A Debreceni Törvényszék P.21140/2011/54. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 117. §, 200. §, 237. §, 312. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §, 3. §, 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (Natura 2000) 8. §, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) 9. §]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

10.P.21.140/2011/54. szám

A ... Törvényszék a jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Nyéki Emese ügyvéd által képviselt I. r., a személyesen eljáró II. r., a III. r., IV. r., az V. r., alperesek és a dr. Kiss Miklós ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó ellen hibás teljesítés iránt indított perében - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. r. alperesnek 3.000.000.- (Hárommillió) forint, az alperesi beavatkozónak 1.000.000.- (Egymillió) forint perköltséget.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy térítsen meg az államnak - az állami adóhatóság által meghatározottak szerint - 900.000.- (Kilencszázezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéknél írásban, 10 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Bármely fél kérelmére azonban tárgyalást tart, melyet a fellebbező fél a fellebbezésében kérhet.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csak az ítélet indokolása irányul.

Az ítélettel szemben fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Amennyiben a fellebbezést előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, a fellebbezést a bíróság hivatalból elutasítja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy jogi képviseletet ellátó pártfogó ügyvéd kirendelését a ... Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Jogi Segítségnyújtó Szolgálatától kérhetik.

A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

A törvényszék a tényállást a felek szóbeli nyilatkozatai, a csatolt iratok alapján állapította meg.

A felperes mint vevő és az I. r. alperes mint eladó között 2004. december 28. napján adásvétellel vegyes vállalkozási szerződés jött létre (...), melynek értelmében az I. r. alperes 139.428.000.-Ft + 25 % áfa vételár ellenében átruházza a felperesre a D. település .... hrsz.-ú ingatlanból kialakítandó 35 db építési telek tulajdonjogát.

A szerződés megkötésekor jogerős telekalakítási engedély még nem került kibocsátásra, tehát az átruházni kívánt ingatlanok ekkor még nem kerültek kialakításra. A szerződés 1. pontja szerint a felperes vállalta, hogy mind a megvásárolt 35 db építési telek, mind a .... hrsz. alatti ingatlanból kialakított 5 db ún. intézményi terület közművesítését ellátja a telekalakítási engedély jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap alatt, közmű beállások kiépítésével, valamint vállalta a közművek nyomvonalán a szilárd burkolatú út megépítését a ... sz. főútra történő csatlakozással. Vállalta továbbá a felperes, hogy az építési telkeket 3 éven belül beépítik. A felperes ingatlanforgalmazással forgalmazással foglalkozik, így az építési telkek értékesítése esetén a későbbi vevőket terhelte volna ez a kötelezettség.

A telekalakítási engedély 2006. március 28. napján emelkedett jogerőre (... Jegyzője Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály ... sz. határozat).

A felperes és az I. r. alperes 2006. november 2. napján az adásvétellel vegyes vállalkozási szerződést módosították. A telekalakítási engedély birtokában rögzítésre került, hogy a .... hrsz.-ú ingatlanból kialakításra és a felperes tulajdonába kerül a .... -...., a ... - ..., a ... - ..., a ... - ..., a ... - ... hrsz.-ú ingatlanok. Rögzíti a szerződés 1. pontja, hogy a vételár teljes körűen megfizetésre került.

A felperes a fenti 35 db építési telekként kialakított ingatlan tulajdonjogát átruházta a II., III. és IV. alperesekre. Jelenleg a II. r. alperes a tulajdonosa a ...-... hrsz.-ú, a III. r. alperes a ...-.., ...-...., valamint a ...-... hrsz.-ú, a IV. r. alperes pedig a ...-..., ...-... hrsz.-ú ingatlanoknak. Ezen ingatlanokból a ..., ..., .., .., és a ... hrsz.-ú ingatlanokat terheli az V. r. alperes javára bejegyzett bányaszolgalmi jog.

A felperes 2009. március 30. napján kelt levelével az adásvételi szerződéstől elállt.

Álláspontja szerint az adásvételi szerződéstől elállhat az alábbi okok miatt:

1./ mivel az I. r. alperes - mint hatóság - nem biztosította a közületi közművesítés és beépítési kötelezettségét a felperes nem tudta teljesíteni, mivel az I. r. alperes nem biztosította a gázközmű engedélyezéshez szükséges nyilatkozatokat és hozzájárulásokat;

2./ az I. r. alperes a szabályozási tervet megváltoztatta a perbeli ingatlant érintő kerületre vonatkozóan és 30 %-os közösségi célú beépítés helyett 80 %-os beépítéssel elsősorban kereskedelmi intézmény megépítését tette lehetővé, amely a környezetet súlyosan károsító és súlyosan károsító és folyamatosan terheli kereskedelmi nagyüzem építését és működését biztosította,

3./ az alperesi beavatkozó 2006. április 26-án megkapta a jogerős építési engedélyét, erről az I. r. alperes nem tájékoztatta a felperest, így a felperes az intézményi célú ingatlanok közművesítését nem tudta elvégezni. Az alperesi beavatkozó terepen végzett munkálatai sem tették lehetővé a felperesi közművesítés elvégzését,

4./ az adásvételi szerződésben szereplő ingatlanok - itt a felperes a kialakítandó ingatlanokra gondol - nem rendelkeztek pontos helyrajzi számmal, így az I. r. alperes az ingatlanügyi hatósághoz az adásvételi szerződést, annak megkötésétől számított 1,5 évig nem is nyújtotta be;

5./ az alperes a telekalakítási engedélyt addig húzta, amíg az alperesi beavatkozó építési engedélyt kapott, így a beavatkozó építési szándékairól, illetve a kiadott engedély tartalmáról a felperes nem szerezhetett tudomást.

6./ az adásvételi szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki dokumentációkat az I. r. alperes a felperesnek nem adta át;

7./ a megépített T. áruház, illetőleg benzinkút súlyosan sérti a környezetvédelmi szabályokat, mivel az áruház közvetlenül szomszédos a ... Nemzeti Parkkal;

8./ az adásvételi szerződés időpontjában bányaszolgalmi jog kikötésre nem került, ugyanakkor az adásvételi szerződés kiegészítésében már szerepel a ...., ..., ..., ... és ... hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában;

9./ az I. r. alperes elég rosszul alakította ki az adásvétel tárgyát képező telkeket, illetőleg nem tájékoztatta a felperest arról, hogy a D. település - ... központi szennyvízcsatorna gerincvezeték a felperesi telkek alatt húzódik, amelyet végül a felperes a vevő saját költségén áthelyeztetett;