62009CO0449[1]

A Bíróság (ötödik tanács) 2010. október 28-i végzése. Canon Kabushiki Kaisha kontra IPN Bulgaria OOD. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Sofiyski gradski sad - Bulgária. Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának első bekezdése - Védjegyek - 89/104/EGK irányelv - A védjegyjogosult azon joga, hogy fellépjen az e védjeggyel ellátott áruk EGT-n belüli első, hozzájárulása nélkül történő forgalomba hozatalával szemben. C-449/09. sz. ügy.

C-449/09. sz. ügy

Canon Kabushiki Kaisha

kontra

IPN Bulgaria OOD

(a Sofiyski gradski sad [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának első bekezdése - Védjegyek - 89/104/EGK irányelv - A védjegyjogosult azon joga, hogy fellépjen az e védjeggyel ellátott áruk EGT-n belüli első, hozzájárulása nélkül történő forgalomba hozatalával szemben"

A végzés összefoglalása

1. Jogszabályok közelítése - Védjegyek - 89/104 irányelv - A védjegyoltalom tartalma - A védjeggyel ellátott termékek behozatalának és kivitelének megtiltására vonatkozó jog - A "behozatal" fogalma

(89/104 tanácsi irányelv, 5. cikk, (3) bekezdés, c) pont)

2. Jogszabályok közelítése - Védjegyek - 89/104 irányelv - A védjegyoltalom tartalma -A védjeggyel ellátott eredeti áruk Európai Gazdasági Térségen belüli első forgalomba hozatalának megtiltásához való jog

(89/104 tanácsi irányelv, 5. cikk, és 7. cikk, (1) bekezdés)

1. Abban az esetben, ha egy harmadik államból valamely tagállamba küldött eredeti árukat még nem bocsátották szabad forgalomba, hanem vámraktározási eljárás alá vonták, az nem minősül "behozatalnak" a védjegyekről szóló 89/104 első irányelv 5. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

(vö. 18. pont)

2. A védjegyekről szóló 89/104 első irányelvet nem lehet úgy értelmezni, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a nemzeti jogban szabadon rendelkezzenek a harmadik országokban forgalomba hozott termékek vonatkozásában a védjegyoltalom kimerüléséről. Az irányelv hatása az, hogy kizárólag azokra az esetekre korlátozza a védjegyjogosult jogának kimerülését, amikor az árukat az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén hozták forgalomba, és ezáltal lehetővé teszi e jogosultnak, hogy ellenőrizze a védjegyével ellátott áruk EGT-n belüli első forgalomba hozatalát.

Ebből következik, hogy amennyiben a védjeggyel ellátott árukat e védjegy jogosultja korábban nem hozta forgalomba az EGT területén, vagy az ő hozzájárulásával nem hozták itt forgalomba, az irányelv 5. cikke olyan kizárólagos jogot ruház a fent említett jogosultra, amely alapján az bármely harmadik személynek megtilthatja többek között azt, hogy az említett árukat behozza, eladásra felkínálja, forgalomba hozza, vagy e célból raktáron tartsa.

Így az irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a védjegyjogosult felléphet az e védjeggyel ellátott eredeti áruk EGT-n belüli első, hozzájárulása nélkül történő forgalomba hozatalával szemben.

(vö. 22-24., 26. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (ötödik tanács)

2010. október 28.(*)

"Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának első bekezdése - Védjegyek - 89/104/EGK irányelv - A védjegyjogosult azon joga, hogy fellépjen az e védjeggyel ellátott áruk EGT-n belüli első, hozzájárulása nélkül történő forgalomba hozatalával szemben"

A C-449/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Sofiyski gradski sad (Bulgária) a Bírósághoz 2009. november 18-án érkezett, 2009. október 30-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Canon Kabushiki Kaisha

és

az IPN Bulgaria OOD

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: J.-J. Kasel tanácselnök, az ötödik tanács elnökeként eljárva, M. Ilešič (előadó) és E. Levits bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

mivel eljárási szabályzata 104. cikke 3. §-ának első bekezdése alapján a Bíróság indokolt végzéssel kíván határozni,

a főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92 .o.) 5. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a japán jog szerint alapított Canon Kabushiki Kaisha társaság (a továbbiakban: Canon) és az IPN Bulgaria OOD bolgár jog szerint alapított társaság (a továbbiakban: IPN Bulgaria) közötti, a Canon által gyártott és a hozzájárulása nélkül egy harmadik államból az IPN Bulgariának - mint címzettnek - Bulgáriába küldött áruk tárgyában indult peres eljárásban terjesztették elő.

A 89/104 irányelv

3 A 89/104 irányelv "A védjegyoltalom tartalma" című 5. cikkének (1) bekezdése a) pontjában ekképp rendelkezik:

"A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ:

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal".

4 Ugyanezen cikk (3) bekezdése értelmében tilos különösen:

"a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás felajánlása vagy annak nyújtása a megjelölés alatt;

c) a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

[...]"

5 A 89/104 irányelv eredeti változatának "A védjegyoltalom kimerülése" című 7. cikke (1) bekezdése eredeti változatának szövege a következő volt:

"A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba a Közösségben."

6 Az Európai Gazdasági Térségről szóló 1992. május 2-i megállapodás (HL 1994. L 1., 3. o.) 65. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amely e megállapodás XVII. mellékletének 4. pontjával együtt olvasandó, a 89/104 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének eredeti változatát az említett megállapodás célkitűzéseinek megfelelően módosították, és "a Közösségben" kifejezést a "valamely szerződő tagállam területén" fordulat váltotta fel.

7 A 89/104 irányelvet hatályon kívül helyezte a 2008. november 28-án hatályba lépett, a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (kodifikált változat) (HL L 299., 25. o.). A jelen jogvitára azonban, tekintettel a tényállás időpontjára, még a 89/104 irányelvet kell alkalmazni.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

8 A Canon fényképezőgépeket, másológépeket, nyomtatókat, valamint más műszaki cikkeket gyárt. Az áruit a "CANON" szómegjelöléssel ellátva forgalmazza. Ez a megjelölés az Európai Unióban közösségi védjegyként, több tagállamban - köztük a Bolgár Köztársaságban - pedig nemzeti védjegyként van lajstromozva.

9 A burgaszi regionális vámigazgatóság (Bulgária) 2008. április 29-i levelében arról tájékoztatta a Canon egyik képviselőjét, hogy 2008. április 22-én egy szállítmány CANON védjeggyel ellátott tintapatront helyeztek vámfelügyelet alá. Ez a szállítmány Hongkongból (Kína) érkezett, és a burgaszi kikötőn keresztül lépett be Bulgáriába. A szállítmány címzettje az IPN Bulgaria volt.

10 2008. május 16-i végzésével a Sofiyski gradski sad (szófiai városi bíróság) a Canon kérelmére és biztosítási intézkedés címén elrendelte a szóban forgó áruk lefoglalását. Ezt a határozatot a Sofiyski apelativen sad (szófiai fellebbviteli bíróság) 2008. június 26-i végzése helyben hagyta. A lefoglalásuk folytán a fent említett árukat átmeneti megőrzés alá helyezték a burgaszi regionális vámigazgatóságon.

11 Ezen túlmenően a Canon a Sofiyski gradski sad előtt beperelte az IPN Bulgariát arra hivatkozva, hogy az érintett áruk behozatalával megsértette a CANON védjegy által biztosított kizárólagos jogokat.

12 E jogvita keretében megállapították, hogy a szóban forgó tintapatronok CANON védjeggyel rendelkező, eredeti áruk, és ezért azokat "eredeti" árunak kell tekinteni. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból továbbá kiderül, hogy ezen áruk Bulgáriába küldésére a Canon engedélye nélkül került sor. Ezzel szemben az IPN Bulgaria vitatja, hogy megvalósult a "behozatal". Ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a fent említett árukat az egyik Szerbiában letelepedett ügyfele rendelte tőle, ily módon a szerbiai rendeltetési helyre Bulgária területén keresztül történő szállításuk külső árutovábbítási eljárásnak minősül.

13 Jogilag a felek között abban a kérdésben áll fenn vita, hogy a védjegyjogosultnak van-e joga fellépni az ellen, hogy egy harmadik személy az engedélye nélkül léptessen be az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) ezen védjeggyel ellátott eredeti árukat.

14 Ezen eljárás során a Varhoven kasatsionen sad (Semmítőszék) értelmező határozatot hozott ezzel kapcsolatban, kimondva, hogy mindössze az, hogy a védjegyjogosult engedélye nélkül harmadik államból olyan eredeti árukat hoznak be, amelyek e védjegymegjelölést hordozzák, nem minősül a védjegy által biztosított kizárólagos jogok megsértésének.

15 Megkérdőjelezve a fent említett értelmező határozatnak az uniós joggal való összeegyeztethetőségét, a Sofiyski gradski sad úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és az alábbi kérdést terjeszti előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

"Amennyiben a [89/104 irányelv] 5. cikke kizárólagos jogot biztosít a védjegyjogosultnak arra, hogy fellépjen bárkivel szemben, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység - például a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele - körében a védjeggyel azonos megjelölést használ, úgy kell-e értelmezni [ezt] a rendelkezést, hogy a védjegyjogosult jogai magukban foglalják azt, hogy fellépjen a védjegy minden olyan használatával szemben, amikor az engedélye nélkül hoznak be eredeti termékeket, amennyiben a védjegyjogosult jogai nem merültek ki [fent említett] irányelv 7. cikke szerint?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

16 Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának első albekezdése értelmében, amennyiben a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, a Bíróság - a főtanácsnok meghallgatását követően - bármikor határozhat indokolt végzéssel, amelyben utal a vonatkozó ítélkezési gyakorlatra.

17 Meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett jelen kérdést illetően ez az eset áll fenn.

18 Egyfelől a 89/104 irányelv 5. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében vett "behozatal" fogalmát illetően emlékeztetni kell arra, hogy a C-405/03. sz. Class International ügyben 2005. október 18-án hozott ítélet (EBHT 2005., I-8735. o.) 42-44. pontjában a Bíróság kimondta, hogy abban az esetben, ha egy harmadik államból valamely tagállamba küldött eredeti árukat még nem bocsátották szabad forgalomba, hanem vámraktározási eljárás alá vonták, az nem minősül "behozatalnak" a fent említett rendelkezés értelmében.

19 A védjegyjogosult az EGT területére fizikailag beléptetett, azonban szabad forgalomba még nem bocsátott árui tekintetében ugyanakkor a 89/104 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése és 5. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján eredményesen hivatkozhat kizárólagos jogainak megsértésére, amennyiben megállapítást nyer, hogy a fent említett árukat eladták vagy eladásra felkínálták oly módon, hogy ahhoz szükségszerűen kapcsolódik az EGT-n belüli forgalomba hozataluk (a fent hivatkozott Class International ügyben hozott ítélet 58. pontja).

20 Ezeket az elveket alkalmazva a kérdést előterjesztő bíróság feladata meggyőződni arról, hogy az IPN Bulgaria az alapügyben szereplő áruk EGT-n belüli forgalomba hozatalára készül, vagy pedig ezeket az árukat olyan más gazdasági szereplőnek kínálja fel vagy adja el, aki ezeket mindenképpen forgalomba fogja hozni az EGT-n belül (analógia útján lásd a fent hivatkozott Class International ügyben hozott ítélet 60. pontját).

21 Másfelől a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdést illetően, amely lényegében arra vonatkozik, hogy a 89/104 irányelv 5. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy a védjegyjogosult felléphet az e védjeggyel ellátott eredeti áruk EGT-n belüli első, hozzájárulása nélkül történő forgalomba hozatalával szemben, meg kell állapítani, hogy az erre a kérdésre adandó igenlő válasz a Bíróság több ítéletéből is következik.

22 A Bíróság a C-355/96. sz. Silhouette International Schmied ügyben 1998. július 16-án hozott ítéletének (EBHT 1998., I-4799. o.) 26. pontjában kimondta, hogy a 89/104 irányelvet nem lehet úgy értelmezni, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a nemzeti jogban szabadon rendelkezzenek a harmadik országokban forgalomba hozott termékek vonatkozásában a védjegyoltalom kimerüléséről.

23 Későbbi ítéleteiben a Bíróság pontosította, hogy a fent hivatkozott Silhouette International Schmied ügyben hozott ítéletre tekintettel a 89/104 irányelv hatása az, hogy kizárólag azokra az esetekre korlátozza a védjegyjogosult jogainak kimerülését, amikor az árukat az EGT területén hozták forgalomba, és ezáltal lehetővé teszi e jogosultnak, hogy ellenőrizze a védjegyével ellátott áruk EGT-n belüli első forgalomba hozatalát (a C-414/99-C-416/99. sz., Zino Davidoff és Levi Strauss egyesített ügyekben 2001. november 20-án hozott ítélet [EBHT 2001., I-8691. o.] 33. pontja, a C-244/00. sz. Van Doren + Q ügyben 2003. április 8-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-3051. o.] 26. pontja, valamint a C-16/03. sz. Peak Holding ügyben 2004. november 30-án hozott ítélet [EBHT 2004., I-11313. o.] 36. pontja).

24 Ebből következik, hogy amennyiben a védjeggyel ellátott árukat e védjegy jogosultja korábban nem hozta forgalomba az EGT területén, vagy az ő hozzájárulásával nem hozták itt forgalomba, a 89/104 irányelv 5. cikke olyan kizárólagos jogot ruház a fent említett jogosultra, amely alapján az bármely harmadik személynek megtilthatja többek között azt, hogy az említett árukat behozza, eladásra felkínálja, forgalomba hozza, vagy e célból raktáron tartsa (lásd a fent hivatkozott Peak Holding ügyben hozott ítélet 34. pontját).

25 A fenti ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy abban az esetben, ha a kérdést előterjesztő bíróság a jelen végzés 20. pontjában említett ténybeli vizsgálatot követően megállapítja, hogy az IPN Bulgaria az alapügyben szereplő áruk EGT-n belüli forgalomba hozatalára készül, vagy pedig ezeket az árukat olyan más gazdasági szereplőnek kínálja fel vagy adja el, aki ezeket mindenképpen forgalomba fogja hozni az EGT-n belül, az alapügyben nem vitatott tényekre tekintettel ebből a megállapításból az következik, hogy eredeti áruknak az EGT-n belüli első, a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül történő forgalomba hozataláról van szó, és alkalmazni kell azt az ítélkezési gyakorlatot, miszerint a fent említett jogosult felléphet e forgalomba hozatallal szemben.

26 A fentiekre tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 89/104 irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a védjegyjogosult felléphet az e védjeggyel ellátott eredeti áruk EGT-n belüli első, hozzájárulása nélkül történő forgalomba hozatalával szemben.

A költségekről

27 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

1) A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a védjegyjogosult felléphet az e védjeggyel ellátott eredeti áruk EGT-n belüli első, hozzájárulása nélkül történő forgalomba hozatalával szemben.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: bolgár.