BH 2008.5.113 Ha az eltulajdonítás végett elvett személyes tárgy (pénztárca, táska stb.) az általános élettapasztalat szerint közokiratot is tartalmazhat, meg kell állapítani a vádlott bűnösségét közokirattal visszaélés vétségében is [Btk. 277. § (1) bek.].

A városi bíróság O. L. vádlott bűnösségét lopás vétségében, lopás vétségének a kísérletében és 5 rb. közokirattal visszaélés vétségében állapította meg. Ezért, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 10 hónapi börtönre, mellékbüntetésül 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

A városi bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által az iratok tartalma alapján kiegészített tényállás lényege a következő.

1. K. J. sértett a tulajdonában lévő Nissan típusú személygépkocsit úgy parkolta le az utcán, hogy azt nem zárta be. A vádlott 20.45 és 23.30 óra közötti időben a nyitott autó­ból különböző szerszámokat és egy autós táskát tulajdonított el 16 150 forint értékben. Az autóstáskában, amely a személygépkocsi bal első ülése alatt volt elhelyezve, különböző okiratok voltak, amelyek a sértett tulajdonát képezték. Így az autóstáskában volt a sértett személyi igazolványa, lakcímkártyája, vezetői engedélye, a gépjármű törzskönyve, illetve forgalmi engedélye.

A vádlott a megszerzett tárgyakat az út túloldalán lévő bokorban rejtette el, de onnan elvinni már nem tudta, mert a helyszínre érkező rendőrök azokat lefoglalták és a sértettnek kiadták, így a lopással okozott kár megtérült.

2. A vádlott 2005. szeptember 27-éről 28-ára virradó éjszaka kinyitotta E. F. sértett tulajdonát képező és műszaki okokból be nem zárható Fiat Ducató típusú gépjárművét, amelyből 10 000 forintot meghaladó értékű tárgyakat kívánt elvinni. A cselekmény elkövetése közben őt észrevették, ezért a cselekményt abbahagyta és a helyszínről elmenekült.

Az autóban rádiós magnó, széldzseki, napszemüveg, szerszámkészlet, illetve égőkészlet volt 18 800 forint értékben.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek.

A védelmi fellebbezések kapcsán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlottat 6 rendbeli közokirattal visszaélés vétségének a vádja alól felmentette és főbüntetését 7 hónap börtönre enyhítette.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet csupán azzal egészítette ki, hogy az autóstáskában volt a gépkocsi zöld kártyája is, így abban 6 okirat volt. Ezen túlmenően a városi bíróság által megállapított tényállás megalapozott és az irányadó volt a másodfokú eljárásban is.

A megyei bíróság álláspontja szerint tévedett a városi bíróság, amikor a vádlott bűnösségét 5 rendbeli okirattal visszaélés bűncselekményében is megállapította. E körben az alábbiakra mutatott rá.

Az okirattal visszaélés bűncselekménye csak szándékosan, de eshetőleges szándékkal is elkövethető. Egyenes szándékkal az követi el ezt a bűncselekményt, akinek szándéka kifejezetten a közokirat megszerzésére (megsemmisítésére stb.) irányul, bármilyen célból, vagy indítékkal teszi azt.

A gyakorlatban többször előfordul, hogy az elkövető nem magát az okiratot, hanem azt a tárgyat kívánja megszerezni, eltulajdonítani, amelyben értéket sejt és ezt a tárgyat felnyitás, kinyitás nélkül elveszi és csak a cselekmény befejezése után észleli, hogy abban közokirat van.

A bírói gyakorlat ilyen esetben halmazatban megállapítja a közokirattal visszaélést is, mert természetes, hogy a polgárok általában fontos iratokat is tartanak a pénztárca mellett, így személyi igazolványt, útlevelet stb.

A gyakorlat helyessége általában nem vitatható, mert az elkövetőnek számolnia kell azzal, hogy a kézitáskában fontos okiratok is vannak, így belenyugszik abba, hogy a kézitáskával együtt közokiratokat is megszerez, így az eshetőleges szándék megállapítható.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az elkövetés körülményei miatt lehetnek és vannak kivételek ezen gyakorlat alól. A megállapított és irányadó tényállás szerint ugyanis a vádlott késő este, illetőleg éjszaka egy utcán parkoló, nyitott gépkocsiból tulajdonított el egy autóstáskát, amelyben a remélt készpénz helyett 6 közokirat volt.

A másodfokú bíróság ítéletének indoklása szerint a vádlott nem számíthatott arra, hogy a sértett ennyire könnyelmű és többek között személyi igazolványt, forgalmi engedélyt, gépjármű törzskönyvet hagy a nyitott gépkocsiban, ezzel szinte felkínálva a lehetőséget, akár a gépkocsi eltulajdonítására is. Így a vádlottat legfeljebb hanyagság terheli abban a vonatkozásban, hogy nem győződött meg az autóstáska tartalmáról, gondatlansága miatt pedig a közokirattal visszaélés miatt nem büntethető. Ezért a másodfokú bíróság a vádlottat 6 rendbeli közokirattal visszaélés vétségének a vádja alól a Be. 331. § (1) bekezdése alapján felmentette, mert a cselekmény nem bűncselekmény.

A felmentő rendelkezések miatt az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott büntetőjogi felelősségének a megállapítása és súlyosítás érdekében.

A fellebbviteli főügyészség átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést módosította és figyelemmel a vagyon elleni bűncselekmények minősítésénél irányadó értékhatárokra a lopás vétsége és a lopás vétségének kísérlete vonatkozásában a vádlott felmentését indítványozta.