BH 1997.5.240 Érvénytelen a szerződés, ha azt a gazdálkodó szervezet képviselőjeként a cégnyilvántartásban feltüntetett személy írta ugyan alá, de a vele szerződést kötő másik gazdálkodó szervezetnek tudomása volt arról, hogy ennek a személynek a képviseleti jogosultsága már megszűnt [Ptk. 29. § (2)-(4) bek., 246. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 44. § (1) bek., 45. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 2. § (4) és (5) bek.].

A felperes keresetében kérte az alperes részvénytársaság kötelezését 17 246 000 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a közöttük 1994. március 16-án írásban létrejött lisztszállítási szerződést az alperes megszegte, mert az abban meghatározott mennyiségű lisztet nem vette át, ezért a szerződés I/1. pontja értelmében, mint a meghiúsulásért felelős fél, kötbért tartozik fizetni. Hivatkozott arra, hogy a szerződés aláírásának időpontjában a cégnyilvántartás N. J.-t tüntette fel az alperes egyedüli aláírásra jogosult képviselőjeként. Az alperes ezért tévesen hivatkozott a szerződés semmisségére abból az okból, hogy a részéről szerződést aláíró N. J. aláírási jogosultsággal nem rendelkezett. Másodlagosan hivatkozott arra, hogy az 1994. március 16-i szerződés az 1993 októberében szóban már létrejött lisztszállítási szerződés írásba foglalását jelentette.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Védekezése szerint az 1994. március 16-án megkötött lisztszállítási szerződés az alperes képviseletében eljárt N. J. aláírási jogosultságának hiánya miatt semmis. A felperes részéről a szerződést aláíró ügyvezető igazgató - N. Z. - N. J. aláírási jogosultságának hiányáról tudott, ugyanis jelen volt az 1994. február 28-i alperesi közgyűlésen, melyen N. J. igazgatótanácsi tagságból és N. Z. könyvvizsgálói tisztségből történő visszahívása megtörtént. Viszontkeresetet terjesztett elő az 1994. március 16-án kelt szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt abból az okból, hogy a szerződés lényeges tartalmi hiányosságokban szenved, másrészt a jó erkölcsbe ütközik.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a viszontkeresetet pedig érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Tényként állapította meg, hogy a felek által 1994. március 16-án aláírt lisztszállítási szerződés érvénytelen. Az indokolás szerint a szerződés aláírásának időpontjában a cégjegyzék azt tanúsította, hogy az alperes cég önálló jegyzésére egyedül a mindenkori igazgatósági elnök jogosult, s az igazgatóság elnökeként N. J.-t tüntette fel. A felperes azonban nem volt jóhiszemű, és alaptalanul hivatkozott arra, hogy a cégjegyzékben bízva N. J.-t tekintette jogosultnak a perbeli szerződés megkötésére. A felperes képviseletében a szerződést aláíró N. Z. ugyanis mint az alperes cég könyvvizsgálója részt vett az alperes 1994. február 28-i közgyűlésén. Ennek következtében egyértelműen tudnia kellett, hogy N. J.-t a közgyűlés az igazgatósági elnöki tisztéből visszahívta, s ebből eredően 1994. március 16-án az alperes nevében már nem volt jogosult önállóan szerződést kötni. Hivatkozott a Ptk. 29. §-ának (2) és (3) bekezdésére. Utalt arra, hogy kötbérfizetési szankció csak érvényes szerződéshez kapcsolódhat. Mindezekre tekintettel a keresetet elutasította. A viszontkeresetet érdemi vizsgálat nélkül utasította el, megállapítva, hogy az olyan abszolút semmisségi okokra hivatkozott, amelyet a bíróságnak hivatalból is vizsgálnia kell, azért a viszontkereset előterjesztésének nem volt helye. Megjegyezte, hogy miután a szerződés az aláírási jogosultság hiánya okából is érvénytelen, a bíróság mellőzte annak vizsgálatát: jó erkölcsbe ütközik-e vagy sem a szerződés.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, kereseti kérelmének megfelelően. Az első fokú eljárásban kifejtett jogi álláspontját fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta vizsgálni: az alperes 1994. február 28-i közgyűlése minden tekintetben megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak és az alapszabálynak. Álláspontja szerint nem, és ezért N. J.-nek az igazgatótanácsi tagságból történő visszahívása is semmisnek minősül. Előadása szerint N. Z.-t - a felperes képviselőjét - olyan mélységben nem érinthette az egyébként is szabálytalan tisztségviselő választás, hogy külön vizsgálat nélkül felismerje az aláírási jogosultság hiányát. N. J. megmaradt vezérigazgatói beosztásában, ezért szabályoznia kellett volna a közgyűlésnek, hogy vezérigazgatói minőségben miként képviselheti a céget. Másodlagosan a felperes arra hivatkozott, hogy a felek között a szállítási szerződés érvényesen létrejött azáltal, hogy 1993. októbertől az alperes által adott írásbeli megrendelések alapján a felperes részéről rendszeres szállítások történtek. Ezeket az alperes elfogadta, és az ellenértéket kifizette. Miután a szállítási szerződés érvényes létrejöttének nem feltétele az írásba foglalás, ezért álláspontja szerint már 1993. októberében szóbeli megállapodás alapján és annak teljesítésével a felek között érvényesen létrejött a szállítási szerződés.

Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. Megismételte az első fokú eljárásban kifejtett védekezését. Hivatkozott arra, hogy N. J. visszahívásának érvényességét a felperes nem vitathatja, tekintettel arra, hogy a cégnyilvántartásban e változás átvezetése a jogerős cégbírósági határozat alapján már megtörtént.

A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a Pp. 228. §-ának (3) bekezdése értelmében fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes viszontkeresetét érdemi vizsgálat nélkül elutasító rendelkezése. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a Pp. 253. §-ának (3) bekezdése értelmében - csak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül.

A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos.