32001R0901[1]

A Tanács 901/2001/EK rendelete (2001. május 7.) az Oroszországból származó karbamid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A Tanács 901/2001/EK rendelete

(2001. május 7.)

az Oroszországból származó karbamid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömping behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Korábbi vizsgálatok

(1) 1987-ben a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki [2] a többek között az egykori Szovjetunióból származó karbamid behozatalára. A 3339/87/EGK rendelettel [3] a Tanács többek között az egykori Szovjetunióból származó karbamid behozatala tekintetében kötelezettségvállalást fogadott el. A 89/143/EGK tanácsi határozattal [4] a Bizottság e felajánlott kötelezettségvállalásokat megerősítette. 1993 márciusában a Bizottság a többek között az egykori Szovjetunióból származó karbamid behozatala tekintetében felajánlott kötelezettségvállalásokat elfogadó határozat [5] felülvizsgálatát kezdeményezte. Ennek következtében a 477/95/EK tanácsi rendelettel [6] végleges dömpingellenes vámot vetettek ki az Oroszországi Föderációból ("Oroszország") származó karbamidra. A kivetett vám összege a tonnánkénti 115 ECU és a vámkezelés előtti, költségmentes a közösség határán, nettó ár közötti különbözet volt, amennyiben ez az ár alacsonyabb volt.

2. Más országokra vonatkozó vizsgálatok

(2) 2000 októberében dömpingellenes vizsgálatot kezdeményeztek a Fehéroroszországból, Bulgáriából, Horvátországból, Egyiptomból, Észtországból, Litvániából, Líbiából, Lengyelországból, Romániából és Ukrajnából [7] származó karbamid behozatalával kapcsolatban. A vizsgálat jelenleg is tart.

3. Jelenlegi vizsgálat

3.1. Felülvizsgálati kérelem

(3) 1999 szeptemberében a Bizottság az Oroszországból származó karbamid behozatalára bevezetett, hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő lejártáról közleményt [8] tett közzé. A Bizottsághoz ezt követően kérelmet nyújtottak be ezen intézkedések 384/96/EK rendelet [9] (az "alaprendelet") 11. cikke (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára. A kérelmet 1999. december 3-án nyújtotta be az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (EMFA) a karbamid (az "érintett termék") közösségi termelésének jelentős hányadát képviselő termelők nevében. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg a dömping és a közösségi iparágnak okozott kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne.

3.2. A vizsgálat kezdeményezéséről szóló közlemény

(4) Miután a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat kezdeményezéséhez, 2000 márciusában vizsgálatot indított az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése alapján [10].

3.3. Vizsgálati időszak

(5) A dömping és az okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének a vizsgálatára vonatkozó vizsgálati időszak 1999. január 1-jétől 1999. december 31-ig tartott (a "VI"). A kár folytatódásának és megismétlődésének felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata (a "felülvizsgálati időszak") 1996. január 1-jétől a VI végéig tartott.

3.4. A vizsgálat során érintett felek

(6) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a felülvizsgálat kezdeményezéséről a kérelmező közösségi termelőket, az oroszországi exportáló termelőket, az exportőröket, az ismert érintett felhasználókat és szövetségeket, valamint az érintett exportáló országok képviselőit. A Bizottság kérdőíveket küldött az exportáló termelőknek, a közösségi termelőknek, exportőröknek, az ismert érintett felhasználóknak és szövetségeknek és azoknak, akik a vizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. Emellett tájékoztatták a megfelelő analóg országnak tekintett Szlovák Köztársaság egyetlen termelőjét, és kérdőívet küldtek neki.

(7) Tizenegy közösségi termelő, az analóg ország egy termelője, egy exportőr, egy felhasználói szövetség és egy felhasználó válaszolt a kérdőívekre. Az érintett exportáló ország tekintetében nem érkezett válasz a kérdőívekre.

3.5. A kapott információk ellenőrzése

(8) A Bizottság minden olyan információt felkutatott és ellenőrzött, amelyen a dömping folytatódásának és megismétlődésének megállapítása, valamint a közösségi érdek meghatározása céljából szükségesnek tartott. A Bizottság a közvetlenül érintett feleknek arra is lehetőséget biztosított, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és hogy meghallgatást kérjenek.

(9) A következő vállalatok üzemeit ellenőrizték:

Közösségi termelők:

Hydro Agri Brunsbüttel, Németország

Hydro Agri Italia SpA, Olaszország

Irish Fertilizer Industries Ltd., Írország

Analóg országbeli termelő:

Duslo, as, Šal'a, Szlovákia

Független importőr:

Cargill BV, Amszterdam, Hollandia

Felhasználók/felhasználói szövetségek:

Sadepan Chimica SRL, Viadana, Olaszország

Svenska Lantmännen, Stockholm, Svédország

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(10) Az eljárás érintett terméke megegyezik a korábbi vizsgálatéval, azaz a karbamiddal. Főként ammóniából állítják elő, amelyet földgázból nyernek. Folyékony vagy szilárd halmazállapotú lehet. A szilárd karbamidot mezőgazdasági vagy ipari célokra lehet használni. A mezőgazdasági célra használt karbamid talajon való szétterítéssel műtrágyaként vagy állati takarmány adalékaként használható fel. Az ipari célra használt karbamid egyes ragasztók és műanyagok nyersanyaga. A folyékony karbamidot mind műtrágyaként, mind ipari célokra fel lehet használni. A karbamid minden fajtája ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, és a jelenlegi felülvizsgálat céljából egyetlen terméknek tekinthető.

(11) Az érintett termék a 31021010 és 31021090 KN-kódok alá tartozik. Az exportőrök egy szövetsége azt kérte, hogy a 31021090 KN-kód alatt behozott karbamidot ki kell zárni a jelenlegi felülvizsgálatból, mivel ezt a fajta karbamidot több éve nem importálták.

(12) Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a 31021090 KN-kód alá sorolt termék, még ha nem is importálták évek óta, egyértelműen az "érintett terméket" alkotó egységes termékkategóriába tartozik, továbbá nem zárható ki, hogy a jövőben sor kerül a behozatalára.

2. Hasonló termék

(13) A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi termelők által gyártott és a közösségi piacon értékesített termék minden tekintetben hasonló az Oroszországban gyártott és a Közösségbe exportált karbamidhoz. Ezért az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintendő. Megállapították azt is, hogy az Oroszországból a Közösségbe exportált karbamid és az analóg országnak választott Szlovákia hazai piacán termelt és értékesített karbamid hasonló volt.

C. A DÖMPING MEGISMÉTLŐDÉSE VAGY FOLYTATÓDÁSA

(14) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy az intézkedések lejárta a dömping folytatódásához és/vagy megismétlődéséhez vezet-e.

(15) A VI alatt 25 kilotonna karbamidot hoztak be Oroszországból [az előző VI alatt (1992) behozott 117 kilotonnához és az 1986-os 271 kilotonnához viszonyítva]. Ez 0,4 %-os piaci részesedést jelent.

1. A dömping folytatódásának valószínűsége

1.1. Analóg ország

(16) A normálértéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően egy olyan, piacgazdaságú harmadik ország adatai alapján állapították meg, ahol gyártották és értékesítették az érintett terméket. A vizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben a Bizottság a Szlovák Köztársaságot javasolta analóg országnak, mivel a legutóbbi vizsgálatban is analóg országként használták, a szlovák köztársaságbeli termelési folyamatok és a nyersanyagokhoz való hozzáférés pedig hasonló az oroszországihoz.

(17) Az exportőrök egy szövetsége kifogásolta a Szlovák Köztársaság analóg országként való kiválasztását a következő okok miatt: a Szlovák Köztársaság Oroszországgal ellentétben nem termel földgázt. Mivel a földgáz a karbamid gyártásához szükséges alapanyag, a végtermék költségeinek fő összetevője. Továbbá azt állították, hogy a Szlovák Köztársaság teljesen az orosz földgázszállítástól függ, és nagyon magas árat fizet érte. Ezért a Szlovák Köztársaság analóg országként való kiválasztása mesterségesen emelné a normálértéket, így túl magas dömpingkülönbözetet eredményezne.

(18) Ezenkívül az exportőr szövetség azt javasolta, figyelembe véve a földgáz jelentőségét a karbamid gyártása során, hogy ebben az esetben az analóg országnak földgáztermelő országnak kell lennie. Az exportőr szövetség Norvégiát, Kanadát vagy Szaúd-Arábiát javasolta alternatív analóg országoknak.

(19) Az első állítással kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az orosz gázárak jelentősen le vannak értékelve az orosz piacon, és nem a piaci erőviszonyok határozzák meg őket. Továbbá nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a szlovák piacon a gázárak magasabbak voltak más piacgazdaságú országok gázárainál. A Bizottság a VI alatti szlovákiai gázárak és más piacgazdaságú országok gázárainak az összehasonlításakor sem talált erre utalást. Ezért nem fogadható el, hogy a Szlovák Köztársaság analóg országként történő kiválasztása arra szolgál, hogy mesterségesen emelje a normálértéket. A második érvvel kapcsolatban a Bizottság megvizsgálta, hogy valamelyik javasolt ország megfelelőbb analóg ország lenne-e. Norvégia nyilvánvalóan nem lett volna megfelelő választás, mivel nem gyárt karbamidot. Szaúd-Arábiát azért nem tekintették megfelelőnek, mert az ország jogszabályai engedélyezik a földgázt felhasználó nemzeti iparág számára a mesterségesen alacsony nyersanyagárak alkalmazását, valamint beruházásokkal ösztönzi a műtrágyagyártó iparát. Kanada esetében a kanadai, karbamidot gyártó iparág semmilyen együttműködést sem tanúsított.

(20) A Szlovák Köztársaság analóg országként való kiválasztását ezért a következők miatt megerősítették: az előző vizsgálatban analóg országként használták; a termelési folyamatok és a nyersanyagokhoz való hozzáférés hasonló az oroszországihoz; a földgázárak a Szlovák Köztársaságban versenyképesek voltak és nem voltak magasabbak más piacgazdaságú országok gázárainál; ez az ország nagy fokú együttműködést tanúsított. Az egyetlen szlovák termelő beleegyezett abba, hogy együttműködik a vizsgálat során, ezenkívül megállapították, hogy az utóbbi termelő belföldi értékesítése az Oroszországból a Közösségbe irányuló kivitel volumenéhez viszonyítva reprezentatív volt.

(21) Ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a Szlovák Köztársaság mint analóg ország megfelelő és ésszerű választás volt az Oroszországból származó karbamidbehozatal normálértékének megállapításához.

1.2. Normálérték

(22) Először megvizsgálták, hogy az együttműködő szlovák termelő belföldi értékesítése a vizsgálatban érintett, Közösségbe irányuló behozatallal összehasonlítva reprezentatív volt-e. Ezzel kapcsolatban helyénvalónak tartották, hogy az üzleti kapcsolatban álló feleknek történő eladásokat kizárják a vizsgálatból, mivel azok nem rendes kereskedelmi forgalomban történtek. Ezeknek az eladásoknak a kizárása után megállapították, hogy az együttműködő szlovák termelő közvetlen értékesítése - a jelentős mennyiség miatt - a feljegyzett, a VI alatt az oroszországi exportáló termelők által a Közösségben értékesített kivitel átlagos volumene alapján elég reprezentatívnak tekinthető.

(23) Ezután a belföldi árak és a termelési költség összehasonlításával megállapították, hogy a független felhasználóknak történő közvetlen értékesítéseket rendes kereskedelmi forgalomban történő értékesítésnek lehet tekinteni.

(24) A normálértéket ezért a szlovák piacon a független felhasználóknak történő összes közvetlen értékesítés során alkalmazott tényleges árak súlyozott átlaga alapján állapították meg.

1.3. Exportár

(25) Mivel egyik exportáló termelő sem működött együtt, az exportárat a rendelkezésre álló adatok alapján állapították meg az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Ebben az esetben ez az Eurostat által jelentett átlagimportárak alapján történt.

1.4. Összehasonlítás

(26) Mivel a karbamid olyan tömegáru, amelynél a szállítási költségek az értékesítési ár jelentős részét teszik ki, helyénvalónak tartották, hogy az összehasonlítást EXW-áron végezzék el. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a kiigazítás során kellően figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságot érintő különbségeket. A kérelemben megadott információk és más rendelkezésre álló adatok alapján a normálértéket a csomagolási költségek figyelembevételével, az exportárat pedig az oroszországi belföldi szállítási költségek, valamint az Oroszországból a Közösségbe történő szállítás fuvardíja figyelembevételével igazították ki.

1.5. Dömpingkülönbözet

(27) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet az analóg országban alkalmazott súlyozott átlag normálérték és az Eurostat adatain alapuló tonnánkénti átlagexportár összehasonlítása alapján határozták meg.

(28) Az összehasonlítás jelentős dömpinget mutatott (35 % fölött). A dömping mértéke így nagyobb mint a korábbi vizsgálatban (28,2 %).

1.6. Következtetés

(29) A vizsgálatok során megállapítottak alapján semmi sem utal arra, hogy a dömping megszűnne vagy akár csökkenne, ha a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyezik. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy ha az intézkedéseket hatályon kívül helyezik, az Oroszországból származó behozatal valószínűleg továbbra is dömpingáron történik. Azonban - figyelembe véve a VI alatti kivitel korlátozott volumenét - helyénvalónak tartották annak vizsgálatát is, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén várható-e, hogy a kivitel növekvő volumene mellett megismétlődik a dömping.

2. A dömping megismétlődésének valószínűsége

2.1. Az érintett ország helyzetének elemzése

(30) A fent említettek alapján a Közösségbe irányuló behozatalról megállapították, hogy az dömpingáron történt. A VI alatti behozatal volumene azonban alacsony volt (a közösségi fogyasztás 0,4 %-a). Ezért a továbbiakban azt vizsgálták, hogy vannak-e más olyan körülmények, amelyek az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömping behozatal megismétlődéséhez vezethetnek.

2.1.1. Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(31) Az orosz exportőrök együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott adatok, valamint a kérelmező által a vizsgálat során benyújtott független szakértői piaci tanulmány információi alapján végezte el az elemzést.

(32) A fent említett források alapján a karbamid tekintetében az elmúlt évek orosz termelési kapacitását körülbelül évi 5300 kilotonnára becsülik. Ugyanezek a források a tényleges orosz termelést körülbelül évi 3700 kilotonnában határozzák meg. Következésképpen az orosz termelők évente további 1600 kilotonna karbamidot tudnának termelni, ami az 1999-es közösségi fogyasztás 26,5 %-át teszi ki.

2.1.2. Orosz kivitel Brazíliába, Mexikóba és Törökországba

(33) Ami a harmadik országok piacán a növekvő orosz értékesítés lehetőségét illeti, a Bizottság megállapította, hogy az orosz karbamid harmadik országokba történő kivitele már folyamatban van. 1999 során jelentős mennyiségben exportáltak Brazíliába, Mexikóba és Törökországba, és nincs jele annak, hogy a belföldi fogyasztás jelentősen nőne ezekben az országokban a következő években. Ezért nem valószínű, hogy ezeken a piacokon értékesíteni lehetne azt a többletmennyiséget, amelyet az orosz termelők a rendelkezésre álló termelési kapacitás alapján gyártani tudnak.

(34) Az exportárak tekintetében megállapították, hogy a brazil, mexikói és török piacon értékesített orosz anyag ára lényegesen alacsonyabb volt a Közösségbe irányuló orosz szállítások esetében alkalmazott áraknál.

(35) A Brazíliába, Mexikóba és Törökországba irányuló behozatal így láthatólag nagyobb mértékben dömpingárakon történt, mint a Közösségbe irányuló orosz behozatal.

(36) Az orosz termelők európai piachoz való közelsége s így az exportárak magasabb lehetséges haszonkulcsa miatt valószínű, hogy a Brazíliába, Mexikóba és Törökországba irányuló orosz kivitel legalább egy részét átirányítják a közösségi piacra, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

2.2. Következtetés

(37) A nagy kihasználatlan orosz termelési kapacitás, a Brazíliába, Mexikóba és Törökországba irányuló orosz kivitel jelentős volumene, valamint e kivitelek esetében alkalmazott alacsony árak (még a Közösségbe irányuló orosz exportáraknál is alacsonyabbak, amelyek pedig már jelentős mértékben dömpingnek minősülnek, s általában alacsonyabbak, mint a közösségi iparág árai) azt jelzik, hogy az érintett termék Oroszországból érkező behozatalára vonatkozó jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a jelentős mennyiségű dömping kivitel újra megjelenne a közösségi piacon.

(38) Az intézkedések nélkül az orosz kivitel volumene könnyen elérhetné az előző VI szintjét, a 117 kilotonnát, vagy akár az 1994-es 300 kilotonnát. Ez Oroszországnak a közösségi piachoz való közelsége miatt még inkább valószínű. A VI alatt Brazília, Mexikó és Törökország esetében alkalmazott exportárak a jövőbeli Közösségbe irányuló lehetséges kivitel árszintjét jelezhetik. Következésképpen valószínű, hogy ismételten jelentős mennyiséget exportálnak a Közösségbe dömpingáron.

D. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(39) A vizsgálat megállapította, hogy a VI alatt a 11 kérelmező közösségi termelő a karbamid közösségi termelésének több mint 85 %-át képviselte. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése és 5. cikke (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi iparágat.

E. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

1. Fogyasztás

(40) A karbamid tényleges közösségi fogyasztását a közösségi iparág közösségi piacon történő értékesítési volumene, más közösségi termelők értékesítési volumene, valamint az érintett országból és az összes harmadik országból a Közösségbe irányuló behozatal alapján állapították meg. A saját felhasználásra szánt termelést nem vették figyelembe a közösségi fogyasztás megállapításakor, mivel azt nem értékesítik a szabad piacon, hanem olyan különböző végtermékek gyártásához dolgozzák fel, amelyek esetében az érintett termék csak egyike a számos alkotóelemnek. A közösségi iparág importált, illetve nem vásárolt karbamidot saját felhasználásra. Ezért a kötött piacra termelt és az ott felhasznált karbamid értékesítése nem volt versenyhelyzetben a szabad piacra termelt és ott forgalmazott karbamid értékesítésével, s így valószínűleg nem volt kitéve a dömpingbehozatal hatásainak.

(41) Ezek alapján a felülvizsgálati időszakban a fogyasztás folyamatosan, az 1996-os körülbelül 4,8 millió tonnáról a VI alatti körülbelül 6 millió tonnára, 25,8 %-kal nőtt.

2. Az érintett országból származó behozatalok

2.1. Mennyiség és piaci részesedés

(42) Meg kell jegyezni, hogy az Oroszországból származó behozatal volumene 1990 és 1994 között még mindig jelentős volt, 1994-ben elérte a 300 kilotonnát. Ezen időszak alatt kötelezettségvállalás formájában dömpingellenes intézkedések voltak hatályban. Miután az intézkedés formáját 1995-ben megváltoztatták, s a kötelezettségvállalás helyébe vám lépett, az Eurostat adatai alapján 1995 és 1996 között jelentősen esett a behozatal volumene. E visszaesés oka az intézkedés formájának megváltoztatása volt. A behozatal vulomene ezután állandó maradt 1996 és 1998 között, majd újra jelentősen csökkent a VI alatt. Nem lehet kizárni, hogy a harmadik országokból a Közösségbe irányuló kivitel jelentős növekedése hozzájárult ehhez a visszaeséshez.

(43) Az érintett országból származó behozatal közösségi piaci részesedése az 1996-os 0,9 %-ról a VI alatti 0,4 %-ra csökkent.

2.2. Árak

(44) Az érintett behozatal átlagos CIF-importára lényegesen nőtt 1995-ben, a minimum importáron alapuló dömpingellenes vám kivetését követően. 1998-tól az importárak jelentős csökkenését állapították meg. 1997 óta azonban, és még inkább 1998 óta, az orosz karbamid ára a más harmadik országok termelői által a Közösségben alkalmazott árak felső határánál volt, ami részben magyarázatot ad arra, hogy az Oroszországból származó behozatal miért nem tudott piaci részesedést szerezni.

(45) Az importőrök egy szövetsége azt kérte, hogy a Bizottság az árak összehasonlítása során vegye figyelembe az orosz karbamid és a közösségi iparág által gyártott karbamid közötti minőségi különbségeket. A minőségbeli különbségek miatt a jelenleg hatályban lévő intézkedések 10 %-os kiigazítást foglalnak magukban. Ráadásul egy lejárati felülvizsgálat során, az időközi felülvizsgálatokkal ellentétben, nem szükséges az árak összehasonlítása alapján újra kiszámolni az okozott kár mértékét.

3. A közösségi iparág gazdasági helyzete

3.1. Termelés

(46) A közösségi iparágnak a közösségi piaci értékesítésre szánt karbamid össztermelése - azaz a saját felhasználásra szánt termelés kivételével, amely az össztermelés körülbelül 25 %-át tette ki - 1996 és a VI között 7,5 %-kal nőtt. Jelentős növekedés történt 1996 és 1997 között, míg 1998 és a VI között a termelés enyhén csökkent.

3.2. Kapacitás és kapacitáskihasználás

(47) A kapacitáskihasználás mértéke viszonylag állandó, 1996-ban és 1997-ben 86 %-os volt. Ezt követően 1998-ban 84,7 %-ra, illetve a VI alatt 82,5 %-ra csökkent.

(48) A karbamidtermelésre használt ammóniát azonban más műtrágyák termelésére is fel lehet használni. Ennek megfelelően a karbamidtermelés kapacitáskihasználásának mértékét és annak fejlődését a többi műtrágya alakulása is befolyásolta.

3.3. Értékesítés a Közösségben

(49) A közösségi iparágnak a közösségi piaci teljes értékesítési volumene az 1996-os körülbelül 3,2 millió tonnáról a VI alatti körülbelül 3,8 millió tonnára nőtt, ami 17 %-os növekedést jelent. Az értékesítési volumen növekedése leginkább 1997 és 1998 között volt szembetűnő.

3.4. Készletek

(50) A készletek nagyságát nem tekintik érvényes mutatónak a kár megállapításakor, mivel az értékesítés szezonális jellegű, a saját felhasználásra szánt karbamidot a szabad piaci értékesítésre szánt karbamiddal együtt tárolják, továbbá a karbamidot részben maguk a termelők, részben a mezőgazdasági termelők szövetkezetei tárolják.

3.5. Piaci részesedés

(51) Az összességében bővülő piacon az értékesítési volumen növekedése ellenére a közösségi iparág piaci részesedése csökkent a közösségi piacon, az 1996-os körülbelül 67 %-ról a VI alatti körülbelül 63 %-ra, így nem származott előnye a piac növekedéséből.

3.6. Árak

(52) A közösségi piac átlag értékesítési árai 1996-tól a VI-ig minden évben csökkentek, ami a piac általános ártendenciáinak megfelelően 1996 és a VI között összességében csaknem 40 %-os csökkenéshez vezetett. E tendenciát nyilvánvalóan a harmadik országokból a közösségi piacra irányuló behozatal, valamint az egyéb műtrágyák, úgymint az ammónium-nitrát és a karbamid- és ammóniumnitrát-oldatok tekintetében megállapított dömping befolyásolta, amely leszorította valamennyi nitrogéntartalmú műtrágya árát. Azt is meg kell jegyezni, hogy 1997 áprilisában a Kínai Népköztársaság megtiltotta a karbamid behozatalát. A kínai piac nagyjából négyszer akkora mint a közösségi piac, s e döntés előtt a kereslet ellátását főleg behozatallal biztosították. A behozatali tilalom így hatással volt a közösségi karbamidárakra, mivel számos harmadik ország korábban kivitele jelentős részét a Kínai Népköztársaságba szállította. A csökkenő energiaárak (a földgáz a karbamid gyártásának fő nyersanyaga) szintén befolyásolhatták az értékesítési árakat.

3.7. Nyereségesség és a beruházások megtérülése

(53) A közösségi iparág nyereségessége - a nettó eladási érték százalékában kifejezve - folyamatosan csökkent 1996 és a VI között. Ez a tendencia megfelelt az árak alakulásának. 1998-ban a nyereségesség negatívvá vált, a veszteségek mértéke pedig jelentősen nőtt a VI alatt.

(54) A beruházások megtérülése követte a felülvizsgálati időszak alatti nyereségesség csökkenő tendenciáját. Ez a negatív tendencia még inkább egyértelmű, mivel a nyereségesség csökkenésével egyidőben növekedett a beruházások mértéke.

3.8. Pénzforgalom (cash flow)

(55) A közösségi iparág karbamideladásal kapcsolatos pénzforgalma szorosan követte a nyereségesség tendenciáit.

3.9. Tőkeszerzési lehetőségek

(56) A karbamidot gyártó vállalatok nagyobb vállalatcsoportok tagjai. Eddig semmilyen nehézséget sem jelentettek.

3.10. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(57) A foglalkoztatás az 1996-os 1638 alkalmazottról a VI alatti 1469 alkalmazottra, körülbelül 10 %-kal csökkent. A termelékenység folyamatosan nőtt a felülvizsgálati időszakban. A bérek 1997-ben csökkentek, később azonban követték a termelékenység tendenciáját.

3.11. Beruházások

(58) A közösségi iparág jelentős beruházásokat hajtott végre 1996 és a VI között. Meg kell említeni, hogy ide tartoznak az ammóniumot gyártó üzemekben végrehajtott beruházások is, amely egy a gyártási folyamat korábbi szakaszában történő beruházás. Ezek a beruházások főleg a karbamid- és az ammóniumagyártásra szolgáló üzemekbe és gépekbe történő közvetlen befektetések voltak.

4. Más harmadik országokból származó behozatalok

(59) Oroszország kivételével a harmadik országokból származó karbamidbehozatal volumene az Eurostat adatai alapján 1996 és a VI között 1187 kilotonnáról 1852 kilotonnára, 665 kilotonnával nőtt.

(60) Ezen növekedés értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a Kínai Népköztársaságban 1997 áprilisában megtiltották a karbamid behozatalát, amely néhány országot arra késztetett, hogy kivitelét más országokba irányítsa át. E harmadik országok 1996 és a VI között 6 százalékponttal növelték piaci részesedésüket a Közösségben. E behozatalok átlag CIF-importárai az Eurostat adatai alapján lényegesen csökkentek 1996 és a VI között.

5. Következtetés

(61) Miközben a közösségi piaci fogyasztás nőtt, 1996-ban, azaz közvetlenül a vámok 1995-ben történt kivetése után, Oroszország piaci részesedése már 1 % alá esett. E behozatalok vámkezeléskor bejelentett átlagára csökkent, és a VI-ben nem érte el a 115 ECU/tonna minimumimportárat. Az orosz behozatal a többi harmadik ország növekvő közösségi piaci jelenléte miatt nem tudott piaci részesedést szerezni, mivel ezeknek az árai alacsonyabbak voltak az 1997-es orosz áraknál.

(62) A közösségi iparág helyzetének várt javulása nem valósult meg főleg a más harmadik országbeli szállítók növekvő piaci jelenléte miatt. Miközben a termelési és értékesítési volumen nőtt, a többi gazdasági mutató, vagyis a kapacitáskihasználás, a piaci részesedés, az árak, a nyereségesség, a beruházások megtérülése, a pénzforgalom és a foglalkoztatás jelentősen romlottak. Különösen a közösségi iparág értékesítési árainak hirtelen csökkenése volt negatív hatással a nyereségességére. E helyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a többi harmadik országból származó behozatal egyre növekvő közösségi piaci jelenlétét, amely jelentős piaci részesedést szerzett az intézkedések bevezetése után. Megjegyezendő az is, hogy 2000 októberében számos más harmadik országból származó karbamid behozatalával kapcsolatban (Fehéroroszország, Bulgária, Horvátország, Egyiptom, Észtország, Litvánia, Líbia, Lengyelország, Románia és Ukrajna) dömpingellenes vizsgálatot kezdeményeztek. A közösségi iparág ezért még mindig nehéz helyzetben van.

F. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(63) A hatályban lévő intézkedések lejártának közösségi iparágra gyakorolt valószínű hatásával kapcsolatban a következő tényezőket vették figyelembe a (37) és (38) preambulumbekezdésben összefoglalt megállapításokkal összhangban.

(64) Egyértelmű jelzések vannak arra, hogy az Oroszországból származó behozatal továbbra is dömpingáron érkezik. Emellett a behozatal volumene jelentősen nőhet, mivel az orosz exportáló termelők - figyelembe véve a nagy kihasználatlan termelési kapacitásukat - növelni tudják termelésüket és a kivitelük volumenét. Ráadásul az oroszországi belföldi fogyasztás várhatóan viszonylag alacsony marad a közeljövőben.

(65) Tekintettel az orosz exportőrök által a harmadik országok piacán alkalmazott exportárakra, azaz Brazíliában, Törökországban és Mexikóban, valószínű, hogy az orosz exportáló termelők az elvesztett piaci részesedésük visszaszerzése érdekében agresszív árpolitikát folytatnak a Közösségben. A műtrágyákkal kapcsolatos korábbi eljárások során megállapítottak szerint az alacsony árnak még kis mennyiség mellett is torzító és káros hatása lehet ezen az árupiacon.

(66) A közösségi iparág még mindig nehéz helyzetben van, különösen tekintettel a nyereségességére, amely láthatóan javult a szóban forgó intézkedések bevezetése után, azonban később újra jelentősen romlott. A közösségi iparág bizonytalan helyzete miatt az intézkedések hatályon kívül helyezését követően az Oroszországból származó behozatal volumene és árai valószínűleg továbbra is veszélyeztetnék a közösségi iparágat. A közösségi iparágra gyakorolt hatásuk minden valószínűség szerint jelentős lenne.

(67) A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Oroszországból származó karbamidbehozatal által okozott kár valószínűleg megismétlődik.

G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Bevezetés

(68) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellentétes-e a Közösség egészének érdekével. A közösségi érdek meghatározása az összes érintett érdek, azaz a közösségi iparág, az importőrök és kereskedők, valamint az érintett termék felhasználói érdekének mérlegelésén alapult. Az intézkedések folytatásának vagy megszűnésének várható hatásának felmérése érdekében a Bizottság információt kért a fent említett érdekelt felektől.

(69) Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatban az intézkedés elfogadását nem tekintették ellentétesnek a közösségi érdekkel. Ezenkívül a jelenlegi vizsgálat egy felülvizsgálat, amely egy olyan helyzetet elemez, ahol dömpingellenes intézkedések vannak érvényben. A jelenlegi felülvizsgálat így figyelembe veszi az intézkedések bevezetését követő időszakban az érintett feleket ért bármely indokolatlan hátrányos hatást.

(70) A Bizottság kérdőíveket küldött az érintett termék 44 importőrének, az importőrök egy szövetségének, öt felhasználói szövetségnek és egy felhasználónak, s egy importőrtől, egy felhasználótól, egy felhasználói szövetségtől, valamint az importőrök szövetségétől kapott választ.

(71) Ezek alapján megvizsgálták, hogy a dömpingre, a közösségi iparág helyzetére, valamint a káros dömping valószínű megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely arra enged következtetni, hogy az adott esetben az intézkedések fenntartása nem áll a Közösség érdekében.

2. Közösségi iparág

(72) Megállapították, hogy a korábbi vizsgálatban bevezetett dömpingellenes intézkedések fenntartása nélkül a káros dömping valószínűleg megismétlődik, a közösségi iparág helyzete pedig, amely a felülvizsgálati időszak alatt rosszabb lett, tovább romlik.

(73) A közösségi iparág szerkezetileg életképes iparágnak bizonyult, amely alkalmazkodni tud a változó piaci feltételekhez. Erre különösen az iparág 1997-ig elért nyeresége és a korszerű termelőberendezésekbe történő beruházása mutatott rá. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sikere nagyrészt attól függ, hogy tisztességes versenyfeltételek vannak-e a közösségi piacon. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy 2000 októberében dömpingellenes vizsgálatot kezdeményeztek a Fehéroroszországból, Bulgáriából, Horvátországból, Egyiptomból, Észtországból, Litvániából, Líbiából, Lengyelországból, Romániából és Ukrajnából származó karbamidbehozatalokkal kapcsolatban. Másrészt a foglalkoztatás, a nyereségesség és az értékesítési árak romlása olyan mértékű volt, hogy a közösségi iparág a közelmúltban jelentős nitrogénműtrágya-üzemeket volt kénytelen felszámolni.

3. Importőrök

(74) A 44 importőr közül, akik kérdőívet kaptak, csak egy válaszolt. Ő elvből ellenezte az intézkedések fenntartását. Azonban arra a következtetésre jutottak, hogy az üzleti tevékenysége szempontjából a karbamid elhanyagolható jelentőségű, így az importőrt nem érintené komolyan az intézkedések fenntartása.

(75) Figyelembe véve az együttműködés alacsony szintjét, valamint hogy az importőrök általában számos műtrágyafajtával foglalkoznak, amelyek közül a karbamid csak egy termék, továbbá a karbamid számos más forrásból rendelkezésre áll, amelyekre nem vonatkoznak dömpingellenes intézkedések, arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések folytatódásának az importőrökre gyakorolt hátrányos hatása nem lenne olyan kényszerítő ok, amely az intézkedések fenntartása ellen szólna.

4. Felhasználók

(76) Az érintett termék felhasználói főként mezőgazdasági termelők, illetve ragasztókat és műanyagokat gyártó vállalatok. A Bizottság kérdőíveket küldött számos európai és nemzeti felhasználói szövetségnek. Egy 11 mezőgazdasági termelői szövetkezetet képviselő felhasználói szövetség és egy felhasználó válaszolt a kérdőívre. Mindketten elvből ellenzik az intézkedések fenntartását. Azonban egyikük sem használt Oroszországból származó karbamidot a VI alatt. A felhasználók szövetségének tagjai nagyon kis mennyiségben vásároltak a felülvizsgálati időszak alatt más forrásból származó karbamidot. Az egyéni felhasználó nem ütközött akadályba a más harmadik országból származó karbamid beszerzése során, mialatt az intézkedések hatályban voltak.

(77) Meg kell jegyezni, hogy a korábbi vizsgálatokban megállapítottak szerint a műtrágya a mezőgazdasági termelők összes termelési költségének csak kis részét teszi ki. Figyelembe véve a fent említetteket, valamint az együttműködés alacsony szintjét, azt a következtetést vonták le, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem gyakoroltak jelentős hátrányos hatást a karbamid felhasználóira. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy egyik felhasználó sem állította, hogy a karbamid árának általános emelkedése és/vagy nyereségességük csökkenése következett volna be, amióta a jelenlegi intézkedéseket bevezették. Figyelembe véve a fent említetteket és az együttműködés alacsony szintjét, arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések folytatódásának a felhasználókra gyakorolt hátrányos hatása nem lenne olyan kényszerítő ok, amely az intézkedések fenntartása ellen szólna.

5. Következtetés

(78) A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi érdek alapján nincs olyan kényszerítő ok, amely az intézkedések folytatása ellen szólna.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(79) Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján fenn akarták tartani az Oroszországból származó karbamid behozatalára vonatkozó, a jelenlegi dömpingellenes vámot. A feleknek egy határidőt is adtak, amelyen belül e kihirdetést követően ismertethették álláspontjukat. Nem érkezett olyan észrevétel, amely befolyásolta volna a fent említett következtetéseket.

(80) A fentiek alapján az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően az Oroszországból származó karbamid behozatalára vonatkozó, jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a 31021010 és 31021090 KN-kód alá sorolt, Oroszországból származó karbamid behozatalára.

(2) A végleges dömpingellenes vám összege a tonnánkénti 115 eurós minimum importár és a vámkezelés előtti, költségmentes a közösség határán, nettó ár közötti különbözet minden olyan esetben, ha ez utóbbi nem éri el a minimum importárat.

(3) Amennyiben az áruk a szabad forgalomba bocsátást megelőzően károsodtak, és ezért a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árat a 2454/93/EGK bizottsági rendelet [11] 145. cikke alapján a vámérték meghatározása céljából felosztják, a fent meghatározott minimum importárat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár felosztásának megfelelő százalékkal kell csökkenteni. A fizetendő vám ekkor megegyezik a csökkentett minimum importár és a csökkentett, vámkezelés előtti, költségmentes a közösség határán, nettó ár közötti különbözettel.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. május 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. Ringholm

[1] HL L 56., 1996.6.3., 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 121., 1987.5.9., 11. o.

[3] HL L 317., 1987.11.7., 1. o.

[4] HL L 52., 1989.2.24., 37. o.

[5] HL C 87., 1993.3.27., 7. o.

[6] HL L 49., 1995.3.4., 1. o.

[7] HL C 301., 2000.10.21., 2. o.

[8] HL C 252., 1999.9.3., 2. o.

[9] HL C 62., 2000.4.3., 19. o.

[10] HL C 62., 2000.4.3., 19. o.

[11] HL L 253., 1993.10.11., 1. o., A legutóbb a 2787/2000/EK rendelettel (HL L 330., 2000.12.27., 1. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------