A Ráckevei Járásbíróság P.21595/2016/30. számú határozata öröklési igény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 599. §, 600. §, 607. §, 637. §, 640. §, 650. §, 651. §] Bíró: Péter Éva

Kapcsolódó határozatok:

*Ráckevei Járásbíróság P.21595/2016/30.*, Budapest Környéki Törvényszék Pf.21289/2017/6., Kúria Pfv.20920/2018/7. (BH 2019.9.245), 3182/2023. (IV. 12.) AB végzés

***********

... Járásbíróság

6.P.21.595/2016/30. szám

A ... Járásbíróság a Dr. ... ügyvéd (fél címe 5 szám) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek, - ... hozzátartozó és a ...) által képviselt alperes neve... szám alatti lakos alperes elleni öröklési igény iránti perében meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 442.000,- (Négyszáznegyvenkettőezer) forint perköltséget. Köteles a felperes megfizetni az Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására a felhívásban megjelölt időben és módon 323.190,- (Háromszázhuszonháromezer-egyszázkilencven) forint elsőfokú, és 548.600,- (Ötszáznegyvennyolcezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a ... Járásbíróságon lehet írásban, 3 példányban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe is lehet mondani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha ezt a felek kérték. A peres felek ez esetekben is kérhetik fellebbezési tárgyalás tartását.

I n d o k o l á s

A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Néhai ... született: ... és néhai ... házastársak voltak. Házasságukból gyermek nem született. A felperes ... testvére, míg az alperes ... korábbi házasságából született gyermeke.

Néhai ... és néhai ... ... ... 21-én végrendelkeztek. Végrendeletükben mindketten általános és kizárólagos örökösüknek egymást nevezték meg. Néhai ... végrendelete tartalmazza, hogy korábbi házasságából egy gyermeke van, alperes neve..., akit köteles részre szorít. ... végrendelete pedig azt tartalmazza, hogy leszármazója nincs. Amennyiben gyermeke születne, úgy azt már most, a végrendeletével kötelesrészre szorítja.

... 2012. február 17-én elhunyt. Hagyatéki eljárást ... ... közjegyző folytatta le a .... számú eljárásban. A hagyatéki eljárásban az alperest a gyermeke, ... képviselte. A 2012. június 12-én megtartott tárgyaláson az örökhagyó végrendeletét ő csatolta. Az alperes képviselője útján a hagyatéki eljárásban úgy nyilatkozott, hogy a végrendeletet érvényesnek, a hagyatéki eljárás alapjául elfogadja. Kötelesrész címén 2 db 500.000,- Ft értékű takarékjegyre tartott igényt. A hagyatéki eljárás során az alperes és ... írásban egyeztettek. Ennek alapján a közjegyző a ..., 2012. szeptember 20-án kelt és 2012. október 11-én jogerőre emelkedett .../16. számú végzésével kötelesrész címén az alperesnek adott át 2 db 500.000,- Ft névértékű takarékjegyet, míg a hagyaték meghaladó részét végrendeleti öröklés jogcímén egészben néhai ...nak adta át.

...né 2013. augusztus 15-én hunyt el. Hagyatéki eljárását ... ... közjegyző folytatta le .... szám alatt. A 2013. november 21-én megtartott hagyatéki tárgyaláson a közjegyző ismertette a végrendeletét. Rögzítette, mivel a végrendeleti örökös korábban meghalt, az öröklésből kiesett. Tájékoztatta a jelenlévő felperest és az alperes meghatalmazottját, hogy a Ptk. 640. § (2) bekezdése alapján az alperest helyettes örökösnek kell tekinteni. Az alperes a végrendeletet a hagyatéki eljárás alapjául elfogadta. A felperes a tárgyalás elhalasztását kérte, majd jogi képviselője útján úgy nyilatkozott, hogy a hagyatékot az ő részére kéri átadni, mivel az örökhagyó és az örökhagyó volt házastársának gyermeke között törvényes kapcsolat nincs, így törvényes helyettes öröklés sem lehet közöttük.

A közjegyző néhai ... hagyatékát a 2014. február 18-án kelt .../11. számú végzésével ideiglenes hatállyal az alperesnek adta át. Felhívta a felperest, hogy igényét perben érvényesítheti.

Az alperes a hagyatékba tartozó vagyontárgyakat birtokba vette, a kincstárjegyeket kiváltotta.

A felperes az alapeljárásban keresetében kérte, hogy a bíróság a .../11. számú ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést helyezze hatályon kívül, állapítsa meg, hogy néhai ... ... ... ő az egyetlen örököse a törvényes öröklés rendje szerint, és a hagyatékot részére adja át. Álláspontja szerint a végrendeleti örökös az örökhagyó előtt elhunyt, az öröklésből így kiesett. Az örökhagyó szándéka nem irányulhatott arra, hogy házastársa kiesése esetén vagyonát annak előző házasságából született gyermeke örökölje. Ezért a Ptk. 640. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a 640. § (2) bekezdésének alkalmazása az irányadó.

A bíróság az alapeljárásban a 2014. november 13-án kelt. ... számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel. Az elsőfokú bíróság ítéletét a ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a .... számú ítéletével helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a .... számú végzésével a ... Törvényszék .... számú jogerős ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A felperes felülvizsgálati eljárással felmerült költségét 150.000,-, az alperesét 100.00,- Ft-ban állapította meg, míg a le nem rótt illeték mértékét 548.600,- Ft-ban határozta meg. Megállapították, hogy a perben eljárt első és másodfokú bíróságok nem vizsgálták, hogy a kiesett nevezett örökös vélelmezett törvényes helyettes örökösnek minősül-e. Meghagyta ezért az elsőfokú bíróságnak, hogy a megismételt eljárásban vizsgálja, hogy a nevezett örökös kiesése esetén a leszármazója, az alperes örökösként számításba jöhet-e. Ennek körében vizsgálja a kiesett nevezett örökös végrendeletét, hogy az érvényes, illetve az öröklés megnyíltakor hatályos volt-e, továbbá hogy milyen öröklési rend szerint került sor a nevezett örökös hagyatékának átadására. Az alperes, mint leszármazó részesedett-e a hagyatékból, ha igen, akkor milyen címen - örökösként vagy kötelesrész jogcímén. Meghagyta, hogy az elsőfokú bíróság tisztázza, a felperes a keresetét változatlanul tartja-e fenn abban a részében is, amennyiben megállapításra kerül, hogy az örökhagyónak ő az egyetlen törvényes örököse, egyidejűleg kéri-e a hagyaték részére történő átadását a bíróságtól.