A Győri Ítélőtábla Pf.20084/2016/1. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 121. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 209. §, 239. §, 277. §, 523. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 212. §] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20962/2014/20., *Győri Ítélőtábla Pf.20084/2016/1.*, Győri Ítélőtábla Pf.20084/2016/6., Kúria Pfv.22444/2016/11., Kúria Gfv.30356/2019/11. (BH 2020.6.180)

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.IV.20.084/2016/6/I.szám

A Győri Ítélőtábla a Kerekes és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., a személyesen eljáró II.r. és a személyesen eljáró III.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Győri Törvényszék 2016. február 22. napján kelt P.20.962/2014/20. számú ítélete ellen az I.r. alperes részéről 21. szám alatt és a felperes részéről 22. szám alatt benyújtott fellebbezések folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

A felperes fellebbezésére feljegyzett 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft fellebbezési illeték az állam terhén marad, ezt meghaladóan a felek viselik a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Győri Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy a felperes és az I.r. alperes jogelődje által 2005. szeptember 16. napján .... szám alatt megkötött kölcsönszerződés II/18. pontja érvénytelen.

A bíróság elrendelte a felperes által a fenti érvénytelen rendelkezés alapján folyósítási jutalék címén megfizetett 40.000,-Ft beszámítását előtörlesztésként a felperesnek az I.r. alperes felé fennálló tartozásába.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította.

Megállapította, hogy a feljegyzett 36.000,-Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezte a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 83.500,-Ft perköltséget.

Az ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes, valamint a II., III.r. alperesek, mint adósok, illetve az I.r. alperes jogelődje 2005. szeptember 16. napján általános felhasználású kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az alperes jogelődje 16.516 euró kölcsönt nyújtott az adósok részére, évi 5,4 % kamat, 2,4 % kezelési költség (8,47 % THM) kikötése mellett 240 hónap futamidőre, melyet az adósok havi 147 euró részletekben kötelesek visszafizetni az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 2.7. pontja szerinti állandó konverziós megbízás igénybevételével. A folyósítási jutalék összegét a szerződés II/18 pontjában 40.000,-Ft-ban határozták meg.

A megállapodás IV/2. pontja rögzítette, hogy a kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékleteit képezi - egyebek mellett - az ÁSZF, illetve az adósok által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat. A IV/3. pont értelmében az adósok kijelentették, hogy a szerződés aláírásával egyidejűleg az ÁSZF-et kézhez kapták, rendelkezéseit magukra nézve kötelezően ismerték el.

A 2005. szeptember 15. napján kelt "Kockázatfeltáró nyilatkozat devizahitelekhez" megjelölésű, a felperes által aláírt teljes bizonyító erejű magánokirat magyarázattal kiegészítve, részletesen tartalmazta, hogy a törlesztéshez szükséges devizaátváltásból eredő esetleges árfolyamkockázatot teljes egészében az adós viseli.

A szerződés fenti, lényeges pontjait, és a kockázatfeltáró nyilatkozat utolsó bekezdését dr"A" közjegyző - felolvasást követően - Ük.143/2005. szám alatt 2005. szeptember 16. napján közjegyzői okiratba foglalta.

A felperes a szerződés aláírását megelőzően szerződéstervezet biztosítására annak előzetes áttanulmányozása céljából nem tartott igényt, és sem a banki ügyintézőtől, sem a közjegyzőtől nem kért tájékoztatást az árfolyamkockázat jellegéről, nagyságáról, viseléséről.

Az ÁSZF-t a felperes kézhezvette.

A felperes a kereseti kérelmében a 2005. szeptember 16-án megkötött kölcsönszerződés részleges érvénytelenségének megállapítását kérte az ÁSZF kézhezvételére vonatkozó IV/3. pont, az árfolyamkockázattal kapcsolatos II/11., IV/4. és V. pont, a kezelési költséget érintő II/5. pont és a folyósítási jutalékot érintő II/18. pontba foglalt feltételeket érintően.

Ezen szerződéses kikötéseket érintően azok tisztességtelenségére hivatkozott, míg az ÁSZF-fel összefüggő IV/3. pont tekintetében állította, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. (Hpt.) 210. §. (1) bekezdésébe ütközik, ezért semmis.

Elszámolás iránti igényt terjesztett elő annak alapján, hogy a részére folyósított 4.000.000,-Ft kölcsönből 2015. szeptember 16. napjáig - a kezelési költség és az árfolyamváltozás figyelmen kívül hagyásával - 27.600,-Ft törlesztő részlet alapulvételével, összesen 3.284.400,-Ft megfizetésére volt köteles. Ezzel szemben az adott időszakban 3.347.217,-Ft-ot teljesített, így 62.817,-Ft túlfizetése keletkezett.

Az I.r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Arra hivatkozott, hogy a Hpt. 210. §. (1) bekezdésében rögzített írásbeliség az ÁSZF-re nem terjed ki, az ÁSZF-fel kapcsolatos IV/3. pont a felperes egyoldalú nyilatkozatát tartalmazza, amelynek tisztességtelensége fogalmilag kizárt.

A Kúria 6/2013. PJE határozatára utalással kifejtette, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség esetleges megsértése szerződésszegési és nem semmisségi jogcím.A kockázatfeltáró nyilatkozat kellő részletességgel tartalmazza az árfolyamkockázat mibenlétét.

A kezelési költséggel kapcsolatosan rámutatott, hogy mögötte a pénzintézet valós szolgáltatása áll, adminisztrációs és egyéb költségeket foglal magában, amelyek felszámítását a Hpt. lehetővé tette.

A folyósítási jutalék tekintetében a felek megállapodására hivatkozott, azt "extra ügyintézési díjként" határozta meg.

A törvényszék az ítéletében a korábban hatályos 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 209. §. (1) bekezdése alapján abból indult ki, hogy kizárólag az olyan szerződéses rendelkezés esetén vizsgálható a tisztességtelenség, amely feltételnek minősül, azaz a felek szerződéses jogait vagy kötelezettségeit állapítja meg.