62006CJ0450[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2008. február 14-i ítélete. Varec SA kontra belga állam. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Conseil d'État - Belgium. Közbeszerzés - Kereset - 89/665/EGK irányelv - Hatékony jogorvoslat - Fogalom - A kontradiktórius eljárás elve és az üzleti titok védelméhez való jog közötti egyensúly - A gazdasági szereplők által szolgáltatott információk bizalmasságának védelme a jogorvoslati eljárásokért felelős testület által. C-450/06. sz. ügy.

C-450/06. sz. ügy

Varec SA

kontra

État belge

(a Conseil d'État [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közbeszerzés - Kereset - 89/665/EGK irányelv - Hatékony jogorvoslat - Fogalom - A kontradiktórius eljárás elve és az üzleti titok védelméhez való jog közötti egyensúly - A gazdasági szereplők által szolgáltatott információk bizalmasságának védelme a jogorvoslati eljárásokért felelős testület által"

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése - Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás - 89/665 irányelv - A kontradiktórius eljárás elve - Az üzleti titok védelmével való összhang megteremtése - A jogorvoslati eljárásokért felelős testületek

(89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) bekezdés, és 93/36 tanácsi irányelv, 15. cikk, (2) bekezdés)

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 92/50 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését a 97/52 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/36 irányelv 15. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az említett 1. cikk (1) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárásért felelős testületnek biztosítania kell az eljárásban félként részt vevő személyek - többek között az ajánlatkérő - által benyújtott iratokban foglalt információk bizalmas jellegét, és az üzleti titok védelméhez való jogot úgy, hogy közben e testület ezeket az információkat megismerheti, és az ügy elbírálásakor figyelembe veheti. A közbeszerzési eljárással kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás keretében ugyanis a kontradiktórius eljárás elve nem teremt jogot a felek részére a jogorvoslati eljárásért felelős testülethez benyújtott, az érintett közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi információhoz való korlátlan és teljes körű hozzáféréshez. Ellenkezőleg, e hozzáférési jognak egyensúlyban kell állnia más gazdasági szereplőknek a bizalmas információik és üzleti titkaik védelméhez fűződő jogával. E testület feladata annak megítélése, hogy milyen mértékben és milyen módon szükséges biztosítani ezen információk bizalmasságát és titkosságát tekintettel a hatékony jogvédelem és a peres felek védelemhez való joga oltalmának követelményére, és a bíróság előtti vagy az EK 234. cikk szerint bíróságnak minősülő szerv előtti jogorvoslati eljárásban annak érdekében, hogy az eljárás egésze tekintetében tiszteletben tartsák a tisztességes eljáráshoz való jogot.

(vö. 51., 55. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2008. február 14.(*)

"Közbeszerzés - Kereset - 89/665/EGK irányelv - Hatékony jogorvoslat - Fogalom - A kontradiktórius eljárás elve és az üzleti titok védelméhez való jog közötti egyensúly - A gazdasági szereplők által szolgáltatott információk bizalmasságának védelme a jogorvoslati eljárásokért felelős testület által"

A C-450/06. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d'État (Belgium) a Bírósághoz 2006. november 6-án érkezett, 2006. október 24-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Varec SA

és

az État belge

között,

a Diehl Remscheid GmbH & Co.

részvételével

folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), J. Klučka, P. Lindh és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Varec SA képviseletében J. Bourtembourg és C. Molitor avocats,

- a belga kormány képviseletében A. Hubert, meghatalmazotti minőségben, segítője: N. Cahen avocat,

- az osztrák kormány képviseletében M. Fruhmann, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében B. Stromsky és D. Kukovec, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2007. október 25-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 209, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet 322. o.) módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL L 395, 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o., a továbbiakban: 89/665 irányelv) 1. cikke (1) bekezdésének értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a Varec SA (a továbbiakban: Varec) és a honvédelmi miniszter által képviselt État belge között a "Leopard" típusú harckocsihoz tartozó lánctalpszem szállítására vonatkozó közbeszerzési szerződés odaítélése tárgyában folyamatban levő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése előírja:

"A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy - a 71/305/EGK, a 77/62/EGK és a 92/50/EGK [...] irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárást illetően - az ajánlatkérő által hozott határozatot eredményesen és főként a lehető leggyorsabban felül lehessen vizsgálni a következő cikkekben és különösen a 2. cikk (7) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően, valamint azon az alapon, hogy e határozat a közbeszerzések területén megsértette a Közösség jogszabályait vagy az e szabályokat végrehajtó nemzeti szabályokat."

4 Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 110. o.) hatályon kívül helyezi az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 1976. december 21-i 77/62/EGK tanácsi irányelvet (HL 1977. L 13., 1. o.), és előírja, hogy a hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozások a 93/36 irányelvre történő hivatkozásoknak tekintendők. Ugyanígy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 54. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 163. o.) hatályon kívül helyezi az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1971. július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelvet (HL L 185., 5. o.), és előírja, hogy a hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozások a 93/37 irányelvre történő hivatkozásoknak tekintendők.

5 A 89/665 irányelv 2. cikkének (8) bekezdése előírja:

"Amennyiben a jogorvoslati eljárásokért felelős testületek jellegüket tekintve nem bírói testületek, határozataikat mindig írásban kell indokolniuk. Továbbá erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati testület által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy a testületre átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát igazságszolgáltatási jogorvoslat vagy egy olyan más testület által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely a [z EK-]Szerződés [234]. cikke értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati testülettől független.

A kinevező szerv, a megbízatás időtartama és a visszahívhatóságuk tekintetében az ilyen független testület tagjainak a kinevezése és a megbízatásuk megszűnése ugyanolyan feltételek mellett történik, mint a bírák esetében. Legalább e független testület elnökének ugyanolyan jogi és szakképesítéssel kell rendelkeznie, mint a bírói testület tagjainak. A független testület a határozatait kontradiktórius eljárásban hozza meg, és e határozatok végrehajtása az egyes tagállamok által meghatározott módon kötelező."

6 Az 1997. október 13-i 97/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 328, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 3. o.) módosított 93/36 irányelv (a továbbiakban: 93/36 irányelv) 7. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"Az ajánlatkérő a jelentkezés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül minden kizárt jelentkezővel és ajánlattevővel közli részvételi jelentkezése, illetőleg ajánlata elutasításának okait, továbbá minden elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevővel közli a kiválasztott ajánlat jellemzőit és relatív előnyeit, valamint a nyertes ajánlattevő nevét.

Azonban az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy egyes, a szerződés odaítélésére vonatkozó és az előző albekezdésben említett adatokat nem közöl, amennyiben ezeknek az adatoknak a közlése akadályozná a jogalkalmazást, egyéb módon ellentétes lenne a közérdekkel, sértené egyes magán- vagy közvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy sérthetné a szállítók közötti tisztességes versenyt."

7 A 93/36 irányelv 9. cikkének (3) bekezdése előírja:

"Az az ajánlatkérő, amely szerződést ítélt oda, ennek eredményét hirdetményben ismerteti. Egyes, a szerződés odaítélésére vonatkozó adatokat azonban nem lehet közzétenni, amennyiben ezeknek az adatoknak a közzététele akadályozná a jogalkalmazást, egyéb módon ellentétes lenne a közérdekkel, sértené egyes magán- vagy közvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy sérthetné az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt."

8 Ugyanezen irányelv 15. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Az ajánlatkérő köteles teljes mértékben tiszteletben tartani az ajánlattevők által rendelkezésre bocsátott adatok bizalmas jellegét."

9 A 93/36 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének, 9. cikke (3) bekezdésének és 15. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 18-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134.,114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.) 6. cikke, 35. cikke (4) bekezdésének ötödik albekezdése és 41. cikkének (3) bekezdése lényegében átvette.

A nemzeti szabályozás

10 A Conseil d'État (államtanács) közigazgatási részlegének eljárásáról szóló 1948. augusztus 23-i arrêté du Régent (régensi rendelet, Moniteur Belge, 1948. augusztus 23-24., 6821. o.) 87. cikke kimondja:

"A felek, tanácsadóik és a kormánybiztos az ügy iratait a hivatalban tekinthetik meg."

11 A Conseil d'État-ról szóló 1973. január 12-i lois coordonnées (egységes szerkezetbe foglalt törvények, Moniteur Belge, 1973. március 21., 3461. o.) 21. cikkének harmadik és negyedik albekezdése értelmében:

"Amennyiben az alperes a meghatározott határidőben nem adja át az iratokat, a 21a. cikk sérelme nélkül a felperes által előadott tényállást bizonyítottnak kell tekinteni, feltéve, hogy e tényállás nem nyilvánvalóan hamis.

Amennyiben az iratok nincsenek az alperes birtokában, erről köteles értesíteni azt a tanácsot, amely előtt az ügy folyamatban van. A tanács elrendelheti az iratok letétbe helyezését a 36. cikk rendelkezései szerinti kényszerítő bírság alkalmazásával."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

12 2001. december 14-én az État belge árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárást hirdetett a "Leopard" típusú harci járművekhez tartozó lánctalpszemek tárgyában. Két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, nevezetesen a Varec és a Diehl Remscheid GmbH & Co. (a továbbiakban: Diehl).

13 Az ajánlatok vizsgálata során az État belge úgy ítélte meg, hogy a Varec által benyújtott ajánlat nem felelt meg a műszaki alkalmassági követelményeknek, és hogy ez az ajánlat szabálytalan. Ezzel szemben megállapította, hogy a Diehl ajánlata valamennyi alkalmassági szempontnak megfelelt, szabályos volt és az ajánlati ár is megfelelő volt. Következésképpen az État belge a honvédelmi miniszter 2002. május 28-i határozatával (a továbbiakban: a szerződés odaítéléséről szóló határozat) a szerződést a Diehlnek ítélte oda.

14 2002. július 29-én a Varec keresetet nyújtott be a szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítése iránt a Conseil d'État-hoz. A Diehl beavatkozás iránti kérelmének helyt adtak.

15 Az État belge által a Conseil d'État-hoz benyújtott iratok között nem szerepelt a Diehl ajánlata.

16 A Varec kérelmezte, hogy ezt az ajánlatot is csatolják az ügy irataihoz. A Conseil d'État jelentés készítésével megbízott Auditeurje (a továbbiakban: előadó) is ugyanezt kérelmezte.

17 2002. december 17-én az État belge csatolta az ügy irataihoz a Diehl ajánlatát, megjelölve, hogy abban nem szerepeltek a láncszem általános tervrajzai és a láncszem alkotóelemei sem. Kifejtette, hogy a dokumentációban foglaltaknak és a Diehl kérelmének megfelelően ezeket visszaküldte a Diehlnek. Hozzátette, hogy ez okból az ajánlatnak e részeit nem tudja az ügy irataihoz csatolni, és ha ezen ajánlati elemek nélkülözhetetlenek az ügy iratai közül, akkor azokat a Diehl társaságtól kell megkérni. Az État belge azt is megjegyezte, hogy a Varec és a Diehl társaság vitában áll a szóban forgó tervrajzokra vonatkozó szellemi tulajdonjogokat illetően.

18 Ugyanezen a napon kelt levelében a Diehl arról értesítette az előadót, hogy ajánlatának az État belge által az ügy irataihoz csatolt verziója bizalmas adatokat és információkat tartalmaz, és hogy ezért ellenzi azt, hogy harmadik személyek, beleértve a Varec társaságot is, tudomást szerezhessenek ezekről a bizalmas adatokról és információkról, amelyek az ajánlatban foglalt kereskedelmi titkokhoz kapcsolódnak. A Diehl szerint ugyanis ajánlata 4., 12. és 13. mellékletének egyes részei az alkalmazandó gyártási tervek pontos kiigazítására és az ipari folyamatra vonatkozó pontos adatokat tartalmaznak.

19 2006. február 13-i jelentésében az előadó a szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítését indítványozta azzal az indokkal, hogy "mivel az ellenérdekű fél nem tett eleget a gondos igazságszolgáltatásban és a tisztességes eljárásban tanúsítandó jóhiszemű együttműködés követelményének, az egyetlen megfelelő szankció a közigazgatási aktus megsemmisítése, mivel annak jogszerűsége nem nyert bizonyítást az ügy iratainak a kontradiktórius eljárás alóli kivonása miatt".

20 Az État belge e megállapítást vitatta, kérve a Conseil d'État-t, hogy határozzon a Diehl ajánlata egyes, az e bíróság előtti eljárás keretében az ügy irataihoz csatolt, üzleti titokra vonatkozó információkat tartalmazó elemei bizalmasságának védelméről.

21 E körülmények között a Conseil d'État az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a 89/665 [...] irányelv 1. cikkének (1) [bekezdését], összefüggésben a 93/36 [...] irányelv 15. cikkének (2) [bekezdésével] és a 2004/18 [...] irányelv 6. cikkével, hogy az ebben a cikkben előírt jogorvoslati eljárásokért felelős testületnek biztosítania kell a felek, így az ajánlatkérő által vele közölt iratokban foglalt üzleti titkok bizalmas jellegét és megtartását, maga azonban megismerheti és figyelembe veheti ezeket az információkat?"

Az elfogadhatóságról

22 A Varec álláspontja szerint a Conseil d'État előtt folyamatban lévő ügy eldöntéséhez nem szükséges, hogy a Bíróság választ adjon az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre.

23 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EK 234. cikkben említett eljárás keretében, amely a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladatainak világos szétválasztásán alapul, az ügy konkrét tényállásának megítélése a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyancsak kizárólag az ügyben eljáró és a bírósági döntésért felelősséggel tartozó nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira figyelemmel megítélje mind az előzetes döntéshozatal szükségességét ítéletének meghozatala szempontjából, mind pedig a Bíróság elé terjesztendő kérdések jelentőségét. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések a közösségi jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint köteles határozni (lásd különösen a C-326/00. sz. IKA-ügyben 2003. február 25-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-1703. o.] 27. pontját; a C-145/03. sz. Keller-ügyben 2005. április 12-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-2529. o.] 33. pontját és a C-419/04. sz., Conseil général de la Vienne ügyben 2006. június 22-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-5645. o.] 19. pontját).

24 A Bíróság mindazonáltal azt is kimondta, hogy kivételes esetekben jogosult saját hatáskörének megállapítása céljából megvizsgálni azokat a körülményeket, amelyek mellett a nemzeti bíróság hozzá fordult (lásd ebben az értelemben a 244/80. sz. Foglia-ügyben 1981. december 16-án hozott ítélet [EBHT 1981., 3045. o.] 21. pontját). A Bíróság csak akkor utasíthatja el a határozathozatalt a nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről, ha a közösségi jog kért értelmezése nyilvánvalóan nem áll kapcsolatban az alapjogvita tényeivel vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azon ténybeli és jogi körülmények, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a feltett kérdésekre hasznos módon válaszolhasson (lásd különösen a C-379/98. sz., PreussenElektra-ügyben 2001. március 13-án hozott ítélet [EBHT 2001., I-2099. o.] 39. pontját; a C-390/99. sz., Canal Satélite Digital ügyben 2002. január 22-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-607. o.] 19. pontját és a fent hivatkozott Conseil général de la Vienne ügyben hozott ítélet 20. pontját).

25 Hangsúlyozni kell, hogy jelen esetben ez nem áll fenn. E tekintetben megállapítható, hogy amennyiben a Conseil d'État követné az előadó indítványát, akkor megsemmisítené a szerződés odaítéléséről szóló, előtte megtámadott határozatot anélkül, hogy az ügyet érdemben megvizsgálná. Ezzel szemben, amennyiben a közösségi jogi rendelkezés, amelynek értelmezését a kérdést előterjesztő bíróság kérte, igazolja az alapeljárás egyes iratainak bizalmas kezelését, akkor e bíróságnak az alapügyet érdemben meg kell vizsgálnia. Ezen okokból kifolyólag megállapítható, hogy az említett rendelkezések értelmezése szükséges az alapügy elbírálásához.

Az ügy érdeméről

26 A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság elé terjesztett kérdésben megemlítette mind a 93/36 irányelvet, mind pedig a 2004/18 irányelvet. Mivel ez utóbbi felváltotta a 93/36 irányelvet, meg kell határozni, hogy e kérdést melyik irányelvre tekintettel kell megválaszolni.

27 Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az eljárási szabályokat általában a hatálybalépésükkor folyamatban lévő jogvitákra is alkalmazni kell, ellentétben az anyagi jogi szabályokkal, amelyeket általában úgy értelmeznek, mint amelyek a hatálybalépésük előtt keletkezett helyzetekre nem vonatkoznak (lásd a C-201/04. sz. Molenbergnatie-ügyben 2006. február 23-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-2049. o.] 31. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

28 Az alapeljárás a bizalmas információk védelmére vonatkozó joggal kapcsolatos. Amint azt a főtanácsnok indítványának 31. pontjában megállapította, ez a jog lényegében anyagi jogi jogosultság, még ha gyakorlása során eljárásjogi hatásai is vannak.

29 Az említett jog akkor keletkezett, amikor a Diehl az alapügy tárgyát képező közbeszerzési eljárásban benyújtotta ajánlatát. Mivel ez az időpont az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból nem derült ki, azt kell feltételezni, hogy az 2001. december 14-e, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és 2002. január 14-e, az ajánlatok felbontása között történt.

30 Ebben az időszakban a 2004/18 irányelvet még nem fogadták el. Ebből következik, hogy az alapeljárás tekintetében a 93/36 irányelv rendelkezéseit kell figyelembe venni.

31 A 89/665 irányelv nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kifejezetten a bizalmas információk védelmére vonatkozik. E tekintetben ezen irányelv általános rendelkezéseit, és különösen 1. cikkének (1) bekezdését kell figyelembe venni.

32 Ez utóbbi rendelkezés előírja, hogy a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy többek között a 93/36 irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokat illetően az ajánlatkérő által hozott határozatot eredményesen és főként a lehető leggyorsabban felül lehessen vizsgálni azon az alapon, hogy e határozat megsértette a közösségi közbeszerzési jogot vagy az azt átültető nemzeti szabályokat.

33 Mivel a 89/665 irányelv célja a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jog betartásának biztosítása, 1. cikkének (1) bekezdését a 93/36 irányelv rendelkezései és a közbeszerzésre vonatkozó egyéb közösségi jogi rendelkezések fényében kell értelmezni.

34 A közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályok elsődleges célja a tisztességes verseny megnyitása valamennyi tagállamban (lásd ebben az értelemben a C-26/03. sz., Stadt Halle és RPL Lochau ügyben 2005. január 11-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-1. o.] 44. pontját).

35 E cél elérése érdekében fontos, hogy az ajánlatkérők ne hozzanak nyilvánosságra olyan, közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információkat, amelyek megismerése a verseny torzítására használható akár a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban, akár későbbi közbeszerzési eljárásokban.

36 Másfelől mind jellegüknél fogva, mind a tárgybeli közösségi jog rendszerére tekintettel a közbeszerzési eljárások alapja az ajánlatkérők és a részt vevő gazdasági szereplők közötti bizalmi viszony. Ez utóbbiak számára lehetővé kell tenni, hogy az ajánlatkérők tudomására hozhassanak minden olyan információt, amelyek hasznosak a közbeszerzési eljárásban, anélkül hogy tartaniuk kellene attól, hogy az ajánlatkérők olyan adatokat tesznek hozzáférhetővé harmadik személyek számára, amelyeknek a nyilvánosságra hozatala e gazdasági szereplőkre káros lehet.

37 Ezen okból a 93/36 irányelv 15. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérők kötelesek teljes mértékben tiszteletben tartani az ajánlattevők által rendelkezésre bocsátott adatok bizalmas jellegét.

38 A részvételi jelentkezés vagy az ajánlat elutasítása okainak a kizárt részvételre jelentkezővel vagy az ajánlattevővel történő közlésekor, valamint az eljárás eredményéről szóló hirdetmény közzétételekor az említett irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (3) bekezdése is lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy ne tegyenek közzé olyan adatokat, amelyeknek a nyilvánosságra hozatala sértené egyes köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy sérthetné az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.

39 E rendelkezések célja kétségkívül az ajánlatkérők tevékenységének szabályozása. Mindazonáltal el kell ismerni, hogy e rendelkezések hatékony érvényesülését súlyosan veszélyeztetné, ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatos ajánlatkérői határozat elleni kereset esetén az ezen odaítélési eljárással kapcsolatos minden információt korlátozás nélkül a kereset előterjesztője vagy akár más személyek, például a beavatkozók, rendelkezésére kellene bocsátani.

40 Ha ezt feltételeznénk, akkor a kereset előterjesztése önmagában hozzáférést jelentene olyan információkhoz, amelyek a verseny torzítására vagy a szóban forgó közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők jogos érdekeinek megsértésére használhatók. Ez a lehetőség akár arra is ösztönözhetné a gazdasági szereplőket, hogy pusztán azért indítsanak jogorvoslati eljárásokat, hogy hozzáférhessenek versenytársaik üzleti titkaihoz.

41 Az ilyen jogorvoslati eljárásban az ellenérdekű fél az ajánlatkérő és az a gazdasági szereplő, akinek az érdekei sérülhetnek, nem feltétlenül vesz részt félként az eljárásban, így érdekei védelmére nem feltétlenül hívják perbe. Ezért annál inkább fontos az e gazdasági szereplők érdekeinek megfelelő védelmére irányuló szabályok előírása.

42 A bizalmas információk védelmére vonatkozóan a 93/36 irányelv által előírt és az ajánlatkérőt terhelő kötelezettségek érvényesítése a jogorvoslati eljárás keretében az annak lefolytatásáért felelős testület feladata. A 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében előírt hatékony jogorvoslat követelménye a 93/36 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével, 9. cikkének (3) bekezdésével és 15. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben tehát e testület számára előírja, hogy garantálja e rendelkezések hatékony érvényesülését, és ezáltal biztosítsa a tisztességes verseny fenntartását és az érintett gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelmét.

43 Ebből következik, hogy valamely közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárás keretében az ezen eljárásért felelős testületnek lehetőséget kell adni arra, hogy dönthessen arról, hogy az ilyen odaítélési eljárásra vonatkozó iratokban foglalt információkat nem adja ki a feleknek és jogi képviselőiknek, amennyiben ez szükséges a tisztességes verseny vagy a gazdasági szereplők jogos érdekeinek a közösségi jog által megkívánt védelméhez.

44 Felmerül a kérdés, hogy ez az értelmezés összeegyeztethető-e az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) szerinti tisztességes eljárás fogalmával.

45 Ugyanis, amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból is megállapítható, a Varec a Conseil d'État előtt azzal érvelt, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog magában foglalja a bírósági eljárások kontradiktórius jellegének követelményét, a kontradiktórius eljárás elve általános jogelv, a tisztességes eljáráshoz való jog alapját az EJEE 6. cikke jelenti, és ez az alapelv magában foglalja az eljárásban részt vevő felek azon jogát, hogy a bíróságnak benyújtott minden iratot és észrevételt megismerhessenek annak érdekében, hogy a bíróság döntését befolyásolhassák, és ezen iratokat és észrevételeket megvitathassák.

46 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy az EJEE 6. cikkének (1) bekezdése többek között előírja, hogy "[m]indenkinek joga van arra, hogy ügyét [...] független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja [...]". Az Emberi Jogok Európai Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely eljárás kontradiktórius jellege az egyik olyan körülmény, amely ezen eljárás tisztességes voltának megítélését lehetővé teszi, ugyanakkor egyes jogokkal és érdekekkel egyensúlyban kell lennie.

47 A kontradiktórius eljárás elve főszabályként magában foglalja az eljárásban részt vevő felek jogát arra, hogy megismerjék a bírósághoz benyújtott bizonyítékokat és észrevételeket, és hogy azokat megvitathassák. Mindazonáltal egyes esetekben szükséges lehet bizonyos információknak a felek rendelkezésére bocsátását megtagadni valamely harmadik személy alapvető jogainak vagy fontos közérdek védelme érdekében (lásd az EJEB, 2000. február 16-i Rowe és Davis kontra Egyesült Királyság ítéletet, Ítéletek és Határozatok Tára 2000-II, 61. § és a 2007. április 24-i V. kontra Finnország ítéletet, az Ítéletek és Határozatok Tárában még nem tették közzé, 75. §).

48 Az ily módon védelemben részesíthető alapvető jogok között szerepel a tagállamok közös alkotmányos hagyományain nyugvó magánélethez való jog tisztelete, amelyet az EJEE 8. cikke rögzít, és amelyet a Nizzában 2000. december 7-én kihirdetett, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (HL C 364, 1. o.) 7. cikke is megerősít (lásd különösen a C-62/90. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 1992. április 8-án hozott ítélet [EBHT 1992., I-2575. o.] 23. pontját és a C-404/92. sz., X kontra Bizottság ügyben 1994. október 5-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-4737. o.] 17. pontját). E tekintetben az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy nem fogadható el az a megállapítás, hogy a magánélet fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az kizárja alkalmazási köréből a természetes vagy jogi személyek szakmai vagy kereskedelmi tevékenységét (lásd az EJEB, 1992. december 16-i Niemietz kontra Németország ítéletet, A. sorozat 251-B. szám, 29. §; a 2002. április 16-i Société Colas Est és társai kontra Franciaország ítéletet, Ítéletek és Határozatok Tára 2002-III, 41. §, valamint a 2003. január 28-i Peck kontra Egyesült Királyság ítéletet, Ítéletek és Határozatok Tára 2003-I, 57. §), amely tevékenység magában foglalhatja a közbeszerzési eljárásban való részvételt.

49 Másfelől a Bíróság az üzleti titok védelmét alapelvként ismerte el (lásd az 53/85. sz., AKZO Chemie és AKZO Chemie UK kontra Bizottság ügyben 1986. június 24-én hozott ítélet [EBHT 1986., 1965. o.] 28. pontját, valamint a C-36/92. sz., SEP kontra Bizottság ügyben 1994. május 19-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-1911. o.] 37. pontját).

50 Végül a közbeszerzési eljárások során a tisztességes verseny fenntartása fontos közérdeknek minősül, amelynek biztosítása megengedett a jelen ítélet 47. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében.

51 Következésképpen a közbeszerzési eljárással kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás keretében a kontradiktórius eljárás elve nem teremt jogot a felek részére a jogorvoslati eljárásért felelős testülethez benyújtott, az érintett közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi információhoz való korlátlan és teljes körű hozzáféréshez. Ellenkezőleg, e hozzáférési jognak egyensúlyban kell állnia más gazdasági szereplőknek a bizalmas információik és üzleti titkaik védelméhez fűződő jogával.

52 A bizalmas információk, valamint az üzleti titok védelmét úgy kell alkalmazni, hogy azok összhangban legyenek a hatékony jogvédelem követelményével és a peres felek védelemhez való jogának tiszteletben tartásával (lásd hasonlóképpen a C-438/04. sz. Mobistar-ügyben 2006. július 13-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-6675. o.] 40. pontját), és a bíróság előtti vagy az EK 234. cikk szerint bíróságnak minősülő szerv előtti jogorvoslati eljárásban ezeket oly módon kell érvényesíteni, hogy az eljárás egésze tekintetében a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartása biztosítva legyen.

53 Ezért a jogorvoslati eljárásért felelős testületnek valamennyi ahhoz szükséges információval rendelkeznie kell, amely az ügynek az összes körülmény ismeretében történő elbírálásához szükséges, beleértve a bizalmas információkat és üzleti titkokat is (lásd hasonlóképpen a fent hivatkozott Mobistar-ügyben hozott ítélet 40. pontját).

54 Tekintettel a rendkívül súlyos kárra, amelyet egyes információknak valamely versenytárssal történő szabálytalan közlése okozhat, az említett testület ezen infomációknak az eljárásban részt vevő féllel történő közlése előtt köteles lehetőséget adni az érintett gazdasági szereplőnek, hogy azok bizalmas jellegére vagy üzleti titok voltára hivatkozzon (lásd hasonlóképpen a fent hivatkozott AKZO Chemie és AKZO Chemie UK kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 29. pontját).

55 Ennélfogva a kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését a 93/36 irányelv 15. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az említett 1. cikk (1) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárásért felelős testületnek biztosítania kell az eljárásban félként részt vevő személyek - többek között az ajánlatkérő - által benyújtott iratokban foglalt információk bizalmas jellegét és az üzleti titok védelméhez való jogot úgy, hogy közben e testület ezeket az információkat megismerheti és az ügy elbírálásakor figyelembe veheti. E testület feladata annak megítélése, hogy milyen mértékben és milyen módon szükséges biztosítani ezen információk bizalmasságát és titkosságát tekintettel a hatékony jogvédelem és a peres felek védelemhez való joga oltalmának követelményére, és a bíróság előtti vagy az EK 234. cikk szerint bíróságnak minősülő szerv előtti jogorvoslati eljárásban annak érdekében, hogy az eljárás egésze tekintetében tiszteletben tartsák a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A költségekről

56 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (1) bekezdését az 1997. október 13-i 97/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az említett 1. cikk (1) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárásért felelős testületnek biztosítania kell az eljárásban félként részt vevő személyek - többek között az ajánlatkérő - által benyújtott iratokban foglalt információk bizalmas jellegét és az üzleti titok védelméhez való jogot úgy, hogy közben e testület ezeket az információkat megismerheti és az ügy elbírálásakor figyelembe veheti. E testület feladata annak megítélése, hogy milyen mértékben és milyen módon szükséges biztosítani ezen információk bizalmasságát és titkosságát tekintettel a hatékony jogvédelem és a peres felek védelemhez való joga oltalmának követelményére, és a bíróság előtti vagy az EK 234. cikk szerint bíróságnak minősülő szerv előtti jogorvoslati eljárásban annak érdekében, hogy az eljárás egésze tekintetében tiszteletben tartsák a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.