40/1999. (III. 3.) Korm. rendelet

a vidékfejlesztési (területfejlesztési) célelőirányzat 1999. évi felhasználásának részletes szabályairól

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vidékfejlesztési célfeladatok előirányzatának felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A vidékfejlesztési (területfejlesztési) támogatási célelőirányzat rendeltetése:

a) a társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése;

b) az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának segítése;

c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése;

d) a határmenti térségek együttműködésének, a közös tervezésnek és összehangolt fejlesztésnek segítése két- és többoldalú megállapodások alapján.

(2) A felhasználás vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) kell alkalmazni az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) fejezet, 10. címszám, 4. alcímszám, 10. előirányzatcsoportszám, 1. kiemelt előirányzatszám alatti kiadási előirányzat, valamint a Tv. 6. §-ának (3) bekezdésében a területfejlesztés központi és megyei szerkezetátalakítás programjainak támogatására biztosított privatizációs bevételek (a továbbiakban a két kiadási előirányzat együtt: célelőirányzat) felhasználására.

(2) A pályázati rendszer keretében a megyei területfejlesztési tanácsok (a továbbiakban: tanács) a célelőirányzatból külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig dönthetnek a támogatásról.

(3) A célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja. Ennek a keretnek a felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Tv. 50. §-a (9) bekezdésének megfelelően - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott keretek a PHARE segélyprogram társfinanszírozására annak eljárási rendje szerint használhatók fel.

A támogatás általános feltételei

3. § (1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve belföldi természetes személyek részére nyújtható.

(2) A lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel - a köztartozás megfizetéséig -, valamint a csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel - függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététől - támogatási szerződés nem köthető, illetve a szerződéskötést követően kialakuló ilyen köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

4. § (1) A támogatási formák:

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) visszatérítendő támogatás,

c) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás.

A fenti formák együttesen is alkalmazhatók. Vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás együttes odaítélése esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg a visszatérítendő támogatás felső határaként meghatározott támogatási arányt, és a vissza nem térítendő támogatás mértéke nem haladhatja meg az odaítélt teljes támogatás 50%-át.

(2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott beruházásra csak egy címen és csak egyszer adható támogatás a célelőirányzatból, kivéve a 18. § (2) bekezdésének c)-f) pontjában a központi célok rendszerében támogatható fejlesztések, amelyekhez a tanácsok saját keretük terhére is nyújthatnak támogatást.

(3) A célelőirányzatból nem adható támogatás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási előirányzatból támogatást kaptak, kivéve az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat saját forrás kiegészítésére megítélt támogatását.

(4) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz támogatás nem adható, kivéve a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásokat, ahol a benyújtáskor még hátralévő beruházási összeghez igényelhető támogatás. A pályázat benyújtását 12 hónappal megelőzően felmerült műszaki tervezési munkákkal kapcsolatos számlák elismerhetők.

(5) A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba (ültetvénytelepítés esetében a telepítési naplóba) történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,

c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját,

d) ingatlanvásárlás, földterület-vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát kell tekinteni.

(6) Pályázati díjként a támogatási igény 5 ezrelékét az FVM 10032000-01220191-59000002 számú "Vidékfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai" elnevezésű fejezeti számlára kell befizetni.

(7) Ha a pályázat elutasítása kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt történt, a pályázati díjat 30 napon belül vissza kell utalni.

5. § (1) Pályázat a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 19/1998. (II. 4.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a tanács, illetve a célelőirányzat központi kerete terhére a miniszter által kiírt pályázati felhívás alapján.

(2) Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás

a) a kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálja;

b) a megyei fejlesztési program keretében valósul meg;

c) vállalkozási övezetben valósul meg;

d) a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló, a 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott településeken valósul meg.

6. § (1) A munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megtartását szolgáló beruházások esetén

a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani;

b) a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű foglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell.

(2) A támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel kell alátámasztani. A beruházások 10 éves időszakára legalább 12%-os belső megtérülési rátát kell biztosítani.

(3) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdéstől számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell.

(4) Ültetvénytelepítések támogatása esetén a beruházásnak az ültetvény termőre fordulásáig, legfeljebb 7 éven belül meg kell valósulnia.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben nem szabályozott fejlesztések, beruházások, illetve programkészítés esetén a megvalósulás ideje maximum 24 hónap.

(6) A munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig, valamint ipari parkok, innovációs központok létrehozását szolgáló beruházásoknál 5 évre a támogatások 150%-ának megfelelő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

(7) A pályázónak a fejlesztés megvalósításához - a 7. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában és a 7. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel - legalább 20% saját forrással kell rendelkeznie.

7. § (1) Az állami forrásokból a fejlesztésekhez, beruházásokhoz együttesen nyújtható támogatások elérhető felső határa - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a megyénként egy főre jutó bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) figyelembevételével, a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a következők szerint alakulhat:

a) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP nem éri el az országos átlag 75%-át az együttesen elérhető támogatások felső határa

aa) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 100%-a,

ab) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 75%-a;

b) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP az országos átlag 75-100%-a között van

ba) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 80%-a,

bb) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 70%-a;

c) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP az országos átlag 100-125%-a között van

ca) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 70%-a,

cb) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 60%-a;

d) azokban a megyékben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az országos átlag 125%-át

da) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 60%-a,

db) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 50%-a.

(2) A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben - beleértve az önkormányzati szabályozás keretében meghatározott társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeket is - az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az állami forrásokból nyújtható támogatások elérhető felső határára az (1) bekezdés aa) pontjában meghatározottak érvényesek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott együttes felső határt meghaladó támogatások késedelmi kamattal növelt összegét a támogatások arányában vissza kell fizetni.

8. § A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény 35. §-ában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési ára, előállítási költségei, a meglévő eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának, továbbá az üzembe helyezéshez szükséges első beszerzésű készletek költségei a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékéig;

b) a támogatás csak abban az esetben igényelhető az áfát is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán áfalevonási joga nincs;

c) a fejlesztés beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek;

d) szerződésben előirányzott pénzeszközátadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz;

e) a tájjellegű egyedi termékek és a biotermékek előállításához kapcsolódó fejlesztési és dologi kiadások;

f) az ültetvénytelepítésnél az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendeletben meghatározott költségek ismerhetők el.

9. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a rendelet melléklete szerinti támogatási mérték felső határát.

(2) A támogatás igénybevétele a saját forrás (és más források) felhasználásával és teljesítményarányosan - számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan - történhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételétől eltérően

a) kamattámogatás a hitelszerződésben rögzített ténylegesen felmerülő adósságszolgáltatás alapján, a rögzített kamatfizetési határidő szerint nyújtható,

b) programok és településrendezési tervek készítése esetén a megítélt támogatás 20%-a a szerződés aláírásakor, 60%-a az elkészült program elfogadását, 20%-a az előzőek szerint folyósított 80%-kal való elszámolást követően vehető igénybe.

10. § (1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával idegeníthető el, apportálható, vagy adható bérbe.

(2) A vissza nem térítendő támogatásban részesült beruházás elidegenítése esetén a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára - 5 munkanapon belül - vissza kell fizetni.

(3) Ha az elidegenítésre, apportálásra vagy bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor, a 11. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

11. § (1) Szerződésszegésnek minősül, és az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során

a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy

b) a jóváhagyott célkitűzés

csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg.

(2) Súlyos szerződésszegésnek minősül és az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha

a) a beruházást nem helyezik üzembe, előzetes hozzájárulás nélkül idegenítik el, vagy adják bérbe;

b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg;

c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül; vagy

d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik.

(3) A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani.

(4) Az (1)-(2) bekezdés alapján visszavont támogatást és késedelmi kamatait a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára kell teljesíteni.

A pályázati rendszer

12. § A tanács pályázati rendszerben a rendelkezésre álló keret terhére támogatást nyújthat

a) munkahelyteremtő beruházásokhoz, beleértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását, manipulálását, állattartó telepek, halászati termékek feldolgozását szolgáló beruházások megvalósításához;

b) a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez, köztük a beszállítói státusz elérését szolgáló beruházásokhoz, az ültetvénytelepítéshez (beleértve a bioenergia termelést szolgáló erdőtelepítést is), az agrárgazdaság eszközbeszerzéséhez, különös tekintettel a térség gazdasági szervezeteinek intézményesített együttműködéseire és a gazdasági erőforrások koordinációjára épülő üzleti tervvel megalapozott programok megvalósulását szolgáló fejlesztésekhez (beleértve az agrárintegrációt elősegítő kistermelők önszerveződésén alapuló, legalább 10 mezőgazdasági termelő szövetkezésében megvalósuló, értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztéseket, beruházásokat) és a bioenergetikai termékek feldolgozását szolgáló fejlesztésekhez;

c) a vállalkozások megalakulását és fejlődését szolgáló anyagi szolgáltatások kiépítéséhez, az innovációs központok, inkubátorházak, ipari parkok, ipari területek, logisztikai központok megvalósításához;

d) a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások, így elsősorban térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- (beleértve az ivóvíz-, a felszíni vízelvezető rendszerek és műtárgyaik építését, illetve halastavak létesítését is) és szennyvízrendszerek kiépítését, a hírközlést, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló fejlesztések, valamint az integrált vidékfejlesztés keretében a mezőgazdasági termékek feldolgozásához, az állattartó telepekhez és a falusi turizmushoz (lovaglás, horgászat, vadászat, hegyközségek területén a helyi specialitásokra épülő) kapcsolódó infrastrukturális létesítmények kiépítését;

e) a kistérségi fejlesztési, a helyi társadalom önszerveződését és gazdasági együttműködését elősegítő programok, integrációs társaságok és szövetkezetek létrehozásához szükséges üzleti tervek kidolgozásához;

f) a speciális, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő programokhoz, a foglalkoztatást segítő közmunkaprogramokhoz, közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztésekhez;

g) a munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra fejlesztésekhez;

h) tájjellegű egyedi termék és biotermék előállításához kapcsolódó fejlesztési és dologi kiadásokhoz;

i) a falusi turizmus és a gyógyturizmus fejlesztéséhez;

j) településrendezési tervek készítéséhez;

k) az integrált felsőoktatási intézmények képző, továbbképző, kutató- és innovációs szellemi központként történő támogatásához, valamint e központok térségi fejlesztést segítő szolgáltató feladatainak ellátásához.

13. § (1) Az e rendelet 12. §-ában és a 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célok esetén, a rendelet 8. §-a szerint elismerhető költségek arányában nyújtható támogatás mértékét e rendelet melléklete tartalmazza. A támogatás mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a (3)-(8) bekezdésben foglaltakat.

(2) Kamattámogatás a rendelet 12. §-ában meghatározott célok mindegyikéhez adható. A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat +5% mértéket.

(3) A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségeken belül a kedvezőtlen adottságú agrártérségekben mint halmozottan hátrányos adottságú térségekben a termelési szerkezet átalakítását, a foglalkoztatás bővítését, a jövedelem növelését szolgáló fejlesztéseknél, beruházásoknál a támogatás mértéke 10%-ponttal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott támogatás felső határát.

(4) Az agrárintegrációt elősegítő támogatási célon belül a kistermelők önszerveződésén alapuló értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztések, beruházások támogatása 10%-ponttal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott támogatás felső határát.

(5) A vállalkozási övezetben megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10%-ponttal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott támogatás felső határát.

(6) Azon településeken, ahol a lakónépességen belül - a helyi önkormányzat nyilatkozata szerint - jelentős részarányt képviselnek az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élő kisebbségi közösség tagjai, a munkahelyteremtő és életkörülményeket javító termelő infrastrukturális fejlesztések 10%-ponttal magasabb támogatást kaphatnak.

(7) A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes összegének kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkavállalónként - beleértve a munkahely megtartásra és a humán infrastruktúra fejlesztéssel létrehozott munkahelyekhez nyújtott támogatásokat is - nem haladhatja meg az 1 000 000 Ft-ot.

(8) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke az 50 főt meghaladó új foglalkoztatást biztosító fejlesztéseknél a rendelet mellékletének 1. pontjában meghatározott felső mértéket vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásnál 10%-ponttal, a (7) bekezdésben megállapított egy munkavállalóra jutó támogatás mértékét pedig 500 000 Ft-tal meghaladhatja.

(9) A célelőirányzatból a tanácsok által és a 18. § (2) bekezdés c)-f) pontjában meghatározottak alapján egyaránt támogatott beruházások, fejlesztések esetében a célelőirányzatból nyújtott együttes támogatás mértéke maximum 20%-kal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott mértéket.

(10) A (3)-(8) bekezdések szerint nyújtható többlettámogatás csak egyszer és egy címen adható.

(11) A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára kell visszafizetni.

(12) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni.

(13) A célelőirányzat terhére a következő évekre vállalt támogatási kötelezettség - beleértve az adott évben kifizetésre kerülő kamattámogatást is - együttesen nem haladhatja meg a meghatározott keret 40%-át.

14. § (1) A tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást február 28-áig a helyi tömegtájékoztatás útján közzéteszi. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi támogatásra augusztus 31-éig lehet pályázni.

(2) Forráshiány esetén a pályázatok befogadása felfüggeszthető.

(3) A rendelet 12. § d)-k) pontjában meghatározott támogatási célok közötti prioritást a tanács határozza meg, és a rendelkezésre álló források függvényében a támogatási célokat szűkítheti.

(4) A tanács a pályázati felhívásban határozza meg azt a szervezetet, ahová a pályázatokat be kell nyújtani.

(5) A pályázat benyújtása időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezése időpontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetén a beérkezés időpontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni. Hiánypótlásra csak egyszer és a felszólítás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül van lehetőség.

(6) A támogatási pályázatoknak az R. 83. §-ának (1)-(2) bekezdésében és (4) bekezdésének e) pontjában megjelölt adatokat kell tartalmazniuk az e § (8) bekezdésében foglaltak mellett.

(7) A pályázathoz csatolni kell az R. 84. §-ban foglaltakon kívül:

a) önkormányzatok támogatási igénye, pályázata esetében testületi határozatot a saját forrás biztosításáról;

b) a pályázati díj megfizetéséről szóló készpénzfizetési szelvényt vagy átutalási megbízás terhelési értesítőjét;

c) a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat;

d) a program megvalósítása pénzügyi fedezetének megalapozását célzó dokumentumokat, egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvényeket;

e) térségi gazdasági integrációs programok esetében szervezeti formától függően értelemszerűen

ea) az integrációs szervezet alapító okiratát, társasági szerződését és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát,

eb) természetes személy esetében értelemszerűen a személyi azonosító adatokat, vállalkozási igazolványt és adóbejelentkezési lapot,

ec) a pályázók utolsó éves mérleg beszámolója letéti példányának másolatát,

ed) a pályázók vagyoni helyzetét bemutató dokumentumokat,

ee) a pályázók által 1995. január 1. után igénybe vett nem normatív állami támogatások tételes kimutatásait, illetve a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítési igazolását,

ef) a gazdasági együttműködés jellegét, területét és formáját rögzítő integrációs megállapodást,

eg) az intézményesített formában létrehozott integrációs szervezet alapítóinak legalább 5 évre szóló közokiratban foglalt visszavonhatatlan nyilatkozatát, az eredmény társaságba történő visszaforgatásáról,

eh) az integrációs szervezet üzleti tervét.

15. § (1) A támogatásra benyújtott pályázatról első alkalommal május 31-éig, és folyamatosan a befogadást követő 60 napon belül a tanács dönt. A tanács döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(2) A döntés-előkészítéssel és a támogatási döntésekről történő értesítéssel kapcsolatban az R. 86. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A támogatási döntéseket a megyei önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben nyilvánosságra kell hozni.

16. § (1) A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén a tanács az R. 87. §-ban foglalt, illetve az alábbi feltételek teljesítése esetén köt támogatási szerződést a kedvezményezettel:

a) a szükséges összes forrás rendelkezésre állásának igazolása,

b) tervezési, kivitelezési, szállítási stb. szerződések megléte, figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezéseire.

(2) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha az R. 87. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik.

A támogatások folyósítása

17. § A támogatásokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az R. 90-92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy

a) a támogatási szerződés és a kifizetés összehangolását a FVM megbízása alapján a Kincstár végzi;

b) finanszírozásba bevont, a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül az e rendelet 9. §-ában meghatározott feltételek szerint folyósítható a támogatás.

A területfejlesztés központi előirányzata

18. § (1) A célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli része a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja.

(2) A célelőirányzat központi célokat szolgáló része

a) a támogatási rendszer működtetéséhez szükséges szolgáltatási kiadások és költségek fedezetére,

b) a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére megkötött támogatási, kezesi szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére,

c) a kormányhatározatokban rögzített vagy egyéb kiemelt területfejlesztési feladatok, kormányzati, regionális és válságkezelő programok támogatására,

d) a hátrányos helyzetű kisebbség pályázati feltételeinek a javítására,

e) más központi alapokkal, illetve fejlesztési célelőirányzatokkal közös finanszírozással meghirdetett fejlesztési programokra,

f) forrás függvényében központi pályázati rendszer működtetésére

használható fel.

19. § (1) A miniszter a 18. § f) pontja szerint támogatást nyújthat

a) belvizes területek nem szántóföldi hasznosítását szolgáló fejlesztési programok kidolgozásához, illetve azok megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez, beruházásokhoz;

b) biomassza energetikai célú felhasználását szolgáló fejlesztésekhez, beruházásokhoz;

c) ökológiai szemléletű kistérségi programok készítéséhez, illetve azok megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez, beruházásokhoz;

d) mezőgazdaságban megtermelt alapanyagokra építő, mezőgazdasági célra felhasznált energiaellátás kialakítása, fejlesztések és beruházások;

e) a mezőgazdaságban megtermelt alapanyagok hagyományostól eltérő feldolgozását és felhasználását szolgáló új technológiai fejlesztéséhez és/vagy beruházásokhoz;

f) a jelentős, legalább 100 munkahelyet teremtő fejlesztésekhez.

(2) A miniszter február 28-áig pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium hivatalos lapjában, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi támogatásra augusztus 31-éig lehet pályázni.

(3) A célelőirányzat központi keretéből nyújtott támogatások esetén értelemszerűen érvényesíteni kell e rendelet 3-11. §-ában és 13-16. §-ában meghatározott támogatási, pályázati, támogatási szerződés megkötési feltételeket, intézkedéseket.

(4) A pályázatokat az FVM megbízásának megfelelően a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani. A Magyar Államkincstár

a) a beérkezett pályázatokat regisztrálja;

b) a formailag és tartalmilag teljes pályázatokról egyedi döntés-előkészítési lapot készít, a hiányos pályázatoknál a hiánypótlás érdekében intézkedik.

(5) A támogatási döntések előkészítését a miniszter által kijelölt 7 tagú Szakértői Bizottság végzi, melynek elnökét a miniszter nevezi ki.

(6) A Szakértői Bizottság állásfoglalása előtt az érintett tanács véleményét ki kell kérni.

(7) A Szakértői Bizottság javaslata alapján a támogatásokról a miniszter dönt.

(8) A döntéseket a minisztérium hivatalos lapjában, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kell közzétenni.

(9) A döntést követően a támogatási szerződések előkészítését a Magyar Államkincstár végzi, a támogatási szerződést a miniszter vagy megbízottja írja alá.

(10) A támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzésében a Magyar Államkincstár, valamint a miniszter felkérésére az érintett tanács vesz részt.

20. § (1) A Területfejlesztési és Szervezési Alapból, a Foglalkoztatási Alapból, valamint azok decentralizált részéből az 1990. december 31-ig, a Területfejlesztési Alapból 1995. december 31-ig történt döntések alapján visszterhesen kihelyezett, illetve visszavont és visszafizetett támogatások összege a 2. § (3) bekezdése szerinti központi előirányzatot növeli. A visszafizetést a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára kell teljesíteni.

(2) Az 1995. december 31-ig a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére nyújtott vissza nem térítendő támogatással létesült gázhálózatok értékesítése esetén a támogatási szerződésben előírt hozzájárulást a FVM akkor adhatja meg, ha az értékesítési megállapodásban szereplő vevő a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát a beruházás üzembe helyezésétől számított 10 év időtartamra garantálja, a támogatásban részesített pedig szerződésben vállalja, hogy a kapott ellenértéknek az állami támogatással arányos hányadát elkülönített bankszámlán kezeli, és azt kizárólag infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő célokra használja fel.

21. § (1) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott belterületi föld (a továbbiakban: ingatlan) értékének megfelelő vételárrész 50%-át az FVM 10032000-01220275-59000002 számú "Vidékfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai" elnevezésű fejezeti számlájára kell befizetni, a befizetés jogcímének egyidejű feltüntetése mellett.

(2) A miniszter - indokolt esetben - a befizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést engedélyezhet.

Értelmező és záró rendelkezések

22. § A miniszter e rendelet 6. § (6) bekezdésében, valamint a 13. § (1)-(2) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések alól a tanács javaslatára, az Országos Területfejlesztési Tanács véleménye alapján, indokolt esetben eltérést engedélyezhet.

23. § E rendelet alkalmazásában

a) visszatérítendő támogatás: a visszafizetési kötelezettség mellett kihelyezett kamatmentes forráskiegészítés;

b) kamattámogatás: az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig;

c) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;

d) munkahelyek megtartását célzó beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;

e) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját az átlagos foglalkoztatotti létszám adja, ami nem foglalja magába a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyed/gyes jogosult munkavállalókat;

f) innovációs központ: az olyan szervezet, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal a műszaki fejlődésre általános "húzó" hatást fejthet ki;

g) termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízilétesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladéktároló építmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;

h) közhasznú munkavégzéssel összefüggő fejlesztés: a közhasznú munkavégzéshez szükséges technológiai és egyéb gép- és járműbeszerzés, ha legalább 4 évig közhasznú munkavégzést szolgál, és közmunka végzés keretében készülő beruházás;

i) falusi turizmus fejlesztés: minden nem gyógy- és üdülőhelyen a falu komplex idegenforgalmi kínálatának hasznosítása - ideértve bármely település falusi jellegű településrészeit is - a vendégfogadás komplex vagy kiegészítő feltételeinek kialakítása (szállás, szolgáltatás, program) akkor, ha a tevékenység helyszíne, jellege megfelel a falusi turizmus sajátos követelményrendszerének, illetve a fejlesztés során ezek megteremtése a cél;

j) saját forrás: a pályázónak rendelkezésére álló pénzeszközöket, megkötött szerződés szerinti hitelt, az önkormányzati jóváhagyott költségvetési előirányzatokat, a tervezett lakossági befizetéseket és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elkülönített keretéből a saját forrás kiegészítésére megítélt támogatást kell tekinteni;

k) térségi gazdasági integráció: az adott térség önkormányzati és gazdasági szereplői térségben kifejtett gazdasági tevékenységének intézményesített és tartós összehangolása, mely kiterjed a megállapodásokkal alátámasztott termelési és értékesítési együttműködésre, az üzleti tervvel megalapozott, koordinált forrás- és tőkebevonásra, a gazdasági célkitűzéseket szolgáló anyagi és nem anyagi szolgáltatások biztosítására, s a közös felhasználású eszközök működtetésére és tulajdonlására;

l) integrációs társaság: az a közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyet az alapítók nonprofit működési feltételekkel a térségi gazdasági integrációba illesztve hoznak létre, az integráció gazdasági és társadalmi céljainak megvalósítására és funkcióinak működtetésére;

m) egyéb integrációs szervezet: az üzleti tervvel rendelkező és szerződéses alapon tartós (legalább 5 év) együttműködést folytató társulás;

n) programfinanszírozás: az integrációs szerveződést szolgáló intézmények esetében a program megvalósítását szolgáló, egymással összefüggő fejlesztések támogatásáról együttesen hozott döntés, amelyek megvalósítására fejlesztésenként köt támogatási szerződést a döntéshozó;

o) dologi kiadás: a vásárolt anyagok értéke és az igénybe vett (vásárolt) anyagjellegű szolgáltatások értéke.

24. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 31/1998. (II. 25.) Korm. rendelet hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben még előírásait kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 40/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez

Támogatható célok, támogatási formák és a nyújtható támogatás felső határa