1994. évi LXIV. törvény

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról[1]

A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítése és megszüntetése

1. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.

(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya

a) a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg;

b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre a háromezernél kevesebb lakosú községben, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást - a polgármesterrel egyetértésben - főállásúra változtatja.

(3) Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.

(4) A polgármestert kérésére - foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára - a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója - közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra is alkalmazni kell.

(5)[2] Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.

(6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(7)[3]

2. §[4] (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:

a) az új polgármester megválasztásával,

b) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselőtestülete feloszlatását kimondó határozatával,

c) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával,

d) halálával,

e) a tisztségről történő lemondással,

f) az összeférhetetlenség kimondásával,

g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

h)[5] ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható,

i)[6]

j)[7]

(2)[8] Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:

a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek,

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján,

c) továbbá az (1) bekezdés b),d)-j) pontjaiban foglalt esetekben,

d) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik:

a) tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján,

b) közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.

(4) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(5)[9] A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés a), d)-e) pontja alapján szűnt meg - az a) pont esetén akkor is, ha a választáson nem volt polgármesterjelölt - végkielégítésként három havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az új képviselőtestület további három havi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt létesít.

(6) Ha az alpolgármestert a képviselő-testület az alakuló ülésén nem választja meg alpolgármesternek, de az azt követő három hónapon belül megválasztják, akkor az (5) bekezdés szerinti juttatás időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

2/A. §[10] Ha a képviselő-testület az alpolgármester megbízását a 2. § (2) bekezdés d) pontja alapján nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljes körűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű illetményre - társadalmi megbízatású alpolgármester esetén tiszteletdíjra - jogosult.

Díjazás

3. §[11] (1) A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt.

(2)[12] A képviselő-testület a polgármester illetményét a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen száz forintra kerekítve állapítja meg:

Szorzószám

- 1000-nél kevesebb lakosú település esetén    7,0-9,0

- 1000-2999 lakosú település esetén   8,5-11,0

- 3000-10 000 lakosú település esetén   11,0-12,5

- 10 000-nél több lakosú település önkormányzat  esetén  12,5-13,5

- a fővárosi kerületi önkormányzat esetén   13,5-14,5

- a megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén   14,0-15,0

(3)[13] Az (1)-(2) bekezdésben, a (4) bekezdésben, valamint a 18. §-ban foglaltaktól eltérően a főpolgármester illetményére és költségtérítésére vonatkozó szabályokról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik.

(4) A polgármester illetményének emelését - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.

(6) A polgármester illetményéhez kapcsolódó - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.

4. §[14] (1)[15] A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását követő ülésén a 3. § (2) bekezdésében megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként:

- 1000-nél kevesebb lakosú település esetén   2,5-4,5

- 1000-2999 lakosú település esetén   4,5-6,5

(2) A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek

a) a kettőezernél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg,

b) a kettőezer, illetve annál több lakosú településen tiszteletdíjat állapít meg

úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.

(3) A képviselő-testület a polgármester, illetve az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj megállapítását, illetőleg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegben is megállapíthatja.

(4) A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület dönt. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.

4/A. §[16] (1) A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármester illetményének, illetve tiszteletdíjának hat havi összegét. A jutalom mértékének megállapításakor nem vehető figyelembe a polgármestert e törvény 2. § (5) bekezdése alapján megillető juttatás.

(2) Amennyiben a polgármester foglalkoztatási jogviszonya, illetőleg társadalmi megbízatása év közben keletkezik, vagy szűnik meg, az (1) bekezdésben meghatározott jutalom időarányos része állapítható meg.

(3)[17]

Pihenőidő

5. § A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.

Fegyelmi és kártérítési felelősség

6. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.

(3) A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.

7. § (1)[18] A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.

(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.

(3)[19] A vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatni a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság elnöke soron kívül, a jelentés elkészítését követő 15 napon belüli időpontra - a jelentés egyidejű megküldésével - összehívja a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében. E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.

(4)[20] A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester nyolc napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál.

A bíróság nyolc napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

8. § (1) A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni.

(3) Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Három havi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben

a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy

d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét.

A polgármesterre vonatkozó egyéb rendelkezések és a közszolgálati szabályok

9. § A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét - figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára - a képviselő-testület határozza meg.

10. § E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

11. §[21] A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, illetményének, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.

12. § A jegyző, körjegyző, főjegyző kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

13. § (1)[22] A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a Kttv. következő rendelkezéseit: 6. § 10 és 24 pontját; 9. § (1)-(3) bekezdését; 10-13. §-át; 15. §-át; 17. §-át; 19. §-át; 21-24. §-át; 25. § (1), (3)-(4) és (6) bekezdését; 74. § (1) bekezdés második mondatát és (2) bekezdését; 75. § (1) bekezdés a)-b) és f)-h) pontját; 76. § (1) bekezdését; 79. §-át; 81. § (3)-(5) bekezdését; 89. § (1) bekezdését; 93. § (1)-(2) bekezdését; 94. § (1) bekezdését; 102-107. §-át; 109-114. §-át; 132. §-át; 141. § (1)-(9) bekezdését; 144. § (3) bekezdés a)-b) és d) pontját és (4) bekezdését; 145. §-át; 146. § (1) és (3)-(7) bekezdését; 147-153. §-át; 156. § (1) és (3)-(4) bekezdését; 157. § (2) bekezdését, (3) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését; 159. §-át; 160. § (1)-(2) és (5) bekezdését; 165-175. §; 189. §-át; 192. §-át.

(2)[23] A Kttv. következő rendelkezéseit a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) 18. § (1) bekezdését azzal, hogy a polgármester a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg,

b) 69. §-át azzal, hogy a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a (2) bekezdésben meghatározott végkielégítés tisztségének megszűnése napján illeti meg,

c) 78. § (1)-(4) bekezdését azzal, hogy felettes szerv alatt a képviselő-testületet kell érteni,

d) 115. § (1) bekezdésének a) és c)-d) pontját azzal, hogy munkáltató alatt a jegyzőt kell érteni,

e) 143. §-át azzal, hogy az (1) bekezdésben "az e törvény 131-142. §-a alapján" szövegrész nem alkalmazható,

f) 158. §-át azzal, hogy a fegyelmi eljárást a képviselő-testület szünteti meg,

g) 176. § (1) bekezdését azzal, hogy munkáltató alatt a jegyzőt kell érteni, továbbá a (3) bekezdést,

h) 184. § (2) bekezdését azzal, hogy a polgármester személyi anyagába történő betekintésre a 180. § (1) bekezdés c) és l) pontja nem alkalmazható, a 180. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felettes alatt a képviselő-testületet kell érteni,

i) 184. § (3) bekezdését azzal, hogy a polgármester személyi anyagát a jegyző kéri meg.

(2a)[24] A felsőfokú iskolai végzettségű, foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a Kttv. 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester - megválasztását követően legalább egy év foglalkoztatási jogviszony eltöltése után - közigazgatási alapvizsgát tehet.

(2b)[25] A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

(2c)[26] A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.

(2d)[27] A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

(3)[28] A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra.

(4)[29] Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.

(5)[30] A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá. A 2. § (5) bekezdése szerinti összeg akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat.

13/A. §[31]

13/B. §[32] (1)[33] Közszolgálati járadékra jogosult az a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szűnik meg, feltéve, hogy legalább három választási ciklus - de legalább tizenegy év - során foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő tizenkettedik naptári év végéig a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, s megfelel a Tny. egyéb jogosultsági feltételeinek.

(2) A közszolgálati járadék összege:

a) három választási ciklust - de legalább tizenegy évet - követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 50%-a,

b) négy választási ciklust - de legalább tizenöt évet - követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 60%-a,

c) öt, vagy ennél több választási ciklust - de legalább tizenkilenc évet - követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 70%-a.

(3) A közszolgálati járadék a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások szempontjából az öregségi nyugdíjjal esik egy tekintet alá.

(4) A közszolgálati járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a volt polgármester

a) bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, vagy

b)[34] öregségi nyugdíjban részesül.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság igénybevételéről a polgármester a tisztségének megszűnésétől számított három hónapon belül dönthet.

(6) A közszolgálati járadék összegét a központi költségvetés biztosítja.

A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése

14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére - megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig - tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.

(2) A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.

(3) A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.

15. §[35] (1)[36] A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Kttv. szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám száz forintra kerekített szorzatát:[37]

(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 45%-ával növelhető.

(3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 45%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.

(4) A bizottság elnökének, a tanácsnoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül - több tisztség, bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 90%-ával növelhető.

16. § (1) A képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját a következő természetbeni juttatásban részesítheti:

a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet,[38]

b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével,

c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól.

17. § (1) A képviselő-testület a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatást rendeletben szabályozhatja.

(2)[39] A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

18. §[40] (1) A polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(2) A polgármestert, választása szerint - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke - a képviselő-testület döntése alapján - a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20-30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10-20%-ának megfelelő összeg.

(3) Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, a polgármestert a képviselőtestület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány (2) bekezdésben meghatározott minimális összege illeti meg.

19. § (1) E törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1994. évi általános választásának napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1994. évi önkormányzati általános választásokon és azt követő választásokon megválasztottakra kell alkalmazni.

(2)[41] Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter, hogy a polgármester tisztségének megszűnése esetére a munkakör-átadási jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(3)[42] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a polgármester közszolgálati járadéka megállapításának és folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

20. §[43] Ha a települési képviselő 2013. január 1-je előtt körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat képviselő-testületének tagja volt, úgy a megállapított tiszteletdíja - a képviselő-testület ellenkező döntéséig -2013. január 1-jét követően nem változik.

Melléklet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényhez[44]