BH 2002.7.264 A polgári bíróság nem állapíthatja meg azt, hogy a jogalkotó a jogalkotás sérelmezett elmulasztásával jogellenességet követett el [Ptk. 349. § (1) bek., 339. § (1) bek., 1987. évi XI. tv 1. § (1) bek., 1990. évi LXV. tv 20. § (2) bek., 1993. évi LXXVII. tv 41. §, 1994. évi LXIV. tv 14-17. §-ok].

A felperes módosított kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság 455 000 forint kár és járulékai megfizetésére kötelezze az önkormányzat alperest. A felperes perbeli előadása szerint érdeksérelme abból ered, hogy az alperes képviselő-testülete önkormányzati rendeletben csak a képviselőket és a polgármestert megillető tiszteletdíjat és annak mértékét szabályozta. Annak ellenére, hogy kisebbségi szószólóként folyamatosan közreműködött a testület munkájában, részére törvénysértően nem biztosítottak tiszteletdíjat. A képviselő-testület mulasztásával a felperesnek kárt okozott, amelyet a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a helyi képviselő-testület a települési képviselőket, a bizottsági elnököt, a bizottság tagját és a tanácsnokot megillető tiszteletdíjat önkormányzati rendeletben szabályozhatja, amely az 1987. évi XI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján jogszabálynak minősül. A jogalkotáshoz kapcsolódó felelősségre a közjog, az alkotmányjog szabályai vonatkoznak, ezért ezen a jogalapon polgári jogi kártérítési igény nem érvényesíthető.

Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben az alperesnek a kereseti kérelem szerinti marasztalását kérte.

Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A felperes fellebbezése nem megalapozott.