1066/B/1995. AB végzés

a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló, továbbá a társadalombiztosításról szóló indítványok tárgyában

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok alapján meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 92. § (1) bekezdés e) pontja, továbbá a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 1995. április l-jétől hatályos 103/D. § (4) bekezdése és 119/B. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában az eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

1. Több indítványozó a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) 92. § (1) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.

A Gst. e rendelkezése hatályon kívül helyezte a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tb-törvény) 103/A. § (3) bekezdés 8. pontját. Ennek értelmében nem képez társadalombiztosítási járulékalapot az újítás, a találmány, a használati minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája, az ipari minta, a védjegy, továbbá a vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretek (know-how) szerzői díja.

A Gst. 87. §-a a Tb-törvény 103/A. §-át új (15)-(17) bekezdésekkel egészítette ki. E szabályok a szellemi alkotáshoz fűződő díj kifizetése után járulékfizetési kötelezettséget írtak elő anélkül, hogy a díjazásban részesülő személy a Tb-törvény általános szabályai folytán minden esetben biztosítottá vált volna. A Gst. 87. §-át az Alkotmánybíróság emiatt alkotmányellenesnek nyilvánította a 45/1995. (VI. 30.) AB határozattal, a mentességet biztosító szabályt hatályon kívül helyező rendelkezést nem érintette.

Az indítványozók szerint ez utóbbi körülményre hivatkozva továbbra is járulékot vonnak le az említett díjak kifizetésekor. Beadványaikban a Gst. 92. § (1) bekezdés e) pontja alkotmányellenessé nyilvánítását a mondott AB határozatban kifejtettekre hivatkozva kérik.

2. Az egyik indítványozó a Tb. törvények az 1995. évi XII. törvény 11. § (2) bekezdésével és 18. §-ával módosított 103/D. § (4) bekezdése és 119/B. §-a alkotmányellenességét is állítja. Véleménye szerint a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó számára és a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után a minimális bér összege alapján előírt járulékfizetési kötelezettség az Alkotmánybíróság 54/1995. (IX. 15.) AB határozatában (ABH 1995, 245.) kifejtett elvekkel ellentétes.

3. Az indítványok benyújtását követően a Tb-törvényt az indítványokkal érintett körben is többször jelentősen módosították, majd az említett jogszabályok hatályukat vesztették.

A Gst. 92. § (1) bekezdés e) pontját a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) mellékletének c) pontja 1998. január l-jétől hatályon kívül helyezte.

Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozásnak a tagja után fennálló járulékfizetésével kapcsolatban a Tb-törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXXVII. törvény és az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló 1997. évi XVIII. törvény tartalmazott rendelkezéseket. E módosításokat az Alkotmánybíróság 34/1997. (VI. 11.) AB határozata (ABH 1997, 174.) vizsgálta. 1998. január 1-jétől a Tbj. mellékletének a) pontja a Tb-törvényt hatályon kívül helyezte.

A Tbj. a társadalombiztosítás rendszerét megváltoztatta. A biztosítottak köre (Tbj. 5. §), a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó fogalma [Tbj. 4. § e) pont], továbbá a járulékfizetésükre vonatkozó szabályozás (Tbj. 18-33. §) átalakult.

A hatályos szabályok a kifogásolt rendelkezéseket már nem, vagy lényegesen megváltozott szabályozási környezetben tartalmazzák.

Az Alkotmánybíróság a vizsgálatot a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag, alkotmányossági szempontból a korábbival azonos. Ez a konkrét esetben nem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990/13. AB határozat, ABH 1990, 261.). Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és - ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja - a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség.

A konkrét esetben az Abtv. 1. § fej pontja alapján az indítványok absztrakt normakontrollra irányulnak, erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.

Budapest, 1999. november 2.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

előadó alkotmánybíró