62014CJ0078[1]

A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. október 29. Európai Bizottság kontra ANKO AE Antiprosopeion, Emporiou kai Viomichanias. Fellebbezés - Választottbírósági kikötés - A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007 - 2013) - A Perform és az Oasis projekt számára az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó szerződések - Az egyéb projektekre vonatkozó vizsgálatok során megállapított szabálytalanságok - A kedvezményezett által megelőlegezett összegek megtérítését felfüggesztő bizottsági határozat - Elszámolható költségek - Az ügyiratban szereplő bizonyítékok elferdítése. C-78/14. P. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2015. október 29. ( * )

"Fellebbezés - Választottbírósági kikötés - A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007-2013) - A Perform és az Oasis projekt számára az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó szerződések - Az egyéb projektekre vonatkozó vizsgálatok során megállapított szabálytalanságok - A kedvezményezett által megelőlegezett összegek megtérítését felfüggesztő bizottsági határozat - Elszámolható költségek - Az ügyiratban szereplő bizonyítékok elferdítése"

A C-78/14. P. sz. ügyben,

az Európai Bizottság (képviselik: D. Triantafyllou, B. Conte és R. Lyal, meghatalmazotti minőségben; kézbesítési cím: Luxembourg)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2014. február 13-án benyújtott fellebbezése tárgyában,

a másik fél az eljárásban:

az ANKO AE Antiprosopeion, Emporiou kai Viomichanias (székhelye: Athén [Görögország], képviselik: V. Christianos és S. Paliou dikigoroi)

felperes az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: A. Tizzano, a Bíróság elnökhelyettese, az első tanács elnökeként eljárva, F. Biltgen, A. Borg Barthet, M. Berger (előadó) és S. Rodin bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. december 11-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2015. március 5-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Fellebbezésével az Európai Bizottság az Európai Unió Törvényszéke 2013. december 12-iANKO kontra Bizottság ítéletének (T-117/12, EU:T:2013:643, a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Törvényszék azon összegeknek az ANKO AE Antiprosopeion, Emporiou kai Viomichanias (a továbbiakban: ANKO) részére történő, kamattal növelt kifizetésére kötelezte, amely összegek kifizetését a Perform és Oasis projektekre vonatkozó támogatási szerződések II. mellékletében szereplő általános feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) II.5 pontja (3) bekezdésének d) alpontja alapján felfüggesztették.

Jogi háttér

2 Az Európai Közösségek Bizottsága, a Közösség nevében eljárva a hetedik keretprogram (2007-2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 391., 1. o.) alapján, az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006 európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 1. o.) (HL L 412., 1. o.), és különösen az "Együttműködés" szakprogram által meghatározott keretben 2007. december 19-én és 2008. január 21-én a Siemens SA és a FIMI Srl társasággal - két olyan konzorcium koordinátorával, amelyben az ANKO is részt vett - megkötötte a 215754. és 215952. számú támogatási szerződést.

3 E szerződések a "Hozzáférhető szolgáltatásokra, integrációra és szabványosításra irányuló nyílt struktúra" (a továbbiakban: Oasis projekt), illetve a "Parkinson-kór és más neurodegeneratív betegségek esetében a motoros funkciók hatékony és folyamatos megfigyelésére és vizsgálatára irányuló komplex multiparametrikus rendszer" (a továbbiakban: Perform projekt) finanszírozására irányultak.

4 Az általános feltételek II.5 pontja (3) bekezdésének d) alpontja értelmében az említett melléklet II.4 pontjában hivatkozott jelentések kézhezvételét követően a Bizottság bármikor felfüggesztheti a kifizetéseket az érintett kedvezményezettnek szánt összeg egésze vagy egy része vonatkozásában:

- amennyiben az elvégzett munkálatok nem felelnek meg a támogatási szerződés rendelkezéseinek;

- amennyiben a kedvezményezett a származása szerinti állam számára állami támogatás címén jogosulatlanul kapott valamely összeg visszatérítésére köteles;

- a támogatási szerződés rendelkezéseinek megsértése, illetve e rendelkezések megsértésének gyanúja vagy vélelme esetén, különösen az általános feltételek II.22 és II.23 pontjában előírt ellenőrzéseket és könyvvizsgálatokat követően és

- egy vagy több kedvezményezett által a szóban forgó támogatási szerződés végrehajtása során elkövetett szabálytalanság gyanúja esetén;

- egy vagy több kedvezményezett által valamely más, az Európai Unió általános költségvetése vagy az Unió más költségvetése által finanszírozott támogatási szerződés végrehajtása során elkövetett szabálytalanság gyanúja vagy megállapítása esetén. Ilyen esetben a kifizetések felfüggesztésre kerülnek, amennyiben a szabálytalanság súlyos és rendszeres, továbbá alkalmas arra, hogy hatással legyen a szóban forgó támogatási szerződés végrehajtására.

5 Az általános feltételeknek a projekt elszámolható költségeiről szóló II.14. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és d) pontja alapján e költségeknek egyrészt ténylegesen fel kell merülniük, másrészt a kedvezményezett szokásos számviteli és igazgatási gyakorlatával összhangban kell azokat meghatározni. A költségek és bevételek könyvelése során alkalmazott számviteli eljárásoknak meg kell felelniük a szerződő fél letelepedési helye szerinti állam számviteli szabályainak, valamint lehetővé kell tenniük a projekttel kapcsolatban bejelentett költségek és bevételek, valamint a pénzügyi kimutatások és bizonylatok összeegyeztetését.

6 Az általános feltételek II. melléklete II.14 pontja (1) bekezdésének második albekezdése értelmében - az ezen bekezdés első albekezdése a) pontjától függetlenül - a kedvezményezettek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén dönthetnek úgy, hogy a személyzeti átlagköltségeket bejelentik:

- a kedvezményezettnek a személyzeti átlagköltségeken alapuló számítási módszert kell szokásos költségelszámolási módszereként bejelentenie, következésképpen e módszer a kedvezményezettnek a keretprogramban való összes részvételére egyöntetűen alkalmazandó;

- a számítási módszernek a kedvezményezett tényleges, a hivatalos kimutatásokban feltüntetett - becsült, illetve a költségvetésben előirányzott adatokat nem tartalmazó - személyzeti költségein kell alapulnia;

- az azonos költségek kettős finanszírozásának elkerülése érdekében a számítási módszer alapján a személyzeti átlagköltségekbe nem tartoznak bele az említett pont (3) bekezdésében meghatározott, támogatásra nem jogosult, valamint az egyéb kiadáskategóriákban elszámolt költségtételek, valamint

- az átlagos óradíjak kiszámításához alkalmazott munkaórák száma megfelel a kedvezményezett szokásos igazgatási gyakorlatának, feltéve, hogy az a kedvezményezett tényleges, a hatályos nemzeti jogszabályoknak, kollektív és egyéb szerződéseknek megfelelő munkaelőírásait tükrözi, és azok ellenőrizhető adatokon alapulnak.

7 Az általános feltételek II.15 pontjának (1) bekezdése a közvetlen költségeket úgy határozza meg, mint az összes olyan költséget, amely közvetlenül a projektnek tulajdonítható, és amelyet a kedvezményezett a számviteli elveivel és a szokásos belső szabályaival összhangban ilyenként határoz meg. A személyzeti költségeket csak mint a közvetlen munkavégzők által a projektben ténylegesen ledolgozott munkaórákra vonatkozó költségeket lehet beszámítani, akiket a kedvezményezettnek közvetlenül kell foglalkoztatnia, és akik kizárólagosan az ő műszaki felügyelete alatt dolgoznak, akinek munkájáért ő felelős és díjazásukat a szokásos gyakorlatának megfelelően ő biztosítja.

A jogvita előzményei

8 Az ANKO a görög jog szerint létrehozott társaság, amelynek tevékenységi köre fémtermékek, valamint elektronikai és távközlési termékek, eszközök és készülékek forgalmazására és gyártására terjed ki. A társaság 2006 óta több, az Unió által támogatott projekt végrehajtásában vett részt.

9 A Bizottság 2011. augusztus 1-jei levelében értesítette az ANKO-t, hogy többek között a Perform és Oasis projektekre vonatkozóan könyvvizsgálatot szándékozik végrehajtani.

10 A Bizottság, mivel lényegében úgy ítélte meg, hogy ésszerű indokok alapján feltételezhető, hogy megsérthették az említett projektekre vonatkozó támogatási szerződéseket, különösen az általános feltételek II.5 pontja (3) bekezdésének d) alpontját, az ANKO által elkövetett szabálytalanságok miatt 2011. augusztus 9-i két levelében a társasággal szemben megelőző intézkedésként felfüggesztette a szerződésekben előírt kifizetéseket.

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

11 A Törvényszék Hivatalához az EUMSZ 272. cikk és a szóban forgó támogatási szerződésekben foglalt választottbírósági kikötések alapján benyújtott keresetében az ANKO azt kérte, hogy a Törvényszék:

- állapítsa meg, hogy a kifizetéseknek a Bizottság részéről történő felfüggesztése az Oasis és a Perform projekt vonatkozásában a Bizottság szerződéses kötelezettségei megsértésének minősül;

- "kötelezze" a Bizottságot, hogy fizessen meg a felperesnek 637117,17 euró összeget a Perform projekt tekintetében, az általános feltételek II.5 pontjának (5) bekezdésében előírt kamatokkal növelve a jelen kereset kézbesítésének időpontjától számítva;

- "kötelezze" a Bizottságot annak elismerésére, hogy az ANKO-nak nem kell visszafizetnie ezen intézmény részére az Oasis projekt vonatkozásában számára kifizetett 56390 euró összeget, és

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

12 Az ANKO keresetének alátámasztása érdekében arra hivatkozott, hogy az említett felfüggesztés végrehajtása megsértette a Perform és Oasis projektekre vonatkozó támogatási szerződéseket, valamint a jóhiszeműség elvét, továbbá nélkülözi a jogi alapot.

13 A megtámadott ítélet 79. pontjában a Törvényszék elfogadta az ANKO által első kereseti kérelmének alátámasztására hivatkozott jogalapot, amelynek értelmében a Bizottság a Perform és az Oasis projektekre vonatkozó kifizetéseket jogi alap nélkül és az e projektekre vonatkozó támogatási szerződések megsértésével függesztette fel.

14 A Törvényszék a megtámadott ítélet 93. pontjában a második kereseti kérelemnek is helyt adott abban a részében, amelyben az a Bizottság arra történő kötelezésére irányul, hogy teljesítse a Perform projekt tekintetében felfüggesztett összegek kifizetését, anélkül, hogy e kifizetés előrevetítené az ANKO által bejelentett kiadások elszámolhatóságát.

15 Ezzel szemben a megtámadott ítélet 98. pontjában a Törvényszék elutasította a harmadik kereseti kérelmet.

A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei

16 Fellebbezésében a Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és az ANKO-t kötelezze a költségek viselésére. Az ANKO azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

17 A Bíróság Hivatalához 2014. február 17-én benyújtott beadványában a Bizottság azt kérte a Bíróságtól, hogy a megtámadott ítélet végrehajtását a fellebbezés tárgyában hozott ítélet kihirdetéséig függessze fel. A Bizottság a Bíróság Hivatalához február 18-án benyújtott levelében azt is kérte, hogy a Bíróság ennek a kérelemnek még az eljárásban részt vevő másik fél észrevételeinek benyújtását megelőzően, az ideiglenes intézkedés iránti eljárást lezáró végzés kihirdetéséig ideiglenesen adjon helyt.

18 A Bíróság elnökhelyettese a Bizottság kontra ANKO végzésében (C-78/14 P-R, EU:C:2014:93) és a Bizottság kontra ANKO végzésében (C-78/14 P-R, EU:C:2014:239) úgy határozott, hogy a megtámadott ítélet végrehajtását még az eljárásban részt vevő másik fél észrevételeinek benyújtását megelőzően, az ideiglenes intézkedés iránti eljárást lezáró végzés kihirdetéséig, illetve az említett ítélet végrehajtását a jelen ügyben benyújtott fellebbezés tárgyában hozott ítélet kihirdetéséig felfüggeszti.

A fellebbezésről

19 A Bizottság egyetlen, az általános feltételeknek a Törvényszék általi téves értelmezésérére alapított jogalapra hivatkozik. Ez a jogalap öt részre osztható.

20 A Bizottság először a felfüggesztés indokául szolgáló szabálytalanságok súlyos és rendszeres jellegének téves értékelését rója fel a Törvényszéknek. Másodszor a szabálytalanságok megismétlődése valószínűségének, illetve kockázatának téves mérlegelésére hivatkozik. A Bizottság harmadszor arra hivatkozik, hogy a Törvényszék az ANKO által tett ad hoc jellegű kiigazításokból téves következtetéseket vont le. A Bizottság negyedszer az átlagköltségek alkalmazására vonatkozó lehetőség téves értelmezését és e lehetőségnek a nem valós költségekre való téves alkalmazását rója fel a Törvényszéknek, ami a bizonyítékok elferdítéséhez vezetett. Végül, ötödször, a felfüggesztés gyanút feltételező feltételeinek és az elszámolhatóságra vonatkozó, a bizonyosság körébe tartozó feltételeinek összetévesztésére hivatkozik.

Előzetes észrevételek

21 Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 256. cikknek és az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikke első bekezdésének megfelelően a fellebbezés kizárólag jogkérdésekre vonatkozhat, és abban csak a Törvényszék hatáskörének hiányára, a Törvényszék előtti eljárásnak a fellebbező érdekeit hátrányosan befolyásoló szabálytalanságaira, valamint az uniós jog Törvényszék általi megsértésére lehet hivatkozni. (Commune de Millau és SEMEA kontra Bizottság ítélet, C-531/12 P, EU:C:2014:2008, 55. pont).

22 Ennélfogva kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel a tényállás megállapítására - kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered -, valamint az elfogadott bizonyítékok értékelésére. E tények megállapítása és e bizonyítékok értékelése, eltekintve e bizonyítékok téves értelmezésétől, nem minősül olyan jogkérdésnek, amelynek felülvizsgálata a Bíróságra tartozna (Commune de Millau és SEMEA kontra Bizottság ítélet, C-531/12 P, EU:C:2014:2008, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23 E vonatkozásban meg kell állapítani, hogy - amint arra a főtanácsnok is rámutatott indítványának 24. és 26. pontjában - valamely szerződéses rendelkezés Törvényszék általi vizsgálata nem tekinthető jogértelmezésnek, és így fellebbezés keretében nem vizsgálható felül anélkül, hogy az ne foglalná el jogtalanul a Törvényszék ténymegállapításra irányuló hatáskörét. Ezzel szemben az adott szerződésre alkalmazandó uniós jog állítólagos megsértésének felülvizsgálata a Bíróságra tartozik ugyanúgy, mint a fellebbezés keretében végzett felülvizsgálat.

24 A jelen ügyben a két szóban forgó támogatási szerződésre 9. cikkük értelmében saját szövegük, a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramra irányuló uniós jogi rendelkezések, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o., helyesbítés: HL 2007. L 99., 18. o.) és másodlagosan a belga jog vonatkozik.

25 A Bizottság ugyanakkor nem hivatkozik ezen uniós jogi rendelkezések megsértésére.

26 E megfontolásokra figyelemmel kell az egyetlen jogalap öt részét megvizsgálni.

Az első, második, harmadik és az ötödik részről

A felek érvei

- Az első részről

27 A Bizottság lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az tévedett az általános feltételek II.5. pontja (3) bekezdése d) alpontjának értelmezésével, és azzal összefüggésben, hogy ezt a rendelkezést a szóban forgó szabálytalanságok "súlyos és rendszeres" jellegének megítélése szempontjából, a Perform és Oasis projektekre vonatkozó támogatási szerződésekben előírt kifizetések felfüggesztésének indokaként alkalmazta.

28 E tekintetben arra hivatkozik, hogy a kifizetések felfüggesztése nem a vitatott projektekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentés megállapításain alapult, hanem a 2006 és 2008 során lefolytatott, az ANKO részvételével zajló más projektekre vonatkozó korábbi pénzügyi ellenőrzések során megállapított, súlyos és rendszeres szabálytalanságokon, valamint azon, hogy az ANKO nem volt hajlandó eleget tenni az utolsó ellenőrzés során tett ajánlásoknak.

29 E szabálytalanságok szerinte elsősorban abban álltak, hogy tetemes költségeket számoltak el olyan szolgáltatásokra vonatkozó közvetlen személyzeti költségként, amelyeket a megkövetelt tudományos fokozattal nem rendelkező személyek végeztek, valamint hogy a költségelszámolási módszer az elszámolható költségek túlbecsülését és a munkaórákat rögzítő rendszer megbízhatatlanságát eredményezte.

30 Erre válaszul az ANKO előzetesen arra hivatkozik, hogy elfogadhatatlan az a fellebbezés, amely pusztán megismétli, vagy szó szerint újra előadja a már a Törvényszék elé terjesztett jogalapokat, mivel az ilyen fellebbezés valójában csak a Törvényszékhez benyújtott keresetlevél újbóli vizsgálatára irányuló kérelemnek minősül. Ezenkívül szerinte a Bizottság érvelésében tényekre hivatkozik, jóllehet a fellebbezésnek jogkérdésekre kell szorítkoznia.

31 Az ügy érdemét tekintve az ANKO lényegében úgy érvel, hogy a Törvényszék nem tagadta meg, hogy "súlyosnak" és "rendszeresnek" minősítse az állítólagos "szabálytalanságokat", ahogy azt a Bizottság helytelenül állítja. Ellenkezőleg, a Törvényszék kimondta, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy az ANKO által elkövetett "szabálytalanságok" súlyosak és rendszeresek lettek volna, holott ennek bizonyítása ezen intézmény feladata lett volna.

- A második részről

32 A Bizottság azt állítja, hogy a szabálytalanságok az ANKO által a személyzeti költségek kiszámítására alkalmazott "módszertanból" erednek, mivel az a személyzet óraszámát és díjazását is megemeli. Erre a tisztességtelen gyakorlatra már más projektekben is fény derült, és ezért az alkalmas arra, hogy a szóban forgó projektek végrehajtására szintén hatással legyen. Az, hogy a Törvényszék nem ismerte el ilyen "lehetőség", illetve gyanú fennállását, szintén az érintett szerződéses kikötés téves értelmezésének minősül.

33 Az ANKO válasza szerint a Bizottság a második rész keretében pusztán az elsőfokú eljárásban bemutatott érvek megismétlésére szorítkozik, és úgy véli, hogy e rész elfogadhatatlan. Az ügy érdemét tekintve az ANKO úgy érvel, hogy a Törvényszék megvizsgálta és megfontolta a felek által bemutatott tényeket és bizonyítékokat, továbbá megállapította, hogy a Bizottságot illette ugyan a bizonyítási teher, de nem bizonyította, hogy az ANKO által az előző projektek keretében elkövetett szabálytalanságok alkalmasak voltak a Perform és Oasis projektek végrehajtásának befolyásolására. Ennélfogva a Bizottság helytelenül állítja, hogy a Törvényszék "megtagadta" annak elismerését, hogy az ANKO-nak a hatodik keretprogrambeli programokkal kapcsolatban felrótt szabálytalanságok alkalmasak voltak a szóban forgó projektek befolyásolására.

- A harmadik részről

34 A Bizottság elismeri, hogy az ANKO kiigazításokat és visszaszolgáltatásokat eszközölt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy véglegesen megváltoztatta volna általános "módszertanát". Csupán ad hoc jellegű kiigazításokat tett azokban az esetekben, ahol szabálytalanságokat tártak fel, és csak bizonyos olyan összegeket fizetett vissza, amelyekkel kapcsolatban felrótták neki, hogy azokat jogosulatlanul vette fel, de nem foganatosított általános jellegű intézkedéseket arra, hogy ellenőrizzék az alkalmazott személyeket és az adott programhoz szükséges képesítésüket, vagy azt illetően, hogy pontosan rögzítsék a személyzet munkaóráit, amelyek jellegüknél fogva megakadályozhatnák, hogy a korábbi "gyakorlat" újból működésbe lépjen.

35 Az ANKO a harmadik részt - mivel az annak alátámasztására hivatkozott érvelést az elsőfokú eljárásban már előadták - elfogadhatatlannak, mindazonáltal megalapozatlannak tartja. Az ügy érdemét illetően úgy érvel, hogy a Törvényszék nem szorítkozott az általa tett kiigazítások értékelésére. Épp ellenkezőleg, a Törvényszék az érvelését nem kizárólag ezen kiigazításokra alapította, hanem egyéb bizonyítékokat is értékelt, többek között egy 2009. március 3-i levelet is, amely magától a Bizottság származott. E levél alapján megállapítható egyrészt, hogy az ANKO nem tagadta meg a Bizottság ajánlásainak megfelelő számítási mód alkalmazását, másrészt nem ragaszkodott ahhoz, hogy téves számítási módszert alkalmazzon.

- Az ötödik részről

36 A Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék összetévesztette a kifizetések felfüggesztésének az egyszerű gyanún alapuló feltételeit, és a bejelentett kiadások elszámolhatóságának feltételeit.

37 A Bizottság e tekintetben előadja, hogy a kifizetések felfüggesztése csupán ideiglenes intézkedésnek minősül, amely lehetővé teszi számára, hogy egy esetleges következményre, és így annak puszta valószínűségére támaszkodjon. Egyáltalán nem szükséges tehát bizonyossággal rendelkezni a jogsértés és a kár fennállását illetően.

38 Az ANKO válasza szerint a Bizottság érvelése elfogadhatatlan annyiban, amennyiben a Bizottság valójában a tényeknek a Törvényszék általi értékelését szándékozik vitatni.

39 Az ügy érdemét illetően az ANKO emlékeztet arra, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet több pontjában is megállapította, hogy a Bizottságnak nem kellett teljes mértékben bizonyítania, hogy a szabálytalanságok hatást gyakoroltak a Perform és Oasis projektekre vonatkozó támogatási szerződésekre. A Törvényszék ezzel szemben megállapította, hogy a Bizottság még az ilyen hatás lehetőségét vagy valószínűségét sem mutatta be. Az ANKO arra is hivatkozik, hogy a kifizetések felfüggesztése nem szükségszerűen a Bizottság teljes mértékben diszkrecionális jogköréből fakad, amely ilyen módon egyszerűen a szabálytalanság gyanújára hivatkozva függeszthetné fel a kifizetéseket. Az általános feltételek II.5 pontja (3) bekezdésének d) pontja előírja a Bizottság számára az annak bizonyítására vonatkozó a kötelezettséget, hogy elsődlegesen a szabálytalanságok súlyosak és rendszeresek voltak, illetve másodlagosan alkalmasak voltak arra, hogy hatással legyenek az említett szerződések jövőbeni végrehajtására.

A Bíróság álláspontja

40 Emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 46-79. pontjában az általános feltételek II.5 pontja (3) bekezdésének d) alpontja szerinti rendelkezéseket elemezte különösen azt vizsgálta, hogy teljesül-e az abban szereplő ötödik feltétel.

41 A Törvényszék ebben a vonatkozásban állapította meg a megtámadott ítélet 65. pontjában, hogy "a Bizottság nem bizonyította a jogilag megkövetelt módon a feltárt szabálytalanságok súlyos és rendszeres jellegét, sem pedig azt, hogy ezek a szabálytalanságok - amennyiben megállapítást nyernek - hogyan érinthetik a Perform és az Oasis projekt végrehajtását".

42 Márpedig meg kell állapítani, hogy - amint arra a főtanácsnok indítványának 43. pontjában rámutatott - a Bizottság az egyetlen jogalap első, második, harmadik és ötödik részével csak a Törvényszék megállapításait vitatja, és kizárólag arra törekszik, hogy a Bíróság az általános feltételek II.5 pontja (3) bekezdésének d) alpontjára vonatkozóan saját értelmezését léptesse a Törvényszék általi értelmezés helyébe.

43 Ezen kívül a Bizottság - amint azt a jelen ítélet 25. pontja is megemlíti - nem hivatkozik az uniós jog megsértésére.

44 A jelen ítélet 21. és 22. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat fényében az egyetlen jogalap első, második, harmadik és ötödik részét mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

A negyedik részről

A felek érvei

45 A Bizottság előzetesen emlékeztet arra, hogy a kritériumoknak együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy a személyzeti átlagköltségeket be lehessen jelenteni. Először is a kedvezményezettnek a személyzeti átlagköltségeken alapuló számítási módszert kell szokásos költségelszámolási módszereként bejelentenie. Másodszor a számítási módszernek a kedvezményezett tényleges, a hivatalos kimutatásokban feltüntetett - becsült, illetve a költségvetésben előirányzott adatokat nem tartalmazó - személyzeti költségein kell alapulnia. Harmadszor a számítási módszer alapján a személyzeti átlagköltségekbe nem tartoznak bele a támogatásra nem jogosult költségek, negyedszer pedig az átlagos óradíjak kiszámításához alkalmazott munkaórák száma megfelel a kedvezményezett szokásos igazgatási gyakorlatának, feltéve, hogy az a kedvezményezett tényleges munkaelőírásait tükrözi. Ez utóbbi kritériummal kapcsolatban a Bizottság hangsúlyozza, hogy a Törvényszék szerint csak a közvetlen munkavégzők által az érintett projektben ténylegesen ledolgozott munkaórákra vonatkozó költségeket lehet beszámítani.

46 A Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék azáltal, hogy a szerződéses kikötésekre, és különösen az általános feltételek II.14 pontja (1) bekezdésének második albekezdésére hivatkozva érvényesnek fogadott el az ANKO által bejelentett bizonyos személyzeti költségeket, a megtámadott ítélet 71-75. pontjában figyelmen kívül hagyta azoknak a szerződéses kikötéseknek a tartalmát, amelyek alapján átlagon alapuló költségszámítási módszert csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az átlagszámítás valós, nem pedig fiktív személyzeti költségeken alapul. A szóban forgó kikötések szerinti "átlag" alkalmazása nem érvényesítheti az ilyen fiktív költségeket, mivel az átlagszámításnak a tényleges költségeken kell alapulnia.

47 A Bizottság e tekintetben kifejti, hogy nem a személyzeti költségek átlagolásának lehetőségét vitatja, hanem azt, hogy olyan költségeket vettek figyelembe, amelyek vagy azért nem voltak valósak, mert a díjazások nem feleltek meg az alkalmazottak képesítésének, vagy mert a munkaórák fiktívek voltak, nem pedig valósak.

48 Következésképpen a Törvényszék tévesen értelmezte a kérdéses kikötést, a kifejtett érvelés pedig nem helytálló, mivel a szóban forgó öt projekt tekintetében már megállapítást nyert, hogy az ANKO által hivatkozott költségek - ellentétben az általános feltételek szerinti követelményekkel - legalábbis részben nem voltak valósak.

49 A Bizottság szerint e vonatkozásban az is felróható a Törvényszéknek, hogy elferdítette a bizonyítékokat, amennyiben az ANKO nem az átlagköltségeket, hanem konkrét munkaóraszámot és meghatározott díjazást vett alapul, amelyeket a korábbi szerződések esetében a könyvvizsgálói jelentések tanúsága szerint az egyes munkavállalókra vonatkozóan ad hoc jelleggel kiigazított. Következésképpen a megtámadott ítélet egyrészt a szóban forgó szerződéses kikötések értelmezése szempontjából téves jogértelmezést tartalmazott, másrészt a Törvényszék elferdítette benne az ANKO által bemutatott bizonyítékokat.

50 Az ANKO válasza szerint a Bizottság érvelése a bizonyítékok állítólagos elferdítésével kapcsolatban nyilvánvalóan megalapozatlan és a fennmaradó részében elfogadhatatlan annyiban, amennyiben a Bizottság valójában a tényeknek a Törvényszék általi értékelését szándékozik vitatni.

51 Az ügy érdemét illetően az ANKO többek között arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 72-75. pontjában azt vizsgálta, hogy a jelen ügyben a Bizottság bizonyította-e, hogy az ANKO által alkalmazott költségek nyilvántartásának módszertana megfelelt az általános feltételek II.14 pontja (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerinti követelményeknek. Az ANKO úgy érvel, hogy a Törvényszék a releváns bizonyítékok vizsgálatát követően megállapította, hogy "a Bizottság egyáltalán nem bizonyította, hogy az [ANKO] által alkalmazott módszer nem felelt meg [az általános feltételek] II.14 pontja (1) bekezdése első albekezdése d) pontjának és második albekezdésének".

52 Ezenkívül a költségek elszámolhatóságának kérdése - azaz annak a meghatározására vonatkozó kérdés, hogy valósak vagy fiktívek-e, és milyen mértékben - nem tartozik a jelen jogvita körébe, mivel a Törvényszék kizárólag abban a kérdésben foglalt állást, hogy a kifizetések felfüggesztése, amellyel a Bizottság az ANKO-t sújtotta, jogszerű volt-e, és megfelelt-e az említett pontnak. A bizonyítékok elferdítését illetően az ANKO többek között arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem jelöli meg azon bizonyítékokat, amelyeket a Törvényszék állítólag elferdített, és nem bizonyítja azokat az elemzési hibákat, amelyek a Törvényszék által elvégzett mérlegelés során ezen elferdítéshez vezethettek. Egyebekben az ANKO a bizonyítékok elferdítését is vitatja.

A Bíróság álláspontja

53 Amennyiben a Bizottság az általános feltételek Törvényszék általi értelmezését kifogásolja, a negyedik részt - a jelen ítélet 22. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat fényében - mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

54 A bizonyítékok Törvényszék általi állítólagos elferdítését illetően, noha igaz, hogy a Bizottság az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően kifejezetten hivatkozott az ilyen elferdítésre (lásd különösen: Walcher Meßtechnik kontra OHIM végzés, C-374/14 P, EU:C:2015:101, 27. pont), meg kell állapítani mindenesetre, hogy - szintén az állandó ítélkezési gyakorlat szerint - az említett elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az akta irataiból, anélkül, hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése (lásd: Tomra Systems és társai kontra Bizottság ítélet, C-549/10 P, EU:C:2012:221, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55 Ezenkívül, amint azt a Bíróság már kimondta, a bizonyítékok elferdítése feltételezi, hogy a Törvényszék nyilvánvalóan túllépett e bizonyítékok ésszerű értékelésén. Ennélfogva az ilyen elferdítés fennállásának bizonyítása érdekében nem elegendő az említett bizonyítékok olyan értelmezését javasolni, amely eltér a Törvényszék által alkalmazottól (lásd: Activision Blizzard Germany kontra Bizottság ítélet, C-260/09 P, EU:C:2011:62, 57. pont; Bizottság kontra Aalberts Industries és társai ítélet, C-287/11 P, EU:C:2013:445, 52. pont).

56 Márpedig ezen elvekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a Törvényszék által a megtámadott ítélet 71-79. pontjában alkalmazott értelmezés nem minősül a bizonyítékok elferdítésének.

57 A Törvényszék ugyanis a megtámadott ítélet 75. pontjában egyszerűen azt állapította meg, hogy "a Bizottság egyáltalán nem bizonyította, hogy az [ANKO] által alkalmazott módszer nem felelt meg [az általános feltételek] II.14 pontja (1) bekezdése első albekezdése d) pontjának és második albekezdésének".

58 Amint arra a főtanácsnok indítványának 55. pontjában rámutat, bár főszabály szerint az ANKO által alkalmazott költségelszámolási rendszerrel kapcsolatban eltérő olvasat is lehetséges, a Bizottság ugyanakkor nem bizonyította a tények - azaz az általános feltételek tartalmának, a felek szándékának, valamint támogatási szerződés megkötésének és végrehajtásának körülményeinek - Törvényszék általi mérlegelésének nyilvánvalóan téves jellegét, és így nem támasztotta alá megfelelően a bizonyítékok elferdítését.

59 Következésképpen a negyedik rész nem megalapozott.

60 A fentiek összességéből következően a fellebbezést - részben mint elfogadhatatlant, részben mint megalapozatlant - el kell utasítani.

A költségekről

61 Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. Ugyanezen szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot, mivel pervesztes lett, az ANKO kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2) A Bíróság az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

( * ) Az eljárás nyelve: görög.