BH 2000.3.114 Szabálytalan az árverés, és ezért az árverési vevő nem szerez tulajdonjogot az elárverezett dolgon, ha olyan üzletrész a tárgya az árverésnek, amelynek tulajdonosa a gazdasági társaságból való kizárása miatt pert indított, a per még nem fejeződött be jogerősen, s erről mind az árverés kitűzője, mind az árverési vevő tudott [1988. évi VI. tv. (Gt.) 1. § (2) bek., 17. §, 78. § (3) bek., 165. § (2) bek., 190 § (1) bek., Ptk. 4-5. §, 120. § (1) bek., 207. § (1) bek.].

Az M.-i Városi Bíróság ítéletében megállapította, hogy a II. r. alperes a B.-n 1996. július 23. napján tartott árverés útján való - a J-park Kft. kizárt tagjainak üzletrészére vonatkozó - tulajdonszerzése érvénytelen. Elrendelte az árverés előtti állapot helyreállítását a J-part Kft. törzsbetétei vonatkozásában, a cégbíróság megkeresésével intézkedett az eredeti cégbírósági bejegyzések helyreállításáról. Kötelezte a felpereseket, hogy az árverési vételárból részükre kifizetett összeget 15 napon belül fizessék vissza a kifizető részére. Egyetemlegesen kötelezte az alpereseket arra, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek 20.000,-Ft perköltséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletében tényként állapította meg, hogy a J-park Kft. 1996. június 11-én megtartott taggyűlésén a felperesekkel szemben kizáró határozatot hozott, egyben felhatalmazta az ügyvezetőt, hogy a kizárt tagok üzletrészeinek értékesítése érdekében a szükséges lépéseket tegye meg. Az 1996. június 25-én megtartott taggyűlésen hozott 10/1996. számú határozattal döntöttek arról, hogy a kizárt tagok üzletrészét árverés útján értékesítik. Az árverési hirdetmény első alkalommal a Cégközlöny 1996. június 27-i számában, majd második alkalommal az 1996. július 4-i számában jelent meg. Az 1996. július 10. napjára meghirdetett első árverés - árverési vevő hiányában - meghiúsult. Az 1996. július 23. napján megtartott árverésen árverési vevőként megjelent a II. r. alperes képviseletében G. J.-né ügyvezető és megvásárolta a 19.080.000,-Ft névértékű üzletrészt 4.000.000,-Ft vételárért, a 480.000-480.000,-Ft névértékű üzletrészt 80.000-80.000,-Ft-ért. Az árverésen a I. r. alperesnek 1.160.000,-Ft vételár-részt fizetett meg, és a még fennmaradó 3.000.000,-Ft megfizetésére 12 havi részletfizetést vállalt.

A felperesek a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt 1996. július 5-én keresetlevelet nyújtottak be az M.-i Városi Bírósághoz. A bíróság ítéletével a felpereseket kizáró taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. Az ítéletet a megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta.

A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az 1996. július 23-án megtartott árverés érvénytelen, mert az alperesek nem tartották be a gazdasági társaságokról szóló, többször módosított 1988. évi VI. törvénynek (Gt.) az 1997. évi CXLIV. tv-nyel hatályon kívül helyezett, de a jelen perben még alkalmazandó 165. §-ában foglaltakat. Kérték annak megállapítását is, hogy a II. r. alperes árverés útján történő tulajdonszerzése érvénytelen, mivel az a Ptk. 120. §-ába, valamint a Ptk. 4-5. §-aiba ütközik. Kérték az eredeti állapot helyreállítását. Az alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy az üzletrészek értékesítése során nem sértették meg a keresetlevélben hivatkozott jogszabályokat. A tulajdonszerző rosszhiszeműsége fel sem merülhet, tekintettel arra, hogy a tulajdonszerző nem természetes, hanem jogi személy.

Az elsőfokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy az I. r. alperes eljárása, az üzletrészek értékesítésének előkészítése és maga az árverés mint eljárás nem törvénysértő. Nincs jogszabályi tilalom arra nézve, hogy a második árverési hirdetmény csak azt követően jelenhet meg, miután az első árverés meghiúsult. Az I. r. alperes eljárása nem sértette a Gt. 165. §-ának (2) bekezdését sem, mivel a hirdetmény az árverést megelőzően 8 nappal megjelent, és abban közzétették a gazdasági társaság nevét, székhelyét, az árverés helyét és idejét, az árverésre kerülő üzletrészre vonatkozó legfontosabb adatokat és a becsértéket. Önmagában az a tény, hogy a hirdetményben nem került feltüntetésre, hogy kizárt tagok üzletrészének értékesítéséről van szó, az árverést nem teszi érvénytelenné, mert az árverésen megjelenő árverési vevőnek a helyszínen is lehetősége van arra, hogy erről tudomást szerezzen.

Ugyanakkor megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperesek keresete a szerződés érvénytelensége vonatkozásában alapos, mert a II. r. alperes eljárása nem volt jóhiszemű, ezért a Ptk. 120. §-ának (1) bekezdése értelmében nem szerezhetett tulajdonjogot. A cégiratokból ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy az I. r. alperes ügyvezetője - G. J. - ugyanakkor a II. r. alperes ügyvezetője is, házastársa - G. J.-né - pedig az I. r. alperes tagja, résztulajdonosa és egyúttal a II. r. alperesnek az ügyvezetője, a felperesek kizárását pedig G. J.-né kezdeményezte. A jogerős ítélet megállapította azt, hogy a taggyűlés összehívása törvénysértő volt, ezért G. J.-nének tudnia kellett arról, hogy az árverés is törvénysértő. Mindemellett ugyanaz a személy volt az árverező és az árverési vevő is. Mindezek figyelembevételével a bizonyítás eredményének mérlegelése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a II. r. alperes tulajdonszerzése nem volt jóhiszemű, ezért az érvénytelen. Hivatkozott arra, hogy a jogi személyeket természetes személyek képviselik, akiknek az eljárása eredményeként szerez a jogi személy jogokat, és terhelik kötelezettségek, így a rosszhiszeműség jogi személy vonatkozásában is felmerülhet.

Az ítélet ellen az I. r. alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, a felpereseknek perköltségben marasztalását kérte. Fellebbezését azzal indokolta, hogy az árverési értékesítésen az I. r. alperest képviselő G. J. arról tájékoztatta a II. r. alperes képviseletében megjelent G. J.-nét, hogy az árverés szabályszerűen kizárt tagok üzletrészének értékesítésére folyik. E tájékoztatás birtokában a nevezett joggal hihette, hogy az árverés a törvényi előírásoknak megfelel. A jogerős ítélet - mely ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő - csak 1997. június 5-én született, tehát G. J.-né rosszhiszeműsége is csak ettől az időponttól állhatott fenn. Az eljárt bíróságok sem tartalmi okból, hanem kizárólag formai okból tartották a kizárást szabálytalannak. A G. J.-nénak adott meghatalmazás értelmezése alapján állapították meg, hogy a kizárásról határozatot hozó taggyűlés szabálytalanul volt összehívva, tehát a taggyűlés és az azon hozott határozat is érvénytelen. Hivatkozott arra, hogy az árverési vevő is árverező, tehát fogalmilag kizárt, hogy az árverési vevő ne legyen árverező, ezt az alperesek terhére nem lehet értékelni.

A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az ítélet helybenhagyását, az alpereseknek a költségeikben való marasztalását kérték. Hivatkoztak arra, hogy G. J., illetve felesége a hirdetmények kibocsátására, illetve az árverés lefolytatására sem rendelkeztek szabályszerű meghatalmazással.