Végső előterjesztői indokolás a közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/5.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.). és a kapcsolódó joganyag fejlődése, valamint a jogalkalmazói gyakorlat napjainkra eljutott arra a szintre, hogy világosan látszanak azok a tényezők, amelyek az elektronikus közbeszerzés bevezetése ellenére továbbra sem felelnek meg a gyakorlati kihívásoknak. Ezek egy része az uniós közbeszerzési joganyag szabta korlátok miatt nem megváltoztathatóak, míg más részére a Kbt. e törvényjavaslat szerinti módosítása tesz javaslatot, melynek céljai:
- egyszerűsítés és gyorsítás, az adminisztratív terhek további csökkentése,
- a szabályosság növelése az uniós források pénzügyi korrekcióinak megelőzését és a kockázatuk csökkentését szolgáló szabályok útján, valamint
- a felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítése.
A Kbt. eddigi fejlődése abba az irányba mutat, hogy a mostani törvénymódosítással azonosított és kezelt - ám teljes körűen fel nem oldható - problémákat a jövőben még inkább az elektronikus közbeszerzés, mint eszköz útján lehet és kell kezelni, amelyet természetesen a jogalkotónak megfelelően követnie kell. A távlati tervek (2020-2021) között ennek megfelelően szerepel a közbeszerzési eljárások folyamatának aktív támogatását jelentő EKR (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) funkciók megvalósítása, amelyek valós és érdemi adminisztratív tehercsökkentést jelenthetnek, mivel részben leveszik az ajánlatkérők válláról az adminisztratív terheket.
A jogalkalmazók szempontjából legjelentősebb módosítások, amelyekre már ehelyütt szükséges felhívni a figyelmet, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdésével összefüggő, támogatás mértéke alapján fennálló közbeszerzési kötelezettség, illetve nemzeti eljárásrendben a Kbt. 113. §-a szerinti összefoglaló tájékoztatás közzétételét igénylő eljárás megszűnik (indokaikra ld. a 18. §-hoz írottakat).
A tervezethez kapcsolódó indokolást a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Indokolások Tárában közzé kell tenni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Technikai módosítás, amely a közbeszerzési dokumentumok bizalmas jellegének elektronikus úttól eltérő hozzáférhetővé tételére vonatkozó szabályokat egy helyen, törvényi szinten szabályozza. Tartalmi szempontból a rendelkezésekben nem történik változás, azonban a jogértelmezést megkönnyíti, hogy a 2019. április 1-jétől a Kbt. végrehajtási rendeletében, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben lévő, a törvény rendelkezéseit értelmező szabály a törvénybe kerül átemelésre.
A 2. §-hoz
Technikai kiegészítés, amely az EKR üzemeltetőjére vonatkozó adatkezelési jogosultságot - amelyet mindeddig a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679/EU rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontja, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján megfelelően gyakorolt - immár külön is nevesíti.
A 3. §-hoz
Technikai módosítás, amelynek célja, hogy a Kbt. 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályozás általános, érdemi, és az arra vonatkozó, az EKR-ben történő esetleges üzemzavar esetén irányadó különös technikai szabály a normavilágosság elvének megfelelően külön bekezdésekben kapjanak helyet. [ld. még ugyanezen cél jogtechnikai megvalósítását a 18. § (2) bekezdésének 2. pontjában]
A 4. §-hoz
A módosító javaslat eredményeként pontosításra kerül a versenyjogi jogsértésekre vonatkozó kizáró ok szövegezése. A Kbt. hatályos szabályai ugyan eddig is lehetővé tették - alapelvi sérelemre hivatkozással - a nem független vállalkozások verseny torzítására alkalmas ajánlatainak érvénytelenné nyilvánítását, azonban a kizáró okok alkalmazása körében célszerűbb felhívni az ajánlatkérők azon kötelezettségére a figyelmet, hogy a nem független vállalkozások esetében is szükséges feltárni az ajánlatok egymásra történő befolyását, és meghozni a megfelelő intézkedéseket.
Az 5. §-hoz
A közbeszerzési eljárásokban benyújtott ajánlatok egyik leggyakoribb, adminisztratívnak tekinthető, de végső soron az eljárást érdemben befolyásoló hibája, ha az ajánlatok összehasonlítását és áttekinthetőségét biztosító felolvasólapon, és az ajánlathoz tartozó dokumentumokban ellentmondás van. A szabályozás mindeddig lehetővé tette azt is, hogy ha a felolvasólapon az értékelésre kerülő szakember tapasztalatát érintő kedvezőbb értéket tüntetett fel az ajánlattevő, úgy a dokumentumokban szereplő, az értékelés szempontjából kedvezőtlenebb adatot vegye figyelembe az ajánlatkérő.
Ez a szabályozás azonban más, értékelésre kerülő szempontokhoz képest eltérő rendelkezést jelent, amely szükségessé teszi a jogalkalmazói gyakorlat egyszerűsítése érdekében azt, hogy a felolvasólapon szereplő információk elsődlegessége kerüljön előírásra.
A 6. §-hoz
Technikai módosítás, amely a törvényen belüli hivatkozások rendezésére irányul a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendeletnek megfelelően.
A 7. §-hoz
A közbeszerzésekben az elektronikus kommunikáció kötelezővé tételével teret nyertek a gyakorlatban eddig a hazai jogalkalmazók körében nem használt beszerzési technikák is, így különösen a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása. A Kbt. mindeddig - a gyakorlati visszajelzések hiányában - az uniós irányelvi szabályok hazai jogba történő átemelésén és hazai jogi környezetben az értelmezést megkönnyítő pontosításon túl nem tartalmazott további részletszabályokat, azonban a beszerzési technika használata eredményeként a jogalkalmazói oldalról felmerült az igény további tisztázó, illetve a rendszer dinamizmusának támogatását az irányelvi kereteknek megfelelően kiegészítő rendelkezések rögzítésére.
Ennek egyik első pontja a módosító javaslat szerint, hogy a korábban a rendszerbe már felvett gazdasági szereplők által benyújtott igazolásokat - összhangban a Kbt. 69. § (11a) bekezdésében rögzített, adminisztratív terhek csökkentésére irányuló szabállyal - ne kelljen ismételten benyújtani a gazdasági szereplőknek, illetve ne kelljen azokat az ajánlatkérőknek bekérni, amennyiben a kizáró okokat vagy alkalmassági követelményeket érintő körülmények változása azt nem teszi szükségessé. Éppen ez utóbbi változásokkal összefüggésben a módosító javaslat rögzíti a rendszerbe felvett gazdasági szereplők tájékoztatási kötelezettségét.
A módosító javaslat további kiegészítése a dinamikus beszerzési rendszer azon sajátosságát hivatott kezelni, hogy a rendszer hosszabb időszakon keresztül fennálló, folyamatos részvételi jelentkezést tesz lehetővé. A beszerzési technika célja, hogy a rendszerben minél nagyobb számú gazdasági szereplő részt vehessen, ezzel is növelve a verseny ármérséklő és minőségi szempontok érvényesítését elősegítő hatását.
Annak érdekében, hogy a verseny élénkítését elősegítő, az esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódot érvényesítő módon új, vagy újonnan létrejött gazdasági szereplők is csatlakozhassanak a rendszerbe, minden olyan - elsődlegesen a Kbt. végrehajtási rendeleteiben megtalálható -, az alkalmasság és a kizáró okok hiányának igazolása körében benyújtandó dokumentum esetében, amely időszakhoz vagy időponthoz köti a dokumentum tartalmának megfelelőségét, az újonnan a rendszerbe való felvételét kérő részvételre jelentkező tekintetében ennek az időpontnak vagy időszaknak a meghatározásához használt referencia időpontnak a részvételi jelentkezés benyújtásának időpontját kell tekinteni.
[Például a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés a) pontja alapján a pénzügyi alkalmasság körében előírható pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban a megküldéstől - visszafelé számított kettő évre vonatkozó nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége. Az újonnan a rendszerbe való felvételét kérő részvételre jelentkező tekintetében ennek az időpontnak vagy időszaknak a meghatározásához használt referencia időpontnak a részvételi jelentkezés benyújtásának időpontját kell tekinteni - vagyis a példaként felhozott esetben nem a felhívás feladásától visszafelé számított kettő évre vonatkozó nyilatkozattal kell igazolni a részvételre jelentkező pénzügyi alkalmasságát, hanem a részvételi jelentkezés benyújtásától visszafelé számított kettő évre vonatkozó nyilatkozattal.]
Az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód érvényesítésére tekintettel ezt a szabályt nem kell alkalmazni a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor, az annak keretében rendszerbe felvett részvételre jelentkezők esetében (vagyis a fenti példánál maradva nekik - a főszabály szerint, tehát - a rendszer felállítása érdekében közzétett eljárást megindító felhívás időpontjától visszafelé számított kettő évre vonatkozó nyilatkozattal kell igazolniuk pénzügyi alkalmasságukat).
A 8. §-hoz
A Kbt. előző módosítása során az elektronikus közbeszerzés bevezetésével elektronikus alapú beszerzési technikák alkalmazására is van módja az ajánlatkérőknek, amely indokolttá tette a dinamikus beszerzési rendszer és az azok keretében alkalmazható elektronikus katalógusok részletesebb szabályainak előírását.
Jelen módosítás ezt a 2020. január 1-jén hatályba lépő szabályozást (ld. a 19. §-hoz írtakat) - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 9. § (2) bekezdésével összhangban - kívánja pontosítani, egyértelművé tenni, hogy az ne vezessen téves jogértelmezés révén hibás jogalkalmazáshoz, illetve kiegészíti azt egy olyan kisegítő szabállyal, amely az uniós irányelvek kereteinek megfelelően támogatja a rendszer időbeni dinamikus alkalmazhatóságát (ld. két munkanapon belüli visszajelzés kötelezettsége az ajánlattevők részéről az információgyűjtés alapján megvalósított beszerzések esetében).
A 9. §-hoz
A 2014-es uniós közbeszerzési irányelvekkel bevezetett egységes európai közbeszerzési dokumentum, valamint ennek a nemzeti eljárásrendben meghatározott egyszerűsített formája, a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők által tett előzetes nyilatkozat célja az adminisztratív terhek oly módon történő csökkentése volt, hogy az ajánlattevőknek már csak abban az esetben kelljen gondoskodniuk a kizáró okok fennállásának hiányát, és az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumok beszerzéséről, amikor már megállapítható az értékelési szempontok alapján megtett ajánlatuk nyertessége, míg az ajánlatkérőknek pedig csak az értékelési szempontok alapján nyertes ajánlatot tett ajánlattevők igazolásait kelljen ellenőrizniük (ún. kétlépcsős bírálat).
A nemzeti eljárásrendben irányadó igazolási módok azonban lehetővé teszik, hogy a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők már a részvételi jelentkezésük, illetve az ajánlatuk benyújtása során benyújtsák a kizáró okok fennállásának hiányát, és az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat egy előzetes nyilatkozat helyett, amely az ajánlatkérőknek sem jelent érdemi adminisztratív terhet, mivel a vonatkozó igazolások megfelelőségét az uniós eljárásrendben irányadó igazolási formáknál jelentősen egyszerűbb ellenőrizni a bírálat körében (ún. egylépcsős bírálat).
Ezt felismerve a jogalkotó döntési lehetőséget kíván biztosítani az ajánlatkérő részére arra vonatkozóan, hogy a kétlépcsős bírálat szabályai szerint, vagy - a korábbi közbeszerzési törvényből egyedüliként már ismert bírálati módszerként - egylépcsős bírálatban kívánja ellenőrizni a részvételi jelentkezések, illetve ajánlatok érvényességét.
A módosítással elérni kívánt jogalkotói megoldás lényege, hogy az új 114/A. § alkalmazása csak a 114. § (2) bekezdése által meghatározott kétlépcsős bírálat szabályaitól biztosít eltérést, vagyis a 114. § fennmaradó bekezdései továbbra is alkalmazhatók, alkalmazandók. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja az uniós értékhatár feletti eljárások szabályaira visszautaló rendelkezéssel rendezi az eljárási szabályokat, így értelemszerűen a 69. § (2)-(9) bekezdéseit átszövő kétlépcsős bírálat rendelkezéseit nem kell alkalmazni, azonban ezen jogszabályi szövegrészek közül kiemelésre, és az új 114/A. § további bekezdéseiben újra megállapításra kerültek az egylépcsős bírálat esetében is irányadó, garanciális jellegű rendelkezések.
A 10. §-hoz
Az iratbetekintés visszaélésszerű alkalmazásával kapcsolatos gyakorlat visszaszorításával összefüggő módosítás, ld. részletesebben a 17. § 7. pontjához írt indokolásban.
A 11. §-hoz
A közbeszerzési joganyag folyamatos fejlődése mellett, a jogalkalmazói gyakorlatra hatással bíró Közbeszerzési Döntőbizottság döntései természetszerűleg nagy érdeklődésre tartanak számot. A Közbeszerzési Döntőbizottság teljes körű függetlensége rendkívül jelentős és elsődlegességet élvező, folyamatosan érvényesítendő garanciális szabály, amely egyúttal azonban nem jelenti azt, hogy a jogalkalmazói visszajelzések, a döntések elvi alapú egységességét érintő kérdések ne segíthetnék elő a Közbeszerzési Döntőbizottság hatékony döntéshozatalát.
A jogalkalmazókkal való, a jogértelmezés egységességét érintő párbeszédnek a módosító javaslat által intézményesített formája lehetőséget biztosít arra, hogy az adott esetben a jogalkalmazók részéről felmerült kérdésekben a Döntőbizottság részéről független, szakmai alapú kommunikáció a jogalkalmazók esetleges bizonytalanságait egyértelműen tisztázza, a Döntőbizottság munkáját pedig azáltal támogassa, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen - a döntésekhez kapcsolódó - indokolások segíthetik elő a döntések jogalkalmazók általi könnyebb értelmezését, amelyek végső soron alkalmasak lehetnek a joggyakorlat egységességének támogatására is.
A 12. §-hoz
A közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések teljesítésének hatósági ellenőrzésére nyitva álló határidő pontosítása indokolt annak érdekében, hogy a Közbeszerzési Hatóság érintett szervezeti egysége megalapozott vizsgálatot folytathasson le. A javaslat útján a Közbeszerzési Hatóság hatékonyabban képes kezelni a közbeszerzési szerződések nem szerződésszerű teljesítésének felderítését és erre alapozottan jogorvoslati eljárás keretében azok szankcionálását.
A 13. §-hoz
A módosítási javaslat lehetőséget biztosít a Kormánynak, hogy a felügyelete alá tartozó szervek körében új, a hatályoshoz képest eltérő ellenőrzési rendszert alakítson ki.
A 14. §-hoz
A módosítás technikai kiegészítését jelenti a közbeszerzésekért felelős miniszter által ellátott feladatoknak, figyelemmel arra, hogy az EKR működésével és az abból származó statisztikai adatok közzétételével kapcsolatos feladatok ellátására már eddig is sor került az EKR-t üzemeltető, állami tulajdonú társaság honlapja, valamint magának az EKR-nek az útján. A módosítás eredményeként a 195. § (7) bekezdése újra megállapítja a törvény 195. § (12) bekezdését, figyelemmel arra, hogy a (12) bekezdés később, ugyanezen törvénymódosítási javaslat keretében hatályon kívül helyezésre kerül, így jogtechnikai szempontból megfelelő sorrendben követik egymást a releváns rendelkezések.
A 15. §-hoz
A módosítás az egyes jogszabályhelyek eltérő hatályba lépése miatti átmeneti rendelkezések meghatározása mellett megállapítja a Jat. 15. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően azt az általános rendelkezést [ld. a 197. § javasolt új (14) bekezdését], amelyet a Kbt. módosításával összefüggésben minden egyes alkalommal szükséges, a jövőben pedig szükség lenne újra megállapítani [ld. Kbt. 197. § (1), (4), (6), (8) és (10) bekezdéseit].
Tekintettel arra, hogy a Jat. 15. § (1) bekezdés b) pontja a jogszabály módosítások alkalmazását azok hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményekre rendeli alkalmazni, és e szabály alkalmazása a közbeszerzési eljárások tekintetében eltérő értelmezést nyer, amely érdemben befolyásolná a már folyamatban lévő közbeszerzési eljárások, jogorvoslati eljárások eredményét, így szükséges - miként arra egyébként maga a Jat. 15. §-a lehetőséget is ad -az ettől eltérő rendelkezés megállapítása. Ezen általános rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy immár valóban csak az adott törvénymódosítás sajátos szabályát jelentő átmeneti rendelkezésekre irányadó, külön szabályokról rendelkezzen a Kbt. az átmeneti rendelkezések körében.
A 16. §-hoz
Technikai módosítás a 13. §-ban foglalt módosításra tekintettel.
A 17. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
Az 1., 2. és 20. pont szerinti módosítások a Kbt. 5. § (3) bekezdésének, illetve a Kbt. 113. §-ának hatályon kívül helyezésével összefüggő technikai módosítások, indokaikra ld. a 18. § indokolásához írottakat.
A 3. és 4. pontban foglalt módosítás alapján az eljárás eredményéről szóló tájékoztató, valamint a közbeszerzési szerződés módosításáról közzéteendő hirdetmény feladására nyitva álló határidő rövidül. A hirdetmények korábbi közzététele lehetővé teszi az eljárásokra vonatkozó statisztikai adatok még inkább naprakész rendelkezésére állását, amely a döntéshozók támogatását, valamint az átláthatóság elveinek érvényesülését segíti elő, ugyanakkor nem jelent aránytalan terhet az ajánlatkérők számára, mivel a hirdetmény kitöltése a felhívás és az addigra szükségképpen meghozott döntések alapján gyors és egyszerű, a hirdetmény közzétételre megküldéséről gondoskodni pedig technikai adminisztratív kérdés.
A 5. és 6. pont szerinti módosítás a Kbt. 41/C. §-ának technikai módosításához kapcsolódik, indokaira ld. az 1. §-hoz írtakat.
A 7. pont szerinti módosítás az iratbetekintés kérelmezésére nyitva álló időnek az összegezés megküldését követő tíz napon belülre történő korlátozására irányul. A határidő keretet biztosít az ajánlattevők számára, amely a jogorvoslati jogot nem korlátozza, azonban megakadályozza a jogalkalmazói visszajelzések alapján több esetben előforduló visszaélésszerű jogalkalmazást. A módosítás egyértelművé teszi ajánlatkérők számára, hogy melyik az az időpont, amikor biztosan megköthető a szerződés az iratbetekintés kontextusában. A jogszabályi rendelkezés ily módon történő kiegészítése az iratbetekintéshez való jogot egyértelműen meghatározza, tervezhetőbbé téve az eljárások lezárását, a szerződések megkötését.
A 8., 10., 14., 15., 16., 17. és 18. pontok szerinti módosítások az eljárást megindító felhívásokban előírandó rendelkezések számát hivatottak csökkenteni, amely nemcsak a hirdetmények jobb áttekinthetőségét, hanem a hirdetmények elektronikus formájához kapcsolódó, az Európai Unió Kiadóhivatala által foganatosított karakterkorlátok mellett lehetővé teszi a beszerzés tárgyához kapcsolódó további információk ajánlatkérők általi közzétételét. A módosítások eredményeként kizárólag olyan információkat nem kötelesek az ajánlatkérők feltüntetni a felhívásokban - hanem azokhoz az EKR-ből közvetlenül és azonnal elérhető közbeszerzési dokumentumokból juthatnak hozzá a gazdasági szereplők -, amelyek nem befolyásolják a gazdasági szereplők azon döntését, hogy részt vegyenek-e az eljárásban vagy sem.
A 9. pont szerinti módosítás annak egyértelművé tételét szolgálja, hogy a Kbt. az Európai Unió Bíróságának C-176/98. számú ítéletével összhangban nem korlátozza a kötelezettségvállalás jogi formáját, amennyiben az megfelelően alátámasztja, hogy az erőforrások rendelkezésre fognak állni.
A 11. és 12. pont szerinti módosítás pontosító, egyértelműsítő rendelkezés, amely a Kbt. 69. § (5) bekezdésének jogalkotói célját kívánja megerősíteni az egységes, az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelő jogértelmezés elősegítése révén.
A 13. pont szerinti módosítás eredményeként a törvény immár nevesíti az ajánlatkérőknek az értékelési szempontok körében benyújtott (különösen szakember többlettapasztalatának értékelése esetén felmerülő) személyes adatokra vonatkozó adatkezelési jogosultságát. Mindeddig az ajánlatkérők a törvényi kötelezettségeik végrehajtása érdekében történő személyes adatkezelésére vonatkozó jogalap révén voltak jogosultak az adatkezelésre. Tekintettel arra, hogy az alkalmassági követelmények és a kizáró okok vonatkozásban az adatkezelés jogalapjára vonatkozó külön szabályt tartalmaz a Kbt., így lényegében technikai, a rendelkezések koherenciáját elősegítő jelentőséggel bír a módosítás eredményeként megvalósuló kiegészítés.
A 19. pont szerinti módosítás annak egyértelművé tételére hivatott, hogy nemcsak a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor van lehetősége ajánlatkérőnek arról döntenie, hogy részekre osztja-e a rendszert és így valósítja meg a rendszerből történő beszerzéseit, hanem az egyes felhívások keretében részekre történő ajánlattételt is biztosíthat. Természetesen az ajánlatkérőnek mind részajánlattétel biztosítása, mind annak hiánya esetén különös körültekintéssel kell meghatároznia az alkalmassági követelményeket, hogy az egyes beszerzések nyomán azok megfeleltethetők legyenek a 65. § (3) bekezdésében, valamint 65. § (5) bekezdésében foglaltaknak. Ha ugyanis a rendszerbe való felvételhez előírt alkalmassági követelmények szigorúbbak, mint azt a rendszer keretében megvalósított beszerzések indokolnák, úgy a Kbt. 65. § (3) bekezdésének sérelme merül fel.
A 21. pont szerinti módosítás - a Kbt. 113. § hatályon kívül helyezésével összefüggő technikai módosítás mellett -a Kbt. 115. § szerinti eljárás körében felmerült azon jogalkalmazói visszajelzésre reflektál, amely szerint az eljárás megindításához szükséges, legalább 5 gazdasági szereplő felhívásához az alkalmasságuk megállapítása érdekében megtehető intézkedések olyan eljárási cselekményeket tesznek szükségessé, amelyeket csak egy közbeszerzési eljárás keretében lehetne megtenni. A módosítás tisztázza a jogalkotói szándékot, és az "alkalmas" kifejezés helyett a teljesítésre vonatkozó képesség vizsgálatát írja elő, amellyel így értelmezésében elkülönül az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolásával összefüggő rendelkezésektől.
A 22. pont szerinti módosítás hiánypótló szabály azokra az esetekre, amikor a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban - annak jogalapjánál fogva - ugyan több ajánlattevő kerül felhívásra, azonban mindössze egy ajánlat érkezik. A módosítás alapján ilyen esetekben az általános szerződéskötési moratórium nem érvényesül, a nyertes ajánlattevővel - a Kbt. módosítandó rendelkezésében szabott további feltételek fennállása esetén - megköthető a szerződés.
A 23. pont szerinti módosítás arról rendelkezik, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdeméhez kapcsolódó döntéseit minden esetben kézbesíti a közbeszerzésekért felelős miniszter részére, amely a miniszter által ellátott ellenőrzések ellenőrzési nyomvonalainak támogatását segíti elő.
A 24-27. pont szerinti módosítás a Közbeszerzési Hatóság elnöke munkájának támogatását ellátó tisztségekkel kapcsolatban tisztázza, hogy az elnök távolléte esetén kizárólag a Tanács képviseletét és üléseinek vezetését illetően áll fenn alelnöki tisztség. Ezzel együtt a módosítás azt is rögzíti, hogy a Tanács alelnöki tisztsége nem jelenti egyúttal a Közbeszerzési Hatóság hatósági ügyvitelét érintően az elnöki jogoknak az elnök távollétében történő gyakorlását. [ld. még a 18. § (2) bekezdésének 13. pontját]
A 28. és 29. pont szerinti módosítás a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési hatáskörét érintő javaslat. A Közbeszerzési Hatóság által végzett vizsgálatok (közérdekű bejelentések kivizsgálása, szerződések teljesítésének vizsgálata) eredményes és hatékony elvégzése érdekében szükséges a vizsgálat alá vont eljárásoknak a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerben (EKR) elérhető dokumentumainak közvetlen elérése a Közbeszerzési Hatóság részéről. Tekintettel arra, hogy 2018. április 15. napjától minden közbeszerzési eljárás lefolytatása az EKR-ben történik, a módosítást célszerűségi, praktikussági szempontok is indokolják.
A 30. pont szerinti módosítás pontosítást tartalmaz, amely tisztázza, hogy a gyógyszerek és orvostechnikai eszközökre vonatkozó különös szabályok a fertőtlenítőszerekre mint beszerzési tárgyra is kiterjednek, így teremtve összhangot a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet beszerzési tárgy szerinti hatálya, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet beszerzési tárgy szerinti hatálya között.
A 18. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések, amelyek között érdemi módosítást jelentő, technikai módosítást megvalósító és az érdemi hatályon kívül helyező rendelkezésekhez kapcsolódóak is találhatók, melyek közül az érdemi módosítást jelentőeket szükséges kiemelni az alábbiak szerint.
A Kbt. 5. § (3) bekezdése a támogatásból megvalósuló beszerzések körében állapított meg meghatározott összegű támogatás felhasználása esetére közbeszerzési kötelezettséget. A rendelkezés az uniós tagállamokra vonatkozó jogi szabályokon túlmutató, azoknál jóval szigorúbb hazai előírás, amely olyan, az uniós vagy hazai támogatást felhasználó szereplőktől követeli meg közbeszerzési eljárás lefolytatását, amelyek ilyenre sem az uniós közbeszerzési irányelvek, sem az uniós alapszerződések alapján nem kötelezettek, így az adminisztratív terhek csökkentése céljából ez a szabály az uniós jog bármilyen sérelme nélkül elhagyható. A jogalkotó a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti közbeszerzési kötelezettséget az értékhatár emelésével már korábban is szűkítette, a jogszabályi környezet és a támogatások kezelésére vonatkozó mechanizmusok fejlesztése révén a továbbiakban nem indokolt a közbeszerzési kötelezettség fenntartása.
A Kbt. 62. § (5a) bekezdés hatályon kívül helyezésének oka, hogy a jogi rendelkezés alkalmazására mindeddig nem került sor, és várhatóan nem is fog, mivel a tapasztalatok alapján az öntisztázás lehetősége hatékonyan képes kezelni azokat a helyzeteket is, amelyek esetére a Kbt. 62. § (5a) bekezdése rendelkezik.
A Kbt. 113. § szerinti, az eljárás megindítása előtt összefoglaló tájékoztatás közzétételét igénylő eljárás ugyancsak a jogalkalmazói visszajelzések, valamint ellenőrzési tapasztalatok alapján kerül hatályon kívül helyezésre. Az eljárástípussal kapcsolatos leggyakoribb kritika annak rugalmatlansága, ti. az összefoglaló tájékoztatás utóbb történő módosíthatóságának tilalma, valamint a rövid érdeklődés jelzésére szolgáló határidő volt. A módosítás eredményeként tehát főszabállyá válik nemzeti eljárásrendben a hirdetmények alkalmazása az eljárások megindítása során, amely hozzájárul a verseny és átláthatóság növeléséhez, valamint egyszerűsíti a közbeszerzési joganyagot.
A 19. §-hoz
A 8. §-sal összefüggésben szükséges rendelkezni a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bekezdésének hatályba nem lépéséről.
A 20. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 21. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.