BH 2010.4.96 A választottbírósági ítélet érvénytelenítésére ad alapot, ha az eljárást befejező határozat meghozatala előtt a választottbíróság egyik tagja lemond választottbírósági tisztségéről és a tanács másik két tagja anélkül hozza meg határozatát, hogy a felek a tisztség megszűnésében megállapodtak volna, illetve a megbízatás megszűnését a rendes bíróság megállapította volna [1994. évi LXXI. tv. 20. §, 22. §, 38. § (2) bek., 42. §, 55. § (1) bek. e) pont].

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság (továbbiakban: Választottbíróság) 2008. május 31-én ítéletet hozott a jelen per alperese által indított perben a felek közötti építési, vállalkozási szerződésből eredő jogvitában. Az ítélet 8. pontjában rögzítette, hogy a "Választottbíróság 2008. április 15-ei tárgyaláson meghozott végzésével a szóbeli tárgyalást berekesztette és az Eljárási Szabályzat 41. § (1) bekezdése alapján közölte a felekkel, hogy az indokolással ellátott ítélet kézbesítésére 30 napon belül kerül sor. A szóbeli tárgyalás berekesztését követően a tanács tagjai az ítélet meghozatala céljából zárt ülést tartottak. Az elektronikus levelezésben is folytatott deliberáció eredményével dr. I. A. választottbíró nem értett egyet, ezért 2008. május 15-én kelt és május 20-án megismételt bejelentésével választottbírói tisztségéről lemondott, majd május 30-án kelt levelében a lemondást megerősítette és az ítélet aláírását elutasította".

A választottbírósági ítéletet dr. K. Gy. mint az eljáró tanács elnöke és dr. H. É. választottbíró írta alá.

Az ítéletre dr. K. L. a Választottbíróság elnöke 2008. június 12-én záradékot vezetett, mely szerint "dr. I. A. választottbíró a bizonyítási eljárás befejezését és a tárgyalás 2008. április 15-i berekesztését követően az ítélethozatal céljából ugyanezen a napon a teljes eljáró tanács részvételével meghozott (helyesen: megtartott) zárt ülés után 2008. május 8-ai keltezésű írásbeli nyilatkozatával lemondott. Ez a nyilatkozat a Választottbíróság Titkárságára 2008. május 15-én érkezett meg. Az ítéletet a tanács másik két tagja írta alá, ezért a határozat a Vbt. 40. §-a, valamint az Eljárási Szabályzat 40. § (2) bekezdése alapján érvényes".

A jelen per felperese 2008. május 22-én a bírósághoz benyújtott kérelmében annak megállapítását kérte, hogy dr. I. A. választottbíró joghatályos lemondása folytán választottbírói tisztsége a lemondás közlésével, 2008. május 8-án megszűnt.

A kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbt.) 22. §-ában foglalt rendelkezésből következően a felek közötti vita felmerülése esetén a Vbt. 21. §-ában meghatározott feltételek figyelembevételével dönthet és e bírósági döntéssel szűnik meg a választottbírói tisztség. Arra nincs jogszabályi lehetőség, hogy a rendes bíróság választottbírói tisztség lemondás okán való megszűnését megállapítsa, azaz megállapítási kérelem a Vbt. 22. §-a alapján nem terjeszthető elő.

Az ismertetett előzmények után a felperes 2008. június 19-én keresetet terjesztett elő a Választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt a Vbt. 55. § (1) bekezdésének e) pontjára hivatkozva, mert álláspontja szerint a Válasz­tottbíróság eljárása nem felelt meg a Vbt. 38. §-ában, valamint a Választottbíróság Eljárási Szabályzata (továbbiakban: Eljárási Szabályzat) 39. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint az ítéletet az eljáró tanács szavazattöbbséggel, zárt ülésen hozza, ha nem alakul ki többségi vélemény, az eljáró tanács elnökének a véleménye szerint hozza meg ítéletét. A 2008. április 15-én tartott tárgyalást követő zárt ülésen indult megbeszélés ugyanis eredménytelenül zárult, illetve azzal, hogy valamennyi választottbíró végiggondolja álláspontját. Ezért ez az ülés nem tekinthető az Eljárási Szabályzat 39. §-a és a Vbt. 38. §-a szerinti zárt ülésnek, 2008. április 15-e után pedig más alkalommal már nem tartott a tanács zárt ülést. E felperesi jogértelmezés következményeként az ítélet meghozatalának, majd aláírásának idején már nem három, csak két választottbíró szerepelt az eljárásban, miután a jelen per felperese által választott bíró választottbírói tisztsége lemondásával 2008. május 8-án megszűnt.

A felperes másodlagos kereseti jogcímként a Vbt. 55. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozott, állítva, hogy a válasz­tottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik. A közrendbe ütközést az valósítja meg, hogy a Választottbíró­ság a lemondást követően nem értesítette erről a feleket, ezáltal elzárta őket attól a törvény által adott lehetőségtől, hogy a választottbírói tisztség megszűnését elfogadják, vagy vitassák a rendes bíróság előtt indított peren kívüli eljárásban. Arra sem volt lehetőség, hogy a lemondást elfogadva, új választottbírót jelöljenek. Mindaddig, amíg a bírói tanács újra törvényesen három választottbíróból nem áll, nem kerülhetett volna sor ítélethozatalra. Sérült az Alkotmány 46. §-a szerinti, a bírósági eljárásban érvényesítendő alapelv, a tanácsban való eljárás elve, továbbá az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében megfogalmazott, az igazságos, független, pártatlan, jogszerű eljáráshoz fűződő garancia.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint dr. I. A. választottbíró csak a zárt ülést követően, a döntés meghozatala után jelentette be lemondását. A választottbírósági ítélet záradékában foglaltakkal egyetértett és elfogadta a választottbírósági eljárás során követett gyakorlatot. Véleménye szerint a felperes a közrend súlyos sérelmét nem tudta alátámasztani sem eljárásjogi, sem anyagi jogi indokkal.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50 000 Ft képviseleti költséget. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a bíróságnak jogkérdésben kellett döntenie. Elegendő volt a peren kívüli bírósági eljárás iratainak, valamint a keresettel érintett választottbírósági iratoknak a beszerzése. Ezért mellőzte a felperes bizonyítási indítványának teljesítését, dr. I. A. tanúkénti meghallgatását.

A bíróság a felperesnek a Vbt. 55. § (1) bekezdés e) pontjára, azaz eljárási szabálysértésre alapított keresetét azzal az indokkal utasította el, hogy megállapítása szerint a Vbt. felperes által hivatkozott 38. §-ában és az Eljárási Szabályzat 39. §-ában foglalt rendelkezéseket a Választottbíró­ság az eljárása során nem sértette meg. A peres iratokból megállapította, hogy a bizonyítási eljárás berekesztését követően a három választottbíró tanácskozást folytatott, ezt a felperes sem vitatta. Dr. I. A. választottbíró részt vett a bíróság tagjaként a bizonyítási eljárás lefolytatásában, az ezt követő tanácskozásban, tehát lehetősége volt az eljárási rendnek megfelelően az üggyel kapcsolatos véleménye kifejtésére. A bíróság megállapítása szerint azt nem írja elő az Eljárási Szabályzat, hogy mikor tekintendő egy véleménycsere lezártnak, különös tekintettel arra, hogy a Vbt. és a Szabályzat is megadja a lehetőséget a szótöbbség hiányában hozott határozatra is olymódon, hogy ez esetben a Választottbíróság a tanács elnöke véleménye szerint hozza meg ítéletét. Az elnök jogkörébe utalja annak megítélését, hogy a vitát lezárja-e, számba vegye a résztvevő bírák álláspontját és az egybehangzó, többségi, vagy a tanács elnökének véleménye szerinti ítéletet írásba foglalja. Az a választottbíró, akinek véleménye az írásba foglalt ítéletben nem jelenik meg, jogosult a 40. § (3) bekezdés szerint írásos különvéleményt adni, amit lezárt borítékban, az ügy iratai között kell elhelyezni.