A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27687/2008/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (PIACFELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 81. §, 253. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §, 141. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Huszárné dr. Oláh Éva, Losonczy Erzsébet, Rothermel Erika

Fővárosi Ítélőtábla

4.Kf.27.687/2008/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Korompai Ügyvédi Iroda, (...............................) által képviselt ................................... felperesnek az Orosz V. Ügyvédi Iroda ................................... által képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) alperes ellen piacfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2008. évi október hó 9. napján kelt 16.K.30.967/2007/11. számú ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2009. évi március hó 11. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes 2006. december hó 28. napján kelt I/PJ-136/2006. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Az elsőfokú és a másodfokú perköltséget a felek maguk viselik.

A kereseti és a fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes piacfelügyeleti eljárás eredményeként a 2006. december 28-án kelt I/PJ-136/2006. számú határozatával megtiltotta a felperes számára az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, így különös tekintettel a pénzkölcsön nyújtási tevékenységet, és felszólította, hogy a jövőben maradéktalanul tartsa be az irányadó jogszabályi előírásokat.

A határozat indokolása szerint a felperes 5 magánszeméllyel kötött összesen 7 db kölcsönszerződést 2003. január 21. és 2004. november 23. között, amely kölcsönszerződésekben kamat megjelölés nem szerepelt: szerződéseket az alperes dátum, a kölcsön összege és "egy szarvasi ingatlan" megjelöléssel szerepeltette. Az indokolás szerint az adósok többsége a szerződés szerinti összeget vette át, és az összeget kamatok nélkül fizette vissza. Hivatkozás történik "egy másik adós" közjegyző előtt tett tartozás elismerő nyilatkozatára, melynek alapján a felperes végrehajtási eljárást indított a "fedezetül felajánlott ingatlanra".

Az alperes a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3.§-a (1) bekezdésének b/ pontjára, a (4) bekezdésére, a 141.§ (2) bekezdésére, az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 2. számú melléklet I/10.2.a/ pontjára, illetőleg a III/22. alpontjára alapította határozatát. Az üzletszerűség tekintetében mérlegelte, hogy a kölcsönszerződéseket aláíró 5 kölcsönvevő egymástól elkülönült független magánszemély, még akkor is, ha a rendőrség előtt magukat a felperes ismerőseiként, barátaiként jelölték meg: az ismerősi, vagy baráti kör nincs egyedileg meghatározva. A kölcsönszerződések száma a tevékenység rendszerességére utalt. A Hpt. rendelkezése folytán a pénzkölcsön nyújtásának nem feltétele a kamat kikötése. A rendőrség előtt tett magasabb összeg visszafizetésére vonatkozó nyilatkozat, illetőleg a már korábban elhunyt hozzátartozó kölcsönfelvételére vonatkozó tanúvallomás "azonban bizonyítja, hogy ellenérték fejében, nyereség, illetve vagyonszerzés céljából folytathatta felperes a tevékenységét. A Felügyelet előtt a kölcsönnyújtások ismertté vált száma és módszere az alkalmazott ügyvéd állandósága, a közjegyzői és bírósági ügyintézés gyakorisága a tevékenység üzletszerűségét bizonyítja".

A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatásával a piacfelügyeleti eljárás megszüntetését kérte, mivel az alperes a határozat meghozatala során nem tett eleget tényállás felderítési kötelezettségének, nem jelölte meg a bizonyítékokat. Sérült - egyebek mellett - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72.§ (1) bekezdés ea/ alpontja.

Az alperes az elsőfokú bíróság előtt a kereset elutasítását kérte. Nyilatkozott a felperes által kötött ügyletekről, amikor is 9 magánszemély nevét sorolta fel, kölcsönszerződésre, tartozás elismerésre, és kölcsönt fedező adás-vételi szerződésre hivatkozva.

Az elsőfokú bíróság előtt a felek vitát folytattak arról, hogy a szerződésekben kikötött késedelmi kamatok mennyiben feleltethetők meg az ügyleti kamatnak, illetőleg a Hpt. alkalmazása során releváns-e a különbség tétel.

A felperes csatolta a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Gazdaságvédelmi Osztályának a 0400012-2/2006. Büsz. számú nyomozás megszűntetéséről szóló határozatát, amely az eljárást bűncselekmény hiányában szüntette meg. A határozat meghozatalára azért került sor, mert a csekélyszámú kölcsönvevők túlnyomórészt a felperes baráti körébe tartoztak, nem valósult meg az üzletszerűség törvényi követelménye. A nyomozás megszűntetése miatt az alperes panasszal élt, amelyet a Gyulai Városi Ügyészség B.149/2007/12. számú 2007. április hó 27. napján kelt határozatával, mint alaptalant elutasította.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint az alperes eleget tett a Ket. 72.§ (1) bekezdés ea/ alpontja szerinti kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság megismételte az alperesi határozat indokolását. Hivatkozott arra is, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 4.§-ának (1) és (2) bekezdése alapján a bíróságot nem köti a nyomozás megszüntetése. Értékelése szerint az alperesi határozat egyébként azonos, de részletesebb, mint a büntetőeljárás során hozott határozat.

A perköltséget az elsőfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 3.§-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltak alapján állapította meg, figyelemmel a pertárgy értékére és az alperesi képviselő által kifejtett előkészítő munka színvonalára és időigényességére.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a kereseti kérelemnek megfelelő megváltoztatását, az alperesi piacfelügyeleti eljárás megszüntetését kérte. Másodlagos fellebbezési kérelemként a perköltség jelentős összegű mérséklését indítványozta.

Álláspontja szerint az alperesi határozat és az elsőfokú ítélet akkor lenne megalapozott, ha bizonyítást nyert volna, hogy a felperes pénzkölcsönöket nyújtott, rendszeresen, ellenérték fejében, nyereség elérése, illetve vagyonszerzés végett, gazdasági tevékenységként, előre meg nem határozott körben.

Azt elismerte, hogy az alperesi határozatban megjelölt hét alkalommal nyújtott pénzkölcsönt, de tevékenysége nem volt rendszeres. A felperes baráti köre is csak az alperes számára nem tűnik előre meghatározhatónak, és idegenek nem is kaptak kölcsönt. Egyébként a kölcsönnyújtásnak a késedelmi kamat nem nyeresége, hanem az idegen pénz késedelmes megfizetése miatt beálló objektív jogkövetkezmény, továbbá azon kár fedezet, amely a felperesnél a banki kamattól való eleséssel következne be. Ügyelti kamat hiányában a kölcsönnyújtásnak nincsen sem ellenértéke, sem nyeresége. Tevékenysége nem gazdasági tevékenység.