A Győri Ítélőtábla Gf.20110/2007/4. számú határozata szerződés létrejöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 38. §, 205. §, 213. §, 218. §, 365. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 38. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. §, 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) 3. §, 4. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Maurer Ádám, Világi Erzsébet, Zámbó Tamás

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az ítélőtábla a dr. Vargáné dr. Lajtai Hajnalka ügyvéd által képviselt E. Kft. felperesnek a Boráné dr. Matkó Mária ügyvéd által képviselt I.Kft. "fa." alperes ellen szerződés létrejöttének megállapítása iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság által 2007. február 8. napján meghozott 4.G.40.121/2006/11. számú ítélete ellen a felperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes megfizetni a Magyar Államnak az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága Illetékfőosztálya felhívásában írt módon 600.500,-(Hatszázezer-ötszáz) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket, továbbá 15 napon belül köteles megfizetni az alperesnek 150.000,- (Egyszáz-ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget és viselni tartozik a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 600.480,- forint perköltséget, valamint az államnak 600.480,- forint eljárási illetéket. Rendelkezett a perindítás tényének ingatlan-nyilvántartásból való törlése iránt.

Az ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint a v-i 2637., 2639. és 0173/6. hrsz-ú ingatlanok az alperes tulajdonát képezik, a felszámoló 2006. szeptember 7-én nyilvános pályázati felhívást tett közzé, mely szerint 16.000.000,- forint + Áfa vételáron kívánja értékesíteni azokat. A felhívás értelmében az eladó kellékszavatosságot nem vállal, azokat a pályázó megtekintett és megvizsgált állapotban veszi meg.

A felperes 8.340.000,- forint + Áfa vételárat tartalmazó ajánlatot nyújtott be, erre az alperes részéről 1.sz.személy megküldte a felperesnek az adásvételi szerződés tervezetét azzal, hogy annak aláírására a későbbiekben kerül sor.

A felperes képviselője e-mailben a szerződés-tervezetre az alábbi észrevételeket tette:

" 1.) A tervezet nem tartalmazza, hogy az eladó a személyes használati tárgyain és szerszámain kívül, valamint a félkész termékein kívül az épületből/területről semmi mást nem vihet el, ide értve a beépített berendezéseket is (kazán, fűtésberendezések, rögzített objektumok, szóró kamra, gélező kamra stb.).

2.) A szerződésnek tartalmaznia kell még a területen található irgalmatlan mennyiségű hulladék-anyagok és vegyi-hulladékok sorsát, melynek elszállítására az eladót kérjük kötelezni.

3.) A 4/2. alatt feltüntetetteket sem értjük, mivel tudomásunk szerint a területen/ingatlanon a közüzemi szolgáltatók nincsenek közvetlenül biztosítva (víz,gáz, villanyóra nincs).

4.) Amennyiben a jogi képviselőnknek egyéb kiegészítő javaslata lenne, arról Önt két napon belül tájékoztatni fogjuk."

A felszámoló jelezte, hogy amennyiben az észrevételeket a B. kategóriás hitelező nem fogadja el, úgy a pályázatot eredménytelennek tekinti. Később értesítette a felperest, hogy a hitelező az ajánlatot nem fogadta el, így új pályázatot fog kiírni.

A megyei bíróság ítélete jogi indokolásában a Ptk. 365.§. (1) és (3) bekezdésére, valamint a Ptk. 205.§. (1) és (2) bekezdésére utalással kiemelte, hogy az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződést írásba kell foglalni, míg a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Álláspontja szerint az alperes által megküldött szerződés-tervezet nem jelenti a felperes vételi ajánlatának elfogadását és a szerződés létrejöttét. A felperes észrevételeiben valójában eltérő tartalommal fogadta el az ajánlatot, a benne foglaltak lényegében a vételár csökkenését jelentették volna, ezt pedig az alperes nem fogadta el.

A lényeges kérdésekben való megállapodás hiányában nem jött létre szerződés a felek között.

A Legfelsőbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntésének III. pontjára utalással kifejtette, hogy akkor tekinthető írásba foglaltnak a szerződés, ha a szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta. A Ptké. 38.§. (1) bekezdés szerint a szerződés aláírása az érvényesség alaki kelléke, míg a (2) bekezdés értelmében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történő üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezést. Az írásbeliség követelménye azáltal nem valósult meg, hogy a szerződés-tervezetet 1.sz.személy e-mailben küldte meg a felperesnek, hiszen ez nem tartalmazza a 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus aláírást. Nincs tehát külön okiratban foglalt, aláírtnak tekinthető szerződési nyilatkozat.

A felperes fellebbezésében az ítélet keresete szerinti megváltoztatását kérte. Az elsőfokú eljárás során előadott jogi álláspontját megismételve hangsúlyozta, hogy a szerződés létrejöttéhez a Ptk. 205.§. (2) bekezdése szerint a lényeges, vagy bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodás szükséges, ugyanakkor a Ptk. 218.§. (1) bekezdése csupán a szerződés lényeges tartalmának írásba foglalását követeli meg. A XXV. számú Polgári Elvi Döntés sem várja el a felek által lényegesnek tekintett kérdések írásba foglalását. A szerződés a felek, a vétel tárgya, a vételár megjelölése mellett az adásvételre irányuló szándékot is tartalmazza. Az ingatlanon található szemét elszállítására irányuló észrevétele nem a vételár mértékének csökkentését célozta, csupán azért terjesztette elő, mert korábban a felszámoló megbízottja úgy nyilatkozott, hogy a szemét elszállításának költsége az alperest fogja terhelni. A szemét elszállítására vonatkozó megállapodást a szerződés-tervezetből a felperes hiányolta ugyan, de a felek között a vételár vonatkozásában konszenzus volt.