Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

A Fővárosi Törvényszék Mf.632527/2010/6. számú határozata közszolgálati jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 253. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. §, 34. §, 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 86. §, 91. §, 100. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Judit, Siposné dr. Takács Ágnes, Slimbarszki Éva

A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

mint másodfokú bíróság

55.Mf..../2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság

a Trinn Ügyvédi Iroda (... ügyintéző: dr. Trinn Gábor ügyvéd) által képviselt

I.rendű felperes neve (....)I. r.,

II.rendű felperes neve (... II. r.,

III.rendű felperes neve (....) III. r. felpereseknek

a dr. Mihály Katalin Ügyvédi Iroda (...., Ügyintéző: dr. Mihály Katalin ügyvéd) által képviselt

Magyar Képzőművészeti Egyetem (....) alperes ellen

közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt indult perében, mely perben

a dr. Hildebrand Katalin ügyvéd (....) által képviselt

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (... - jogelőd: Oktatási és Kulturális Minisztérium - az alperes érdekében beavatkozott

a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 16.M.4673/2009/8. számú ítélete ellen az alperes 9-es sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja, azzal a kiegészítéssel, hogy a felperesek közalkalmazotti jogviszonya a közbenső ítélet jogerőre emelkedésének napján -2011. március 25-én - szűnik meg.

A közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes az I., II. és III. r. felperesek jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.

Ítéletének indokolásából kitűnően a felpereseket a Magyar Köztársaság elnöke 1992. július 1., 1991. július 1. és 2003. július 1. napjával egyetemi tanárrá nevezte ki. A felperesek egyetemi tanári, oktatói munkakört töltöttek be az alperesnél. Az alperes rektora a 2009. szeptember 18-án kelt intézkedésével mindhárom felperes közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette. A felmentés indokolása szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére arra tekintettel került sor, hogy a felperesek nyugdíjasnak minősülnek.

A felperesek keresetükben kérték annak megállapítását, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyukat és az alperes kötelezését 36 havi kártérítés megfizetésére. A kereseti kérelmüket azzal indokolták, hogy az egyetemi tanár felmentése a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre. Az egyetemi rektor hatásköre e tekintetben a felmentés kezdeményezésére korlátozódik. Kifejtették, hogy a perbeli jogvita elbírálása során az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) rendelkezéseit a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény (Ftv.) eltéréseivel kell alkalmazni. Hivatkoztak az Ftv.86. § (1), 86. § (4) bekezdéseire, továbbá a Ftv.91. §-ában foglaltakra és az ahhoz fűzött miniszteri indokolásra, valamint az alperesi SZMSZ-re.

Az alperes a keresetek elutasítását indítványozta, álláspontja szerint az Ftv.86. § (4) bekezdése, a 91. § (3) bekezdése, és a 86. § (5) bekezdése egyértelművé tették azt, hogy az egyetemi tanárok esetében a foglalkoztatási jogviszony és a munkaköri cím használatának joga egymástól élesen elkülönül. Nemcsak a jogalkotói, hanem a jogszabály szerkezeti, nyelvtani és logikai elemzése is azt az álláspontot erősíti, hogy a nyugdíjas közalkalmazott Kjt. szerinti felmentése a rektor, mint munkáltató által szabályosan gyakorolható, amennyiben a felmentések - mint a perbeli esetben is - nem járnak az egyetemi tanári címek megszüntetésével. A rektor csak akkor létesíthet munkaviszonyt, ha a jelölt rendelkezik a szükséges munkaköri címmel, amelyet az említett kinevezés útján a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök döntése keletkeztet és ugyanezek a személyek jogosultak is megvonni egy cím használati jogát. Ebből következik az is, hogy az adott felsőoktatási intézményben történő foglalkoztatás megszüntetése nem eredményezi a munkaköri cím használati jogának elvesztését, ahogy erről az Ftv. külön is rendelkezik. Mindez a kettősség a felmentésre is vonatkozik, ahol a munkaviszony megszüntetése és a munkaköri címhez való jogosultság megvonása válik el élesen egymástól. Az előbbi megszüntetésre a rektor, az utóbbi cím megvonására az arra jogosított közjogi szereplő jogosult.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét a jogalap tekintetében megalapozottnak találta, ez okból a Pp.213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítélettel határozott.

Az Ftv.86. § (1) bekezdés a.) pontja alapján megállapította, hogy a felperesek tekintetében az egyetemi tanárokra vonatkozó speciális szabályok az irányadók. Kifejtette, hogy az Ftv.100. § b.) pontjában foglaltakkal összhangban áll a törvény 91. § (3) bekezdése, amely szerint a törvény erejénél fogva megszűnik az egyetemi tanár munkakörben történő foglalkoztatás a köztársasági elnök felmentése során. Mindebből egyértelműen az következik, hogy az egyetemi tanár esetében csak a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja az intézmény vezetője a munkáltatói jogkört, a jogviszony pedig a munkáltató külön intézkedése nélkül is megszűnik a köztársasági elnök felmentése nyomán.

Az egyetemi tanár addig jogosult e cím viselésére, amíg a kinevezésre jogosult a cím alól fel nem menti. A munkaköri cím visszavonása nem azonos a jogviszony megszüntetésére való jogosultsággal. Tekintettel arra, hogy a felperesek közalkalmazotti jogviszonyát az alperes rektora szüntette meg, aki csupán javaslattételi joggal rendelkezett, így az alperes által kiadott felmentések jogellenesek.

A közbenső ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérte annak megváltoztatását és a felperesek keresetének elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a jogvita eldöntéséhez figyelembe veendő jogszabályok értelmezése tekintetében nem helytálló. Az Ftv.100. § b.) pontját az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte, mivel a jogalkotói akarat, de ezen felül akár a jogszabály nyelvtani, logikai, akár annak rendszertani értelmezése, mind a felsőoktatási ágazat résztvevői által kialakult gyakorlat szerint egyértelműen megállapítható, hogy a köztársasági elnök jogköre nem a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére, hanem csupán az egyetemi tanári munkakörhöz kapcsolódó egyetemi tanári cím megszüntetésére irányul, mely jelen ügy alapjául szolgáló tényállásban nem merül fel, mert a felperesek egyetemi tanári címe a felmentéssel érintetlen maradt. Mindezekre tekintettel a felperesek közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére irányuló munkáltatói intézkedés mindenben a jogszabályoknak megfelelően történt.

Hivatkozott arra, hogy az ítélet a tényállás tekintetében hiányos, továbbá az indokolási részében sem tér ki teljes körűen a vonatkozó jogszabályhelyek elemzésére és nem részletezi, hogy az alperesi beadványokban kifejtett, a jogalkotói és a felsőoktatási ágazatban a bíróságon kívül valamennyi jogalkalmazó szerv által megerősített érveket miért nem tartja megalapozottnak.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!