A Budapest Környéki Törvényszék Pf.21289/2017/6. számú határozata öröklés megállapítása tárgyában.

Kapcsolódó határozatok:

Ráckevei Járásbíróság P.21595/2016/30., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.21289/2017/6.*, Kúria Pfv.20920/2018/7. (BH 2019.9.245), 3182/2023. (IV. 12.) AB végzés

***********

.................. Törvényszék,

mint másodfokú bíróság

.....Pf.....................

A ............... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a ............ Ügyvédi Iroda (...............) által képviselt ............. (..................) felperesnek - dr. ................... ügyvéd (............) által képviselt .................. (..................) alperes ellen öröklés megállapítása iránt a ............ Járásbíróság előtt .....P.................. szám alatt folyamatba tett perében az elsőfokú bíróság 20.............. napján kelt ...... sorszámú ítélete ellen a felperes részéről ........ sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására fizessen meg 430.920,- (négyszázharmincezer-kilencszázhúsz) Ft fellebbezési eljárási illetéket a Magyar Államnak.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000,- (százhuszonhétezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria Pfv............. számú végzésével a törvényszék .....Pf.............. számú jogerős ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította. A felperes felülvizsgálati eljárással felmerült költségét 150.000,- Ft-ban, az alperesét 100.000,- Ft-ban állapította meg azzal, hogy a le nem rótt eljárási illeték 548.600,- Ft.

A megismételt eljárásban irányadó tényállás szerint .............. született ............... (továbbiakban: örökhagyó) a felperes testvére volt. Az alperes az örökhagyó házastársának előző házasságából született gyermeke. Az örökhagyó ..........-en, 19............-én írásbeli magánvégrendeletében általános örököséül házastársát, ................-t (továbbiakban: nevezett örökös) nevezte meg. A végrendelet tartalma szerint a végrendelet készítésekor az örökhagyónak kötelesrészre jogosult leszármazója nincs; amennyiben gyermeke születne, őt végrendelettel kötelesrészre szorítja. A nevezett örökös az örökhagyóval egyidejűleg ugyancsak végrendeletet alkotott, amelyben az örökhagyót nevezte meg általános örököseként és kizárta az öröklésből gyermekét, az alperest.

A nevezett örökös 20..........-én elhunyt, hagyatékából a közjegyző 2 db 500.000,- Ft névértékű kincstárjegyet kötelesrész jogcímén az alperesek, ezt meghaladó részét végrendeleti öröklés jogcímén a házastársának adta át. A hagyatéki eljárásban az alperest házastársa, ............... képviselte, aki útján az alperes úgy nyilatkozott, hogy a végrendeletet érvényesnek, a hagyatéki eljárás alapjául elfogadja.

Az örökhagyó 20..............-én hunyt el. Az örökhagyó hagyatékát a közjegyző ideiglenes hatállyal végrendeleti öröklés jogcímén a nevezett örökös előző házasságából származó gyermeke - az alperes - részére adta át. Az alperes a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyakat birtokba vette, a kincstárjegyeket kiváltotta.

A felperes keresetében az ideiglenes hagyatékátadó végzés hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyónak ő az egyetlen törvényes örököse. A törvényes öröklés rendje szerint kérte továbbá a hagyaték részére történő átadását, ennek keretén belül az alperes kötelezését a .............. számú beadványában felsorolt ingóságok kiadására a beadványban megjelölt értékben, az ......... bankszámlán lévő 386.489,- Ft és késedelmi kamata, valamint az alperes által kiváltott 32 db kincstárjegy ellenértékeként 3.263.170,- Ft és késedelmi kamata megfizetésére. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy mivel a nevezett örökös - az örökhagyó házastársa - az örökhagyó előtt elhunyt, így az öröklésből kiesett, emiatt a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 640. § (2) bekezdése alkalmazásának helye nincs. Kifejtette, hogy az örökhagyónak és korábban elhunyt házastársának is a végrendeleti szándéka egyértelműen az volt, hogy egymást kívánták örökössé tenni. Szándékuk nem terjedt ki arra, hogyha bármelyikük is a túlélő, annak törvényes örökösei legyenek az örökösök. Az alperes apja nem azért szorította kötelesrészre gyermekét, hogy ne legyen törvényes örököse, hanem azért, hogy kizárólagos örököse a házastársa legyen. Így fel sem merülhet az, hogy az alperes kiesése esetén gyermekei örökölnének. Az alperest perköltségben kérte marasztalni.

Az alperes változatlanul a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Ptk. 640. § (2) bekezdése alapján az alperes a törvényes helyettes örökös. Kifejtette továbbá, hogy amennyiben a bíróság úgy foglalna állást, hogy a kötelesrészre szorítással ő kiesett az öröklésből, a kizárás akkor sem hat ki leszármazóira. Ezért ebben az esetben a törvényes helyettes örökösök egymás között egyenlő arányban az alperes gyermekei. Álláspontja szerint az örökhagyó szándéka egyebekben egyértelműen az volt, hogy férje halálát követően annak gyermeke, az alperes örököljön. Az alperes a gépjármű kivételével vitatta a hagyaték tárgyát képező, felperes által a ..... sorszámú beadványában megjelölt ingóságok felperes által megjelölt értékét. Kérte a felperes perköltségben marasztalását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest 442.000,- Ft perköltség, valamint 323.190,- Ft elsőfokú- és 548.600,- Ft felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a perben beszerzett végrendeletek az örökhagyó halálakor - a felek egyező előadása szerint is - érvényesek, a Ptk. 650-651. §-aira figyelemmel pedig hatályosak voltak. Az alperes a Ptk. 600. § e) pontja alapján kizárással az édesapja - és nem az örökhagyó - utáni öröklésből esett ki.

A nevezett örökös a halálával a Ptk. 600. § e) pontja alapján az örökhagyó utáni öröklésből kiesett. Erre az esetre a Ptk. 640. § (1) és (2) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Az (1) bekezdés értelmében ilyenkor az örökös nevezheti meg a helyettes örököst, a (2) bekezdés értelmében helyettes örökös nevezés hiányában, amennyiben

1. a nevezett örökös egyben az örökhagyó törvényes örökösei is,