1105/D/2004. AB végzés

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - korábban hatályban volt - 273. §-ában szabályozott egyesbírói eljárással kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálatáról

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok alapján meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - korábban hatályban volt - 273. §-ában szabályozott egyesbírói eljárással kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló, 2005. július 12-én kelt 1105/D/2004. AB határozat 3. pontjában felfüggesztett eljárást megszünteti.

2. Az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amelyben az indítványozó konkrét ügyében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kéri, visszautasítja.

INDOKOLÁS

1. Az Alkotmánybíróság a 42/2004. (XI. 9.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.1.) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) felülvizsgálatot érintő egyes rendelkezései alkotmányellenességét állapította meg, s azokat a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette (ABH 2004, 551.). Az Abh.1. meghozatalát követően az Alkotmánybírósághoz számos alkotmányjogi panasz érkezett, amelyekben az indítványozók részben saját ügyükre is kiterjedő alkalmazási tilalom kimondását kezdeményezték, részben - az Abh. 1.-et követő bírói gyakorlatot sérelmezve - azt kifogásolták, hogy a szabályozás hiányos voltából eredően a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról szóló egyesbírói döntés ellen továbbra sincs jogorvoslati lehetőség. Ez utóbbi körbe tartozó alkotmányjogi panaszok mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezték. Az Alkotmánybíróság az 1105/D/2004. AB határozatban (a továbbiakban: Abh.2.) megerősítette azon álláspontját, hogy az alkotmányjogi panasz, mint a konkrét normakontroll egyik formája, csak valamely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatához kapcsolható, s főszabályként nem kezdeményezhető mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására. Az Alkotmánybíróság ezért ezeket az alkotmányjogi panaszokat - csakúgy, mint az alkalmazási tilalom újabb ügyekre kiterjedő megállapítását kérő indítványokat - visszautasította. (ABK 2005. július-augusztus, 471, 475-476.)

2. Az Abh.2.-ben az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszoktól független mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség iránti kérelmeket is elbírált. Így döntött azon indítvány tárgyában is, amely azt sérelmezte, hogy az Abh.1.-et követően a törvényhozás nem alkotott szabályt a felülvizsgálat során az egyesbírói döntés elleni jogorvoslat eljárási rendjéről. Ezzel kapcsolatban az Abh.2-ben megállapítást nyert: "Az Abh.[1.]-ban tehát az Alkotmánybíróság több lehetőség alkotmányosságát is elismerte az egyesbírói "szűrőszerep" fenntartására, de a felülvizsgálati eljárást illetően egyéb megoldások alkotmányosságának lehetőségét sem zárta ki. Az Alkotmánybíróságnak hivatalos tudomása van arról, hogy az Abh. [1.]-t követően (s a bírói gyakorlat ismeretében) elindult a Pp. - Abh. [1.]-ra tekintettel való - módosításának folyamata, a jogalkotási eljárás. A Kormány - az igazságügyminiszter tájékoztatása szerint - a törvénytervezetet 2005. novemberében nyújtja be az Országgyűléshez. (...) Az adott ügyben - a 'folyamatban levő eljárás' alatt a jogalkotási eljárást is értve - a folyamatban levő jogalkotási eljárásra tekintettel az Alkotmánybíróság, a Pp. 273. §-ában szabályozott egyesbírói döntéssel szembeni jogorvoslat hiánya miatt, a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló eljárását 2005. december 31-éig felfüggeszti." (ABK 2005. július-augusztus, 471, 477-478.)

3. Az Abh.2. meghozatalát követően az Országgyűlés megalkotta a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: Pp.mód.), amelynek 1. §-a és 14. §-a (a Pp. XIV., "Felülvizsgálat" címet viselő fejezete helyébe) új szabályokat alkotott. A Pp.mód. a korábbi egyesbírói szűrőszerep (egyesbírói döntés) helyett más koncepciót választott a felülvizsgálati kérelmek alkalmasságának Legfelsőbb Bíróság általi elbírálására. Az új szabályozás - a Pp. 273. §-át érintő, az Abh.2.-ben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyává tett - egyesbírói szűrőszerepet nem tartalmazza. A Pp. - Pp.mód. által megállapított - 273. §-a szerint a felülvizsgálati kérelmeket a Legfelsőbb Bíróság utasítja el hivatalból (a korábbi 273. § a "Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája" szövegrészt tartalmazta). A Pp. újonnan megállapított 270. § (1) bekezdése szerint: "Ha törvény másként nem rendelkezik, a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el." A Pp.mód. által szintén módosított - az általános szabályok között szereplő - 11. § (5) bekezdés kimondja: "A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Legfelsőbb Bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el."

A Pp.mód. szabályai alapján megállapítható, hogy az indítvány okafogyottá vált, ezért a felfüggesztett eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) - a továbbiakban: Ügyrend - 31. § e) pontja alapján megszüntette.

4. Az Abh.2. meghozatalát követően - az Abh.2. alapjául szolgáló eljárás egyik indítványozója - újabb kérelmet terjesztett elő, amelyben indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság "a Gfv.E.30.033/2004/3. számú konkrét ügyben ... is rendelje el... a felülvizsgálati kérelmeket elutasító egyes bírói döntéseivel szemben jogorvoslat" benyújthatóságát a Legfelsőbb Bírósághoz. Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte újabb konkrét ügyében (a Pp.mód. előtti szabályokat érintően).

Az Alkotmánybíróság az Abh.2.ben rámutatott: "Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben lezárt (s más hasonló tartalmú) alkotmányjogi panaszokra a felfüggesztett eljárás későbbi folytatása nem hat ki." (ABK 2005. július-augusztus, 471, 478.) Az Abh.2.-ben felfüggesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló eljárás ugyanis az alkotmányjogi panaszoktól független mulasztás vizsgálatára vonatkozott [az Abh.2. az alkotmányjogi panaszokat visszautasította]. Jelen ügyben az indítványozó alkotmányjogi panasz keretében kéri konkrét ügyére vonatkozó mulasztásos alkotmánysértés megállapítását, amely kérelem azért nem lehet érdemi alkotmánybírósági eljárás tárgya, mert mint az Abh.2. rögzítette: a mulasztás vizsgálata és az alkotmányjogi panasz két külön hatáskör, együttesen főszabályként nem alkalmazható (ABK 2005. július-augusztus, 471, 475-476.), másrészt azért sem, mert jelen indítvány kizárólag alkalmazási tilalom kimondását kéri, amely - az Abh.2.-ben is kifejtettek szerint - nem lehet önálló alkotmányossági vizsgálat tárgya (ABK 2005. július-augusztus, 471, 474-475). Ezért az Alkotmánybíróság - az Ügyrend 29. § e) pontjára is tekintettel - visszautasította azt az újabb indítványt, amely a konkrét ügyet érintő jogorvoslati lehetőség biztosítása érdekében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte.

Budapest, 2006. május 9.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró