EH 2003.883 A cégalapítási feltételeknek csak a már bejegyzett teljes körű jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság felel meg. Az előtársaság cégalapításra nem jogosult [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 3. § (1) bek., 14. §, 15. §, 16. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 47. §].
Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság felperes keresetének helyt adó, az 1999. november 23-án kelt társasági szerződés érvénytelenségét megállapító és azt 2000. május 31-éig hatályossá nyilvánító, illetve a cégbíróságnak az alperes társaság bejegyzését elrendelő végzését ugyanezen időponttal hatályon kívül helyező ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése napját, illetve a társasági szerződés hatályossá nyilvánításának napját 2001. május 31-ében határozta meg.
Ítéletének indokolásában kifejtette: helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. (a továbbiakban: Gt.) 14. §-ában és 15. §-ában foglaltak értelmében az előtársaság átmeneti, korlátozott jogkörrel működő gazdasági forma. Stratégiai döntések meghozatalára, így új gazdasági társaság létrehozására nem jogosult. Az alperes betéti társaság alapításáról szóló társasági szerződést, a Gt. 16. §-ának (2) bekezdése alapján - konstitutív hatályú cégbejegyzés hiányában - a jogilag nem létező T. Kft. nevében írták alá.
A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az alperes fellebbezése olyan új tényállítást, vagy bizonyítékot nem tartalmazott, amely alkalmas lett volna az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megváltoztatására, vagy eltérő jogi következtetés levonására. A kialakult bírói gyakorlat alapján, a cégbíróság intézkedéséhez szükséges határidő biztosítása végett, szükségesnek tartotta a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 47. §-ának (2) bekezdése alapján a jogszabálysértő bejegyző végzés hatályon kívül helyezése, illetve az alapjául szolgáló érvénytelen társasági szerződés hatályossá nyilvánítása napjának megváltoztatását. Utalt arra is, hogy a felperes személyére, illetve az eredménytelen fellebbezésre tekintettel, a perköltség viselése tárgyában a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján nem kellett rendelkeznie.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy a jogerős ítélet a Gt. 14. és 15. §-ait sérti. Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni a Gt. 15. §-ának (1) bekezdésében tételesen felsorolt eltérésekkel. A jogszabály ezek között a tiltó rendelkezések között nem tartalmaz olyan előírást, amely az előtársaság részére gazdasági társaság alapítását megtiltaná. Az alperes hangsúlyozta azt is, hogy a gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától működik a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként. A Gt. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében a bejegyzési kérelem benyújtásáig csak az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására nincs lehetősége. A gazdasági társaság alapítása nem tartozik az üzletszerű gazdasági tevékenység körébe.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a másodfokú ítélet hatályban tartását, az abban foglalt indokok alapján. Vitatta, hogy a jogerős ítélet a felperes által megjelölt jogszabályokat sérti.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A Gt. 3. §-ának (1) bekezdése a gazdasági társaság alapítására jogosultak között felsorolja a gazdasági társaságot is. A Gt. 14-15. §-ai ugyanakkor nem a gazdasági társaságokra, hanem az előtársaságokra nézve tartalmaznak rendelkezéseket, megengedve azok korlátozott működését. Ebből következik, hogy a Gt. 3. §-ának (1) bekezdésében szabályozott cégalapítási feltételeknek csak a már bejegyzett, a Gt. 16. §-ának (2) bekezdése értelmében, a bejegyzés napjával létrejött, teljes körű jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság felel meg.
Az alperes alapításáról szóló társasági szerződést beltagként aláíró T. Kft. bejegyzésére csak az aláírást követően került sor. Jogalanyisága hiányában aláírt társasági szerződést ezért létre nem jött szerződésnek kell tekinteni, amelyre az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók.
A Ctv. 47. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság helytálló határozatot hozott, és a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság azt érdemben helybenhagyó ítélete is a jogszabályoknak megfelel.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 32.079/2001. sz.)