1996. évi LXXXVII. törvény

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról[1]

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

"f) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - ide nem értve a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget - természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagja, kivéve azt, aki e törvény vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is;

g) keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban részesülő munkanélküli személy."

(2) A T. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed

a) a bedolgozóra,

b) a megbízási, valamint a 103/D. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző személyre,

c) az alapítvány, a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasház-közösség, az egyesület, a köztestület, a közhasznú társaság, a kamara, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó szerv - ide nem értve a korlátolt felelősségű társaság esetében a 10. § (2) bekezdés d) pontja szerint biztosított tagot, továbbá a 11. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában említett külföldi állampolgárokat - választott tisztségviselőjére, a választott bíróság bírájára, továbbá a helyi (települési) önkormányzat választott képviselőjére (tisztségviselőjére) és a társadalmi megbízatású polgármesterre."

2. § A T. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § Az egyidejűleg több jogviszonyban álló személy biztosításának a fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni."

3. § A T. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A biztosítás nem terjed ki:

a) a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek külföldi állampolgárságú alkalmazottjára,

b) a külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személyre (a továbbiakban: külföldi),

c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott - a 14. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó - arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára), aki külföldinek minősül."

4. § A T. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § E törvény alkalmazásánál

a) munkáltatónak kell tekinteni:

1. a biztosítottakat [T. 10. § (1) bekezdés a)-b) és f) pont és (3) bekezdés] foglalkoztató jogi személyt, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetet, magánszemélyt, költségvetés alapján gazdálkodó szervezetet, továbbá egyéb szervezeteket,

2. a tanulószerződéssel szakképző iskolai tanulót vagy ösztöndíjas szakmunkástanulót foglalkoztató gazdálkodó szervezetet - ideértve az egyéni vállalkozót is -,

3. a társas vállalkozás [T. 103/E. § (1) bekezdés] tagja esetében a társas vállalkozást,

4. a T. 10. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett magánszemélyek esetében a munkanélküli-ellátást folyósító szervet,

5. a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetében a támogatást, illetőleg a díjat folyósító szervet;

b) adóköteles jövedelem: az SZJA törvény szerint összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek, valamint az egyéb jogcímen szerzett bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, továbbá az SZJA törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke."

5. § (1) A T. 16/A. §-ának (1) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a (3) bekezdés a következő ad) ponttal egészül ki:

"(1) A biztosított egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követő 30 napon belül jogosult:"

[(3) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás keretében - az e törvényben foglalt kivételekkel - térítés nélkül jogosult:

a) a betegségek megelőzését szolgáló orvosi és lélektani vizsgálat keretében, külön jogszabályban foglaltak szerint]

"ad) az egészségügyi alapellátás keretében szervezett

1. iskolaegészségügyi orvosi ellátásra,

2. a védőnői szolgálat által nyújtott gondozási tevékenységre, ennek keretén belül

- a várandós és gyermekágyas anyák gondozására,

- a 0-6 éves korú gyermekek gondozására,

- tanköteles korú gyermekek gondozására,

- családgondozásra,"

"(6) A társadalombiztosítás a biztosítottnak az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és az orvosi rehabilitációs céllal rendelt gyógyfürdőellátás árához támogatást nyújt. A gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához társadalombiztosítási támogatás akkor jár, ha azt az egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést kötött intézmény kijelölt orvosa, vagy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással való rendelésére az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötött orvos rendeli. Társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, rehabilitációs céllal rendelt gyógyfürdőellátások körét és a támogatás mértékét (összegét) külön jogszabály állapítja meg."

(2) A T. 16/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A magyar állampolgár biztosított indokolt külföldi gyógykezeléséhez a társadalombiztosítási támogatás feltételeit és rendjét a Kormány rendeletben szabályozza."

6. § A T. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22/A. § A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után az irányadó időszakban a biztosított 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetett."

7. § (1) A T. 44. §-a (1) bekezdésének első három mondata helyébe a következő szövegrész lép:

"Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetnek - 1987. december 31. utáni és 1997. január 1-je előtti időtartam alatt a főfoglalkozás keretében elért keresetnek - (az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedésnek, prémiumnak, jutalomnak), jövedelemnek a havi átlaga alapján kell megállapítani. Kereset alatt a kifizetés időpontjában érvényes rendelkezések szerinti nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelem alatt pedig a 103/D-103/E. §-ok szerinti nyugdíjbiztosítási, illetőleg nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet kell érteni. Ha a nyugdíjjárulékot jogszabályban meghatározott összeg után kell fizetni, ez az összeg számít keresetnek. Az 1996. december 31-ét követően elért, nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelmet az e törvényben meghatározott [103/B. § (2) bek., 103/D. § (2) és (4)-(5) bek., 103/E. § (2) és (4)-(5) bek.] összeghatárig együttesen kell figyelembe venni. A nyugdíj alapját képező kereseteket (jövedelmeket) a magánszemélyek jövedelemadójának - kormányrendeletben meghatározottak szerint számított (képzett) - összegével kell csökkenteni."

(2) A T. 44. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 1988-ban elért keresetet 3,651-del, az 1989-ben elért keresetet 3,123-del, az 1990-ben elért keresetet 2,568-del, az 1991-ben elért keresetet 2,046-del, az 1992-ben elért keresetet 1,687-del, az 1993-ban elért keresetet 1,433-del kell szorozni, ha az ellátást 1996. december 31-ét követő és 1998. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani."

(3) A T. 44. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép:

"Ha az (1)-(5) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem állapítható meg, illetve kereseteit az igénylő nem tudja igazolni, azoknak a napoknak a számát, amelyekre az igénylőnek keresete volt - a külön jogszabályban általánosan meghatározott -, annak a minimálbérnek az alapulvételével kell 1620 napra kiegészíteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amelytől a nyugdíjat megállapítják. Az 1997. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén az 1620 napot naptári évenként további 180-180 nappal kell növelni."

(4) A T. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 30 000 forintnál több:

a 30 001-35 000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,

a 35 001-40 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,

a 40 001-45 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,

a 45 001-50 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,

a 50 001-55 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,

a 55 001-60 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,

a 60 001-70 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,

a 70 001-80 000 forint közötti átlagkeresetrész húsz százalékát,

a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát

kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni."

8. § A T. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az alábbi (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

"(2) Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és a polgári szolgálatban töltött idő."

"(6) Ha a 10. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és a (3) bekezdésben említett biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete (jövedelme) a külön jogszabályban meghatározott minimális bérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

(7) Szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül, kivéve, ha a díjazás

a) nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás,

b) nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás - ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény, irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek fő tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása -,

c) irodalmi mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,

d) rádió- vagy televíziójáték, filmalkotás,

e) képzőművészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika, könyvművész, videóművészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és művészeti kommunikáció),

f) iparművészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés, textilművészet, öltözködéskultúra, bőrművészet, kerámia, porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fémművesség, színházi és film kosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés, papírművészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),

g) fotóművészeti alkotás

megjelenéséből vagy előadásából származik. A szolgálati idő számítását és a számítás alapjául elismerhető tevékenységek körét a Kormány rendeletben szabályozza."

9. § (1) A T. 98. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a biztosított bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel-ét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló okmányt és az igazolja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát."

"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben említett igazolás módját rendeletben szabályozza."

(2) A T. 107. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) A munkáltató, az egyéni vállalkozó, valamint a 119. § (2) bekezdésében említett személy köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatásnak a szolgáltató által igazolt költségét, amennyiben a 103. § (1)-(2) bekezdésében említett egészségbiztosítási járulékot nem fizette meg. A járuléktartozás teljes rendezésekor a megtérített költséggel a járulék összege csökken."

10. § A T. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató, valamint a 103/D. § (1) bekezdésében említett személy, továbbá a 103/C. §-ban említett szerv 24 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási és 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék) köteles fizetni."

11. § A T. 103/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103/A. § (1) A munkáltató a 10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f) pontjában, továbbá a (3) bekezdésében említett biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott (elszámolt) adóköteles jövedelem, valamint az adózott eredményből juttatott osztalék után a 103. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját:

1. a munkáltató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a munkáltatót terhelő összege;

2. a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi 20 000 forintig;

3. az adózott eredményből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.

(3) Az egyéni vállalkozó [103/D. § (1) bekezdés] és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja, segítő családtagja [10. § (1) bekezdés f) pontja] után a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a baleseti táppénz folyósításának időtartamára, valamint a katonai szolgálat idejére. Azokra a naptári napokra, amelyekre a járulékfizetési kötelezettség fennáll, a havi járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.

(4) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja kérelmére a (3) bekezdésben említett segítő családtag után engedélyezni kell a magasabb összegű - legfeljebb azonban havi 99 000 (napi 3300) forint alapján - társadalombiztosítási járulék fizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítő családtag a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál tíz évvel alacsonyabb életévét még nem töltötte be.

(5) Az ösztöndíjas szakmunkástanulók után fizetendő társadalombiztosítási járulék összege - amely az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot is magában foglalja - havi 480 (napi 16) forint.

(6) A gyermeknevelési támogatást, az ápolási díjat folyósító szerv az említett juttatások után a 103. § (1) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot köteles fizetni.

(7) A szerzői jogvédelem alá eső mű - kivéve az 54. § (7) bekezdésének a)-g) pontjaiban említetteket - felhasználásáért a szerzői díjat fizető a szerzői díjból származó adóköteles jövedelem után a 103. § (1) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot fizet."

12. § A T. 103/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"103/B. § (1) A 103. § (2) bekezdésében említett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemként kell figyelembe venni a 10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett biztosított munkáltatójától a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kapott (elszámolt) és társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelmet.

(2) A biztosított a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után köteles megfizetni.

(3) A naptári évi összeghatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időtartamnak a naptári napjait, amely alatt a biztosítottnak társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelme nem volt.

(4) Az a biztosított, aki egyidejűleg több a 10. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó - járulékalapot képező - jövedelem, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után egészségbiztosítási járulékot fizet, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás az egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.

(5) Az a biztosított, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot fizet, legfeljebb azonban a (2) bekezdésben meghatározott összeg után. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a munkáltató a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képező juttatásai együttesen elérték a (2) bekezdésben meghatározott összeget.

(6) Az e törvény vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is), továbbá a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie.

(7) A gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személy az említett szociális ellátások összege után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet. Az ellátásokat folyósító szerv a nyugdíjjárulékot az ellátások összegéből levonja, és azt a nyugdíjbiztosítási járulékkal együtt havonta az előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalja.

(8) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy az ellátás összege után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet, ha az ellátást az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. törvénnyel módosított, a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény alapján állapították meg. Az ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot az ellátás összegéből levonja, és azt havonta az előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalja.

(9) A 103/A. § (7) bekezdése szerint nyugdíjbiztosítási járulékalapot képező szerzői díj után a szerző a (2) és (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével fizeti a 6 százalékos nyugdíjjárulékot."

13. § A T. 103/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103/C. § (1) A munkanélküli járadékot, a keresetpótló juttatást folyósító szerv az említett juttatások után a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizet.

(2) A munkanélküli ellátásban részesülő biztosított a keresetpótló juttatás, továbbá a munkanélküli járadék után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet.

(3) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonja és azt a társadalombiztosítási járulékkal együtt az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárhoz, kirendeltséghez (a továbbiakban együtt: MEP) átutalja.

(4) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamra a munkanélküli járadék megállapított összege után a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot a keresetpótló juttatásban és munkanélküli járadékban részesülő személyek járulékaival együtt a Munkaerőpiaci Alapból havonta az előírt határidőig átutalja az illetékes MEP-nek.

(5) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben fizeti. A részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."

14. § A T. 103/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103/D. § (1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:

a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy - ideértve a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi és szociális, továbbá gyógyszerészi magántevékenységet folytató személyt is -,

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő természetes személy,

c) az egyéni ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő,

d) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó.

(2) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §), valamint a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapot képező jövedelme, továbbá a vállalkozói osztalékalap, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egytizenketted része, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után köteles havonta a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizetni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.

(4) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §) és a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - a (2)-(3) bekezdések szerint meghatározott összeg után, de legfeljebb havi 99 000 forint (napi 3300 forint) jövedelem után köteles havonta a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni.

(5) Ha a biztosításra kötelezett egyéni vállalkozó egyidejűleg több, a 10. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó járulékalapot képező adóköteles jövedelme, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után fizeti az egészségbiztosítási járulékot, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás az egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező jövedelem után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.

(6) Ha a biztosításra kötelezett egyéni vállalkozó egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem együttes figyelembevételével köteles a nyugdíjjárulékot fizetni, legfeljebb azonban napi 3300 forint naptári évre számított összege után. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képező juttatásai (jövedelmei) együttesen elérték a napi 3300 forint naptári évre számított összegét.

(7) A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §) kivételével - a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától az év december 31. napjáig havonta a 103. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után.

(8) Az egyéni vállalkozó nem fizet társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

b) katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,

c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt,

d) az ügyvéd az ügyvédi kamarai tagságát szünetelteti.

(9) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot

a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától, annak visszaadása, jogerős visszavonása napjáig, a vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ügyvédi kamarai tagság kezdetétől, annak megszűnéséig,

c) az (1) bekezdés d) pontjában említett közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó, a közjegyzői, illetve az önálló bírósági végrehajtói szolgálat keletkezésének időpontjától, annak megszűnéséig,

köteles fizetni.

(10) Ha a járulékfizetési kötelezettség a (8) és (9) bekezdés alapján nem teljes naptári hónapban áll fenn, egy naptári napra a havi járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.

(11) Az egyéni vállalkozó a tárgyévet követően a személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez a társadalombiztosítási folyószámlaszámra (törzsszámra) hivatkozással az e tevékenységéből származó személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmét bevallja. A társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot - a január, február, március havi járulék kivételével - havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A január, február és március havi járulékot április 20. napjáig kell megfizetni."

15. § A T. 103/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103/E. § (1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség.

(2) A társas vállalkozás a 10. § (2) bekezdésben említett tagjának - a kiegészítő tevékenységet folytató tag (118/A. §) kivételével - a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelem és a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizet. Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.

(4) A társas vállalkozás tagja [10. § (2) bek.] - a kiegészítő tevékenységet folytató tag (118/A. §) kivételével - a (2)-(3) bekezdések szerint megállapított társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet.

(5) Ha a társas vállalkozás tagja egyidejűleg több, a 10. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó - járulékalapot képező - jövedelme, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után egészségbiztosítási járulékot fizet, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.

(6) Ha a társas vállalkozás biztosításra kötelezett tagja egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és járulékalapot képező jövedelem együttes figyelembevételével fizeti a nyugdíjjárulékot, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után. A biztosított mindaddig fizeti a nyugdíjjárulékot, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai (jövedelmei) együttesen elérték a napi 3300 forint naptári évre számított összegét.

(7) Ha a társas vállalkozás tagjának biztosítása a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a (3) bekezdés szerinti járulékalap legmagasabb összegének megállapításánál naptári naponként 3300 forintot kell figyelembe venni.

(8) A (2) és (4)-(6) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb és legmagasabb járulékalapot azzal az időtartammal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozás tagja:

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,

b) katonai, polgári szolgálatot teljesít,

c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetést tölt,

d) ügyvédként az ügyvédi kamarai tagságát szünetelteti.

(9) A társadalombiztosítási járulékot, illetőleg az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni."

16. § (1) A T. 105/C. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget először a megtérítendő ellátásra, a járulékbírságra és mulasztási bírságra, rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre, az eljárás költségére, ezt követően - jogszabályban meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelő (a biztosítottól levont) egészségbiztosítási járulékra és nyugdíjjárulékra, a társadalombiztosítási járulékra, a 103. § (3) bekezdésében említett táppénz hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.

Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - előbb a biztosítottat terhelő, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak után fizetendő társadalombiztosítási járulékra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően az egyéni vállalkozót, illetőleg a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulékra, társas vállalkozás esetén a 103. § (3) bekezdésében említett hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni."

(2) A T. 105/C. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának augusztus 31-i egyenlegéről, továbbá a tartozásai után fennálló késedelmi pótlékról, ha azok együttes összege meghaladja az 500 forintot, október 31-ig értesíti."

17. § A T. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"112. § A fizetésre kötelezett a mulasztása miatt felmerült eljárás költségeit megtéríti. Az eljárás költségeinek a megtérítési módját, mértékét (összegét) a Kormány rendeletben szabályozza."

18. § A T. a következő 117/A. §-sal egészül ki:

"117/A. § (1) Ha az igény elbírálása, illetőleg követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen utasították el, illetve az ellátás (követelés) összegét tévesen állapították meg, az ellátást tévesen folyósították, az illetékes társadalombiztosítási szerv a határozat (fizetési meghagyás) közlésétől számított öt éven belül a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja, illetőleg visszavonja.

(2) Az ellátás összegének utólagos kifizetésére a 100. § (1) bekezdése, a követelés érvényesítésére a 113. §, a visszafizetési és a megtérítési kötelezettségre a 105-109. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni."

19. § A T. 118. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági nyugdíjban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül, továbbá baleseti nyugellátásban vagy baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesül,

b) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül,

c) öregségi nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetőleg hozzátartozói nyugellátásban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesül,

d) előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, továbbá öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben,

e) nemzeti gondozási díjban (pótlékban) hadigondozotti ellátásban,

f) bányászati keresetkiegészítésben,

g) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,

h) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,

i) rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban,

j) munkanélküliek jövedelempótló támogatásában

részesül,

k) középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,

l) az a)-k) pontokban említettek hozzátartozói [T. 15. § (3) bekezdés],

m) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,

n) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,

o) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt),

p) fogva tartott (ideértve az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetést töltő személyt),

r) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint szociálisan rászorultnak minősül, és egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolvánnyal rendelkező személy,

s) a 119. § (2) bekezdése szerint egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy.

(2) A kormányközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi állampolgár az egyezményben foglaltak szerint jogosult egészségügyi ellátásra."

20. § A T. 118/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"118/A. § A 103/D. § (1) bekezdés a)-e) pontjában említett egyéni vállalkozót, továbbá a társas vállalkozás tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha egyidejűleg e törvény vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is), vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági járadékban részesül."

21. § A T. 119. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A T. 118. § (1) bekezdése a)-r) pontokban és a (2) bekezdésben említett személyek egészségügyi szolgáltatásának költsége az Egészségbiztosítási Alapot terheli.

(2) Az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene, és aki e törvény alapján biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra a 118. § (1) bekezdés a)-r) pontja szerint nem jogosult, köteles havonta a munkából, tevékenységből származó adóköteles jövedelem, de legalább a mindenkori minimális bér 11,5 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a lakóhelye szerint illetékes MEP-hez. A járulékfizetés esetén az eltartott hozzátartozója [T. 15. § (3) bekezdés] is jogosult egészségügyi szolgáltatásra."

22. § A T. 119/A. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:

"(1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelme, valamint a vállalkozói osztalékalap, átalányadó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egytizenketted része - legfeljebb azonban évi 1 204 500 forint (havi 99 000 forint, napi 3300 forint) - után baleseti járulékot köteles havonta fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.

(3) A 103/D. § (8)-(10) bekezdéseinek rendelkezéseit a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az igazolt keresőképtelensége vagy kórházi ápolása időtartamára sem köteles járulékot fizetni."

23. § A T. 119/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"119/B. § (1) A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak személyes közreműködése alapján kiosztott adóköteles jövedelem és a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék után 10 százalékos mértékű baleseti járulékot fizet. A baleseti járulékot a tagsági viszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része."

24. § A T. 119/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"119/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes MEP-pel szolgálati idő megszerzésére 35 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

(2) A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötését megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodásban meghatározott összeg a változást követő hónap első napjától módosul.

(3) Az (1) bekezdésben említett nyugdíjbiztosítási járulék alapjaként megjelölt összeg nem lehet több havi 99 000 forintnál.

(4) A 11. § hatálya alá tartozó külföldi állampolgár a tartózkodási helye szerint illetékes MEP-pel megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt a Magyar Köztársaság területén tartózkodó házastársa és gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

(5) A (4) bekezdésben említett külföldi állampolgár a megállapodást havi 7200 forint, házastársa és gyermeke után havi 3600 forint/fő járulékfizetési kötelezettség vállalása esetén kötheti meg a tartózkodási helye szerint illetékes MEP-pel.

(6) A Magyar Köztársaság területén oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatásra a tartózkodási helye szerint illetékes MEP-pel havi 4000 forint egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

(7) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő magyar állampolgár egészségügyi szolgáltatásra a magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes MEP-pel havi 10 000 forint összegű egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

(8) A (4) és a (6)-(7) bekezdés szerinti megállapodást az állampolgár javára, a fizetési kötelezettség vállalása esetén más személy vagy szerv is megkötheti.

(9) A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendő járulék alapját vagy összegét, továbbá a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. Egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás esetén a jogosultságot, a megállapodást kötő egészségbiztosítási pénztár által kiállított igazolással, illetőleg annak érvényesítésével kell igazolni. A részletes szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

(10) Az (1) bekezdésben, illetőleg a (4) és a (6)-(7) bekezdésben említett személlyel, továbbá ezek javára megállapodás csak annak megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően az (5)-(7) bekezdés szerint járulékokat havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap utolsó napjáig, egyéb esetben a tárgyhavi járulékot a következő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnésének napjáig áll fenn.

(11) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a II. és IV. fejezet rendelkezései az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

a) az egészségügyi szolgáltatás - sürgősségi ellátás kivételével - akkor jár, ha az igénybevétel kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább hat havi járulékfizetés történt,

b) az eltartott hozzátartozóra a jogosultság nem terjed ki."

25. § A T. 119/E. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a (2) bekezdésében említett folyószámlaszám bevezetése 1997. január 1-jétől folyamatosan történik. A teljes körű bevezetésig a korábbi folyószámla azonosítót is alkalmazni lehet.

26. § A T. 124. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

f)[2] a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseitől eltérően megállapíthassa.

27. § (1) Ez a törvény - a 9. §-nak a T. 98. § (2) bekezdésének módosítására vonatkozó rendelkezése kivételével - 1997. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a T. 14. §-ának (3) bekezdése, 19. §-ának (3) bekezdéséből a "a táppénzfolyósítás idejének meghosszabbítása esetén két" szövegrész, a 22. §-ának (6) bekezdése, a 80. §-ának (4) bekezdéséből az "illetőleg az (5) bekezdésben" szövegrész hatályát veszti. A T. 98. §-ának (3) bekezdése 1997. június 30-án veszti hatályát.

(2) E törvény 9. §-ának a T. 98. § (2) bekezdésének módosítására vonatkozó rendelkezése 1997. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 8. § rendelkezéseit az 1996. december 31-e után szerzett szolgálati idő számítására kell alkalmazni.

(4) A T. 54. §-a (7) bekezdésének a)-b) pontjaiban említett nyilvánosságra kerülés meghatározására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

(5) E törvény 10-15. §-ait és 22-23. §-ait első ízben az 1997. január hónapra vonatkozóan fizetendő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, baleseti járulékra kell alkalmazni.

(6) A T. 119/D. §-a alapján e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodásokat 1997. március 1-jéig e törvény 24. §-ában foglaltaknak megfelelően módosítani kell vagy meg kell szüntetni.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Kóródi Mária s.k.,

az Országgyűlés alelnöke