T/5878. számú törvényjavaslat indokolással - a sporttal összefüggő törvények módosításáról

2023. évi CVI. törvény a sporttal összefüggő törvények módosításáról

1. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításáról

1. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő v) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

"v) a külön törvény szerinti sportszervezetek, sportszövetségek, sportköztestületek, egyéb adatszolgáltatók a nemzeti sportinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatás, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a nemzeti sportinformációs rendszer működtetése érdekében."

2. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

2. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Azt a sportolót, aki a sportszervezet által szervezett formában nyújtott sportszolgáltatást rendszeres jelleggel igénybe veszi, a sportszervezet az e célra szolgáló nyilvántartásába regisztrálja (a továbbiakban: sportszervezet általi igazolás). A sportszervezet általi igazolás a sportoló játékjogának a sportszervezetre való átruházásának minősül (a továbbiakban: igazolt sportolói jogviszony). Igazolt sportoló az a sportoló, aki a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban áll.

(4) Versenyszerűen sportoló az az igazolt sportoló, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt (a továbbiakban: versenyző). A versenyző vagy amatőr vagy hivatásos sportoló.

(5) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül."

3. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 1/A. és 1/B. §-sal egészül ki:

"1/A. §

(1) Az igazolt sportolói jogviszony határozatlan időre jön létre. A sportszervezet általi igazolással a sportoló játékjogának használatát az őt igazoló sportszervezetnek - a 9. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - ingyenesen átengedi.

(2) A sportszervezet általi igazolás meghatározott összegű hozzájárulás egyszeri vagy rendszeres megfizetéséhez köthető.

(3) A sportszervezet általi igazolás során a sportszervezet nyilvántartásába a 76/E. § (1) bekezdés szerinti adatokat rögzíti. A sportszervezet a sportolóra vonatkozó személyes adatokat az igazolt sportolói jogviszony igazolása, a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt - sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig - kezeli.

(4) A sportszövetség a sportolóra vonatkozó (3) bekezdés szerinti személyes adatokat a versenyengedély kiadása és az abban foglaltak fennállása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt - sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig - kezeli.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony fennállását a sportszervezet minden évben felülvizsgálja és a fennálló jogviszonyt a sportszövetség felé megerősíti.

(6) Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy sportoló csak egy sportszervezettel állhat igazolt sportolói jogviszonyban.

1/B. §

(1) Az igazolt sportolói jogviszony a versenyengedéllyel, sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező, valamint a versenyengedéllyel rendelkező, de sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező sportoló esetében megszüntethető

a) - az 1/A. § (2) bekezdése szerinti igazolási hozzájárulás előírása esetén -, ha a sportoló az igazolási hozzájárulást a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon, de legalább 3 hónapon keresztül felszólítás ellenére nem fizeti meg és késedelmét nem menti ki, vagy

b) a sporttevékenységet önhibájából a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon keresztül nem gyakorolja és sportszervezet általi igazolását a sportszervezet nem erősíti meg, vagy

c) bármely fél részéről a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozattal.

(2) Az igazolt sportolói jogviszony a sportszerződéssel rendelkező sportoló esetében - a versenyengedély érvényességi idejére tekintet nélkül - megszűnik a sportszerződés megszűnésével egyidejűleg. A sportszerződés fennállása alatt az igazolt sportolói jogviszony önmagában nem szüntethető meg. A sportszerződésnek a 8. § (6) bekezdése szerinti felmondása után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.

(3) Az igazolt sportolói jogviszony átigazolás esetén megszűnik az átadó és az átvevő sportszervezet közötti megállapodással. A 7. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazását a sportszövetség szabályzatában a versenyengedéllyel nem rendelkező igazolt sportoló átigazolása esetében is lehetővé teheti.

(4) A 18. életévét be nem töltött sportolóval fennálló igazolt sportolói jogviszony sportoló által történő megszüntetése csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony megszűnése esetén a játékjog ingyenesen visszaszáll a sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(6) A sportoló versenyengedélyét az igazolt sportolói jogviszony megszüntetésekor az új igazolt sportolói jogviszony létrejöttéig a sportszövetség felfüggeszti.

(7) A sportszövetség az igazolt sportolói jogviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozóan az e törvényben foglaltakon felüli, a sportág jellegéhez igazodó részletes szabályokat szabályzatában megállapíthatja."

4. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazolt sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 2. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A versenyző köteles:)

"d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta."

5. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A sportszövetség a versenyengedélyeket amatőr, hivatásos és vegyes versenyrendszerenként, bajnoki osztályonként és nemenként, korcsoportonként, valamint - amennyiben az értelmezhető - szakáganként elkülönítve, a kiadástól számított négy évig tartja nyilván. A sportszövetség köteles gondoskodni arról, hogy a versenyengedély nyilvántartási száma egyértelmű és egységes jelölésű legyen. A versenyengedély kiállítása érdekében kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - az azt igénylő harmadik személynek átadhatók."

6. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember nevének és sportágának, továbbá a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer megjelölésével a doppingeljárás befejezéséről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül a nemzeti doppingellenes szervezet nyilvánosságra hozza."

7. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 4/A. § (3) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli a doppingellenőrzéssel érintett sportoló vagy sportszakember következő adatait:)

"9. a sportoló által szedett olyan szerek - így különösen gyógyszerek, táplálékkiegészítők, alkohol - megjelölése és mennyisége, amely a doppingvizsgálat eredményét befolyásolhatja, továbbá a véradás és vértranszfúzió tényét,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 4/A. § (3) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet kezeli a doppingellenőrzéssel érintett sportoló vagy sportszakember következő adatait:)

"15. a minta analízisének eredménye, ideértve a sportoló biológiai útlevélparamétereit is,"

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 4/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A nemzeti doppingellenes szervezet a (7) bekezdés szerinti adatokat az engedélyezésről való döntés időtartama alatt, engedélyezés esetén az engedély érvényességi idejének lejártától, elutasítás esetén az elutasító határozat hatálybalépésétől számított tíz évig kezeli."

8. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval - ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik - a vele igazolt sportolói jogviszonyban lévő sportszervezet - az (5) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - a jogviszony keretében igénybe vehető szolgáltatásokon felüli juttatásokat, valamint a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük egyéb feltételeit tartalmazó sportszerződést köthet. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Köznevelési típusú sportiskola tanulója esetén a tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, legfeljebb 4 évre köthető. A sportszerződés - a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint -egy versenyrendszer vagy bajnokság időtartamára is köthető. A sportszerződés időtartama alatt annak lejártát követő időtartamra sportszerződés érvényesen nem köthető."

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, amellyel az (1) bekezdés szerint igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,

a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás,

b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés."

9. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. §

(1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik.

(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportszervezeten keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez."

10. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az amatőr sportoló igazolt sportolói jogviszonyának időtartama alatt - ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik - csak a sportszervezete (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átadó sportszervezet) előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezethez (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átvevő sportszervezet). Az ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti, amelynek felső határát 18 év alatti amatőr sportoló esetében a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja. A költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül."

11. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben vagy bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti."

12. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló sportszervezet általi igazolásának minősül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség a sportszervezet általi igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt."

13. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A játékjog használati jogát megszerző sportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 7. § (1) bekezdése szerinti költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket - igazolt sportolói jogviszonyára tekintettel - a hivatásos sportoló esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy annak részletes szabályait - ide értve a költségtérítéssel érintett sportolói életkor felső határát - a sportszövetség szabályzatában meghatározza."

14. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 11/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A sportszakember munkavégzésére a 8. § (2) bekezdés d) pontját megfelelően alkalmazni kell."

15. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek különösen súlyos megsértése esetében a versenyzőre a (6) bekezdésben, a sportszakemberre az (5) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható."

16. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A sportszövetség által a versenyzővel szemben a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (5) és (8) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (6) és (8) bekezdése alapján, továbbá a sportszervezetre a 13. § (3) bekezdés b), e), f), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a választottbírósághoz fordulhat."

17. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Sportegyesület:)

"b) sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet - ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is - csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése, valamint a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportoló részére a sporttevékenység szervezése és a sporttevékenység feltételeinek megteremtése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül."

18. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A sportszövetség az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat a versenyengedély nyilvántartásának időtartama alatt, valamint a rajtengedély kiadásától számított négy évig kezeli."

19. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre:

a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy

b) sportágában legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik, és

c) amely - ha nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban működik - a b) pont szerinti sportági nemzetközi szövetség tagja."

20. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (2) bekezdése f) pont fj) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működő szakszövetség az a)-e) pontban meghatározott feladatok mellett)

"fj) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását -ide értve különösen a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását -, ha az fi) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Amennyiben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet jóváhagyott sportfejlesztési programjának módosítására irányuló kérelem eredményeként a sportfejlesztési program a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés hatálya alá esik, a látvány-csapatsportban működő szakszövetség a sportfejlesztési program módosítására irányuló kérelem elbírálása során a Tao. 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint jár el."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (7) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti."

21. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei a diák- és egyetemi-főiskolai sport versenyeinek és sporteseményeinek szervezésére, valamint az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére (a továbbiakban együtt: diáksportesemény) és az abban való közreműködésre létrehozott sportszövetségek. A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetsége országos jelleggel is működhet."

22. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, és amely

a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként elismert sportszövetség,

b) Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (SportAccord) valamely ernyőszervezetében tagsággal rendelkezik,

c) az a)-b) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége,

d) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetség sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként történő elismeréséről dönt,

e) a b) pont szerinti ernyőszervezet szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség tagként történő elismeréséről dönt, vagy

f) a d)-e) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége."

23. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő - e törvényben meghatározott -, országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A MOB működésének részletes szabályait az Olimpiai Chartának és egyéb szabályzatainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg."

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (3) bekezdés f) pontja az alábbi fe) alponttal egészül ki:

(A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:)

"fe) a NOB által meghirdetett szakmai programok magyarországi megvalósítása terén,"

(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:)

"g) jóváhagyja a sportszövetségek olimpiai ciklusra vonatkozó, valamint éves olimpiai felkészülési programját és nyomon követi, értékeli annak megvalósítását,"

(6) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A MOB az utánpótlás-nevelés területén szakmai javaslatot tesz az olimpiai sportágak átfogó utánpótlás-nevelési és tehetséggondozási koncepciójára, valamint az utánpótlás-nevelés szakmai programjaira."

24. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 39. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:)

"f) véleményezi az olimpiai sportágak támogatására vonatkozó minőségbiztosítási rendszert, g) négyéves ciklusokban megtervezi az olimpiai felkészülés rendszerét és szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért és a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter részére a sport világesemények támogatására,"

25. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 41. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a következők:)

"b) a 38. § (3) bekezdés g) pontja alapján jóváhagyott felkészülési program, valamint annak megvalósítása figyelembevételével javaslatot tesz az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire és a támogatások mértékére,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 41. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a következők:)

"f) véleményezi az egységes edzői program szakmai szempontrendszerét és a programba kerülő edzők személyi körét és juttatásuk mértékét,"

26. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A MOB tagjai azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését és

a) akiket az olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségei taggá delegálnak,

b) akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek taggá delegálnak, vagy

c) akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká."

27. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 46/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tagság tényét az ott meghatározott szervezetek tagfelvételi kérelmének benyújtását követően a közgyűlés állapítja meg."

28. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény a 46/R. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

"Magyar Edzők Társasága

46/S. §

(1) A Magyar Edzők Társasága (a továbbiakban: MET) a magyar sportban edzői tevékenységet folytató személyek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az e törvényben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület. A MET-et a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2) A MET működésének részletes szabályait e törvény és e törvény keretei között a MET alapszabálya határozza meg.

(3) A MET

a) hivatásuk gyakorlásával összefüggésben védi tagjainak jogait és érdekeit,

b) megalkotja az edzői szakma magatartási-etikai szabályait,

c) előzetesen véleményezi az edzői szakma képviselőinek helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabálytervezeteket,

d) közreműködik a sporttal összefüggő koncepciók formálásában, a sportot szabályozó mechanizmusok kialakításában,

e) közreműködik az edzők szakmai továbbképzési rendszerének működtetésében, ennek keretében

ea) a sportszövetségekkel együttműködve meghatározza a szakmai továbbképzés követelményrendszerét, továbbképzéseket szervez, nyilvántartja a továbbképzési követelmények teljesülését,

eb) figyelemmel kíséri a sport hazai és nemzetközi szakirodalmát, jó gyakorlatait, elősegíti az új sportszakmai ismeretek, módszerek edzői közösséghez történő eljutását,

ec) integrálja, gyakorlati felhasználásra alkalmassá teszi és közvetíti a sporttudományi kutatási eredményeket,

f) gondozza és adományozza az általa alapított edzői szakmai elismeréseket, valamint ellátja nyugdíjas edzők erkölcsi megbecsülésével kapcsolatos feladatokat,

g) gondozza, gyűjti, rendszerezi a magyar sport történelmi emlékeit.

(4) A MET stratégiai jellegű feladatai keretében javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére

a) az edzői életpályát érintő, edzői minősítési és támogatási rendszerek kialakítására,

b) az egyes edzői támogatási programokban résztvevők személyére és juttatására vonatkozóan,

c) az edzői támogatási programok sportági kereteinek kialakítására.

46/T. §

(1) A MET tagsága önkéntes, illetve különleges jogállású tagokból áll.

(2) A MET-be - a MET alapszabályának elfogadása esetén - felvételét kérheti bármely

a) természetes személy, aki a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló Korm. rendelet 1. melléklete 1-7., valamint 11-21. pontjai szerinti tevékenységet végzi,

b) jogi személy, amely a sportedzés, sportoktatás területén tevékenykedik.

(3) A MET - az alapszabályában foglaltak szerint - tagjai sorába különleges jogállású tagokat is felvehet.

(4) A (2) bekezdés szerinti természetes és jogi személyek felvételüket belépési nyilatkozattal kérik. A MET tagjait a Titkárságot vezető titkár (a továbbiakban együtt: Titkár) tartja nyilván.

(5) A Titkár a tagsági jogviszony igazolása, valamint a tagsági jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából a tag családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét és idejét a (4) bekezdés szerinti belépési nyilatkozat benyújtásának időpontjától a tagsági jogviszony megszűnéséig kezeli.

46/U. §

(1) A MET legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A MET közgyűlésének részletes összetételét a MET alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelőbizottság elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetéselfogadása,

d) a MET elnöksége éves beszámolójának elfogadása,

e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A MET közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, a felügyelőbizottság elnöke, valamint a MET alapszabálya szerinti különleges jogállású tag tanácskozási joggal vehet részt.

(4) MET ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott elnökség. A MET elnökségének tagjai: az elnök, valamint a MET alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MET elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét. Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - a MET alapszabálya szerinti különleges jogállású tag meghívható.

46/V. §

(1) A MET működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság - a MET közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/U. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és a MET költségvetéséről nem dönthet. A MET alapszabálya határozza meg a MET közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MET irataiba betekinthet, a MET tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MET valamely testületének döntését vagy egyébként a MET érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(6) A MET elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) A MET gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/U. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/W. §

A MET működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/X. §

(1) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja a MET közfeladatellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) A MET az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

Sportegyesületek Országos Szövetsége

46/Y. §

(1) A Sportegyesületek Országos Szövetsége (a továbbiakban: SOSz) a sportszervezetek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az e törvényben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület. A SOSz-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2) A SOSz működésének részletes szabályait e törvény és e törvény keretei között a SOSz alapszabálya határozza meg.

(3) A SOSz:

a) képviseli a sportszervezetek érdekeit, támogatja működésüket annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalon láthassák el az e törvényben meghatározott feladataikat;

b) dönt a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról;

c) koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását;

d) javaslatot tehet a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlására vonatkozó kormányzati intézkedésre, szabályozási koncepcióra, és véleményezi az ezekkel összefüggő jogszabálytervezeteket;

e) elősegíti a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtését;

f) javaslatot tehet a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetek állami támogatásának alapvető célkitűzéseire, rendszerére és véleményezi az erre vonatkozó koncepciókat, programokat;

g) részt vesz a sportszervezetek működésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában;

h) részt vesz a hazai verseny- és szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és hallgatói sport népszerűsítésében.

(4) A SOSz feladatainak ellátása során együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a sportköztestületekkel.

(5) A SOSz tagjai - a SOSz alapszabályának elfogadása esetén - verseny- és szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és hallgatói sport területén működő sportszervezetek lehetnek.

(6) A SOSz tagjait a Titkárságot vezető titkár (a továbbiakban együtt: Titkár) tartja nyilván.

(7) A SOSz legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok képviselőinek összességéből áll. A SOSz közgyűlésének részletes összetételét a SOSz alapszabálya határozza meg.

(8) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelőbizottság elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés elfogadása,

d) a SOSz elnöksége éves beszámolójának elfogadása,

e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(9) A SOSz közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehet részt.

46/Z. §

(1) A SOSz ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott elnökség. A SOSz elnökségének tagjai: az elnök, valamint a SOSz alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A SOSz elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(2) Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

(3) A SOSz elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a Titkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) A SOSz elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a Titkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Ha a SOSz elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(6) A Titkár a (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a SOSz elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig kezeli.

(7) SOSz működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(8) A felügyelőbizottság - a SOSz közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(9) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/Y. § (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és a SOSz költségvetéséről nem dönthet. A SOSz alapszabálya határozza meg a SOSz közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a SOSz irataiba betekinthet, a SOSz tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(10) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a SOSz valamely testületének döntését vagy egyébként a SOSz érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével - a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(11) A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(12) A SOSz elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(13) A SOSz gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/Y. § (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

(14) A SOSz működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

(15) Az állam - a (16) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja a SOSz közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(16) A SOSz az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből működik."

29. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportpolitikáért felelős miniszter:)

(a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben - a ga) és gb) alpontban meghatározott feladatok esetén közigazgatási hatósági hatáskörben - ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:)

"ga) Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában, valamint 24/A. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról, továbbá a Tao. 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint közli véleményét a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségével a 22. § (7a) bekezdése szerinti módosítási kérelmek vonatkozásában,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés g) pont gd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportpolitikáért felelős miniszter:)

(a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben - a ga) és gb) alpontban meghatározott feladatok esetén közigazgatási hatósági hatáskörben - ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:)

"gd) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában, valamint 24/A. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását (ennek keretében dönt az elszámolás elfogadásáról, részbeni elfogadásáról vagy elutasításáról), a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pont ff) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített, ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást jóváhagyja,"

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportpolitikáért felelős miniszter:)

"l) az országos sportági szakszövetségi jogállás bírósági bejegyzését - ideértve az alapszabály olyan módosítását, amely a szakszövetség működésével érintett sportágak körének meghatározására kiterjed - megelőzően igazolja a 20. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását,"

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A sportpolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti."

30. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. §

A sportpolitikáért felelős miniszter feladatai a diák- és hallgatói sport területén elsősorban:

a) az országos jelleggel működő diák- és hallgatói sportszövetségeken keresztül támogatja a diák- és hallgatói sport területén megvalósuló szervezett sporttevékenységet,

b) támogatja a sportolói kettős karrier programok bevezetését, működését,

c) működteti az állami sportösztöndíj programot."

31. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként:

a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve

b) 1955-től kezdődően nyári vagy téli Paralimpián vagy 1984-től kezdődően nyári vagy téli Siketlimpián

a versenykiírás szerinti hivatalos versenyprogramban szereplő versenyszámban - ide nem értve a bemutató sportágakat - a hivatalos versenyjegyzőkönyv alapján első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes)."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Edzői járadékra az a személy jogosult, aki:)

"b) a járadékot megalapozó érmesi helyezés megszerzésének időpontjában a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott és a szövetség által az érmes felkészítéséhez előírt edzői képesítési szinttel rendelkezik,"

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha az érmes vagy az edző jogosultságának megállapításához szükséges feltételek az érem megszerzésekor teljesülnek, úgy az érmes vagy az edző az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapját követő hónap első napjától kezdődően jogosult járadékra."

32. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az érmesi helyezés után járó járadék összegével megegyező mértékű. A labdajáték-csapatsportokban az olimpiára felkészítő szövetségi kapitány járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerzett csapat legeredményesebb sportolóját megillető járadék összegével. Egyéni sportágakban a szövetségi kapitány edzői járadéka megegyező mértékű a szövetségi kapitányként - sportágtól függetlenül - kifejtett tevékenységének teljes időtartama alatt egyetlen, a legeredményesebb sportolója által elért legjobb érmes helyezés után járó járadék összegével. Ugyanaz a személy - az edzőként és szövetségi kapitányként kifejtett tevékenységének teljes időtartamát figyelembe véve - nem részesülhet egyaránt edzőként és szövetségi kapitányként is járadékban."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultságot és a járadék folyósítását a jövőre nézve hivatalból megszünteti, ha megállapítja, hogy a járadékra való jogosultság nem jogszabályszerűen került megállapításra, vagy a jogosultági feltételeknek való megfelelés a járadékra való jogosultság megállapítását követően megszűnt."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Olimpiánként, Paralimpiánként, Sakkolimpiánként és Siketlimpiánként (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: olimpia) - az (5a)-(6) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - szakáganként csak egy, az olimpiára felkészítő edző vagy nevelőedző részesülhet járadékban. Ugyanazon járadékra jogosító eredmény alapján az edzői járadékra jogosult edző helyett - elhalálozását követően - más személy edzői járadékra való jogosultsága nem állapítható meg."

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az érmes az 59. § (1) bekezdése szerinti helyezése alapján edzői járadékra nem jogosult."

33. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosult írásbeli kérelmére - a megérkezéstől számított 15 napon belül - hatósági bizonyítványnak minősülő igazolást állít ki a járadékra jogosultság tényéről és a járadék kérelmezés időpontjában folyósított összegéről."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A jogosult halála esetén az elhalálozás tényét a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös bejelenti az elhalálozás napjától számított 15 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszternek.

(2b) Az elhunyt jogosult részére járó, ki nem fizetett járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter

a) a külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvány,

b) a teljes hatályú hagyatékátadó végzés,

c) a hagyaték ideiglenes hatályú átadása esetén az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés,

d) ha bíróság az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igényt határozatban elbírálja, a közjegyző által a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 89. §-a alapján hozott, a hagyatéki eljárást befejező végzés, vagy

e) öröklési per esetén - az a)-d) pont szerinti végzés hiányában - a per érdemében hozott bírósági határozat

jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül folyósítja az örökös vagy - az a) pont szerinti külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítványban, a b) pont szerinti teljes hatályú hagyatékátadó végzésben, a c) pont szerinti teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben, a d) pont szerinti hagyatéki eljárást befejező végzés alapját képező bírósági határozatban, az e) pont szerinti esetben pedig a per érdemében hozott bírósági határozatban megjelölt arányban - az örökösök részére."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosulttal szemben az 59. § (7), (8) és (10) bekezdése, valamint a (2a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt közigazgatási bírságot szabhat ki."

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. § (12) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"a) olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett "A" kategóriás nemzetközi versenyek is, ha a versenyszám az 1984. évi Los Angeles-i Nyári Olimpiai Játékok versenykiírásában szereplő hivatalos, állandó versenyprogramban szerepelt."

(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. § (12) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"d) szakág a sportág nemzetközi sportszövetsége által külön kvalifikációs rendszerben lebonyolított, önálló szabályrendszerrel rendelkező versenyszámok összessége."

34. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 63. § (3)-(3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség), a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Minősítő Bizottság) képviselője a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet értesíteni köteles. A (4) bekezdésben meghatározott engedély - nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével - a rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a Minősítő Bizottság képviselője jegyzőkönyvet vesz fel, amit 8 napon belül megküld az ellenőrzést végző szervezeteknek.

(3a) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények üzemeltetőjének a sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző szervezetek által közösen elfogadott négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel (a továbbiakban: fejlesztési terv) és az ahhoz kapcsolódó költségtervvel kell rendelkeznie. A fejlesztési tervet éves bontásban kell elkészíteni. A (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés keretében az ellenőrzést végző szervezetek vizsgálják a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását. A vizsgálat eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tesznek a sportlétesítmény üzemeltetője részére a biztonságtechnikai fejlesztés irányaira. A sportlétesítmények üzemeltetésére, használatára vonatkozó megállapodásban a tulajdonos és az üzemeltető, használó köteles rendelkezni a biztonságtechnikai fejlesztés keretében az ellenőrző szervezetek által javasolt fejlesztés megvalósításával összefüggő jogokról és kötelezettségekről.

(3b) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató és a rendező szerv legalább kétévente egy alkalommal, közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet és a sportszövetséget értesíteni köteles. Az ellenőrzés szempontjait a sportszövetség állapítja meg. A (4) bekezdésben meghatározott engedély - nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével - a rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a sportlétesítmény üzemeltetője jegyzőkönyvet készít, amit 8 napon belül megküld a sportszövetségnek."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély megtagadásával szemben az üzemeltető a sportszövetség elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet. A sportszövetség szabályzatában meghatározhatja azokat az eseteket, amelyekben a sportszövetségi engedély a (3) és (3b) bekezdés szerinti előzetes biztonságtechnikai ellenőrzés hiányában is megadható, feltéve, hogy a verseny megrendezésére nézők részvétele nélkül kerül sor."

35. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Magyarország nemzeti ünnepein versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett verseny, mérkőzés kizárólag a nemzeti válogatott részvételével megrendezésre kerülő vagy a sportág nemzetközi vagy európai szövetségének versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvényként szervezhető."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyarországon rendezett sporteseményen a magyar Himnusz zenei formában történő lejátszása Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének Erkel Ferenc által megzenésített - a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett - formájában történhet."

36. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szervező a sportlétesítmény beléptetőpontjainál jól látható hirdetményben köteles meghatározni a sportrendezvényen történő részvétel feltételeit és a magatartási szabályokat (a továbbiakban együtt: pályarendszabály), amelyeket - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni."

37. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 71. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti visszatartásra a rendező akkor is jogosult, ha az a visszatartott személlyel szemben kiszabandó, a 73. § szerinti kizárásról szóló határozat elkészítéséhez és annak közléséhez szükséges."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 71. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - köteles gondoskodni a pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és a jogosult részére távozásakor történő visszaadásáról. Ha a be nem vihető tárgyakért a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított egy héten belül nem jelentkezik, annak további őrzéséről a szervező vagy a rendező nem köteles gondoskodni és a tárgy tulajdonosa vagy más személy a továbbiakban a szervezővel vagy a rendezővel szemben sem vagyoni, sem nem vagyoni követeléssel nem élhet."

38. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a jegy, bérlet vagy ezek igénylésére vagy átvételére jogosító utalvány (a továbbiakban: utalvány) értékesítését az utazó sportszervezet végzi, saját jegyértékesítése tekintetében a klubkártya kiváltását az utazó sportszervezet beléptető rendszer alkalmazása nélkül is kötelezővé teheti az utazó sportszervezet részvételével belföldön és külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényekre is."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A szervező, és ha a jegyértékesítésben közreműködik, az utazó sportszervezet vagy a jegyértékesítést a szervező, vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a klubkártya értékesítésekor a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek klubkártya, névre szóló belépőjegy, bérlet és utalvány nem értékesíthető az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe, az utazó sportszervezetként a sportrendezvény helye szerinti hazai vagy külföldi sportlétesítménybe, valamint a 76/A. § (1) bekezdése szerinti, külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének hatálya alatt álló személynek."

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A szervező és - ha az értékesítésben saját nézői tekintetében közreműködik - az utazó sportszervezet, továbbá a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a már értékesített klubkártyát, a névre szóló belépőjegyet, bérletet vagy utalványt 8 napon belül érvényteleníti, ha

a) tudomást szerez arról, hogy a jogosult szerepel a sportrendészeti nyilvántartásban, vagy

b) azt a meghatározott értékesítési feltételeket megszegve igényelték vagy kísérlik meg felhasználni."

39. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A névre szóló belépőjegy, bérlet, utalvány, valamint a klubkártya értékesítésekor, a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy

a) nevét,

b) anyja nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) lakcímét vagy - elektronikus jegyértékesítés esetén - elektronikus levélcímét,

e) - a 72/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - biometrikus sablonját,

f) arcképmását, ha a klubkártyát a sportszervezet vagy az utazó sportszervezet kötelezővé tette, vagy az a 74. § (1) bekezdés alapján készült

a szervező és ha saját nézői részére jegyet értékesít, az utazó sportszervezet, valamint az a)-d) pontban meghatározott adatokat a szervező, az utazó sportszervezet, továbbá a szervező a belépőjegy, a bérlet, a klubkártya és az utalvány érvényességének lejáratát követő 60 napig nyilvántartja, ezt követően a nyilvántartásból törli. Klubkártya kötelezővé tétele esetén az e) és f) pont szerinti adatokat is nyilván kell tartani a klubkártya érvényességi idejének lejártát követő 60 napig. Az a)-c) pontban meghatározott adatokat a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet, az utazó sportszervezet vagy az általa megbízott személy a belépőjegyen, a bérleten és az ezek igénylésére szolgáló utalványon, illetve a klubkártyán feltüntetheti."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, klubkártya és utalvány, illetve az ezekhez hozzárendelt, a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az értintett azonosítása, a sportrendezvény helyszínén vagy a sportrendezvény helyszínének megközelítése, illetve az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás, közigazgatási hatósági eljárás megindítása, valamint a szervező vagy utazó sportszervezet polgári jogi igény érvényesítése céljából használható fel."

40. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 73. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A szervező vagy az utazó sportszervezet az általa szervezett hazai és a részvételével idegenben vagy külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényen történő részvételből való kizárást alkalmazhat azon személlyel szemben, akit az általa vagy közreműködésével szervezett sportrendezvényről eltávolítottak, vagy aki a névre szóló jegy-, bérletértékesítés, belépésre jogosító igazolás, illetőleg ezek átvételére jogosító utalvány kibocsátása esetén azokat más személy részére jogosulatlanul átadja, avagy a szervező vagy az utazó sportszervezet pályarendszabályait vagy a jegy, bérlet, klubkártya, utalvány igényléséhez kapcsolódó általános szerződési feltételeit megsérti, vagy a (4) bekezdés szerinti esetben."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 73. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A szervező és az utazó sportszervezet a sportrendezvényen történő részvételből való kizárásról szóló közlés követelményét úgy is teljesítheti, hogy az erről szóló döntést a kizárandó személy 72/B. § (2) bekezdése alapján általa kezelt elektronikus levélcímére az adatbiztonsági követelményeknek megfelelő elektronikus levélben továbbítja. Az így továbbított döntés kézbesítettnek tekintendő az elküldést követő munkanapon. Ha az érintett személy elektronikus levélcímének változását vagy megszűnését a szervező vagy az utazó sportszervezet által előzetesen meghatározott módon nem jelenti be, a megadott elektronikus levélcímre történő kézbesítés hatályosnak tekintendő."

41. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - és az utazó sportszervezet képviselője a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó versenyrendszerben szervezett, valamint a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban - a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága, valamint az előzetesen meghatározott szabályokat megsértő, a kizárási eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetőjének azonosítása céljából, az e résztvevőkkel szembeni, a 73. § szerinti kizárás és az azt követő további eljárások lefolytatása érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, valamint a szervező vagy - rendező alkalmazása esetén - a rendező testére rögzített, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű - ide értve a biometrikus azonosításra alkalmas - felvételt biztosító, képet és hangot is rögzítő kamerával megfigyelni, a felvételt rögzíteni és az e bekezdésben meghatározott célokból felhasználni, valamint a sportrendezvény megtartását követő 60 napig kezelni."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szabálysértési eljárás, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező, utazó sportszervezet köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 120 órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket. A rendőrség a szervezőt, a rendezőt, az utazó sportszervezetet a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb 60 napig történő tárolására szólíthatja fel. Ha a felszólításra vagy az (5) bekezdés szerinti adatigénylésre nem kerül sor, a szervező, a rendező, az utazó sportszervezet a rögzített adatokat - ha a rendezvényen olyan cselekmény nem történt, amely miatt a 73. § szerinti kizárási vagy egyéb eljárás kezdeményezése indokolt -, a rögzítést követő 120 óra elteltével megsemmisíti, a kizárási eljárásra okot adó cselekmény esetén a felvételek a kizárandó személyek azonosítása és a hatósági eljárásokhoz a bizonyítékok kigyűjtése céljából a sportrendezvény befejeződését követő legfeljebb 60 napig kezelhetők."

42. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat és a pályarendszabályban foglaltakat. A néző nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók személyiségi jogait vagy vagyoni javait sérti vagy veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő jogsértésért, illetve kárért a néző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles sérelemdíjat fizetni, illetve tartozik a kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályok szerinti kártérítéssel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegésében több néző is részt vesz, felelősségük egyetemleges."

43. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportrendészeti nyilvántartásból a rendőrség)

"b) rendezvények biztonságának védelme, valamint a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, az utazó sportszervezetnek, valamint a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személynek a (2a) bekezdés a), d) és e) pontjában, a (3) bekezdés a), d) és e) pontjában, valamint a (4) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott"

(adatokat továbbítja.)

44. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok - részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad - (a továbbiakban: ingatlanok) üzemeltetéséhez, valamint az ingatlanokon található állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vagyonkezelési díj mértéke a vagyonkezelt ingatlan tárgyévet megelőző év november 1. napján érvényes ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított értékének 0,5 százaléka. A tulajdonosi joggyakorló a vagyonkezelési díj összegét évente állapítja meg. A tulajdonosi joggyakorló a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig tájékoztatja a vagyonkezelőt a tárgyévben fizetendő vagyonkezelési díj összegéről és jogosult a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelési díj tekintetében történő egyoldalú módosítására."

45. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sportszervezet adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban álló sportolókról. Az adatszolgáltatás a személyek nevére, születésének helyére, idejére, képmására, nemére, társadalombiztosítási azonosító jelére, anyja nevére, valamint elektronikus levelezési címére terjed ki."

46. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sportszövetség, a sportszervezet, valamint a nemzeti sportinformációs rendszerben (a továbbiakban: NSR) regisztrált adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő szervezet (a továbbiakban egyéb adatszolgáltató) adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe az adatszolgáltatásban közreműködő, valamint az állami sportcélú támogatások tekintetében érintett, a sportszervezettel, sportszövetséggel, vagy az egyéb adatszolgáltatóval jogviszonyban álló személyekről, továbbá az általa foglalkoztatott sportszakemberekről. Az adatszolgáltatás az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, képmását, nemét, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja nevét, elektronikus levelezési címét, valamint a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben meghatározott képesítések, szakképzettség megnevezését tartalmazza."

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti személyes adatokat

a) a sportszövetség, a sportszervezet és az egyéb adatszolgáltató a sportszakember és az adatszolgáltatással érintett személy jogviszonyának fennállása alatt,

b) a sportpolitikáért felelős miniszter az adatszolgáltatás hitelességének ellenőrzése és az érintett személy nemzeti sportinformációs rendszerben történő azonosítása és beléptetése céljából a sportszakember és az adatszolgáltatással érintett személy jogviszonyának fennállása alatt

kezeli."

47. §

(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"b) edző: olyan, a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező természetes személy, aki valamely sportoló vagy csapat edzésmunkáját megtervezi, irányítja, ellenőrzi és egyúttal pedagógiai, pszichológiai eszközökkel fejleszti annak személyiségét és szinten tartja vagy fokozza sportteljesítményét,"

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"u) sportrendezvény: versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott sportesemény, verseny, mérkőzés és az azt közvetlenül megelőző másfél óra, valamint az azt közvetlenül követő másfél óra,"

48. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 78/S. §-sal egészül ki:

"78/S. §

(1) E törvénynek a sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv12.) megállapított 2. §-a szerinti regisztrációt a Módtv12. hatálybalépésekor fennálló tagsági, valamint sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkező, továbbá a sportszervezethez egyéb, a regisztráció feltételeinek megfelelő módon csatlakozott sportoló tekintetében 2024. szeptember 30-ig el kell végezni és a fennálló sportszerződés, munkaszerződés vagy megbízási szerződés módosítása érdekében intézkedni kell.

(2) E törvénynek a Módtv12.-vel megállapított 51. § f), g), h) és t) pontját a Módtv12. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok esetében is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv12.-vel megállapított 20. § (2) bekezdését és 29. § (1) bekezdését első alkalommal a 2024/2025-ös támogatási időszakra jóváhagyott sportfejlesztési programok esetében kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv12.-vel megállapított 20. § (4) és (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági nyilvántartásba vételi eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) A Módtv12. hatálybalépésekor a bírósági nyilvántartásba szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetséget a Módtv12. hatálybelépését követően országos sportági szakszövetségnek kell tekinteni. A szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetség a Módtv12. hatálybalépését követő első alapszabály-módosításakor, de legkésőbb 2024. december 31-ig köteles alapszabályát e törvénynek az országos sportági szakszövetségekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangba hozni, és országos sportági szakszövetségi jogállásának bejegyzését a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezni.

(6) E törvénynek a Módtv12.-vel megállapított 59. § (5) bekezdés b) pontját a Módtv.12. hatálybalépését követően megrendezésre kerülő sportesemények tekintetében kell alkalmazni."

49. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 78/T. és 78/U. §-sal egészül ki:

"78/T. §

(1) A MET 2025. március 2-ig köteles gondoskodni közgyűlésének összehívásáról és azon alapszabályának az e törvény 46/S. § - 46/X. §-ában foglaltaknak megfelelő módosításáról, a fennálló tagsági jogviszony fenntartásáról vagy megszűnéséről, ügyintéző és képviseleti, valamint ellenőrző szervének megválasztásáról és köztestületként kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(2) A MET korábbi választott tisztségviselőinek megbízatása a köztestületként történő bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.

(3) A MET a 2025. január 1-jét megelőzően egyesületi formában működő Magyar Edzők Társaságának általános jogutódja

78/U. §

(1) A SOSz 2025. március 2-ig köteles gondoskodni közgyűlésének összehívásáról és azon alapszabályának az e törvény 46/Y - 46/Z. §-ában foglaltaknak megfelelő módosításáról, a fennálló tagsági jogviszony fenntartásáról vagy megszűnéséről, ügyintéző és képviseleti, valamint ellenőrző szervének megválasztásáról és köztestületként kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(2) A SOSz korábbi választott tisztségviselőinek megbízatása a köztestületként történő bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.

(3) A SOSz a 2025. január 1-jét megelőzően egyesületi formában működő Sportegyesületek Országos Szövetsége általános jogutódja."

50. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

51. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében az "igazolvánnyal" szövegrész helyébe az "engedéllyel" szöveg,

b) 12. § (5) bekezdés a) pontjában a "versenyen" szövegrész helyébe a "versenyen, mérkőzésen" szöveg,

c) 19/A. § (1) és (2) bekezdésében az "az országos sportági szakszövetség" szövegrész helyébe az "a sportszövetség" szöveg,

d) 22. § (2) bekezdés f) pont fa) és fe) alpontjában az "a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás" szövegrész helyébe az "a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában, valamint 24/A. §-ában meghatározott támogatás" szöveg,

e) 22. § (3) bekezdésében az "fa) és fb) alpontjában" szövegrész helyébe az "fa), fb) és fh) alpontjában" szöveg,

f) 22. § (4) és (5) bekezdésében az "fa) és fb) alpontja" szövegrész helyébe az "fa), fb) és fh) alpontja" szöveg,

g) 22. § (7) bekezdésében a "90 nap" szövegrész helyébe a "60 nap" szöveg,

h) 30. § (2) bekezdésében a "diáksportversenyeken" szövegrész helyébe a "diáksporteseményeken" szöveg,

i) 30. § (3) bekezdésében a "diáksportversenyek" szövegrész helyébe a "diáksportesemények" szöveg,

j) 30. § (4) bekezdésében a "diáksportversenyeket" szövegrész helyébe a "diáksporteseményeket" szöveg,

k) 30/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "GAISF-fal" szövegrész helyébe a "30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezettel" szöveg,

l) 38. § (3) bekezdés fb) pontjában az "az "olimpia" és "olimpiai" elnevezésnek" szövegrész helyébe az "az "olimpia", "olimpikon" és "olimpiai" elnevezésnek" szöveg,

m) 43. § (1) bekezdésében a "jelölt" szövegrész helyébe a "delegált" szöveg, a "tag" szövegrész helyébe a "delegáló szervezet" szöveg,

n) 44. § (7) bekezdésében az "az elnökség által megbízott" szövegrész helyébe az "a közgyűlés által választott" szöveg,

o) 46/G. § (3) bekezdés a) pontjában a "Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (GAISF)" szövegrész és a 46/H. § (1) bekezdés a) pontjában a "Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (GAISF)" szövegrész helyébe a "30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet" szöveg,

p) 47. § (7) bekezdésében az "elnökének" szövegrész helyébe az "elnökségének" szöveg, q) 51. § (2) bekezdés g) pontjában a "ga) és gb) alpontban" szövegrész helyébe a "ga), gb) és gj) alpontban" szöveg,

r) 51. § (4) bekezdésében a "ga) és gb) alpontja" szövegrész helyébe a "ga), gb) és gj) alpontja" szöveg,

s) 51. § (5) bekezdésében a "90 nap" szövegrész helyébe a "75 nap" szöveg,

t) 76/E. § (3) bekezdésében a "tagsági jogviszony igazolás céljából, a sportoló tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyának" szövegrész helyébe a "jogviszony igazolás céljából, a sportoló igazolt sportolói jogviszonyának" szöveg,

u) 78/L. §-ában a "4. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "4. § (3) bekezdése és a 38. § (1a) bekezdése" szöveg

lép.

52. §

Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény

a) 5. § (2) és (7) bekezdése,

b) 7. § (3) bekezdése,

c) 9. § (4) bekezdése,

d) 12. § (1) bekezdésében a "vétkesen" szövegrész,

e) 20. § (5) bekezdésének d) pontja,

f) 28. § (1) bekezdésben az "Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet." szövegrész,

g) 28. § (2), (3) és (6) bekezdése,

h) 42. § (3) bekezdésében az "illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a" szövegrész,

i) 57. § (1) bekezdésének c) pontja,

j) 58. § (1) bekezdésében a "- legfeljebb négy évre -" szövegrész,

k) 59. § (11) bekezdésében az "a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve" szövegrész,

l) 76/E. § (6)-(8) bekezdései,

m) 76/H. § (1) bekezdés b) pontjában a "- regisztrált szabadidő-sportoló esetén továbbá az adóazonosító jele -" szövegrész,

n) 77. § o) pontjában a "valamint a sportrendezvényt megelőzően vagy követően másfél órával" szövegrész, o) 79. § (1) bekezdés b) pont bo) alpontja,

p) 1. mellékletének 18. sora.

3. Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény módosításáról

53. §

Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény (a továbbiakban: NSÜ tv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Ügynökség a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának átruházására, továbbá arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására nem jogosult. Az e bekezdés szerinti tevékenységek végzésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) jogosult. Az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú ingatlan e bekezdés szerint történő megterhelésére annak hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, valamint az állami feladatok ellátásának elősegítése érdekében az MNV Zrt. meghatalmazást adhat az Ügynökség részére."

54. §

Az NSÜ tv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 5. sorában meghatározott ingatlan vagy abban található helyiség hasznosítása során a versenyeztetés az állami vagyonról szóló törvény alapján mellőzhető, ha a használó a Sporttv. szerinti feladatokat ellátó vagy abban közreműködő szervezet."

55. §

Az NSÜ tv. 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat

a) B:30 mezőjében az "12192/22" szövegrész helyébe az "19192/22" szöveg,

b) B:61 mezőjében a "995" szövegrész helyébe a "3995" szöveg,

c) B:68 mezőjében a "973/1" szövegrész helyébe a "473/5" szöveg

lép.

4. Záró rendelkezések

56. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 28. §, valamint a 49. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

57. §

A 23. § (2) bekezdése az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2023. évi CVI. törvényhez

1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 13. sora helyébe a következő rendelkezés lép:_

2. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 36-38. sorral egészül ki:

Általános indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 2004. március 13-i hatályba lépése óta szolgál hazánkban a szervezett sport háttérjogszabályaként, átfogóan szabályozva a sportolók, a sportszervezetek jogállását, a sportszövetségek működését, a sport versenyrendszerét, a sport szakterülethez kapcsolódó kereskedelmi szerződéseket, a sportköztestületeket, meghatározva az állam és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait, a sport állami támogatási rendszerét, valamint a sportrendezvények szervezéséhez kapcsolódó szabályokat. Az Stv. rendelkezései évről évre kis mértékben módosultak, több alkalommal teljes fejezetek kerültek átalakításra, azonban az Stv. szerkezete és alapvető megállapításai kiállták az idő próbáját, azok a magyar sport szervezetének és működésének biztos alapját jelentik.

A Törvényjavaslat a sportszféra gyakorlati javaslatait figyelembe véve tervezi a szakmai munka alapjául szolgáló szabályozási hátteret akként módosítani, hogy az teljes mértékben megfeleljen a XXI. század kihívásainak, hatékony és szakértelmen alapuló szimbiózist biztosítson a jogi háttér és az élősport elvárásai között.

Részletes indokolás

1. §

Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a TAJ-szám Nemzeti Sportinformációs Rendszerben (a továbbiakban: NSR) történő kezelésére vonatkozóan.

2-4. §, 8-13. §

A jelenlegi szabályozás nem ad pontos képet arról, hogy Magyarországon hány sportoló sportol szervezett keretek között, hány igazolt sportoló van hazánkban. A szakszövetségeknek csak a versenyengedéllyel rendelkező sportolók számáról van hivatalos tudomásuk, valamint az Országos Sportegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OSEI) által kiadott sportorvosi engedélyek határoznak meg egy sportolói/versenyzői kört, azonban az igazolt és szervezett keretek között sportolók száma ennél sokkal nagyobb. A fentieken túl gyakorlati szempontok szükségessé teszik a sportoló és a sportszervezet közötti jogviszony-típusok rendezését, hiszen a sportszervezetek nagy részének az Stv.-ben meghatározott jogszabályi keretek gyakorlatba történő átültetése nehézségekbe ütközik. Ennek következtében kerül bevezetésre a regisztrált sportoló fogalma.

Az új kategória lényegét az adja, hogy a sportszervezet (sportegyesület, sportvállalkozás, sportakadémia, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány) köteles minden sportolóját regisztrálni egy ezt a célt szolgáló, saját és szövetségi nyilvántartásba, majd meghatározott időpontig az NSR-rendszerbe. A regisztráció alapján létrejön az igazolt sportolói jogviszony, amely új alapokra helyezi a jelenlegi kötelező tagsági vagy szerződéses jogviszonyt. A sportegyesületnek ezt követően nem kell tagságába felvenni az általa igazolt sportolót és amatőr sportszerződést is csak saját döntése esetén köt, amelyben a sporttevékenység végzésének részletes feltételeit rögzíthetik a felek.

Változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a sportolónak nem a sportszervezettel való tagsági vagy sportszerződéses viszonya következtében kerül a sportszervezetre átruházásra a sportoló játékjoga, hanem a játékjog átruházás az igazoláshoz (regisztrációhoz) kapcsolódik, a sportoló az igazolással engedi át játékjogának használatát - az igazolt sportolói jogviszony fennállásának időtartamára - ingyenesen a sportszervezete számára. A sportoló nevelési költségtérítésének és díjazásnak nem minősülő ellenszolgáltatások megállapítása szintén az igazoláshoz kapcsolódik, ennek részletszabályait az országos sportági szakszövetségek állapítják meg (pl. versenyengedéllyel nem rendelkező sportoló esetében is lehetővé teszi-e a nevelési költségtérítést). Az új szabályozás szerint nincs akadálya annak, hogy a hivatásos sportoló után - az igazoláshoz kötötten - is lehessen kérni a szövetségi szabályozás szerint nevelési költségtérítést. A szövetség ennek részletszabályait szabályzatában megállapíthatja (pl. felső korhatár meghatározása).

Az igazolással a sportszervezet és a sportoló között határozatlan idejű, igazolt sportolói jogviszony jön létre, ami alapvetően sportszolgáltatás igénybevételére irányul és ehhez a szövetség döntése alapján egyszeri vagy rendszeres hozzájárulás kérhető (pontos mértékének meghatározása a sportszervezet hatásköre), akár amatőr, akár hivatásos jogviszony alapján sportol a sportoló bármely típusú sportszervezet keretei között. Az igazolt sportolói jogviszony konkrét tartalmát az adott sportszervezet határozza meg. Igazolt sportolónak számít tehát mindenki, aki egy meghatározott sportszervezet nyújtotta szolgáltatások igénybevételével, szervezett keretek között végzi a sporttevékenységét. A sportoló a sportszervezettel létrejövő jogviszony keretei között veszi igénybe az adott sportszervezet szakembereit és azok szaktudását, létesítményeit, a sportág végzéséhez szükséges eszközöket és felszereléseket.

Az igazolás alapjogviszonyként szolgál azon sportolók számára is, akik a későbbiekben versenyzőként, azaz amatőr vagy hivatásos sportolóként kívánnak sporttevékenységet végezni. A jelenlegi szabályozás értelmében a versenyző a rendszeres edzések megkezdése előtt sportorvosi vizsgálaton köteles részt venni, azaz a szabadidős sportoló és a sportággal ismerkedő sportolók számára nincs előírva sportorvosi vizsgálat, a sportorvosi vizsgálat a versenyzéshez, a versenyzésre való felkészüléshez kapcsolódik.

Az igazolt sportoló versenyzővé a versenyengedély kiállítását követően válik, a versenyzők tekintetében továbbra is megmarad az amatőr és a hivatásos kategória.

A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval a sportszervezet sportszerződést köthet, amelyben - a szakszövetségi szabályzatokra is tekintettel - megállapodnak a köztük létrejövő kötelmi jogviszony részleteiről, mint például a szövetség szabályzatával összhangban a nevelési költségtérítésről és az alapszolgáltatáson felül nyújtott többletjuttatásokról. Az új szabályozás szerint a nevelési költségtérítés megfizetése az igazoláshoz kapcsolódik, annak mértékét és feltételrendszerét továbbra is a szövetség határozná meg. Így a nevelési költségtérítés tekintetében az átadó és átvevő sportszervezet az átigazolás során kizárólag annak kizárásáról vagy a szövetség szabályzatában meghatározott mértéknél alacsonyabb összegben egyezhetnek meg. Amatőr sportolónak minősül:

• az igazolt és versenyengedéllyel rendelkező, de nem szerződéses státuszban lévő sportoló, valamint

• az igazolt, versenyengedéllyel és amatőr sportszerződéssel rendelkező sportoló is.

Hivatásos sportoló az igazolt, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkező sportoló.

Az igazolt sportolói jogviszony megszüntetésére alapvetően egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal van lehetőség, de a szövetség a szabályzatában ennél szigorúbb formai követelményeket is megállapíthat (pl. teljes bizonyító erejű magánokirat). Az igazolt sportolói jogviszony azon sportolók esetében, akik sem versenyengedéllyel, sem amatőr/hivatásos szerződéssel nem rendelkeznek, továbbá azon versenyengedéllyel rendelkező, de szerződéses jogviszonyban nem álló amatőr sportolók esetében megszüntethető, ha a sportoló az igazolási hozzájárulást meghatározott ideig (pl. három hónapig) nem fizeti meg vagy sporttevékenységét önhibájából meghatározott ideig nem gyakorolja és igazolását a sportszervezet nem erősíti meg a szövetség felé, továbbá, ha a sportoló vagy a sportszervezet kéri annak megszüntetését.

Az amatőr vagy hivatásos szerződéssel rendelkező sportoló igazolása - a versenyengedélytől függetlenül - a sportszerződés megszűnésével megszűnik, ugyanakkor a sportszerződés fennállása alatt az igazolt sportolói jogviszony önmagában nem szüntethető meg.

Átigazolás esetén az igazolási jogviszony a két sportszervezet közötti megállapodással - amely tartalmazza a játékjog átruházását - megszűnik az átadó és jön létre az átvevő sportszervezetnél.

Az igazolási jogviszony megszüntetésével egyidejűleg a sportoló versenyengedélye az új igazolási jogviszony létrejöttéig felfüggesztésre kerül.

Az Stv. 7. §-a szerinti átigazolásra, kölcsönadásra vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy azok nem csak a szerződéses, hanem az igazolt sportoló esetében is alkalmazhatóak. Így különösen vonatkoznak rá az Stv. 7. § (3) bekezdése szerinti, az átadó sportszervezetet megillető költségtérítési igény, valamint a (4) bekezdés szerinti, a sportolót az átigazolással összefüggésben megillető előzetes írásbeli hozzájárulás megadásának feltétele.

A kettős játékengedély szabályozása továbbra is a sportszövetség hatáskörében, annak szabályzatában kerül rendezésre.

A szabályozás ezáltal egy világos és átlátható rendszer alapjait fekteti le, valamint rendezett pénzügyi és gazdasági viszonyokat teremt. Mindemellett komolyabb elköteleződés nélküli, szervezett keretek között zajló sportolási lehetőséget biztosít azok számára, akik meg szeretnének ismerkedni egy számukra új sportággal vagy a már meglévő tapasztalataikat bővítenék.

5. §, 18. §

A sportszövetségek adatkezelési jogosultságára vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki, tekintettel egyrészt a sportszövetségek és az állami szervezetek, illetve sportköztesületek közötti információcserére.

6-7. §

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA) előírásaira figyelemmel szükséges pontosítást tartalmaz.

A nemzeti doppingellenes szervezet egyre több biológiai útlevél-eltéréssel kapcsolatos ügyet folytat le, ezért fontos, hogy az ezzel kapcsolatos adatkezelés is megalapozott legyen. A vérmintavételi űrlapon a sportoló által szedett gyógyszerek/étrendkiegészítők mellett rögzíteni kell a véradásra és vértranszfúziókra vonatkozó adatokat is, ezt a WADA International Standard for Testing and Investigations (ISTI) szabályzatának 7.4.5 r) pontja írja elő. A vértranszfúzióra (ideértve a véradást is) vonatkozó adatok a személyes adatok különleges kategóriájába tartoznak, az ilyen adatok kezelése az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerint valósulhat meg, jogalapja a közérdekből történő adatkezelés.

14. §

Az Stv. csak a hivatásos sportoló esetében rendelkezik a munkaidőkeret alkalmazásáról, annak konkrét szabályairól (pl. szabadság kiadása). A sportoló felkészítését végző sportszakember esetében azonban a Munka Törvénykönyve általános szabályait kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy speciális rendelkezést az Stv. nem tartalmaz. A gyakorlatban azonban a hétvégi munkavégzés, vasárnapi mérkőzések, edzőtáborok stb. munkajogi megítélése rendkívül aggályos (ki végezhet munkát, mi tekinthető túlórának, hogyan kell számolni a munkaidőt az edzőtáborban, miként adják ki a szabadnapokat stb.). Szükséges ezért az összhang megteremtése a hivatásos sportolói jogviszonnyal, hiszen nem értelmezhető önmagában a sportoló esetében sportszakember nélkül a hétvégi munkavégzés, edzőtábor stb.

15-16. §

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy olyan kirívó esetekben, amelyben a szakszövetség azt - szabályzatában rögzítettek szerint - indokoltnak tartja, a sportolót a sportszakemberként, a sportszakembert pedig a sportolóként történő tevékenységtől is eltiltsa annak érdekében, hogy a fegyelmi büntetés ténylegesen elérje célját.

17. §

A sportegyesületek - civil szervezetként - kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathatnak. Az igazolási jogviszony alapvetően a sportszervezet által nyújtott sportszolgáltatások sportoló általi igénybevételén alapul, azonban ez mégsem értelmezhető profitorientált kereskedelmi tevékenységként, hiszen e szolgáltatásokat a sportegyesület alaptevékenysége keretében nyújtja. Annak érdekében, hogy az igazolási jogviszony keretében a sportoló által a sportszervezet részére esetlegesen fizetendő igazolási hozzájárulás ne okozza a sportegyesületek civil jellegének ellehetetlenülését, az alaptevékenységi kör pontosításra került.

19. §, 22. §

A gyakorlatban nehézséget és a jogalkalmazás során zavart okoz a szakszövetség, a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetség és az "egyéb" sportszövetség tartalmának elkülönítése. Nincs szakmai indok e három kategória fenntartására, egyszerűsítés javasolt a szakszövetségi jogokat gyakorló sportszövetség fogalmának hatályon kívül helyezésével és e szervezetek szakszövetséggé minősítésével.

A törvény 20. § (4) bekezdése az országos sportági szakszövetséggé válás nemzetközi feltételeit rögzíti. A Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (a továbbiakban: GAISF) átalakulására tekintettel a magyar jog szerinti országos sportági szakszövetséggé váláshoz nem írható elő a továbbiakban törvényi feltételéként a sportág nemzetközi szövetsége részére a kötelező nemzetközi sportszervezeti tagság. A GAISF helyébe lépő SportAccord valamely ernyőszervezetében való tagságról ugyanis a sportág nemzetközi sportszövetsége egyedileg dönt, egy ilyen döntés meghozatalára a hazai sportszervezetnek ráhatása nincsen. A törvény így objektív nemzetközi feltételként támasztja az országos sportági szakszövetséggé váláshoz (a nemzetközi sportszövetségi tagság mellett), hogy a sportág nemzetközi sportszövetsége kellő számú taggal és nemzetközi versenyek (Európa-bajnokság, Világbajnokság) rendszeres szervezéséről rendelkezzen. A 20. § (5) bekezdésében meghatározott, hazai sportszakmai feltételek változatlanok maradnak.

A GAISF megszűnésére és feladatainak a SportAccord által történő átvételére tekintettel szükséges a nemzetközi sportszövetségekre vonatkozó rendelkezések aktualizálása.

20. §, 29. §

A Tao. tv. 22/C. § (9a) bekezdése értelmében a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Ezen előírást indokolt alkalmazni ezen sportfejlesztési programok módosítása tárgyában benyújtott kérelmek elbírálása esetében is.

A 29. §-sal az Stv. 51. §-ába illesztett (6) bekezdés a sportpolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörének pontosítását tartalmazza.

21. §

A sportszövetségek feladata napjainkban már nem csak a versenyek megszervezése, hanem az egészségvédő testmozgás népszerűsítése is. A rendelkezés ezért a diáksportesemény fogalmának pontosítását tartalmazza annak érdekében, hogy a Magyar Diáksport Szövetség teljes körűen el tudja látni feladatait.

23. §, 26. §

A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) egyes feladatainak pontosítását tartalmazza a MOB és a központi sportigazgatás közötti feladatmegosztásnak megfelelően.

A többi sportköztestülethez hasonlóan indokolt a MOB számára is rögzíteni a magyar zászló és címer használatának jogát.

A MOB tagsági összetételére vonatkozó szabályozás is pontosításra kerül a MOB működésével összhangban annak figyelembevételével, hogy a tagok természetes személyek, az olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségei pedig delegálásra jogosultak a közgyűlésbe.

24-25. §

A MOB feladatainak pontosítását tartalmazza

27. §

Az alanyi jogú tagságra vonatkozó eljárási szabályt állapít meg a Nemzeti Versenysport Szövetség tekintetében.

28. §

A sport két legfontosabb humán szereplője a sportoló és az edző. Az edzői feladatkör a modernkori sport kialakulásával egyidős, de hivatalos szakmává az edzőképzés elindulásával vált (Testnevelési Főiskola, 1925). A rendszerváltozásig az edzőket foglalkoztató sportegyesületek és a sportszövetségek sok szállal kapcsolódtak az állami szférához. Az edzők alkalmazásának, munkaviszonyának kérdéseit államilag szabályozták és a szabályok betartását is az állam ellenőrizte (megyei, városi sporthivatalok).

A rendszerváltozás után az edzők foglalkoztatása átkerült a társadalmi, egyesületi szférába, így az állam közvetlen ráhatása az edzők foglalkoztatására megszűnt. A közelmúltban - köszönhetően a sportterület kiemelt státuszának - számos edzői támogatási program indult. Napjainkban az edzői munka Európa-szerte felértékelődik, egyes statisztikák szerint az Európai Unióban 9 millió edző dolgozik.

A Magyar Edzők Társasága (a továbbiakban: MET) 1993 óta létező érdekvédelmi, szakmai, képviseleti és továbbképző szervezete a Magyarországon edzői tevékenységet végző szakembereknek. Megalakulása óta megsokszorozódott tagjainak száma, és az elmúlt közel 30 év alatt felépített széleskörű szakmai támogatással fejti ki tevékenységét (ma 1200 tagja és 14 együttműködő partnere van). Az eddigi tevékenysége, tapasztalatai, eredményei alkalmassá teszik a köztestületi feladatok ellátására.

Az edző a nevelés, az egészségmegőrzés, az értékteremtés megvalósítása, a siker egyik kulcsszereplője. Az edzői munka megbecsülését jellemzően az edzők munkája, eredményessége alapján mérik. Az edzői szakma, hivatás presztízsének megőrzése, növelése, az edzők nyilvántartásba vétele céljából indokolt a MET köztestületté történő átalakítása.

A sportban az edző az a szakember, aki a sportolóval, a sportszolgáltatást igénybe vevővel közvetlen kapcsolatban van, tudása és a hivatásához kapcsolódó attitűdje meghatározzák a saját munkájának és tanítványának eredményeit. Ezen eredmények egyaránt vonatkoznak a legmagasabb szinten űzött versenysport kimagasló teljesítményeire, a versenysport utánpótláskorú sportolóinak fizikális és mentális fejlődésére, illetve a sportot szabadidejükben űzők tevékenységére. Az edző felelős tanítványai - legyen gyermek vagy felnőtt, verseny-, vagy szabadidősportoló - testi és lelki egészségéért, versenyzői karrierjéért, éppen ezért elengedhetetlen, hogy munkáját meghatározott szakmai és erkölcsi elvek szerint és keretek között végezze. A MET alapszabályában rögzített célja és feladata, hogy a sport különböző területein tevékenykedő edzők számára sportszakmai, tudományos, módszertani, érdekvédelmi fórumot teremtsen és ezzel segítse munkájukat. A MET-be tagként történő belépés önkéntes, a MET-ben való tagság a MET köztestületi státuszával presztízst jelenthet az edzői szakmában.

A MET hatásköreinek meghatározása kapcsán a jogalkotó célja, hogy a versenysport területén tevékenykedő edzők számára egységes érdekképviseleti, etikai-ellenőrzési, továbbképzési fórumot biztosítson, ugyanakkor ne vonja el az országos sportági szakszövetségek feladatkörét és tovább erősítse az egyébként e szervezetek között már meglévő és hatékony együttműködést, mindemellett összhangban legyen a többi nevesített sportköztestület feladataival is.

A jelenleg szintén civil szervezetként működő Sportegyesületek Országos Szövetsége (a továbbiakban: SOSZ) köztestületi formában való működése által a sportszervezet tagjainak szakmai érdekképviselete, valamint a tagi érdekeinek becsatornázása a hazai sportszféra működtetése, valamint a kormányzati döntéshozatal során hatékonyabban biztosítható. A SOSZ közestületként való működése nem von el hatáskört a sportirányítás egyéb szereplőitől vagy más köztestülettől, azok jelentős részét eddig civil szervezetként maga a SOSZ végezte.

A SOSZ köztestületként végzett tevékenysége alapvetően a sportszervezetek érdekeinek képviseletére, működésük támogatására, segítésére irányul annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalon láthassák el a törvényben meghatározott feladataikat. Dönt a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról. Javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlására vonatkozó kormányzati intézkedésre, szabályozási koncepcióra, és véleményezi az ezekkel összefüggő jogszabálytervezeteket, ezáltal elősegíti a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtését. Javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetek állami támogatásának alapvető célkitűzéseire, rendszerére és véleményezi az erre vonatkozó koncepciókat, programokat, továbbá részt vesz a sportszervezetek működésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában.

A SOSZ szervezetére és működésére a sportköztestületekre vonatkozó általános szabályok irányadóak.

A MET és a SOSZ köztestületté történő átalakulásához kapcsolódó kiegészítő szabályokat az átmeneti rendelkezések tartalmazzák.

30. §

A Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj a jövőben összevonásra kerül a Gerevich Aladár Sportösztöndíj Programmal, ezért indokolt a rendelkezés módosítása.

31. §, 33. §

A rendelkezések az olimpiai járadékkal kapcsolatos hatósági ügyintézés során felmerülő, a jogalkalmazást elősegítő és megkönnyítő pontosításokat, kiegészítéseket tartalmazzák annak érdekében, hogy a járadékra való jogosultság feltételei, megállapításának és kifizetésének részletes szabályai egyértelműen tükrözzék a jogalkotó szándékát.

Az olimpiai járadékot szabályozó rendelkezések pontosításának, kiegészítésének célja továbbá - tekintettel a jövő évi párizsi olimpiai és paralimpiai játékokra - az érintetti kör számára érthetőbb, világos megfogalmazás. A sportolói, edzői és özvegyi járadékra jogosultság alapfeltételei nem változnak, az továbbra is hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás keretében kerül megállapításra. A törvénymódosítás a Nemzet Sportolója Címet és az azzal járó életjáradék rendelkezéseit nem érinti.

32. §

Az edzői járadékkal összefüggő szabályok pontosítását tartalmazza.

34. §

A sportlétesítményekre vonatkozó biztonságtechnikai ellenőrzés lebonyolításáért felelős konkrét szereplő (üzemeltető) kijelölése a felelősség telepítése szempontjából fontos.

Az energiaválság teremtette helyzet továbbá ráirányította a figyelmet annak szükségességére, hogy a sportszervezetek mérkőzéseiket, sporteseményeiket olyan - esetenként jelentős költségmegtakarítást lehetővé tevő - sportlétesítményekben (pl. tornaterem) is megrendezhessék, amelyek nem rendelkeznek a rendőrség, katasztrófavédelem és a mentőszolgálat által kiadott előzetes engedéllyel, feltéve azonban, hogy az adott sporteseményen nézők nem vesznek részt. Ezen sportesemények és helyszínek meghatározása a sportág szakszövetségének hatáskörébe tartozik.

35. §

Szövegpontosító rendelkezés.

A gyakorlatban előfordul, hogy egyes sporteseményeken a magyar Himnusz különböző verziókban (eltérő dallam, időtartam, ritmus) csendül fel attól függően, hogy a sportág nemzetközi szövetsége mennyi időtartamot határoz meg vagy, hogy az esemény ütemtervében mennyi idő van tervezve erre. A Himnusz méltóságának megőrzése érdekében a hazai rendezésű sportesemények tekintetében az Stv. egy adott, a Himnusz jelentőségéhez méltó változat lejátszását teszi kötelezővé, ezáltal is emelve a magyar sportsikerek rangját és erősítve a nemzeti összetartozás tudatát. A Himnusz eredeti verziójának 89 másodperces változatát külön a MOB számára biztosította az Erkel Társaság, ezt javasoljuk kötelezővé tenni a sportrendezvényeken. Ez a verzió a nemzetközi sportrendezvények követelményeknek is megfelel.

36. §

A pályarendszabály fogalmának egyértelmű rögzítését tartalmazza, amely szükséges a nézőtéri biztonságra vonatkozó további szabályok alkalmazhatóságához.

37. §

A módosítás elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a törvényben meghatározott időtartamon belül a sportszervezet a helyszínen meghozza a kizárásról szóló döntését és azt közvetlenül, azonnal ismertesse az érintettel. A módosítás által a kizárás az eddigieknél lényegesen rövidebb idő alatt érvényesülhet, amely tornák esetében jelentős, bajnokságok esetében pedig érdemi hatékonyságnövekedéssel járhat.

A sportrendezvények biztonságát pozitív irányba befolyásolja, ha a rendbontók jövőre vonatkozó kizárását azonnal érvényesíteni lehet. Ez a megoldás kiküszöbölné a kizárásról szóló határozatok kézbesítése során tapasztalt visszaéléseket.

A pályarendszabály által a sportrendezvényre bevinni tiltott tárgyak elvételét követő megőrzésére korábban a felelős őrzés szabályait kellett alkalmazni. Az új Ptk. ezt a jogintézményt nem ismeri, helyette a jogalap nélküli birtoklás szabályai lennének alkalmazandóak, azonban ez nem elvárható a szervezőtől, rendezőtől.

38. §

A módosítás felhatalmazást ad az utazó sportszervezetek számára klubkártya kibocsátására akkor is, amikor az adott (akár belföldön vagy külföldön megrendezésre kerülő) sportrendezvényen a szervező az Stv. szerinti beléptetőrendszert nem alkalmaz. A fényképpel ellátott klubkártya, egyéb intézkedésekkel együttesen már hatékony eszköz lehet az idegenbeli sportrendezvényen elkövetett tiltott cselekmények visszaszorítására.

A törvényben szereplő korábbi lehetőség, hogy a Sportrendészeti Nyilvántartásban (a továbbiakban: SRNY) szereplő személy részére klubkártya ne legyen kiállítható, a módosítással kötelezettséggé válik és kiterjed a névre szóló belépőjegyekre, bérletekre és utalványokra is, amely intézkedések a távoltartási jogintézmények hatásosságát is hivatottak szolgálni.

A módosítás folytán a szabályok vonatkoznak a már kiállított névre szóló belépőjegyre, bérletre és az ezek igénylésére szolgáló utalvánnyal kapcsolatos eljárásra is. A módosítás rendelkezik arról is, hogy az erre előzetesen meghatározott feltételeket megkerülve történő igénylési, vásárlási, átadási kísérlet esetén - amennyiben azt az értékesítő észleli - a jegyet, bérletet, utalványt érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített klubkártya, belépőjegy, bérlet vagy utalvány árát a jegyértékesítést végző szervezet visszatéríti.

39. §

A módosítással a szervező sportszervezetek és az utazó sportszervezetek felhatalmazást kapnak az értékesítés kapcsán kezelt valamennyi személyes adat (ideértve a személy fényképét is) 60 napig történő tárolására, amennyiben az a kizárási eljáráshoz szükséges.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a kötelezően kiváltandó klubkártyához a klubkártya birtokosának fényképét is tárolni kell. A klubkártya birtokosáról készült fénykép a kizárási, szabálysértési és büntető eljárásokat segíti majd azokban az esetekben, amikor a jogi, a szervező vagy az utazó sportszervezet által meghatározott előírásokat a néző megsérti és a cselekményről fénykép, vagy kamerafelvétel áll rendelkezésre.

Az adattárolás időtartamának 3 munkanapról 60 napra történő módosítását egyrészt az indokolja, hogy a jogsértő személy cselekményével kapcsolatos eljárás indokoltsága a gyakorlati tapasztalatok alapján 3 munkanapon túl is felmerülhet (pl. erre vonatkozó bejelentés vagy akár más néző panasza esetén), másrészt a cselekmény feldolgozása, az elkövető azonosítása, a szabálysértési vagy büntető feljelentések megtételéhez, vagy más eljárás kezdeményezéséhez szükséges bizonyítékok begyűjtése, az elkövetők személyes adatainak szervező általi beszerzése, a kizárási eljárások lefolytatása és a határozatok kézbesítése, a büntető vagy szabálysértési feljelentések elkészítése is időigényes.

A módosítás nélkül és amennyiben a néző csupán a szervező pályarendszabályait sérti meg, de szabálysértést vagy bűncselekményt nem valósít meg, a kizárás érdekében csak a belépőjegy, a bérlet, illetve a klubkártya érvényességének lejáratát követő 3 munkanapig lennének az adatok tárolhatók.

A kötelező adatkezelés időtartamának növelése, analógiával élve harmonizációs célokat is szolgál, hiszen a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vvtv.) 6/C. Fejezet 72/C. § (2) bekezdésében már jelenleg is előírja azon tömegrendezvények esetében, amelyekre a belépésre jogosító, forgalomba hozott jegyek száma meghaladja a huszonötezer darabot, az esemény befejezésének időpontjától számított kilencven napig az ott meghatározott személyes adatok kezelését.

40. §

A módosítás lehetővé teszi, hogy az utazó sportszervezet képes legyen ténylegesen hatást gyakorolni arra, hogy a részvételével idegenben (akár külföldön) megrendezésre kerülő sportrendezvények látogatásától is távol tartsa azokat a személyeket, akik cselekménye a sportrendezvények előírás szerinti lebonyolítását veszélyezteti vagy zavarja.

A jegyhez, bérlethez, klubkártyához, valamint ezek igényléséhez tárolt e-mail cím amellett, hogy az érintett előzetes hozzájárulása mellett akár azt a célt is szolgálhatja, hogy a nézővel a sportszervezet elektronikus úton is kommunikálni tudjon - az érintett kifejezett hozzájárulása hiányában is felhasználható a sportszervezet által a kizárási eljáráshoz, amely a jelenlegi, akár több hónapos kizárási folyamatot pár napra is csökkentheti, így jelentősen hatékonyabbá teheti. Az e-mail címre történő kézbesítés során az adatbiztonsági követelményeknek érvényesülnie kell, ezek betartására a sportszervezetnek figyelemmel kell lennie (pl. címzett előzetes azonosítása, jelszóval védett dokumentum megküldése).

41. §

A módosítás felhatalmazást ad a sportszervezetek részére a rendbontó személyek azonosítása és a kizárási eljárások lefolytatása érdekében arra, hogy a kamerarendszerek által rögzített felvételek felhasználásával a kizárandó személyeket azonosítani tudja. A módosítás erősen kapcsolódik a klubkártya birtokosa képmásának tárolásához és felhasználásához. A módosítás tehát abban segíti azokat a sportszervezeteket, amelyek a klubkártya kötelező használatáról rendelkeztek, hogy az általuk, vagy utazó sportszervezetként a közreműködésükkel szervezett hazai vagy külföldi sportrendezvényen rendbontó személyeket gyorsan és a lehető legnagyobb bizonyossággal azonosítsa és az ilyen személyek következetes kizárása útján a sportrendezvények biztonságát/rendjét erősítse.

A sportszervezetek adatkezelésére a hatóságokra vonatkozó szabályoktól eltérő szabályok vonatkoznak, ezért a pályarendszabályt sértő, de bűncselekményt vagy szabálysértést meg nem valósító, azonban esetenként sokszázmillió forintos kárt okozó elkövetők azonosítása máshogyan nem végezhető el abban az esetben, ha velük szemben a rendezvény során bármely ok miatt a rendező képtelen volt intézkedni. Itt biometrikus sablon alatt a képazonosító rendszerek által generált adatokat értjük. A módosítás szűkíti az alkalmazási kört a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet szerinti rendezvények és az ilyen csapat részvételével megrendezésre kerülő idegenbeli (ideértve külföldi is) sportrendezvényekre.

A hangfelvételek rögzítése együtt jár a sportrendezvényekkel. A módosítás meghatározza, hogy a hangfelvételek milyen célból kezelhetők.

A hangfelvétel rögzítését a nemzetközi sportszövetség előtti eljárásokban történő felhasználhatóság indokolja, ugyanis ezekben az eljárásokban a hazai szakszövetségnek azt kell igazolnia, hogy az eljárásban érintett kifejezés vagy mondat a mérkőzés során elhangzott, nem pedig azt, hogy pontosan ki mondta.

A hatályos törvényszöveg alapján a kamerával rögzített felvételeket, amennyiben a rendőrség által a további tárolásra a rendezvény befejeződését követő 120 órán belül felszólítás nem érkezett és adatigénylésre sem került sor, az időtartam elteltével a szervező, a rendező és az utazó sportszervezet is törölni köteles.

A módosítás által - amennyiben a felvételek további tárolása a rendezvényt követő 60 napig a rendelkezésben megjelölésre került célokból ez indokolt - az adatkezelőnek lehetősége lesz arra, hogy a felvételeket az Stv. 73. §-a szerinti kizárási vagy egyéb eljárás kezdeményezése érdekében kezelje.

A hatóságok részére rendelkezésre álló 60 nap pusztán a lefoglalás lebonyolítását teszi lehetővé, amely egy egyszerű eljárási cselekmény.

A jelenlegi 120 órás időtartam megemelése kettős célt szolgál. Egyrészt a módosítás lehetőséget biztosít a kizárási eljárás jogszabályi határidőben történő befejezésére, ugyanis az ehhez szükséges - gyakran hatóság bevonásával is járó - ügyintézési lépések (személyes adatok rendőrségtől történő bekérése, lakcím adatok nyilvántartásból történő bekérése, postai kézbesítés ideje) a gyakorlati tapasztalatok alapján nem folytathatók le 120 óra alatt, gyakran 2-3 hét szükséges ezekhez. Másrészt a javaslat a Vvtv. 72/C. § (1) és (2) bekezdéseivel analóg módon javasolja a hosszabb határidő rögzítését, ugyanis a hivatkozott rendelkezések szerint azon tömegrendezvények esetében, ahol a forgalomba hozott belépőjegyek száma meghaladja a huszonötezer darabot, a szervező a belépő természetes személyek személyi biztonságának biztosítása céljából a személyes adatokat 90 napig megőrzi.

A módosítással elérni kívánt cél, hogy amennyiben a szervezőnek az elkövetőket ki kell zárnia, vagy ezt szeretné megtenni, akkor arra egy olyan határidő álljon rendelkezésre, amely elégséges lehet az elkövetők azonosítására.

42. §

A kártérítési felelősség nehezen érvényesíthető abban az esetben, ha a kötelezettségszegést több néző együttesen követi el. A módosítás ezért kimondja az egyetemleges felelősséget, de csak a biztonsági előírásokban és a pályarendszabályban foglaltak megsértése esetére korlátozva azt.

43. §

A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben bármely sportrendezvényre és saját nézői részére az utazó sportszervezet megbízottja árusít klubkártyát, névre szóló jegyet, bérletet vagy utalványt, az SRNY-ből adatot igényelhessen.

44. §

A korábbi szabály alapján az 1. melléklet szerinti sportcélú ingatlanok vagyonkezelésbe adása során csak azok az állami tulajdonú ingó vagyonelemek kerülhettek vagyonkezelésbe adásra az érintett sportszervezetek részére, amelyek ténylegesen szolgálták az ingatlanon folyó sporttevékenységet, így pl. az üzemen kívüli berendezések nem. Ezáltal megbomlott az érintett ingatlanokhoz tartozó ingó vagyontömeg kezelésének egysége, amely többletterhet ró az állami vagyonkezelő szervezetre.

45-46. §

Az NSR működtetéséhez szükséges adatkezelési rendelkezések pontosítását tartalmazza a Nemzeti Sportinformációs Rendszerről szóló 765/2021. (XII. 23.) Korm. rendelettel való összhang megteremtése érdekében.

47. §

Szövegpontosító rendelkezések.

Az edző fogalma a gyakorlatban az edzésmunka irányításán kívül magában foglalja a sportolóval történő egyéni - gyakran mentális jellegű - foglalkozást is, ezért indokolt ennek az Stv-ben rögzített fogalomban történő átvezetése.

Az Stv. hatályos rendelkezéseiből csak áttételes módon - a néző és a sportrendezvény résztvevője fogalmak vizsgálatával együtt - következtethető ki a sportrendezvény pontos időtartama, amely a gyakorlat során problémát okoz (pl. pályarendszabályok megsértése esetén). Erre tekintettel kerül pontosításra a sportrendezvény résztvevője és a sportrendezvény fogalma, amelyek egyértelművé teszik, hogy a sportrendezvény a tényleges versenyt, mérkőzést megelőző másfél órával korábban kezdődik és a verseny, mérkőzés befejezését követő másfél óráig tart.

48. §

Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A módosítást követően a sporttevékenység az igazolt sportolói jogviszonyon alapul, a jogok és kötelezettségek az igazoláshoz kapcsolódnak. A korábbi tagsági és szerződéses jogviszonyokat ennek megfelelően felül kell vizsgálni és dönteni fenntartásukról vagy megszüntetésükről, illetve a szerződések módosításáról.

A szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetség fogalmának megszüntetésével egyidejűleg rendezi a törvényjavaslat e szervezetek országos sportági szövetséggé nyilvánítását.

49. §

A jelenleg civil szervezetként működő MET és SOSZ köztestületi jogállásával összefüggő intézkedések megtételéhez kapcsolódó átmeneti szabályokat tartalmazza.

50. §, 1. melléklet

A Magyar Testgyakorlók Köre (a továbbiakban: MTK) vagyonkezelésében lévő korábbi 38821/4 hrsz-ú ingatlan megosztásra került, így az MTK vagyonkezelésében jelenleg a 38821/8 hrsz-ú terület áll, ezért pontosítani szükséges az ingatlan helyrajzi számát az Stv. mellékletében. A Veszprém Aréna épületét és az ahhoz kapcsolódó földterületet az azt üzemeltető Veszprémi Építők Sportegyesület, a budapesti 25992/1 hrsz-ú ingatlan 10940/1683450-ed arányú tulajdoni hányadának (MTK központi kajak-kenu telep) pedig az azt használó és üzemeltető MTK vagyonkezelésébe javasolt adni az üzemeltetés mindennapi feladatainak egyszerűsítése és a tulajdonosi joggyakorló terheinek könnyítése érdekében.

51. §

Szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz.

52. §

Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz:

Az a)-c) pontok szerinti rendelkezések hatályon kívül helyezése a sportolókra vonatkozó jogviszonyok újraszabályozása, az igazolt sportolói jogviszony bevezetése miatt vált szükségessé. A 12. § (1) bekezdésében a "vétkesen" szövegrész hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a vétkesség a fegyelmi eljárás megindítása tekintetében nem értelmezhető, hiszen a szándékosság vagy gondatlanság megállapítása az eljárás során történik.

A 28. §-t érintően a szakszövetségi jogokat gyakorló sportszövetség fogalmának hatályon kívül helyezésével az a gyakorlati és jogalkalmazási nehézség oldódik meg, amelyet a szakszövetség, a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetség és az "egyéb" sportszövetség tartalmának elkülönítése okoz, fenntartásukra sportszakmai indok nincs. A jelenleg szakszövetségi jogokat gyakorló sportszövetségként bejegyzett szervezetek a módosítással szakszövetségi státuszt kapnak.

A 42. § (3) bekezdését érintő módosítás a MOB feladatainak pontosítása, aktualizálása, a sportpolitikáért felelős miniszter feladataival való összhang megteremtése érdekében vált szükségessé.

Az 59. § (11) bekezdése szerinti feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztés az olimpia járadékra jogosultság tekintetében nem értelmezhető.

A 76/E. § (6)-(8) bekezdéseinek, valamint a 79. § (1) bekezdés bo) alpontjának hatályon kívül helyezése a regisztrált szabadidő-sportoló fogalmának hatályon kívül helyezése miatt indokolt. A regisztrált szabadidő-sportoló kategóriája nem érvényesült a gyakorlatban a várt eredménnyel, így fenntartása nem indokolt.

A Vasas Futball Club Kft. kezdeményezte az 1. melléklet 18. sora szerinti ingatlan tekintetében vagyonkezelői jogának megszüntetését.

53. §

A jelenleg hatályos rendelkezés tartalmazza a "vagy más módon való megterhelésére" szövegrészt is, melynek elhagyása javasolt, figyelemmel arra, hogy a közérdekű használati jogok, szolgalmi jogok stb. tekintetében az NSÜ élni szeretne a tulajdonosi jogaival az MNV meghatalmazása nélkül, továbbá a javaslat az "állami vagyon" helyett az "állami tulajdonú ingatlanok" körre kíván szabályozni, az ingóságokkal történő hatékonyabb rendelkezés elősegítése érdekében.

54. §

A megjelölt ingatlan (Magyar Sport Háza) 2023. január 1. napjával került a Magyar Állam tulajdonába. Az ingatlan rendeltetését tekintve korlátozott személyi kör kiszolgálását célozza, abban megépítése óta sportszövetségek, sportszervezetek kerülnek elhelyezésre, így az ingatlan hasznosítása korlátozott. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 24. § (2) bekezdés c) pontja lehetővé teszi az állami vagyon hasznosítása során a pályáztatás mellőzését abban az esetben, ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók. Ezért szükséges a Vtv. hivatkozott rendelkezése alapján a Magyar Sport Háza hasznosításához a kifejezett jogalap megteremtése abból a célból, hogy az ingatlan a rendeltetését maradéktalanul be tudja tölteni.

55. §

A javaslat célja, hogy az NSÜ tv. 1. mellékletében helytelenül szereplő helyrajzi számok kiigazításra kerüljenek.

56. §

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

57. §

Ez a rendelkezés az Alaptörvény szerinti sarkalatos rendelkezések körét határozza meg.