A Miskolci Törvényszék G.40273/2012/6. számú határozata zálogjog érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 164. §, 214. §, 255. §, 262. §, 264. §, 324. §, 327. §, 329. §, 331. §] Bíró: Molnár Tibor Tamás

Miskolci Törvényszék

13.G.40.273/2012/6. szám

A Miskolci Törvényszék a dr. ..................... (...................... szám alatti székhelyű) jogtanácsos által képviselt felperes neve (.......................... szám alatti székhelyű) felperesnek - a dr. ...................... (........................ szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt alperes neve (......................... szám alatti székhelyű) alperes ellen zálogjog érvényesítése iránt folyamatban lévő perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság kötelezi alperest annak tűrésére, hogy felperes az Adóssal szemben 12.260.717,- (Tizenkettőmillió-kettőszázhatvanezer-hétszáztizenhét) Forint összegben fennálló követelését a .... hrsz. alatt felvett és a ... szám alatt található Ingatlanból kielégítse.

A bíróság kötelezi alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg felperes részére 330.000,- (Háromszázharmincezer) Forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság alperest arra is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására - az ott írt módon és időben - fizessen meg az államnak 735.600,- (Hétszázharmincötezer-hatszáz) Forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Miskolci Törvényszéken írásban, három egyező példányban előterjesztett fellebbezéssel lehet élni.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség összegére és megfizetésére vonatkozik, vagy ha csak a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezési ellenkérelmében, illetve csatlakozó fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti. A bíróság tájékoztatja feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben e fél a jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) a bíróság hivatalból elutasítja. Tájékoztatja a bíróság a feleket arról is, hogy amennyiben jogi képviselő meghatalmazását a jövedelmi és vagyoni viszonyaik nem teszik lehetővé, pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelemmel fordulhatnak a lakóhelyük szerint illetékes kormányhivatalhoz.

INDOKOLÁS:

A bíróság felperes keresetlevele, a felek perbeli nyilatkozatai, továbbá a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A Terültefejlesztési Tanács (a továbbiakban: a Tanács) 2001. június 11. napján támogatási szerződést kötött Adóssal (a továbbiakban: az adós).

E szerződés 1./ pontja, valamint 1, 2. és 3. számú mellékletei alapján az adós kötelezettséget vállalt arra, hogy:

- az 1999. decemberétől 2001. novemberéig terjedő 24 hónap alatt 80.306.000,- Forint költséggel kastélyszállót alakít ki az Ingatlanon;

- e beruházás befejezését követően a szerződéskötéskor meglévő 1 fős alkalmazotti létszámát a beruházás telephelyén 2001. december 1. napjától kezdődően 7 fő főállású alkalmazottal növeli, s így összesen 8 főt foglalkoztat folyamatosan és tartósan legalább öt éven át; végül

- az így létrejött vagyont tíz évig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a szerződésben rögzített kötelezettségek más által történő átvállalása esetén idegeníti el, apportálja vagy adja bérbe.

E szerződés 2./ pontja értelmében a Tanács e beruházáshoz a Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program feladatainak megvalósítására biztosított támogatási keretből mindösszesen 40.000.000,- Forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott.

E szerződés 10./ pontjának b), valamint da) alpontja - a 40/1999. (III.3.) kormányrendelet (Kr.) 10. §-ával, valamint a Kr. 11. § (2) bekezdésének a) pontjával egyezően - úgy rendelkezett, hogy súlyos szerződésszegésnek minősül és az igénybevett támogatás teljes késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával jár és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházást nem helyezik üzembe, vagy ha azt a Tanács előzetes hozzájárulása nélkül idegenítik el, apportálják, vagy adják bérbe.

E szerződés 10./ pontjának e) alpontja - a Kr. 11. § (3) és (4) bekezdéseivel egyezően - kimondta azt is, hogy visszafizetési kötelezettség esetén, amelyet a Magyar Államkincstár lebonyolítási számlájára kell teljesíteni, az adós a támogatás igénybevételének napjától a visszavonási döntés időpontjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni, melynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

2001. június 11. napján a Minisztérium (a továbbiakban: felperes jogelődje), valamint az adós jelzálogszerződést kötöttek, amely alapján az adós támogatási szerződésből eredő valamennyi kötelezettségének biztosítására, s 40.000.000,- Forint erejéig jelzálogjogot alapítottak felperes jogelődje javára az adós tulajdonát képező Ingatlanra.

E szerződés 2./ pontjában felperes jogelődje és az adós akként rendelkeztek, hogy e jelzálogjog kiterjed a támogatási szerződésből eredő kötelezettségek járulékaira (költség, kamat) is.

E szerződés 9./ pontja rögzítette azt is, hogy a jelzálogjog azon a napon szűnik meg, amikor az adós a támogatási szerződésből eredő valamennyi kötelezettségének eleget tett.

E megállapodás alapján a ...................... Körzeti Földhivatal a ........................ számú határozatával 40.000.000,- Forint erejéig jelzálogjogot jegyzett be felperes jogelődjének javára az Ingatlanra.

Az adós a támogatási szerződésben foglalt 40.000.000,- Forint vissza nem térítendő támogatásból 2001. augusztus 17. napján 5.179.200,- Forintot hívott le, a fennmaradó összegre ugyanakkor kifizetési kérelmet nem terjesztett elő. Nevezett ugyanis a támogatási szerződés tárgyát képező beruházást - e megállapodásban vállalt kötelezettsége ellenére - 2001. novemberéig nem valósította meg, amit a Magyar Államkincstár e beruházás 2002. augusztus 8. napján megtartott helyszíni ellenőrzése során maga is megállapított.

Bár az adós a támogatási szerződésben vállalta azt is, hogy a beruházás tárgyát képező ingatlant a Tanács előzetes hozzájárulása nélkül nem adja el, nevezett 2003. február 14. napján mégis adásvételi szerződést kötött a Vevő1-el, amely alapján 136.000.000,- Forint vételár ellenében eladta ez utóbbi cégnek az Ingatlant. Noha az adós a fenti adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy az az adásvételi szerződést, továbbá a támogatási szerződés alapján az adóst terhelő kötelezettségek Vevő1 által történő átvállalását hagyja jóvá, ezen kérelem teljesítésére nem került sor.