2018. évi LXXXIII. törvény

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról

1. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"5a. elektronikus közbeszerzési rendszer: a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer;"

2. § A Kbt. 5. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy - az egyházi jogi személyek kivételével -, amelynek beszerzését szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés

a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,

b) egyedi munkahelyteremtési támogatásból,

c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,

d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,

e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy

f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból

valósul meg."

3. § A Kbt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni."

4. § (1) A Kbt. 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti bejelentési vagy változásbejelentési kötelezettségét az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) történő regisztráció vagy adatmódosítás útján teljesíti."

(2) A Kbt. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Közbeszerzési Hatóság az EKR-ben naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, és a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére. Ha az érintett szervezet az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az érintett szervezet e törvény hatálya alá tartozása kétséges, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezi."

5. § (1) A Kbt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. A közbeszerzési szabályzatban vagy a (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét."

(2) A Kbt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. Az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni

a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,

b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba, vagy

c) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósításába,

d) keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értékű beszerzés megvalósításába."

(3) A Kbt. 27. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az ajánlatkérő - a (3) bekezdéstől eltérően - nem köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni a keretmegállapodás alapján történő, ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés esetén."

6. § A Kbt. "Az ajánlatkérőkre vonatkozó közös szabályok" című alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § Az ajánlatkérő - kivéve az 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérőt - köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának."

7. § A Kbt. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján - a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül - történő beszerzés megvalósításakor. A központi beszerző szerv vagy a beszerzést megvalósító ajánlatkérő azonban ez esetben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni vagy az EKR-ben rögzíteni mindazon hirdetményeket és adatokat, amelyek közzétételére vagy a szerződés tekintetében a rendszerben történő rögzítésére e törvény vagy végrehajtási rendelete alapján köteles."

8. § A Kbt. 35. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell a (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat."

9. § A Kbt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. Részekre történő ajánlattétel esetén a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész tekintetében az utolsó szerződés megkötésétől, a teljes eljárás eredménytelensége esetén valamennyi rész tekintetében az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szóló ajánlatkérői döntéstől kezdődik. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le."

10. § A Kbt. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumok elektronikus, korlátlan, teljes körű hozzáférhetővé tétele nem lehetséges a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat milyen - adott esetben az elektronikus úttól eltérő - módon fogja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, vagy a közbeszerzési dokumentumok bizalmas jellegének megőrzése érdekében milyen intézkedések alkalmazását írja elő és milyen módon lehet az érintett dokumentumhoz hozzáférni."

11. § A Kbt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § (1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével kell lebonyolítani.

(2) Az EKR működéséről, valamint igénybevételének részletes feltételeiről jogszabály rendelkezik. A rendszer használatáért az ajánlatkérő jogszabályban meghatározott mértékű díjat fizet, amely igazgatási szolgáltatási díjnak minősül."

12. § A Kbt. 40. §-a és 41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"40. § (1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes, EKR igénybevételével kell lebonyolítani. A 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció - ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik - az EKR-ben történik.

(2) Az EKR használatáért az ajánlatkérő jogszabályban meghatározott mértékű díjat fizet, amely igazgatási szolgáltatási díjnak minősül.

41. § (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, e törvényben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott minden nyilatkozat vagy más információ közlése - ha e törvényből más nem következik - írásban, elektronikus úton történik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni

a) az eljárás előkészítése során a 28. § (2) és (4) bekezdése körébe tartozó nyilatkozatokra,

b) a szerződés megkötésére és

c) - az adott esetben a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a 45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével - a szerződés megkötését követő kommunikációra.

(3) A 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eljárásra - amennyiben az a tárgyalások megkezdésével indul -, a 98. § (4) bekezdés c)-d) pontja szerinti eljárásra, valamint az innovációs partnerség szerződéses szakaszára az (1) bekezdés szerinti, elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelezettsége, valamint a 40. § (1) bekezdés nem alkalmazandó.

(4) A tervpályázati eljárásban, a keretmegállapodás alapján az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus 109. § (5) és (11)-(14) bekezdés szerinti alkalmazása során a 40. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet.

(5) Az ajánlatkérő a (3)-(4) bekezdés szerinti esetekben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni vagy az EKR-ben rögzíteni mindazon hirdetményeket és adatokat, amelyek közzétételére e törvény vagy végrehajtási rendelete alapján köteles. Amennyiben a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott eljárás a tárgyalások megkezdésével indul, az ajánlatkérő köteles - amint az a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben ésszerűen lehetséges, de - legkésőbb az eljárás lezárását követően az EKR-ben rögzíteni az eljárás előkészítése és lefolytatása során megtett intézkedésekről és döntésekről - ideértve a tárgyalásokat is - készített dokumentumokat.

(6) Ahol e törvény vagy végrehajtási rendelete lehetővé teszi az EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, a 41/A-41/C. § EKR-re vonatkozó rendelkezéseit az alkalmazott informatikai rendszerre kell alkalmazni.

(7) Az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról kormányrendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet."

13. § A Kbt. "Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során" című alcíme a következő 41/A-41/C. §-sal egészül ki:

"41/A. § (1) Ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.

(2) Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

(3) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat fordításának kell tekinteni.

(4) Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

(5) Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

(6) Ahol e törvény vagy végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.

41/B. § (1) Az EKR-nek működése során biztosítania kell a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, együtt kell működnie a széles körben használt informatikai alkalmazásokkal, és nem korlátozhatja a gazdasági szereplők részvételét a közbeszerzési eljárásban. A gazdasági szereplőktől az EKR használata az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési eszközök rendelkezésre állását követelheti meg.

(2) Az ajánlatkérő annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, a közbeszerzési dokumentumokban előírja a rendszerben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a fájlformátumra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatkérő ilyen előírásának meg kell felelnie az (1) bekezdés szerinti követelményeknek.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az ajánlatkérő szükség esetén megkövetelheti a gazdasági szereplőktől olyan alkalmazások és berendezések használatát, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, feltéve, hogy azok használatához alternatív hozzáférést biztosít a következő feltételek valamelyikének megfelelően:

a) elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál díjmentesen ezekhez az alkalmazásokhoz és berendezésekhez az eljárást megindító felhívás közzétételének, illetve a gazdasági szereplők részére megküldésének időpontjától. Az eljárást megindító felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ezek az alkalmazások és berendezések elérhetők;

b) biztosítja, hogy azok a gazdasági szereplők, amelyek nem rendelkeznek hozzáféréssel az érintett alkalmazásokhoz és berendezésekhez feltéve, hogy a hozzáférés hiányáért nem a gazdasági szereplő okolható, online díjmentesen rendelkezésre bocsátott ideiglenes kódok használata révén részt vehessenek a közbeszerzési eljárásban.

41/C. § (1) A 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha

a) a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;

b) az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában;

c) az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;

d) az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában);

e) az EKR üzemeltetője által - a honlapján - közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani az e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy

f) az EKR több napon keresztül fennálló - jogszabályban meghatározott - üzemzavara miatt a 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható.

(2) Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt valamely okból az ajánlatkérő úgy rendelkezik, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartás nem alkalmazandó, az eljárási cselekményekről készült dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok - ahol valamely kapcsolattartási formát e törvény kifejezetten nem kíván meg - teljesíthetőek:

a) postai vagy közvetlen kézbesítés útján, vagy

b) faxon.

(4) Az (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás elektronikus úton is történhet, olyan módon, hogy az írásbeli nyilatkozatok - az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának kivételével - teljesíthetőek az EKR-en kívüli elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerint az EKR-en történő kapcsolattartás a 79-80. §, a 87. § (6) bekezdésében, a 117. § (8) bekezdésében, vagy a 127. § (1)-(2) bekezdésében szabályozott cselekményekre nem alkalmazható, ezen eljárási cselekmények esetében a kapcsolattartás kizárólag az EKR-en kívüli - a (4) bekezdésben szabályozott -elektronikus úton vagy faxon történhet.

(6) Ha az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzését az (1) bekezdés e)-f) pontja indokolja, az ajánlatkérő ez esetekben is köteles

a) a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra vonatkozó űrlapot az EKR-ben kitölteni, és - amennyiben az a hirdetmény feladásának időpontjában lehetséges - az EKR-en keresztül, vagy - ha az jogszabályban meghatározott üzemzavar miatt nem lehetséges - a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről szóló miniszteri rendelet szerint nyilvánosan közzétenni,

b) az EKR útján nyilvánosan közzétenni a 43. § (1) bekezdés a)-c) pontja és 43. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat,

c) az EKR-ben az erre szolgáló űrlapon rögzíteni a jogszabályban meghatározott statisztikai adatokat,

d) az EKR-ben az erre szolgáló felületen az eljárás iratanyagát utólag rögzíteni."

14. § A Kbt. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A közbeszerzési terv minimális adattartalmát e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály határozza meg."

15. § A Kbt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) - valamint ha az e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is - közzétenni

a) a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat a szerződés módosítását követően haladéktalanul;

b) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat a szerződés módosítását követően haladéktalanul;

c) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat:

ca) hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),

cb) a szerződő felek megnevezését,

cc) azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e,

cd) a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, valamint

ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül.

(2) Az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni

a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul;

b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul;

c) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;

d) a 103. § (6) bekezdés és 115. § (7) bekezdés szerinti dokumentumokat.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a 44. § alkalmazandó.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti közbeszerzési tervnek a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv EKR-ben történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

(5) A (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti adatokat, információt, dokumentumot legalább a 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra kell elérhetővé tenni.

(6) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti szerződéseket legalább a teljesítéstől számított öt évig kell elérhetővé tenni.

(7) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell aktualizálni."

16. § A Kbt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig - írásban köteles dokumentálni.

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására nyitva álló határidő elteltéig, közigazgatási per esetén a közigazgatási per jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az ajánlatkérő az EKR-ben szereplő adatokat legalább ezen időtartam alatt - amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt - megőrzi.

(3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szerv kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokhoz a jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton hozzáférést biztosítani.

(4) A közbeszerzésekre vonatkozó statisztikai adatok rendelkezésre állása érdekében e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály meghatározhatja az ajánlatkérő számára az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő - személyes adatnak nem minősülő - adatok körét."

17. § (1) A Kbt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is köteles elfogadni."

(2) A Kbt. 47. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a 41/C. § (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik és ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy - ha az ajánlatkérő lehetővé teszi - hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Az ajánlat 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia."

18. § A Kbt. 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen:)

"c) azt az információt, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el. Ha egyes közbeszerzési dokumentumokhoz való közvetlen elektronikus hozzáférés a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt okok miatt nem biztosított, annak megjelölését, hogy az érintett dokumentumokat az ajánlatkérő milyen módon bocsátja rendelkezésre;"

19. § (1) A Kbt. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az ajánlattételi és részvételi határidő az EKR-ben jogszabályban meghatározott időszakra eső időpontban határozható meg."

(2) A Kbt. 52. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt,)

"b) ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, vagy"

(3) A Kbt. 52. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt,)

"c) az EKR üzemzavarára tekintettel az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti esetekben."

20. § A Kbt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Amennyiben az ajánlatkérő a 87. § (6) bekezdése vagy 108. § (8a) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást vagy elektronikus árlejtést, és az ajánlati kötöttség az erről szóló értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, az ajánlati biztosítékot ezen értesítés megküldésétől számított öt munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni."

21. § A Kbt. 55. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig, több szakaszból álló közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet. Amennyiben az EKR e törvény végrehajtási rendeletében szabályozott üzemzavara folytán nem lehetséges a módosító hirdetményt az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig feladni, az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve részvételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta után is feladhatja. A módosításról szóló hirdetményt az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon fel kell adni és erre a körülményre a módosító hirdetményben utalni kell.

(3) Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem tettek hirdetményben közzé vagy egyéb, hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig, részvételi felhívás és a csak a részvételi szakaszra vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén a részvételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy - közvetlen részvételi felhívás esetén - a részvételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Amennyiben az e törvény végrehajtási rendeletében szabályozott üzemzavar folytán nem lehetséges a módosításról szóló tájékoztatás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig, az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve részvételi határidő módosításáról szóló tájékoztatást az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta után is kiküldheti. A módosításról szóló tájékoztatást az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon meg kell küldeni és erre a körülményre a tájékoztatásban utalni kell."

22. § A Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat - az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes eljárásfajtáknál meghatározott eltérő esetek kivételével - az eljárást megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre bocsátani. A megfelelő ajánlattétel és részvételi jelentkezés elősegítése érdekében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, az ajánlatkérő - az e törvényben meghatározottak mellett - köteles az alábbi, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani:)

"b) az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat és részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját. Az ajánlatkérő további ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat bocsáthat rendelkezésre. Amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni."

23. § A Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)

"j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki;"

24. § A Kbt. 65. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak - a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek - tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat."

25. § (1) A Kbt. 68. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a 41/C. § (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik, az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni, és a (4) bekezdéstől eltérően a rendelkezésre álló fedezet összege az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető.

(1b) Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi akként, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

(1c) Az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a (4)-(5) bekezdés szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek - az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.

(1d) Részben elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezés és ajánlat bontását az (1a) bekezdésben foglaltak szerint az EKR végzi, az ajánlatkérő azonban ebben az esetben köteles a részvételi jelentkezés és az ajánlat EKR-en kívül beérkező részeit a megfelelő ajánlathoz társítani és azt dokumentálni. Fizikai modellek benyújtása esetén azt fénykép vagy jegyzőkönyv készítésével és annak az EKR-be az eljárás iratai közötti feltöltésével kell az ajánlatkérőnek dokumentálnia."

(2) A Kbt. 68. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ahol e törvény az ajánlattételi határidő rövidítésére ad lehetőséget arra tekintettel, hogy az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatóak [81. § (7) bekezdés, 84. § (4) bekezdés, 123. § (2) bekezdés], az ajánlatkérő nem élhet a rövidítés lehetőségével abban az esetben, ha az ajánlatok csak részben nyújthatóak be elektronikusan."

26. § (1) A Kbt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében

a) egyáltalán nem, vagy határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy

b) a hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes),

az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett."

(2) A Kbt. 69. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

"(11a) Nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő (4) vagy (6)-(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki."

27. § A Kbt. 71. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen."

28. § (1) A Kbt. 75. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha)

"g) az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely az e törvényben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható."

(2) A Kbt. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ha a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt az ajánlatok bontására nem az EKR-ben kerül sor, az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét."

29. § (1) A Kbt. 79. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az összegezést az Európai Bizottság kérésére a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül kell megküldeni.

(4) Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal - valamint ezenfelül a (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig - jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni."

(2) A Kbt. 79. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapítása alapján észleli az eredmény megküldését követően, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, egy alkalommal, és legfeljebb a megállapításban foglaltakkal összefüggő jogszabálysértés orvoslásához szükséges terjedelemben jogosult az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket legfeljebb három munkanapos határidővel hiánypótlás [71. §], felvilágosítás [71. §] vagy indokolás [72. §] benyújtására felhívni, valamint a (4) bekezdés szerint eljárni, ha az eljárásban történt jogszabálysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható."

30. § A Kbt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet az EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül az EKR-ben tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja."

31. § A Kbt. 84. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:)

"c) azt az információt, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el; ha a közbeszerzési dokumentumok a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt elektronikusan nem bocsáthatók rendelkezésre, a felhívással egyidejűleg rendelkezésre kell bocsátani az érintett dokumentumokat;"

32. § A Kbt. 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Tárgyalásos eljárásban kötelező végleges ajánlat benyújtása, amennyiben az ajánlatkérő nem él a (6) bekezdésben foglalt lehetőséggel."

33. § A Kbt. 92. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:)

"c) azt az információt, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el; ha a közbeszerzési dokumentumok a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt elektronikusan nem bocsáthatóak rendelkezésre, a felhívással egyidejűleg rendelkezésre kell bocsátani az érintett dokumentumokat;"

34. § A Kbt. 94. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az ajánlattételi felhívásban közölni kell)

"b) az ajánlatok bontásának időpontját és - amennyiben az ajánlat benyújtása a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely okból részben vagy egészben nem elektronikusan történik - helyét,

c) a (2) bekezdés szerinti esetben azt az információt, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el,"

35. § A Kbt. 98. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként nem köthető keretmegállapodás."

36. § A Kbt. 99. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő tehet ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Azonban - amennyiben az eljárás jogalapjából más nem következik - nincs akadálya annak, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat megtétele.

(3) Ajánlatkérőnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

a) 98. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetében legalább három,

b) 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetében, ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, lehetőség szerint legalább három,

c) 98. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetében amennyiben lehetséges, legalább három

ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia."

37. § A Kbt. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tárgyalásokra a 88. § (2)-(4) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell."

38. § (1) A Kbt. 103. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"103. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani - az EKR-en keresztül, annak jogszabályban meghatározott üzemzavara esetén a Közbeszerzési Hatóság honlapján megadott elérhetőségen - a Közbeszerzési Hatósághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, valamint a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

(2) A 98. § (2) bekezdés e) pontja esetében legkésőbb az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a tárgyalási meghívónak a gazdasági szereplők részére történő megküldésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben foglaltak szerint. Ajánlattételi felhívás helyett adott esetben a tárgyalási meghívót kell megküldeni. Amennyiben a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott eljárás a tárgyalások megkezdésével indul, az ajánlatkérő köteles - amint az a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben ésszerűen lehetséges - a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatni az ajánlattételre felhívott, illetve felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről, amennyiben lehetséges, a beszerzés becsült értékéről, valamint - legkésőbb az eljárás lezárását követően - köteles részére benyújtani a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

(3) Legkésőbb a 98. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatósághoz benyújtani az eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a 98. § (4) bekezdés d) pont szerinti esetben továbbá az érintett szervezet nevét és címét.

(4) A Közbeszerzési Hatóság részletes indokolással ellátott döntést hoz, amelynek alapján az eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. A Közbeszerzési Hatóság döntését az EKR-ben teszi közzé."

(2) A Kbt. 103. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján köteles az EKR-ben közzétenni az (1) bekezdés szerint a Közbeszerzési Hatóságnak megküldött minden dokumentumot - a beszerzés becsült értékéről szóló tájékoztatás és az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről) szóló tájékoztatás kivételével -, valamint a közbeszerzési dokumentumokat és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyvet. A beszerzés becsült értékéről szóló tájékoztatást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről) szóló tájékoztatást az ajánlatok bontását követően, az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvvel együtt köteles az ajánlatkérő közzétenni."

39. § A Kbt. 105. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ajánlatkérő a (2) bekezdés b) vagy c) pontja alkalmazásában a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza:]

"j) az ajánlat felbontásának idejét, és - amennyiben az ajánlatok benyújtása a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely okból részben vagy egészben nem elektronikusan történik - helyét, az ott jelenlétre jogosultakat;"

40. § A Kbt. 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárást megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. A rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg kell elérhetővé tenni."

41. § A Kbt. 108. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be."

42. § (1) A Kbt. 109. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani vagy, hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához.

(2) Az ajánlattevő számára lehetővé kell tenni, hogy az elektronikus katalógus formájában benyújtott ajánlathoz az ajánlatot kiegészítő egyéb dokumentumokat mellékeljen. Az egyéb dokumentumok alkalmazása összhangban kell, hogy legyen a katalógus eljárási dokumentumokban megfogalmazott formai követelményeivel.

(3) Ha az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, az ajánlatkérő köteles:

a) ezt az eljárást megindító felhívásban vagy - ha előzetes tájékoztatót alkalmaz eljárást meghirdető felhívásként - a közvetlen részvételi felhívásban közölni;

b) a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni az elektronikus katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(4) Az elektronikus katalógust az ajánlattevőnek egy konkrét közbeszerzési eljárásban vagy részajánlattétel biztosítása esetében adott részben való részvétel céljából kell létrehoznia, az ajánlatkérő által a (3) bekezdés b) pontja szerint megállapított műszaki leírásnak és formátumnak, valamint a kormányrendelet alapján előírt, elektronikus kommunikációra vonatkozó követelményeknek megfelelően."

(2) A Kbt. 109. § (6)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek a következő módszerek egyikét kell alkalmaznia:

a) felhívja az ajánlattevőket, hogy az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat, töltsék fel új termékeiket; vagy

b) értesíti az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból gyűjti össze azokat az információkat, amelyek az adott közbeszerzéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek.

(7) Az ajánlatkérőnek a (6) bekezdés szerinti módszer, vagy módszerek alkalmazását fel kell tüntetnie a keretmegállapodással kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

(8) Ha az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően egyes közbeszerzések tekintetében újranyitja a versenyt, az információgyűjtés megkezdése előtt megfelelő időben értesíti az ajánlattevőket arról az időpontról, amikor az adott közbeszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését elvégzi. Az ajánlatkérő az információ gyűjtését elhalaszthatja, visszavonhatja. Ajánlatkérőnek lehetőséget kell adnia az ajánlattevők számára az információgyűjtés elutasítására is.

(9) Az ajánlatok értékelése előtt az ajánlatkérő értesíti az összegyűjtött információkról az érintett ajánlattevőt, hogy lehetőséget adjon annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogásuk jelzésére, ha lényegi hibát észlelnek.

(10) Az ajánlatkérő előírhatja az ajánlatok (4) bekezdés, majd (6) bekezdés szerinti elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását a 107. § szerinti dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén is. Ajánlatkérő az egyes részek vonatkozásában dönti el, milyen formában kíván katalógust alkalmazni.

(11) Az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjában és a (8) bekezdésben foglalt módszert is alkalmazhatja a dinamikus beszerzési rendszer keretében, ha a dinamikus beszerzési rendszerben való részvétel iránti kérelmet az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus egészíti ki. Az említett katalógust a (6) bekezdés b) pont alkalmazásáról szóló tájékoztatást követően kell a részvételre jelentkezőknek benyújtaniuk, majd további ajánlatkérések esetében a rendelkezésre álló megfelelő idő alatt az ajánlattevőknek kiegészíteni, módosítani."

(3) A Kbt. 109. §-a a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A (11) bekezdés alkalmazása mellett ajánlatkérőnek joga van rendszeres ajánlatkérés esetében az információgyűjtésről szóló részletes tájékoztatást a (6) bekezdés b) pontjáról való döntéssel egyidejűleg ajánlattevők tudomására hozni. Ebben az esetben a részletes tájékoztatás tartalmazza legalább a rendszeres információgyűjtések várható időpontját, és azokat nem kell, hogy minden esetben a (8) bekezdés szerinti külön értesítés előzze meg. Ajánlatkérő rendszeres ajánlatkérés esetén köteles a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni e bekezdés alkalmazásának indokait.

(13) A (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása során dinamikus beszerzési rendszer esetében ajánlattevőnek joga van eljárástól függetlenül katalógusa karbantartására, melyre ajánlatkérő felszólíthatja, ajánlattevő azonban nem köteles az ajánlatkérő felszólítása alapján a katalógusa frissítésére.

(14) A (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása során dinamikus beszerzési rendszer esetében, amennyiben az első ajánlattételt követően feltöltött katalógusban termékcsere történik, erről ajánlattevőnek tájékoztatást kell nyújtania ajánlatkérő részére, amelyben megjelöli a csere okát. A termékcsere keretében ajánlattevő kizárólag a cserélt termékkel műszakilag egyenértékű vagy meghatározó műszaki paramétereiben kedvezőbb termékkel frissítheti a katalógust; e követelmény teljesüléséről ajánlattevő rövid tájékoztatást nyújt a meghatározó műszaki paraméterek ismertetésével a termékcseréről szóló tájékoztatásában."

43. § A Kbt. 111. §-a a következő y)-z) ponttal egészül ki:

(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)

"y) az éves nettó 10 millió forintot meg nem haladó árbevételű start szövetkezet által előállított áruk, teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére;

z) a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal által ellátott feladatok megvalósítása érdekében történő beszerzés esetén."

44. § (1) A Kbt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a megindítandó eljárásról szóló összefoglaló tájékoztatást közzétenni az EKR-ben. Az ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg köteles az EKR-ben rögzíteni azon, legalább három gazdasági szereplő nevét és címét, amelyeknek az eljárást megindító felhívást saját kezdeményezésére meg fogja küldeni. Az összefoglaló tájékoztatásban konkrétan meg kell jelölni az ajánlatkérő nevét és címét, az érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a beszerzés mennyiségét vagy a teljesítés nagyságrendjét meghatározó más adatot, a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét, a teljesítés helyét, a 114. § (11) bekezdése szerinti fenntartást, valamint a gazdasági szereplőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy érdeklődésüket az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezzék az ajánlatkérő által az összefoglaló tájékoztatásban meghatározott időpontig, amely nem lehet az összefoglaló tájékoztatás megküldését követő ötödik munkanapnál korábbi. A 75. § (6) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy az eljárást megindító felhívás helyett az összefoglaló tájékoztatásban kell a 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazására vonatkozó információt megadni. Az összefoglaló tájékoztatás további adataira és részletes adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket jogszabály tartalmazza. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló tájékoztatásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárás iránti érdeklődésüket kívánják-e az ajánlatkérőnél jelezni. Az érdeklődés jelzésére a 41. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az elektronikus úton tett nyilatkozatot a gazdasági szereplőknek nem szükséges elektronikus aláírással ellátni. A tájékoztatás tartalma a közzétételét követően nem módosítható. Ha az ajánlatkérő nem vagy nem a tájékoztatásban szereplő adatoknak megfelelően kívánja az eljárást megindítani, abban az esetben a tájékoztatást köteles visszavonni legkésőbb a megküldésétől számított tizenkét hónapon belül és köteles értesíteni írásban azokat a gazdasági szereplőket, akik addig az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték."

(2) A Kbt. 113. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) az építési beruházás becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;

b) a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja;

c) az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót vagy előminősítési hirdetményt alkalmaz eljárást meghirdető felhívásként; vagy

d) az ajánlatkérő választása szerint az eljárást hirdetmény közzététele útján indítja meg."

45. § A Kbt. 114. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbítására az 52. § (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb ötödik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb nyolcadik napra esik."

46. § A Kbt. 120. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérő - az e törvényben előírtak mellett - köteles olyan közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, amelyek meghatározzák:)

"c) az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban a gazdasági szereplők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat és részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Az ajánlatkérő koncessziós beszerzési eljárásban is előírhatja az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintájának használatát, az általa adott esetben rendelkezésre bocsátott további igazolás- és nyilatkozatminták ajánlottak lehetnek. Amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni."

47. § A Kbt. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gazdasági szereplők számára a részvételi jelentkezés és az ajánlat benyújtásához minden esetben megfelelő időt kell biztosítani. Az eljárást megindító felhívásra benyújtandó ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtására nyitva álló határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásától számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban. Ha az eljárás többszakaszos és az eljárást megindító hirdetményre részvételi jelentkezést kellett benyújtani, az eljárás későbbi szakaszában az első ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő nem határozható meg az ajánlattételre vonatkozó felhívás megküldésének napjától számított tizenhét napnál korábbi időtartamban. Az ajánlattételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásától számított harminc - ha az eljárás többszakaszos és az eljárást megindító hirdetményre részvételi jelentkezést kellett benyújtani, az eljárás későbbi szakaszában az első ajánlatok benyújtására vonatkozóan huszonkét - napnál rövidebb időtartamban, ha a koncessziós beszerzési eljárásban az ajánlatok csak részben nyújthatóak be elektronikusan."

48. § A Kbt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9) bekezdés] - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie."

49. § A Kbt. 142. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint azon dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésszegést nem vitatta, vagy, hogy sor került-e a szerződésszegés vonatkozásában perindításra. Perindítás esetén az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni a pert lezáró jogerős határozatot."

50. § (1) A Kbt. 152. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:)

"n) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter."

(2) A Kbt. 152. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni a közbeszerzési jogsértésre vonatkozó szabálytalansági eljárás megindításának napját."

(3) A Kbt. 152. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A 187. § (2) bekezdés j) pontja szerinti ellenőrzés esetén a (2) bekezdése szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítését kell tekinteni."

51. § A Kbt. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerint kezdeményezett jogorvoslati eljárás esetén a tudomásra jutás időpontja megegyezik a 187. § (2) bekezdés j) pontja szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés befejezésének napjával."

52. § A Kbt. 154. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A Döntőbizottság - az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn, illetve hivatalbóli kezdeményezőn kívüli - a közbeszerzési ügyben érdekelteket az eljárás megindításáról a jogorvoslati kérelem, illetve a hivatalbóli kezdeményezés megküldésével elektronikus kapcsolattartás útján, amennyiben az eredménytelennek látszik, postai úton értesíti azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló végzés átvételét követő három munkanapon belül az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján jelezhetik a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat, a 145. § (7) bekezdése szerinti képviselő meghatalmazásának csatolásával. A részvételi szándék e bekezdés szerinti jelzését követően a Döntőbizottság elektronikus úton küldi meg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat ezt követően kizárólag a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére továbbítja. A fenti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár."

53. § A Kbt. 164. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti ügyintézési határidőt onnantól kell számítani, hogy a 154. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a közbeszerzéssel vagy a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz hiánytalanul beérkezett. Az iratok hiánytalan beérkezéséről és az ügyintézési határidő kezdetéről a Közbeszerzési Döntőbizottság a 154. § (1) bekezdésben meghatározott módon haladéktalanul értesíti az ügyfeleket és - amennyiben a 154. § (1a) bekezdés szerinti határidő még nem telt el - a közbeszerzési ügyben érdekelteket."

54. § (1) A Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában)

"c) megállapítja a jogsértés megtörténtét, és a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró ok alkalmazása érdekében a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés e törvényben előírt rendelkezéseinek megsértése esetén dönt annak súlyosságáról;

d) megállapítja a jogsértés megtörténtét, a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró ok alkalmazása érdekében a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés e törvényben előírt rendelkezéseinek megsértése esetén dönt annak súlyosságáról és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket;"

(2) A Kbt. 165. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének - továbbá a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti jogsértés megállapítása esetén az eltiltás időtartamának - megállapításában az eset összes körülményét, így különösen

a) a jogsértés súlyát,

b) a közbeszerzés tárgyát és értékét,

c) a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását,

d) az e törvénybe ütköző magatartásnak az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt tanúsítását,

e) a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot,

f) támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat

figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt."

55. § A Kbt. 177. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a polgári jogi igény érvényesítése - illetve a szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás - a 133-135. §-on, a 138-140. §-on, a 142. § (3) bekezdésén, vagy e törvénynek vagy végrehajtási rendeleteinek a szerződés tartalmi elemeit meghatározó más rendelkezéseinek megsértésén alapul."

56. § A Kbt. 179. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Hatóságnál foglalkoztatottak jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit kell alkalmazni."

57. § A Kbt. 181. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Kttv. 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a főtitkár látja el.

(10) A Hatóság elnökét minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban."

58. § A Kbt. 182. § (2) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:

(A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:)

"k) az innovációért felelős miniszter által kijelölt személy;

l) az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;

m) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy."

59. § (1) A Kbt. 185. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban, amely jogviszonyra e törvényt, a Kttv.-t, vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár a közigazgatási államtitkárral azonos illetményben, illetve juttatásokban részesül azzal, hogy a vezetői illetménypótlék az alapilletmény 100%-a, továbbá az illetménykiegészítés az alapilletmény 80%-a."

(2) A Kbt. 185. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hatóság főtitkárát minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban."

60. § (1) A Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság

naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi)

"ae) a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított vagy a gazdasági szereplő által nem vitatott súlyos megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit - beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta - azzal, hogy az adatoknak a honlapon a szerződésszegéstől vagy a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig kell elérhetőnek lenniük;"

(2) A Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:

(A Hatóság

naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi)

"ah) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét;"

(3) A Kbt. 187. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság)

"j) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során az Ákr. alapján hatósági ellenőrzés keretében - jogszabályban meghatározott részletes szabályok szerint - ellenőrzi a szerződések teljesítését és módosítását, a tervpályázati eljárás eredményét, valamint megteszi különösen a 153. § (1) bekezdés c) pontjában és a 175. §-ban meghatározott intézkedéseket;"

(4) A Kbt. 187. § (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(A Hatóság)

"x) naprakészen vezeti az EKR-ben a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját."

(5) A Kbt. 187. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés a) pont ag) alpontjában foglalt feladatok ellátásához a védett munkahelyek kötelesek ezen minőségükről - valamint az adataikban történt változásokról - haladéktalanul tájékoztatni a Hatóságot az általuk gyártott vagy forgalmazott termékek, valamint a részükről nyújtott szolgáltatások megjelölésével együtt."

(6) A Kbt. 187. §-a a következő (12)-(18) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A Hatóság a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése céljából jogosult a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi címét, végzettségét, a cselekvőképességére és büntetett előéletre vonatkozó adatokat, a munkáltatóra és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó közbeszerzési gyakorlatára vonatkozó adatokat, valamint azt nyilvántartani, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogosult-e az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására.

(13) A Hatóság a (12) bekezdésben foglalt adatokat a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jegyzékből történő törlését követően egy évig kezelheti. Törölni kell a névjegyzékből a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót,

a) ha nem felel meg a jogszabályban meghatározott bejegyzési feltételeknek,

b) ha a (14) bekezdésben foglalt valamely kizáró ok bekövetkezik vagy jogerős határozattal megállapították, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ilyen minőségében szándékos jogszabálysértést követett el,

c) ha a névjegyzékbe vétel hatálya lejárt és a névjegyzékbe vétel hatályának lejárta előtt nem nyújtottak be megújítási kérelmet vagy azt elutasították, illetve az eljárást megszüntették,

d) ha azt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kéri, vagy

e) a névjegyzékben szereplő személy halála esetén.

(14) Nem lehet felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, aki

a) cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott;

b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

c) közbeszerzési biztos;

d) a Közbeszerzési Hatóság elnöke, alelnöke.

(15) A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez csatolni kell azokat a nyilatkozatokat, amelyek a (14) bekezdés a), c) és d) pont szerinti kizáró ok fenn nem állására vonatkoznak. A (14) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok fenn nem állását a Hatóság a névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrzi. A névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok módosításáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.

(16) A Hatóság a névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez csatolt okiratok megvizsgálása után a kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül az Ákr. szerint döntést hoz az okiratok megfelelőségéről, e döntés meghozatala körében nincs helye sommás eljárásnak. A Hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az azzal szorosan összefüggő más hatósági döntés nélkül megalapozottan nem hozható döntés. A hiányosan benyújtott okiratok pótlására a Hatóság egy alkalommal, nyolcnapos határidőt biztosít a kérelmező számára.

(17) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A hatósági eljárás során az elektronikus kapcsolattartás kötelező. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. A névjegyzékbe vétel feltételeinek igazolásához benyújtandó dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.

(18) A Hatóság (12) bekezdés szerinti eljárásában vagy annak előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a Hatóságnak köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A kérelmező, illetve az érintett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a Hatóság határozatát annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye."

61. § A Kbt. "A Hatóság működése" című alcíme a következő 191/A-191/D. §-sal egészül ki:

"191/A. § (1) A Hatóságnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2) bekezdésben meghatározott besorolási fokozatba, illetve - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott - fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a, 120. §-a, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.

(2) A köztisztviselő

a) pályakezdőként gyakornok,

b) egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,

c) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,

d) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,

e) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,

f) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos

besorolást kap.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési fokozatok, a (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A

a) tanácsos besorolású köztisztviselőt öt év közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő után tanácsos II. fizetési fokozatba,

b) vezető tanácsos besorolású köztisztviselőt tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési fokozatba,

c) főtanácsos besorolású köztisztviselőt húsz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos II. fizetési fokozatba,

d) vezető főtanácsos besorolású köztisztviselőt harminc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos II. fizetési fokozatba

kell besorolni.

191/B. § (1) A köztisztviselő a Hatóság elkülönült szervezeti egységének vezetésére főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakörbe nevezhető ki. A főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül - egy szervezeti egységnél legfeljebb egy főosztályvezető-helyettesi munkakör tölthető be.

(2) A főosztályvezetőre, a főosztályvezető-helyettesre és az osztályvezetőre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Kttv. főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, illetve osztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A Hatóságnál tanácsadói vagy főtanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő besorolásakor az e törvény szerinti főtanácsosi, illetve vezető főtanácsosi besorolást kell figyelembe venni; a főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezető-helyettesi, a vezető főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezetői illetményre jogosult.

191/C. § (1) A Hatóságnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő alapilletménye

a) gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,

b) fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese,

c) tanácsos

ca) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese,

cb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,

d) vezető tanácsos

da) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese,

db) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,

e) főtanácsos

ea) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese,

eb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,

f) vezető főtanácsos

fa) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese,

fb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.

(2) A vezető alapilletménye

a) osztályvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese,

b) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,

c) főosztályvezető esetében az illetményalap 9-szerese.

(3) A vezetői illetménypótlék mértéke

a) osztályvezető esetében az alapilletmény 20%-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a,

c) főosztályvezető esetében az alapilletmény 60%-a.

(4) A Hatóság alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 80%-a.

(5) A közszolgálati ügykezelő illetményét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg, oly módon, hogy az elérje legalább a garantált bérminimum összegét, de ne haladja meg az illetményalap nyolcszorosát. Az illetmény megállapításakor arányosan figyelembe kell venni a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyban töltött idejét. Az illetmény megállapításakor figyelembe veendő egyéb szempontokat a közszolgálati szabályzatban kell rögzíteni.

(6) A Hatóság elnöke a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Hatóság megállapított létszámkeretének legfeljebb húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig - az adott évet követő év február végéig - érvényes.

191/D. § A Hatóság nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe."

62. § (1) A Kbt. 192. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Döntőbizottság elnöke a közigazgatási államtitkárral azonos illetményben, illetve juttatásokban részesül azzal, hogy a vezetői illetménypótlék az alapilletmény 100%-a, továbbá az illetménykiegészítés az alapilletmény 80%-a. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult."

(2) A Kbt. 192. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Döntőbizottság elnökét minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban.

(9) A Döntőbizottság elnöke személyi anyagának kezelését, valamint a Döntőbizottság elnöke tekintetében a Kttv. 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá a Döntőbizottság elnökének foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Döntőbizottság elnökhelyettese látja el."

63. § (1) A Kbt. 195. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A közbeszerzésekért felelős miniszter jogosult a (2) bekezdésben foglalt közbeszerzési tárgyú, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe történő bejegyzéséhez és a névjegyzékbe vétel megújításához szükséges szakmai képzéseknek az elismerése céljából a képzéseken előadó oktatók természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi adatait, végzettségét, szakmai tapasztalatát érintő adatok kezelésére."

(2) A Kbt. 195. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A közbeszerzésekért felelős miniszter naprakészen vezeti a képző szervezetek által megküldött dokumentumok alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe történő bejegyzéséhez és a névjegyzékbe vétel megújításához szükséges, elismert szakmai képzéseken részt vevők listáját és a részvétel alapján megszerzett tanulmányi pontokat. E nyilvántartás vezetése körében jogosult a képzéseken részt vevők személyazonosító adatainak, elérhetőségi adatainak kezelésére."

64. § (1) A Kbt. 197. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(10) E törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód3. tv.) által megállapított rendelkezéseit - a (11)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a Mód3. tv. hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra, valamint a Mód3. tv. hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

(11) E törvénynek a Mód3. tv. által megállapított 5. § (3) bekezdésének rendelkezései a Mód3. tv. hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyok alapján még fel nem használt -, az egyházi jogi személyek esetében a támogató felé még el nem számolt - támogatás esetében is alkalmazhatók, kivéve, ha a támogatás felhasználása céljából olyan közbeszerzési eljárás van folyamatban, amelyben az ajánlatkérő az 53. §-ban foglaltaknak megfelelően már nem léphet vissza a közbeszerzéstől.

(12) E törvénynek a Mód3. tv. 11. §-a által megállapított 40. § (2) bekezdését alkalmazni kell a Mód3. tv. hatályba lépése előtt az EKR-ben megindított eljárásokért - az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján - fizetett rendszerhasználati díjakra is."

(2) A Kbt. 197. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) E törvénynek a Mód3. tv. által megállapított 177. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a Mód3. tv. által megállapított 177. § (3) bekezdés hatálybalépését követő igényérvényesítésekre kell alkalmazni."

65. § (1) A Kbt. 198. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

"8. az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket, az EKR működésével, valamint igénybevételének részletes feltételeivel, az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő - személyes adatnak nem minősülő - adatok körével kapcsolatos rendelkezéseket;"

(2) A Kbt. 198. § (1) bekezdése a következő 22. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

"22. a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók tevékenységére, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásba vétel folyamatára, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékére, annak vezetésére, a névjegyzékbe vétel feltételeire, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testületére, valamint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat;"

(3) A Kbt. 198. § (2) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a közbeszerzésekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"a) a hirdetmények és a közbeszerzési terv megküldésének, feladásának és közzétételének szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - díjának mértékét, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, a 113. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatások további adataira és részletes adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket, valamint - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az összefoglaló tájékoztatások közzétételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások 103. § szerinti, Közbeszerzési Hatóság által végzett törvényességi ellenőrzése díjának mértékét, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;

b) a hirdetmények, és a bírálati összegezések mintáját, a hirdetmények egyes tartalmi elemeit, a közbeszerzési terv minimális adattartalmát;

c) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe vételéért fizetendő - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével megállapított - igazgatási szolgáltatási díj mértékére, a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére, valamint a névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok kiegészítéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjmértékére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat;"

(4) A Kbt. 198. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) az EKR használatáért fizetendő - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjjal, az EKR használatáért fizetendő díj befizetésének elmulasztása esetén a rendszer üzemeltetője által alkalmazható intézkedésekkel, az EKR fenntartásával és működtetésével kapcsolatos sajátos szabályokat;"

66. § A Kbt.

1. 12. § (4) bekezdésében az "az ajánlatkérővel kötendő szerződés" szövegrész helyébe az "az ajánlatkérővel kötendő, (1) bekezdés szerinti, közszolgáltatói szerződés" szöveg,

2. 21. § (1) bekezdésében a "ha e törvény valamely közbeszerzés megvalósítására a Harmadik Rész alkalmazását rendeli" szövegrész helyébe a "ha e törvény valamely közbeszerzés megvalósítására - ideértve a 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások igénybevételére irányuló közbeszerzési eljárásokat is - a Harmadik Rész alkalmazását rendeli" szöveg,

3. 21. § (6) bekezdésében az "Az 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Harmadik részt alkalmazva köteles eljárni" szövegrész helyébe az "Az 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Harmadik Részt alkalmazva is eljárhat" szöveg,

4. 26. § (1) bekezdésében a "kivéve az 5. § (2)-(3) bekezdése szerinti ajánlatkérőt" szövegrész helyébe a "kivéve az 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérőt" szöveg,

5. 45. § (1) bekezdésében az "a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani" szövegrész helyébe az "a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani, nem elektronikus hozzáférhetővé tétel, hanem a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján" szöveg,

6. 50. § (2) bekezdés p) pontjában az "a benyújtás módját" szövegrész helyébe az "a benyújtás módját (az EKR internetcímét)" szöveg,

7. 50. § (2) bekezdés r) pontjában az "amennyiben nem elektronikusan történik" szövegrészek helyébe az "amennyiben a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely okból részben vagy egészben nem elektronikusan történik" szöveg,

8. 55. § (7) bekezdésében a "visszavontnak kell tekinteni" szövegrész helyébe az "az új ajánlat vagy részvételi jelentkezés megtétele előtt vissza kell vonnia" szöveg,

9. 68. § (1) bekezdésében a "lejártának időpontjában" szövegrész helyébe a "lejártát követően, jogszabályban meghatározott időtartam elteltével" szöveg,

10. 68. § (4) bekezdésében az "ajánlatok bontásának megkezdése előtt" szövegrész helyébe az "ajánlatok bontásakor" szöveg,

11. 81. § (7) bekezdésében a "harmincöt" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg, a "harminc" szövegrész helyébe a "harmincöt" szöveg, az "elektronikus úton is benyújthatóak" szövegrész helyébe a "nem vagy csak részben nyújthatóak be elektronikus úton." szöveg,

12. 84. § (4) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "huszonöt" szöveg, a "huszonöt" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg, az "elektronikus úton is benyújthatóak" szövegrész helyébe a "nem vagy csak részben nyújthatóak be elektronikus úton." szöveg,

13. 99. § (1) bekezdésében a "kezdődik" szövegrész helyébe a "vagy a tárgyalások megkezdésével indul" szöveg,

14. 102. § (2) bekezdésében a "gazdasági szereplőknek" szövegrész helyébe a "gazdasági szereplőknek, vagy megkezdi velük a tárgyalást" szöveg,

15. 105. § (5) bekezdésében az "a 73-75. §" szövegrész helyébe az "a 71-76. §" szöveg,

16. 114. § (12) bekezdésében a "ha a beszerzés értéke" szövegrész helyébe a "ha az adott beszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - becsült értéke" szöveg,

17. 115. § (7) bekezdésében a "honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban" szövegrész helyébe az "az EKR-ben" szöveg,

18. 117. § (3) bekezdésében az "és helyszínen" szövegrész helyébe az "és - amennyiben e törvény értelmében nem elektronikus bontásra kerül sor - helyszínen" szöveg,

19. 119. § (2) bekezdés b) pontjában a "39. §-ban" szövegrész helyébe a "41/C. §-ban" szöveg,

20. 119. § (2) bekezdés k) pontjában a "címét" szövegrész helyébe a "címét (az EKR internetcímét)" szöveg,

21. 119. § (2) bekezdés m) pontjában a "ha nem elektronikusan történik" szövegrészek helyébe a "ha a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból részben vagy egészben nem elektronikusan történik" szöveg,

22. 138. § (4) bekezdésében az "értékelttel egyenértékű" szövegrész helyébe az "értékelttel legalább egyenértékű" szöveg,

23. 145. § (3) bekezdésében az "e törvénybe, illetve az e törvény" szövegrész helyébe az "a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény" szöveg,

24. 146. § (4) bekezdésében az "(1) bekezdés a)-b) pontja" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) pontja" szöveg,

25. 148. § (7) bekezdés b) pontjában az "a Közbeszerzési Hatóság részére az előírt határidő lejártánál később megküldött" szövegrész helyébe az "az EKR-ben az előírt határidő lejártánál később rögzített", a "Közbeszerzési Hatóság honlapján" szövegrész helyébe az "EKR-ben" szöveg,

26. 148. § (7) bekezdés e) pontjában a "[43. § (1) bekezdés f) pont]" szövegrész helyébe a "[43. § (1) bekezdés c) pont]" szöveg, a "Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban - amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján - való" szövegrész helyébe a "a CoRe-ban történő" szöveg,

27. 149. § (1) bekezdés a) pontjában a "képviselőjének" szövegrész helyébe az "a 145. § (7) bekezdés szerinti képviselőjének" szöveg,

28. 151. § (2) bekezdésében a "hiánypótlási felhívást bocsát ki" szövegrész helyébe az "öt napos határidő tűzésével hiánypótlási felhívást bocsát ki" szöveg, az "elutasítja" szövegrész helyébe a "visszautasítja" szöveg,

29. 152. § (1) bekezdésében az "e törvénybe" szövegrész helyébe az "a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe" szöveg,

30. 153. § (2) bekezdésében a "43. § (1) bekezdés a)-f) pontja" szövegrész helyébe a "43. § (1) bekezdés a)-c) pontja és 43. § (2) bekezdés a)-c) pontja" szöveg, az "a Közbeszerzési Adatbázisban." szövegrész helyébe a "a CoRe-ban, valamint ha az e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben." szöveg,

31. 163. § (1) bekezdésében a "tízezer forinttól ötszázezer forintig." szövegrész helyébe az "esetenként tízezer forinttól, természetes személy esetén ötszázezer forintig, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forintig" szöveg,

32. 165. § (12) bekezdésében a "végrehajthatóságának" szövegrész helyébe a "véglegességének" szöveg,

33. 175. § (2) bekezdésében a "befejezésétől" szövegrész helyébe a "befejezésétől, vagyis az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítésétől" szöveg,

34. 181. § (2) bekezdésében a "közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt (a továbbiakban: Kttv.)" szövegrész helyébe a "Kttv.-t" szöveg,

35. 182. § (1) bekezdésében a "tizenhárom" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg,

36. 182. § (9) bekezdésében a "legalább" szövegrész helyébe a "legfeljebb" szöveg,

37. 184. § (1) bekezdésében a "tíz" szövegrész helyébe a "négy" szöveg,

38. 185. § (1) bekezdésében az "adminisztratív tevékenységet" szövegrész helyébe az "adminisztratív tevékenységet - ideértve a Tanács tevékenységének koordinálását is -" szöveg,

39. 187. § (2) bekezdés k) pontjában a "működteti" szövegrész helyébe az "az archív adatok tekintetében működteti" szöveg,

40. 187. § (2) bekezdés p) pontjában a "Tanács" szövegrész helyébe a "Hatóság" szöveg,

41. 187. § (2) bekezdés v) pontjában a "feladatokat." szövegrész helyébe a "feladatokat," szöveg,

42. 187. § (11) bekezdésében az "ab) alpontja" szövegrész helyébe az "ab) és ac) alpontja" szöveg,

43. 195. § (1) bekezdésében a "(részvényesi, tagsági stb.)" szövegrész helyébe a "(például részvényesi, tagsági)" szöveg, a "központi költségvetési szerv" szövegrész helyébe a "Kormány tagja, központi költségvetési szerv" szöveg

lép.

67. § (1) Hatályát veszti a Kbt.

1. 28. § (2) bekezdés f) pontja,

2. 32. § (3) bekezdése,

3. 66. § (4) bekezdése,

4. 138. § (5) bekezdése,

5. 153. § (1) bekezdés a) pontja,

6. 187. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja,

7. 195. § (7)-(11) bekezdése,

8. 198. § (2) bekezdés f) pontja.

(2) Hatályát veszti a Kbt.

1. 18. § (4) bekezdés b) pontjában a "közzététele",

2. 49. § (1) bekezdés f) pontjában a "közzététele",

3. 49. § (2) bekezdésében a "közzététele,",

4. 50. § (2) bekezdés b) pontjában a "közzététele",

5. 52. § (4) bekezdés a) pontjában a " vagy",

6. 53. § (1) bekezdésében a "nyílt eljárás esetén",

7. 75. § (2) bekezdés f) pontjában a "folyamatba épített",

8. 79. § (2) bekezdésében a ", telefaxon vagy elektronikus úton",

9. 80. § (4) bekezdésében a "- faxon vagy elektronikus úton -",

10. 113. § (2) bekezdésében a "- a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt -" szövegrész és az "az ajánlatkérőnél",

11. 113. § (6) bekezdésében az "az ajánlatkérőnél",

12. 114. § (9) bekezdésében a "közzététele",

13. 116. § (5) bekezdésében a "(4) és",

14. 127. § (1) bekezdésében a "(faxon vagy elektronikus úton)" szövegrész és a " , faxon vagy elektronikus úton",

15. 129. § (2) bekezdésében az "is",

16. 181. § (1) bekezdésében az "A kinevezés egyszer ismételhető.",

17. 182. § (11) bekezdésében az "A tagok tiszteletdíjra jogosultak, amelynek havi mértékét a Hatóság szervezeti és működési szabályzata rögzíti.",

18. 187. § (2) bekezdés e) pontjában az "első ízben 2017. március 1-jéig, majd azt követően",

19. 187. § (2) bekezdés s) pontjában a "felhasználva árstatisztikát készít, amelyet a",

20. 187. § (2) bekezdés t) pontjában a " , jóváhagyja a Közbeszerzési Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát",

21. 195. § (4) bekezdésében az "eljárási"

szövegrész.

Záró rendelkezések

68. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 38. §, a 49-63. §, a 64. § (2) bekezdése, a 65. § (2)-(3) bekezdése, a 66. § 23-24., 27-29., 31-38. és 40-42. pontja, a 67. § (1) bekezdés 1. és 6-8. pontja, valamint a 67. § (2) bekezdés 16-20. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. §, a 4-5. §, a 7-10. §, a 12-37. §, a 39-41. §, a 44-47. §, a 66. § 1-22., 25-26., 30. és 39. pontja, a 67. § (1) bekezdés 2-3. és 5. pontja, valamint a 67. § (2) bekezdés 1-15. pontja 2019. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 6. § 2019. április 18-án lép hatályba.

(5) A 3. § és 42. § 2020. január 1-jén lép hatályba.

69. § E törvény

a) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

f) az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014. április 16-i 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke