A magánnyugdíjról és intézményeiről szóló T/11079. számú törvényjavaslat indokolása

2009. évi ... törvény a magánnyugdíjról és intézményeiről

Az állam az Alkotmányban foglalt elvek szerint a kötelező társadalombiztosítási rendszer és az ehhez kapcsolódó magánnyugdíjrendszer útján gondoskodik az állampolgárok biztonságáról, időskor és megrokkanás esetén. A magánnyugdíjrendszer hatékony működése és a működés során felmerülő kockázatok megfelelő kezelése, továbbá az állampolgárok részére megfelelő biztonságot nyújtó szolgáltatási rendszer kialakítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A törvény célja

1. §

E törvény célja, hogy - a kötelező nyugdíjrendszer részét képező magánnyugdíjrendszerben - egységesen szabályozza az állampolgárok tagdíjfizetésen és egyéni számlán alapuló nyugdíjszolgáltatását és a magánnyugdíj intézményrendszerét.

A törvény hatálya

2. §

(1) E törvény hatálya alá tartoznak:

a) az e törvény szerinti magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságok (a továbbiakban: magánnyugdíj-biztosító);

a) a magánnyugdíj-biztosító által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - a 3. § 56. pontja szerinti szolgáltató - a magánnyugdíj-biztosító részére végzett tevékenysége tekintetében;

b) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények állami felügyeletét, valamint törvényességi felügyeletét ellátó szervek;

c) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján (a továbbiakban: Tbj.) pályakezdőnek minősülnek és e törvény alapján kötelezően a magánnyugdíj-biztosító tagjává váltak, illetőleg a magánnyugdíj-biztosítóba önkéntes döntés alapján beléptek;

d) a magánnyugdíj-biztosítót alapító személyek, illetve szervezetek;

e) a járadékszolgáltató intézmények.

(2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(3) A magánnyugdíj-biztosítók részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, valamint az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.), a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) foglaltakat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalmak

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. adatkezelés: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott tevékenység;

2. adatfeldolgozás: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott tevékenység;

3. aktuáriusi jelentés: a magánnyugdíj-biztosító tartalékainak értékelése, amelynek során megvizsgálják, hogy a tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a kötelezettségek teljesítéséhez;

4. azonosító adat: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

5. ÁÉKBV: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;

6. átváltási költség: a járadék megállapításakor az egyéni számlán felhalmozott megtakarítás terhére a járadékszolgáltató által érvényesített költség, amely a járadékszolgáltatás működtetésére, valamint a szolgáltatással kapcsolatos kockázatok fedezetére fordítódik;

7. bruttó befektetési hozam: egy járadéktermék matematikai tartalékán elért bruttó hozam;

8. egy életre szóló járadék: a járadékos részére megállapított azonnal induló, élete végéig, havonta előre folyósított járadéktípus;

9. egyéni járadékszámla: a matematikai tartalék egy járadékhoz kapcsolódó, az egyéni matematikai tartalékkal megegyező része;

10. differenciált halandósági táblarendszer: a prospektív módszerrel képzett matematikai tartalék kalkulációja során használt, nemek (férfiak, nők) és legmagasabb iskolai végzettség (alapfokú, középfokú, felsőfokú) szerinti csoportosításban elkészített, a KSH által kiadott projektált halandósági táblák összessége;

11. egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a magánnyugdíjrendszer tagjának követelése alapul, az egyéni számlára az e törvényben foglaltakon kívül más személy semmilyen jogcímen nem tarthat igényt, az nem zárolható és a végrehajtás alól mentes;

12. egyösszegű szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelyet a jogosult személynek egyszeri kifizetés formájában, az e törvényben meghatározott feltételek szerint nyújtanak;

13. együttes befektetési és halandósági eredmény: a járadékosoknak járó nettó befektetési többlethozam és a halandósági eredmény egy járadéktermék matematikai tartalékán elért összegének a matematikai tartalékhoz viszonyított értéke;

14. elszámolóegység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység;

15. fedezeti tartalék: a magánnyugdíj-szerződéssel rendelkező tagok egyéni számláinak fedezetéül szolgáló eszközök összessége;

16. foglalkoztató: a Tbj.-ben meghatározott fogalom;

17. felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől annak megszűnéséig terjedő időszak;

18. garantált-összegű járadék: olyan járadéktermék, amelynek szolgáltatásakor a járadékszolgáltató a járadék nominális összegének megőrzését garantálja; e szolgáltatás esetén az éves indexálást az együttes befektetési és halandósági eredmény határozza meg;

19. halandósági eredmény: a tárgyév során ellátásban részesült járadékos-állomány tárgyév január 1-jei (későbbi indulás esetén a magánnyugdíj-járadék induláskori) szükséges tartalékának a technikai kamatláb szerinti hozammal megnövelt és a kifizetett járadéktagokkal csökkentett összegének, valamint a következő év január 1-jén életben lévő járadékos-állománynak ezen időpontban számított szükséges tartalékának - a befektetési többlethozam figyelembevétele nélkül számított - különbsége egy járadéktermék vonatkozásában a járadékszolgáltató teljes járadékos-állományára, vagy annak egy pontosan meghatározott részére;

20. halandósági tábla: a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által kiadott, valamely populáció halálozási okból történő kiválási adatait tartalmazó táblázat;

21. haláleseti kedvezményezett: a magánnyugdíj-biztosító tagjának a járadék megállapítása előtti halála esetére a magánnyugdíj-biztosító tagja által, e törvényben meghatározottak szerint jelölt kedvezményezett természetes személy;

22. hozamgarantált tőke: a tag életjáradékra váltandó és/vagy egyösszegű szolgáltatás alapját képező egyéni számlaegyenlegének a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kiszámított legkisebb összege, melyet a Magánnyugdíj Garanciaalap a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint garantál;

23. hozamvisszatérítés mértéke: a járadékosnak járó nettó befektetési többlethozam és a nettó befektetési többlethozam aránya;

24. inflációindexált járadék: olyan járadéktermék, amelynek nyújtásakor a járadékszolgáltató garantálja, hogy a járadék összege évente legalább a fogyasztói árindex tárgyévet megelőző évi mértékének megfelelő ütemben emelkedik;

25. ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége;

26. ingatlankezelés: a magánnyugdíj-biztosítóval kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése;

27. ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása;

28. járadékos: az a személy, akinek részére az egyéni számlán felhalmozott tőke egészének, vagy egy részének e törvényben meghatározottak szerinti átváltása révén magánnyugdíj-járadék kerül megállapításra;

29. járadékosnak járó nettó befektetési többlethozam: a nettó befektetési többlethozamnak az a része, amelyet a járadékszolgáltatónak e törvényben meghatározottak szerint kötelezően a járadékos egyéni matematikai tartalékának növelésére, vagy az egyéni kiegyenlítési tartalék visszapótlására kell fordítania;

30. járadékszolgáltatási időszak: a magánnyugdíj-járadék megállapításától, azaz az egyéni számlán felhalmozott összeg magánnyugdíj-járadékra váltásától a magánnyugdíj-járadék megszűnéséig tartó időszak;

31. járadékszolgáltató: az a szolgáltató, amely az e törvényben meghatározottak szerint járadékszolgáltatást végez;

32. járadéktermék: az indexálási előírás szerint megkülönböztetett magánnyugdíj-járadék (garantált-összegű vagy inflációindexált járadék);

33. járadéktípus: a járadékos személyek száma szerint megkülönböztetett járadéktermék (egy életre szóló vagy két életre szóló járadék);

34. kártyaleosztás: olyan leosztási módszer, melynek során a sorba rendezett állomány egyesével kerül kiosztásra a sorba állított elemek között, annak figyelembevételével, hogy az elemek elfogyását követően a leosztás - ugyanazzal a módszerrel - újrakezdődik;

35. két életre szóló járadék: a járadékos, illetve a halálát követő időszakra az általa e törvényben foglaltak szerint megjelölt társjáradékos részére e törvény előírásai szerint járó járadéktípus, mely addig kerül folyósításra, amíg a járadékos és a társjáradékos közül legalább egyikük életben van;

36. kihelyezés: a magánnyugdíj-biztosító feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása;

37. kijelölt járadékszolgáltató: a külön jogszabályban meghatározott szerv által működtetett járadékszolgáltató, amely azon járadékosok részére is ellátja a járadékszolgáltatási tevékenységet, akik nem választottak járadékszolgáltatót;

38. kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul;

39. kötési és váltási rendszer: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban Felügyelet) által létrehozott rendszer, amely elektronikus úton teszi lehetővé - az e törvényben meghatározott feltételekkel - a járadékszolgáltatási szerződések megkötését és a járadékszolgáltató megváltoztatását;

40. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) megjelölt közeli hozzátartozó;

41. közvetett tulajdon: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

42. magánnyugdíj-járadék: olyan egy-, vagy két életre szóló, azonnal induló járadék, amelyet magánnyugdíj-járadékszolgáltató intézmény (továbbiakban: járadékszolgáltató) az e törvényben meghatározott feltételek mellett nyújt;

43. maradékjog: a Bit.-ben meghatározott visszavásárlás vagy díjmentes leszállítás;

44. megállapítási állomány halandósági táblája: a KSH által évente elkészített és közzétett, kizárólag életkor szerinti differenciálást tartalmazó, a tárgyévben induló járadékok teljes járadékos-állományára, valamint a tárgyévben induló két életre szóló járadékok vonatkozásában a társjáradékosokra kiszámított projektált halandósági tábla;

45. minősített befolyás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;

46. műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom;

47. nettó befektetési többlethozam: a bruttó hozam vagyonkezelési és adminisztrációs díjjal, valamint a technikai kamatláb mértéke szerinti hozammal csökkentett összege;

48. nyugdíj-biztosítási jogviszony: a Tbj. 5. §-ában és 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, nyugdíjjárulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony, valamint a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti, nyugdíj-biztosítási jogosultság érdekében megkötött megállapodással létrejött jogviszony;

49. nyugdíjbiztosítási szabályzat: a magánnyugdíj-biztosítónak azon szabályzata, amely tartalmazza a magánnyugdíj-szerződés létrejöttének szabályait, a választható portfóliós rendszer sajátosságait, valamint az egyéni számlán felhalmozott tőke kezelésével és befektetésével kapcsolatos rendelkezéseket;

50. nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott, a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár;

51. nyugdíjkorhatár alatti ellátás: a nyugdíjkorhatárt megelőzően megállapított nyugellátás, ideértve a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat, a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat, a szolgálati nyugdíjat, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), a korkedvezményes nyugdíjat, továbbá a növelt összegű munkaképtelenségi járadékot;

52. nyugdíjszolgáltatás: a kötelező nyugdíjrendszer keretében az e törvényben meghatározott feltételek szerint nyújtott, a társadalombiztosítási nyugellátást kiegészítő ellátás;

53. nyugdíjszolgáltatási szabályzat: a járadékszolgáltatónak azon szabályzata, amely tartalmazza a járadékszolgáltatási szerződés létrejöttének szabályait, valamint az intézmény által nyújtott magánnyugdíj-járadékok megállapításának és folyósításának szabályait, az erre vonatkozó számításokat, továbbá a járadékszolgáltatással összefüggő tartalékképzési szabályokat;

54. projektált halandósági tábla: valamely populáció azonos évben született személyeinek halálozási okból történő, az elkövetkező időszakra előrejelzett kiválási adatait tartalmazó táblázatok;

55. prospektív módszerrel képzett matematikai tartalék: a járadékos által aktuálisan kapott szolgáltatás várható jelenértékével egyenlő matematikai tartalék;

56. szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a magánnyugdíj-biztosítóval kötött szerződés alapján a magánnyugdíj-biztosító részére annak működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő tevékenységet végez. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a magánnyugdíj-biztosító részére letétkezelői, vagyonkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a magánnyugdíj-biztosító tevékenysége egy részét kiszervezte, a magánnyugdíj-biztosító részére tagszervezést végez. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, magánnyugdíj-biztosítóval kapcsolatos tevékenységet végez;

57. tag: az a természetes személy, aki pályakezdőként, vagy önkéntes döntés alapján a magánnyugdíjrendszer tagjává vált, és magánnyugdíj-szerződéssel rendelkezik;

58. tagdíj: az az összeg, amelyet a magánnyugdíjrendszer tagja a magánnyugdíj-biztosító számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a tag, vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti;

59. a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben az e törvényben meghatározottak szerint - ideértve a magánnyugdíj-járadék összegének emelését is - megillető szolgáltatás értéke;

60. tárgyévben induló járadék: az a magánnyugdíj-járadék, melynek folyósítása a megállapítást követően a tárgyévben kezdődött meg;

61. társadalombiztosítási jogszabályok: a Tbj., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint a Tbj. 13. §-ában hivatkozott külön jogszabály és nemzetközi egyezmény;

62. társadalombiztosítási nyugdíj: az az ellátás, amelyet a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl;

63. társjáradékos: az a személy, aki a két életre szóló járadékban a járadékos mellett a járadék másik kedvezményezettje;

64. technikai kamatláb: az a kamatláb, amelyet az aktuárius a szolgáltatás nagyságának vagy a szolgáltatás jelenértékének meghatározása során alkalmaz;

65. ügyfél: az a természetes személy, aki tagként, járadékosként, haláleseti kedvezményezettként, társjáradékosként, vagy az e törvényben meghatározott más jogviszony keretében a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménnyel kapcsolatba kerül;

66. vagyonkezelés: a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény fedezeti tartalékához és járadékszolgáltatási tartalékaihoz tartozó eszközökkel kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése a Bszt. 4. § (2) bekezdésének 53. pontjában meghatározott portfóliókezelés szabályai szerint;

67. versenyszolgáltató: a magánnyugdíj-biztosító és az e törvényben meghatározott biztosító által működtetett járadékszolgáltató, mely a járadékosok választása alapján nyújt magánnyugdíj-járadékot.

Magánnyugdíj-biztosítási tevékenység

4. §

(1) E törvény alkalmazásában magánnyugdíj-biztosítási tevékenységnek minősül:

a) a felhalmozási tevékenység; és

b) a járadékszolgáltatási tevékenység.

(2) Felhalmozási tevékenységnek minősül

a) az egyéni számlavezetési, nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok (a továbbiakban: nyilvántartás);

b) az adóhatóság által továbbított tagdíjak, tagdíj-kiegészítések, egyéb bevételek, valamint az ezekhez kapcsolódó bevallási adatok jóváírásával, beszedésével, valamint feldolgozásával kapcsolatos feladatok;

c) a magánnyugdíj-biztosító működési feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenység;

d) az egyéni számlákhoz kapcsolódó fedezeti tartalékok képzésével összefüggő feladatok;

e) a vagyon befektetésével és kezelésével kapcsolatos feladatok; valamint

f) az egyösszegű szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos feladatok felhalmozási időszakban történő elvégzése.

(3) Járadékszolgáltatási tevékenységnek minősül

a) a magánnyugdíj-járadék megállapításához, szolgáltatásához és teljesítéséhez kapcsolódó feladatok;

b) a magánnyugdíj-járadék szolgáltatásához kapcsolódó tartalékok e törvényben foglaltak szerinti képzésével összefüggő feladatok; valamint

c) a magánnyugdíj-járadék szolgáltatásához kapcsolódó egyes tartalékokhoz tartozó vagyon e törvényben foglaltak szerinti befektetésével és kezelésével összefüggő feladatok járadékszolgáltatási időszakban történő elvégzése.

(4) A magánnyugdíj-biztosító a (2) bekezdés a)-d), valamint f) pontjában meghatározott tevékenységeket nem szervezheti ki.

A magánnyugdíjrendszer tagjai

5. §

(1) A magánnyugdíjrendszer tagja az a természetes személy, aki az e törvényben foglaltak szerint pályakezdőként, vagy önkéntes döntése alapján magánnyugdíj-biztosítónál tagsági jogviszonyt létesített.

(2) Az a személy, aki 2012. december 31-én magánnyugdíjpénztár tagja, e törvény erejénél fogva a magánnyugdíjrendszer tagjává válik, kivéve, ha a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonya ezen a napon megszűnik. Ez utóbbi rendelkezés alkalmazása során a tagsági jogviszonynak a 209. §-ban és a 210. §-ban meghatározott beolvadás, végelszámolás, illetve felszámolás miatt történő megszűnését nem kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy magánnyugdíjrendszerbeli tagsága 2013. január 1-jével jön létre.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek magánnyugdíjrendszerbeli tagsága addig áll fenn, ameddig valamelyik magánnyugdíj-biztosítónál tagsági jogviszonnyal rendelkeznek.

A magánnyugdíjrendszer szolgáltatásai

6. §

Nyugdíjszolgáltatásként az e törvényben meghatározott feltételekkel egyösszegű szolgáltatás, illetve magánnyugdíj-járadék nyújtható.

Magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények

7. §

(1) Magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet az e törvényben meghatározott feltételekkel kizárólag magánnyugdíj-biztosító és az e törvényben meghatározott járadékszolgáltató végezhet.

(2) A magánnyugdíj-biztosító felhalmozási és járadékszolgáltatási tevékenységet is végezhet. A magánnyugdíj-biztosító járadékszolgáltatási tevékenységet csak abban az esetben láthat el, ha egyidejűleg felhalmozási tevékenységet is végez.

(3) A magánnyugdíj-biztosító kizárólag a 4. §-ban meghatározott felhalmozási és járadékszolgáltatási tevékenységet végezheti. Ez a rendelkezés nem zárja ki az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére végzett egyéni számlavezetési, nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok ellátását.

(4) Felhalmozási tevékenység végzésére kizárólag a magánnyugdíj-biztosító jogosult, amennyiben valószínűsíti, hogy az alapítandó intézmény taglétszáma eléri az ezer főt.

(5) Járadékszolgáltatási tevékenység e törvényben foglaltak szerinti végzésére a járadékszolgáltató intézmények jogosultak.

(6) A 104. § b) pontjában meghatározott versenyszolgáltató az e törvény szerinti tevékenységét köteles az egyéb tevékenységeitől elkülönítetten végezni.

Az elnevezés védelme

8. §

(1) A "magánnyugdíj-biztosító részvénytársaság" elnevezést vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezet, továbbá a magánnyugdíj-biztosító érdek-képviseleti szerve és az általa alapított szervezet használhatja a nevében.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Bit. 4. §-ának rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

II. RÉSZ

A MAGÁNNYUGDÍJRENDSZER TAGJAIVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

II. Fejezet

A magánnyugdíjrendszerbeli tagság keletkezése

9. §

(1) E törvény alapján az a természetes személy válik a magánnyugdíjrendszer tagjává, aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét (a továbbiakban: pályakezdő).

(2) Önkéntes döntése alapján válhat a magánnyugdíjrendszer tagjává az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki

a) Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét; vagy

b) első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt; vagy

c) a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon áll nyugdíj-biztosítási jogviszonyban.

(3) Nyugdíj-biztosítási jogviszony létesítése esetén a 35. életévét be nem töltött személy a jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül nyilatkozik foglalkoztatójának - a társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek - arról, hogy a kötelező tagság létesítésének feltételei fennállnak-e. Ennek során - ilyen tartalmú nyilatkozat esetén - a korábban fennálló biztosítási jogviszonyt igazolni kell.

(4) Az önkéntes döntéssel a magánnyugdíjrendszerbe belépni kívánó személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a belépés feltételei fennállnak.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott életkori feltételnek a tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontjában kell fennállnia. A tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontja a teljeskörűen kitöltött belépési nyilatkozat postára adásának, személyes benyújtás esetében pedig a magánnyugdíj-biztosító általi átvételének a napja.

(6) A tagsági jogviszony a magánnyugdíj-szerződés megkötésével, az abban meghatározott időpontban jön létre.

10. §

A magánnyugdíjrendszer tagja egyidejűleg csak egyetlen magánnyugdíj-biztosítóval állhat tagsági jogviszonyban.

11. §

A magánnyugdíjrendszer tagja köteles

a) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni;

b) tagdíjat fizetni;

c) foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül bejelenteni a magánnyugdíjrendszerbeli tagság fennállásának tényét, annak a magánnyugdíj-biztosítónak a megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát, amellyel a bejelentésekor szerződésben áll. A magánnyugdíjrendszerbeli tagság tényét a szerződés bemutatásával kell igazolni.

d) a magánnyugdíj-szerződést e jogszabályban foglaltak szerint valamely általa választott vagy a 19. §-ban foglaltak szerint meghatározott magánnyugdíj-biztosítónál megkötni, valamint ezt a jogviszonyt folyamatosan fenntartani;

12. §

(1) A tagdíjfizetésre kötelezettek körét, a tagdíj alapjául szolgáló jövedelmek meghatározását és a tagdíj fizetésére irányadó szabályokat a Tbj. tartalmazza.

(2) Megállapodást köthet a magánnyugdíj-biztosítóval tagdíjfizetésre az a tag, aki

a) időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel, vagy

b) aki a Tbj. 34. § (1) és (5) bekezdése szerint megállapodást köthet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra. Ez esetben a tag a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodást köteles a magánnyugdíj-biztosítónak bemutatni, illetőleg annak megszűnéséről a magánnyugdíj-biztosítót haladéktalanul értesíteni. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnésével a tagdíjfizetésre kötött megállapodás is megszűnik. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnéséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Felügyeletet a Tbj. 41. § (5) bekezdése alapján értesíti.

(3) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető, kivéve, ha a tag a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodását a magánnyugdíj-biztosítónak késedelmesen mutatja be. Ebben az esetben a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodás napjával lehetőség van tagdíjfizetésre is a megállapodást megkötni. A megállapodásban rendelkezni kell a tagdíj alapjáról és összegéről, és az esetleges tagdíj-kiegészítés vállalásáról is. A megállapodás megkötését követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az érintett magánnyugdíj-biztosítóhoz megfizetni. A befizetés teljes, vagy részleges elmulasztása - a Tbj. 34. § (4) bekezdésében foglalt szünetelést kivéve - a megállapodás megszűnését vonja maga után. A tag a megállapodás szünetelésének kezdetét és megszűnését a magánnyugdíj-biztosító részére írásban köteles bejelenteni. A tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnéséről a magánnyugdíj-biztosító az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet értesíti. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a tag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

13. §

(1) A társadalombiztosítási jogszabályokat kell alkalmazni - e törvényben foglalt eltérésekkel - a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggő végrehajtási eljárásra, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztása vagy nem szabályszerű teljesítése esetén, továbbá a jogalap nélkül felvett magánnyugdíj-járadék visszafizetésére, az ezzel összefüggő felelősségi szabályokra, a késedelmi pótlékra, a mulasztási bírságra, az eljárási költségek megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a mérséklésre és elengedésre, a jogorvoslati lehetőségekre.

(2) A végrehajtási eljárás során a tagdíjkövetelés egy tekintet alá esik a társadalombiztosítási járulék-tartozással.

III. Fejezet

A MAGÁNNYUGDÍJ-SZERZŐDÉS

14. §

(1) A magánnyugdíj-szerződésre vonatkozó, e törvényben, illetve felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A magánnyugdíj-szerződésre az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Ptk. fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

15. §

A magánnyugdíj-szerződés és e jogviszonyban megtett valamennyi nyilatkozat kizárólag írásban érvényes.

16. §

(1) A magánnyugdíj-szerződés esetében nem alkalmazhatók

a) az előszerződésre;

b) a feltételre és időhatározásra;

c) a vagylagos szolgáltatásra;

d) a szerződés módosítására, a tartozáselismerésre

vonatkozó szabályok.

(2) Magánnyugdíj-szerződés esetén szerződést biztosító mellékkötelezettség kikötésének nincs helye.

(3) A magánnyugdíj-szerződésből eredő kötelezettségek esetében beszámításnak semmilyen jogcímen nincs helye.

(4) A magánnyugdíj-szerződés részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A magánnyugdíj-szerződés létrejötte

17. §

(1) Magánnyugdíj-szerződést csak a magánnyugdíjrendszer tagja köthet.

(2) A tagokat - e törvényben foglalt kivételekkel - azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik.

(3) A magánnyugdíj-szerződés megkötését a tag - a 18. § (7)-(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - írásban tett ajánlattal (a továbbiakban belépési nyilatkozat) kezdeményezi. A szerződés az ajánlat magánnyugdíj-biztosító általi elfogadásával (a továbbiakban: záradékolás) jön létre.

(4) A belépési nyilatkozat a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tag

aa) természetes személyazonosító adatait;

ab) társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, külföldi állampolgár tag útlevélszámát, tartózkodási jogát igazoló okmányának számát;

ac) állampolgárságát (magyar, külföldi, hontalan);

ad) lakóhelyét (irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszám);

ae) aláírását;

af) a magánnyugdíj-biztosítóba jelentkezés jogcímét;

eg) a tagsági jogviszony kezdetét;

b) a foglalkoztató/egyéni vállalkozó

ba) megnevezését, címét (irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszám);

bb) adószámát;

bc) cégszerű aláírását;

c) a magánnyugdíj-biztosító

ca) nevét;

cb) azonosítóját;

cc) pénzforgalmi jelzőszámát;

cd) számlavezető bankjának megnevezését;

ce) záradékolását, aláírását.

(5) A magánnyugdíj-biztosító 26. §-ban meghatározott nyugdíjbiztosítási szabályzata minden esetben a szerződés részévé válik.

18. §

(1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja

a) kötelező belépés esetén a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja;

b) önkéntes belépéssel keletkező magánnyugdíj-biztosítói tagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat magánnyugdíj-biztosító általi záradékolásának napját követő hónap első napja.

(2) Ha a magánnyugdíjrendszerbeli tagság kötelező, akkor a tagsági jogviszony a tag által választott magánnyugdíj-biztosítóval a belépési nyilatkozat magánnyugdíj-biztosító általi záradékolásával, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszaható hatállyal jön létre.

(3) A magánnyugdíj-biztosító a belépési nyilatkozat záradékolását nem tagadhatja meg, ha az megfelel a törvény által meghatározott formai követelményeknek, valamint a tag megfelel a tagsági jogviszony létesítésére vonatkozó, a 9. §-ban meghatározott követelményeknek. Ezt meghaladóan a magánnyugdíj-biztosító a belépési nyilatkozat záradékolását semmilyen más indok alapján nem utasíthatja el. Ha a belépési nyilatkozat záradékolását annak kézhezvételét követő 15 napon belül a magánnyugdíj-biztosító nem utasítja el, azt záradékoltnak kell tekinteni. A magánnyugdíj-biztosító az általa aláírt szerződés egy példányának - az aláírást követő 8 napon belül történő - megküldésével értesíti a tagot és a foglalkoztatót a tagsági jogviszony létrejöttéről.

(4) A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjrendszerhez önkéntes döntéssel csatlakozó személy a szerződéskötést követő 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíj-biztosító megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát.

(5) Ha a magánnyugdíj-biztosító a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a foglalkoztatónak, a biztosítottnak és a központi nyilvántartásnak. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén a pályakezdő és a Felügyelet által a 19. §-ban foglaltak szerint meghatározott magánnyugdíj-biztosító között e törvény erejénél fogva az első biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdődő hatállyal tagsági jogviszony jön létre.

(6) Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül nem választ magánnyugdíj-biztosítót, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, akkor közötte és a 19. §-ban foglaltak szerint meghatározott magánnyugdíj-biztosító között az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal e törvény erejénél fogva tagsági jogviszony jön létre.

(7) A 19. §-ban foglaltak szerint meghatározott magánnyugdíj-biztosító a tagsági jogviszony fennállásáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az általa aláírt szerződés egy példányának egyidejű megküldésével értesíti a tagot és a foglalkoztatót a tagsági jogviszony létrejöttéről.

(8) A foglalkoztató

a) az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés kézhezvételét követő, vagy

b) ha az irányított pályakezdő a (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ott meghatározott határidő leteltét követő 15 napon belül - külön jogszabályban meghatározott módon - közli a Felügyelettel a biztosított személyes adatait.

A magánnyugdíj-biztosító meghatározása a Felügyelet által

19. §

A Felügyelet a tárgynegyedév első napján tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíj-biztosítókat alfabetikus sorrendbe állítja, és részükre a 18. § (5)-(6) bekezdésében, a 98. § (5) bekezdésében, a 209. § (18) bekezdésében, valamint a 210. § (4) bekezdésében meghatározott, vezetéknév szerint alfabetikus sorrendbe állított személyek adatait a kártyaleosztás szabályai szerinti egymás utániságban küldi meg a magánnyugdíj-szerződés létrehozása érdekében.

A magánnyugdíj-szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek

20. §

(1) A magánnyugdíj-szerződés alapján a tag jogosult

a) e törvény rendelkezései szerint az egyéni számláján lévő követelésre;

b) a befektetési tevékenység révén elért eredmény arányos részére;

c) a követelésről, a befektetési tevékenység eredményéről, a tagdíjbevallásokról és a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítéséről való tájékoztatásra.

(2) A magánnyugdíj-szerződés alapján a tag köteles

a) tagdíjat fizetni;

b) adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni;

c) foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül bejelenteni a tagság tényét, annak a magánnyugdíj-biztosítónak a megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát, amellyel szerződése a bejelentése napján fennáll;

d) betartani a nyugdíjbiztosítási szabályzat és a magánnyugdíj-szerződés előírásait.

21. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító jogosult a tag részére teljesített befizetések nyugdíjbiztosítási szabályzatában meghatározott hányadára (működési díj), valamint egyes ügyletekhez kapcsolódó, e törvényben rögzített költségek érvényesítésére. A magánnyugdíj-biztosító a tag javára teljesített befizetésekből, valamint az egyéni számlája terhére kizárólag e törvényben meghatározott jogcímeken és mértékben érvényesíthet díjat vagy költséget.

(2) A magánnyugdíj-szerződés alapján a magánnyugdíj-biztosító a tag számára egyéni számlát vezet, azon a befizetéseket nyilvántartja, a nyilvántartott vagyont e jogszabályban előírtaknak megfelelően, a tag lehető legmagasabb nyugdíjszolgáltatásának elérése érdekében folyamatosan befekteti és azt az e törvényben foglaltak szerint a tag, a haláleseti kedvezményezett, vagy a társjáradékos részére rendelkezésre bocsátja.

A magánnyugdíj-szerződés megszűnése

22. §

(1) A magánnyugdíj-szerződés megszűnik

a) más magánnyugdíj-biztosítóhoz való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal;

b) elhalálozással, az elhalálozás napjával;

c) - a tag döntése szerint - a Tny. szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válásával, a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal;

d) a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősülő, a magánnyugdíjrendszerhez önkéntes döntése alapján csatlakozott személy döntése esetén, a nyugdíj-biztosítási jogviszonya megszűnésének napjával; illetőleg

d) a 30. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével a nyugdíjszolgáltatás megállapításával.

(2) A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a jogviszonyt.

(3) A magánnyugdíj-biztosító a jogviszony megszűnéséről és módjáról értesíti a Felügyeletet.

23. §

Amennyiben

a) a tag a 22. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti választási lehetőségével élve magánnyugdíj-biztosítói tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni;

b) a haláleseti kedvezményezett(ek) a 42. § (12) bekezdésének b) pontja szerinti választási lehetőséggel az egyéni számlán felhalmozott összeg Nyugdíjbiztosítási Alapba történő átutalásáról rendelkezik (rendelkeznek); a magánnyugdíj-biztosítónak a tag egyéni számláján felhalmozott összeget a Tbj. 45. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalni.

24. §

(1) Amennyiben a tag a 22. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti választási lehetőségével élve magánnyugdíj-biztosítói tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni, és az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a magánnyugdíj-biztosító részére a nyugdíjbiztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a tag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és pénzforgalmi számlájának számát.

(2) A magánnyugdíj-biztosító a tag egyéni számláján nyilvántartott, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat magánnyugdíj-biztosítóhoz történő megérkezésének napját magában foglaló hónap utolsó napján fennálló követelésének összegét - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az átlépésre irányadó határidőkre tekintettel köteles átutalni a tag nyilatkozatában megjelölt intézmény részére. Az átutalt összeg más jogszabályok alkalmazásában a magánnyugdíj-biztosító által nyújtott nyugdíjszolgáltatással esik egy tekintet alá.

(3) A (2) bekezdés szerinti követelés összegét a magánnyugdíj-biztosító a tagsági jogviszony megszüntetésének tényleges költségeivel csökkentheti.

25. §

A tag egyéni számláján nyilvántartott összegre sem a tag, sem a magánnyugdíj-biztosító hitelezői nem tarthatnak igényt.

Nyugdíjbiztosítási szabályzat

26. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító köteles nyugdíjbiztosítási szabályzatot készíteni.

(2) A nyugdíjbiztosítási szabályzatra az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályok az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók.

(3) A szabályzat tartalmának kialakításakor a másik fél szerződési feltételek meghatározásában való közreműködésével kapcsolatos előírások nem alkalmazhatók.

(4) A magánnyugdíj-biztosító nyugdíjbiztosítási szabályzatának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a magánnyugdíj-szerződés megkötésének feltételeit;

b) a magánnyugdíj-szerződés megkötésére vonatkozó eljárási szabályokat;

c) a magánnyugdíj-biztosítók közötti átlépésre vonatkozó eljárási és elszámolási szabályokat;

d) a választható portfóliós rendszerre vonatkozó szabályokat, a portfólióváltás eljárás rendjét;

e) a befektetési politikának, a befektetési teljesítményre vonatkozó adatoknak, valamint az elszámoló egységek árfolyamának elérhetőségére vonatkozó információkat;

f) a magánnyugdíj-biztosító és a tag jogait és kötelezettségeit;

g) a tagdíjból működési célra levont hányadot, illetve egyéb jogcímen érvényesített költségeket;

h) a tag rokkanttá válása esetén fennálló lehetőségeket és eljárásrendet.

(5) A magánnyugdíj-biztosítónak el kell készítenie a nyugdíjbiztosítási szabályzat rövid tartalmi kivonatát, amely közérthetően és áttekinthetően tartalmazza az (4) bekezdésben meghatározottakat.

(6) A nyugdíjbiztosítási szabályzatot és annak tartalmi kivonatát a a magánnyugdíjszerződés megkötésekor a tag részére át kell adni, illetve a magánnyugdíj-biztosító honlapján folyamatosan elérhetővé kell tenni. A nyugdíjbiztosítási szabályzatnak és tartalmi kivonatának átvételét a tagnak aláírásával igazolnia kell.

IV. Fejezet

MAGÁNNYUGDÍJ-BIZTOSÍTÓK KÖZÖTTI ÁTLÉPÉS

27. §

(1) Az egyik magánnyugdíj-biztosítóból a másik magánnyugdíj-biztosítóba átlépni szándékozó tagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett magánnyugdíj-biztosítókhoz (a továbbiakban: átadó, illetve átvevő magánnyugdíj-biztosító). Az átlépés során a tag az általa tett átlépési nyilatkozattal az átvevő magánnyugdíj-biztosítónál szerződést köt, ami egyidejűleg megszünteti az átadó magánnyugdíj-biztosítónál fennálló magánnyugdíj-szerződést.

(2) Átlépésre legkorábban az átadó magánnyugdíj-biztosítóval fennálló magánnyugdíj-szerződés megkötésétől számított 6 hónap eltelte után kerülhet sor.

(3) Az átlépésre a tag átlépési nyilatkozata alapján, a (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása, valamint a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel kapcsolatos ismereteket tartalmazó módszertani útmutató átvételének aláírással történő igazolása esetén kerül sor. Az átlépési nyilatkozatában a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a nyilatkozat az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a magánnyugdíj-biztosítóhoz. Amennyiben a nyilatkozat az átlépés hónapját nem határozza meg és a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a magánnyugdíj-biztosítóhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett nyilatkozat alapján - annak tartalmától függetlenül - a magánnyugdíj-biztosító a tag tagsági jogviszonyát a magánnyugdíj-biztosító nyugdíjbiztosítási szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával, vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg.

(4) A (2) bekezdés szabályait nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a magánnyugdíj-biztosítók egyesülésével, szétválásával vagy a magánnyugdíj-biztosító megszűnésével összefüggésben kerül sor.

(5) Az átlépéskor az átadó magánnyugdíj-biztosító a tag követelésének megfelelő összeget az átvevő magánnyugdíj-biztosító részére e magánnyugdíj-biztosító felszólítása alapján, legkésőbb a tagsági jogviszony átadó magánnyugdíj-biztosítóban történt megszűnésének hónapját követő 8 munkanapon belül utalja át. Az átadó magánnyugdíj-biztosító a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le. Amennyiben

a) az átlépés költségei meghaladják a tag követelésének egy ezrelékét, és

b) a tag az átadó magánnyugdíj-biztosítóba történt belépést követő 2 éven belül lép át másik magánnyugdíj-biztosítóba, az átadó magánnyugdíj-biztosító az átlépés tényleges költségeinek fedezetére a tag követelésének egy ezreléket meghaladó részét, de legfeljebb tízezer forintot átlépési díjként érvényesít. Az átlépési díj nem engedhető el, a tag számára a befogadó magánnyugdíj-biztosító által nem téríthető meg, a tagot illető tagdíjbefizetésből vagy a tag egyéni számlájának egyenlegéből nem vonható le.

III. RÉSZ

A NYUGDÍJSZOLGÁLTATÁS

V. Fejezet

A NYUGDÍJSZOLGÁLTATÁS SZABÁLYAI

28. §

(1) Magánnyugdíj-járadékként az e törvényben foglalt feltételekkel nyújtható járadéktermékek

a) a garantált-összegű járadék; valamint

b) az inflációindexált járadék.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott járadéktermékek típusai

a) az egy életre szóló járadék; valamint

b) a két életre szóló járadék.

Nyugdíjszolgáltatásra jogosultság

29. §

Nyugdíjszolgáltatásra szerez jogosultságot

a) a tag

aa) a nyugdíjkorhatár elérésekor;

ab) nyugellátás nyugdíjkorhatárt megelőzően történő megállapításakor;

ac) amennyiben munkaképesség-csökkenése - a Tny. 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye szerint - eléri a rokkantsági nyugellátás megállapításához szükséges mértéket vagy egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható;

c) a társjáradékos a járadékos rendelkezése alapján a 28. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott két életre szóló járadék megállapítása esetén a járadékos halálát követően.

Egyösszegű szolgáltatásra jogosultság

30. §

(1) Egyösszegű szolgáltatásban az a tag részesülhet, akinek az egyéni számlán felhalmozott követelése alapján megállapítható egy életre szóló járadék mértéke - a kijelölt járadékszolgáltató által a tárgyévet megelőző évben alkalmazott járadéktényező figyelembevételével - nem éri el az öregségi nyugdíj tárgyév január 1-jén érvényes legkisebb összegének 5 százalékát. Ebben az esetben az egyösszegű szolgáltatást közvetlenül a tag egyéni számlájáról kell teljesíteni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott személy kéri, részére éves gyakoriságú magánnyugdíj-járadékot kell megállapítani.

(3) A járadékos az egyéni számlaegyenlegének azon részét, amely nem használható fel a 35. §-ban meghatározott mértékű magánnyugdíj-járadék megszerzéséhez, az egyéni számláján felhalmozott megtakarítás magánnyugdíj-járadékra átváltásával egyidőben, egyösszegű szolgáltatásként veszi fel. A számlaegyenleg ezen része magánnyugdíj-járadékra nem váltható át.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyösszegű szolgáltatás igénybevételekor a tagsági jogviszony nem szűnik meg, ha a tag ennek időpontjában még nem részesül társadalombiztosítási nyugellátásban. Ebben az esetben az egyösszegű szolgáltatás igénybevételét követően befizetett tagdíjat - jogszabályban meghatározott költségek levonását követően - a tag egyéni számláján kell jóváírni.

A magánnyugdíj-járadék kiválasztása

31. §

(1) A tag az egyéni számláján felhalmozott megtakarításának terhére kizárólag egy járadékszolgáltató szolgáltatását veheti igénybe. A tag a 28. § (1) bekezdésében meghatározott egyik járadéktermék 28. § (2) bekezdésében meghatározott egyik típusát választhatja ki.

(2) Semmis az a szerződéses kikötés, amely az (1) bekezdésben meghatározottakkal ellentétes helyzetet eredményez.

(3) A járadékszolgáltató nem utasíthatja el a tag jogszabályi feltételeknek megfelelő magánnyugdíj-járadékra vonatkozó igényét.

32. §

(1) Amennyiben a tag nem él a 31. § (1) bekezdésben meghatározott választási lehetőségével vagy a választása nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, a magánnyugdíj-járadékot a kijelölt járadékszolgáltató nyújtja. Ebben az esetben a tag a kijelölt járadékszolgáltató által nyújtott, inflációindexált járadéktermék egyik típusát választhatja ki.

(2) A két életre szóló járadékot úgy kell megállapítani, hogy a járadékos halála esetén a társjáradékos részére a járadékos elhalálozásának időpontjában érvényes járadékösszeg 30 százaléka kerüljön folyósításra.

(3) Ha a magánnyugdíj-járadék megállapításának időpontjában a tag még nem részesül társadalombiztosítási nyugellátásban, akkor a járadék megállapítását követően befizetett tagdíjat - jogszabályban meghatározott költségek levonását követően - a járadékos egyéni járadékszámláján kell jóváírni. A befizetés összege kizárólag a magánnyugdíj-járadék összegének a tárgyévet követő évi emelésére fordítható.

A nyugdíjszolgáltatás megállapítása

33. §

(1) A nyugdíjszolgáltatás megállapításának legkorábbi kezdő időpontja a jogosultság 29. § szerinti megszerzésének időpontja lehet.

(2) Abban az esetben, ha a tag részére társadalombiztosítási nyugellátást állapítanak meg, a megállapítással egyidejűleg a nyugdíjszolgáltatást is meg kell állapítani.

(3) A nyugdíjkorhatár betöltésének időpontját követően a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig tartó időszakban a tag egyéni számláján felhalmozott megtakarítására a felhalmozási időszakra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

34. §

(1) A nyugdíjszolgáltatás megállapítása az egyéni számla egyenlegének a 30. §-ban meghatározott feltételek szerinti egy összegre átváltásával, illetve - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - magánnyugdíj-járadékra való átváltásával történik.

(2) A magánnyugdíj-járadék összege megegyezik a tag egyéni számláján felhalmozott összeg és a (3) bekezdésben foglaltak szerint képzett járadéktényező szorzatával.

(3) A járadékszolgáltatónak a járadéktényező meghatározásakor

a) az átváltási költség levonását, ezt követően

b) a megállapítási állomány halandósági tábláját, valamint

c) az (5) bekezdésben meghatározott technikai kamatláb érvényesítését kell figyelembe vennie.

(4) A járadékszolgáltató köteles az adott naptári évben valamennyi magánnyugdíj-járadék (2) bekezdés szerinti megállapításánál a megállapítási állomány halandósági tábláját alkalmazni, és a halandósági tábla alkalmazása során a járadékos és a társjáradékos életkorát figyelembe venni. Ezt meghaladóan a járadékszolgáltató egyéb különbségtételt nem alkalmazhat, így a férfiak és nők közötti, vagy más szempontok alapján meghatározott halandósági különbségeket sem.

(5) A magánnyugdíj-járadék (2) bekezdés szerinti megállapítása során a járadékszolgáltatónak 0 százalékos technikai kamatlábat kell alkalmaznia.

(6) A magánnyugdíj-járadék összegének megállapítása az (7)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint, kétlépcsős eljárásban történik.

(7) A magánnyugdíj-járadék megállapításakor a járadékszolgáltató a megállapítási állomány tárgyévet megelőző évi halandósági táblája, valamint a (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott paraméterek alapján előleget állapít meg. A járadék helyett - annak végleges megállapításáig - folyósított előleg mértéke a felsorolt paraméterek alapján, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított járadékösszeg 95 százaléka.

(8) A járadék végleges összegének megállapítására a megállapítás évét követő év március 1- jén kerül sor. A megállapítással egyidejűleg a járadékszolgáltató visszamenőlegesen, egyösszegben folyósítja a járadék végleges összege és korábban folyósított előleg különbözetét. Amennyiben a végleges járadék összege kisebb, mint a (7) bekezdés szerint megállapított előleg, a járadékszolgáltató a különbözetet a járadék folyósításakor, annak összegében, 10 egyenlő részletben érvényesíti.

A magánnyugdíj-járadékszolgáltatás legmagasabb havi összege

35. §

(1) Amennyiben a magánnyugdíj-járadék megállapítására a társadalombiztosítási nyugellátással egyidőben kerül sor, a járadék maximális összegének meghatározására a (2)- (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Amennyiben a magánnyugdíj-járadék megállapítása megelőzi a társadalombiztosítási nyugellátás megállapítását, a járadék maximális összegének meghatározására a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(2) Amennyiben a 28. § (2) bekezdésének a), illetve b) pontja szerint a tag részére megállapításra kerülő magánnyugdíj-járadék és a számára megállapított társadalombiztosítási nyugellátás együttes havi összege meghaladná az érvényes minimálbér összegének - egy életre szóló járadék megállapítása esetén - a hatszorosát, illetve - két életre szóló járadék megállapítása esetén - a négyszeresét, akkor a felhalmozásnak az a része kerül a járadékszolgáltató részére átadásra, amely a járadéknak a minimálbér hatszoros, illetve négyszeres összegben történő megállapításához szükséges. E rendelkezés alkalmazásakor a járadék kalkulációjára a kijelölt járadékszolgáltató által a tárgyévet megelőző évben alkalmazott járadéktényezőt, valamint az egyéni számlán a megtakarítás járadékra való átváltásának időpontjában felhalmozott egyenleget kell figyelembe venni.,

(3) Amennyiben a tag részére megállapított társadalombiztosítási nyugellátás meghaladja megállapítás napján érvényes minimálbér összegének négyszeresét, akkor magánnyugdíj-járadék nem állapítható meg, a tag részére kizárólag egyösszegű szolgáltatás nyújtható.

(4) Amennyiben a 28. § (2) bekezdésének a), illetve b) pontja szerint a tag részére megállapításra kerülő magánnyugdíj-járadék havi összege meghaladná - egy életre szóló járadék megállapítása esetén - az érvényes minimálbér összegének másfélszeresét, illetve - két életre szóló járadék megállapítása esetén - a minimálbér összegét akkor a felhalmozásnak az a része kerül a járadékszolgáltató részére átadásra, amely a járadéknak a minimálbér másfélszerese, illetve a minimálbér összegében történő megállapításához szükséges. E rendelkezés alkalmazásakor a járadék kalkulációjára a kijelölt járadékszolgáltató által a tárgyévet megelőző évben alkalmazott járadéktényezőt, valamint az egyéni számlán a megtakarítás járadékra való átváltásának időpontjában felhalmozott egyenleget kell figyelembe venni.

A magánnyugdíj-járadék összegének évenkénti emelése

36. §

(1) A magánnyugdíj-járadék összegét a 37. §-ban és a 38. §-ban foglaltak alkalmazásával évente egyszer, április 1-jén, január hónapra visszamenőleges hatállyal kell emelni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott emelést a tárgyév áprilisában folyósításra kerülő magánnyugdíj-járadékra vonatkozóan kell végrehajtani. A magánnyugdíj-járadék emelt összegét, illetve a január hónapra visszamenőleges időszak három havi emelési különbözetét április hónaptól, illetve e hónapban kell folyósítani.

A garantált-összegű járadék emelése

37. §

(1) A garantált-összegű járadékot évente, az együttes befektetési és halandósági eredmény alapulvételével kell emelni, azzal, hogy a járadékszolgáltatónak a (2) bekezdés figyelembevételével számított teljes összeget a magánnyugdíj-járadék összegének emelésére kell fordítania.

(2) Az (1) bekezdés szerinti emelési mérték meghatározásakor a halandósági nyereség egyéni kiegyenlítési tartalékba történő 158. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti átadásával csökkentett értékét kell figyelembe venni.

(3) A garantált-összegű járadék összege nem csökkenhet akkor sem, ha az együttes befektetési és halandósági eredmény értéke negatív.

(4) Amennyiben a matematikai tartalékban rendelkezésre álló összeg az egyéni kiegyenlítési állomány tartalékból történt, és a 158. § (1) bekezdése szerinti átcsoportosítást követően sem elegendő a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére, akkor a hiányzó összeget a járadékszolgáltató a szavatoló tőke terhére biztosítja.

Az inflációindexált járadék emelése

38. §

(1) Az inflációindexált járadékot évente legalább a fogyasztói árindex tárgyévet megelőző évi mértékével kell emelni. A járadék összege nem csökkenhet abban az esetben sem, ha a fogyasztói árindex tárgyévet megelőző évi mértéke negatív előjelű.

(2) A szolgáltatónak valamennyi inflációindexált járadékot egyenlő százalékos mértékben kell emelnie.

(3) Az inflációindexált járadék emelésének mértékét a járadékszolgáltatónak a matematikai tartalékon elért együttes befektetési és halandósági eredmény, valamint a (4) bekezdésben leírtak szerinti átcsoportosítás figyelembevételével kell meghatároznia. A járadékszolgáltatónak a rendelkezésre álló összeget teljes egészében a járadék emelésére kell fordítania.

(4) Amennyiben az együttes befektetési és halandósági eredmény pozitív, az inflációindexált járadék (3) bekezdés szerinti emelési mértékének meghatározásakor ennek az egyéni kiegyenlítési állomány tartalékába történő 158. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti, valamint a Magánnyugdíj Garanciaalap részére történő átadásával csökkentett összegét kell figyelembe venni.

(5) Inflációindexált járadék szolgáltatásakor a matematikai tartalék eszközfedezetét a járadékszolgáltató - az (1) bekezdésben meghatározott emelési mérték fedezetének megteremtése érdekében - köteles olyan hosszúlejáratú, a járadék várható kifizetési időpontjának megfelelő lejárati szerkezetű eszközökbe fektetni, amelyek éves hozama a mindenkori infláció alapján került meghatározásra.

(6) Az Államadósság Kezelő Központ köteles az inflációindexált járadékot szolgáltatók matematikai tartaléka eszközfedezetének feltöltésére alkalmas, az (5) bekezdésben meghatározott állampapírokat kibocsátani. A járadékszolgáltató az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét választása szerint ezen eszközök, illetve más, az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő eszközök révén teljesítheti.

(7) Amennyiben a matematikai tartalékban rendelkezésre álló összeg az egyéni kiegyenlítési tartalékból történt, és a 158. § (1) bekezdése szerinti átcsoportosítást követően sem elegendő az előírt mértékű emelés végrehajtására, akkor a hiányzó összeget a Magánnyugdíj Garanciaalap téríti meg.

A magánnyugdíj-járadék folyósítása és folyósításának szüneteltetése

39. §

A magánnyugdíj-járadék a jogosult részére havonta egy alkalommal, a tárgyhónap 14. napjáig a járadékban részesülő személy fizetési számlájára kerül folyósításra. Amennyiben a tárgyhónap 14. napja nem munkanap, akkor a folyósítást a 14-ét közvetlenül megelőző munkanapig kell teljesíteni.

40. §

(1) A magánnyugdíj-járadék tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a járadékban részesülő személy kérelmére - az újbóli folyósítás kérelmezéséig - szüneteltetni kell. A szüneteltetés a járadékszolgáltatási időszak alatt bármikor kezdeményezhető.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a magánnyugdíj-járadékfolyósítás tovább nem szüneteltethető, amennyiben a járadékban részesülő személy részére járó havi járadékösszeg eléri a 35. §-ban meghatározott maximumot.

(3) Szüneteltetés esetén a járadékszolgáltató a fel nem vett magánnyugdíj-járadékot úgy tekinti, mint az egyéni járadékszámlára történő egyszeri befizetéseket. E befizetések összege kizárólag a járadék összegének a tárgyévet követő évi emelésére fordítható.

(4) A magánnyugdíj-járadék tartalékára a 42. § (13) bekezdésében meghatározott öröklés sem a járadékfolyósítás időszakában, sem a folyósítás szüneteltetése alatt nem terjed ki.

A nyugdíjszolgáltatás teljesítése

41. §

(1) Az egyösszegű szolgáltatást a magánnyugdíj-biztosító teljesíti.

(2) A magánnyugdíj-járadékot a járadékszolgáltató szolgáltatja.

(3) A versenyszolgáltató inflációindexált járadékot és garantált-összegű járadékot egyaránt nyújthat, a kijelölt járadékszolgáltató kizárólag inflációindexált járadékot nyújthat.

(4) A járadékszolgáltató az egyes járadéktermékekhez kapcsolódóan a 28. § (2) bekezdésében meghatározott mindkét járadéktípust köteles szolgáltatni.

Haláleseti kedvezményezettre és társjáradékosra vonatkozó rendelkezések

42. §

(1) A tag a felhalmozási időszakban bekövetkező halála esetére haláleseti kedvezményezettet, vagy kedvezményezetteket jelölhet. Haláleseti kedvezményezettnek kizárólag a tag közeli hozzátartozója, illetve - amennyiben a Tny. 45. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesíti - élettársa jelölhető meg. A tag a felhalmozási időszakban a haláleseti kedvezményezett jelölését bármikor visszavonhatja, és az e bekezdésben foglaltaknak megfelelően új kedvezményezettet jelölhet.

(2) A haláleseti kedvezményezett a tag felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik. Amennyiben a tag egyidejűleg több haláleseti kedvezményezettet jelöl meg, akkor - ellenkező rendelkezése hiányában - a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. Több kedvezményezett esetén, ha valamelyik kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla ráeső részére a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a részesedésük arányában válnak jogosulttá.

(3) A tag a magánnyugdíj-járadék folyósítási időszakára társjáradékost jelölhet. Társjáradékosként csak egy személy jelölhető meg, amely kizárólag a tag közeli hozzátartozója, illetve - amennyiben a Tny. 45. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesíti - élettársa lehet. Társjáradékosnak az e bekezdésben meghatározott személyek közül azonban olyan személy, aki nem a tag házastársa, bejegyzett élettársa, az e bekezdésben meghatározott élettársa, egyenes ági rokona, valamint örökbefogadott gyermeke csak akkor jelölhető, ha az előzőekben felsorolt személyek jelölésére a tagnak nincs lehetősége. A járadékos új társjáradékost kizárólag abban az esetben jelölhet meg, ha a korábbi társjáradékos jelölése az (5) bekezdésben foglaltak szerint hatályát veszti.

(4) A társjáradékos a tagnak a magánnyugdíj-járadék folyósítási időszakában bekövetkezett halála esetén - amennyiben a tag a 28. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti járadéktípust választotta - a részére az e törvényben meghatározottak szerint járó magánnyugdíj-járadékra jogosult.

(5) A haláleseti kedvezményezett, illetve a társjáradékos jelölése hatályát veszti, ha

a) a haláleseti kedvezményezett, illetve a társjáradékos a tag felhalmozási ideje, illetve a járadékos szolgáltatásának időtartama alatt meghal;

b) a haláleseti kedvezményezett, illetve a társjáradékos már nem közeli hozzátartozója a tagnak, illetve a járadékosnak;

c) a tag, illetve a járadékos a haláleseti kedvezményezett, illetve a társjáradékos szándékos cselekménye következtében hal meg, és azt jogerős bírósági ítélet megállapítja;

d) a tag az (1) bekezdésben foglaltak szerint a haláleseti kedvezményezettre vonatkozó korábbi jelölését visszavonta.

(6) Ha a tag haláleseti kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor a tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén haláleseti kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a haláleseti kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a magánnyugdíj-biztosítóra száll, azt a magánnyugdíj-biztosító fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.

(7) Amennyiben a járadékos a társjáradékos jelölés hatályvesztésének megállapítását követő 30 napon belül új társjáradékost jelöl, akkor a két életre szóló járadékot újból meg kell állapítani.

(8) Amennyiben a járadékos a társjáradékos jelölés hatályvesztésének megállapítását követő 30 napon belül nem jelöl új társjáradékost, akkor részére - a korábban megállapított két életre szóló járadék megszüntetésével - a járadékszámlán rendelkezésre álló összeg figyelembevételével egy életre szóló járadékot kell megállapítani.

(9) A (7)-(8) bekezdések szerinti járadék-megállapítás során a megállapítás 34. § (2) bekezdése szerinti általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a megállapítási állomány halandósági táblája helyett a nemek és legmagasabb iskolai végzettség szerint differenciált, projektált halandósági táblát kell alkalmazni.

(10) A tag halála esetén az egyéni számla nem része a hagyatékának.

(11) A haláleseti kedvezményezett és a társjáradékos a belépési nyilatkozaton, illetve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban jelölhető meg. A haláleseti kedvezményezett és a társjáradékos jelölése a magánnyugdíj-biztosító tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőleges hatállyal történik. A magánnyugdíj-biztosító a haláleseti kedvezményezett és a társjáradékos jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt haláleseti kedvezményezett és társjáradékos természetes személyazonosító adatait, haláleseti kedvezményezett esetén a jogosultsága arányát, valamint a társjáradékos-jelölés időpontját. A magánnyugdíj-biztosító a haláleseti kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a haláleseti kedvezményezett jogosultságának igazolását követő 8 munkanapon belül megteszi a haláleseti kedvezményezett (12) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.

(12) A tag felhalmozási időszakban bekövetkező halála esetén a haláleseti kedvezményezett jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy az egyéni számla egyenlegéből rá eső részt

a) egy összegben felveszi;

b) a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére;

c) ugyanazon magánnyugdíj-biztosítónál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti;

d) más magánnyugdíj-biztosítónál vezetett egyéni számlájára átutaltatja.

(13) Amennyiben a tag több haláleseti kedvezményezettet jelölt, a (12) bekezdés b) pontjában meghatározott döntésre akkor kerülhet sor, ha valamennyi haláleseti kedvezményezett ilyen értelmű nyilatkozatot tesz. Ellenkező esetben a (12) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat érvénytelen, és az ilyen irányú rendelkezést tett haláleseti kedvezményezettnek ismételten nyilatkoznia kell arról, hogy a (12) bekezdés a), c), vagy d) pontjában meghatározott lehetőséget választja.

VI. Fejezet

A JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

43. §

A járadékszolgáltatási szerződés létrejötte

A járadékszolgáltatási szerződést az e törvényben meghatározott járadékszolgáltató, illetve az e törvény alapján járadékszolgáltatásra jogosult tag köti meg.

A járadékszolgáltatási szerződésből eredő jogok és kötelezettségek

44. §

(1) A járadékszolgáltatási szerződés alapján a járadékos, illetve e törvény rendelkezései alapján az általa jelölt társjáradékos jogosult

a) e törvény rendelkezései szerinti járadékszolgáltatásra, az általa kiválasztott járadéktermék és járadéktípus e törvényben szabályozott feltételeinek megfelelő összegben magánnyugdíj-járadékra;

b) a magánnyugdíj-járadék igénybevételével összefüggő tájékoztatásra.

(2) A járadékszolgáltató az általa nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódóan kizárólag e törvényben meghatározott jogcímeken és mértékben jogosult díjat vagy költséget érvényesíteni.

(3) A járadékszolgáltató köteles a járadékban részesülő személy által választott magánnyugdíj-járadék folyamatos szolgáltatására, valamint a tag tájékoztatására.

A járadékszolgáltatási szerződésre vonatkozó előírások

45. §

(1) A járadékszolgáltatási szerződésre vonatkozó, e törvényben, illetve felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A járadékszolgáltatási szerződésre az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Ptk. fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

46. §

A járadékszolgáltatási szerződés és az e jogviszonyban megtett valamennyi nyilatkozat kizárólag írásban érvényes.

47. §

(1) A járadékszolgáltatási szerződés esetében nem alkalmazhatók

a) az előszerződésre;

b) a feltételre és időhatározásra;

c) a vagylagos szolgáltatásra;

d) a szerződés módosítására, a tartozáselismerésre vonatkozó szabályok.

(2) Járadékszolgáltatási szerződés esetén szerződést biztosító mellékkötelezettség kikötésének nincs helye.

(3) A járadékszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek esetében beszámításnak semmilyen jogcímen nincs helye.

48. §

A járadékszolgáltatási szerződés keretében maradékjog nem kerülhet meghatározásra.

Nyugdíjszolgáltatási szabályzat

49. §

(1) A járadékszolgáltató köteles nyugdíjszolgáltatási szabályzatot készíteni.

(2) A járadékszolgáltató nyugdíjszolgáltatási szabályzatának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a járadékszolgáltatási szerződés megkötésének feltételeit;

b) a járadékszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó eljárási szabályokat;

c) a járadékszolgáltató és a járadékban részesülő személyek jogait és kötelezettségeit;

d) a járadékszolgáltatással kapcsolatos eljárásrendet;

e) a járadékszolgáltató által nyújtott járadéktípusokat és jellemzőit;

f) a járadékszolgáltató által nyújtott magánnyugdíj-járadékok megállapításának és folyósításának szabályait, az erre vonatkozó számításokat; továbbá

g) a járadékszolgáltatással összefüggő tartalékképzési szabályokat.

(3) A járadékszolgáltatónak el kell készítenie a nyugdíjszolgáltatási szabályzat rövid tartalmi kivonatát, amely közérthetően és áttekinthetően tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározottakat.

(4) A nyugdíjszolgáltatási szabályzatot és annak tartalmi kivonatát a járadékszolgáltatási szerződés megkötésekor a tag részére át kell adni, illetve a járadékszolgáltató honlapján folyamatosan elérhetővé kell tenni. A nyugdíjszolgáltatási szabályzatnak, és tartalmi kivonatának átvételét a tagnak aláírásával igazolnia kell.

VII. Fejezet

A MAGÁNNYUGDÍJ-JÁRADÉKSZOLGÁLTATÓ ÉS A MAGÁNNYUGDÍJ-JÁRADÉK VÁLASZTÁSÁVAL, A JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁSI-SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELJÁRÁS, A JÁRADÉKOS TÁJÉKOZTATÁSA

50. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítónak a tagot - a Tny. szerinti öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik hónapban, illetve a jogosultság és a szolgáltatás tag által történő bejelentését követő tizenöt napon belül - írásban tájékoztatnia kell a járadékszolgáltatás igénybevételének feltételeiről.

(2) A tájékoztatásnak legalább tartalmaznia kell

a) a tag részére megállapítható szolgáltatásokat, ezek kalkulációjának módját, beleértve a megtakarítás egészének, vagy egy részének egyösszegű felvételi lehetőségét és ennek mértékét is;

b) az igénybe vehető magánnyugdíj-járadékok típusát (garantált-összegű, inflációindexált, egy életre szóló, két életre szóló járadékok), lehetséges megállapítási időpontját, kiemelve a tag által megjelölt társjáradékos magánnyugdíj-járadék megállapítás utáni szolgáltatási jogosultságát, ennek mértékét; az egyes járadéktermékek, illetve járadéktípusok eltérő szabályainak és kockázatainak ismertetését;

c) a haláleseti kedvezményezett jogosultságának a magánnyugdíj-járadék megállapításakor történő megszűnését;

d) a tagnak a járadék kiválasztására vonatkozó lehetőségeiről, választása hiányában a magánnyugdíj-járadék igénybevételével kapcsolatos további lehetőségeiről, valamint a járadékszolgáltatás kötési és váltási rendszeren keresztül történő igénybevételéről szóló értesítést;

e) a tag által választható járadékszolgáltatóknak az értesítés időpontjában hozzáférhető legfrissebb, az 52. §-ban, valamint az 53. §-ban megjelölt adatait.

(3) Amennyiben a magánnyugdíj-járadék szolgáltatása nem a 33. § (1) bekezdése szerinti legkorábbi időpontban kezdődik, az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a magánnyugdíj-járadék szolgáltatásának megkezdéséig a járadékszolgáltatónak évente meg kell ismételni.

A kötési és váltási rendszer kialakítása és működtetése

51. §

(1) A Felügyelet 2012. június 30-áig létrehozza, és azt követően működteti a kötési és váltási rendszert (e fejezet alkalmazásában: Rendszer). A Rendszer adatai - jogszabály eltérő rendelkezéseinek hiányában - nyilvánosak. Az egyes járadékszolgáltatókra vonatkozó adatokat a szolgáltatók kötelesek feltölteni és frissíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően nem kell megkezdeni a Rendszer működtetését, amennyiben a szolgáltatási engedéllyel rendelkező kijelölt járadékszolgáltató, valamint a versenyszolgáltatók együttes száma nem éri el a kettőt. Ez esetben az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a Rendszer működtetését attól az időponttól számított 90 napon belül kell megkezdeni, amikor legalább két járadékszolgáltató egy időben tevékenységre jogosultsággal rendelkezik.

52. §

(1) A járadékszolgáltató csak olyan járadékot szolgáltathat, amelynek a (2) bekezdésben meghatározott aktuális feltételeit, paramétereit a Rendszerben nyilvánosságra hozta.

(2) A járadékszolgáltató a Rendszerben járadéktípusonként, a járadékosok, a társjáradékosok illetve a tagok belépési életkora szerinti bontásban nyilvánosságra hozza

a) a járadéktényezőt;

b) a bruttó és a nettó hozamok arányát, valamint a vagyonkezelési és az adminisztrációs díj matematikai tartalékhoz viszonyított nagyságát;

c) a járadékosnak járó nettó befektetési többlethozam és a nettó befektetési többlethozam arányát;

d) a magánnyugdíj-járadék évenkénti rendszeres emelésének a járadékszolgáltató döntése szerint vállalt, - abszolút összegben, vagy a makrogazdasági mutató viszonylatában meghatározott - legkisebb mértékét;

e) a felszámított átváltási költség mértékét.

(3) A járadékszolgáltató a szolgáltatási paraméterek értékének változását - a változás hatályba lépését legalább 30 nappal megelőzően - köteles a Rendszerben nyilvánosságra hozni.

53. §

A járadékszolgáltató a Rendszerben járadéktípusonként köteles nyilvánosságra hozni

a) az előző (illetve a járadékszolgáltatási tevékenység megkezdése óta eltelt minden) naptári évi befektetési eredményét - a nettó és a bruttó hozam, a nettó befektetési többlethozam, valamint a járadékosnak járó nettó befektetési többlethozam összegét - és a befektetett összeghez viszonyított arányát a tárgyévet követő naptári év február utolsó munkanapjáig;

b) az előző (illetve a járadékszolgáltatási tevékenység megkezdése óta eltelt minden) naptári évi halandósági eredményét nemek és legmagasabb iskolai végzettség szerinti bontásban, a tárgyévet követő naptári év február utolsó munkanapjáig;

c) az előző (illetve a járadékszolgáltatási tevékenység megkezdése óta eltelt minden) naptári évi együttes befektetési és halandósági eredményét nemek és legmagasabb iskolai végzettség szerinti bontásban, és az indexálás mértékét a tárgyévet követő naptári év február utolsó munkanapjáig.

54. §

Az egyes járadékszolgáltatók által a Rendszerbe feltöltött adatokat a Felügyelet internetes honlapján összehasonlítható formában jeleníti meg. A közlés során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagok az általuk megadott szempontok szerint kiválaszthassák a számukra legkedvezőbb magánnyugdíj-járadékot.

55. §

A tag az 53. § szerinti feltételekkel nyilvánosságra hozott járadékok közül kiválasztott szolgáltatás megkötését a Rendszeren keresztül, valamint a kiválasztott járadékszolgáltató közvetlen megkeresésével kezdeményezheti. A Rendszer köteles a tag választását - a tag számára nyújtható összes szolgáltatás szolgáltatónkénti bemutatásával - segíteni.

56. §

(1) A járadék tag általi kiválasztása az adott járadéknak a Rendszerben történő megjelölésével is megvalósítható. A megjelölést követően a Rendszer az érintett járadékszolgáltatót automatikusan értesíti. Az értesítésben az adott járadéknak a megjelöléskori aktuális adatait kell közölni.

(2) A tagnak a honlapon a magánnyugdíj-járadék megjelölésével egyidejűleg az ott található elektronikus kérdőív kitöltésével meg kell adnia a járadékos, valamint - két életre szóló járadék választása esetén - a társjáradékos

a) természetes személyazonosító adatait;

b) lakcímét és levelezési címét;

c) nemét;

d) legmagasabb iskolai végzettségét;

e) nyilatkozatot arról, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásban részesül;

f) magánnyugdíj-biztosítójának nevét, azonosítóját;

g) a tag azonosítóját;

h) az általa megjelölt társjáradékos a)-f) pontban meghatározott adatait; valamint

i) a magánnyugdíj-biztosító 50. § szerinti tájékoztatása alapján a kötelezően járadékra váltandó magánnyugdíj-biztosítói megtakarítás összegét;

j) a járadékszolgáltatás kezdő időpontját;

k) a magánnyugdíj-járadék típusát;

l) a tag által a járadékszolgáltatási szerződés megkötésére választott módszert.

(3) A (2) bekezdés l) pontja szerint a tag által kiválasztott módszer

a) postai levél, vagy

b) elektronikus úton;

c) előre egyeztetett időpontban, személyesen lebonyolított szerződéskötés

lehet.

57. §

(1) A Rendszer a járadékszolgáltatási szerződés létrejöttéről elektronikus úton tájékoztatja a járadékszolgáltatót, illetve a tagot. A tájékoztatást a Rendszerben 20 évig, illetve, ha a Felügyelet információval rendelkezik járadékos a halálának időpontjáról, az ezt követő öt évig kell megőrizni.

(2) A járadékszolgáltató a beérkezett elektronikus tájékoztatást a nyilvántartási rendszerében rögzíti, ellenőrzi a megjelölt szolgáltatásra való jogosultságot, és arra 8 napon belül válaszol.

A beérkezett tájékoztatást a járadékszolgáltató köteles legalább 20 évig a nyilvántartási rendszerében megőrizni. Amennyiben a járadékos elhalálozásának időpontjában ugyanazon szolgáltató ellátásában részesült, a járadékszolgáltatónak a beérkezett tájékoztatást az elhalálozást követő öt évig kell megőriznie.

58. §

(1) Amennyiben a tag szolgáltatás-választása a választás formai és tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokkal összhangban van, a járadékszolgáltató - a tag 56. § (3) bekezdése szerinti rendelkezésének megfelelően - megküldi számára a kitöltött, aláírandó ajánlatot, vagy javaslatot tesz egy, a választást legfeljebb 10 munkanappal követő időpontra, amikor a járadékszolgáltatási szerződés személyesen megköthető.

(2) Amennyiben a tag szolgáltatás-választása a választás formai és tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokkal ellentétes, a Rendszer haladéktalanul felhívja erre a tényre a tag figyelmét. A járadékszolgáltató egyidejűleg megnevezi azt a magánnyugdíj-járadéktípust, amelynek választására a tag jogosult, és tájékoztatja őt a megfelelő járadék kiválasztásához szükséges eljárásról.

(3) Amennyiben a járadékszolgáltató (2) bekezdésben meghatározott értesítése ellenére a tag megismételt szolgáltatás-választása is ellentétes a választás formai és tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokkal, a járadékszolgáltatónak lehetősége van a tag választását elutasítani és a tagot a kijelölt járadékszolgáltatóhoz irányítani. Ebben az esetben a tag a járadék típusát a 32. § (1) bekezdésében foglaltak szerint választhatja ki.

A járadékos tájékoztatása

59. §

A járadékszolgáltatók évente, február 28-áig - a tag 56. § (3) bekezdése szerinti rendelkezésének megfelelően - kötelesek tájékoztatni a járadékban részesülő személyt

a) a járadékszolgáltató előző naptári évben elért befektetési eredményének (bruttó és nettó befektetési többlethozam, valamint a járadékosnak járó nettó befektetési többlethozam összege, valamint az ennek alapján számított hozamráta) és halandósági eredményének mértékéről;

b) a járadékos járadékát növelő index mértékéről, illetve a szolgáltatás tárgyévi összegéről.

IV. RÉSZ

A MAGÁNNYUGDÍJ-BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. Fejezet

A MAGÁNNYUGDÍJ-BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Alapítás

60. §

(1) Magánnyugdíj-biztosítót az Európai Unió valamely tagállamának, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak az állampolgára vagy az Európai Unió valamely tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban bejegyzett jogi személy alapíthat.

(2) Magánnyugdíj-biztosító kizárólag zártkörűen működő részvénytársaság formájában alapítható.

(3) A magánnyugdíj-biztosítóra a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.). előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Alapítási engedély

61. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító alapításához a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) A magánnyugdíj-biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

a) az alapító okiratot (alapszabályt);

b) az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását;

c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenőrzési rendre, illetve az alapszabályra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;

d) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel;

e) tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező személyről és a minősített befolyás mértékéről;

f) ha a magánnyugdíj-biztosító alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló magánnyugdíj-biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, akkor

fa) a részesedésszerzés feltételeinek; valamint

fb) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának igazolását;

g) a tervezett taglétszámra vonatkozó megalapozott becsléseket.

(3) Az alapítási engedély birtokában a magánnyugdíj-biztosító a magánnyugdíj-biztosítási tevékenység előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet, azonban tagokat nem szervezhet, tagdíjat nem fogadhat.

(4) A Felügyeletnek az alapítási engedélyt meg kell adnia, ha a kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

(5) A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl;

b) a kérelem nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek;

c) az alapítani tervezett magánnyugdíj-biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek;

d) ha a magánnyugdíj-biztosító minősített befolyással rendelkező alapítói között olyan személy szerepel, aki nem felel meg a szakmai alkalmasság és az üzleti megbízhatóság feltételeinek.

Az alapító okirat

62. §

(1) Az alapító okirat tartalmazza:

a) az alapító személy, illetve szervezet nevét, székhelyét;

b) a magánnyugdíj-biztosító nevét;

c) a magánnyugdíj-biztosító megalakulásának időpontját;

d) működési területét, székhelyét;

e) részvényeseinek körét;

f) a működés megkezdésének időpontját;

g) az alapító nevében eljáró felelős személy nevét és személyi adatait, a rendelkezésre bocsátott költségvetést;

h) az alapító okirat kibocsátásának dátumát;

i) az alapító személy, illetve szervezet cégszerű aláírását;

j) az igazgatóság által az ügyvezetőre átruházható, a 74. § (9) bekezdésében meghatározott hatáskörök felsorolását.

(2) A magánnyugdíj-biztosító az alapító okirat kibocsátását követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltatónál pénzforgalmi számlát nyitni. A pénzforgalmi szolgáltató a számlanyitást nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a magánnyugdíj-biztosítót a cégbíróság még nem vette nyilvántartásba.

IX. Fejezet

A TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

A tevékenységi engedély

63. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító a felhalmozási tevékenységet kizárólag a Felügyelet erre vonatkozó engedélyének birtokában kezdheti meg. A magánnyugdíj-biztosító a járadékszolgáltatási tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a Felügyelet erre vonatkozó engedélye legalább egy éve jogerőre emelkedett.

(2) A magánnyugdíj-biztosító a járadékszolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a felhalmozási tevékenységre vonatkozó engedély birtokában, vagy az arra vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújthatja be.

64. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítónak a felhalmozási tevékenységre vonatkozó engedély megadása iránti kérelméhez - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csatolnia kell:

a) az alapító okiratot;

b) az alapszabályt;

c) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának igazolását, illetőleg a bírósági nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős határozatot vagy ezen dokumentumok hiteles másolatát;

d) igazolást arról, hogy a magánnyugdíj-biztosító adószámmal, pénzforgalmi számlával és társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik;

e) a pénzügyi tervet;

f) a nyugdíjbiztosítási szabályzatot, a felhalmozási tevékenységhez kapcsolódó vagyonkezelési, és - amennyiben a magánnyugdíj-biztosító a jogszabály által előírton túl, annál részletesebb vagyonértékelési szabályzatot is használ - e vagyonértékelési szabályzatot;

g) az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló természetes személyazonosító adatait;

h) a tevékenységhez a törvényben előírt személyi és tárgyi, pénzügyi feltételek meglétét igazoló okiratokat;

i) nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;

j) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült;

k) a magánnyugdíj-biztosító belső ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzatot;

l) ha a magánnyugdíj-biztosító portfoliókezelési tevékenységének ellátásával más szervezetet bíz meg, akkor az erről szóló szerződést;

m) a letétkezelővel kötött szerződést;

n) a befektetési politikát.

(2) A magánnyugdíj-biztosítónak a járadékszolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedély megadása iránti kérelméhez - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csatolnia kell:

a) a járadéktermékekhez kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait, beleértve az érvényesíthető költségelemekre vonatkozóan a járadékszolgáltatási tevékenység első három évében a 158. §-ban meghatározottak szerint alkalmazásra kerülő mértékeket;

c) a nyugdíjszolgáltatási szabályzatot, a járadékszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó agyonkezelési szabályzatot és - amennyiben a magánnyugdíj-biztosító a jogszabály által előírton túl, annál részletesebb vagyonértékelési szabályzatot is használ - e vagyonértékelési szabályzatot;

d) a tevékenységhez a törvényben előírt személyi és tárgyi, pénzügyi feltételek meglétét igazoló okiratokat;

e) nyilatkozatot arról, hogy a járadékszolgáltatási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;

f) a szolgáltatni kívánt járadéktermékek megnevezését;

g) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült;

h) a magánnyugdíj-biztosító belső ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzatot;

i) ha a magánnyugdíj-biztosító a járadékszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó portfoliókezelési tevékenységének ellátásával más szervezetet bíz meg, akkor az erről szóló szerződést;

j) a járadékszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó letétkezelési szerződést;

k) garantált összegű járadék szolgáltatása esetén a járadékhoz kapcsolódó befektetési politikát.

(3) Ha a magánnyugdíj-biztosítót a bíróság nyilvántartásba vette, és a kérelmező az ezt igazoló jogerős határozatot a tevékenységi engedély iránti kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető bíróságot.

65. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelet akkor utasíthatja el, ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, és a magánnyugdíj-biztosító határidőre nem tesz eleget az esetleges hiánypótlási felhívásnak.

(2) A Felügyelet a benyújtott kérelem módosítását írhatja elő, ha azokból valószínűsíthető, hogy a magánnyugdíj-biztosító működése nem biztonságos, illetve az okiratok szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmaznak.

(3) Amennyiben a Felügyelet elutasítja a felhalmozási tevékenységi engedély iránti kérelmet, a magánnyugdíj-biztosító 30 napon belül köteles új alapítási, majd tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtani, vagy megszűnéséről dönteni.

66. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító a felhalmozási tevékenységre vonatkozó engedély jogerőre emelkedéséig a hozzá bármilyen jogcímen befizetett összegekből kizárólag a magánnyugdíj-biztosító tárgyi feltételeinek megteremtésével összefüggő kifizetéseket teljesíthet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén a magánnyugdíj-biztosító nevében eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen felelősek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Felügyelet százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság megfizetését a magánnyugdíj-biztosító nem vállalhatja át.

67. §

A 104. § b) pontjában meghatározott versenyszolgáltató járadékszolgáltatási tevékenységi engedélyére vonatkozóan a 63. § (2) bekezdésében, a 64. § (2) bekezdésében, valamint a 65. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

X. Fejezet

SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

Személyi feltételek

68. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító köteles alkalmazni

a) ügyvezetőt;

b) befektetésekért felelős vezetőt (befektetési vezetőt);

c) számviteli rendért felelős vezető (főkönyvelőt);

d) jogászt;

e) belső ellenőrt.

(2) E törvény alkalmazásában vezető állású személynek minősülnek az (1) bekezdésben felsorolt személyek.

(3) A magánnyugdíj-biztosító vezetői a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottság tagjai, és a vezető állású személyek.

(4) A magánnyugdíj-biztosító köteles megbízni

a) letétkezelőt;

b) könyvvizsgálót;

c) a jogszabály által meghatározott esetben ingatlanértékelőt.

(5) Amennyiben a magánnyugdíj-biztosító felhalmozási és járadékszolgáltatási tevékenységet is végez, köteles aktuáriust alkalmazni. Amennyiben az intézmény kizárólag felhalmozási tevékenységet végez, aktuáriust munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban köteles alkalmazni.

Vezetők kinevezése, megválasztása

69. §

(1) Magánnyugdíj-biztosító vezetőjének az nevezhető ki, illetve az választható meg,

a) aki büntetlen előéletű és nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;

b) aki igazolta, hogy rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal; és

c) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a magánnyugdíj-biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta.

(2) Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.

(3) A Felügyelet köteles a vezető megválasztásának, illetve kinevezésének engedélyezéséről vagy elutasításáról határozatot hozni.

(4) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet határidőben nem hoz döntést. A magánnyugdíj-biztosító alapítása során e szabály nem alkalmazható, és a vezetők személyének jóváhagyására vonatkozó kérelmet a Felügyelet tevékenységi engedély megadására irányuló kérelemmel együtt bírálja el.

70. §

(1) A vezetőnek jelölt személy a megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a 69. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján büntetlen előéletű és nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A vezető jogviszonyának fennállása alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a 69. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető igazolja, hogy a 69. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezetői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(4) A közgyűlés az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vezető megválasztásáról meghozott döntésig, a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vezető jogviszonyának megszűnéséig kezeli.

(5) Nem lehet vezető az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy vele szemben a vezetői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.

Vezetőkre vonatkozó felelősségi szabályok

71. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító vezetői az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható, különös gondossággal kötelesek tevékenységük során eljárni. Kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a magánnyugdíj-biztosítóval munkaviszonyban álltak, illetve állnak.

(2) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősséget viselnek. Nem terheli a felelősség azt a vezetőt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak, igazgatósági és felügyelő bizottsági tag esetében a közgyűlésnek bejelentette.

(3) A Felügyelet indokolt esetben intézkedésként a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti a vezető felmentését vagy felelősségre vonását.

Összeférhetetlenség

72. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító vezetője vagy más alkalmazottja nem lehet a magánnyugdíj-biztosító felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója, ingatlanértékelője, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója.

(2) A vezető köteles az igazgatóságnak és a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha

a) egy másik magánnyugdíj-biztosítónál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezető tisztségviselővé választják, vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti;

b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban minősített befolyást vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen befolyását megszünteti;

c) ellene a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult.

(3) A vezető nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg meghozatalában, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

(4) A magánnyugdíj-biztosító vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfólió-kezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott

a) a letétkezelőnél;

b) a befektetetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál.

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

73. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító vezetőjének megválasztásakor, kinevezésekor a kérelmezőnek kell bizonyítania a szakmai alkalmasságot és az üzleti megbízhatóságot.

(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolásának módját a kérelmező választhatja meg, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

(4) Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt,

a) akivel szemben a Felügyelet öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;

b) aki 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, illetve rendelkezett olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét - az e pontban leírtak szankcionálásával - az illetékes felügyelet visszavonta;

c) aki vezető tisztségviselő volt olyan magánnyugdíj-biztosítóban, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóban, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet - az intézmény ilyen irányú kérelme kivételével - visszavonta;

d) aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben öt éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni;

e) akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a magánnyugdíj-biztosító biztonságos működését. A magánnyugdíj-biztosító biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető

ea) tevékenysége, illetve a magánnyugdíj-biztosítóra gyakorolt befolyása veszélyezteti a magánnyugdíj-biztosító független, megbízható és körültekintő irányítását;

eb) üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető, illetve az ellenőrző tevékenységet akadályozza.

(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

Vezető tisztségviselők

74. §

(1) Az igazgatóság

a) gondoskodik a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséről, a közgyűlési határozatok végrehajtásáról;

b) gondoskodik a magánnyugdíj-biztosító könyveinek szabályszerű vezetéséről;

c) meghatározza a magánnyugdíj-biztosító üzletpolitikáját;

d) elfogadja a vagyonkezelési és vagyonértékelési, a nyugdíjbiztosítási, valamint a nyugdíjszolgáltatási szabályzatot,

e) dönt a vagyonértékelés módjáról, a vagyonkezelő, az ingatlanfejlesztő, az ingatlanüzemeltető, az ingatlankezelő kiválasztásáról;

f) gondoskodik a magánnyugdíj-biztosító zavartalan, jogszerű működéséről;

g) elfogadja a befektetési politikát és meghatározza a vagyonkezelési irányelveket;

h) elfogadja ügyrendjét.

(2) Az igazgatóság gyakorolja az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az ügyvezető helyettesét (helyetteseit) és a főkönyvelőt.

(3) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább háromhavonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen időszakon belül akkor is, ha azt közgyűlési határozat vagy a Felügyelet előírta, illetve a felügyelő bizottság, az igazgatóság tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri. Az ügyvezető az igazgatóság ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(4) Az igazgatóság ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, elektronikus levélben (email) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatósági tagok alapszabályban meghatározott hányada, de legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és az alapszabályban meghatározott időtartamon, de legfeljebb 8 napon belül megküldi a magánnyugdíj-biztosító székhelyére.

(5) Az igazgatóság ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.

(6) Az igazgatóság határozatait - amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik - a jelenlévő igazgatósági tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(7) Az igazgatóság minősített többséggel - az igazgatóság tagjai kétharmadának egyetértésével - határoz

a) a közgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról;

b) az ügyvezető, a vagyonkezelő, az ingatlanértékelő, az ingatlanfejlesztő, a műszaki ellenőr és a letétkezelő kiválasztásáról;

c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról.

(8) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmazza a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók és más dokumentumok egy-egy példányát.

(9) Az igazgatóság az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt hatáskörének gyakorlását - felelősségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség előírása mellett - az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlásának módjáról és mértékéről az igazgatóság ügyrendjében kell rendelkezni.

(10) Az igazgatóság elnökének kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető.

A magánnyugdíj-biztosító képviselete

75. §

(1) Cégjegyzésre - ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is - és a magánnyugdíj-biztosító nevében való kötelezettségvállalásra az igazgatóság tagjai és az ügyvezető közül két személy együttesen jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - a magánnyugdíj-biztosítóval munkaviszonyban álló alkalmazottakra együttes aláírási jogként átruházható. A magánnyugdíj-biztosító tagjának vagy harmadik személy kérésére a magánnyugdíj-biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.

Az ügyvezető

76. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító ügyvezetője a magánnyugdíj-biztosítóval munkaviszonyban álló személy. Az ügyvezető nem lehet a magánnyugdíj-biztosító igazgatósának elnöke, illetve más választott tisztségviselője.

(2) Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki

a) büntetlen előéletű és nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;

b) felsőfokú pénzügyi, közgazdasági, jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri végzettséggel rendelkezik, és

c) legalább 2 éves, a magánnyugdíj-biztosító tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Az ügyvezető felelős az igazgatóság határozatainak végrehajtásáért, a magánnyugdíj-biztosító eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a magánnyugdíj-biztosító alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat azok kivételével, amelyeket e törvény, illetőleg az alapszabály a közgyűlés vagy az igazgatóság hatáskörébe utal.

(4) Az igazgatóság jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető a felügyelő bizottsághoz, illetve a Felügyelethez fordul.

Az aktuárius

77. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító aktuáriusaként az alkalmazható, illetve bízható meg, aki

a) büntetlen előéletű és nem áll aktuárius foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;

b) szakirányú egyetemi végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott aktuáriusi képesítéssel rendelkezik;

c) legalább öt éves, biztosítónál, magánnyugdíj-biztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, illetve a Felügyeletnél szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;

d) szakmai alkalmasságát és üzleti megbízhatóságát igazolja.

(2) Az aktuáriusként megbízási jogviszonyt, illetve munkaviszonyt létesíteni kívánó személy a jogviszony létesítését megelőzően a magánnyugdíj-biztosító részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(3) A megbízási jogviszony, illetve a munkaviszony fennállása alatt az aktuárius a magánnyugdíj-biztosító írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül az aktuáriuson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(4) A magánnyugdíj-biztosító a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja az aktuáriust annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott felhívásra a biztosításmatematikus igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok, a magánnyugdíj-biztosító az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az aktuárius részére megtéríti.

(6) A magánnyugdíj-biztosító a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) az aktuáriusként megbízási jogviszonyt, illetve munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy, valamint

b) az aktuárius

azon személyes adatait, amelyeket az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a magánnyugdíj-biztosító a megbízási jogviszony, illetve a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a jogviszony létesítése és fennállása esetén - a jogviszony megszűnéséig kezeli.

(8) A jogviszonyt a magánnyugdíj-biztosító azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) az aktuárius a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a biztosításmatematikus részére történő kézbesítése napján.

78. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító aktuáriusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét;

c) a járadékkalkulációk szakmai helyességét;

d) az a)-c) pontokra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az aktuárius igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak, az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(3) Az aktuárius az éves beszámolóval együtt ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a magánnyugdíj-biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

(4) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

Befektetésekért felelős vezető (befektetési vezető)

79. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító köteles befektetésekért felelős vezetőt alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyonkezelői tevékenység ellátásával vagyonkezelő szervezetet bíz meg.

(2) Befektetési vezető az lehet, aki

a) büntetlen előéletű és nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;

b) egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diplomával, oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói végzettséggel; és

c) legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik;

d) megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi feltételeknek;

e) a magánnyugdíj-biztosítóval munkaviszonyban áll.

(3) A befektetési vezető

a) amennyiben a magánnyugdíj-biztosító vagyonkezelési tevékenységét részben vagy egészben önállóan végzi, irányítja a magánnyugdíj-biztosító saját vagyonkezelési tevékenységét;

b) kihelyezett vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő tevékenységét folyamatosan ellenőrzi;

c) javaslatot tesz az igazgatóság részére a befektetési politikára és a vagyonkezelési irányelvekre;

d) folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési politika és a vagyonkezelési irányelvek megvalósulását;

e) a befektetési politika éves felülvizsgálatához jelentést (befektetési jelentés) készít a befektetési tevékenység eredményességéről.

Számviteli rendért felelős vezető (főkönyvelő)

80. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője (főkönyvelője) kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel;

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel;

c) legalább öt éves, biztosítónál, magánnyugdíj-biztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett számviteli gyakorlattal rendelkezik; valamint

d) a magánnyugdíj-biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A számviteli rendért felelős vezető

a) ellenőrzi és az igazgatóság elnöke mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló, és negyedéves jelentés helytállóságát;

b) irányítja és felügyeli a magánnyugdíj-biztosító teljes számviteli, könyvvezetési és nyilvántartási tevékenységét.

Jogász

81. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító jogásza az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik;

b) jogi szakvizsgát tett;

c) legalább öt éves, biztosítónál, magánnyugdíj-biztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, illetve az államigazgatás pénzügyi, gazdasági területén szerzett gyakorlattal rendelkezik.

(2) A magánnyugdíj-biztosító jogásza

a) ellenőrzi, és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott, vagy bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek;

b) aláírásával igazolja a Nyugdíjbiztosítási Szabályzat jogszabályi előírásoknak való megfelelését;

c) ellátja a magánnyugdíj-biztosító működésével kapcsolatos jogi feladatokat.

(3) A magánnyugdíj-biztosító a jogászt munkaviszonyban jogtanácsosként, vagy megbízott jogászként alkalmazhatja. Ha a magánnyugdíj-biztosító több jogászt alkalmaz, akkor ki kell jelölni a vezető jogtanácsost, illetve - ha kizárólag megbízási jogviszonyban álló jogászokat alkalmaznak, akkor - a jogi tevékenységért felelős jogászt. A vezető jogtanácsosnak, illetve felelős jogásznak kijelölt személyre kell az (1)-(2) bekezdésben előírtakat alkalmazni.

A felügyelő bizottság feladata és hatásköre

82. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító köteles felügyelő bizottságot választani.

(2) A magánnyugdíj-biztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelő bizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) gondoskodik arról, hogy a magánnyugdíj-biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;

b) irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében

ba) elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét,

bb) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,

bd) javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására;

c) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki;

d) megtárgyalja és véleményezi az éves beszámolót, melyről a közgyűlésen beszámol.

(3) A felügyelő bizottság elnökének kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető.

Belső ellenőr

83. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni.

(2) A magánnyugdíj-biztosító belső ellenőrzési szervezetének vezetője (belső ellenőre) kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel;

b) legalább öt éves, biztosítónál, magánnyugdíj-biztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) a magánnyugdíj-biztosítóval munkaviszonyban áll.

(3) A belső ellenőr feladata

a) a magánnyugdíj-biztosító belső szabályzatokkal összhangban történő működésének vizsgálata;

b) a nyugdíj-szolgáltatási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálata;

c) a magánnyugdíj-biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességének és teljességének beadás előtti ellenőrzése.

(4) A belső ellenőr jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőr jelentéseit köteles magyar nyelven elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

(5) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az igazgatóság elnöke gyakorolja, azzal, hogy a munkaviszony megszüntetéséhez a felügyelő bizottság előzetes hozzájárulása is szükséges.

A könyvvizsgáló

84. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító köteles könyvvizsgálót megbízni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a könyvvizsgáló rendelkezik magánnyugdíj-biztosítói vagy pénztári minősítéssel.

(2) Nem lehet könyvvizsgáló a magánnyugdíj-biztosító tulajdonosa, vezetője, alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, a letétkezelő és az ingatlanértékelő könyvvizsgálója és annak közeli hozzátartozója.

(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.

(4) A könyvvizsgáló a magánnyugdíj-biztosítónál legfeljebb öt évig láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat. Ezt követően ugyanattól a magánnyugdíj-biztosítótól a megbízatásának lejártát követő 2 év múlva kaphat megbízást. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb 3 magánnyugdíj-biztosítónál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és az egy magánnyugdíj-biztosítótól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) 30 százalékát.

(5) A könyvvizsgáló társaság által végzett könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati tevékenységet végző dolgozó egyidejűleg legfeljebb 3 magánnyugdíj-biztosítónál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság egy magánnyugdíj-biztosítótól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének 10 százalékát.

(6) A könyvvizsgáló betekinthet a magánnyugdíj-biztosító könyveibe, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaitól, a magánnyugdíj-biztosító alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a magánnyugdíj-biztosító tartalékait, szerződéseit, pénzforgalmi számláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatóság és a felügyelő bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.

(7) A könyvvizsgáló a magánnyugdíj-biztosító közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.

(8) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a magánnyugdíj-biztosító vagyonának, a fedezeti tartaléknak, vagy a matematikai tartalékoknak a jelentős csökkenése várható, köteles a felügyelő bizottságot és az igazgatóságot tájékoztatni, továbbá a magánnyugdíj-biztosító közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.

(9) Ha a magánnyugdíj-biztosító közgyűlését az igazgatóság - a tudomására jutástól számított 8 napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a magánnyugdíj-biztosító közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.

Ingatlanértékelő

85. §

(1) Ha a fedezeti tartalék eszközfedezete ingatlant is tartalmaz, akkor a magánnyugdíj-biztosítónak ingatlanértékelő személyt, vagy szervezetet (a továbbiakban együtt: ingatlanértékelő) kell megbíznia, melyeknek feladata a fedezeti, illetve a matematikai tartalékhoz tartozó ingatlanok értékének rendszeres megállapítása. A megbízás legfeljebb ötéves időtartamra szólhat. Az ingatlanértékelőnek függetlennek kell lennie a magánnyugdíj-biztosító szervezetétől, és nem lehet érdekelt a magánnyugdíj-biztosító befektetéseiben. A magánnyugdíj-biztosítóval egyidejűleg csak egy ingatlanértékelő állhat megbízási jogviszonyban. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Amennyiben az eszközfedezet csak 10 millió forint bekerülési érték alatti, követelés fejében átvett, be nem sorolt eszközként nyilvántartott ingatlan(oka)t tartalmaz, akkor ingatlanértékelő megbízása nem kötelező.

(2) Az ingatlan értékelésével kizárólag olyan személy bízható meg,

a) aki büntetlen előéletű és nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiakban:ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá

b) ingatlan értékbecslésére feljogosító végzettséggel; valamint

c) legalább 2 év, ingatlanértékelési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Társaság akkor bízható meg, ha legalább egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban alkalmaz.

(4) Nem lehet ingatlanértékelő az a személy vagy társaság, aki, vagy amely a magánnyugdíj-biztosító ingatlanfejlesztőjével, ingatlankezelőjével, ingatlanüzemeltetőjével szerződéses kapcsolatban áll. Az ingatlanértékelő szakvéleményében foglaltak nem képezhetik a magánnyugdíj-biztosító számviteli nyilvántartásainak alapját, ha a magánnyugdíj-biztosító az ingatlanértékelő megbízási jogviszonya megszűnésének időpontját követő 2 éven belül az ingatlanértékelővel, vagy jogutódjával más szerződéses kapcsolatba lép.

(5) Ha a magánnyugdíj-biztosító az (1) bekezdésben foglaltak szerint ingatlanértékelőt bíz meg, az ingatlanértékelő a magánnyugdíj-biztosító részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a magánnyugdíj-biztosító az ingatlanértékelő alkalmazásáról meghozott döntésig, ingatlanértékelő alkalmazása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli.

(7) A magánnyugdíj-biztosító az ingatlanértékelő megbízását követő tizenöt munkanapon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja

a) természetes személy esetén a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát, az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;

b) társaság esetén az eljáró személy a) pontban felsorolt dokumentumait, továbbá a társaságra vonatkozó következő adatokat: a társaság neve, székhelye, az alapítás időpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, az üzleti év, az alaptőkéje, tulajdonosi köre, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásuk fontosabb adatai (előző három év mérlege), alkalmazotti létszáma.

(8) A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelő büntetlen előéletű, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelő büntetlen előéletű-e, és az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(9) A Felügyelet az ingatlanértékelő

a) (7) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyásáig,

b) (8) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a magánnyugdíj-biztosító az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (10) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig kezeli.

(10) Ha a Felügyelet a (8) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelő büntetett előéletűvé vált, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a magánnyugdíj-biztosítót, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.

(11) A megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet határidőben nem hoz döntést.

86. §

(1) Az ingatlanértékelő az ingatlanértékelés során szakvéleményében

a) meghatározza az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget;

b) meghatározza az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget;

c) meghatározza az ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves magánnyugdíj-biztosítói beszámoló fordulónapjára vonatkozóan;

d) meghatározza az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési, hasznosítási terv teljesítését;

e) meghatározza bérbeadás esetén az elfogadható legkisebb bérleti díjat;

f) ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá;

g) részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat;

h) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket;

i) ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit; és

j) mellékletként becsatolja az ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírás 30 napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő hiteles másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e.

(2) Ingatlan vásárlásakor, valamint értékelésekor az ingatlanértékelő köteles az ingatlan tehermentességét, valamint az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdésében felsorolt bejegyezhető tényeket ellenőrizni.

(3) Az ingatlanértékelő az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a közgyűlésnek a fedezeti tartalékhoz tartozó, a magánnyugdíj-biztosító tulajdonában álló, valamint év közben vásárolt, illetve eladott ingatlanokról, azok értékéről, hasznosításáról, valamint az ingatlanbefektetéseken elért hozam alakulásáról.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti időben készülő ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.

Tárgyi feltételek

87. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenység tárgyi feltételei:

a) a tevékenység biztonságos folytatására alkalmas irodahelyiség;

b) a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítástechnikai rendszer;

c) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló terv.

(2) A magánnyugdíj-biztosító által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek, megoldásoknak és nyilvántartásoknak biztosítaniuk kell, hogy a fedezeti tartalékhoz és a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök a magánnyugdíj-biztosító saját tulajdonát képező egyéb eszközeitől elkülönítetten legyenek kezelve és a lebonyolított ügyletek adatai - az ügylet tárgya, időpontja, a szerződő partner, illetve egyéb szempontok szerint részletezve - visszakereshetők legyenek.

(3) A magánnyugdíj-biztosító számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie

a) mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására;

b) az általa kialakított egyes alapok és portfóliók részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek és ingatlanok állományának minden időpontban történő megállapítására;

c) a jogszabályban, illetőleg saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának folyamatos ellenőrzésére;

d) jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére; valamint

e) a tagok, járadékosok és kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségek megállapítására.

XI. Fejezet

RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK

88. §

(1) Aki magánnyugdíj-biztosítóban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a részesedés szerzését lehetővé tevő szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.

(2) A Felügyelethez az (1) bekezdés szerint benyújtott engedélykérelemnek tartalmaznia kell a magánnyugdíj-biztosító megnevezését, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés - közvetett tulajdon mértékét, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe vevő - nagyságát.

(3) A részesedésszerzés (1) bekezdés szerinti engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:

a) a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy azonosító adatait;

b) természetes személy kérelmező esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványának eredeti példányát, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;

c) természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével kapcsolatban más kizáró ok nem áll fenn;

d) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn;

e) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása;

f) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását;

g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen - a számvitelről szóló törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;

h) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását;

j) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A részesedésszerzés feltétele, hogy a (3) bekezdésben meghatározott kérelmező megfeleljen a magánnyugdíj-biztosító alapítójára vonatkozó 60. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A részesedésszerzés további feltétele, hogy a kérelmező - közvetlen részesedésszerzés esetén - a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét az Európai Unió valamely más tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.

(5) Ha a kérelmező a részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez nem csatolja a (3) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott adatokat, a Felügyelet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi az adatok szolgáltatására vagy igazolására jogosult szervet.

89. §

(1) Ha a 88. § (1) bekezdésében meghatározott kérelmező

a) az Európai Unió más tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy

b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy

c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás, akkor a Felügyelet kikéri a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító, az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerint érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.

(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.

XII. Fejezet

ÁLLOMÁNYÁTRUHÁZÁS

90. §

A magánnyugdíj-szerződési állomány egésze - az átadó és az átvevő magánnyugdíj-biztosító közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett átruházható másik magánnyugdíj-biztosítóra. Az állományátruházáshoz nem szükséges a tagok hozzájárulása. Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének időpontjától - az állományt átvevő magánnyugdíj-biztosító válik a szerződés alanyává, illetve a nyugdíjtitok és üzleti titoki tekintetében adatkezelővé.

91. §

(1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

e) annak bemutatását, hogy az átvevő magánnyugdíj-biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(2) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy

b) az állományátruházás következtében a tagok érdeke sérülne.

92. §

(1) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát köteles legalább 2 országos napilapban közzétenni.

(2) A szerződésállományt átvevő magánnyugdíj-biztosító - az engedélyező határozat közlésétől, a magánnyugdíj-biztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei (fővárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstől számított 15 napon belül - köteles az átadásról minden érintett tagot és foglalkoztatót írásban értesíteni.

(3) Magánnyugdíj-biztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettségre az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

93. §

A járadékszolgáltatási szerződési állományra a 90. §-92. §-okat a következők figyelembevételével kell alkalmazni:

c) a járadékszolgáltatási állomány átruházása csak járadékszolgáltatásra tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíj-biztosítók között, a 104. § b) pontjában meghatározott biztosítók között, valamint e két intézményi forma között lehetséges;

a) a taggal kapcsolatos rendelkezéseket a járadékban részesülő személyre kell alkalmazni.

XIII. Fejezet

A MAGÁNNYUGDÍJ-BIZTOSÍTÓ MEGSZŰNÉSE

A felszámolási eljárás és a végelszámolás közös szabályai

94. §

(1) Az e törvényben meghatározott eltérésekkel a magánnyugdíj-biztosító felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárására pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A magánnyugdíj-biztosító ellen csődeljárásnak helye nincs.

95. §

(1) A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.

(2) Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés, illetőleg számlán történő nyilvántartás szükséges, annak az államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást, illetőleg a számlát vezetik.

96. §

(1) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről - ha azt nem a Felügyelet kezdeményezte - a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételekor a magánnyugdíj-biztosító tevékenységi engedélyét haladéktalanul felfüggeszti, valamint a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló döntés tudomására jutásakor a magánnyugdíj-biztosító tevékenységi engedélyét a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjával haladéktalanul visszavonja. Amennyiben a magánnyugdíj-biztosító az általa kezdeményezett végelszámolási eljárás megszüntetését kéri, a Felügyelet a tevékenységi engedély felfüggesztéséről, illetve visszavonásáról szóló döntését haladéktalanul visszavonja.

(3) A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzést (a továbbiakban: bírósági végzés) annak a Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles a honlapján, valamint két országos napilapban közzétenni.

97. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Felügyelet által létrehozott non-profit korlátolt felelősségű társaság jelölhető ki.

(2) A felszámolót, végelszámolót az üzleti és a nyugdíjtitok megtartásának kötelezettsége a magánnyugdíj-biztosítóval azonos módon terheli.

(3) A magánnyugdíj-biztosító elleni felszámolás, illetve végelszámolás elindításának és a magánnyugdíj-szerződések tényéről a felszámoló, illetve a végelszámoló köteles a foglalkoztatókat, a tagokat, valamint az ismert hitelezőket értesíteni.

(4) A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal köteles a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan foglalkoztatót, tagot, járadékost, továbbá ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy állandó lakóhelye az EGT másik államában található.

(5) A végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

98. §

(1) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában a járadékszolgáltatási tevékenységet meg kell szüntetni.

(2) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját követő tizenöt napon belül a fedezeti tartalékhoz és a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékokhoz tartozó eszközök listáját a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjának napjával le kell zárni, és azt a felszámolónak, illetve a végelszámolónak át kell adni.

(3) A felszámolás, illetve végelszámolás folyamán a (2) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők és azok kizárólag az adott tartalékkal szemben fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatóak fel.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak alapján a tartalékok tartozó eszközök a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy - a teljesítés erejéig - a magánnyugdíj-biztosító egyéb eszközeit kell e célra felhasználni.

(5) A felszámolás, illetve végelszámolás esetén a Felügyelet a felszámolás, illetve a végelszámolás alatt álló magánnyugdíj-biztosító állományát a 19. §-ban foglaltak szerint meghatározott magánnyugdíj-biztosítónak adja át.

(6) Amennyiben a felszámolási, illetve a végelszámolási eljárás során a járadékszolgáltatási tevékenység felfüggesztésére, vagy megszüntetésére kerül sor, a tag, a haláleseti kedvezményezett, valamint a járadékban részesülő személy követelése befagyott követelésnek minősül.

A felszámolás

99. §

A magánnyugdíj-biztosító ellen a Felügyelet felszámolási eljárást indít, ha

b) a 192. §-ban meghatározott felügyeleti intézkedések alkalmazása ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a pénzügyi, a szanálási, illetve a pénzügyi helyreállítási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani; vagy

a) a magánnyugdíj-biztosító tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás);

b) a Ctv.-ben meghatározottak szerint kényszer-végelszámolásnak lenne helye, azonban nem állapítható meg kétséget kizáróan az, hogy a magánnyugdíj-biztosító valamennyi kötelezettségének eleget tud tenni.

100. §

(1) A felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámoló a tagokat 45 napos határidő tűzésével felhívja arra, hogy a tag jelentse be más magánnyugdíj-biztosítóval megkötött magánnyugdíj-szerződését. Amennyiben a tag a kitűzött határidőig az új magánnyugdíj-biztosítóval kötött szerződést nem mutatja be, akkor a felszámolás kezdő időpontját magában foglaló hónapot követő második hónap első napjával közte és a 19. §- ban foglaltak szerint meghatározott magánnyugdíj-biztosító között a törvény erejénél fogva tagsági jogviszony jön létre. Az elszámolásra az átlépés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy nem fűződnek hozzá az átlépés 27. § (5) bekezdésében, valamint a 172. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb jogkövetkezményei.

(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámoló a járadékosokat 45 napos határidő tűzésével felhívja arra, hogy a járadékos jelentse be más járadékszolgáltatóval megkötött szerződését. Amennyiben a járadékos a kitűzött határidőig az új szerződést nem mutatja be, akkor a felszámolás kezdő időpontját magában foglaló hónapot követő második hónap első napjával közte és a 106. §-ban meghatározott kijelölt járadékszolgáltató között a törvény erejénél fogva jogviszony jön létre. Az elszámolásra a járadékszolgáltató váltására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tagok egyéni számláin nyilvántartott követelések nem tartoznak a magánnyugdíj-biztosítónak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonába.

A végelszámolás

101. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatához a Felügyelet előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) A Felügyelet az előzetes jóváhagyást akkor adja meg, ha az intézmény a járadékszolgáltatási tevékenységből eredő valamennyi kötelezettségét teljesítette, a magánnyugdíj-szerződések és a járadékszerződések állományát teljes egészében más magánnyugdíj-biztosítóra átruházta. Az állományátruházás teljes körű megtörténtének bizonyítására alkalmas okiratokat a magánnyugdíj-biztosító köteles a Felügyeletnek benyújtani.

(3) A Felügyelet az előzetes jóváhagyás megadásával egyidejűleg a magánnyugdíj-biztosító tevékenységi engedélyét visszavonja.

(4) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a magánnyugdíj-biztosító kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.

102. §

(1) A Felügyelet kényszer-végelszámolást kezdeményez, ha

a) a magánnyugdíj-biztosítónál fennálló súlyos jogsértések másként nem orvosolhatók;

b) a magánnyugdíj-biztosító valamennyi tevékenysége tekintetében a tevékenységi engedélyt a Felügyelet, vagy az engedélykérelmet a kérelmező visszavonta.

(2) Ha az (1) bekezdésben leírt körülmények fennállnak és megállapítható meg, hogy a magánnyugdíj-biztosító nem tud eleget tenni valamennyi kötelezettségének, akkor felszámolási eljárás kezdeményezésének van helye.

(3) A kényszer-végelszámolásra a végelszámolás szabályai alkalmazandók.

XIV. Fejezet

A JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A magánnyugdíj-járadékszolgáltató intézményre vonatkozó szabályok

103. §

Járadékszolgáltató a versenyszolgáltató, valamint a kijelölt járadékszolgáltató lehet.

Versenyszolgáltató

104. §

Versenyszolgáltató

a) az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a magánnyugdíj-biztosító, valamint

b) olyan, a székhely szerinti európai uniós tagállamban, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban illetékes hatóságának társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás tevékenység végzésére vonatkozó engedélyével rendelkező biztosító részvénytársaság lehet, amely rendelkezik az e törvény szerinti járadékszolgáltatási tevékenység végzésére jogosító e törvényben meghatározott engedéllyel.

105. §

(1) A 104. § b) pontjában meghatározott versenyszolgáltató tevékenységére és az általa nyújtott magánnyugdíj-járadék szolgáltatására a Bit. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ezen szolgáltató esetén az e törvényben meghatározott rendelkezéseket kizárólag az e törvényben meghatározott járadékszolgáltatási tevékenységre kell alkalmazni.

(2) A versenyszolgáltató szolgáltatási jogosultsága

c) amennyiben a 104. §-ban meghatározott engedélyt 2011. december 31-éig megszerezte, 2013. január 1-jétől;

d) amennyiben a járadékszolgáltatás megkezdése előtt legalább egy évvel rendelkezett a 104. §-ban meghatározott engedéllyel, 2014. január 1-jétől;

a) 2014. január 1-jét követően az engedély közlésétől számított negyedik hónap első napjától nyílik meg.

(3) A versenyszolgáltató az engedélyben meghatározott legkorábbi időpontban köteles a magánnyugdíj-járadékszolgáltatási tevékenységet megkezdeni, és azt az e törvényben meghatározott esetektől eltekintve folyamatosan végezni.

(4) A versenyszolgáltató - amennyiben más biztosítási ágazat működtetésére is engedéllyel rendelkezik - köteles a járadékos-állomány nyilvántartását és a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékokat más biztosítási állományától és azok tartalékaitól elkülönítetten kezelni.

Kijelölt járadékszolgáltató

106. §

(1) A kijelölt járadékszolgáltató a külön jogszabályban meghatározott szervezet keretei között, önálló egységként működik.

(2) A kijelölt járadékszolgáltatónak 2013. január 1-jétől kezdődően folyamatosan el kell látnia a magánnyugdíj-járadék folyósításával összefüggő, e törvényben meghatározott feladatokat.

V. RÉSZ

A MAGÁNNYUGDÍJ-BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

XV. Fejezet

A FELHALMOZÁSI-, ILLETVE A JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁSI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

Szavatoló tőke

107. §

(1) A szavatoló tőke a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy az intézmény akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett tagdíjak, illetve a fedezeti tartalék és a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékok nem nyújtanak fedezetet.

(2) A magánnyugdíj-biztosítónak a magánnyugdíj-szerződésekből és a járadékszolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében tevékenységenként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott felhalmozási és járadékszolgáltatási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőkeszükséglet.

(3) A magánnyugdíj-biztosító, valamint a 104. § b) pontjában meghatározott versenyszolgáltató magánnyugdíj-járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját a 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) A 106. §-ban meghatározott kijelölt járadékszolgáltatónak nem kell szavatoló tőkét képeznie.

A szavatoló tőke elemei

108. §

(1) A szavatoló tőkét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően

a) a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott felhalmozási tevékenységekre;

b) a 4. § (2) bekezdésének e) pontjában, valamint (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott vagyonkezelési tevékenységekre;

c) valamint a 4. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott járadékszolgáltatási tevékenységekre elkülönítetten kell meghatározni.

(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

a) a befizetett jegyzett tőke;

b) a tőketartalék;

c) a lekötött tartalék;

d) az értékelési tartalék 20 százaléka;

e) az eredménytartalék;

f) a mérleg szerinti eredmény;

g) az alárendelt kölcsöntőke;

h) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények.

(3) Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.

(4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tőke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntőke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejű. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban - csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következő feltételeknek:

a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll;

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a magánnyugdíj-biztosító adósságának rendezésébe bevonható;

c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe;

d) a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább öt év;

e) a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet öt évnél kevesebb;

f) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a magánnyugdíj-biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a magánnyugdíj-biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a magánnyugdíj-biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá;

g) az alárendelt, kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható;

h) a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített, legkorábban öt év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.

109. §

(1) A Felügyelet a magánnyugdíj-biztosító, valamint a versenyszolgáltató szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képező eszközök piaci értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.

(2) A szavatoló tőke számítása során a 108. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:

a) az immateriális javak könyv szerinti értékét;

b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét;

c) a magánnyugdíj-biztosítónak az olyan biztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding társaságban birtokolt osztalék elsőbbségi részvény és az alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik;

d) a magánnyugdíj-biztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt - a Hpt. 5. számú melléklete szerinti - osztalékelsőbbségi részvény és alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik;

e) tartalékok (kötelező tartalékok és szabad tartalékok), amelyek nem kötődnek a vállalt biztosítási kötelezettségekhez és nem függőkártartalék.

(3) A minimális szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A magánnyugdíj-biztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje becsült értékéről.

(4) Ha a magánnyugdíj-biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

A járadékszolgáltatási tevékenységhez szükséges szavatoló tőke

110. §

(1) A versenyszolgáltató köteles legalább az életbiztosítási tevékenység végzéséhez előírt minimális biztonsági tőkére vonatkozó Bit.-ben előírt rendelkezéseket teljesíteni.

(2) A versenyszolgáltató minimális szavatoló tőke szükségletének számítását e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A szavatoló tőke számítása során a legutóbbi időpontban kiadott differenciált halandósági táblarendszert kell alkalmazni.

111. §

(1) Ha a 110. §-ban meghatározottak szerint képzett, rendelkezésre álló szavatoló tőke

a) nem elegendő a Bit.-ben meghatározott kötelezettség teljesítésére, és az ott felsorolt intézkedések nem vezetnek eredményre; vagy

f) nem elegendő a 37. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésére, a Felügyelet - amennyiben a járadék jövőbeli hiánytalan folyósítását veszélyben látja - a járadékszolgáltatót állományának a kijelölt járadékszolgáltató részére történő átadására kötelezi. Az átadással egyidejűleg az átadó szolgáltató köteles az általa nyújtott járadékszolgáltatást megszüntetni.

(2) Amennyiben az állomány-átadás időpontjában az állományt átadó járadékszolgáltatónál nemcsak a szavatoló tőke, hanem a matematikai tartalék is az előírt szint alatt marad, a hiányzó részt a Magánnyugdíj Garanciaalap megtéríti az állományt átvevő járadékszolgáltató számára.

A magánnyugdíj-biztosító biztonsági tőkéje

112. §

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény biztonsági tőkéje megegyezik a 113. § szerinti minimális biztonsági tőkével. Amennyiben a minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada nagyobb, mint a 113. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke, ez az összeg képezi a magánnyugdíj-biztosító biztonsági tőkéjét.

113. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító minimális biztonsági tőkéje:

a) ha a magánnyugdíj-biztosító kizárólag a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzi, akkor e tevékenységekhez

aa) 50 000 főnél kisebb taglétszám esetén 100 millió Ft;

ab) 50 000 főt elérő, de 75 000 főnél kisebb taglétszám esetén 300 millió Ft;

ac) 75 000 főt elérő, de 100 000 főnél kisebb taglétszám esetén 500 millió Ft;

ad) 100 000 főt elérő, de 200 000 főnél kisebb taglétszám esetén 750 millió Ft;

ae) 200 000 főt elérő, de 300 000 főnél kisebb taglétszám esetén 1 milliárd Ft;

af) 300 000 főt elérő taglétszám esetén 2 milliárd Ft;

b) ha a magánnyugdíj-biztosító saját maga a 4. § (2) bekezdésének e), illetve a (3) bekezdésének c) pontjában szereplő vagyonkezelést is végez, akkor e tevékenységhez a Bszt. 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összeg;

c) ha a magánnyugdíj-biztosító a 4. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában szereplő járadékszolgáltatást is végez, akkor a 110. § (1) bekezdése szerint megállapított összeg.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján az egyes tevékenységekhez szükséges minimális biztonsági tőke összegei összeadódnak.

A pénzügyi, a szanálási és a pénzügyi helyreállítási terv

A pénzügyi terv

114. §

(1) A Felügyelet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézményeket pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát;

b) a járadékszolgáltató járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha ezen tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

c) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények kölcsönökből és egyéb, nem felhalmozási és járadékszolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségei - a kölcsöntőkét kivéve - együttesen meghaladják saját tőkéjének 25 százalékát.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított 30 napon belül kell a magánnyugdíj-biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

A szanálási terv

115. §

(1) Ha a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény szavatoló tőkéje kevesebb, mint a minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézményt a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2) A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított 30 napon belül a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania.

A pénzügyi helyreállítási terv

116. §

(1) Ha a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény működése a tagok és a járadékban részesülő személyek érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet az intézményt hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az igazgatási költségek várható alakulását;

b) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenység várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet;

c) az előzetes mérlegtervet;

d) a magánnyugdíj-szerződésekből és a járadékszerződésekből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását.

(3) Ha a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény rosszabbodó pénzügyi helyzete a tagok és járadékban részesülő személyek érdekeit veszélyezteti, akkor az intézmény rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet az intézmény számára az egyébként irányadónál magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat.

117. §

(1) A Felügyelet a pénzügyi terv, szanálási terv, pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni, hogy az alkalmas-e a kiváltó okok megszüntetésére. A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(2) A pénzügyi terv, szanálási terv, pénzügyi helyreállítási terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet az e jogszabályban meghatározott intézkedések megtételére jogosult.

XVI. Fejezet

GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK

Tartalékképzés

118. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítónak a felhalmozási időszakban fedezeti tartalékot kell képeznie.

(2) A járadékszolgáltatónak a járadékszolgáltatási időszakban matematikai tartalékot, egyéni kiegyenlítési tartalékot, valamint költségtartalékot kell képeznie.

(3) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a törvényben meghatározott kötelező tartalékok mellett az alapszabályban meghatározott további tartalékokat is képezhet.

(4) A nyugdíjbiztosítási tevékenységet ellátó intézmény az e törvényben foglaltak szerint képzett tartalékok terhére - a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése

kivételével - harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat.

(5) Az e törvényben foglaltak szerint képzett tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását legalább havonta kell elvégezni.

(6) A tartalékok befektetésekkel kapcsolatos bevételeinek és költségeinek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell.

119. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a fedezeti tartalék és a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó eszközeit kizárólag az e törvényben meghatározott befektetési formákba és befektetési eszközökbe fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja. Az inflációindexált járadékot nyújtó járadékszolgáltatónak a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök befektetése során a 38. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.

(2) A fedezeti tartalék esetében, ha a követelés fejében átvett eszköz az e törvényben meghatározott eszközcsoportokba nem tartozó, befektetett eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt be nem sorolt befektetett eszközként kell kimutatni.

(3) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény csak saját eszközeit fektetheti be.

(4) A vagyonkezelési tevékenység eredményességének mérése érdekében a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény eszközeit a 7. számú mellékletben szabályozott előírásoknak megfelelően kell értékelni. Az értékelés eredményét ismertető tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként kell a közgyűlés elé terjeszteni.

(5) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény befektetett eszközeit (portfólióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti tartalékban az egyes választható portfóliók eszközei befektetésének eredménye elkülönítetten megállapítható legyen. Az összes befektetett eszközön belül el kell különíteni a fedezeti tartalék és a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékok befektetési eredményességét.

(6) A befektetések e törvényben meghatározott szabályozási mértékeit a befektetett eszközök piaci értéke alapján kell megállapítani.

(7) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a fedezeti tartalékhoz és a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékhoz nem tartozó eszközeit az intézmény érdekében használhatja fel azzal, hogy ezen eszközök terhére más szervezetben befolyásoló részesedést nem szerezhet.

Pénzkezelési Szabályzat

120. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a Pénzkezelési Szabályzatában köteles rögzíteni a pénzforgalmi számlája, illetve a letétkezelőnél vezetett befektetési számlája (számlái) közötti pénzáramlásokra vonatkozó szabályokat.

(2) A Pénzkezelési Szabályzatban kell rendelkezni az utalások határidejéről, valamint azok eljárási és nyilvántartási rendjéről. Rendezni kell különösen a szolgáltatás, a tagsági viszony megszűnése, a működéshez és a befektetéshez kapcsolódó költségek, valamint a befektetésekhez kapcsolódó egyéb pénzforgalom szabályait.

(3) A Pénzkezelési Szabályzatban meg kell határozni, hogy a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény mely alkalmazottja, tisztségviselője milyen összeghatárokon belül és mely befektetési (al)számla vonatkozásában adhat utasítást a letétkezelőnek.

Hitel- és kölcsönfelvétel, kötelezettségvállalás szabályai

121. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító, valamint a kijelölt járadékszolgáltató legfeljebb 12 havi lejáratú hitelintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel. A fedezeti tartalék, valamint a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékok eszközei hitel vagy kölcsön fedezetéül nem szolgálhatnak, és semmilyen módon nem terhelhetők meg.

(2) A felvett hitel vagy kölcsön futamidőre tervezett, kamatokkal növelt összege - több hitel-, illetve kölcsönfelvétel esetén összesítve - nem haladhatja meg a magánnyugdíj-biztosító előző évi tagdíjbevétele működési célra fordítható részének 30 százalékát.

(3) A magánnyugdíj-biztosító, valamint a kijelölt járadékszolgáltató más részére kölcsönt nem nyújthat, mástól tartozást nem vállalhat át, és másért kezességet, vagy más érdekében kötelezettséget nem vállalhat.

(4) A magánnyugdíj-biztosító, valamint a kijelölt járadékszolgáltató hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, váltót nem fogadhat el.

Vagyonkezelés

122. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseit minden esetben köteles befektetési eszközcsoportok szerint megosztani (befektetési portfólió szabályok). A befektetések megosztása nem veszélyeztetheti a folyamatos fizetőképességet és a nyugdíjszolgáltatások teljesítését.

(2) A befektetéseknek összhangban kell lenniük a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a folyamatos fizetőképességet.

(3) A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.

123. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény vagyonkezelését:

a) maga végezheti,

b) szerződésben részben vagy egészben külső vagyonkezelőre bízhatja.

(2) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha

a) az intézmény alapszabálya ezt tartalmazza;

b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik;

c) eleget tesz a vagyonkezeléshez szükséges tőkekövetelménynek;

e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 79. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert, és ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanértékelőt is alkalmaz. Amennyiben a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény ingatlanfejlesztést végez és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, akkor az intézmény az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.

(3) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény részére vagyonkezelési tevékenységet az láthat el, aki a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik.

(4) Magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény részére vagyonkezelői tevékenységet csak olyan, a (3) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény, vagy befektetésialap-kezelő végezhet, amely

a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi; vagy

b) az Európai Unió más tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel és tevékenységét egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.

Letétkezelés, letétkezelő

124. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti letétkezelés szolgáltatás nyújtására jogosult. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény csak egy letétkezelőt bízhat meg. Az intézmény köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak.

(2) A letétkezelő a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény megbízása alapján végzett befektetési szolgáltatások tekintetében megbízásának ellátásához szükséges mértékben ellenőrzi a pénzforgalmi számlát vezető szervezetet.

(3) A letétkezelő a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény nevében eljárva tevékenységét ezen intézmény érdekében a letétkezelésre vonatkozó megbízásnak megfelelően köteles végezni. Köteles felhívni az intézmény, illetőleg a vagyonkezelő figyelmét arra, ha a befektetési megbízás végrehajtása sérti (sértené) vagy veszélyezteti (veszélyeztetné) az intézmény vagy a tagok érdekeit.

(4) A letétkezelő az eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést a letétkezelési szerződésben meghatározott módon és tartalommal elérhetővé teszi a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény részére.

(5) A letétkezelő a befektetési limitek figyelését és az értékelést a kötésnapi elszámolás alapján végzi.

(6) A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan rendelkezést és tranzakciót, amely a befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes. A letétkezelővel kötött szerződésben rendelkezni kell a rendelkezések és tranzakciók visszautasításához szükséges adatszolgáltatási és tájékoztatási rendszer kialakításáról.

(7) Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménynek bejelenteni.

125. §

(1) A letétkezeléssel a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény nem bízhatja meg a vagyonkezeléssel megbízott gazdálkodó szervezetet.

(2) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény és a letétkezelő között sem közvetlen, sem 10 százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.

(3) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménynél a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a letétkezelőnél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat.

(4) A vagyonkezelőnél a vagyonkezelést irányító és a vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a letétkezelőnél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat.

(5) A (2) bekezdés alkalmazásában a közvetett tulajdon mértékének számítására a Hpt. a közvetett tulajdon számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

126. §

(1) A letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el:

a) vagyonkezelőnként befektetési számlát (számlákat) vezet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény javára, ideértve a saját befektetési tevékenységet is, amely(ek) - ha a pénzforgalmi számláját vezető hitelintézet és a letétkezelő egy szervezet - a pénzforgalmi számla alszámlái is lehetnek;

b) vagyonkezelőnként értékpapírszámlát (értékpapírszámlákat) és értékpapír letéti számlát(számlákat) vezet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény javára úgy, hogy az értékpapírszámlákon és a letéti számlákon lévő értékpapírállomány portfóliónkénti részletezésben megállapítható legyen;

c) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket;

d) ellátja a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését;

e) beszedi az értékpapírszámlán, értékpapír letéti számlán nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat;

f) elvégzi a befektetett eszközök piaci értékének meghatározását;

g) ellenőrzi a befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását, megbízás esetén ellenőrzi a befektetési politika előírásainak betartását;

h) elszámolja és nyilvántartja az értékpapírügyleteket, amelynek révén összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával, és a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény rendelkezése alapján végzi a folyószámlára történő utalást;

i) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény által erre adott felhatalmazás alapján eljár a tulajdonosi jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában;

j) ellenjegyzi az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket;

k) ellenjegyzi az ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződést;

l) elvégzi az elszámolóegységek számának és árfolyamának megállapítását.

(2) A vagyonkezelő a napi ügyletekről a tárgynapot követő első munkanapon teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt.

(3) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet szállítani, transzferálni. Nem transzferálható értékpapírok esetében a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény tulajdonában lévő értékpapírokat olyan módon kell elhelyezni, hogy a letétkezelő az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak folyamatosan és maradéktalanul eleget tudjon tenni, ideértve azt az esetet is, amikor a Felügyelet intézkedése következtében szükségessé válik az értékpapír zárolása.

(4) A letétkezelő felel a jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítésének elmulasztásából adódó károkért. Az e felelősségét kizáró vagy korlátozó szerződési kitétel semmis.

(5) A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek cselekedeteiért és mulasztásaiért sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a letétkezelőkre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe.

(6) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az eszközök piaci értékének és az elszámolóegységek árfolyamának a meghatározásához szükséges adatokról (többek között az ingatlanokról, árukról, házipénztár és a pénzforgalmi számla egyenlegéről, úton lévő pénzeszközökről, bankbetétek és azok kamatáról, vagyonkezelési díjról és annak számításáról, portfóliók közötti átvezetésekről) és az azokban bekövetkezett változásokról a tárgynapot követő első munkanapon teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt. Ez az előírás nem vonatkozik a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségre.

Befektetési tevékenységgel összefüggő korlátozások

127. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító és a kijelölt járadékszolgáltató

a) nem szerezhet gazdálkodó szervezetben annak jegyzett tőkéje 10 százalékát meghaladó mértékű közvetlen tulajdoni részesedést;

b) nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálkodó szervezetben, amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző 2 évben csőd- vagy felszámolási eljárást folytattak;

c) az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba a fedezeti tartalék egy-egy választható portfóliójához, valamint az egy járadéktermékhez tartozó eszközök legfeljebb 10 százalékát fektetheti be;

d) az állampapírok és a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek, valamint a jelzáloglevelek kivételével a fedezeti tartalék egy-egy választható portfóliójához, valamint az egy járadéktermékhez tartozó matematikai tartalékhoz tartozó eszközök vonatkozásában nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok 10 százalékot meghaladó mértékű részét.

(2) Egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír - kivéve a befektetési alapok befektetési jegyeit - együttes értéke nem haladhatja meg a fedezeti tartalék egy-egy választható portfóliójához, illetve az egy járadéktermékhez tartozó matematikai tartalékhoz tartozó eszközök 20 százalékát.

128. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a fedezeti tartalékot, valamint a matematikai tartalékot kizárólag az alábbi eszközökben tarthatja:

a) tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír;

b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya;

c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé;

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

e) befektetési jegy, kockázati tőkealap-jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír;

f) jelzáloglevél;

g) ingatlan;

h) határidős ügyletek;

i) opciós ügyletek;

j) lekötött betét;

k) folyószámla;

l) házipénztár;

m) repó-(fordított repó-) ügyletek;

n) swapügyletek;

o) értékpapír-kölcsönzési ügyletből származó követelések.

(2) A befektetési korlátok részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

129. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény köteles legalább a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének megfelelő mértékű óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.

(3) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a szerződés rendkívüli felmondásával egyidejűleg a követelését az óvadékból közvetlen kielégíti.

Devizamegfeleltetési szabályok

130. §

(1) Azt a pénznemet, amelyben a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a tagok, valamint a járadékban részesülő személyek követeléseinek fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a következők szerint kell meghatározni:

a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a felhalmozási időszakban lévő tagok egyéni számlaköveteléseit, valamint a járadékban részesülő személyek egyéni járadékszámláihoz kapcsolódó követeléseket abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben az egyéni számla, illetve az egyéni járadékszámla követeléseit nyilvántartják;

b) az egyéni számlák, illetve az egyéni járadékszámlák fedezetéül szolgáló tartalékot az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló eszközökbe kell fektetni;

c) a magánnyugdíj-biztosítónak lehetősége van arra, hogy az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalék

ca) klasszikus portfólió esetében 5 százalékát meg nem haladó részét,

cb) kiegyensúlyozott portfólió esetében 20 százalékát meg nem haladó részét,

cc) növekedési portfólió esetében 35 százalékát meg nem haladó részét ne a b) pont szerinti eszközben tartson;

d) a járadékszolgáltatónak lehetősége van arra, hogy a matematikai tartalék 30 százalékát meg nem haladó részét ne a b) pont szerinti eszközben tartson;

e) c)-d) pontban meghatározott arány megállapítása során a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja szerint definiált hosszú pozíciók rövid pozíciókkal [Tpt. 5. § (1) bekezdésének 112. pontja] történő nettósítása nem megengedett;

f) a c)-d) pontban meghatározott arány megállapítása során a befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok tekintetében a kollektív befektetési forma tényleges, illetve mögöttes devizapozícióit kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során figyelembe kell venni, hogy a magánnyugdíjbiztosítási tevékenységet ellátó intézmény befektetése milyen pénznemben fennálló befektetésen alapul.

Befektetési politika

131. §

(1) A befektetési politikát a magánnyugdíj-biztosító, illetve a 104. § b) pontjában meghatározott versenyszolgáltató igazgatósága alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei:

a) a vagyon befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó tagi és intézményi érdekek, ingatlanbefektetés esetén az ingatlanokkal kapcsolatos stratégia, szándékok és célok meghatározása;

b) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény kockázatvállaló képessége, valamint a meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján, portfóliónként meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum és maximum arányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referenciaindexek);

c) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget);

d) a befektetési tevékenység végrehajtásában a vezetők, alkalmazottak, a vagyonkezelő és a letétkezelő közötti feladatmegosztás alapelveinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás általános érvényű módja és feltételei;

e) a befektetéssel foglalkozó alkalmazottak, a letétkezelő, a vagyonkezelő(k) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei;

f) a választható portfóliók megnevezése, összetétele, az egyes portfóliókhoz kapcsolódó befektetési politika és a várható kockázatok leírása, a portfóliókra jellemző referencia index ismertetése;

g) a rendszer működtetési költségeinek részletes leírása;

h) a rendszer működtetésének, illetve a portfólió váltásnak a tagokra vonatkozó részletes eljárási szabályai;

i) a tagok tájékoztatásának tartalma és szabályai;

j) a rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai háttér leírása.

(2) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a tagok érdekében köteles eljárni.

(3) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény igazgatósága köteles a vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól - az intézmény beszámolási kötelezettségeihez igazodóan - írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.

(4) A befektetési politikát megvalósító személyek/megbízottak részére a befektetési politika rájuk vonatkozó részét vagyonkezelési irányelvekbe kell foglalni. A vagyonkezelési irányelvek kötelező tartalmi eleme a kezelt portfólió vonatkozásában megengedett befektetési eszközök portfólión belüli minimum és maximum arányai és a kezelt portfólióra vonatkozó referenciaindexek meghatározása.

(5) A vagyonkezelési irányelvek esetében referenciaindex alatt értendő a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfólió adott időszak alatti, az adott portfólióval kapcsolatos pénzáramlást figyelembe vevő vagyonkezelői hozamrátával. A vagyonkezelési irányelvekben foglalt referenciaindexeknek összességében összhangban kell állniuk az összes befektetést magában foglaló befektetési politika referenciaindexével. Abszolút hozamra törekvő portfóliók esetében referenciaindexként a megcélzott hozamszintet tükröző mutató is alkalmazható, ekkor azonban az abszolút hozamra törekvő stratégiát, illetve a mutatót előzetesen a befektetési politikában rögzíteni kell. Az abszolút hozamra törekvő stratégia célja, hogy a piaci tendenciáktól függetlenül folyamatosan pozitív hozamot biztosítson.

(6) Az igazgatóság legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében.

(7) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles beszámolni a tárgyévre vonatkozó befektetési politikáról, annak teljesítéséről, illetve a befektetési politikával kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről.

(8) Az aktuális befektetési politikájának tartalmi kivonatát

a) a belépni kívánó magánszeméllyel meg kell ismertetni;

b) a tag kérésére vele ismertetni kell;

c) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény honlapján folyamatosan elérhetővé kell tenni.

(9) Az inflációindexált járadéktermékhez tartozó matematikai tartalék befektetésére vonatkozóan a járadékszolgáltatónak nem kell befektetési politikát kialakítania.

(10) Amennyiben a befektetési politika megváltozik, a magánnyugdíj-biztosító köteles a döntés meghozatalát követő 8 napon belül ezt a változást a honlapján jelezni, a nyugdíjbiztosítási, valamint a nyugdíjszolgáltatási szabályzatában meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.

Ingatlanbefektetésekre vonatkozó különös előírások

132. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény kizárólag az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén fekvő, tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlant vásárolhat. Az intézmény megvásárolhatja az ingatlant akkor is, amennyiben azt telki szolgalom terheli.

(2) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az ingatlan megvásárlásakor a döntést megalapozó előzetes tervezetet készít, amely tartalmazza a várható költségeket, a megtérülést, valamint az ingatlan hasznosítására vonatkozó terveket. A tervezetet a felügyelő bizottság véleményezi.

(3) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak e jogszabály szerint minősítheti, ellenjegyzése során a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.

(4) A fedezeti tartalékhoz, valamint a matematikai tartalékhoz tartozó ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kell kötni.

(5) A fedezeti tartalékhoz, valamint a matematikai tartalékhoz tartozó ingatlanokat a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja. Amennyiben az intézmény a fedezeti tartalékból, valamint a matematikai tartalékhoz vásárolt ingatlant a saját elhelyezésére hasznosítja, akkor az ingatlan hasznosítási díjaként (hozamaként) köteles legalább az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díj összegével a fedezeti tartalékot növelni.

(6) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet.

(7) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhasznosítás) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény befektetési tevékenységének részét képezi. A befektetési üzletmenet kihelyezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt az intézmény kizárólag saját maga végezheti.

133. §

Az ingatlan adásvételére és bérbeadására vonatkozó szabályok:

a) ingatlan megvásárlásakor a vételár nem haladhatja meg az ingatlanértékelő által meghatározott, ingatlanért kifizethető legmagasabb összeget,

b) ingatlan értékesítése esetén az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legalacsonyabb összeg, illetve

c) az ingatlan bérbeadásakor a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legkisebb bérleti díj.

134. §

(1) Nem bízható meg ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény alkalmazottja, megbízottja, vezetője közeli hozzátartozója;

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le, vagy amely végelszámolási eljárás alatt áll;

c) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény ingatlanértékelője, műszaki ellenőre, annak alkalmazottja vagy az ingatlanértékelő vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója.

(2) Amennyiben az ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

(3) Amennyiben az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel megbízott gazdasági társaságban a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4) Az ingatlankezelőnek ingatlankezelői szakképesítéssel kell rendelkeznie. Amennyiben az ingatlankezelést jogi személy végzi, akkor az ingatlankezelő legalább egy alkalmazottjának kell rendelkeznie ingatlankezelői szakképesítéssel.

A magánnyugdíj-biztosító könyvvezetése

135. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A magánnyugdíj-biztosító nyilvántartása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat.

(2) A magánnyugdíj-biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

(3) Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a számvitelről szóló törvényben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a magánnyugdíj-biztosító körültekintő vezetését, a magánnyugdíj-biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a magánnyugdíj-biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

A magánnyugdíj-biztosító éves beszámolója

136. §

A magánnyugdíj-biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést is.

137. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel megegyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet és az Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére megküldeni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okiratok valódiságát

a) a magánnyugdíj-biztosító igazgatóságának elnöke;

b) a magánnyugdíj-biztosító aktuáriusa;

c) a magánnyugdíj-biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője.

köteles aláírásával igazolni.

138. §

A magánnyugdíj-biztosítót likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében a Felügyelet év közben is beszámoltathatja.

Eszközök értékelése

139. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító vagyonának piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni.

(2) A vagyon piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések felhalmozott kamattal együttes értéke alapján kell meghatározni.

(3) A magánnyugdíj-biztosító a befektetési tevékenységének eredményét és a kiadások költséghatékonyságát bemutató mérőszámokat (a teljesítménymérés mutatóit) a tagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlíthatóság és a magánnyugdíjrendszer egészének áttekinthetősége érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci értékelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A költséghatékonyság mérőszámai között meg kell különböztetni a befektetésekre, a magánnyugdíj-biztosító belső működtetésére és a külső szolgáltatókra fordított kiadásokat.

(4) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a magánnyugdíj-biztosító portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.

(5) Az eszközértékelés részletes szabályait a 7. számú melléklet tartalmazza.

Az eszközök nyilvántartása

140. §

(1) A fedezeti tartalék és a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket tartalékonként külön-külön kell nyilvántartani.

(2) A magánnyugdíj-biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei értékének mindenkor el kell érnie a fedezeti tartalék és a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékok előírt nagyságát.

(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot, ha a magánnyugdíj-biztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke alacsonyabb a matematikai tartalékok előírt mértékénél.

(4) Az igazgatóság a (3) bekezdésben meghatározott esetben köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet.

(5) A magánnyugdíj-biztosító köteles üzemi működését szolgáló ingatlanairól külön nyilvántartást vezetni.

Aktuáriusi jelentés

141. §

A magánnyugdíj-biztosító a felhalmozási időszakban

a) tagságának demográfiai összetételére és halandósági viszonyaira, valamint az ebből adódó kockázatokra vonatkozóan; a járadékszolgáltató a járadékszolgáltatási időszakban

b) a járadékban részesülő személyekre és halandósági viszonyaikra vonatkozóan;

c) a kötelezettségeknek a korábban megállapított járadékos állomány részére történő hosszútávú teljesítésére, ennek feltételeire és kockázataira - kiemelve a demográfiai kockázatok megvalósulását -; valamint

d) inflációindexált járadék nyújtása esetén a matematikai tartalék befektetési hozamának, garantált-összegű járadék nyújtása esetén pedig a járadékosnak járó nettó befektetési többlethozam felhasználásáról, a magánnyugdíj-járadék emelésére fordított rész mértékéről

e) évente, az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan aktuáriusi statisztikai jelentést nyújt be a Felügyelet részére.

Tagszervezés

142. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a magánnyugdíj-biztosítóval kötött szerződés alapján végezhet. A tagszervező alvállalkozót igénybe vehet, azonban az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tevékenységet saját maga végezte volna. A tagszervező által igénybe vett alvállalkozóra a tagszervezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe.

(2) A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a tagszervezéshez kapcsolódó juttatás mértékét, a juttatás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit.

(3) A tagszervezőnek tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígér előnyöket a taggá váló személy részére arra az esetre, ha az más személyt taggá vagy tagszervezővé válásra bír rá; vagy

b) amely a taggá vagy tagszervezővé váló személytől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket taggá vagy tagszervezővé válásra kell rábírnia.

(4) Tilos olyan módszer alkalmazása, amellyel a tagszervező vagy harmadik személy a közreműködésével tagsági viszonyt létesített tag tagsági viszonyának fennmaradása alapján előnyhöz jut (megtartási jutalék).

143. §

(1) A tagszervező a tagszervezés során tudomására jutott, valamely természetes személyre vonatkozó személyes adatokat csak az adott természetes személy taggá válása érdekében használhatja fel.

(2) A tagszervező - ha törvény másként nem rendelkezik - korlátlan ideig köteles megőrizni a tudomására jutott nyugdíj-, illetve üzleti titkot.

(3) A tagszervező köteles tájékoztatni a tagot:

a) a magánnyugdíj-biztosító alapadatairól (a magánnyugdíj-biztosító neve, címe, alakulásának éve, elérhetőségei);

b) a gazdálkodással, vagyonkezeléssel összefüggő adatokról (tagdíjak tartalékok közötti megosztása, vagyonkezelési, letétkezelési díj mértéke, választható portfóliók előző negyedév végi piaci záró értéke, a magánnyugdíj-biztosító taglétszáma az előző negyedév zárónapján, a magánnyugdíj-biztosító által elért hozamok, befektetési politika);

c) a magánnyugdíjjal kapcsolatos jövőbeni szolgáltatások formájáról, típusáról;

d) a magánnyugdíj-szerződés megkötésével kapcsolatos adatokról.

Informatikai rendszer védelme

144. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménynek ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről, amely kiterjed a bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére is. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménynek ki kell dolgoznia és folyamatosan működtetnie kell az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról;

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról;

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események);

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel, valamint a kizárólag elektronikus úton megvalósuló pénzügyi tranzakciók bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről;

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménynek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket, és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel;

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja;

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal;

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását;

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről;

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább az adott tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő öt évig, bármikor visszakereshetően, eredeti állapot szerint helyreállíthatóan megőrizzék, olyan módon, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét;

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek;

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének;

c) az informatikai rendszer elemeinek az intézmény által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének;

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának;

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak;

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek;

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására;

b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására;

c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény belső szabályzatában meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

XVIII. Fejezet

A FELHALMOZÁSI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

A fedezeti tartalékra vonatkozó előírások

145. §

(1) A fedezeti tartalék a nyugdíjszolgáltatások fedezetének gyűjtésére szolgál.

(2) A fedezeti tartalék bevételei:

h) a befizetett tagdíjnak az alapszabályban a 146. § (2) bekezdésének figyelembevételével meghatározott része;

a) a fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet, a fedezeti tartalékból vásárolt, a magánnyugdíj-biztosító elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működési tartalékból átvezetett összeg,

b) a fedezeti tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevételek,

c) az átlépő tagok által az átadó magánnyugdíj-biztosítóból hozott, a tag követelésének megfelelő összeg.

(3) A fedezeti tartalék terhére elszámolható kiadások:

a) a magánnyugdíj-járadék fedezeteként a járadékszolgáltató részére az e törvényben meghatározottak szerint átadott összeg;

b) az egyösszegű szolgáltatásként az e törvényben meghatározottak szerint kifizetett összeg;

h) haláleseti kedvezményezett(ek) részére a 42. §-ban foglaltak szerint kifizetett összeg;

i) a Nyugdíjbiztosítási Alapba a 23. §-ban foglaltak szerint átutalt összeg;

c) az átlépő tagok által az átvevő magánnyugdíj-biztosítóba átvitt, a tag követelésének piaci értéken meghatározott összege;

d) az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai;

e) a tagoknak piaci értéken visszatérített összegek;

f) a fedezeti tartalék eszközeinek értékeléséből származó negatív különbözet.

(4) A fedezeti tartalék terhére történő kifizetéseket piaci értéken kell teljesíteni.

Működési és vagyonkezelési költségek

146. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító költséget, díjat, levonást kizárólag az e törvényben meghatározott jogcímeken és mértékben érvényesíthet.

(2) A magánnyugdíj-biztosító a befolyt tagdíjbevételből a nyugdíjbiztosítási szabályzatban meghatározott hányadot, de legfeljebb a bevétel 4,5 százalékát vonhatja le működési célra. A tagdíjbevétel legalább 95,5 százalékát az egyéni számlákra kell jóváírni.

(3) A magánnyugdíj-biztosító az adóhatóság Magyar Államkincstár által vezetett, tagdíjbeszedési számláiról átutalt, foglalkoztatóhoz rendelhető, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető pénzösszegnek a nyugdíjbiztosítási szabályzatban meghatározott tagdíjmegosztás arányában a működésre a tárgyhónapra elhatárolt részből az előző hónapban a működési költségre ténylegesen jóváírt összeget használhatja fel.

(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 2013. évben 0,5 százalékát, 2014. évtől 0,4 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis.

(5) Amennyiben a magánnyugdíj-biztosító vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 2013. évben 0,5 százalékát, 2014. évtől 0,4 százalékát.

Választható portfólió

147. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtet, melyben a felhalmozási időszakban lévő tagok egyéni számláján lévő megtakarítása - a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján - a portfóliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.

(2) A választható portfóliós rendszerben három portfóliót lehet és kell létrehozni, amelyek az alábbiak:

a) klasszikus;

b) kiegyensúlyozott;

c) növekedési.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában alkalmazott kategóriákat a portfóliók megnevezéseiben alkalmazni kell.

(4) A választható portfóliós rendszer indításakor a magánnyugdíj-biztosító a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján:

a) amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meghaladja, akkor a tag egyéni számláját a növekedési portfólióba;

b) amennyiben a hátralévő idő 5-15 év között van, akkor a tag egyéni számláját a kiegyensúlyozott portfólióba;

c) amennyiben a hátralévő idő 5 évnél kevesebb, akkor a tag egyéni számláját a klasszikus portfólióba

sorolja be.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott besorolásokat a magánnyugdíj-biztosító rendelkezésére álló információk alapján kell elvégezni.

(6) A magánnyugdíj-biztosító a tagok besorolását minden év december 31-ével aktualizálja, a szükséges átsorolásokat elvégzi.

(7) A (4) és (6) bekezdésben meghatározott besorolások, átsorolások kapcsán a tagokra költséget terhelni nem lehet.

(8) A tag a nyugdíjkorhatárának eléréséig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben a növekedési portfóliót nem választhatja. A tagnak a magánnyugdíj-biztosító felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza. A magánnyugdíj-biztosító a portfólióváltást a nyilatkozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül végrehajtja. A tag portfólióváltási igénye az előző portfólióváltástól számított 6 hónap elteltével teljesíthető. A portfólióváltási igényeket a magánnyugdíj-biztosító szintjén összegezni kell. Az egyedi portfólióváltás költségeként az egyéni számla egyenlegének egy ezreléke, de legfeljebb 2000 forint vonható le, amelyet a magánnyugdíj-biztosító az egyéni számlával szemben érvényesít.

(9) A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható portfóliónként kell elvégezni.

Felhalmozási időszakban lévő tagok követeléseinek elszámolóegységen alapuló nyilvántartása

148. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító a tagi követelések egyéni számlán történő elsődleges nyilvántartását, valamint a függő tételek nyilvántartását elszámolóegységekben végzi.

(2) A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam - amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg - olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul.

(3) Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponként és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő által történik. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni.

(4) A magánnyugdíj-biztosítónak az értékelés alapján megállapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia.

(5) Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a magánnyugdíj-biztosító kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

149. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítónak az elszámolóegységek árfolyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam-megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.

(2) Ha hibás árfolyamon került sor elszámolásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint számított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell számolni, kivéve ha

a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét;

b) a hibás és a helyes árfolyam különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot;

c) a különbséget az érintetteknek kellene a magánnyugdíj-biztosító részére visszatéríteniük.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a magánnyugdíj-biztosító a fedezeti tartalékban keletkezett hiányt 30 napon belül köteles feltölteni.

XIX. Fejezet

A magánnyugdíj-biztosító adatkezelése a felhalmozási időszakban

150. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához a felhalmozási időszakban a tagsági jogviszony létesítéséhez, módosulásához és megszűnéséhez, a tagdíjbevallásokhoz, a tagdíjbefizetésekhez, valamint az egyéni számlán felhalmozott összegre vonatkozó, e törvény 17. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 8. számú mellékletében meghatározott adatokat kezelheti.

(2) A magánnyugdíj-biztosító a tag adóazonosító jelét kizárólag az adóhatóság számára történő, külön törvényben meghatározott adattovábbítás végrehajtása céljából kezelheti; ennek érdekében azt köteles olyan módon kezelni, hogy az adóazonosító jel más adatkezelési célra ne legyen megismerhető.

151. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító a belépési nyilatkozat záradékolásával egyidejűleg közli a Felügyelettel a tárgyhóban belépett, a másik magánnyugdíj-biztosítóból átlépett új tagjai adatait, továbbá a tagsági jogviszony változásával ugyancsak egyidejűleg közli a tag tagsági viszonyában bekövetkező változásokat és annak okát.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagra (ideértve a teljes összegű rokkantsági nyugellátás miatt visszalépő tagokat, valamint a teljes összegű hozzátartozói nyugellátás megállapítását kérő kedvezményezetteket is) vonatkozó adatszolgáltatást a tagsági jogviszony megszűnésével, legkésőbb az egyéni számlakövetelésnek a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság részére történő átutalásával egyidejűleg kell teljesíteni.

(3) A tagdíjak bevallásának, megfizetésének követése érdekében a magánnyugdíj-biztosítók havonta, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által teljesített adatszolgáltatás beérkezését követő hónap 15. napjáig továbbítják a Felügyeletnek a foglalkoztatók által teljesített tagdíjbevallásra vonatkozó feldolgozott adatokat, kiegészítve a foglalkoztató(k) által a tag(ok) javára ténylegesen befizetett, a bevallás és a jogszabályi előírások alapján jóváírt tagdíj (tagdíj-kiegészítés) összegére vonatkozó adatokkal.

(4) A magánnyugdíj-biztosító a tagsági jogviszonyt kezdeményező pályakezdő belépési nyilatkozatának elutasításával egyidejűleg a pályakezdő adatairól és az elutasítás okáról tájékoztatja a Felügyeletet és a 19. §-ban foglaltak szerint meghatározott magánnyugdíj-biztosítót.

(5) A magánnyugdíj-biztosítók évente, a tárgyévet követő év június 30-áig teljesítik a tag egyéni számláján felhalmozott összegre vonatkozó adatszolgáltatásukat a Felügyelet részére.

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerinti adatszolgáltatások a 17. § (4) bekezdése, valamint a 8. számú melléklete szerinti adatokra terjednek ki, a természetes személy adóazonosító jele kivételével.

XX. Fejezet

A JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁSI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

Kockázatkiegyenlítés állományegyesítéssel

152. §

(1) Az egyes versenyszolgáltatók önkéntes alapon - a 28. § (2) bekezdésében meghatározott járadéktermékenként elkülönítve - állományegyesítést hozhatnak létre.

(2) Az állományegyesítés létrehozásáról, valamint megszűnéséről a járadékosokat

a) papíralapú levélben, vagy

b) a járadékos kötési és váltási rendszeren keresztül eljuttatott, erre vonatkozó kérése esetén elektronikus úton értesíteni kell.

Az értesítésben ki kell térni az állományegyesítés létrehozásának, illetve megszüntetésének a magánnyugdíj-járadékszolgáltatást érintő következményeire.

(3) Állományegyesítés működtetése esetén a befektetési és a halandósági eredményt járadéktípusonként, az egyesített állomány szintjén állapítják meg és hozzák nyilvánosságra.

(4) Az állományegyesítés működtetése az egyes járadékszolgáltatók járadékosokkal szembeni kötelezettségeit, valamint a járadékosok jogosultságait nem érinti.

Kislétszámú szolgáltatási kör kezelése

153. §

(1) Amennyiben a tárgyévet megelőző évben a járadékszolgáltatónál vagy a 152. § (1) bekezdése szerinti állományegyesítés esetén az egyesített állomány vonatkozásában a járadékosok száma nem éri el az 1 000 főt vagy a halandósági eredmény mértéke abszolút mértékben meghaladja a befektetési többlethozam mértékét, a 38. § és a 37. § rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A magánnyugdíj-járadékot a 38. § (4) bekezdésétől és a 37. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a halandósági eredmény figyelmen kívül hagyásával a tárgyévet megelőző évi, a járadékosnak járó nettó befektetési többlethozam arányában kell emelni.

(3) Ebben az esetben a halandósági eredmény a járadékszolgáltató bevétele, illetve költsége.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott létszámot a járadékszolgáltató 18 egymást követő hónap egyikében sem éri el, a Felügyelet kötelezi a járadékszolgáltatót állományának a kijelölt járadékszolgáltató részére történő átadására. Az átadással egyidejűleg az átadó járadékszolgáltató köteles a járadékszolgáltatási tevékenységet megszüntetni.

A magánnyugdíj-járadékszolgáltatással kapcsolatos költségek érvényesítése

154. §

A járadékszolgáltatás megállapításával és folyósításával összefüggő költségeket a járadékszolgáltató a 156. § (4) bekezdésében meghatározott költségtartalékból finanszírozza.

155. §

(1) Magánnyugdíj-járadék szolgáltatásakor a demográfiai kockázat megvalósulásából eredő többletköltségek, valamint a járadék indexálásához, illetve szintentartásához a 38. § (1) bekezdésében, illetve a 37. § (3) bekezdésében foglaltak szerint szükséges forrás fedezetét a járadékszolgáltató a 156. § (4) bekezdésében meghatározott egyéni kiegyenlítési tartalékból finanszírozza.

(2) Garantált-összegű járadék szolgáltatásakor a 37. § (3) bekezdésében előírt kötelezettség fedezetét - amennyiben ehhez az (1) bekezdésben meghatározott forrás nem elégséges - a járadékszolgáltató az általa képzett szavatoló tőke terhére finanszírozza.

A tartalékolás általános szabályai

156. §

(1) A járadékszolgáltató a magánnyugdíj-járadék vonatkozásában a Bit.-ben meghatározott tartalékok közül matematikai tartalékként az életbiztosítási díjtartalékot, az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékot, és az egyéb biztosítástechnikai tartalékot képezheti. A járadékszolgáltató más tartalékot, így különösen demográfiai, vagy hozamkiegyenlítési tartalékot nem képezhet.

(2) A járadékszolgáltatónak a prospektív módszerrel képzett matematikai tartalékot járadékszolgáltatási szerződésenként, nem (férfi, nő) és a legmagasabb iskolai végzettség (alapfokú, középfokú, felsőfokú) szerint differenciálva, a 34. § (5) bekezdése szerinti technikai kamatláb alkalmazásával kell képeznie.

(3) A prospektív módszerrel képzett matematikai tartalék szintjének meghatározásakor a járadékszolgáltató köteles a differenciált halandósági táblarendszert alkalmazni.

(4) Egyéb biztosítástechnikai tartalékként a járadékszolgáltatónak költségtartalékot, valamint az egyéni kiegyenlítési tartalékot kell képeznie.

(5) A matematikai- és költségtartaléknak folyamatosan száz százalékos szinten feltöltöttnek kell lennie.

(6) A magánnyugdíj-járadék állomány járadékszolgáltató általi viszontbiztosításba adása nem lehetséges.

(7) Az inflációindexált és garantált-összegű járadékot egyaránt nyújtó versenyszolgáltatónak az egyes járadéktermékekhez tartozó, (1) bekezdésben meghatározott tartalékokat elkülönítetten kell képeznie és nyilvántartania. A járadéktermékhez kapcsolódó tartalékok eszközei másik járadéktermékkel összefüggő kötelezettségek teljesítésére nem használhatók fel.

Költségtartalék

157. §

(1) A járadékszolgáltató a magánnyugdíj-járadék megállapításával, nyilvántartásával valamint folyósításával kapcsolatosan felmerült költségei fedezetére a költségtartalékban felhalmozott összeget - legfeljebb az éves járadékkiadás 2,5 százalékát - használhatja fel.

(2) A költségtartalék bevétele az átváltási költség 158. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeggel csökkentett része.

(3) A költségtartaléknak folyamatosan meg kell egyeznie a (2) bekezdésben meghatározott bevételnek és az egyéni számlán felhalmozott, járadék-megállapítás alapjául szolgáló megtakarításnak a nyugdíjszolgáltatási szabályzatban rögzített arányával.

Egyéni kiegyenlítési tartalék

158. §

(1) A járadékszolgáltatónak a járadékos állomány éves halandósági veszteségének egyes járadékszámlákat érintő kiegyenlítése, valamint az egyes járadékok indexálásához, illetve szintentartásához szükséges 38. § (1) bekezdésében, illetve a 37. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében felmerült költségei fedezetére felhasználhatja az átmeneti állomány tartalékában, az egyes járadékszámlákhoz kapcsolódóan felhalmozott összeget.

(2) Az átmeneti állomány tartalékának összege megegyezik az egyéni járadékszámlákhoz kapcsolódó egyéni tartalékrészek összegével.

(3) Az átmeneti állomány egyéni tartalékrészének bevételei:

a) az átváltási költség részeként az egyéni számlán felhalmozott, járadék-megállapítás alapjául szolgáló megtakarítás 2,5 százaléka;

b) inflációindexált járadék szolgáltatása esetén a járadékos állomány éves halandósági nyereségének egyéni járadékszámlák összegének figyelembevételével meghatározott arányos része, legfeljebb a (4) bekezdésben előírt szint eléréséig;

d) a 38. § (1) bekezdésében, valamint a 37. § (3) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítését és a prospektív módszerrel képzett matematikai tartalék meghatározását követően rendelkezésre álló forrás egyéni járadékszámlák összegének figyelembevételével meghatározott arányos része, legfeljebb a (4) bekezdésben előírt szint eléréséig, abban az esetben, ha az átmeneti állomány egyéni tartalékrésze az a) és b) pontban meghatározott források figyelembevételével is elmarad a (4) bekezdésben meghatározott szinttől.

(4) Az átmeneti állomány egyéni járadékszámlákhoz kapcsolódó valamennyi egyéni tartalékrésznek folyamatosan el kell érnie a járadékszámla mindenkori összegének 2,5 százalékát. Ezen előírást nem kell alkalmazni a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott felhasználás és visszapótlási időszakában.

(5) A (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott átcsoportosítást akkor is teljesíteni kell, ha az egyéni járadékszámlához tartozó egyéni tartalékrészek egy része meghaladja a (4) bekezdésben előírt szintet.

(6) A társjáradékos a járadéknak a járadékos halála miatti megszűnése esetén az átmeneti állomány tartalékának a járadék összegével arányos, a megszűnt járadékhoz kapcsolódó egyéni tartalékrészének kizárólagos tulajdonosává válik. E tulajdonszerzésre vonatkozóan a 42. § (2), és (10) bekezdésének előírásait is alkalmazni kell.

Az érvényesíthető költségelemekre vonatkozó szabályok

159. §

(1) Az átváltási költség nem haladhatja meg a magánnyugdíj-járadékra átváltásra kerülő megtakarítási összeg 5 százalékát.

(2) Garantált-összegű járadék folyósításakor a nettó befektetési többlethozam és a járadékosnak járó nettó befektetési többlethozam különbsége a versenyszolgáltató bevétele.

(3) Garantált-összegű járadék nyújtásakor a hozamvisszatérítés mértékét a járadékszolgáltatási szerződésben kell meghatározni, azzal, hogy annak legkisebb mértéke 95 százalék. A hozamvisszatérítés mértékét a Felügyelet honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(4) Garantált-összegű járadékot nyújtó versenyszolgáltató által kötött szerződésben a vagyonkezelési tevékenység ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege nem haladhatja meg a matematikai tartalék kezelésre átadott vagyonrészének napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,35 százalékát.

(5) Amennyiben a garantált-összegű járadékot nyújtó versenyszolgáltató a vagyonkezelési tevékenységet részben vagy egészben önállóan végzi, akkor a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a matematikai tartalék napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,35 százalékát.

(6) Inflációindexált járadék nyújtásakor a hozamvisszatérítés mértéke 100 százalék.

(7) Inflációindexált járadékot nyújtó járadékszolgáltató által kötött szerződésben a vagyonkezelési tevékenység ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összegének legmagasabb mértéke a matematikai tartalék kezelésre átadott vagyonrészével összefüggő vagyonkezelési tevékenység ténylegesen felmerült költsége, de legfeljebb az átadott vagyonrész napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,1 százaléka lehet.

(8) Amennyiben az inflációindexált járadékot nyújtó járadékszolgáltató a vagyonkezelési tevékenységet részben vagy egészben önállóan végzi, akkor a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a vagyonkezelési tevékenységgel kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket, de maximum a matematikai tartalék napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,1 százalékát.

A járadékos állomány összetételéből adódó eredmény kiegyenlítése

160. §

(1) A járadékszolgáltatót az állomány összetételének alapján befizetési kötelezettség terheli, ha az általa nyújtott, a 28. § (2) bekezdésében meghatározott járadéktermék tárgyévet megelőző évben indult járadékokhoz kapcsolódó egyéni járadékszámláinak induló összege meghaladja a 156. § (5) bekezdésében előírt, a folyósítás kezdő időpontjára meghatározott szintet. Ez esetben a többletet a járadékszolgáltató február 15-éig a Magánnyugdíj Garanciaalap e célra elkülönített számlájára köteles befizetni. A befizetés során figyelembe kell venni a befizetés időpontjáig elért és az egyéni járadékszámlákon jóváírt befektetési hozamot is. A halandósági eredményből származó, az egyéni járadékszámlákon jóváírt hozamot a számítás során nem lehet figyelembe venni.

(2) Abban az esetben, ha egy járadékszolgáltató által nyújtott, a 28. § (2) bekezdésében meghatározott járadéktermék tárgyévet megelőző évben indult járadékokhoz kapcsolódó egyéni járadékszámláinak induló összege elmarad a 156. § (5) bekezdésében meghatározott összegtől, akkor a hiányzó részt a Magánnyugdíj Garanciaalap február 28-áig megtéríti. Ennek fedezete az (1) bekezdésben meghatározott, tárgyévi befizetésből származó összeg, azzal, hogy a befizetés időpontjáig elért, és az egyéni járadékszámlákon jóváírt befektetési hozamot a megtérítési összeg arányában kell figyelembe venni. A halandósági eredményből származó, az egyéni járadékszámlákon jóváírt hozamot a számítás során nem lehet figyelembe venni.

VI. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM, NYUGDÍJTITOK

XXI. Fejezet

KÖZZÉTÉTEL ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

161. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító köteles nyilvánosságra hozni:

a) a magánnyugdíj-biztosító működése megkezdésének időpontját;

b) a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjainak nevét;

c) a magánnyugdíj-biztosító taglétszámát és járadékosainak számát;

d) a működési célra levont költséghányadot;

e) a magánnyugdíj-biztosító által nyújtott szolgáltatások értékét (változását);

f) a magánnyugdíj-biztosító teljesítménymérésének főbb mutatóit (változását);

g) a magánnyugdíj-biztosító vagyonkezelőjének nevét (változásokat);

h) a kiszabott felügyeleti bírságokat, megnevezve azok okait;

i) az Alap igénybevételét.

(2) A magánnyugdíj-biztosítónak közzé kell tennie a teljesítménye összehasonlítását lehetővé tevő alábbi mutatókat:

a) a magánnyugdíj-biztosító fedezeti tartalékának a tárgyévi és az azt megelőző kilencévi nettó és bruttó hozamrátáját, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját. Választható portfóliós rendszer esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat, referenciahozamokat kell nyilvánosságra hozni, megjelölve a portfóliókba fektetett eszközök fordulónapi záró piaci értékét is, a referenciaindex hozamrátáját csak a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni;

b) a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó választható portfóliónkénti megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referenciaindexet;

c) a magánnyugdíj-biztosító teljes vagyonának tárgyévi nyitó és záró értékét;

d) a magánnyugdíj-biztosító teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén.

162. §

(1) A 161. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a nyugdíjbiztosítási szabályzatban meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni. Az adatokat, illetve azok változását - a 161. § c), e), és g) pontjának kivételével - a változást, illetve változtatásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül - a változások kiemelésével - köteles honlapján közzétenni, egyidejűleg a Felügyeletnek elektronikus adatszolgáltatás útján megküldeni.

(2) A magánnyugdíj-biztosító köteles éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente a tárgyévet követő év június 30-áig nyilvánosságra hozni.

(3) A magánnyugdíj-biztosító az elszámolóegységek árfolyamát választható portfóliónként honlapján naponta közzéteszi. A magánnyugdíj-biztosítónak a honlapján jeleznie kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egyidőben a magánnyugdíj-biztosítónak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi.

(4) A magánnyugdíj-biztosítónak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen.

163. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító által közölt kereskedelmi kommunikáció nem tartalmazhat félrevezető információkat, abban a magánnyugdíj-biztosító teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becsléseket kell alkalmazni, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, és fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A magánnyugdíj-biztosító teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.

(2) A nyilvánosságra hozatal során a magánnyugdíj-biztosító más magánnyugdíj-biztosító teljesítményét nem minősítheti.

(3) A magánnyugdíj-biztosító kereskedelmi kommunikációja [a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja] csak a tíz naptári év átlagos hozamrátáját és a magánnyugdíj-biztosító e törvény alapján számított tárgyévi hozamrátáját tartalmazhatja.

(4) Ha a magánnyugdíj-biztosító kereskedelmi kommunikációja a hozam mértékére hivatkozást tartalmaz, az elmúlt tíz naptári év átlagos hozamrátáját is fel kell tüntetni, a többi hozamrátával azonos méretben. Átlagos hozamrátaként - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - tíz teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett magánnyugdíj-biztosítói szintű nettó éves hozamráta mértani átlagát kell meghatározni. A tíz évre vonatkozó átlagos hozamráta feltüntetése mellett azonos méretben kötelezően fel kell tüntetni az éves hozamráták tíz éves - a 6. számú mellékletben meghatározott módszerrel számított - egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamrátáját, a vagyonnövekedési mutatót is. A közzététel során jelezni kell, hogy a tíz éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a tagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi.

(5) Ha az adott magánnyugdíj-biztosító alapítási időpontja miatt a tíz teljes naptári évre vonatkozó átlagos hozamráta (vagyonnövekedési mutató) nem értelmezhető, akkor az alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek (4) bekezdés szerinti módszerrel számított átlagos hozamát (vagyonnövekedési mutatóját) kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra.

(6) Ha a magánnyugdíj-biztosító a hozamrátáját, illetve a vagyonnövekedési mutatót más, előre kiválasztott magánnyugdíj-biztosítókkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott magánnyugdíj-biztosítókra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt tíz év (4) bekezdés szerint számított átlagos hozamrátáját (vagyonnövekedési mutatóját). Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is definiálni kell.

(7) Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni.

Tagok tájékoztatása, egyéni számlaegyenleg-értesítő

164. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító köteles a tag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a tag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-áig.

(2) A számlaértesítőnek tartalmaznia kell:

a) a magánnyugdíj-biztosító elérhetőségeit;

b) a tag azonosítására szolgáló adatokat;

c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét;

d) a tagdíjjellegű bevételek tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait;

e) a tárgyévi nyitó egyenleget, vagy a máshonnan áthozott követelést, elszámolóegységek nyitó darab számát, elszámolóegységek nyitó árfolyamát,

f) a tárgyévben beérkezett bevallott tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést, befizetőnként éves összesítésben;

g) a tárgyévben beérkezett, az egyéni számlán jóváírt tagdíjat és tagdíj-kiegészítést, egyéb bevételeket, levonásokat, és kiadásokat tranzakciónként, forintban és befektetési egységekben és feltüntetve az átváltás árfolyamát is;

h) a befektetési tevékenység eredményét;

i) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), elszámolóegységek záró darab számát, elszámolóegységek záró árfolyamát;

j) az egyéni számlán felhalmozott tőke összegét;

k) a tag részére nyugdíjba vonulásakor várhatóan folyósítandó járadék nagyságát, amennyiben a tag magánnyugdíjrendszerbeli tagsága 15 évnél régebben keletkezett, és a tag 15 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt;

l) a magánnyugdíjrendszerbeli tagsági jogviszony, illetve az első magánnyugdíj-biztosítói tagsági jogviszony kezdő időpontját;

m) a Felügyelet honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a magánnyugdíj biztosítók működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók;

n) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését;

o) a tag tájékoztatása érdekében az egyes portfóliók tárgyévi hozamát, a portfóliók közötti váltás módjával és annak költségeivel kapcsolatos tájékoztatást.

(3) Amennyiben a magánnyugdíj-biztosító egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítőben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplő adatokból azt ellenőrizni tudja.

XXII. Fejezet

FOGYASZTÓVÉDELEM

Panaszkezelés

165. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény biztosítja, hogy az ügyfél az intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig;

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig;

c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan

fogadja.

(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt az intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvétel szó szerint legépelt, jegyzőkönyvvel hitelesített szövegét.

(5) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, az intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

(8) A panasz elutasítása esetén a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyelet és a békéltető testületnek a levelezési címét.

(9) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(10) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. Az intézmény a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

(11) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését;

b) a panasz benyújtásának időpontját;

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát;

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését; továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

(13) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

166. §

E törvény a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a nyilvánosságra hozandó adatokra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint.

XXIII. Fejezet

TITOKTARTÁS

Az üzleti titok és nyugdíjtitok

167. §

(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) Nyugdíjtitok minden olyan, a tagról a magánnyugdíj-biztosító rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a tag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik.

(3) A magánnyugdíj-biztosító a tagok következő személyes adatainak nyilvántartására jogosult:

a) személyi adatok:

aa) természetes személyazonosító adatok;

ab) elhalálozás időpontja;

b) családi állapot;

c) állampolgárság;

d) akóhely (tartózkodási hely);

e) munkahely neve, címe;

f) keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok;

g) nyilvántartási azonosító jel, illetve társadalombiztosítási azonosító jel;

h) az egyéni számlára vonatkozó adatok.

(4) A magánnyugdíj-biztosító üzleti és nyugdíjtitkot kizárólag a magánnyugdíj-biztosítási tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet. Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(5) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja, a magánnyugdíj-biztosító, a magánnyugdíj-biztosító alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a magánnyugdíj-biztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és nyugdíjtitkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy nyugdíjtitoknak minősülő információhoz jutott.

(7) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a magánnyugdíj- biztosítók egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:

a) statisztikai célokra a KSH;

b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából az államháztartásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter;

c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a magánnyugdíj-biztosítók befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a magánnyugdíj-biztosítók szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából az Alap részére.

(8) A Felügyelet a magánnyugdíj-biztosítók egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.

(9) A nemzetbiztonsági szolgálatok állománya tekintetében az érintett magánnyugdíj-biztosító adatkezelésére vonatkozóan az érintett nemzetbiztonsági szolgálat és a magánnyugdíj-biztosító megállapodást köt.

168. §

(1) A nyugdíjtitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel;

b) az Alappal;

c) az Állami Számvevőszékkel;

d) a magánnyugdíj-biztosítók törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel;

e) a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel;

f) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

g) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

i) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal;

j) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel;

k) a Gazdasági Versenyhivatallal;

l) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;

m) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel szemben, e szerveknek a magánnyugdíj-biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

(2) A nyugdíjtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a tag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad;

b) a törvény a nyugdíjtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.

(3) Aki üzleti titok vagy nyugdíjtitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a magánnyugdíj-biztosítónak vagy a tagoknak hátrányt okozzon.

(4) A magánnyugdíj-biztosító a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak vagy nyugdíjtitoknak minősülő adatokról.

VII. RÉSZ

ÁLLAMI GARANCIA ÉS FELÜGYELET

169. §

(1) A magánnyugdíjrendszer működését az állam a tagok követeléseit biztosító Magánnyugdíj Garanciaalap fizetőképességének a központi költségvetés által történő garantálásával biztosítja.

(2) A magánnyugdíj-biztosító felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.

XXIV. Fejezet

MAGÁNNYUGDÍJ GARANCIAALAP

Az Alap jogállása

170. §

(1) Az Alap e törvény erejénél fogva 2013. január 1-jén jön létre.

(2) Az Alap jogi személy, székhelye Budapest.

(3) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(4) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági, helyi adó, illeték fizetésére nem köteles.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.

(7) Az Alap működésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet látja el.

(8) Az Alap viseli a kezelésével felmerülő költségeket.

(9) A Magánnyugdíj Garanciaalap a Pénztárak Garancialapjának általános jogutódja.

Az Alap feladata

171. §

(1) Az Alap feladata:

d) a 172. §-ban meghatározott kifizetések teljesítése;

a) szükség szerint, de legalább évente biztosításmatematikai előrejelzés készítése az Alap garanciális kifizetési kötelezettségeinek a tárgyévet követő időszakban várható alakulásáról;

b) a tagtól kapott megbízás esetén a károsult egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárásban való képviselete.

(2) Az Alap a Felügyeletet az Alaphoz benyújtott igényről tájékoztatja.

Az Alapból történő kifizetés

172. §

(1) Az Alapból garanciális kifizetést kell teljesíteni, ha az Alap tagjánál a tag vagy kedvezményezett követelése átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott visszalépés, járadékszolgáltatás, a tag elhalálozása esetén, valamint kifizetési tilalom elrendelésekor, a 193. § (4) bekezdésében foglaltak szerint befagyott. Ebben az esetben az Alap a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény által teljesített kifizetést a Nyugdíjbiztosítási Alap, az átvevő magánnyugdíj-biztosító, valamint a járadékszolgáltató részére a tag követelésének mértékéig kiegészíti. Befagyott követelésnek minősül, ha a magánnyugdíj-biztosító a tag követelését - fedezethiány miatt - az esedékességet követő öt napon belül nem tudja teljes egészében teljesíteni.

(2) Az Alapból garanciális kifizetést kell teljesíteni, ha a tag egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét. Ebben az esetben az Alap a tag egyéni számlájának egyenlegét a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti. A nyugdíjszolgáltatás alapját az egyéni számla így megnövelt összege jelenti. Az Alap az e bekezdésben meghatározott kifizetést nem teljesíti, amennyiben a tag

f) a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be és a 29. § ac) pontjában foglalt feltételt sem teljesíti; vagy

a) a felhalmozási időszakban kezdeményezett magánnyugdíj-biztosítók közötti átlépések között nem telt el legalább öt év, kivéve, ha az átlépésre jogszabály alapján előírt kötelezettség teljesítése miatt került sor; vagy

b) a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett egyedi portfólióváltások között nem telt el legalább öt év.

Az a) pontban meghatározott korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a tag a járadék 33. § (2) bekezdése szerinti kötelező megállapítása során nyilatkozik arról, hogy a járadékszolgáltatás igénybevételét a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a 40. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szünetelteti. E rendelkezés alkalmazása során a járadék 40. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti ismételt folyósítását nem kell figyelembe venni.

(3) Az Alapból garanciális kifizetést kell teljesíteni, ha a matematikai tartalékban rendelkezésre álló források a 38. § (7) bekezdésében foglaltak szerint nem elegendőek az inflációindexált járadék 38. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű emelésének teljesítésére. Ebben az esetben az Alap a 38. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű emeléshez hiányzó összeggel kiegészíti az inflációindexált járadéktermékhez kapcsolódó matematikai tartalékot.

(4) Az Alapból garanciális kifizetést kell teljesíteni, amennyiben állomány-átadás esetén a 111. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állományt átadó járadékszolgáltatónál a matematikai tartalék az előírt szint alatt marad. Ebben az esetben az Alap az átadott állományhoz kapcsolódó egyéni matematikai tartalék-részt az előírt szint mértékéig kiegészíti.

(5) Az Alap a befagyott követelés (1) bekezdés szerinti kifizetését a követelés befagyását követő 30 napon belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, az Alapot terhelő kifizetést a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzétételét követő 15 napon belül kell megkezdeni.

(6) Az Alap köteles egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben, valamint honlapján közzétenni az igényérvényesítés legelső napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét.

(7) A felhalmozási időszakban az Alap (1) bekezdés szerinti garanciája a felszámolás kezdő időpontjában, vagy a tag kérésére, a felszámolás kezdő időpontját megelőző üzleti évről készített éves beszámoló mérleg-fordulónapján, a tag követelésének összegéig áll fenn.

(8) Az Alapból kifizetést kell teljesíteni a 160. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, az ott meghatározott eljárás szerint a tárgyévet megelőző évben indult járadékokhoz kapcsolódó egyéni járadékszámlák induló összegének kiegyenlítése céljából. E kifizetés fedezetét a 160. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint képzett bevétel jelenti.

173. §

(1) Az a magánnyugdíj-biztosító, járadékszolgáltató, amelynek fizetési kötelezettsége miatt az Alap a 172. § (1), (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint kifizetést teljesített, az Alap igazgatósága által meghatározott módon ennek összegét és az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az Alap részére megtéríti és az Alap a Felügyeletnél hivatalból kezdeményezi a személyes felelősség megállapítását.

(2) Az Alap által teljesített kifizetés mértékéig a követelés a tagról az Alapra száll át.

(3) Az Alap szükség szerint a felszámolási eljárás során érvényesíti az (1) bekezdésben meghatározott igényét.

Az Alap tagja, garanciadíj

174. §

(1) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet végző intézmény az Alap tagjává válik.

(2) Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden magánnyugdíj-biztosítóra nézve azonos elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határozza meg.

175. §

A garanciadíj alapja a magánnyugdíj-biztosító éves beszámolója szerinti tagdíjbevétel. A garanciadíj mértéke a tagdíjbevétel 0,4 százalékát nem haladhatja meg. A garanciadíj mértékét és a befizetés rendjét az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg azzal, hogy a garanciadíjat a magánnyugdíj-biztosítónak negyedévente kell az Alap számlájára átutalnia.

176. §

(1) Az Alap eszközeinek évi átlagos értéke nem lehet kevesebb a magánnyugdíj-biztosítók összesített eszközei értékének 0,1 százalékánál. Amennyiben az Alap eszközeinek éves átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Alap köteles a feltöltésre vonatkozó javaslatot kidolgozni. A javaslatot a Felügyelet hagyja jóvá.

(2) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap e törvényben előírt fizetési kötelezettségének teljesítését nem fedezik. A magánnyugdíj-biztosítónak a rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesítenie.

(3) A magánnyugdíj-biztosító a rendkívüli befizetés mértékével a 146. § (2) bekezdésében meghatározott jóváírási mértéket csökkentheti, amennyiben annak elrendelésére a 172. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség következtében kerül sor.

Az Alap szervezete

177. §

(1) Az Alapot az igazgatóság irányítja.

(2) Az Alap igazgatóságának tagjai:

a) az Alap ügyvezető igazgatója;

b) a magánnyugdíj-biztosítók által közösen delegált két fő;

c) az Alap tagjaitól független szakemberek közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett négy személy.

(3) Az igazgatósági tagsági kinevezés 3 évre szól.

(4) Az igazgatóság tagjának csak olyan személy delegálható, javasolható, illetve nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, és nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b) a kijelölés visszavonásával vagy visszahívással;

c) felmentéssel;

d) a tag halálával;

e) a tisztségről történő lemondással.

(6) Az igazgatóság a tagjai közül elnököt választ.

(7) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére az Alap szabályzatában meghatározott, jelentősebb összegű kifizetési kötelezettséggel járó helyzet állott elő, vagy annak bekövetkezése várható, illetőleg, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az igazgatóság elnöke hívja össze.

(8) A Felügyelet képviselője az igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

(9) Az igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Alap által történő kötelezettségvállaláshoz az igazgatóság legalább négy tagjának igenlő szavazata szükséges.

178. §

(1) Az igazgatóság tagjának delegált vagy javasolt személynek azt, hogy a 177. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből,

a) a delegálást megelőzően a magánnyugdíj-biztosítók részére;

b) a kinevezést megelőzően a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter részére;

c) az igazgatósági tagsági tisztség fennállása alatt a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.

(2) Nem lehet az igazgatóság tagja az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 177. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági jogviszony fenntartásából.

(3) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a magánnyugdíj-biztosítók, illetve a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter az igazgatósági tagsági jogviszony létesítéséről meghozott döntésig,

b) a közgyűlés az igazgatósági tagsági jogviszony megszűnéséig kezeli.

Az igazgatóság feladata

179. §

(1) Az igazgatóság

a) elfogadja az Alap szabályzatait;

b) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;

c) meghatározza az Alap munkaszervezetének feladatait;

d) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, főkönyvelőjét és vezető matematikusát (aktuárius), meghatározza feladatait, díjazását;

e) meghatározza az igazgatóság üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját;

f) meghatározza az alaptagok számára az alaptagok által nyújtandó jelentések, tájékoztatók tartalmát, gyakoriságát;

g) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;

h) meghatározza az Alap által a törvény szerint teljesítendő kifizetések rendjét;

i) negyedévente jelentést küld a Felügyeletnek és az Alap tagjainak az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;

j) éves tevékenységéről a tárgyévet követő év július 31. napjáig jelentést készít, amelyben bemutatja az Alap vagyoni helyzetét, pénzeszközeit, valamint ezek felhasználását és az erről szóló jelentést megküldi a Felügyeletnek, az Alap tagjainak és az Állami Számvevőszéknek. Az éves jelentés része a biztosításmatematikai számításon alapuló értékelés;

k) dönt a tag kizárásáról;

l) ellátja a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg

a) a tagok által fizetendő éves díj, a rendkívüli befizetés mértékét, a díjfizetés megállapításának eljárási szabályait;

b) az Alap kezelésének szabályait;

c) az Alapból történő kifizetés rendjét;

d) a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályait;

e) az igazgatóság ügyrendjét.

(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvános határozatait a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra hozni.

Az ellenőrző bizottság feladata

180. §

(1) Az Alap működését háromtagú ellenőrző bizottság felügyeli.

(2) Az ellenőrző bizottság tagjait - a Felügyelet javaslata alapján - a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter nevezi ki.

(3) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személy nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, és nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(4) Az ellenőrző bizottság megbízatása 3 évre szól, és időtartama megegyezik az igazgatóság megbízatásának időtartamával.

(5) Az ellenőrző bizottság rendszeresen vizsgálja és elemzi az Alap gazdálkodását, számvitelét és ügyvitelét, és javaslatot tesz az Alap könyvvizsgálójára. Megállapításairól és javaslatairól értesíti az Alap igazgatóságát, valamint - szükség szerint - a Felügyeletet.

(6) Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga határozza meg.

(7) Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet az Alap igazgatóságának tagja, alkalmazottja és e jogviszonyon kívül nem állhat az Alappal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, nem lehet szövetség vezető tisztségviselője, valamint a magánnyugdíj-biztosítók részére szolgáltatást nyújtó szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy vezető beosztású munkatársa.

181. §

(1) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személyt javasolhat a Felügyelet, aki hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 180. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.

(2) Az ellenőrző bizottsági tagság fennállása alatt a Felügyelet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellenőrző bizottsági tagot annak igazolására, hogy a 180. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagság betöltéséből.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ellenőrző bizottság tagja igazolja, hogy a 180. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tisztség betöltéséből, a Felügyelet az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(4) A Felügyelet a 180. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli

a) az ellenőrző bizottsági tagság betöltésére javasolt személy;

b) az ellenőrző bizottsági tag

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Felügyelet az ellenőrző bizottsági tagságról meghozott döntés időpontjáig, illetve - az ellenőrző bizottsági tagságra történő kinevezés esetén - az ellenőrző bizottsági tagságot megszüntető ok bekövetkeztéig kezeli.

(6) Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki a Felügyelet felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 180. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.

182. §

(1) Az igazgatósági tagság fennállása alatt az ellenőrző bizottság írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az igazgatósági tagot annak igazolására, hogy a 177. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazgatósági tag igazolja, hogy a 177. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből, az ellenőrző bizottság az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) Az ellenőrző bizottság a 177. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli az igazgatósági tag azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

Az Alap ügyvezető igazgatója és munkaszervezete

183. §

(1) Az Alap munkaszervezettel rendelkezik.

(2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető igazgató az igazgatóság egyetértésével egyes feladatok ellátására megbízási szerződést, illetve együttműködési megállapodásokat köthet. Ezekben az esetekben az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az Alapnál könyvvizsgáló működik.

(5) Az ügyvezető igazgató, a főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló - az igazgatóság által meghatározott feladatkörben foglalkoztatott - ügyintéző csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

184. §

(1) A főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló ügyintéző azt a tényt, hogy a 183. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva főkönyvelői, illetve ügyintézői munkakör betöltéséből,

a) a munkakör betöltését megelőzően az ügyvezető igazgató részére vagy

b) a munkakör betöltése ideje alatt az ügyvezető igazgató felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) Az ügyvezető igazgató azt a tényt, hogy a 183. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ügyvezető igazgatói munkakör betöltéséből,

a) a kinevezését megelőzően az ellenőrző bizottság részére vagy

b) az ügyvezetői igazgatói tisztség betöltése idején az ellenőrző bizottság felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A 183. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok igazolására, illetve ellenőrzésére egyebekben az ellenőrző bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Az Alap működése és gazdálkodása

185. §

(1) Az Alap számláját az Alap letétkezelője vezeti. A letétkezelésre, illetve a letétkezelőre a magánnyugdíj-biztosító letétkezelőjére és letétkezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az Alap szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben, bankbetétben vagy állampapírban tarthatja.

(3) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4) Az Alap a Magyar Nemzeti Banktól kölcsönt, átmeneti vagy tartós hiány esetén hitelt vehet fel. A Magyar Nemzeti Banktól felvett kölcsön visszafizetéséért a központi költségvetés készfizető kezesként felel.

(5) Az Alap kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.

(6) Az Alap köteles internetes honlapot üzemeltetni.

Az Alapból történő kilépés és kizárás

186. §

(1) Az Alapból az Alap tagja önkéntes elhatározással csak a végelszámolást követően és akkor léphet ki, ha minden járadékszolgáltatási tevékenységét megszüntette, és igazolja, hogy a tagokkal és az Alappal szembeni kötelezettségeinek eleget tett.

(2) Az Alap az Alap tagját kizárja, ha

a) annak tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy

b) az Alap tagja az igazgatóság felszólítása ellenére sem tett eleget az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének.

(3) Az Alapból történő kizárás nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett követelésekért való helytállást.

(4) A kizárásról az Alap a Felügyeletet 1 munkanapon belül értesíti. A Felügyelet a kizárt magánnyugdíj-biztosító tevékenységi engedélyét azonnali hatállyal visszavonja, s erről haladéktalanul, legkésőbb 5 munkanapon belül 2 országos napilapban hirdetményt tesz közzé.

XXV. Fejezet

FELÜGYELET

Engedélyezési hatáskörök

187. §

A Felügyelet engedélye szükséges

a) a magánnyugdíj-biztosító alapításához;

b) a magánnyugdíj-biztosító felhalmozási tevékenységének megkezdéséhez;

c) a járadékszolgáltatási tevékenység megkezdéséhez;

d) a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjszolgáltatási szabályzat hatálybalépéséhez;

e) vezető kinevezéséhez, megválasztásához;

a) a 88. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez;

f) az állományátruházáshoz;

g) magánnyugdíj-biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

188. §

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az alapítási és a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az intézmény, illetve a vezető tisztségviselők, kötelező alkalmazottak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a szolgáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet által meghatározott formában köteles elkészíteni.

Felügyeleti ellenőrzés

189. §

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény és a szolgáltató a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.

190. §

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény és a szolgáltató köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

191. §

(1) A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a magánnyugdíj-biztosítóval kapcsolatos tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyeletnek a szolgáltató ellenőrzésére irányuló eljárására a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy átfogó ellenőrzésnek helye nincs.

(2) A Felügyelet a szolgáltatóval szemben az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogszabályokban és a magánnyugdíj-biztosítóval kötött szerződésben előírtak betartására és a tagok érdekének, valamint a vagyon biztonságának érdekében szükséges intézkedések megtételére - esetleg határidő kitűzésével - felszólíthat;

b) felszólíthatja a magánnyugdíj-biztosítót a szolgáltatóval kötött szerződés módosítására, illetve felbontására, ha a szolgáltató a jogszabályokban, illetve a magánnyugdíj-biztosítóval kötött szerződésben előírtakat megsérti, a tagok érdekeit vagy a vagyon biztonságát veszélyezteti, illetve ha a szolgáltató nem rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges személyi, tárgyi és szakmai feltételekkel, vagy alaposan feltehető, hogy a tevékenység biztonságos folytatására alkalmatlan;

c) az a)-b) pontokban meghatározott intézkedések eredménytelensége esetén a Felügyelet a szolgáltatóval szemben felszámolási eljárást kezdeményez.

(3) A Felügyelet (2) bekezdésben foglalt jogköre nem érinti és nem zárja ki más hatásköreinek gyakorlását.

A Felügyelet intézkedési és bírságolási jogköre

192. §

(1) A Felügyelet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény kötelezettségeinek teljesítése, az ügyfelek érdekeinek védelme, valamint a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felszólítást bocsáthat ki - a szükséghez képest határidő kitűzésével - az e törvényben és a járadékszolgáltatási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban foglalt rendelkezések maradéktalan megtartására;

b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;

c) kezdeményezheti a vezetők felelősségre vonását vagy felmentését;

d) összehívhatja az igazgatóságot;

e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze;

f) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet;

g) a tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ennek keretében és felszámolási eljárás esetén kijelöli azt a magánnyugdíj-biztosítót, illetve járadékszolgáltatót, ahol a tagok jogviszonya folytatódik;

h) kötelezhet az alapszabály és a nyugdíjbiztosítási, valamint a nyugdíjszolgáltatási szabályzat módosítására;

i) pénzügyi terv, szanálási terv, pénzügyi helyreállítási terv kidolgozását írhatja elő;

j) felügyeleti biztost nevezhet ki;

k) tagfelvételi zárlatot rendelhet el;

l) kifizetési tilalmat rendelhet el;

m) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény működését felfüggesztheti;

n) kezdeményezheti a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény felszámolását.

(2) A tevékenységi engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény

b) tevékenységét az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 180 napon belül nem kezdi meg, vagy azt a Felügyelet hozzájárulása nélkül szünetelteti;

c) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt, és felszólítás ellenére 30 napon belül az adatot vagy nyilatkozatot megfelelően nem módosította;

d) nem tesz eleget az engedélyben foglalt feltételeknek;

e) a nyugdíjbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Felügyelet határozataiban foglaltaknak nem tesz eleget, és ezáltal a tagok érdekeit súlyosan veszélyezteti;

f) engedély nélküli tevékenységet végez;

a) a magánnyugdíj-biztosító taglétszáma 6 hónapot meghaladó időtartamban nem éri el a 7. § (4) bekezdésében meghatározott taglétszámot;

b) a járadékszolgáltató a járadékszolgáltatási tevékenysége megszüntetésére vonatkozó, a 153. § (4) bekezdésében előírtak szerinti kötelezettségét nem teljesíti;

g) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;

h) jogutód nélkül megszűnik.

193. §

(1) A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, ha a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény megsérti a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti az ügyfelek érdekeit, illetve a vagyon biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A kifizetési tilalom ideje alatt a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény nevében kifizetések - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az intézmény pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők.

(3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés teljesíthető, amely az ügyfeleknek a kifizetési tilalomból eredő érdeksérelme elkerülése érdekében szükséges - ideértve különösen a közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez szükséges kifizetéseket és nem veszélyezteti az ügyfelek egészének biztonságát.

(4) Átlépés, a járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén az ügyfél követelése a kifizetési tilalom elrendelése miatt befagyott követelésnek minősül.

194. §

(1) A Felügyelet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény működését határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha az intézmény a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal az ügyfelek érdekeit, illetve a vagyon biztonságát súlyosan veszélyezteti. A Felügyelet a működés felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A magánnyugdíj-biztosító a működésének felfüggesztése alatt új tagokat nem vehet fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket és nem eszközölhet befektetéseket.

(3) A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény működése felfüggesztésének idejére alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. Az intézmény új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes engedélyével eszközölhet azzal, hogy a befektetés kizárólag az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal.

(4) A befolyó tagdíjak fogadásáról az Alap gondoskodik. A tagok a működés felfüggesztésének idején kezdeményezhetik átlépésüket az átlépésekre vonatkozó szabályok szerint. Az átlépés időpontját követően a tagdíjakat a befogadó magánnyugdíj-biztosító fogadja.

(5) Átlépés, a járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén az ügyfél követelése a tevékenység felfüggesztése miatt befagyott követelésnek minősül.

195. §

A Felügyelet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény felszámolását kezdeményezheti a bíróságnál, ha

a) az intézmény rendelkezésére álló pénzügyi eszközök nem teszik lehetővé a kötelezettségének teljesítését, vagy

b) az intézménynél fennálló súlyos jogsértések másként nem orvosolhatók, vagy

c) a Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonta, vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította, vagy

a) a megkezdett végelszámolási eljárást a 101. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig nem zárta le, vagy

d) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet végző intézmény a nyilvántartó bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.

Felügyeleti biztos

196. §

(1) A Felügyelet intézkedési terv készítését rendelheti el a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény számára, ha fennáll a veszélye, hogy az nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.

(2) Ha a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az intézkedési tervben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy az intézkedési terv az intézmény biztonságos működését nem segíti elő, a Felügyelet felügyeleti biztost nevezhet ki. A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki abban az esetben is, ha az intézmény számvitelében vagy belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlen az intézmény valódi pénzügyi helyzetének értékelése, valamint ha az igazgatóság nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a tagok érdekeit.

(3) Nem lehet felügyeleti biztos a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménnyel üzleti kapcsolatban álló személy, vagy annak, valamint e személyek közeli hozzátartozója.

(4) A felügyeleti biztos feladata a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény helyzetének feltárása, a vagyon felmérése, az intézmény beszámoltatásának előkészítése. A felügyeleti biztos a vizsgálatának lezárása után 15 napon belül köteles a közgyűlést összehívni.

(5) A felügyeleti biztos tevékenysége a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény működőképességének helyreállítását célozza. A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság és az ügyvezető e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatait, képviseleti jogait nem gyakorolhatja. A kirendelés tartama alatt az intézmény a felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik, a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság és az ügyvezető törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagja, illetve az ügyvezető a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat, a felügyeleti biztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása, valamint a Felügyelet által a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménnyel szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagja, illetve az ügyvezető az intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(7) A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.

(8) A felügyeleti biztos a tevékenységéről legalább kéthavonkénti rendszerességgel beszámol a Felügyeletnek.

197. §

(1) A felügyeleti biztos megbízó levelében meg kell határozni a feladatait. A felügyeleti biztos kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a felügyeleti biztos hatásköréről, amely kizárólag e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok betartására és betartatására terjed ki.

(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről az igazgatóságot értesíteni kell.

(3) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről az igazgatóságot kérésre 3 napon belül írásban köteles tájékoztatni.

(4) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke által meghatározott díjazás illeti meg, amelyet az érintett magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény fizet.

Szükséghelyzet

198. §

(1) Ha a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény

a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy

b) a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve e tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy

d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a nyugdíjszolgáltatások biztonságát fenyegeti [a továbbiakban a)-e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet], a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a tagok és a járadékosok érdekében szükségintézkedést tehet.

(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet az e törvényben meghatározott bármely intézkedés együttes alkalmazására is jogosult.

A felügyeleti díj

199. §

(1) A magánnyugdíj-biztosító felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(4) A szorzószám magánnyugdíj-biztosító esetén: negyven.

(5) A magánnyugdíj-biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke a fedezeti tartalékban és a matematikai tartalékban lévő vagyon piaci értékének 0,25 ezreléke.

A Felügyelet adatkezelése

200. §

(1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.

(2) A Felügyelet a tagok következő személyes adatainak kezelésére jogosult:

a) személyi adatok:

aa) természetes személyazonosító adatok;

ab) elhalálozás időpontja;

b) családi állapot;

c) állampolgárság;

d) lakóhely (tartózkodási hely);

e) munkahely neve, címe;

f) keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok;

g) nyilvántartási azonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel;

h) az egyéni számlára vonatkozó adatok.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, feladatainak ellátása érdekében kezelheti a magánnyugdíj-biztosító vezetőinek és alkalmazottainak összeférhetetlenségével és képesítési feltételeivel összefüggő adatokat is.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok állománya tekintetében a Felügyelet adatkezelését, illetve a magánnyugdíj-biztosító és Felügyelet közötti adatszolgáltatást külön megállapodás alapján kell végrehajtani.

Központi nyilvántartás

201. §

(1) A Felügyelet az egységes társadalombiztosítási nyilvántartások keretében vezeti a magánnyugdíjrendszer központi nyilvántartását (a továbbiakban: központi nyilvántartás). A Felügyelet a központi nyilvántartással kapcsolatos feladatokat saját szervezetében látja el.

(2) A központi nyilvántartás biztosítja a tagok magánnyugdíj-biztosítók szerinti nyilvántartását, továbbá a befizetések nyilvántartását a magánnyugdíj-biztosítók által szolgáltatott adatok alapján.

(3) A központi nyilvántartás tartalmazza a foglalkoztatók és a magánnyugdíj-biztosítók által a Tbj.-ben és az e törvényben előírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott azon adatokat, amelyekből megállapítható:

c) a tagot (közvetve a foglalkoztatót vagy más személyt/szervezetet) terhelő tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség folyamatos teljesítése;

d) a tag egyéni számlájának folyamatos alakulása;

e) a tag nyugdíjba vonulásakor a magánnyugdíjrendszerben eltöltött tagsági jogviszonyának időtartama, valamint a választott, e törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás típusa.

(4) Ha az adatokból megállapítja, hogy valamely magánnyugdíj-biztosítónál, annak működési zavarai miatt veszélyeztetett a szolgáltatások biztonsága, vagy a magánnyugdíj-biztosítók teljesítménymérésének adatai feltűnő aránytalanságot mutatnak, illetőleg törvény vagy jogszabálysértés gyanúja merül fel, a Felügyelet intézkedik.

A központi nyilvántartás adatszolgáltatási kötelezettsége

202. §

(1) A központi nyilvántartásból a Felügyelet adatokat szolgáltat - törvényben meghatározott feladata teljesítéséhez - a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnek és az állami adóhatóságnak. A központi nyilvántartásból a Felügyelet hozzáférést biztosít a magánnyugdíj-biztosítók számára a nyilvántartásban tárolt tagok adataihoz, amennyiben az feladataik ellátásához szükséges. A hozzáférés keretében a magánnyugdíj-biztosítók lekérdezési jogosultsággal rendelkeznek. A hozzáférés részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(2) A központi nyilvántartásból a Felügyelet a tagdíjbevételek alakulásáról, az államháztartás információs szükségleteihez igazodva a minisztériumok, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, a kincstár, valamint egyéb állami szervek részére, amennyiben az az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges, egyedi azonosításra alkalmatlan információt szolgáltat.

(3) A központi nyilvántartásban tárolt adatokból

b) az Alap a magánnyugdíjrendszer tagjaival kapcsolatos feladatai ellátása céljából;

c) az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése céljából;

d) a bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözési és büntetés-végrehajtási szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása céljából az általuk törvény alapján kezelhető adatok igénylésére jogosultak.

(4) A központi nyilvántartás adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(5) Az (1) és (3) bekezdésekben nem szabályozott esetben személyes adatok továbbításának csak akkor lehet helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(6) A központi nyilvántartásba saját adatai tekintetében az érintett magánnyugdíj-biztosító, foglalkoztató vagy természetes személy betekinthet, a róla nyilvántartott adatokról felvilágosítást kérhet.

(7) A központi nyilvántartásból a foglalkoztató a vele a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesített tag adatainak szolgáltatását igényelheti, ha arra a tagot terhelő tagdíj bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. Az adatokat - az adatkérés céljának és jogalapjának egyidejű igazolása mellett - írásban kell kérelmezni, a központi nyilvántartásból teljesíthető adatszolgáltatás a tagsági jogviszony fennállására és az érintett magánnyugdíj-biztosító adatainak átadására terjedhet ki. A kincstár, a számfejtési körébe tartozó foglalkoztatóknál a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló tagok adatainak szolgáltatását igényelheti, ha arra a tagot terhelő tagdíjbevallási és befizetési kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. Az adatkérésben az érintett tag és foglalkoztató adatai mellett fel kell tüntetni az adatkérést kezdeményező kincstár azonosító és leíró adatait.

203. §

(1) A 202. § (1) bekezdése alapján a központi nyilvántartás adataihoz a magánnyugdíj-biztosítók részére biztosított hozzáférés keretében

a) a hozzáféréshez használandó jogosultságokat és informatikai eszközöket a Felügyelet bocsátja a magánnyugdíj-biztosítók rendelkezésére;

b) a magánnyugdíj-biztosítók a rendelkezésükre bocsátott jogosultságokat és informatikai eszközöket kizárólag a központi nyilvántartáshoz történő hozzáférésre használhatják fel;

c) a magánnyugdíj-biztosítók a hozzáférés keretében birtokukba jutott adatokat és információkat kötelesek az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kezelni;

d) a hozzáférés technikai szabályairól a Felügyelet által kiadott Adatszolgáltatási Rend, a jogosultságok kiosztásának és visszavonásának eljárási szabályairól pedig a központi nyilvántartás ügyviteli, üzemeltetési és adatvédelmi szabályzata rendelkezik.

(2) A Felügyelet a központi nyilvántartásból a tagdíjbevételek alakulásáról, a tagdíjfizetésre kötelezettekről a minisztériumok, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Államkincstár, valamint egyéb állami szervek részére egyedi azonosításra alkalmatlan információt szolgáltat.

Adatbiztonság

204. §

A Felügyelet a központi nyilvántartással kapcsolatos feladatai körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglalt előírások és az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényesülését.

VIII. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXVI. Fejezet

Hatálybalépés, hatályukat vesztő rendelkezések

205. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.)

a) 28. §-ának (2) bekezdésében az "a kérésére" szövegrész;

b) 28. §-ának (3) bekezdése.

(3) E törvény 206. §-207. §-a e törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(4) 2012. december 31-én hatályát veszti az Mpt., azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő megszüntetési eljárásokra még alkalmazni kell.

Módosuló rendelkezések

206. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 49. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évben 0,7 százalékát, 2012. évben 0,6 százalékát, 2013. évben 0,5 százalékát, 2014. évtől 0,4 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis.

(3) Amennyiben a nyugdíjpénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésben lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évben 0,7 százalékát, 2012. évben 0,6 százalékát, 2013. évben 0,5 százalékát, 2014. évtől 0,4 százalékát."

207. §

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése a következő ai) ponttal egészül ki:

"ai) a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti magánnyugdíj-biztosítási tevékenység;"

Átmeneti rendelkezések

208. §

(1) E törvény alapján magánnyugdíj-biztosítóval tagsági jogviszony legkorábban 2013. január 1-jével létesíthető.

(2) A járadékszolgáltató legkorábban 2013. január 1-jei hatállyal jogosult az e törvényben meghatározott járadékszolgáltatási szerződés megkötésére.

(3) A pénztár köteles írásban tájékoztatni a 2012. december 31-éig nyugellátásra jogosultságot szerző pénztártagot az egyösszegű szolgáltatás lehetőségéről, valamint arról, hogy a pénztártag 2013. január 1-jétől milyen feltételek mellett jogosult magánnyugdíj-járadék szolgáltatásra.

(4) E törvény 42. §-ában foglaltakat kizárólag a törvény hatálybalépését követően tett haláleseti kedvezményezett és társjáradékos jelölésekre kell alkalmazni.

(5) Az e törvény 27. § (2) bekezdésében, (5) bekezdésének b) pontjában, valamint a 172. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott átlépés, valamint a 172. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfólióváltás esetén az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása során a 2009. július 9-ét követő magánnyugdíjpénztári átlépéseket és portfólióváltásokat is figyelembe kell venni.

(6) A magánnyugdíj-biztosító 10 éves hozamrátájának és vagyonnövekedési mutatójának 161. § (2) bekezdésében, valamint a 163. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott közzététele során figyelembe kell venni annak a magánnyugdíjpénztárnak a 2013. év előtti hozamrátáit is, amelyik a magánnyugdíj-biztosítóhoz a 209. §-ban foglaltak szerint beolvadással csatlakozott.

A magánnyugdíjpénztárak magánnyugdíj-biztosítóvá alakulásának eljárási szabályai

209. §

(1) A magánnyugdíjpénztárnak 2011. november 30-áig döntenie kell arról, hogy magánnyugdíj-biztosítóba beolvad, vagy pedig végelszámolással megszűnik.

(2) A magánnyugdíj-biztosítóba való beolvadással a pénztár valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként a magánnyugdíj-biztosítót illeti, illetve terheli.

(3) A pénztár csak tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíj-biztosítóba olvadhat be. A magánnyugdíj-biztosító a pénztár befogadásának szándékáról nyilatkozik (befogadási nyilatkozat). Befogadási nyilatkozat hiányában a beolvadási eljárás nem folytatható le.

(4) Nem alakulhat át az a pénztár, amely felszámolás alatt áll.

(5) Az érintett pénztár a beolvadásáról a pénztár közgyűlése két alkalommal - a jelenlévők kétharmados szavazattöbbségével, küldöttközgyűlés esetén legalább a tagság kétharmadát képviselő küldöttek szavazatával - határoz.

(6) A pénztár közgyűlése első ízben a pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e a magánnyugdíj-biztosítóba való beolvadás szándékával (első közgyűlés). Az első közgyűlésen ismertetni kell az átalakulás módját, okát, annak célját és következményeit, különös tekintettel a várható költségekre és a tagsági viszony folytatásának lehetőségeire. A beolvadási szándékkal való egyetértés esetén meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, az átalakulás módját és az átalakulással érintett pénztárakat.

(7) Ha az érintett pénztár közgyűlése egyetért a beolvadással, a pénztár igazgatótanácsa - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra - elkészíti a beolvadó pénztár vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét.

(8) A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlegével azonos bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg.

(9) A befogadó magánnyugdíj-biztosító a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit nem értékelheti át.

(10) A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésére vonatkozó részletes szabályokat a számviteli jogszabályok tartalmazzák.

(11) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, a pénztár ellenőrző bizottságával és a magánnyugdíj-biztosító felügyelő bizottságával ellenőriztetni kell. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket az átalakuló pénztár, illetve a magánnyugdíj-biztosító könyvvizsgálója nem ellenőrizheti. A magánnyugdíj-biztosító könyvvizsgálójává a beolvadás bírósági nyilvántartásba vételétől számított három éven belül nem választható meg az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.

(12) A (7) bekezdésben meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követően a közgyűlés határoz (második közgyűlés). A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el.

(13) A pénztárat befogadó magánnyugdíj-biztosító a beolvadásról és az ezzel kapcsolatos teendőkről 2012. november 15-éig értesíti a foglalkoztatót.

(14) A végleges vagyonmérleg tekintetében a vagyonmérleg-tervezetre vonatkozó megfelelő rendelkezések figyelembevételével a számviteli jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

(15) A beolvadás nyilvántartásba vételét a részvénytársaságot nyilvántartó cégbírósághoz kell benyújtani. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozatot az eljáró cégbíróság megküldi a pénztárat nyilvántartó bíróságnak is, amely az alapján a beolvadás napjával a pénztárat a nyilvántartásból törli.

(16) A beolvadás fordulónapja 2012. december 31., azzal, hogy a magánnyugdíj-biztosító 2013. január 1. napjától tekintendő a pénztár jogutódjának.

(17) A magánnyugdíj-biztosítóba való beolvadás során a pénztár fedezeti tartaléka a magánnyugdíj-biztosító fedezeti tartalékába, a működési és likviditási tartaléka pedig a magánnyugdíj-biztosító saját tőkéjébe kerülnek. A magánnyugdíj-biztosító saját tőkéjébe került működési és likviditási tartalék a beolvadást követő 5 évig a tulajdonosok részére osztalékként nem fizethető ki, az csak a magánnyugdíj-biztosító működésével kapcsolatos kiadások finanszírozására használható fel.

(18) Az (1) bekezdésben meghatározott végelszámolás esetén a pénztártagok tagsági jogviszonya megszűnésének napja 2012. december 31. Ebben az esetben a pénztártagnak 2012. november 30-áig kell kezdeményeznie kell valamely nyugdíjbiztosítónál a 2013. január 1-jétől kezdődő tagsági jogviszony létesítését, illetve a magánnyugdíj-szerződés megkötését. Amennyiben a pénztártag a kitűzött határidőig e kezdeményezést nem teszi meg, akkor közte és a 19. §-ban foglaltak szerint meghatározott magánnyugdíj-biztosító között 2013. január 1-jei hatállyal a törvény erejénél fogva tagsági jogviszony jön létre. Ebben az esetben a magánnyugdíj- szerződés létrejöttére és tartalmára a magánnyugdíj-biztosító nyugdíjbiztosítási szabályzatában foglaltak irányadók.

(19) Önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a jelen § a magánnyugdíjpénztári ágazat tekintetében megfelelően alkalmazandó azzal, hogy ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján az érintett tagok a magánnyugdíj-biztosítóba történő beolvadás mellett döntenek, akkor az ágazatok szétválására külön eljárásra nincs szükség, az a beolvadással együtt történik.

210. §

(1) A 209. §-ban meghatározott beolvadás esetén 2013. január 1-jével a magánnyugdíjpénztár tagja és a magánnyugdíj-biztosító között a törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott tagsági jogviszony jön létre. A magánnyugdíjpénztár tagjának egyéni számláján felhalmozott összeg a magánnyugdíj-biztosítónál nyitott egyéni számlájára kerül át. Egyebekben a magánnyugdíj- szerződés létrejöttére és tartalmára a magánnyugdíj-biztosító nyugdíjbiztosítási szabályzatában foglaltak irányadók.

(2) Ha a 209. §-ban meghatározott végelszámolási vagy beolvadási folyamat 2012. december 31-éig nem zárul le, akkor a Felügyelet a magánnyugdíjpénztár megszüntetését kezdeményezi, azzal, hogy 2012. december 31-én a tag magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonya megszűnik. Ebben az esetben a 2012. évről szóló egyéni számlaértesítő elkészítéséről és a tag részére történő megküldéséről a felszámoló gondoskodik. A magánnyugdíjpénztár e bekezdés szerinti megszüntetésére a pénztár végelszámolására irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a végelszámolót a Felügyelet jelöli ki.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megszüntetés kezdő időpontjától számított 15 napon belül a végelszámoló a tagokat 90 napos határidő tűzésével felhívja arra, hogy a tag jelentse be más magánnyugdíj-biztosítóval megkötött magánnyugdíj-szerződését. A magánnyugdíjszerződés a tag és a magánnyugdíj-biztosító között 2013. január 1-jei hatállyal jön létre.

(4) Amennyiben a tag a kitűzött határidőig az új magánnyugdíj-biztosítóval kötött szerződést nem mutatja be, akkor közte és a 19. §-ban foglaltak szerint meghatározott magánnyugdíj-biztosító között 2013. január 1-jei hatállyal a törvény erejénél fogva tagsági jogviszony jön létre. A magánnyugdíj- szerződés létrejöttére és tartalmára a magánnyugdíj-biztosító nyugdíjbiztosítási szabályzatában foglaltak irányadók.

(5) A végelszámolónak a volt tagok egyéni számláinak eszközfedezetét a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül az érintett magánnyugdíj-biztosítónak át kell utalnia.

(6) A Magánnyugdíj Garancialap garanciális kötelezettségére vonatkozóan meghatározott, a 172. § (7) bekezdésében szereplő szabályokat a (2) bekezdésben meghatározott megszüntetés esetén is alkalmazni kell.

(7) Amennyiben a 209. § (1) bekezdésében meghatározott végelszámolási, illetve a 210. § (2) bekezdésében meghatározott megszüntetési eljárás során a járadékszolgáltatási tevékenység felfüggesztésére, vagy megszüntetésére kerül sor, a pénztártag valamint a haláleseti kedvezményezett követelése befagyott követelésnek minősül.

211. §

(1) A magánnyugdíjpénztárak között 2012. szeptember 30-át követően átlépés nem kezdeményezhető. A magánnyugdíj-biztosítók közötti átlépés első ízben 2013. március 31-ét követően kezdeményezhető.

(2) 2011. január 1-jét követően új magánnyugdíjpénztár nem alapítható és a magánnyugdíjpénztár a 209. § szerinti magánnyugdíj-biztosítóba való beolvadást kivéve nem alakulhat át.

Felhatalmazó rendelkezések

212. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a magánnyugdíj-szerződés és járadékszolgáltatási szerződés formai és tartalmi követelményeit;

b) a tartalékolás során használandó halandósági tábla összeállításának és alkalmazásának feltételeit;

c) a biztosításmatematikai jelentés részletes szabályait; valamint;

d) a magánnyugdíj-biztosító és a Magánnyugdíj Garanciaalap éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait;

e) a magánnyugdíjpénztár magánnyugdíj-biztosítóba történő beolvadásának számviteli szabályait;

f) a Felügyelet információs adatbázisára, a magánnyugdíj-biztosítókkal kapcsolatos feladataira irányadó rendelkezéseket, ideértve a Felügyelet központi nyilvántartással kapcsolatos feladatának és hatáskörének szabályait;

g) a kötési és váltási kialakítására és működtetésére vonatkozó egyes szabályokat;

h) a felügyeleti biztos díjazásának elveit;

i) a magánnyugdíj-biztosítóba történő belépés kezdeményezésének jogcímeit.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a 106. § szerinti járadékszolgáltatót és állapítsa meg a szervezetére, valamint a működtetésére vonatkozó egyes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit.

1. számú melléklet a 2009. évi ... törvényhez

A járadékszolgáltató minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módja

2. számú melléklet a 2009. évi ... törvényhez

3. számú melléklet a 2009. évi ... törvényhez

Befektetési előírások

I. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos követelmények

1. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény befektetési tevékenységének a lehető legmagasabb nyugdíjszolgáltatás elérésére kell irányulnia, figyelembe véve az intézmény által felvállalható kockázati szintet, illetve az intézmény kötelezettségállományának szerkezetét.

2. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény befektetési tevékenységét kizárólag a tagok és a járadékosok érdekében, kiemelt gondossággal, felelősséggel, képzettséggel kell végezni. Amennyiben a felelősségvállaláshoz és a gondos döntésekhez szükséges szakmai képzettség nem áll rendelkezésére, akkor megfelelő gyakorlattal és képzettséggel rendelkező szakértő(k) igénybevételére van szükség.

3. A befektetési tevékenység folytatása során biztosítani kell a portfólió megfelelő diverzifikáltságát, a helyesen alkalmazott kockázatmenedzsmentet, figyelemmel a kötelezettségek lejárati szerkezetéből adódó tényezőkre, a likviditási szükségletek biztosítására. A közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a tagot közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke - a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez mérten - a vagyonkezelési költségekkel összhangban legyen.

Közvetett befektetési instrumentumnak minősülnek a befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapírok.

4. A magánnyugdíj-biztosító igazgatóságának a befektetési politikájának kialakítása során biztosítani kell, hogy az egyes választható portfóliók különbözzenek egymástól a befektetett eszközök hátralévő befektetési ideje és kockázati szintje vonatkozásában, és az egyes portfóliók megfelelő hozam-kockázat sorrendet alkossanak (Klasszikus, Kiegyensúlyozott, Növekedési portfólió sorrendben).

II. Általános befektetési előírások

1. A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni. Ha a piaci árfolyamok mozgása vagy értékpapír-kölcsönzési ügylet óvadékának portfólióba kerülése következtében a befektetési szabályok sérülnek, akkor a vagyonkezelő, illetve a magánnyugdíj-biztosító 30 naptári napon belül köteles az előírt arányoknak való megfelelést helyreállítani. Amennyiben az ingatlanbefektetésekre vonatkozó befektetési korlátozások kizárólag a piaci árfolyamok mozgása vagy szolgáltatások kifizetése miatt sérülnek, akkor az előírt arányok helyreállítására a magánnyugdíj-biztosítónak 6 hónap áll rendelkezésére.

2. A Felügyelet magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény kérelmére - a limitek betartását akadályozó rendkívüli piaci körülmények fennállása esetén - maximum 6 hónap időtartamig engedélyezheti a rögzített eszközkategóriáktól, valamint a befektetési előírásoktól történő legfeljebb 10 százalékos eltérést.

3. Az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba az egyes választható portfóliókba befektetett eszközök legfeljebb 10 százaléka helyezhető el. Az egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg az egyes választható portfóliókba befektetett eszközök 20 százalékát.

4. Fedezeti és arbitrázs célú származtatott ügylet mindhárom választható portfólióban köthető. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a magánnyugdíj-biztosító portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés.

Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli. Nyitott származtatott pozíciót - az ügylet kockázata miatt - csak fokozott körültekintéssel, a származtatott piacra vonatkozó megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal lehet felvenni.

5. A járadékszolgáltató a járadékfizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint köteles magánnyugdíj-biztosítói befektetett eszközeit likvid eszközben tartani.

6. A nem OECD, illetve EU-tagállam, vagy az EGT-megállapodásban részes állambeli kibocsátó értékpapírjába történő befektetések aránya - választható portfóliónként - nem haladhatja meg a külföldi befektetések 20 százalékát.

7. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapírban történő befektetések aránya a befektetett magánnyugdíj-biztosítói eszközök (illetve választható portfóliós rendszer esetében az egyes portfóliók értékének) 10 százalékát nem haladhatja meg.

8. A befizetések azonosításáig azokat egy elkülönült portfólióban (függő portfólió) kell elhelyezni. A függő portfóliót a klasszikus portfólió befektetési szabályai szerint kell befektetni.

III. Az egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

1. Klasszikus portfólióra vonatkozó elvárások, előírások:

1.1. A Klasszikus portfólió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfóliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A Klasszikus portfóliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A Klasszikus portfólió esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelezettségállomány és a befektetések devizakitettsége összhangban legyen.

1.2. A Klasszikus portfólióban közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel.

1.3. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg.

1.4. A portfólióban a fedezetlen devizakockázatot tartalmazó befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg.

2. Kiegyensúlyozott portfólióra vonatkozó elvárások, előírások:

2.1. A Kiegyensúlyozott portfólió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfóliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. A Kiegyensúlyozott portfóliónál elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik.

2.2. A Kiegyensúlyozott portfólióban az ingatlanbefektetések (ingatlanok és ingatlanalapok) aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealapjegyek a 3 százalékát nem haladhatják meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A portfólióba származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel.

2.3. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát el kell érnie.

3. Növekedési portfólióra vonatkozó elvárások, előírások:

3.1. A Növekedési portfólió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfóliót kell kialakítani, amely magasabb hozam-kockázati profilú eszközök bevonásával, a magánnyugdíj-biztosító által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfólió kialakítása és kezelése során a hosszú távú szemlélet melletti hozammaximalizálásra kell törekedni.

3.2. A Növekedési portfólióban az ingatlanbefektetések (ingatlanok és ingatlanalapok) aránya a befektetett eszközök 20 százalékát, míg a kockázati tőkealapjegyek aránya a befektetett eszközök 5 százalékát nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A származtatott alapok jegyeinek és nyitott származtatott pozíciók árfolyamértéken vett együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki.

3.3. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 40 százalékát meg kell haladnia.

4. számú melléklet a 2009. évi .......törvényhez

I. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény által befektetett eszközök negyedéves értékének változása

1. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények befektetett eszközei értéke alatt az előírt befektetési formák meghatározott piaci értékét kell érteni. Ezen a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény portfólió értékelésével kell az intézmény gazdálkodását, annak alakulását bemutatni.

2. Az értékelést hozamráta meghatározása céljából a következő időtartamra kell elvégezni:

a) azon magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények esetében, amelyek a tárgyévet megelőző időszakban alakultak, az értékelés kiterjed a tárgyév egész időszakára. Az értékelés időpontjai az 5. számú melléklet szerinti fordulónapok;

b) azon magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények esetében, amelyek a tárgyévben alakultak meg, az értékelés értelemszerűen a megalakulástól a tárgyév végéig terjed, a fordulónapok a nyitómérleg dátuma, valamint az 5. számú melléklet szerinti fordulónapok.

3. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény letétkezelője végzi a intézmény eszközei piaci értékének meghatározását. A befektetett eszközök piaci értékét a fordulónapig - függetlenül attól, hogy ez kereskedési nap vagy sem - kötött ügyletek kötési pozíciója alapján kell értékelni. Az értékelésnél figyelembe kell venni a fordulónapig még el nem számolt ügyletek függő pénzügyi teljesítésének egyenlegét. Amennyiben a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az értékelési időszakban letétkezelőt váltott, a megelőző letétkezelő az intézmény rendelkezésére bocsátja a nevezett eszközök befektetésére vonatkozó adatokat.

4. Az értékelés körébe tartozó eszközök teljes körűen megegyeznek a Felügyeletnek küldött negyedéves jelentés megfelelő adataival.

5. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az értékelést az intézmény egészére elkülönítve, a fedezeti, a matematikai, valamint az egyéni kiegyenlítési tartalék eszközei szerint, s ezen belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékokra megbontva végzi. Választható portfóliós rendszer esetében a fedezeti tartalék eszközeit portfóliónkénti bontásban kell kimutatni és értékelni.

6. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény könyvvizsgálója az óvatosság számviteli elvének érvényesítése érdekében - külön indoklással - alacsonyabb érték megállapítása céljából eltérhet a II. fejezetben leírt értékelési eljárásoktól.

II. Értékelési szabályok

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény által befektetett eszközök - napi és negyedéves - piaci értékének meghatározása

1. Pénzforgalmi számla és befektetési számla: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt fordulónapi záróállománya kerül beszámításra.

2. Házipénztár: a házipénztár értéke a fordulónapi magánnyugdíj-biztosító jelentés záró értéke.

3. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét értéke a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt fordulónapi záró állománnyal kerül beszámításra.

4. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény tulajdonában lévő, a tőzsdén jegyzett fix és változó kamatozású kötvények, valamint a diszkont kincstárjegyek esetén - az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket kivéve - egységesen az értékelési időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a fordulónapig felhalmozott kamatokat;

b) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

c) az elsődleges forgalmazói rendszerben nem kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, fix kamatozású és diszkont állampapírok - ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is - esetén az ÁKK által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

d) ha tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak - az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett állampapírokat kivéve - nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a fordulónapig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó átlagár és a fordulónapig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. A tőzsdén kívüli kereskedelem szerint regisztrált árfolyamok 30 napos érvényessége a közzétételben megjelölt időszak, azaz a vonatkozási időszak utolsó napjától számítandó akkor is, ha az nem munkanapra esik. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra;

e) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

5. Részvények értékelése:

a) a tőzsdére bevezetett részvényeket a fordulónapi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál;

d) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

6. A befektetési jegyek (ideértve az ingatlanbefektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet is):

a) a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni;

b) zárt végű befektetési alap befektetési jegye esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Az utolsó tőzsdei záróárfolyam akkor alkalmazható, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi. A kockázati tőkealap-jegyeket is a zárt végű befektetési alapokra vonatkozó értékelési módszer alapján kell értékelni.

7. Jelzáloglevél: a jelzáloglevelet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonlóan, a 4.1. pont szerint kell értékelni.

8. Opciós ügyletek: a szabványosított tőzsdei opciók értékelése az utolsó tőzsdei záróáron történik. Ha 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróár nem áll rendelkezésre, akkor az opció belső értékét és időértékét is figyelembe vevő módszerrel kell kiszámítani. Ennek hiányában, illetve nem tőzsdei ügyletek esetében az opciót kizárólag a belső értéken kell értékelni, azaz az opció értéke ebben az esetben az opciós kötés kötési árfolyamának és az opciós ügylet alapjául szolgáló termék utolsó záró árának különbözete vagy nulla közül a nagyobb érték.

9. Határidős kereskedelem: a fordulónapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett fordulónapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni.

10. Külföldi befektetések értékelése:

1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni;

b) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetése óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

2. Részvények értékelése:

a) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket a fordulónapi záróárfolyam, annak hiányában a fordulónapra nyilvánosságra hozott árfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az árfolyam keletkezésének helyén az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni.

3. Befektetési jegyek:

Befektetési jegyeket a fordulónapra vonatkozó, de legkésőbb a fordulónapot követő második munkanapon rendelkezésre álló egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

4. A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB hivatalos devizaárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni.

11. Repó (fordított repó): az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része.

12. Ingatlan: az ingatlanokat a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, az intézménytől független ingatlanértékelő által készített értékbecslés alapján kell értékelni. Az ingatlan beszerzésének évében a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti. A követelés fejében átvett, 10 millió forint bekerülési értéket meg nem haladó ingatlantulajdon az intézmény könyvvizsgálója által hitelesített piaci értéken is értékelhető. Az ingatlanértékelő által végzett értékbecslések között végzett ingatlan beruházást könyv szerinti értéken kell értékelni.

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény tulajdonában lévő ingatlanok értékelése

a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel,

b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy

c) újraelőállítási költségen alapuló módszerrel

történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni.

A kiválasztott és alkalmazott értékelési módszert akkor kell megváltoztatni, ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy ez a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez. Ez esetben az adott ingatlanra alkalmazott értékelési módszer megváltoztatásának indokait az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni.

13. Swap: a letétkezelő belső értékelési szabályzata alapján kell értékelni.

14. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon forgalmazott, fenti kategóriákba nem sorolható értékpapír esetében a piaci érték forrása azon tőzsdei vagy más szabályozott piaci árfolyam, ahol az adott értékpapír forgalma jellemzően zajlik. Amennyiben a vonatkozó piacról 30 napnál frissebb árfolyam nem érhető el, akkor a beszerzési árat kell az értékeléshez alkalmazni.

5. számú melléklet a 2009. évi ....törvényhez

Hozamráták meghatározásának módjai

1. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény hozamrátái:

a) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerben a nettó hozamrátát az adott

időszak nyitó és záró elszámolóegység árfolyamának növekménye alapján kell számítani. A

bruttó hozamráta számítása során az adott időszakban elszámolt befektetési vagyonarányos

költségek arányát a portfólió adott időszak alatti napi bruttó piaci értékeinek számtani

átlagára vetítve meg kell határozni, majd ezzel a nettó hozamráta értékét növelni.

b) Az elszámolóegység-árfolyamot az egyes választható portfóliók egyéni számlái

eszközfedezete e törvény szerint számított piaci értékének és az elszámoló egységek

számának hányadosaként kell megképezni.

2. Referenciaindex hozamának számítása:

a) Az időszakos (negyedéves, éves) referenciaindex hozamát az alábbi módszer alapján

kell számítani:

6. számú melléklet a 2009. évi .......... törvényhez

A 10 éves vagyonnövekedési mutató meghatározása

7. számú melléklet a 2009. évi .......... törvényhez

A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a minősített befolyás mértékét.

3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.

8. számú melléklet a 2009. évi .......... törvényhez

A tagsági jogviszonyhoz kapcsolódó adatok

1. A tagsági jogviszony létesítéséhez, módosulásához és megszűnéséhez kapcsolódó adatok:

a) a tag természetes személyazonosító adatai;

b) a tag TAJ száma, adóazonosító jele, külföldi állampolgár tag útlevélszáma;

c) a tag állampolgársága;

d) a magánnyugdíj-biztosító megnevezése, azonosítója;

e) a magánnyugdíj-biztosító választás jogcímkódja;

f) a pályakezdők tagsági jogviszonya elutasításának oka.

2. A tagdíjbevallásokhoz kapcsolódó adatok:

a) a foglalkoztató/egyéni vállalkozó adószáma/adóazonosító jele;

b) a foglalkoztató/egyéni vállalkozó megnevezése;

c) a vonatkozási időszak (év/hónap vagy év/negyedév vagy év);

d) a járulékalap;

e) a levont kötelező tagdíj;

f) a foglalkoztatói tagdíj-kiegészítés mértéke, összege;

g) a munkavállalói tagdíj-kiegészítés összege;

h) a munkavállalói tagdíj-kiegészítés mértéke;

i) az egyéb bevallás összege (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék összege);

j) az egyéb bevallás jogcíme (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék).

3. A tagdíjbefizetésekhez kapcsolódó adatok:

a) a vonatkozási időszak;

b) a megfizetett kötelező tagdíj;

c) a megfizetett foglalkoztatói tagdíj-kiegészítés összege;

d) a foglalkoztatói tagdíj-kiegészítés mértéke;

e) a megfizetett munkavállalói tagdíj-kiegészítés összege;

f) a munkavállalói tagdíj-kiegészítés mértéke;

g) az egyéb befizetés összege (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék);

h) az egyéb befizetés jogcíme (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék).

4. Az egyéni számlán felhalmozott összegre vonatkozó adatok:

a) a tag neve;

b) a tag TAJ száma vagy útlevélszáma;

c) a tárgyév (elszámolási időszak alapján);

d) a tárgyévben bevallott és az egyéni számlán jóváírt összes kötelező tagdíj,

e) a tárgyévben bevallott és az egyéni számlán jóváírt összes munkavállalói tagdíjkiegészítés;

f) a tárgyévben bevallott és az egyéni számlán jóváírt összes munkáltatói tagdíjkiegészítés;

g) a tárgyévben befizetett és az egyéni számlán jóváírt összes kötelező tagdíj;

h) a tárgyévben befizetett és az egyéni számlán jóváírt összes munkavállalói tagdíjkiegészítés;

i) a tárgyévben befizetett és az egyéni számlán jóváírt összes munkáltatói tagdíjkiegészítés;

j) a tárgyévben bevallott és az egyéni számlán jóváírt összes késedelmi és önellenőrzési pótlék;

k) a tárgyévben befizetett és az egyéni számlán jóváírt összes késedelmi és önellenőrzési pótlék;

l) a tárgyévben jóváírt hozam;

m) a hozamkiegyenlítés tárgyévi összege;

n) az egyéni számlára tárgyévben történt átcsoportosítás;

o) az egyéni számláról tárgyévben történt átcsoportosítás;

p) a tagi követelés nyilvántartási záróértéke a tárgyév december 31-én;

q) a tagi követelés piaci értéke tárgyév december 31-én.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A magyar nyugdíjrendszer történetében mérföldkőnek tekinthető a kétpilléres kötelező rendszer 1998. évi létrehozása. Az új rendszer keretei között a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett elindult a magánnyugdíjrendszer is. Így a kötelező nyugdíjrendszer kockázatai két eltérő elven működő pillér között kerülnek megosztásra. Az új rendszer úgy került kialakításra, hogy - megfelelő átmeneti időszakot követően - meghatározott részarányban tehermentesítse a Nyugdíjbiztosítási Alapot, segítse elő, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer megbirkózzon a demográfia folyamatok várható következményeivel.

A nyugdíjreform kezdete óta eltelt több mint egy évtized igazolta az akkori döntés helyességét.

Az elmúlt időszakban a régió országainak jelentős része követte Magyarország példáját, és kétpilléres rendszerré alakította a kötelező nyugdíjrendszert. A létrehozás óta eltelt időszak fejleményei - ideértve az átmenetileg jelentkező kedvezőtlen folyamatokat is - nem adnak okot a két nyugdíjpillér közötti feladatmegosztás elvének akár részbeni feladására sem.

Ugyanakkor az elmúlt időszak tapasztalatai, a nemzetközi folyamatok a korábbiaknál élesebben mutattak rá a magánnyugdíjrendszer szabályai továbbfejlesztésének indokoltságára.

Egyértelművé vált, hogy a működési kockázatok mind teljesebb kezelésére kell törekedni. Ez mind a magánnyugdíjrendszer intézményi formáját, mind pedig szolgáltatásainak szabályozását illetően nagymértékű változásokat tesz szükségessé. A törvényjavaslat alapvető célja tehát a kötelező nyugdíjrendszer második pillérének, a magánnyugdíjrendszernek a megerősítése, annak érdekében, hogy feladatait magas színvonalon, a biztosítottak megelégedésére lássa el.

Az intézményi struktúra legfőbb ellentmondása a tényleges, felelős tulajdonos hiánya. A döntési felelősség a valójában ügyfeleknek tekinthető magánnyugdíjpénztári tagokra hárul. Ez a működési forma nagymértékben nehezíti a pénztári működés átláthatóságát is.

Az intézményrendszer átalakítása egyértelművé teszi a mögöttes pénzügyi intézmény döntési jogkörét és felelősségét. Ennek következtében az újjáalakult magánnyugdíj-intézményt, melynek javasolt megnevezése a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével "magánnyugdíj-biztosító részvénytársaság" lesz, a tulajdonosok csak fokozott biztonsági eszköztár alkalmazásával működtethetik. A szabályozás előírja, hogy a magánnyugdíjrendszer működtetésével kapcsolatos valamennyi kockázatra, beleértve a működés, befektetés, valamint a járadékszolgáltatás során felmerülő kockázatokat, fedezetet kell biztosítani. Ez a fedezet részben a tulajdonos saját forrásából - szavatoló tőke - részben pedig a tagok befizetéseiből képzett tartalékok, valamint a Magánnyugdíj Garanciaalap forrásaiból kerül kialakításra.

A magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás 1997-ben kialakított szabályrendszerének továbbfejlesztését részben a nemzetközi folyamatok indokolják, melyek a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek a járadékszolgáltatás kockázatainak teljes körű kezelésére. Az elmúlt időszak folyamatai hozták a felszínre azt is, hogy a jelenleg hatályos járadékszolgáltatási szabályozás egyes elemei korrigálást igényelnek. A legfontosabb igényként a magánnyugdíjrendszer szolgáltatási rendszerének egyértelműsége, átláthatósága merült fel. A hatályos jogszabályokban foglaltak nem teszik lehetővé a pénztártagoknak, hogy várható ellátásuk mértékét meghatározzák. A hatályos szabályozás emellett - mind a tagoknak, mind pedig a szolgáltatóknak - olyan választási lehetőségeket is biztosít, amelyek nem szolgálják egyértelműen a biztosítotti érdekeket.

A magánnyugdíjrendszer javasolt szolgáltatási szabályai az egyszerűségre, a közérthetőségre és az alacsony költségszintből adódó olcsó működésre, így az ellátás lehetőség szerinti maximálására helyezik a hangsúlyt. A járadék kiszámítása közérthető módszerrel, a felhalmozott megtakarítás és a szolgáltatók által megadott járadéktényező szorzataként kerül meghatározásra. A kiszámítás során továbbra is előírás az unisex tábla alkalmazása, tehát férfiak és nők esetében megegyező feltételekkel kerül sor az ellátás meghatározására. (A járadékszolgáltató a tagok között más szempontok szerint sem tehet különbséget.)

A nyugdíjazáskor a tagok választhatnak a szolgáltatók és a járadéktermékek között.

Amennyiben valamelyik tag választási lehetőségével nem él, vagy fokozott biztonságú járadékszolgáltatást kíván választani, lehetősége van arra, hogy ne a pénzügyi intézmények által működtetett versenyszolgáltatót, hanem egy kijelölésre kerülő állami szerv által működetett ún. kijelölt járadékszolgáltatót válasszon. A javasolt szabályozás szerint a kijelölt járadékszolgáltató kizárólag inflációkövető szolgáltatást nyújthat.

A versenyszolgáltatók inflációkövető indexálást biztosító járadékterméket, valamint a csak nominális értéktartást biztosító terméket - garantált összegű járadék - is nyújthatnak. Utóbbi esetben a járadék fedezete kockázatosabb eszközökbe kerülhet befektetésre, ami végső soron - a tőkepiac eddigi tapasztalatai alapján - magasabb mértékű indexálást, így magasabb ellátási összeget eredményezhet. A járadék megállapításakor a tag azt is megválaszthatja, hogy kizárólag saját magának ellátást biztosító ún. egy életre szóló járadékot, vagy két életre szóló ellátást vesz igénybe. Utóbbi esetben a biztosított halálát követően az általa társbiztosítottnak megjelölt közeli hozzátartozója részére, annak haláláig a járadékösszeg 30 százaléka kerül folyósításra.

Az új intézményrendszer kialakítása és működésének elindítása csak megfelelő átmeneti idővel lehetséges. A törvényjavaslatban megfogalmazottak szerint megfelelő előkészítést, valamint a magánnyugdíjpénztárak átalakulását követően 2013. januárjától működhetnek az új intézmények. A járadékszolgáltatás - összhangban a korábbi szabályozással és az intézményi átalakulással - 2013. januárjában veszi kezdetét.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A törvény a hazai kötelező nyugdíjrendszer második pillérét, a magánnyugdíjrendszert szabályozza.

A 2. §-hoz

A törvény hatálya kiterjed valamennyi olyan természetes személyre és intézményre, amely a magánnyugdíjrendszernek ügyfélként, vagy szolgáltatóként a szereplője. A törvény alkalmazása során a nemzetközi szerződéseket, illetve az egyes szolgáltatók működését szabályozó más jogszabályokat is figyelembe kell venni.

A 3. §-hoz

A törvényben alkalmazott fogalmak meghatározását tartalmazza.

A 4. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenység két időszakra osztható. A tőkegyűjtés időszakában végzett intézményi tevékenység a felhalmozási tevékenység, a járadékszolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenység pedig a törvény fogalomrendszerében járadékszolgáltatási tevékenység.

Az 5. §-hoz

A biztosítottak a magánnyugdíjrendszer tagjává kötelező előírások alapján, meghatározott feltételek melletti önkéntes döntéssel, illetve a magánnyugdíjpénztári tagság folytatásával válhatnak.

A 6. §-hoz

A magánnyugdíjrendszer szolgáltatásainak meghatározása.

A 7. §-hoz

Felhalmozási tevékenységet kizárólag magánnyugdíj-biztosító részvénytársaság láthat el. A járadékszolgáltatási tevékenységet ezen intézmény mellett a kijelölt járadékszolgáltató és a versenyszolgáltatók is végezhetik.

A 8. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító részvénytársaság elnevezés védelemben részesül.

A 9. §-hoz

A 35 év alatti pályakezdők kötelező előírás alapján csatlakoznak a magánnyugdíjrendszerhez.

A 30 év alatti biztosítottaknak, a 35 év felett első ízben biztosítási jogviszonyt létesített személyeknek, az EU-n kívüli és kétoldalú szociális biztonság hatálya alá sem tartozó országok (ún. harmadik országok) állampolgáraként, valamint a hontalan személyként biztosítási jogviszonyt létesítőknek a csatlakozásra önkéntes döntéssel van lehetőségük.

A 10. §-hoz

Tagsági jogviszony egyidejűleg csak egy magánnyugdíj-biztosítóval létesíthető.

A 11. §-hoz

A magánnyugdíjrendszer tagjainak kötelezettségei közé tartozik a tagsági jogviszony fenntartása a tagdíjfizetés, illetve a foglalkoztatóknak történő rendszeres adatszolgáltatás.

A 12. §-hoz

A tagdíjfizetés a biztosítási jogviszony létesítésén, és a megállapodáson alapulhat. Magánnyugdíj-biztosítóval tagdíjfizetési megállapodást az a személy köthet, aki nem rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, vagy társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodást.

A 13. §-hoz

A tagdíj bevallására, befizetésére, illetve a be nem fizetett tagdíjjal összefüggő végrehajtásra az e törvényben foglalt eltérésekkel a társadalombiztosítási jogszabályokat kell alkalmazni.

A 14. §-hoz

A magánnyugdíj-szerződésre vonatkozó előírások meghatározása.

A 15. §-hoz

A szerződések kötelező írásbeliségének előírása.

A 16. §-hoz

A magánnyugdíj-szerződések feltételrendszerének körülhatárolása.

A 17. §-hoz

A magánnyugdíj-szerződés írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezhető, mely a tagra, a foglalkoztatóra és a magánnyugdíj-biztosítóra vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza.

A 18. §-hoz

Kötelező tagság esetén a tagsági jogviszony kezdő időpontja a biztosítási jogviszony létesítésének, önkéntes belépés esetén pedig a belépési nyilatkozat záradékolásának időpontja.

A magánnyugdíj-biztosító nem szelektálhat a belépni szándékozó személyek között. A belépési nyilatkozat záradékolást kizárólag formai okok miatt, illetve abban az esetben tagadhatja meg, ha a jelentkező a tagsági jogviszony létesítésére nem jogosult. Pályakezdő elutasítása esetén a tagság felügyeleti irányítással jön létre. A tagsági jogviszony létrejöttéről a magánnyugdíj-biztosító tájékoztatja a foglalkoztatót, aki ezt követően 15 napon belül közli a Felügyelettel a biztosítottak személyes adatait.

A 19. §-hoz

Amennyiben a magánnyugdíj-biztosító a Felügyelet döntésével kerül meghatározásra, ez az ún kártyaleosztásos módszerrel történik.

A 20. §-hoz

A magánnyugdíj-szerződésnek ki kell mondani a tag jogosultságát az egyéni számláján felhalmozott összegre, valamint a kötelezettségét a tagdíjfizetésre, az adatszolgáltatási rendelkezések és a nyugdíjbiztosítási szabályzat előírásainak betartására.

A 21. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító költségeit kizárólag a törvényben előírt módon érvényesítheti.

Köteles egyúttal a tag részére egyéni számlát vezetni, a tagi megtakarítást befektetni, illetve a kifizetési kötelezettségeit teljesíteni.

A 22. §-hoz

A magánnyugdíj-szerződés más magánnyugdíj-biztosítóhoz történő átlépéssel, halálozással, rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel, valamint a nyugdíjszolgáltatás megállapításával szűnhet meg. A megszűnésről a magánnyugdíj-biztosító értesíti a felügyeletet.

A 23. §-hoz

Az egyéni számlán felhalmozott összeg - rokkantság, vagy halál esetén - társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszautalásakor a társadalombiztosítási jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

A 24. §-hoz

A harmadik országbeli, illetve a hontalan személy tagságijogviszony-megszüntetése esetén alkalmazásra kerülő eljárási szabályok meghatározása.

A 25. §-hoz

A hitelezők nem érvényesíthetik követeléseiket az egyéni számla terhére.

A 26. §-hoz

A felhalmozási időszakra vonatkozó legfontosabb eljárási, gazdálkodási, befektetési szabályokat a nyugdíjbiztosítási szabályzatnak kell tartalmaznia.

A 27. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítók közötti átlépésre vonatkozó eljárási szabályok, végrehajtási előírások, illetve korlátozások.

A 28. §-hoz

A magánnyugdíj-járadékként nyújtható járadéktermékek és járadéktípusok meghatározása.

A 29. §-hoz

Nyugdíjszolgáltatásra a nyugdíjkorhatár elérésekor, korhatár alatti nyugellátás megállapítása esetén, a rokkantsági nyugdíj orvosszakmai feltételeinek teljesítésekor, vagy - két életre szóló járadék esetén - a járadékos halálakor áll be a jogosultság.

A 30. §-hoz

Egyösszegű szolgáltatás alacsony mértékű felhalmozás esetén, vagy a legmagasabb járadékösszeg eléréséhez nem szükséges egyéni számlarész felvételével lehetséges.

A 31. §-hoz

A magánnyugdíj-járadék megállapításakor a tag egy járadékszolgáltató egy járadéktermékének egy járadéktípusát választhatja ki.

A 32. §-hoz

A tag választási lehetőségének elmulasztása esetén a kijelölt járadékszolgáltató által nyújtott inflációindexált ellátásában részesülhet. A két életre szóló járadék meghatározásakor a társjáradékos ellátása az elhunyt járadékos ellátásának 30 %-a. A társadalombiztosítási nyugellátásában nem részesülő járadékos nyugdíjjárulék-befizetése a járadék összegét növeli.

A 33. §-hoz

A nyugdíjszolgáltatás a jogosultság megszerzését követően állapítható meg. A társadalombiztosítási nyugellátás megállapításakor a nyugdíjszolgáltatást is meg kell állapítani.

A 34. §-hoz

A magánnyugdíj-járadék összege az egyéni számlán felhalmozott megtakarítás összege és a járadéktényező szorzata. A járadéktényezőt a járadékszolgáltatók az átváltási költség, a megállapítás évében alkalmazott halandósági tábla, illetve az egységesen 0 százalékban előírt technikai kamatláb figyelembevételével határozzák meg. A megállapítás évében a korábbi paraméterek figyelembevételével előzetes járadékösszeg kerül megállapításra, melynek véglegesítésére a megállapítás évét követő évben kerül sor.

A 35. §-hoz

Amennyiben a két kötelező nyugdíjpillérből megállapított ellátások együttes összege egy-, illetve két életre szóló ellátás esetén meghaladná a minimálbér hatszorosát, illetve négyszeresét, az efeletti ellátási rész fedezete egyösszegű szolgáltatásként kerül kifizetésre.

Ha nem került sor társadalombiztosítási nyugellátás megállapítására, akkor a magánnyugdíj-járadéknak a minimálbér másfélszerese, illetve összege feletti rész fedezetének egyösszegű kifizetésére kerül sor.

A 36. §-hoz

A magánnyugdíj-járadék évenkénti emelését áprilisban, januárra visszamenőlegesen kell végrehajtani.

A 37. §-hoz

A garantált összegű járadékot a befektetési és a halandósági eredmény együttes mértékének figyelembevételével kell emelni, azonban a járadék összege akkor sem csökkenhet, ha az együttes eredmény negatív. A garantált összegű járadék feltételrendszere tehát az inflációindexált járadéknál kisebb emelési kötelezettséget jelent, de kedvező tőkepiaci hozamok esetén ezen ellátás emelési mértéke meghaladhatja az inflációt.

A 38. §-hoz

Az inflációindexált járadékot legalább a fogyasztói árindex előző évi mértékével kell emelni. Az emelés fedezete érdekében a járadékszolgáltató köteles a matematikai tartalékot hosszúlejáratú, inflációindexált értékpapírokba fektetni. Ilyen értékpapírokat az Államadósság Kezelő Központnak kötelezően ki kell bocsátania, azonban a járadékszolgáltató választhat, hogy a befektetési előírást mely kibocsátó értékpapírjaiba történő befektetéssel teljesíti. Az inflációindexált járadék szabályai tehát garantálják a járadék értékmegőrzését, ugyanakkor valószínűsíthető az is, hogy ezen ellátás emelési mértéke nem fogja lényegesen meghaladni az inflációt.

A 39. §-hoz

A járadékot havonta, a hónap 14. napjáig a járadékos fizetési számlájára kell folyósítani.

A 40. §-hoz

A járadékban részesülő személy a járadék folyósítását bármikor szüneteltetheti, a járadék maximális összegének eléréséig. A fel nem vett összeget szüneteltetés esetén a járadék emelésére kell fordítani.

A 41. §-hoz

Az egyösszegű szolgáltatást a magánnyugdíj-biztosítónak kell teljesítenie. Az inflációindexált járadékot kijelölt szolgáltató és a versenyszolgáltatók, a garantált összegű járadékot kizárólag a versenyszolgáltatók teljesíthetik.

A 42. §-hoz

A tag a felhalmozási időszakban történő halála esetére egy vagy több halálozási kedvezményezettet jelölhet, akik a tag halála esetén az egyéni számlán felhalmozott összeghez hozzájutnak. (Több haláleseti kedvezményezett esetén egyenlő arányban.) Az összeget a haláleseti kedvezményezett felveheti, magasabb hozzátartozói nyugellátás érdekében a társadalombiztosítási rendszerbe visszautaltathatja, illetve saját egyéni számlájára utaltathatja.

A járadékos időszakban bekövetkező halál esetére társjáradékos jelölhető, aki a két életre szóló járadék másik kedvezményezettje. Az eredeti jogszerző halála esetén a társjáradékos élete végéig az eredetileg megállapított járadék - emelések figyelembevételével megállapított összegének - 30 %-át fogja megkapni.

Haláleseti kedvezményezettnek, illetve társjáradékosnak kizárólag a tag közeli hozzátartozója, vagy - a társadalombiztosítási nyugellátások szerint az özvegyi nyugdíj jogosultság feltételeit teljesítő - élettársa jelölhető. Társjáradékos jelölésekor a házastárs, élettárs, illetve az egyenes ági rokonok jelölése élvez elsőbbséget.

A 43. §-hoz

A járadékszolgáltató és a járadékos között járadékszolgáltatási szerződés jön létre.

A 44. §-hoz

A járadékszolgáltatási szerződésben kötelezően elő kell írni a járadékban részesülő személyek ellátási jogosultságát, az érvényesíthető díjakat és költségeket, illetve a járadékszolgáltató tájékoztatási kötelezettségét.

A 45. §-hoz

A járadékszolgáltatási szerződésre vonatkozó előírások és korlátozások meghatározása.

A 46. §-hoz

A járadékszolgáltatási szerződéssel összefüggő írásbeliség előírása.

A 47. §-hoz

A járadékszolgáltatási szerződéssel összefüggő kizárások.

A 48. §-hoz

A maradékjog meghatározásának kizárása.

A 49. §-hoz

A járadékszolgáltatónak nyugdíjszolgáltatási szabályzatot kell készíteni, amelyben kötelezően meg kell határoznia a járadék szolgáltatásával kapcsolatos jogosultságokat, kötelezettségeket és eljárási szabályokat.

Az 50. §-hoz

A nyugdíjszolgáltatási jogosultságot hat hónappal megelőzően a magánnyugdíj-biztosítónak részletesen tájékoztatnia kell a tagot a járadékszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos legfontosabb ismeretekről.

Az 51. §-hoz

A járadék megalapozott kiválasztása érdekében a Felügyeletnek elektronikus kötési és váltási rendszert kell működtetnie.

Az 52. §-hoz

A járadékszolgáltatónak a kötési és váltási rendszerben kötelezően nyilvánosságra kell hoznia a járadékszolgáltatás paramétereit.

Az 53. §-hoz

A járadékszolgáltatónak a kötési és váltási rendszerben kötelezően nyilvánosságra kell hoznia a járadékszolgáltatás kezdete óta eltelt időszak minden évének befektetési és demográfiai paramétereit.

Az 54. §-hoz

A kötési és váltási rendszer adatai a Felügyelet internetes honlapján jelennek meg.

Az 55. §-hoz

A tag a járadék megállapítását a kötési és váltási rendszeren keresztül, vagy a járadékszolgáltató más úton történő megkeresésével kezdeményezheti.

Az 56. §-hoz

A járadék kötési és váltási rendszeren keresztül történő kiválasztása esetén a rendszernek haladéktalanul tájékoztatnia kell a járadékszolgáltatót a járadékban részesülő személyek, illetve a kiválasztott járadék adatairól.

Az 57. §-hoz

A kötési és váltási rendszernek a tagot és a járadékszolgáltatót elektronikus úton kell tájékoztatnia. A járadék kiválasztásával kapcsolatos adatokat 20 évig kell megőrizni a rendszerben.

Az 58. §-hoz

A járadékszolgáltatás kötési és váltási rendszerben történő kiválasztását követő eljárási szabályok meghatározása.

Az 59. §-hoz

A járadékszolgáltatók minden év február 28-áig kötelesek tájékoztatni a járadékban részesülő személyeket a járadékszolgáltatással összefüggő legfontosabb folyamatokról.

A 60. §-hoz

Magánnyugdíj-biztosítót az Európai Unió, illetve az EGT országok állampolgárai, illetve az ezen országokban bejegyzett jogi személyek alapíthatnak, kizárólag zártkörűen működő részvénytársaság formájában. A magánnyugdíj-biztosítóra a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 61. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító alapítási engedélyével kapcsolatos formai követelményeket, illetve az alapítási engedély birtokában végezhető tevékenységek körét határozza meg.

A 62. §-hoz

Az magánnyugdíj-biztosító alapító okirata tartalmának meghatározása. Az intézménynek az alapító okirat kibocsátását követő 15 napon belül pénzforgalmi számlát kell nyitnia.

A 63. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító felhalmozási, illetve járadékszolgáltatási tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a felügyelettől erre vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

A 64. §-hoz

A tevékenységi engedély iránti kérelem formai követelményeinek meghatározása. Felhalmozási tevékenység iránti engedélykérés esetén a működéssel és a gazdálkodással kapcsolatos adatokat kell csatolni a kérelemhez. Amennyiben a kérelem a járadékszolgáltatási tevékenységre vonatkozik, a tervezett szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatokat kell megadni a benyújtáskor.

A 65. §-hoz

A tevékenységi engedély kérelem elutasítására és a hiánypótlásra vonatkozó eljárási szabályok.

A 66. §-hoz

Előírásra kerül, hogy a tevékenységi engedély hatályba lépése előtt a magánnyugdíj-biztosító kizárólag a tárgyi feltételek megteremése érdekében teljesíthet kiadásokat. E rendelkezés megszegése esetén a felelősség korlátlan és egyetemleges.

A 67. §-hoz

A versenyszolgáltató járadékszolgáltatási tevékenység iránti kérelmének feltételei megegyeznek a magánnyugdíj-biztosító esetén meghatározott feltételekkel.

A 68. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító vezetőire, alkalmazottaira és az általuk megbízott személyekre vonatkozó rendelkezések.

A 69. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító vezetőjének megválasztására vonatkozó szabályok, kizárások, felügyeleti hatáskörök rögzítése.

A 70. §-hoz

A vezetőnek jelölt személynek a megválasztása előtt hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy az előírt feltételeknek megfelel.

A 71. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító vezetőire vonatkozó, az általános szabályoktól eltérő felelősségi szabályok meghatározása.

A 72. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító vezetőjének és alkalmazottainak összeférhetetlenségi szabályai, illetve az összeférhetetlenség fennállása esetén alkalmazandó eljárás.

A 73. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító vezetőjének csak az választható meg, illetve nevezhető ki, aki bizonyítja szakmai alkalmasságát és üzleti megbízhatóságát. Az ehhez szükséges dokumentumokat a Felügyelet írja elő. Meghatározásra kerülnek azok a kinevezést megelőző öt éven belüli gazdasági események amelyek a szükséges minősítést kizárják.

A 74. §-hoz

Az igazgatóság hatáskörébe tartozó jogkörök, valamint az igazgatósági ülések ügyrendjének meghatározása.

A 75. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító képviseletére az igazgatóság tagjai és az ügyvezető közül két személy együttesen jogosult. Rögzítésre kerülnek az aláírási jog átruházására vonatkozó rendelkezések.

A 76. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító ügyvezetőjének megválasztására vonatkozó előírások, kizárások, valamint az ügyvezetőre előírt felelősségi szabályok meghatározása.

A 77. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító aktuáriusára (biztosításmatematikusára) vonatkozó követelmények és kötelezettségek.

A 78. §-hoz

Az aktuárius feladatkörének meghatározása.

A 79. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító befektetési vezetőjének alkalmazási követelményei és a befektetési vezető feladatköre.

A 80. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító főkönyvelőjének kinevezésére vonatkozó követelmények, valamint a főkönyvelő feladatkörének meghatározása.

A 81. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító jogászának alkalmazására vonatkozó követelmények, valamint a jogász feladatkörének meghatározása.

A 82. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító köteles felügyelő bizottságot választani, amely ellátja és koordinálja az intézmény működésének ellenőrzésével összefüggő feladatokat.

A 83. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító belső ellenőrének szakmai munkáját a felügyelő bizottság irányítja, a munkáltató jogait az igazgatótanács elnöke gyakorolja. A belső ellenőr feladata a működés törvényességének, szabályzatoknak való megfelelésének, valamint a jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességének vizsgálata.

A 84. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító által kötelezően igénybe veendő könyvvizsgáló feladataira, megbízásának feltételeire, valamint jogosultságaira vonatkozó szabályok.

A 85. §-hoz

Az ingatlanbefektetés esetén alkalmazott ingatlanértékelő megbízására vonatkozó szabályok. A magánnyugdíj-biztosító kötelezettségei ingatlanértékelő megbízása esetén.

A 86. §-hoz

Az ingatlanértékelő feladatainak rögzítése.

A 87. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító tárgyi feltételeinek meghatározása annak érdekében, hogy az intézmény teljes mértékben felkészült legyen a feladatai ellátására.

A 88. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítóban történő részesedésszerzés engedélyezési feltételi és eljárási szabályai.

A 89. §-hoz

A Magyarországon kívüli személyek illetve intézmények részesedés-szerzésére vonatkozó szabályok.

A 90. §-hoz

Az átadó és az átvevő magánnyugdíj-biztosító megállapodhat a szerződési állomány átruházásáról.

A 91. §-hoz

Az állományátruházás engedélyezésének eljárási szabályai.

A 92. §-hoz

Az állományátruházáshoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségek meghatározása.

A 93. §-hoz

A járadékszolgáltatási állomány átruházásának speciális szabályai.

A 94. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító felszámolására, végelszámolására, valamint a kényszer-végelszámolására az általános szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A 95. §-hoz

Az ingatlanok kezelésével kapcsolatos szabályok a magánnyugdíj-biztosító megszűnése esetén.

A 96. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító felszámolási és végelszámolási eljárásának speciális szabályai.

A 97. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító felszámolójának és végelszámolójának feladatai, kötelezettségei.

A 98. §-hoz

A felszámolási és végelszámolási eljárással összefüggő tevékenységi korlátozások.

A 99. §-hoz

A felszámolási eljárás Felügyelet által történő kezdeményezésének esetei.

A 100. §-hoz

A felszámolónak a tagság, illetve a járadékos állomány új szerződésének megkötésével kapcsolatos feladatai felhalmozási és járadékszolgáltatási időszakban.

A 101. §-hoz

A végelszámolási eljárással összefüggő felügyeleti jogosultságok meghatározása.

A 102. §-hoz

A kényszer-végelszámolás felügyeleti kezdeményezésének szabályai.

A 103. §-hoz

A járadékszolgáltatók körének meghatározása. E tevékenységet a külön jogszabályban meghatározásra kerülő kijelölt járadékszolgáltató, valamint a piaci intézményként működő versenyszolgáltató láthatja el.

A 104. §-hoz

Versenyszolgáltató a megfelelő tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíj-biztosító, valamint biztosító részvénytársaság lehet.

A 105. §-hoz

A versenyszolgáltató szolgáltatási jogosultsága legkorábban 2013. január 1-jétől állhat fenn. Ennek feltétele, hogy a tevékenységi engedélyt 2011. december 31-ig megszerezze. 2014. január 1-jét követően az engedély megszerzését követő negyedik hónap első napján kezdhető meg a szolgáltatás.

A 106. §-hoz

Abban az esetben, ha a járadékválasztási lehetőségével a tag nem él, a járadékszolgáltatást a kijelölt járadékszolgáltató fogja nyújtani, mely költségvetési szerv, vagy meghatározó állami befolyásolás alatt álló gazdasági társaság keretében fog működni. Törvényi kötelezettségként kerül előírásra, hogy a kijelölt járadékszolgáltatónak 2013. január 1-jétől folyamatosan el kell látnia a járadékszolgáltatással összefüggő tevékenységet.

A 107. §-hoz

Annak érdekében, hogy a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények a tartalékaik kimerülése esetén is tudják teljesíteni kötelezettségeiket, szavatoló tőkét kell képezniük. A szavatoló tőke mértéke a tevékenység típusától és terjedelmétől függ.

A 108. §-hoz

A szavatoló tőkét - annak érdekében, hogy a mértéke a tényleges kockázatokhoz igazodjon - külön kell megképezni a felhalmozási időszakbeli működtetésre, a vagyonkezelési, valamint a járadékszolgáltatási. tevékenységre. Meghatározásra kerülnek a szavatoló tőke összetételére, illetve az egyes tőkeelemek képzésére vonatkozó szabályok.

A 109. §-hoz

A megképzett szavatoló tőke számítási módszeréről a Felügyeletet tájékoztatni kell, amely az összeget felülbírálhatja. Meghatározásra kerülnek azok a tőkeelemek, amelyeket a szavatoló tőke számítása során nem kell figyelembe venni. A szavatoló tőke feltöltésének meg kell előznie a részvényesi igények kiegyenlítését.

A 110. §-hoz

A versenyszolgáltatónak a szavatoló tőkét a Bit. előírásai szerint kell képeznie, figyelembe véve - a legfrissebb adatokból kiindulva - a halandósági adatok lehetséges változását is.

A 111. §-hoz

Amennyiben a járadékszolgáltató rendelkezésre álló szavatoló tőke nem éri el az előírt szintet, és a rendezés érdekében meghatározott intézkedések sem vezetnek eredményre, a Felügyelet az állományának más versenyszolgáltató részére történő átadására kötelezi. Ha ebben az esetben a rendelkezésre álló szavatoló tőke nem elegendő a matematikai tartalék előírt szintre történő kiegyenlítéséhez, a hiányzó összeget a Magánnyugdíj Garanciaalap téríti meg.

A 112. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézménynek biztonsági tőkét kell képeznie, melynek mértéke a 113. §-ban megadott összeg, vagy - amennyiben nagyobb - a szavatoló tőke egyharmada.

A 113. §-hoz

A minimális biztonsági tőke meghatározása, mely az intézmény létszámának függvényében került meghatározásra. 50 ezer fő alatt 100 millió forint a minimális biztonsági tőke, de 300 ezer fő feletti létszám esetén már 2 milliárd forint. Vagyonkezelési tevékenység, illetve járadékszolgáltatás nyújtása esetén a minimális biztonsági tőke létszámarányos mértékét ki kell egészíteni az e tevékenységhez tartozó minimális tőkére vonatkozóan előírt összegekkel.

A 114. §-hoz

A Felügyelet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézményt pénzügyi terv készítésére kötelezi, amennyiben a szavatoló tőke, a járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó tartalékok hiányt mutatnak, vagy a kölcsönökből származó kötelezettségei meghaladják a saját tőke 25 %-át, és e problémákat fél év alatt rendezhető.

A 115. §-hoz

Ha a szavatoló tőke feltöltése fél éven túli, de egy éven belüli időtartamban rendezhető, akkor a Felügyelet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézményt szanálási terv készítésére kötelezi.

A 116. §-hoz

A Felügyelet pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézményt, amennyiben az ügyfelek érdekét veszélyeztetve látja. A pénzügyi helyreállítási terv időtartama legfeljebb hároméves lehet.

A 117. §-hoz

A pénzügyi, szanálási, illetve pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyeletnek a benyújtástól számított 30 napon belül el kell bírálnia. Ha a benyújtott terv végrehajtása meghiúsul, a Felügyelet élhet a rendelkezésre álló szankcionálási lehetőségekkel.

A 118. §-hoz

A tartalékképzés általános szabályai. A kötelezően megképzendő tartalékok a felhalmozási időszakban a fedezeti tartalék, a járadékszolgáltatási időszakban pedig a matematikai tartalék, az egyéni kiegyenlítési tartalék, valamint a költségtartalék. A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény saját döntése alapján további tartalékokat is képezhet.

A 119. §-hoz

A fedezeti és a matematikai tartalék befektetésére vonatkozó keretszabályok meghatározása.

A befektetés csak a törvény mellékletében meghatározott eszközökbe, az ott meghatározott keretek között lehetséges. Az egyes limitek betartását a befektetések piaci értéke alapján kell figyelembe venni.

A 120. §-hoz

A pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti pénzmozgásokat a magánnyugdíjbiztosítási tevékenységet ellátó intézménynek Pénzkezelési Szabályzatban kell rögzítenie.

A 121. §-hoz

Korlátozásra kerülnek a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény által felvehető hitel, illetve kölcsön kondíciói. A futamidő nem haladhatja meg a 12 hónapot, a fedezeti és a matematikai tartalék fedezetként nem vonható be, a hitelek/kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg az előző évi működési célú tagdíjbevétel 30 százalékát. Az intézmény kölcsönt nem nyújthat és kezességet sem vállalhat.

A 122. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény köteles - a kötelezettségek folyamatos teljesíthetősége érdekében - a kockázatok minimalizálását lehetővé tevő befektetési tevékenységet folytatni.

A 123. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény választhat, hogy a befektetési tevékenységet erre szakosodott vagyonkezelő szervezethez kiszervezi, vagy saját maga látja el. Utóbbi esetben teljesítenie kell a törvényben meghatározott kritériumokat.

A 124. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény részére letétkezelési tevékenységet az ilyen szolgáltatásra a Bszt. szerint jogosult szervezet végezhet. A letétkezelő tevékenysége a befektetéshez kapcsolódó számla vezetésére, illetve a befektetési szabályok ellenőrzésére terjed ki.

A 125. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény és a vagyonkezelő, továbbá a letétkezelő között részletes összeférhetetlenségi szabályok kerülnek meghatározásra.

A 126. §-hoz

A letétkezelő tevékenységének és felelősségének részletes meghatározása.

A 127. §-hoz

Az intézmények tulajdonszerzési korlátozásai. Az intézkedések célja a befektetések biztonsága, és az egyoldalú függések kialakulásának megakadályozása.

A 128. §-hoz

Azon eszközök meghatározása, melybe a fedezeti és a matematikai tartalék befektethető.

A 129. §-hoz

Az értékpapír kölcsönadására vonatkozóan meghatározott biztonsági szabályok.

A 130. §-hoz

A devizakockázatok érvényesülésének elkerülése érdekében a törvény devizamegfeleltetési szabályokat határoz meg. Eszerint - portfóliónként eltérő mértékben - korlátozott annak lehetősége, hogy a tartalékokat a követelések pénznemétől eltérő pénznemben fennálló eszközbe fektessék be.

A 131. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézményeknek - a kijelölt járadékszolgáltató kivételével - befektetési politikát kell kialakítaniuk. Ennek tartalmaznia kell a befektetési kockázat vállalásával kapcsolatos legfontosabb célkitűzéseket, annak eszközeit. A befektetési politikát folyamatosan át kell tekinteni és az ügyfelekkel meg kell ismertetni.

A 132. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító intézmények ingatlanba csak szigorú korlátozások, biztonsági előírások érvényesítése esetén fektethetnek. E befektetés kizárólag megalapozott döntés alapján, tehermentes ingatlanba, teljes körű vagyonbiztosítással lefedezve történhet meg.

A 133. §-hoz

Az ingatlanok adásvétele esetén az ingatlanértékelő által meghatározott összeg szigorú korlátot jelent.

A 134. §-hoz

Az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, illetve ingatlankezeléssel történő megbízás esetén alkalmazásra kerülő összeférhetetlenségi szabályok rögzítése.

A 135. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító könyvvezetésre vonatkozó szabályai.

A 136. §-hoz

Felhatalmazás a Kormány részére a könyvvezetési kötelezettség részletes szabályozására.

A 137. §-hoz

Az éves beszámoló készítésének eljárási szabályai.

A 138. §-hoz

A Felügyelet jogosítványa a likviditási helyzettel kapcsolatos év közbeni beszámoltatásra.

A 139. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítónak az eszközeit munkanaponként, piaci értéken kell értékelnie. Az értékelésnek az óvatosság elvén alapulva, valós képet kell adnia a magánnyugdíj-biztosító által befektetett eszközökről.

A 140. §-hoz

Az eszközöket tartalékonként kell nyilvántartani, és értéküknek el kell érni a tartalékok előírt szintjét. Ha ezen előírás nem teljesül, haladéktalanul értesíteni kell a Felügyeletet.

A 141. §-hoz

Az intézményeknek a felhalmozási és a járadékszolgáltatási időszakban aktuáriusi jelentést kell készíteniük, melyben bemutatják a demográfia kockázatokat és azok érvényesülését.

A 142. §-hoz

Az intézmény tagszervezője igénybe vehet alvállalkozót, azonban maga felel annak tevékenységéért is. A tagszervezési módszerek korlátozásra kerülnek. Nem fizethető megtartási jutalék a tagsági jogviszony fennmaradása esetén.

A 143. §-hoz

A tagszervezési tevékenységre vonatkozóan tájékoztatási szabályok kerülnek előírásra.

A 144. §-hoz

Az intézmény működésének informatikai rendszere igen széles körű kockázatot hordoz. Ebből kiindulva az informatikai rendszer kialakítására és működtetésére szigorú nyilvántartási és belső szabályozási rendelkezések kerülnek előírásra.

A 145. §-hoz

A felhalmozási időszakban a tagi megtakarításokat tartalmazó fedezeti tartalékra vonatkozó előírások.

A 146. §-hoz

A felhalmozási időszakban érvényesíthető működési és vagyonkezelési költséglimitek. Működési célra legfeljebb a tagdíjbefizetés 4,5 %-a vonható le. A vagyonkezelési díj felső határa 2014-re 0,4 százalékra csökken.

A 147. §-hoz

A felhalmozási időszakban lévő tagok megtakarítását - életkortól függően - három, eltérő kockázatviselést tartalmazó portfólióba kell fektetni. A tag kockázatvállaló képessége figyelembevételével a besorolást felülbírálhatja. Meghatározásra kerülnek a besorolás és a portfólióváltások eljárási szabályai.

A 148. §-hoz

Felhalmozási időszakban a tagi követeléseket és a függő tételeket elszámolóegységekben kell nyilvántartani. Az elszámolóegységes rendszerben könnyen nyomon követhető a tagok befektetéseinek alakulása bármely két meghatározott időpont között. E rendszerben a hozamok az értékelés napjától számított egy héten belül felhasználhatók.

A 149. §-hoz

A hibás árfolyam kijavításának eljárási szabályai az elszámolóegységes rendszerben.

A 150. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító felhatalmazása a személyes adatok kezelésére.

A 151. §-hoz

A személyes adatok kezelésére vonatkozó eljárási szabályok visszalépés, átlépés esetén, valamint az APEH adatszolgáltatásával összefüggésben.

A 152. §-hoz

A kockázatmegosztás hatékonyságának javítása érdekében a járadékszolgáltatók egyesíthetik járadékos állományaikat. Ennek során a közös állományra állapítják meg a befektetési és halandósági eredményeket. Az egyesítés a járadékosok jogosultságát nem érintheti.

A 153. §-hoz

Ezer fő alatti szolgáltatási kör esetén - az átlagos mértéket jóval meghaladó demográfiai kockázatok miatt - a halandósági eredményt nem kell figyelembe venni. Tekintettel a magas kockázatra, a tartósan - legalább 18 hónapig - alacsony létszámú szolgáltatási kört állományátadással meg kell szüntetni.

A 154. §-hoz

A járadékszolgáltatással kapcsolatos költségek finanszírozására költségtartalékot kell létrehozni.

A 155. §-hoz

A demográfiai és befektetési kockázatok kezelésére létre kell hozni az egyéni kiegyenlítési tartalékot. Amennyiben az előírt indexáláshoz nem áll rendelkezésre elegendő fedezet, a szükséges összeg e tartalékból finanszírozható. A tartalék forrása a járadék megállapításakor átváltott megtakarítás 2,5 százaléka. Ha a tartalék bevonásával sem érhető el a szükséges indexálási mérték, garantált összegű járadék esetén a szavatoló tőkét kell bevonni, a jóval kisebb kockázatot hordozó inflációindexált járadék esetén pedig a Magánnyugdíj Garanciaalap pótolja a hiányzó összeget.

A 156. §-hoz

A járadékszolgáltató a biztosítási üzemtanban használatos tartalékok közül kizárólag matematikai tartalékot képezhet, melyet járadékszolgáltatási szerződésenként kell létrehoznia.

A tartalékolás során - a biztonság növelése érdekében - figyelembe kell venni a nemek és iskolai végzettség szerint eltérő halandóságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a járadék megállapításakor is lehetne differenciált halandósági táblát alkalmazni, ennek lehetőségét a törvényjavaslat egyértelműen kizárja.

A 157. §-hoz

A költségtartalék bevétele a járadékra átváltásra kerülő megtakarítás legfeljebb 2,5 %-a lehet. Az érvényesítendő mértéket a nyugdíjszolgáltatási szabályzatban rögzíteni kell.

A 158. §-hoz

Az egyéni kiegyenlítési tartalékra vonatkozó eljárási szabályok. Ha a járadék emelésére vállalt kötelezettséget meghaladó forrás keletkezik, azt elsősorban a tartalék kiegyenlítésére kell fordítani. A járadékos halála esetén a tartalékban maradt, fel nem használt összeg a társjáradékos tulajdonába kerül.

A 159. §-hoz

Az érvényesíthető költségek felső határait határozza meg.

A járadék megállapításakor a járadékszolgáltató átváltási költséget érvényesít. Ezt részben a kockázatok, részben pedig a működési költségek fedezetére kell felhasználnia. Az átváltási költség felső határa 5 %, mely nemzetközi összehasonlításban jóval elmarad az átlagtól. Garantált összegű járadék folyósításakor a befektetett összeg hozamának - az érdekeltség megteremtése érdekében - legfeljebb 5 %-át visszatarthatja a szolgáltató. Inflációindexált járadék esetén erre nincs lehetősége. Garantált összegű, és inflációindexált járadék folyósítása esetén is meghatározásra kerül a matematikai tartalék befektetéséhez kapcsolódó vagyonkezelési díj legmagasabb mértéke.

A 160. §-hoz

Fontos cél, hogy a halandósági viszonyok eltéréséből adódó nyereség, illetve veszteség ne az egyes szolgáltatókhoz kerüljön. Ellenkező esetben a szolgáltatók abban lennének érdekeltek, hogy minél kedvezőtlenebb kilátású, várhatóan rövid időn belül életüket vesztő járadékosok legyenek az ügyfelei, mivel részükre az átlagosnál jóval magasabb szolgáltatás lenne biztosítható.. Ennek elkerülése érdekében az eltérő összetételből adódó nyereség, illetve veszteség az adott évben megállapított járadékokat figyelembe véve a szolgáltatók között újraelosztásra kerül. A járadék összegét így nem befolyásolja, hogy az adott szolgáltató összetétele alapján az átlagosnál kedvezőbbek, vagy kedvezőtlenebbek a halandósági feltételek.

A 161. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító köteles nyilvánosságra hozni a működését és teljesítményét jellemző legfontosabb adatokat.

A 162. §-hoz

Az adatok közzétételére vonatkozó eljárási szabályok meghatározása.

A 163. §-hoz

Az ügyfelek megtévesztésének elkerülése érdekében a teljesítmények közzétételére vonatkozóan részletes előírások kerülnek meghatározásra. A hozam mértékére vonatkozó közlés esetén kötelezően közzé kell tenni a tízéves átlagos hozamrátát, valamint az egyéni számlák alakulását jellemző vagyonnövekedési mutatót is.

A 164. §-hoz

A tagok számlaértesítőjét a tárgyévet követő év február 28-áig kell megküldeni. A számlaértesítőnek tartalmaznia kell az egyéni számla alakulását, és a befektetési eredményeket jellemző mutatókat.

A 165. §-hoz

A panaszkezelési szabályok a fogyasztóvédelmi előírásokkal összhangban kerülnek meghatározásra. Előírásra kerül a személyesen és telefonon közölt panaszok fogadásával és elutasításával kapcsolatos eljárási rend.

A 166. §-hoz

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlat esetén követendő eljárás rendjének meghatározása.

A 167. §-hoz

Az üzleti titokra és a nyugdíjtitokra, valamint ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok összefoglalása.

A 168. §-hoz

A nyugdíjtitok és üzleti titok átadására vonatkozó szabályok és korlátozások.

A 169. §-hoz

A magánnyugdíjrendszer működését a Magánnyugdíj Garanciaalap biztosítja, felügyeletét pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.

A 170. §-hoz

A Magánnyugdíj Garanciaalap jogállását meghatározó rendelkezések.

A 171. §-hoz

A Garanciaalap feladata a törvényben meghatározott garanciális és más jellegű kifizetések teljesítése, ezekre vonatkozó biztosításmatematikai előrejelzések készítése, valamint - erre vonatkozó megbízás esetén - a károsultak képviselete.

A 172. §-hoz

A Garancialapból a felhalmozási időszakban jelentkező fizetésképtelenség, a hozamgarancia kötelezettségének teljesítése, valamint az inflációindexált járadék emeléséhez szükséges összeg biztosítása érdekében kell kifizetést teljesíteni. A hozamgaranciát akkor kell érvényesíteni, ha a felhalmozási időszak végén az egyes befizetések hozama elmarad az inflációtól. Garanciális kötelezettség keletkezik a fentiek mellett akkor is, ha állományátadás, vagy felszámolás esetén a követelések teljesítéséhez szükséges összeg nem áll rendelkezésre.

A 173. §-hoz

A Garanciaalapból történő kifizetés esetén követendő eljárási szabályok meghatározása. Amennyiben erre lehetőség van a kifizetésért felelős intézménynek - a hozamgarancia kivételével - a kifizetést meg kell térítenie.

A 174. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények e törvény erejénél fogva a Garanciaalap tagjává válnak.

A 175. §-hoz

A Garancialap bevétele a tagdíjbevétel után fizetendő garanciadíj. Ennek legmagasabb mértéke a tagdíjbevétel 0,4 %-a, a konkrét mértéket az Alap igazgatósága határozza meg.

A 176. §-hoz

A Garanciaalapban felhalmozott összegnek mindenkor el kell érni az intézmények összesített eszközei értékének egy ezrelékét. Ha ez az előírás nem teljesül, rendkívüli befizetést kell elrendelni.

A 177. §-hoz

A Garanciaalap irányító testületére, az igazgatóságra vonatkozó szabályok meghatározása.

A 178. §-hoz

Az igazgatóság tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok és az ennek érvényesítésével kapcsolatos eljárás meghatározása.

A 179. §-hoz

A Garanciaalap igazgatóságának feladatai.

A 180. §-hoz

A Garanciaalap háromtagú ellenőrző bizottságára vonatkozó előírások.

A 181. §-hoz

Az ellenőrző bizottság tagjainak kiválasztási eljárása, a tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

A 182. §-hoz

Az igazgatósági tagok összeférhetetlenségi szabályainak ellenőrzésére vonatkozó eljárás.

A 183. §-hoz

A Garanciaalap munkaszervezetére vonatkozó szabályok összefoglalása.

A 184. §-hoz

A munkaszervezet tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok és az ennek ellenőrzésére vonatkozó eljárás meghatározása.

A 185. §-hoz

A Garanciaalap működésére, és gazdálkodására vonatkozó szabályok. Fizetésképtelensége esetén az Alap a Magyar Nemzeti Banktól kölcsönt, vagy hitelt vehet fel, amelynek visszafizetéséért a központi költségvetés készfizető kezességet vállal. Ez a rendelkezés biztosítja a Garanciaalap mögött álló állami garanciát.

A 186. §-hoz

A Garanciaalap tagságának megszűnését szabályozza.

A 187. §-hoz

A Felügyelet engedélyezési hatáskörének eseteit sorolja fel.

A 188. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmény Felügyelet részére történő, meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez tartozó adatszolgáltatását a Felügyelet által meghatározott formában köteles teljesíteni.

A 189. §-hoz

A felügyelet részére kétféle adatszolgáltatást kell teljesíteni. A jogszabályok rendszeres a felügyeleti határozatok eseti adatszolgáltatást írhatnak elő.

A 190. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények és a szolgáltatók kötelesek alávetni magukat a felügyeleti ellenőrzésnek.

A 191. §-hoz

A Felügyelet szolgáltatókkal szembeni ellenőrzési és intézkedési jogkörének meghatározása. Az intézkedési lehetőség közé a felszólítás, a szankcionálás, illetve ezek eredménytelensége esetén a felszámolási eljárás kezdeményezése tartozhatnak.

A 192. §-hoz

A Felügyelet az intézmények kötelezettségeinek betartatása érdekében széles körű, és az egyes helyzetekkel adekvát intézkedésekkel élhet. Ezek közé tartozik a kifizetési tilalom, a tagfelvételi zárlat, a felügyeleti biztos kinevezése, a működés felfüggesztése, a tevékenységi engedély visszavonása, valamint a felszámolás kezdeményezése is.

A 193. §-hoz

A kifizetési tilalommal kapcsolatos eljárási szabályok. E szankció alkalmazása esetén az ügyfelek követelésének kifizetéséért a Magánnyugdíj Garanciaalap helytáll.

A 194. §-hoz

A működés felfüggesztésével kapcsolatos eljárási szabályok. E szankció alkalmazása esetén az ügyfelek követelésének kifizetéséért a Magánnyugdíj Garanciaalap helytáll és a befizetett tagdíjak fogadásáról is gondoskodik.

A 195. §-hoz

A felszámolási eljárás kezdeményezése eseteinek meghatározása.

A 196. §-hoz

A felügyeleti biztos kinevezésével kapcsolatos feltételek és eljárási szabályok. A felügyeleti biztosnak a tevékenysége során az intézmény működőképességének helyreállítására kell törekednie. Kirendelésének időtartama 180 nap, amely a felszámoló kijelöléséig osszabbítható meg.

A 197. §-hoz

A felügyeleti biztos megbízó levelének tartalmát, a kinevezésével kapcsolatos tájékoztatást, az intézkedéseiről szóló beszámolás formáját, valamint a díjazását határozza meg.

A 198. §-hoz

Az intézmény működését veszélyeztető szükséghelyzet esetén a Felügyelet a rendelkezésére álló valamennyi szankciót együttesen is alkalmazhatja.

A 199. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosító által fizetendő felügyeleti díj az alapdíj és a változó díj összege. Az alapdíj évi kétmillió forint, a változó díj éves összege a fedezeti- és a matematikai tartalékokban felhalmozott vagyon piaci értékének 0,25 ezreléke.

A 200. §-hoz

A felügyelet adatkezelésére vonatkozó rendelkezések, a kezelhető adatok körének meghatározása.

A 201. §-hoz

A központi nyilvántartás feladatainak meghatározása. A központi nyilvántartásból megállapítható a tagokat terhelő befizetési kötelezettségek teljesülése, a tag egyéni számlájának folyamatos alakulása, a nyugdíjbavonulást követően a tagsági jogviszony időtartama, valamint a részére juttatott nyugdíjszolgáltatás típusa.

A 202. §-hoz

A központi nyilvántartásból - a magánnyugdíj-biztosítók, a foglalkoztatók, és más szervek részére - szolgáltatott adatok körének meghatározása.

A 203. §-hoz

A magánnyugdíj-biztosítók és az állami szervek hozzáférését szabályozza a központi nyilvántartás adataihoz.

A 204. §-hoz

A Felügyeletnek folyamatos kötelezettsége a központi nyilvántartással kapcsolatos adatok védelme. E célból ellenőrzési rendszert kell kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kell kiadnia.

A 205. §-hoz

Hatályba léptető és hatályvesztő rendelkezések.

A 206. §-hoz

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonkezelési díjának felső határa - megegyezően a magánnyugdíj-biztosítók esetében alkalmazott mértékkel 2014. évre 0,4 %-ra csökken.

A 207. §-hoz

A Javaslat a szolgáltatási törvénnyel való összhangot teremti meg.

A 208. §-hoz

A járadékszolgáltatás megkezdésével és a magánnyugdíjpénztárak átalakulásával összefüggő átmeneti rendelkezések.

A 209. §-hoz

A magánnyugdíjpénztárak magánnyugdíj-biztosítóba való beolvadásának részletes szabályait tartalmazza. A beolvadásra többlépcsős folyamatban kerül sor. A pénztárnak külön közgyűlésen, 2011. november 30-áig kell döntenie az átalakulás szándékáról és a vagyonmérleg elfogadásáról. A pénztár eddig az időpontig dönthet arról is, hogy nem kezdeményez beolvadást, hanem végelszámolással megszűnik, úgy, hogy tagjainak tagsági jogviszonya 2012. december 31-én ér véget. Beolvadás esetén a befogadó magánnyugdíj-biztosítónak a foglalkoztatókat 2012. november 15-éig kell értesítenie. Az átalakulást úgy kell lebonyolítani, hogy a beolvadás fordulónapja 2012. december 31-e legyen. 2013. január 1-jétől az a magánnyugdíj-biztosító tekinthető a pénztár jogutódjának, amelyikbe az beolvadt.

Ezen a napon változik meg a tagok tagsági jogviszonya is.

A beolvadás során a fedezeti tartalékban felhalmozott összeg kizárólag a magánnyugdíj-biztosító fedezeti tartalékába kerülhet. Így a tagok felhalmozott megtakarítása az átalakulás során nem csorbulhat. A pénztár likviditási és működési tartaléka a magánnyugdíj-biztosító saját tőkéjébe kerül, azzal hogy az a beolvadást követő öt évig nem vehető ki osztalékként.

A 210. §-hoz

Az átalakulás folyamatát, a tagi jogosultságok alakulását szabályozza. Ha az átalakulás nem zárul le 2012. december 31-éig, a Felügyelet kényszer-végelszámolást kezdeményez. Ez esetben a tagok választhatnak, hogy a tagsági jogviszonyt melyik magánnyugdíj-biztosítóban folytatják, illetve a választás hiányában a megfelelő intézmény kiválasztására a felügyeleti irányítás szabályait kell alkalmazni. Ha az eljárás során a járadékszolgáltatási tevékenységet felfüggesztik, vagy megszüntetik, a Garanciaalapnak kell a szolgáltatást kifizetnie, csakúgy mint kényszer-végelszámolás esetén a megelőző évi mérlegben szereplő összeget - szükség esetén - kipótolni.

A 211. §-hoz

A magánnyugdíjpénztárak átalakulási időpontját követő és megelőző három hónapban, tehát 2012. október 1. és 2013. március 31-e között az átalakulás nyugodt körülmények között történő lezajlása érdekében nincs lehetőség az intézmények közötti átlépésre. A magánnyugdíjpénztáraknak - beolvadást kivéve - 2010. végéig van lehetőségük az átalakulásra, illetve eddig az időpontig alapítható új magánnyugdíjpénztár.

A 212. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezések Kormányrendeleti és pénzügyminiszteri rendeleti szabályozásra.

MELLÉKLETEK

Az 1. számú melléklethez

A járadékszolgáltató járadékszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükségletének kiszámítására vonatkozó előírások.

A 2. számú melléklethez

A hozamgarantált tőke képletének meghatározása. A képlet azt a tőkeösszeget számítja ki, amely valamennyi befizetést figyelembe véve - az aktuális inflációnak megfelelő hozam esetén - a felhalmozási időszak végére keletkezne. Amennyiben a tényleges felhalmozás ettől elmarad, a különbség hozamgarancia formájában kerül érvényesítésre.

A 3. számú melléklethez

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézményekre vonatkozó befektetési szabályok, a befektetési tevékenységgel kapcsolatos követelmények, a befektetési korlátozások meghatározása.

A 4. számú melléklethez

A melléklet a magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények befektetett eszközei értékelési szabályainak meghatározását tartalmazza.

Az 5. számú melléklethez

A magánnyugdíj-biztosítási tevékenységet ellátó intézmények által meghatározandó hozamráták kiszámítására vonatkozó előírások leírása.

A 6. számú melléklethez

A magánnyugdíj-biztosítónak a kereskedelmi kommunikációjában a tíz évre vonatkozó átlagos hozamráta feltüntetése mellett fel kell tüntetnie az éves hozamráták tíz éves, egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamrátáját, a vagyonnövekedési mutatót is. A melléklet a vagyonnövekedési mutató kiszámításának képletét tartalmazza.

A 7. számú melléklethez

A befolyásszerzés szabályozásánál irányadó közvetett tulajdon megállapítására és kiszámítására vonatkozó szabályok.

A 8. számú melléklethez

Ez a melléklet a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódó azon adatokat tartalmazza, amelynek kezelésére a magánnyugdíj-biztosító a törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogosult.