BH 2021.9.254 A terheltek közötti érdekellentéten alapuló, a védő kizárására vonatkozó kötelező törvényi rendelkezés a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, függetlenül attól, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye bizonyításnak, illetve sem a bizonyítékok mikénti mérlegelése, sem a tényállás nem támadható.

A védő kötelezettsége a büntetőeljárás bármelyik szakaszában, így a felülvizsgálati eljárásban is fennáll, a felülvizsgálati indítvány megfogalmazásában, az esetleges észrevételekben, a védő által tett nyilatkozatokban a védői kötelezettséget az érdekellentétben lévő vádlottak esetében azonos gondossággal nem, kizárólag valamely terhelt érdekének sérelmével lehetne ellátni, ezért az érdekellentét felmerülését követően a védőt az eljárásból ki kell zárni. Nyilvánvalóan a védő bizalmi helyzetével ellentétes lenne, ha bizonyos terheltek képviseletében az eljárásban továbbra is eljárhatna, mert ebben az esetben védői kötelezettségét korábbi védence terhére, a bizalmi elvvel visszaélve kellene ellátnia [Be. 42. § (4) bek. b)-d) pont, 43. § (2)- (3) bek.].

Pertörténet:

Szombathelyi Járásbíróság Bny.441/2011/9., Szombathelyi Járásbíróság Bny.51/2012/2., Veszprémi Törvényszék Bnyf.119/2012/2., Veszprémi Törvényszék B.528/2017/69., Győri Ítélőtábla Bf.88/2019/19., Kúria Bfv.975/2020/28. (*BH 2021.9.254*, BH 2022.3.64)

***********

[1] Dr. J. L. ügyvéd meghatalmazás alapján eljárva, 2020. augusztus 5. napján a törvényszék és az ítélőtábla ítéletével szemben felülvizsgálati indítványt nyújtott be az I. r., a II. r., a III. r., a IV. r. és az V. r. terhelt nevében a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján. Indítványozta, hogy a Kúria az anyagi jogszabálysértés megállapítása mellett hozzon a törvénynek megfelelő határozatot és a terhelteket bűncselekmény hiányában mentse fel. A védő hivatkozott arra, hogy az alapeljárásban képviseleti jogát már igazolta az I. r., III. r., IV. r. és V. r. terheltek vonatkozásában, ezért meghatalmazása a Be. 45. § (5) bekezdése alapján a rendkívüli jogorvoslatra is kiterjed. Mellékelte a II. r. terhelt által részére kiállított ügyvédi meghatalmazást, mert az alapeljárásban az ő képviseletében nem járt el.

[2] Az I. r. terhelt 2020. december 3. napján meghatalmazta a K. és B. Ügyvédi Irodát, név szerint dr. B. B. M. ügyvédet, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő jelen büntetőügyben rendelkezésre álló iratokba betekintsen. A meghatalmazás tartalma alapján teljes körű a védői meghatalmazás.

[3] Az I. r. terhelt dr. B. B. M. ügyvéd útján írásbeli észrevételt tett a dr. J. L. által benyújtott felülvizsgálati indítvány miatt folyamatban lévő eljárásban. Az I. r. terhelt beadványából kiderül, hogy azt a felülvizsgálati indítványban foglaltak kiegészítésére, saját helyzetének és tényben eltérő szerepeinek indokolására nyújtotta be. Az I. r. terhelt által a K. és B. Ügyvédi Iroda, dr. B. B. M. ügyvéd részére adott védői meghatalmazása a beadványaiból megállapíthatóan nem érinti dr. J. L. védői meghatalmazását.

[4] Az ügyben egyébiránt a fellebbviteli főügyészség is nyújtott be felülvizsgálati indítványt a III. r., a IV. r. és az V. r. terheltek terhére, az ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt azonban a Legfőbb Ügyészség a Be. 654. § (1) bekezdése alapján visszavonta.

[5] A Legfőbb Ügyészség az I. r. terheltnek az ügyészi nyilatkozatra tett észrevételével kapcsolatosan előadta, hogy az I. r. terhelt észrevételeiben foglaltak alapján vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy a felülvizsgálati indítványt az I. r.-V. r. terheltek érdekében egyaránt előterjesztő meghatalmazott védő a felülvizsgálat során eljárhat-e, vagy őt a terheltek közötti esetleges érdekellentétre figyelemmel az eljárásból ki kell zárni.

[6] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, erre figyelemmel az I. r. terhelt észrevételében foglaltak az ő vallomásának nem tekinthetők, a tényálláshoz kötöttségből és emiatt az észrevételben foglaltaknak törvényben kizárt joghatásaiból adódóan az érdekellentét jogi fogalmának a védő kizárása szempontjából figyelembe vehető esete nem állapítható meg. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint kétségtelen ugyan, hogy beadványában az I. r. terhelt a saját büntetőjogi felelősségét mentő, de tettestársaira nézve hátrányos megítélésű állításokat fogalmazott meg, azonban azoknak a felülvizsgálati eljárásban történő jogi értékelésére csak olyan szűk körben kerülhet sor, amely az egyébként a terhükre rótt bűncselekményeket egybehangzóan tagadó terheltek esetében érdekellentétet nem okoz, így a terheltek érdekében ugyanazon védő eljárásában törvényi akadálya nincs. Hivatkozott e körben a BH 2009.200. számon megjelent határozatra, mely szerint nem valósul meg eljárási szabálysértés, ha azoknak a terhelteknek a védelmét - akiknek az érdekei nem ellentétesek - ugyanaz a védő látja el. Az, hogy a terheltek érdekei ellentétesek-e, kizárólag a védekezésüknek, illetve a vallomásuknak a tartalma alapján dönthető el. Ha a terheltek egybehangzóan tagadják a bűncselekmény elkövetésében való részvételüket, vagy azonos az előadásuk e cselekményről, érdekellentétükről nem lehet szó.

[7] A Kúria megállapította, hogy dr. J. L. védőt, az I. r., II. r., III. r., IV. r. és V. r. terheltek meghatalmazott védőjét a felülvizsgálati eljárásból ki kell zárni, mert a terheltek között érdekellentét áll fenn.

[8] A Be. 655. § (3) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező.

[9] A Be. 43. § (2) bekezdése értelmében több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.

[10] A Be. 43. § (3) bekezdése értelmében a védő kizárásáról - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bíróság határoz.

[11] A Be. 653. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A felülvizsgálati eljárásra vonatkozó fejezet a védő kizárására eltérő szabályt nem tartalmaz.

[12] A Be. 617. §-a értelmében a harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e Részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. A harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozó rész eltérő szabályt a védő kizárására nem tartalmaz.

[13] A Be. 589. §-a értelmében a Tizenegyedik, valamint Tizenharmadik-Tizennegyedik Részben megállapított rendelkezéseket a másodfokú bírósági eljárásban az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A másodfokú eljárásra vonatkozó rész a védő kizárására eltérő szabályt nem tartalmaz.