzése van, vagy több alapból finanszírozzák, a prioritási tengelynél jelezni kell az adott célkitűzés(eke)t és alapo(ka)t.
( 1 ) 2006. július 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
( 2 ) HL C 255., 2005.10.14., 79. o.
( 3 ) HL C 231., 2005.9.20., 1. o.
( 4 ) HL C 121., 2005.5.20., 14. o.
( 5 ) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
( 6 ) HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb a 173/2005/EK rendelettel (HL L 29., 2005.2.2., 3. o.) módosított rendelet.
( 7 ) HL L 154., 2003.6.21., 1. o. Az 1888/2005/EK rendelettel (HL L 309., 2005.11.25., 1. o.) módosított rendelet.
( 8 ) Lásd e Hivatalos Lap 82. oldalát.
( 9 ) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
( 10 ) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.
( 11 ) Lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát.
( 12 ) Lásd e Hivatalos Lap 79. oldalát.
( 13 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 14 ) HL L 134., 2004.4.30., 114. o.
( 15 ) HL L 205., 2005.8.6., 21. o.
( 16 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
( 17 ) HL L 291., 2006.10.21., 11. o.
( 18 ) A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 371., 2006.12.27., 1. o.)
( 19 ) HL L 170., 2007.6.29., 1. o.
( 20 ) A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.).
( 21 ) A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).
( 22 ) HL L 53., 2002.2.23., 1. o.
( 23 ) Európai Gazdasági Előrejelzés - 2009. ősz (European Economy, 2009., 10. szám. Az Európai Közösség Kiadóhivatala, Luxembourg).
( 24 ) HL L 83., 1999.3.27., 1. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet. Szerkesztői megjegyzés: a 659/1999/EK rendelet címét kiigazították az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkeinek az Amszterdami Szerződés 12. cikkével összhangban történő újraszámozásának figyelembevétele érdekében; az eredeti szöveg a Szerződés 93. cikkére vonatkozott.
( 25 ) A Tanács 1988. június 24-i 2052/88/EGK rendelete a strukturális alapok feladatairól és eredményességéről, továbbá tevékenységüknek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolásáról (HL L 185., 1988.7.15., 9. o.). Az 1260/1999/EK rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet.
( 26 ) A Tanács 1988. december 19-i 4253/88/EGK rendelete a 2052/88/EGK rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 374., 1988.12.31., 1. o.). Az 1260/1999/EK rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet.
( 27 ) A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130., 1994.5.25., 1. o.). A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32006R1083 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32006R1083&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02006R1083-20131221 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02006R1083-20131221&locale=hu