EH 2014.05.K17 Az ügyfélfogalom és a közvetlen érintettség értelmezése hatósági nyilvántartási ügyben [2004. évi CXL. tv. 15. §].
A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztály - új eljárás keretében - 2004. december 22. napján kelt határozatában elutasította a W.-T. Kft. (a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából történő törlését kérte.
Ezen elsőfokú határozatot Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Építésügyi Főosztálya a 2005. április 18. napján kelt határozatával helybenhagyta.
Ezen másodfokú határozat ellen az alperesi beavatkozó az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 14. § (1) bekezdése alapján óvást nyújtott be, melyben indítványozta a határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú határozat megváltoztatását, és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) előírásának megfelelő határozat hozatalát.
Az óvás alapján eljárt Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal a 2010. április 6. napján kelt határozatával hatályon kívül helyezte a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Építésügyi Főosztály másodfokú határozatát, és a fellebbezésnek helyt adva az elsőfokú határozatot úgy változtatta meg, hogy a kérelmezőt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából 2003. július 31-i hatállyal törölte.
Az óvás eredményeként hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a határozatot hozó szerv új eljárásra való kötelezését, egyben perköltségben való marasztalását kérte. Sérelmezte a felperes, hogy az alperesi határozat - jogszabályhely megjelölése nélkül - a törvénysértést alaposnak találta, az óvott határozatot megváltoztatta, és annak jogszerűvé tételét elvégezte anélkül, hogy bármilyen jogszabályhelyet megjelölt volna. Kifogásolta a felperes a kérelmező visszamenőleges 2003. július 31-i hatállyal történő törlését, állítva, hogy az jogszabállyal nem megalapozott.
Kereshetőségi jogának a megalapozottsága körében a felperes arra hivatkozott, hogy mint Budapest kizárólagos jogú hulladékkezelési közszolgáltatójának a kérelmező tekintetében rendelkezésre kellett állnia, amellyel összefüggésben több joga és kötelezettsége keletkezett, így az alapul fekvő ügy és az alperes határozata a felperesnek, mint közszolgáltatónak a jogát és jogos érdekét érinti, reá közvetlen hatással van. Az alperes jogutódja a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, állítva, hogy teljes körűen eleget tett indokolási kötelezettségének, a vitatott döntés hatályon kívül helyezésének így nincs helye.
A Fővárosi Törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy elsődlegesen a felperes perindítási jogosultságát vizsgálta. Rámutatott, hogy a hatósági eljárás tárgya a nyilvántartásból való törlés volt. Az erről való döntés során az alperesi jogelőd a felperesre vonatkozóan jogot vagy kötelezettséget nem állapított meg, az eljárás tehát a felperes jogát közvetlenül nem érintette. Az a tény pedig, hogy a kérelmező a törlés eredményeként a felperes részére díjat nem köteles fizetni a felperesnek gazdasági érdeksérelmet okoz ugyan, azonban ebből nem következik az, hogy az ügy közvetlenül érintette a felperes jogát vagy jogos érdekét. A bíróság megállapította, hogy a felperes közvetlen érintettség hiányában kereshetőségi joggal nem rendelkezett, ezért keresetét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Állította, hogy az ítélet jogszabálysértő, mert a bíróság nem megfelelően alkalmazta a Pp. 327. § (1) bekezdésében foglaltakat. Véleménye szerint a felperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfélnek minősül, mert az általa közszolgáltatóként végzett és jogszabályban rögzített jogait és kötelezettségeit a határozat érinti. Kérte figyelembe venni, hogy rendelkezésre állására tekintettel az általa számlázott követelései közjogi igénynek tekintendőek, így azok behajtásához nem csupán gazdasági érdeke fűződik.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria álláspontja szerint a törvényszék megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le.
Ahogy arra a jogerős ítélet indokolásában a törvényszék hivatkozott a Pp. 327. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási per indítására jogosult az ügyfél, a kifejezetten reá vonatkozó rendelkezés tekintetében pedig az eljárás egyéb résztvevője.
A Ket. 15. § (1) bekezdése szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
A felperest az adott ügyben hatósági ellenőrzés alá nem vonták, reá nézve a hatósági nyilvántartás adatot nem tartalmazott, melynek következtében ügyfélként az alapján lenne minősíthető, hogy jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti-e.
A felperesnél érdeksérelmet közvetlenül nem az alperes határozata, hanem az a tény okoz, hogy az érintett gazdálkodó szervezet települési szilárd hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik. A 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Fr.) a perbeli időszakban hatályos rendelkezéseiből, többek között - felperes által hivatkozott - 19. § (5) bekezdéséből is megállapítható, hogy közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége a jogszabályokból, többek között az Fr. 15. § (1) bekezdéséből következik, és nem a perbeli nyilvántartásbavétel tényéből. A nyilvántartásba vétel nem feltétele a gazdálkodó szervezet szerződéskötési kötelezettsége fennállásának. Amennyiben valamely gazdálkodó szervezet közszolgáltatás igénybevételére kötelezett, de nem szerepel a nyilvántartásban - egyéb feltételek fennállása esetén - a felperes által perelhető annak érdekében, hogy közte és a gazdálkodó szervezet között a bíróság a közszolgáltatási szerződést létrehozza. Ezért a felperes - amennyiben valóban helytállóan állítja azt, hogy az érintett gazdálkodó szervezet közszolgáltatás igénybe vételére kötelezett - ezen igényét polgári bíróságon érvényesítheti. Mindezért közvetlen érintettség hiányában a bíróság jogszerűen döntött a felperesi kereset elutasításáról.
Mivel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Kúria a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 37.458/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Kopácsiné dr. Kubinyi Katalin csoportvezető jogtanácsos által képviselt Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. felperesnek a dr. Almási Győző főosztályvezető által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala alperes ellen környezetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Bonomi Nóra Katalin főtanácsos, osztályvezető ügyész által képviselt Fővárosi Főügyészség beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék 2012. május 8. napján kelt 23.K.34.097/2010/22. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 23. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem - tárgyaláson kívüli - elbírálása során az alulírott napon meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 23.K.34.097/2010/22. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000.- (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a Kúria a felperest, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 70.000.- (azaz hetvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztály - új eljárás keretében - 2004. december 22. napján kelt határozatában elutasította a W.-T. Kft. (a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából történő törlését kérte.
Ezen elsőfokú határozatot Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Építésügyi Főosztálya a 2005. április 18. napján kelt határozatával helybenhagyta.
Ezen másodfokú határozat ellen az alperesi beavatkozó az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 14. § (1) bekezdése alapján óvást nyújtott be, melyben indítványozta a határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú határozat megváltoztatását, és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) előírásának megfelelő határozat hozatalát.
Az óvás alapján eljárt Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal a 2010. április 6. napján kelt 50-határozatával hatályon kívül helyezte a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Építésügyi Főosztály másodfokú határozatát, és a fellebbezésnek helyt adva az elsőfokú határozatot úgy változtatta meg, hogy a kérelmezőt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából 2003. július 31-i hatállyal törölte.
Az óvás eredményeként hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a határozatot hozó szerv új eljárásra való kötelezését, egyben perköltségben való marasztalását kérte. Sérelmezte a felperes, hogy az alperesi határozat - jogszabályhely megjelölése nélkül - a törvénysértést alaposnak találta, az óvott határozatot megváltoztatta, és annak jogszerűvé tételét elvégezte anélkül, hogy bármilyen jogszabályhelyet megjelölt volna. Kifogásolta a felperes a kérelmező visszamenőleges 2003. július 31-i hatállyal történő törlését, állítva, hogy az jogszabállyal nem megalapozott.
Kereshetőségi jogának a megalapozottsága körében a felperes arra hivatkozott, hogy mint Budapest kizárólagos jogú hulladékkezelési közszolgáltatójának a kérelmező tekintetében rendelkezésre kellett állnia, amellyel összefüggésben több joga és kötelezettsége keletkezett, így az alapul fekvő ügy és az alperes határozata a felperesnek, mint közszolgáltatónak a jogát és jogos érdekét érinti, reá közvetlen hatással van. Az alperes jogutódja a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, állítva, hogy teljes körűen eleget tett indokolási kötelezettségének, a vitatott döntés hatályon kívül helyezésének így nincs helye.
A Fővárosi Törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy elsődlegesen a felperes perindítási jogosultságát vizsgálta. Rámutatott, hogy a hatósági eljárás tárgya a nyilvántartásból való törlés volt. Az erről való döntés során az alperesi jogelőd a felperesre vonatkozóan jogot vagy kötelezettséget nem állapított meg, az eljárás tehát a felperes jogát közvetlenül nem érintette. Az a tény pedig, hogy a kérelmező a törlés eredményeként a felperes részére díjat nem köteles fizetni a felperesnek gazdasági érdeksérelmet okoz ugyan, azonban ebből nem következik az, hogy az ügy közvetlenül érintette a felperes jogát vagy jogos érdekét. A bíróság megállapította, hogy a felperes közvetlen érintettség hiányában kereshetőségi joggal nem rendelkezett, ezért keresetét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Állította, hogy az ítélet jogszabálysértő, mert a bíróság nem megfelelően alkalmazta a Pp. 327. § (1) bekezdésében foglaltakat. Véleménye szerint a felperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfélnek minősül, mert az általa közszolgáltatóként végzett és jogszabályban rögzített jogait és kötelezettségeit a határozat érinti. Kérte figyelembe venni, hogy rendelkezésre állására tekintettel az általa számlázott követelései közjogi igénynek tekintendőek, így azok behajtásához nem csupán gazdasági érdeke fűződik.
Az alperesi beavatkozó a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta, állítva, hogy a felperes a közigazgatási ügyben nem minősült ügyfélnek, perbeli legitimációja nincs. Kérte figyelembe venni, hogy a Ket. 15. § (1) bekezdése értelmében az tekinthető ügyfélnek, akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását, felperesnek a felülvizsgálati eljárás során keletkezett alperesi költségekben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében az ügy érdemével kapcsolatos álláspontját ismétli meg, azonban továbbra sem tudja igazolni a kereshetőségi jogának megalapozásához szükséges adatokat, tényeket, körülményeket.
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria álláspontja szerint a törvényszék megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le.
Ahogy arra a jogerős ítélet indokolásában a törvényszék hivatkozott a Pp. 327. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási per indítására jogosult az ügyfél, a kifejezetten reá vonatkozó rendelkezés tekintetében pedig az eljárás egyéb résztvevője.
A Ket. 15. § (1) bekezdése szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
A felperest az adott ügyben hatósági ellenőrzés alá nem vonták, reá nézve a hatósági nyilvántartás adatot nem tartalmazott, melynek következtében ügyfélként az alapján lenne minősíthető, hogy jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti-e.
A felperesnél érdeksérelmet közvetlenül nem az alperes határozata, hanem az a tény okoz, hogy az érintett gazdálkodó szervezet települési szilárd hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik. A 61/2002. (X. 18.) Föv.Kgy. rendelet (a továbbiakban: Fr.) a perbeli időszakban hatályos rendelkezéseiből, többek között - felperes által hivatkozott - 19. § (5) bekezdéséből is megállapítható, hogy közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége a jogszabályokból, többek között az Fr. 15. § (1) bekezdéséből következik, és nem a perbeli nyilvántartásba vétel tényéből. A nyilvántartásba vétel nem feltétele a gazdálkodó szervezet szerződéskötési kötelezettsége fennállásának. Amennyiben valamely gazdálkodó szervezet közszolgáltatás igénybevételére kötelezett, de nem szerepel a nyilvántartásban - egyéb feltételek fennállása esetén - a felperes által perelhető annak érdekében, hogy közte és a gazdálkodó szervezet között a bíróság a közszolgáltatási szerződést létrehozza. Ezért a felperes - amennyiben valóban helytállóan állítja azt, hogy az érintett gazdálkodó szervezet közszolgáltatás igénybe vételére kötelezett - ezen igényét polgári bíróságon érvényesítheti. Mindezért közvetlen érintettség hiányában a bíróság jogszerűen döntött a felperesi kereset elutasításáról.
Mivel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Kúria a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes részére felülvizsgálati perköltség megtérítésére.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében köteles.
Budapest, 2013. február 12.
dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Kovács Ákos sk. bíró, dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró