A Fővárosi Törvényszék P.21284/2008/31. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 164. §, 196. §, 197. §, 206. §, 215. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 242. §, 301. §, 523. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §, 94. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Homolya Szilvia
Fővárosi Bíróság
...P..../2008/31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Bíróság
a dr. Sudár Tamás ügyvéd (....) és
dr. Ács Balázs ügyvéd (....) által képviselt
felperes neve (felperes címe.) felperesnek
a dr. Csáji László Koppány ügyvéd (....) által képviselt
alperes neve (alperes címe.) alperes ellen
tartozás megfizetése és egyéb igények iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t
A bíróság a keresetet elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.000.000,- (kettőmillió) forintot, valamint ezen összeg után 2005. szeptember 2. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező kamatot és 387.000,- (háromszáznyolcvanhétezer) forint perköltséget. Ezt meghaladóan a viszontkeresetet a bíróság elutasítja.
A bíróság a leszállított viszontkereset illetékét 10 %-ra mérsékli és feljogosítja az alperest, hogy a feleslegesen lerótt 108.000,- (száznyolcezer) forint eljárási illetéket az ítélet jogerőre emelkedését követően az adóhatóságtól visszaigényelje.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.
Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül előterjesztett fellebbezés hatálytalan. A fél a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését a lakóhelye szerint illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatnál.
A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.
I n d o k o l á s
A peres felek között több ingatlanprojekt kapcsán üzleti típusú együttműködés állt fenn. Ennek keretében a felek és a felek által tulajdonolt cégek között szerteágazó elszámolási viszony is kialakult az évek folyamán. A felek és ... ingatlan befektetési célú megállapodást kötöttek, melynek értelmében a peres felek és egy kívülálló cég tulajdonában álló, a ingataln címe. szám alatt található ingatlant ... (a továbbiakban vevő) meg kívánta vásárolni, abból a célból, hogy azon ingatlan beruházást létesítsen. A tervezett vételár körülbelül 200.000.000,- forint + áfa lett volna és a szerződő felek úgy állapodtak meg, hogy a vevő nem fizet ténylegesen vételár előleget, hanem egy projektcég, a peres felek által megalakítandó 1 cég neve közbeiktatásával kívánták a vételár kifizetését bonyolítani. Erre figyelemmel ... és a felperes, valamint ... között kölcsönszerződés megjelölésű okiratba foglalt megállapodás jött létre 2004. június 18. napján, melynek értelmében ... 20.000.000,- forint kölcsönt nyújtott a felperesnek és ...nek azzal a feltétellel, hogy azt 120 nap múlva kell visszafizetni. A szerződő felek a megállapodás 3. pontjában rögzítették azt is, hogy a kölcsönt nyújtó ... teljesítésként fogadja el, ha a felperes és ..., vagy általuk megjelölt más magánszemélyek a Budapest, III. ingataln címe. szám alatti lakóházzal történő beépítésre alkalmas ingatlanra 20.000.000,- forint alaptőkéjű zártkörű részvénytársaságot alapítanak, mint projektcéget, és az annak alapításához szükséges valamennyi cégiratot 2004. június 25. napjáig aláírják. A szerződő felek feltételül szabták továbbá, hogy az előbbi módon megalakítandó részvénytársaságnak 87.500.000,- forintért meg kell szereznie a ingataln címe. szám alatti ingatlan tulajdonát, majd ezt követően ... megkívánta vásárolni a részvénytársaság részvényeinek 100%-át.
Az alperes a 2004. június 28. napján kelt "átvételi elismervény" megjelölésű okiratba foglaltan kijelentette, hogy átvett a felperestől 10.000.000,- forintot. Kijelentette továbbá, hogy amennyiben a 2004. június 18-án a felperes neve és ... között létrejött kölcsönszerződés 3. pontjában foglaltak nem teljesülnek vállalja, hogy a 10.000.000,- forintot visszafizeti felperes neve felperes részére.
2004. július 1. napján megalakult a 1 cég neve Részvénytársaság 20.000.000,- jegyzett tőkével oly módon, hogy a peres felek kerültek részvénytulajdonosként bejegyzésre.
Ezt követően az ingatlan finanszírozása elakadt, a vevő a vételi szándékától elállt, ezért a "kölcsönszerződés" szerződő felei 2005. január 31. napján a kölcsönszerződést megszüntették, és ... kijelentette, hogy a 20.000.000,- forint a részére visszafizetésre került.
A 2005. január 31. napján kelt átvételi elismervény (18/A/1.) megjelölésű okiratban a felperes kijelentette, hogy a kiállítás napján átvett az alperestől 10.000.000,- forintot, és ennek értelmében a 2004. június 28-án átadott 10.000.000,- forintos összeget az alperes maradéktalanul visszafizette, a továbbiakban vele szemben követelése nem áll fenn. Az okiratot tanúként írta alá ..., alperes testvére és ....
2005. augusztus 25. napján kelt "nyilatkozat" megjelölésű okirat szerint felperes kijelentette, hogy üzleti jutalék címén köteles 2.000.000,- forintot megfizetni az alperesnek 2005. szeptember 1. napjáig.
A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 10.000.000,- forint, valamint ezen összeg után 2005. január 31. napjától a kifizetés napjáig 11,5 % kamat megfizetésére. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetét akként tartotta fenn, hogy kérte, a bíróság kötelezze az alperest 10.000.000,- forint, valamint ezen összeg után 2005. január 31. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a Ptk. 301.§ (1) bekezdése szerinti kamat megfizetésére és a perköltség viselésére. Keresetét a Ptk. 523.§ (1) bekezdésére és a Ptk. 301. § (1) bekezdésére, valamint a Ptk. 242.§ (1) bekezdésére alapította. Csatolt egy 2004. június 28. napján keltezett az alperes által saját kezűleg írt és aláírt "átvételi elismervény" megjelölésű okiratot. A felperes előadása szerint az alperes fizetési kötelezettsége a csatolt okirat szerint beállt. Felperes állította, hogy a perbeli átvételi elismervény megjelölésű okirat kiállítására azért került sor, mert a 1 cég neve alaptőkéjének befizetésére 20.000.000,- forintot felperes kölcsönkért Sz I, majd ezen összeget együttesen alperessel befizették a bank neve Bank egyik fiókjában. A cégbejegyzés megtörténtét követően pedig együtt vették ki a 20.000.000,- forintot, melyből felperes átadott az alperesnek 10.000.000,- forintot.
Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Alperes védekezésében kifejtette, hogy az átvételi elismervény megjelölésű okiratban feltüntetett összeg alperes kezeihez soha nem került, a felek között kölcsönszerződés nem jött létre, az okiratba foglalt megállapodás ténylegesen egy színlelt szerződés, mely valójában a 1 cég neve alapítói vagyonának rendelkezésre bocsátását, az arra adott előleg megfizetését leplezi. Alperes állítása szerint a felek között üzleti együttműködés állt fenn, melynek keretében megállapodtak, hogy közösen részt vesznek a ingataln címe alatti ingatlan beruházással kapcsolatos üzleti vállalkozásban. Az alperes állította, hogy ezen vállalkozás megindulásakor keletkezett a kereset mellékletét képező okirat oly módon, hogy azzal kapcsolatosan pénzt nem vett át, az csak biztosítékul szolgált volna a felperes részére.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!