A Debreceni Ítélőtábla Pf.20441/2011/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 59. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 217. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Riczu András

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék P.21668/2009/40., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20441/2011/4.*, Kúria Pfv.20547/2012. (BH+ 2013.5.187), 3241/2015. (XII. 8.) AB végzés, 3422/2024. (XI. 28.) AB végzés

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.441/2011/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Bajáky Gábor ügyvéd ügyintézése mellett a Bajáky Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és II. rendű alperes neve (címe) II. rendű felpereseknek, a dr. Mustos Lajos ügyvéd ügyintézése mellett a... . számú Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és II. rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesekkel szemben személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 10.P.21.668/2009/40. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 42. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét megváltoztatja és a felperesek keresetét az I. rendű alperessel szemben is teljesen elutasítja. Mellőzi az I. rendű alperes kötelezését a le nem rótt kereseti illeték és az állam által előlegezett költség viselésére, valamint az ő és a felperesek vonatkozásában az arra vonatkozó rendelkezést, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 31 250 (harmincegyezer-kétszázötven) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget, kötelezi továbbá a II. rendű felperest, hogy fizessen meg ugyancsak 15 napon belül az I. rendű alperesnek 75 000 (hetvenötezer) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felek egymással haragos viszonyban lévő szomszédok.

A felpereseket érintően több eljárás volt folyamatban:

1.) "B" Város Önkormányzatának Jegyzője a 1350-8/2001. iktatószám alatti határozatával az I. rendű felperest arra kötelezte, hogy a diófa átnyúló két ágát vágja le;

2.) 2002. szeptember hó 5. napján "B" Város Önkormányzatánál jegyzőkönyv került felvételre az I. rendű alperes és I. F. által a felperesek állattartásával összefüggésben bejelentett panasza miatt;

3.) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2002. július hó 16. napján az I. rendű felperesnél ellenőrzést tartott;

4.) a 2580-3/2002. iktatószám alatti határozatában "B" Város Önkormányzatának Jegyzője trágyatároló létesítésére kötelezte az I. rendű felperest az előírt feltételek szerint és 100 000 Ft pénzbírság kilátásba helyezésével;

5.) 2002. november hó 28. napján az I. rendű alperes panaszát ismételten megküldték az önkormányzatnak, ahogy a 2003. január hó 10. napján kelt bejelentést is;

6.) az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 2002. október hó 9., 2002. november hó 28., 2003. január hó 10., 2003. február hó 26. és 2003. szeptember hó 11. napján kelt leveleiben az I. rendű alperes panaszait hatásköre és illetékessége hiányában áttenni rendelte "B" Város Polgármesteri Hivatalához;

7.) 2003. február hó 26. napján a....-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a 277/2003. sz. alatti ügyben arról tájékoztatta a polgármesteri hivatalt, hogy az alperesek panasza alapján az önkormányzat feladata az állattartási rendelet előírásainak a betartatása és a 2580-3/2002. iktatószám alatti határozatának végrehajtása;

8.) "B" Város Önkormányzatának Jegyzője 1223-2/2003. iktatószám alatti, 2003. április hó 27. napján kelt határozatában hatáskörének hiányát állapította meg;

9.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal 895-3/2003. iktatószám alatti, 2003. március hó 17. napján kelt határozatában "B" Város Önkormányzata Jegyzőjének 2580-3/2002. iktatószámú határozatát megsemmisítette azzal, hogy az I. rendű alperes és I. F. ügyében birtokvédelmi eljárást kell lefolytatni;

10.) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága 2003. július hó 27. napján az I. rendű felperesnél adóellenőrzést tartott;

11.) 2003. szeptember hó 11. napján az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségnél az I. rendű alperes ismételten panaszt terjesztett elő az I. rendű felperes állattartása miatt, mely ügyben a felügyelőség a polgármesteri hivatalhoz intézett levelében közölte, hogy a 2003. szeptember hó 5. napján kelt 186-10/2003. iktatószám alatti határozat alapján az I. rendű felperes ingatlanán lévő melléképületben kialakított 2 helyiség állattartó istállóként történő használatát meg kell szüntetni;

12.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal 7537-3/2003. iktatószám alatti, 2003. november hó 21. napján kelt határozatával "B" Város Jegyzőjének 186-10/2003. iktatószámú határozatát megsemmisítette és a folyamatba tett eljárást megszüntette, mert a szarvasmarha istálló az eljárás során hozott jogerős bírósági döntés alapján elbontásra került, amúgy is az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől számított 10 éven belül intézkedhet, márpedig az ügyben eljárt valamennyi hatóság közel 20 éve tudomással bírt a melléképületben folytatott tehéntartásról;

13.) 2005. február hó 28. napján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás az I. rendű alpereshez intézett levelében a felperesek ingatlanán folytatott hígtrágyakezelés vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság, illetőleg az ÁNTSz illetékességét közölte, továbbá azt is, hogy a légy- és rágcsálóirtás kapcsán ellenőrzést tartott, melynek során megállapították, hogy annak időpontjában a felperesek elegendő készlettel rendelkeztek. Az esetleges állatelhullás miatt a hullaártalmatlanítás is megoldott, a helyi állomány-nyilvántartást megfelelően vezetik, 5 évre visszamenőleg elhullás nem volt igazolva. A fertőtlenítés tényét pontosabban vizsgálni nem állt módjukban. Az istállók beltéri magassága viszonylag kifogásolható, de nem olyan mértékű, hogy ott a szarvasmarhatartást meg kellene tiltani, mindössze átépítésre szorul az épület. A padozat az istállóban megfelelő minőségű, a trágyalefolyó nyílása viszont balesetveszélyes, azonnali lefedésére van szükség. Az istálló mikroklímája megfelelő, az állatok jó közérzetét hátrányosan nem befolyásolja az ammónia, pára, por és egyéb gázok koncentrációja. A nyílászárók felújítása-cseréje indokolt, az állatok etetése, itatása, gondozása a jó gazda gondosságával történik, a tartástechnológia korszerűsítése azonban indokolt. A dörzsölő rúd helyzete és kialakítása balesetveszélyes, embernek, állatnak sérülést okozhat, kiszedése szükséges. Összességében megállapítható, hogy a tulajdonos az állatjóléti szempontokat figyelembe véve próbálja tartani állatait és a tapasztalt hiányosságok pótolhatók, illetve javíthatók. A hatóság az állattartó felpereseket fejlesztés, átépítés és korszerűsítés szükségességére hívta fel a fenti körben, de a szomszédokat érintő megállapításokat nem tett;