BH 2020.6.180 I. Az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás alapján a fogyasztó joggal nem gondolhatta, hogy kockázata felső határát jövedelme, illetve a fedezeti ingatlan értéke képezte, így ezen ok miatt az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás nem volt tisztességtelennek tekinthető [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bekezdés].

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20962/2014/20., Győri Ítélőtábla Pf.20084/2016/1., Győri Ítélőtábla Pf.20084/2016/6., Kúria Pfv.22444/2016/11., Kúria Gfv.30356/2019/11. (*BH 2020.6.180*)

***********

II. A fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses rendelkezéssel kikötött kezelési költség, folyósítási jutalék nem képezi a szerződés elsődleges tárgyát, nem a főszolgáltatás ellenszolgáltatása. Ezért azt kell vizsgálni, hogy az adott szerződéses rendelkezés megfelel-e az átláthatóság, a jóhiszeműség követelményének és az egyensúlyra (arányosságra) vonatkozó elvárásnak, ahogy ezeket az elveket az Európai Unió Bírósága - a Kúria megkeresésére - a C-621/17. számú ítéletében értelmezte [rPtk. 209. § (1) bekezdés].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2005. szeptember 16-án a felperes, valamint a II-III. rendű alperesek mint adósok az I. rendű alperes jogelődjével általános felhasználási célú kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés alapján az alperes jogelődje 16 516 euró kölcsönt nyújtott az adósoknak évi 5,4% kamat, 2,4% kezelési költség (8,47% THM) kikötése mellett 240 hónap futamidőre. A szerződés II/18. pontja folyósítási jutalékként 40 000 Ft megfizetését írta elő.

[2] A IV/4. pont rögzítette: amennyiben az euróban meghatározott havi törlesztőrészletek megfizetéséhez az egyetemleges Adósok, a jelen szerződésben írott euró devizaszámlán, más devizanemről történő átváltással biztosítják a fedezetet, az esetleges árfolyam-ingadozásból eredően - a fedezet biztosítására -, havonta eltérő összeg átutalására lehet szükség. Ezen árfolyam-ingadozásból származó valamennyi kockázatot az egyetemleges Adósok viselik. Az V. pont szerint az egyetemleges adósok külön és kifejezetten elismerik, hogy a kölcsönszerződés IV/4. pontjában meghatározott, árfolyamváltozásból eredő és az egyetemleges Adósokat terhelő kockázatok fennállását megértették és tudomásul vették, vállalják, hogy viselik annak minden kockázatát.

[3] A szerződéskötést megelőző napon, 2005. szeptember 15-én az adósok külön-külön Kockázatfeltáró Nyilatkozatot írtak alá, amely konkrét, számítási példákkal is alátámasztva - többek között - tartalmazta: ha a forintárfolyam gyengül, akkor a devizában kifejezett törlesztőrészlet megfizetéséhez több forintot kell átváltani, azaz "drágul" a hitel. A törlesztőrészletek megfizetésével kapcsolatos, a deviza átváltásból eredő esetleges árfolyamkockázatot teljes egészében az adós viseli.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[4] A felperes keresetében a perbeli szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, az árfolyamkockázattal kapcsolatos II/11, IV/4. és V. pontoknak, a kezelési költséget érintő II/5. és a folyósítási jutalékot tartalmazó II/18. pontoknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelenségére hivatkozva. Kereseti kérelme szerint a tisztességtelenül felszámított tételek figyelmen kívül hagyásával túlfizetésben van, amelynek összegét meg is jelölte.

[5] Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Állítása szerint a kockázatfeltáró nyilatkozat kellő részletességgel tartalmazza az árfolyamkockázat mibenlétét. A költségek vonatkozásában azzal érvelt, hogy jogszabály nem tiltotta azoknak az alkalmazását. Nem vitatta, hogy a szerződés e két költséget ellentételező szolgáltatások meghatározását nem tartalmazza.

Az első- és a másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a folyósítási jutalékot tartalmazó szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét megállapította, ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította.

[7] A felperes és az I. rendű alperes fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezések indokaira tekintettel azt állapította meg: az árfolyamkockázat, illetve a kezelési költség vonatkozásában azt kellett vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a világos és egyértelmű megfogalmazás követelményének. Rögzítette, hogy a szerződéses rendelkezések egyértelműen meghatározzák az árfolyamkockázat tartalmát, valamint a kezelési költség mértékét, a felperes általi viselésének kötelezettségét, ezért azok érthetőek és világosak.

[8] A másodfokú bíróság szerint tény, hogy a szerződés nem tartalmazza a kezelési költség vonatkozásában azt, miszerint a pénzintézet ennek ellenértékeként konkrétan milyen szolgáltatást teljesít. Ennek ellenére a pénzintézeteknek professzionális működésük során felmerülhetnek olyan köztudomású költségei, amelyek az ügyleti kamatban teljes mértékben nem térülnek meg. Utalt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: rHpt.) 2. számú melléklet III. 7. pontjában írtakra, amely a kamat fogalmát meghatározza és abból arra a következtetésre jutott, hogy a hitelezés olyan "köztudomású" adminisztratív költségekkel jár (pl. hitelezés lebonyolítása, kezelése, nyilvántartatás stb.), amelyet a kamat nem ellentételez. Ez a költség adósonként nem konkretizálható, de átalány jelleggel százalékos mértékben meghatározható. Mindezek alapján a kezelési költség felszámítása többletszolgáltatás hiányára hivatkozással tisztességtelennek nem tekinthető.

[9] A másodfokú bíróság megítélése szerint a folyósítási jutalékot tartalmazó szerződéses rendelkezés vonatkozásában - figyelemmel a köztudomásúan felmerülő adminisztrációs költségek kezelési költségként történő felszámítására - nem állapítható meg, hogy az az I. rendű alperes milyen szolgáltatását ellentételezi. Az I. rendű alperes fellebbezésében tett nyilatkozatára is hivatkozva, amely szerint a kezelési költség már a hitelkérelem benyújtásától felmerülő költségekért jár, úgy ítélte meg, hogy összemosódnak a két költségelem mögötti szolgáltatások köre. Mindezekre figyelemmel ez a költség az rPtk. 209. § (1) bekezdése alapján tisztességtelennek minősül.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélt részbeni hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság az rPtk. 209. § (1) bekezdésébe ütköző módon utasította el az árfolyamkockázat tisztességtelenségének megállapítását. E körben utalt a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: irányelv) 4. cikk (2) bekezdésére és 6. cikkére, valamint az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EU Bíróság) vonatkozó döntéseiben megfogalmazott elvekre. Állította, az I. rendű alperes által nyújtott tájékoztatás nem volt világos, joggal gondolhatta, figyelemmel az rHpt. 78. § (1) bekezdésében írtakra is, hogy "bevizsgált jövedelme", illetve a fedezeti ingatlan értéke kockázatának felső határát képezi. A felperes utalt arra is: a szerződés nem tartalmazza világosan, hogy milyen szolgáltatásért és milyen elszámolás szerint kell a kezelési költséget megfizetnie. Álláspontja szerint az eljárás során az I. rendű alperes nem bizonyította, hogy a hitelezés lebonyolítása, kezelése érdekében olyan költségei lennének, amelyeket az ügyleti kamat nem ellentételez.