32000R2604[1]

A Tanács 2604/2000/EK rendelete (2000. december 6.) az Indiából, Indonéziából, Malajziából, a Koreai Köztársaságból, Tajvanból és Thaiföldről származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

A TANÁCS 2604/2000/EK RENDELETE

(2000. december 6.)

az Indiából, Indonéziából, Malajziából, a Koreai Köztársaságból, Tajvanból és Thaiföldről származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) (a továbbiakban "alaprendelet") és különösen annak 9. cikkére és 10. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1) A Bizottság az 1742/2000/EK rendelettel ( 2 ) ("ideiglenes rendelet") ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából, Indonéziából, Malajziából, a Koreai Köztársaságból, Tajvanból és Thaiföldről származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára.

(2) Egy párhuzamosan folytatott szubvencióellenes vizsgálat során a Bizottság az 1742/2000/EK rendelettel ( 3 ) egyszersmind ideiglenes kiegyenlítő vámot is kivetett az Indiából, Malajziából, Tajvanból és Thaiföldről származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára.

(3) Emlékeztetőül, a dömpingre és károkozásra vonatkozó vizsgálat az 1998. október 1. és 1999. szeptember 30. közötti időszakot fedte le ("vizsgálati időszak - VI"). A károkozás elemzésével összefüggő tendenciák vizsgálata az 1996. január 1. és a VI vége közötti időszakra vonatkozott ("elemzési időszak").

KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁS

(4) Az ideiglenes intézkedések bevezetéséről szóló döntés alapjául szolgáló alapvető tények és szempontok közzétételét követően több érdekelt fél nyújtotta be írásban megjegyzéseit. A 384/96/EK rendelet ("alaprendelet") 20. cikke (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság alkalmat biztosított a meghallgatásra valamennyi olyan érdekelt félnek, aki ezt kérte.

(5) A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt információk keresését és ellenőrzését.

(6) Kiegészítő jellegű ellenőrző látogatásra került sor a következő vállalkozás telephelyén, mivel a vállalkozás kapcsolódott egy olyan koreai exportáló termelőhöz, amely megválaszolta a kiküldött kérdőívet:

- SK Global Belgium NV (Antwerpen).

(7) Minden felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetésére és az ideiglenes vámok útján biztosított összegek végleges beszedésére vonatkozó javaslat megszületett. A feleknek továbbá biztosítottak egy határidőt, amelyen belül kifogást emelhettek a fenti közzétételt követően.

(8) A felek szóbeli és írásban benyújtott érveit mérlegelték, és indokolt esetben figyelembe vették a végleges megállapításokhoz.

(9) Felülvizsgálva az ideiglenes megállapításokat az azóta összegyűjtött információ alapján, megállapítható, hogy az ideiglenes rendeletben foglalt főbb megállapításokat meg kell erősíteni.

AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉKÉrintett termék

(10) Az ideiglenes rendelet az érintett terméket a DIN 53728 (Deutsche Industrienorm) szerinti, 78 ml/g vagy magasabb viszkozitási együtthatóval rendelkező, a 3907 60 20 KN-kód és az ex390760 80 KN-kód (3907608010 TARIC-kód) alá tartozó polietilén-tereftalátként (PET) határozta meg. Mivel ezt a meghatározást illetően nem érkezett be újabb észrevétel, az ideiglenes megállapításokat az érintett termék tekintetében megerősítik.

Hasonló termék

(11) Az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a közösségi ipar által előállított és a Közösség piacán értékesített PET, illetve az érintett országokban előállított és a Közösségbe exportált PET hasonló termékek, mivel a PET különböző meglévő típusainak alapvető fizikai és műszaki jellemzőiben, illetve felhasználásában nem találtak különbséget. Mivel erre vonatkozóan újabb bizonyítékokat nem nyújtottak be, az ideiglenes megállapításokat a hasonló termék tekintetében megerősítik.

DÖMPINGRendes érték

(12) Az az indonéziai exportáló termelő, akivel szemben az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdését alkalmazták, mivel megállapítást nyert, hogy nevezett exportáló termelő hamis és félrevezető tájékoztatást adott, kifogással élt a Bizottság megállapításaival szemben. Véleménye szerint a 18. cikk alkalmazása nem volt jogos, és az értékesítési, általános és adminisztratív költségeinek (az "SG & A" költségeknek) az elutasítása aránytalanul szigorú intézkedés volt.

(13) A Bizottság újból megvizsgált minden, a vállalat által a kérdőívre adott válaszában és a helyszíni ellenőrzés alkalmával nyújtott információt. Megerősítették, hogy a vállalat azon szervezeti egységének, amely állítólag kizárólag pénzügyi tevékenységekkel foglalkozik, és az állítások szerint semmilyen kapcsolata nincs az érintett termékkel, a bevallottnál jóval kiterjedtebb tevékenységi köre van. Valójában ez az egység látta el egy központi iroda minden szokásos tevékenységét. Szintén megerősítést nyert, hogy az egység tevékenységei és a működésével járó költségek nem tekinthetők teljes mértékben függetlennek az érintett termék előállításától és értékesítésétől. Továbbra is egyértelmű maradt, hogy a vállalat hamis és félrevezető tájékoztatást adott a központi irányítás által ellátott tevékenységekről.

(14) Mindezek alapján teljes mértékben indokoltan és az alaprendelet 18. cikk (1) bekezdésével összhangban hagyták figyelmen kívül a vállalkozás beszámolójában szerepeltetett SG & A költségeket.

A hazai értékesítésből levezetett rendes érték

(15) Két tajvani vállalat kérelmezte, hogy a kereskedés rendes menetén belül megvalósított értékesítés meghatározása negyedéves alapon, ne pedig éves alapon történjen. A kérelem indoklásául azzal érveltek, hogy a VI alatt az érintett termék költségei és árai jelentős ingadozásokat mutattak, elsősorban a nyersanyagok árának változásai miatt.

(16) A VI alatt a költségek és az árak ingadozása bármely dömpingellenes vizsgálatban szinte elkerülhetetlen. Ahhoz, hogy ezeket figyelembe vegyék annak megállapításakor, hogy az értékesítésnek mely része valósult meg a kereskedés rendes menetén belül, a Bizottság következetesen azt az elvet alkalmazza, hogy az egyes hazai árakat veti össze a VI folyamán mért előállítási költség súlyozott átlagával. Úgy ítélték, hogy a kérelmet benyújtó két vállalat konkrét helyzete nem indokolja az ezen eljárásban érintett valamennyi vállalatra használt módszertan alkalmazásától való eltérést. Ezenkívül a Bizottság következetes gyakorlatával ellentétes volna, ha különböző időegységeket alkalmazna a "kereskedés szokásos menete" (negyedéves), illetve a dömpingkalkuláció elkészítésének más lépései (éves) tekintetében.

(17) Meg kell jegyezni végül, hogy a releváns információ (pl. a negyedéves előállítási költségadatok) szolgáltatására első alkalommal az ideiglenes megállapítások közzétételét követően került sor. Történt mindez annak ellenére, hogy ez az információ olyan tényekkel kapcsolatos, amelyeket a vállalatok a helyszíni ellenőrzést, illetve a kérdőív kitöltését megelőzően jól ismertek. Ennek megfelelően a Bizottság a vizsgálatnak ebben a késői szakaszában nem lett volna abban a helyzetben, hogy ellenőrizze azt a jelentős mennyiségű információtömeget, amely a hazai értékesítés nyereségességének megállapítására használt módszertan módosításához szükséges.

(18) Egy koreai vállalat vitatta a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (50) preambulumbekezdésében meghatározott, az SG & A költségek allokációját szabályozó módszertanát.

(19) Az érintett exportáló termelő az ideiglenes megállapítások közzétételét követően új adatokat adott meg, de a Bizottság kérése ellenére sem szolgált bármilyen új bizonyítékkal vagy magyarázattal az alkalmazott allokációs módszertant illetően. A vállalkozás panaszát következésképpen elutasították.

Számított rendes érték

(20) Egy indonéziai exportáló termelő vitatta az egyik, általa a Közösségbe exportált PET-fajta rendes értékének kiszámításához használt haszonkulcs mértékét.

(21) A Bizottság megközelítése, amelynek értelmében azt a haszonkulcsot kell használni, amelyet a szokásos kereskedés menetében az érintett exporttermelő az egyéb PET-fajták értékesítése során a hazai piacon ténylegesen elér, teljes mértékben összhangban van az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével (lásd még az ideiglenes rendelet (21) preambulumbekezdését). Az ideiglenes megállapításokat ezért megerősítik.

(22) A malajziai exportáló termelők egyike megkérdőjelezte a Bizottság által az ideiglenes rendelet keretei között a rendes érték kiszámításához használt bizonyos SG & A költségek reallokációjához alkalmazott forgalom alapú módszertant.

(23) Az ellenőrzés során kiderült, hogy a vállalat által a kérdőívre adott válaszban egyes költségtételekre alkalmazott allokációs együtthatók pontatlanok és helytelenek, és azokat korábban nem alkalmazták. Következésképpen, és egy alkalmasabb allokációs kulcs hiányában, a vonatkozó SG & A költségeket a forgalom alapján kellett újraelosztani, az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint. Így az ideiglenes rendeletben e téren elfogadott álláspont megerősítést nyert.

(24) Két indonéziai exportáló termelő azzal érvelt, hogy a szokásos kereskedés menetében a hazai piacon értékesítést nem végző vállalatok esetében a rendes értékeket az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének értelmében egy másik vállalatnak a hazai értékesítési áraira alapozva, nem pedig számított rendes érték alapján kellene megállapítani.

(25) Az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdése már magyarázatot adott arra, hogy miért nem használhatók fel egy másik vállalat hazai értékesítési árai. A két érintett exportáló termelő közül egyik sem mutatott be olyan bizonyítékot, amely cáfolta volna a Bizottság érvelését a számított rendes érték használata mellett. A Bizottság mindenesetre újból megvizsgálta az összes benyújtott információt, és az ideiglenes intézkedések meghozatalánál használt módszertan ennek megfelelően megerősítést nyert.

(26) Egy koreai vállalat azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a rendes érték számításakor nem a vállalat saját SG & A költségadatait kellett volna használnia, mivel azok a hazai értékesítések, amelyekhez ezek a költségek kötődtek, nem a kereskedés rendes menetében történtek. A vállalkozás úgy találta, hogy ez ellentétes az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével.

(27) A Bizottság következetesen azt a gyakorlatot követi, miként arra az ideiglenes rendelet (21) preambulumbekezdése is rámutat, miszerint megbízható adatnak tekinti a tényleges hazai SG & A költségeket, amennyiben az adott vállalkozás teljes hazai értékesítéseinek volumene összemérhető a Közösségbe irányuló exportértékesítés volumenével. Annak tényleges meghatározása, hogy adott SG & A költségek felhasználhatók-e, vagy sem, nem attól függ, hogy az adott értékesítés során képződött-e nyereség, hanem attól, hogy kellően jelentős mértékben került-e sor értékesítésre nem kapcsolt vállalkozások között. Ennek megfelelően az ideiglenes megállapításokat megerősítik.

(28) Egy tajvani vállalkozás kérelmezte, hogy az 1999 szeptemberére vonatkozó előállítási költségadatot ne vegyék figyelembe a Tajvant sújtó földrengés miatt.

(29) Mindazonáltal, függetlenül attól a kérdéstől, hogy bármilyen kiigazítás megengedhető-e földrengések vagy a vis maior más hasonló esetei miatt, a vállalkozás nem tudta bemutatni, hogy a költségek alakulását érintette-e a földrengés, és ha igen, milyen mértékben. A Bizottság viszont saját kezdeményezésére megvizsgálta az előállítási költségekre gyakorolt állítólagos hatást, és megállapította, hogy az 1999 szeptemberében előállított mennyiség meghaladta a VI számos más hónapjában előállított mennyiséget, miközben a költségek nem emelkedtek nagyobb mértékben, mint a VI más hónapjaiban. Következésképpen sem a szeptember hónapban termelt mennyiség, sem annak költségei nem minősíthetők kivételesnek. A vállalat kérését ennek megfelelően vissza kellett utasítani.

Exportár

(30) Egy indonéziai exportáló termelő azt állította, hogy a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelő exportárak kiszámításakor túlzottan nagy összeget vont le SG & A költségek, illetve nyereség gyanánt az adott vállalattal kapcsolatban álló importőr által ellátott funkcióra.

(31) A levont SG & A költségek százalékértékét tekintve a Bizottságnak az egyetlen rendelkezésére álló információra, a kapcsolódó kereskedőcég auditált könyvelésére kellett hagyatkoznia. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az SG & A költségekre vonatkozóan nem érkezett be termékspecifikus információ, a kérdőív kifejezetten erre irányuló felszólítása dacára. Következésképpen a levont SG & A költségek összegét a forgalom alapján határozták meg.

(32) A levont haszonkulcs tekintetében az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdése kifejti, hogy egy 5 %-os haszonkulcs ésszerűnek tekinthető a kereskedő által betöltött szerepre. Más, ellenőrizhető információ hiányában ezt a megközelítést megerősítik.

Összehasonlítás

(33) Egy indonéziai exportáló termelő arra tett panaszt, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a rendes értékből adott engedményeit.

(34) Ennek a vállalkozásnak az esetében, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően számította ki. Az SG & A költségekre és nyereségre allokált összegeket - a 2. cikk (6) bekezdése a) pontjának megfelelően - az Indonéziában a hasonló termék előállítása és értékesítése tekintetében folytatott vizsgálat tárgyát képező más exportáló termelőkre megállapított tényleges mennyiségek súlyozott átlagára alapján határozták meg. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése kimondja, hogy az árakat és az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezők eltérései miatt kiigazítások formájában megfelelő engedményt kell tenni. Mivel az érintett vállalat hazai értékesítési árait nem használták fel a kalkulációkban, ebben az esetben az árak összehasonlíthatóságát érintő kiigazítások más vállalkozásoknak a rendes érték kiszámításához felhasznált SG & A költségeivel kapcsolatosakra korlátozódtak. Ezért az ideiglenes meghatározáshoz alkalmazott megközelítést megerősítik.

Fizikai jellemzők

(35) A malajziai exportáló termelők egyike kijelentette, hogy az általa a hazai piacon értékesített PET-fajta nagyobb piaci értéket képvisel, mint a Közösségbe exportált PET-fajta, ezért a rendes értéket ennek megfelelően ki kell igazítani.

(36) Mindazonáltal az adott exportáló termelő sem a kérdőívre adott válaszában, sem a helyszíni vizsgálat alkalmával nem tartott igényt semmilyen kiigazításra a fizikai jellemzők eltérése okán. Az adott vállalat a piaci érték állítólagos különbségét sem nevesítette. Ezen túlmenően a vizsgálat során nem merült fel és nem került bemutatásra semminemű, ilyen igényt alátámasztó bizonyíték. Mindezen tények fényében az igényt vissza kellett utasítani.

Importterhek és közvetett adók

(37) Egy indiai exportáló termelő azzal érvelt, hogy vám-visszatérítési kérelmet kellett volna biztosítani, minthogy az importvámokat az exportálás megtörténtével visszatérítették, míg a hazai értékesítések után nem történt semmi hasonló visszatérítés, ami kihat az árak összehasonlíthatóságára. Az exportőr kijelentette továbbá, hogy a kiigazítást mindenképpen meg kellett volna tenni, tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagok behozatala után fizettek-e vámot, illetve hogy ezeket a nyersanyagokat beépítették-e a hazai piacon értékesített hasonló termékbe.

(38) Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja szerint a rendes érték kiigazítására csak akkor kerülhet sor, ha az olyan, az exportáló országban történő fogyasztásra szánt hasonló terméket és az abba fizikailag beépített nyersanyagokat terhelő importvámokat érint, amelyeket a Közösségbe exportált termék vonatkozásában visszatérítenek (vagy nem szednek be). Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben az exportőr a vámvisszatérítés iránti kérelmét kizárólag a PET exportálásának megtörténtével visszatérített importilletékre alapozta. A vállalatra alkalmazható Vámjogosultság Betétkönyv Rendszernek (a "DEFB rendszernek") megfelelően a kivitel megtörténte utáni vámvisszatérítést attól függetlenül engedélyezték, hogy a hasonló termék előállításához felhasznált nyersanyagok behozatalból származtak-e, vagy sem. Sőt, a VI alatt a hazai piacon értékesített PET előállításához felhasznált nyersanyagok után fizetett és az érintett terméknek a Közösségbe való kivitelét követően visszatérített vagy be nem szedett vonatkozó import terhek tényleges összegéről a vállalat sem a kérdőívre adott válaszában, sem a helyszíni ellenőrzés során nem adott tájékoztatást. Ebből következik, hogy a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a visszatérített importvámok beépültek a hazai értékesítési árba. Következésképpen nem lehetett megállapítani, hogy ez az árak összehasonlíthatóságát érintette volna, így az igényt el kellett utasítani.

(39) Ugyanaz az indiai exportáló termelő végül még azzal a kijelentéssel állt elő, hogy a dömpingellenes vizsgálat ideiglenes megállapításai ellentmondanak a párhuzamosan folytatott szubvencióellenes vizsgálat ideiglenes megállapításainak. Azzal érvelt, hogy nem lenne korrekt a dömpingellenes vizsgálat keretében elutasítani a vállalkozásnak a vámvisszatérítés okán történő kiigazításra irányuló igényét, amikor ezzel egy időben azt a DEPB rendszert, amelynek a vállalkozás az előnyeit élvezi, a szubvencióellenes eljárásban exportszubvenciónak minősítik.

(40) Ez az érvelés nem elfogadható. Voltaképpen a párhuzamos szubvencióellenes eljárásban az az eredmény született, hogy az a rendszer, amely esettől függően vámvisszatérítésére vagy vámmentes behozatalra jogosít, kiegyenlíthető exportszubvenciónak minősül, nem pedig az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező szubvencionált behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97 tanácsi rendelet ( 4 ) ("a szubvencióellenes alaprendelet") alkalmazásában vett jóhiszemű vám-visszatérítési rendszernek. Az alaprendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint ezt a kiegyenlítő vámot bármely dömpingellenes vámból levonják. Ennek megfelelően a kért kiigazításnak a már megtett levonáson felüli megtétele olyan kétszeres kiigazítást jelentene, amely érvénytelenítené a szubvencióellenes vizsgálat eredményeit.

(41) A fentiek figyelembevételével a Bizottság ideiglenes megállapításai megerősítést nyernek, azaz a vállalkozás igénye az importterhek és a közvetett adók közötti különbségek miatt elvégzendő kiigazításra megalapozatlan volt, és ennek megfelelően azt el kellett utasítani.

(42) Egy koreai vállalat vitatta a vámvisszatérítés kiigazítására a Bizottság által használt számítási módszert, mert az - a vállalat állítása szerint - nem tükrözte a VI alatt keletkezett tényleges vámvisszatérítést.

(43) A vizsgálat során a vállalat nem mutatott be semmiféle bizonyítékot a ténylegesen megkapott vámvisszatérítés és a termékbe fizikailag beépítésre került nyersanyagok mennyisége közötti összefüggést illetően. Az exportáló termelő kijelentését alátámasztó bárminemű új keletű bizonyíték hiányában az ideiglenes rendelet (58) preambulumbekezdésében alkalmazott megközelítés megerősítést nyer.

(44) Egy másik koreai vállalat kifogásolta a Bizottság azon döntését, hogy a vámvisszatérítések kiigazításait a maguk teljességében elutasítja (lásd az ideiglenes rendelet (58) preambulumbekezdését).

(45) Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a vállalat részéről nyújtott magyarázat fényében, és a vizsgálat során gyűjtött információkat mérlegelve a Bizottságnak módjában állt olyan módon újra kiszámítani a vámvisszatérítés után járó kedvezmény összegét, hogy az tükrözze a VI alatt importált nyersanyagok után fizetett vámot. A kedvezményt ennek következtében megadták, de csak olyan mértékben, amennyiben igazolható volt.

(46) Egy indiai exportáló termelő vitatta azt a tényt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a forgalmi adókat a hazai értékesítési árak megállapításakor. Érvelése szerint, noha a vállalkozás a VI alatt mentességet élvezett a forgalmi adó alól, az ügyfelekre terhelt számlaár valójában minden terhet magában foglaló bruttó ár volt, illetőleg a forgalmi adó összegét ténylegesen beszedték az ügyfelektől, és ezt követően befizették a kormányzatnak.

(47) A termelő által az ideiglenes intézkedések bevezetését követően adott tájékoztatás ellentmond az összegyűjtött és a helyszínen ellenőrzött információknak, amelyeken az ideiglenes megállapítások alapultak. Ráadásul semmilyen bizonyítékot nem nyújtottak be annak az állításnak az igazolására, hogy a forgalmi adót csakugyan beszedték az ügyfelektől és ténylegesen befizették a kormányzatnak. A vizsgálat egyértelműen kiderítette, hogy a szóban forgó vállalat olyan forgalmiadó-mentességi rendszer előnyeit élvezte, amely alkalmazható volt az érintett terméknek a VI idején történő beszerzésére és értékesítésére. A kereskedelmi számlákon feltüntetett eladási árakról bebizonyosodott, hogy azok nem tartalmazzák a forgalmi adót, és a vonatkozó belső árpolitikai dokumentumok arra utaltak, hogy a forgalmi adó összege "jelenleg nulla". A forgalmiadó-mentességi rendszer jogi alapját további részletes vizsgálatnak vetették alá, de nem merült fel olyan jel, amely alátámasztotta volna a vállalat új igényeit. Az ideiglenes megállapításokat ezért megerősítik.

Kereskedelmi szint

(48) Egy malajziai exportáló termelő megismételte azt az igényét, hogy kerüljön sor kiigazításra az érintett terméknek a hazai és az exportpiacokon történő értékesítésében a kereskedelmi szintek között jelentkező eltérések miatt.

(49) Bárminemű olyan bizonyíték hiányában, amely alátámasztaná a szabályszerű és jelentős eltéréseket az eladó szerepei és árai tekintetében, amelyek az exportáló ország hazai piacán a kereskedelem állítólag eltérő szintjeiből következnek, az ideiglenes megállapításokat abban a formában erősítik meg, ahogy azokat az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdése ismerteti.

Hitelköltségek

(50) Egy malajziai exportáló termelő azt állította, hogy a VI során a hazai piacon történt értékesítési ügyletek tekintetében a hitelköltségeket nem vették számításba.

(51) Olyan megalapozott igény hiányában, amely az érintett időhatárok között a hitelköltségekben fennálló különbségek alapján javasolna kiigazítást, az igény nem volt ellenőrizhető, és így azt vissza kell utasítani.

(52) Egy másik malajziai exportáló termelő azt állította, hogy az ideiglenes rendeletben az exportoldalon felmerülő hitelköltségek kiszámításánál alkalmazott kamatláb nem volt megfelelő.

(53) A kérdést illető ideiglenes eredményeket felülvizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalkozás által a kérdőívre adott válaszában alkalmazott kamatláb valóban alkalmasabb volt, ezért a számításokat ennek megfelelően újra elvégezték.

Árengedmények és kedvezmények

(54) Egy indiai exportáló termelő megismételte állítását, miszerint a rendes értéket ki kellene igazítani a hazai piacon egyes ügyfeleknek biztosított "hűségjutalmi árengedmény" összegével.

(55) Megállapítást nyert, hogy a szóban forgó árengedmény a VI után lett fizethető, ha és amennyiben bizonyos feltételek teljesültek. Amint az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdése említi, nem volt bizonyíték arra, hogy ezt az árengedményrendszert következetesen, hosszú idő óta alkalmazták volna. Valójában ennek a rendszernek a keretében egyáltalán nem történt még visszatérítés. Ennek megfelelően az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének c) pontja alapján, amely előírja, hogy kiigazítás csak akkor biztosítható, ha az igény a megelőző időszakokban következetesen folytatott gyakorlaton alapul - beleértve az árengedményre jogosító feltételek teljesítését is -, az exportáló termelő igényét vissza kellett utasítani.

Kezelési költség

(56) Az egyik indiai exportáló termelő számára az exportoldalon felmerülő kezelési költségekre vonatkozóan engedélyezett kiigazítás kiszámításában adminisztrációs hibára derült fény. A hibát kijavították.

Egyéb

(57) Egy indiai exportáló termelő kifogásolta azt az indoklást, amelynek alapján visszautasították a mind hazai, mind exportpiacokon tevékenykedő értékesítési képviselőinek munkabére utáni kedvezmény iránti igényét, és a nevezett vállalkozás új információkat nyújtott be az igény alátámasztására.

(58) A szóban forgó információkat, illetve bizonyítékokat azonban, a kérdőívben foglalt kifejezett kérés ellenére, nem tették hozzáférhetővé, csak jóval a helyszíni ellenőrzés megtörténte után. Az adott határidőn belül az értékesítési képviselők munkabérére vonatkozó megalapozott kiigazítási igény hiányában az igényt nem lehetett igazolni, így el kellett utasítani.

A vizsgált vállalatok dömpingkülönbözete

(59) Egy koreai exportáló termelő azt állította, hogy a Bizottság eltért az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésében foglalt szabálytól, amikor a dömpingkülönbözetet a rendes értékek súlyozott átlagának az egyedi exportárakkal való összevetéséből számította ki. Ezt az összevetést diszkriminatívnak ítélték a más koreai exportáló termelők esetében alkalmazott módszerhez képest. A vállalat, amely az ideiglenes eredmények közzétételét követően módosított adatokat bocsátott rendelkezésre az ügyfelekre és régiókra vonatkozó súlyozott átlagárak tekintetében, azt állította, hogy az árakban jelentkező szórás nem tekinthető jelentősnek. Azt is állította, hogy ez a szórás a közösségi piacon fennálló versenyfeltételek különbségeiből következik, nem pedig célzott dömping megvalósítására irányuló szándékból.

(60) A Bizottság megítélése szerint az ideiglenes meghatározás céljára az egyéb exporttermelők esetében alkalmazott számítási módszer (lásd az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdését) ennek a vállalkozásnak az esetében nem tükrözte volna a ténylegesen gyakorolt dömping teljes mértékét. Ezenkívül az exportárak olyan rendszere került napvilágra, amely jelentős különbségeket mutatott az egyes vevők és az egyes régiók között. Következésképpen a súlyozott átlagon alapuló rendes értéket a Közösségbe irányuló valamennyi egyedi exportügylet áraival hasonlították össze.

(61) A Bizottság által a rendes értékek súlyozott átlagának és az egyedi exportáraknak az egybevetésére használt módszertan teljes mértékben megfelel az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésében meghatározott szabálynak A 2. cikk (11) bekezdésének második albekezdése világosan kimondja, hogy a súlyozott átlagok alapján megállapított rendes értéket a Közösségbe irányuló valamennyi egyedi exportügylet áraival egybe lehet vetni, amennyiben az exportáraknak egy olyan rendszere figyelhető meg, amely jelentős különbségeket mutat az egyes vevők, régiók vagy időszakok között, és amennyiben a rendes értéknek és az exportáraknak a súlyozott átlagoláson alapuló összehasonlítása nem tükrözi a dömping teljes mértékét. A tárgyalt esetben a fenti két feltétel mindegyike teljesül. Még az exportáló termelő által az exportárakra megadott kiigazítás után is nyilvánvaló volt, hogy az árak rendszere jelentős különbségeket mutatott az egyes vevők, illetve régiók között, és a dömping teljes mértékét nem tükrözte a rendes értéknek és az exportáraknak a súlyozott átlagokon alapuló összehasonlítása.

(62) Ezért az a következtetés született, hogy nem megkülönböztetés történt a koreai exportáló termelők között, mindössze a konkrét helyzetek mindegyikére a megfelelő szabályokat alkalmazták. Az ideiglenes megállapításokat így megerősítik.

(63) Egy tajvani vállalat azt kérte, hogy a számított rendes értéknek és az exportáraknak az összehasonlítása havi alapon történjen, arra hivatkozva, hogy a VI alatt a nyersanyagárak változásai miatt jelentős ingadozások voltak a költségekben és az árakban.

(64) A VI alatt a költségek és az árak ingadozása bármely dömpingellenes vizsgálatban szinte elkerülhetetlen. A rendes értéknek az exportárral való összehasonlítása érdekében a Bizottság megállapította mindkét tényező súlyozott átlagát, ezzel figyelembe véve az ingadozások hatását, különösen ennek az exportáló termelőnek az esetében, ahol egyértelmű párhuzam figyelhető meg a költségek és az árak alakulása között. Az a megállapítás született, hogy a kérelmet benyújtó vállalat konkrét helyzete nem indokolja az ezen eljárás által érintett valamennyi vállalat esetében alkalmazott módszertantól való eltérést. Ráadásul a Bizottság következetes gyakorlatával is ellentétes volna, ha eltérő időegységeket alkalmazna, azaz a szokásos érték és az exportár összehasonlításánál havi, míg a dömpingszámítás más lépéseinek esetében éves alapon járna el.

(65) Meg kell jegyezni továbbá, hogy a vállalat sem a kérdőívre adott válaszában, sem a helyszíni ellenőrzés során nem támasztott ilyen igényeket, annak ellenére, hogy azok olyan tényeken alapulnak, amelyeket a vállalat jól ismert ebben az időben. Minden releváns információt az eredetileg kitűzött határidőknek megfelelően kellett volna közölni. Az adott határidők lejárta után hónapokkal benyújtott információt nem lehet megbízható módon ellenőrizni, így a vállalat igényét el kellett utasítani.

(66) Egy tajvani vállalat, amelynek esetében megállapították, hogy a Közösségbe irányuló exportértékesítése éppen a VI keretein kívül esett, azt kérelmezte, hogy esetében a más együttműködő vállalatok átlagos dömpingkülönbözetét alkalmazzák, ne a Tajvanra érvényes dömpingkülönbözet maradványértékét, amelynek értékét az együttműködő vállalatok között talált legmagasabb dömpingkülönbözet szintjén állapították meg.

(67) A kérelmet elfogadták. Ennek megfelelően a Nan Ya Plastics Corp. vállalat esetében a dömpingkülönbözetet az együttműködő tajvani vállalatok átlagos dömpingkülönbözetének szintjén, azaz 9,6 %-on szabják meg.

(68) Két együttműködő tajvani vállalat adminisztratív hibákra hívta fel a figyelmet az ideiglenes dömpingkülönbözet számításában. A hibákat kijavították és a megfelelő dömpingkülönbözeteket értelemszerűen módosították.

(69) A fentiek alapján és az érintett felek részéről egyéb megjegyzések hiányában az a döntés született, hogy az együttműködő és nem együttműködő vállalatok esetében az ideiglenes rendeletben megadott módszerek alkalmazandók.

(70) Az összehasonlítás megmutatta egy koreai vállalat részéről a VI alatt egy de minimis dömpingkülönbözet alkalmazását az adott terméknek a Közösségbe irányuló kivitelére.

(71) A végleges dömpingkülönbözetek, a CIF közösségi határparitású importárak százalékában kifejezve, a következők:

A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(72) A közösségi iparág meghatározásához benyújtott bárminemű új információ hiányában, az ideiglenes rendelet (87)-(92) preambulumbekezdésében kifejtett megállapításokat megerősítik.

KÁROKOZÁSBevezető megjegyzések

(73) Egyes érintett felek megkérdőjelezték a közösségi iparág képviselői által kizárólag az 1996-tól kezdődő időszakra benyújtott adatok használatát, míg az ezt az időszakot megelőző piaci fejleményeket független piackutatók információinak a felhasználásával értékelték.

(74) A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a közösségi iparág képviselői által szolgáltatott adatok az 1995-ös esztendőre nem használhatók fel a Kodak és az Eastman 1995-ben bekövetkezett szétválása és a Shell tevékenységét érintő átszervezés következtében. Sem a Shell, sem az Eastman nem tudott teljes adatokkal szolgálni erre az évre.

(75) A Bizottság azonban alapvető fontosságúnak ítélte, hogy áttekintést adjon a közösségi piacon 1995-ben bekövetkezett hiányválságról, tekintettel ennek az eseménynek a közösségi iparágnak mind az áraira, mind pedig a nyereségességére gyakorolt hatására. Ebben a helyzetben helyénvalónak ítélték a független piackutatások információinak felhasználását az elemzési időszakban a közösségi iparág állapotának értékeléséhez szükséges háttéradatbázis kialakításához, ahogy azt az ideiglenes rendelet (97) preambulumbekezdése leírja.

Fogyasztás

(76) Ellenkező értelmű újonnan benyújtott információ hiányában, a szóban forgó terméknek a Közösségben való fogyasztására vonatkozó megállapításokat az ideiglenes rendelet (100) és (101) preambulumbekezdésében részletezett formájukban megerősítik.

Behozatal az érintett országokból

(77) Új információ hiányában az ideiglenes megállapításokat az érintett országokból származó behozatal volumenét és árát illetően megerősítik.

Az érintett behozatal hatásainak kumulatív értékelése

(78) Egy indonéziai exportáló termelő azt állította, hogy az Indonéziából származó behozatalt nem a többi érintett behozatallal összegezve kellene értékelni, különös tekintettel azokra a különbségekre, amelyek az ebből az országból, illetve a vizsgálat tárgyát képező más országokból származó behozatalok volumenében jelentkező tendenciák között állnak fenn. Ezt az érvelést már az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdése is megvizsgálta, és mivel új információt nem nyújtottak be, a Bizottság nem tudja elfogadni ezt az igényt.

(79) Az a következtetés tehát, hogy az Indonéziából származó behozatalok a más országokból származó behozatalokkal összegezve értékelendők, megerősítést nyert.

A közösségi iparág helyzete

(80) Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően, a dömpingelt behozataloknak a közösségi iparágra gyakorolt hatásának a vizsgálata kiterjedt mindazoknak a releváns tényezőknek és mutatóknak az értékelésére, amelyek a közösségi iparág helyzetét befolyásolják. A vizsgálat kiterjedt mindazokra a tényezőkre, amelyeket az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése konkrétan felsorol. Egyes tényezőkkel azonban nem foglalkoztak részletesen, mivel azokat a vizsgálat során a közösségi iparág állapotának értékelése szempontjából irrelevánsnak ítélték (a béreket és készleteket lásd alább). Ami a tényleges dömpingkülönbözetnek a nagyságrendje által a közösségi iparágra gyakorolt hatást illeti - az érintett országokból származó behozatal volumenére és árait tekintve - ezt a hatást nem lehet elhanyagolhatónak minősíteni.

Az ideiglenes rendeletben vizsgált tényezők

Beruházások:

(81) Megállapítást nyert, hogy egy együttműködő közösségi termelő egyes beruházásait az ideiglenes szakaszban nem vették figyelembe. Ezeknek az adatoknak a figyelembevételével a beruházási helyzet nem változtatja meg a korábban megállapított tendenciát.

(82) Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a közösségi iparág által 1998-ban végrehajtott beruházások azt jelezték, hogy az iparág jó pénzügyi helyzetben van. Mások megjegyezték, hogy amennyiben a beruházások szintje alacsony volt a VI alatt, az a korábbi évek következménye, amikor a közösségi iparág veszteségeket könyvelt el, és nem tulajdonítható a dömpingelt behozatalok hatásának a VI-ban.

(83) Ebben a tekintetben a vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy az 1997-ben, 1998-ban és a VI alatt eszközölt beruházási kiadások többnyire az 1995-ben és 1996-ban hozott döntések következményei voltak, amikor a PET-ágazatban jók voltak a kilátások (bár 1996-ban veszteségek keletkeztek, ezt az állapotot átmenetinek vélték). Ilyen iparág esetében indokoltabb a beruházási terveket, mint a kiadások tényleges ütemezését vizsgálni. Amint azt az ideiglenes rendelet (124) preambulumbekezdése megállapítja, megerősítést nyert, hogy a pénzügyi helyzetnek a VI-ban kárt okozó dömpingből fakadó további romlása azt eredményezte, hogy a közösségi iparág nem tervezett semmiféle jelentős kapacitásbővítést a későbbi megnövekedő kereslet kielégítése érdekében.

Bérek és készletek:

(84) A vizsgálat a bérekre és készletekre is kiterjedt, jóllehet a béreket nem tekintették releváns tényezőnek, mivel részesedésük az összköltségből alacsony volt, és az elemzési időszak során állandó maradt. A készletek tekintetében, a PET piacának szezonális jellegéből adódóan, a készletek szintje jelentős változásokat mutatott az év során, ezért nem volt jelentősége a károkozás elemzésében.

Növekedés:

(85) Bár ezt az ideiglenes rendelet kifejezetten nem említette, a Bizottság a piaci részesedés elemzése során a növekedést is megvizsgálta, amely enyhe piacvesztést jelzett a közösségi iparág számára az elemzési időszakban.

Más vizsgált tényezők

(86) A közösségi iparág helyzetét tovább vizsgálták, figyelembe véve az alábbi mutatókat.

Tőkebevonás képessége

(87) Amint azt az ideiglenes rendelet már említette, a VI-ban elszenvedett veszteségek mértéke olyan magas volt, hogy új beruházási tervet nem lehetett jóváhagyni a VI során. Ez nyilvánvalóan nem javította a közösségi iparág tőkebevonási képességét ebben az időszakban, a kereslet várt növekedése ellenére.

Termelékenység:

(88) Az alkalmazottanként megtermelt tonnában kifejezett termelékenység 1996 és a VI között 67 %-kal, 1998 és a VI között 21 %-kal nőtt. A termelékenységnek ez a figyelemre méltó növekedése azt mutatja, hogy a közösségi iparág mindent elkövetett annak érdekében, hogy megőrizze versenyképességét.

Beruházások megtérülése (ROI)

(89) A fenti mutató tükrözi a közösségi iparág általános helyzetét (ideértve elsősorban a PET-üzletágat). Az ellenőrzés azt mutatta, hogy a VI alatt a negatív tendencia jelentős mértékben a PET-ágazatnak tulajdonítható. Ez a mutató összhangban van a közösségi iparág nyereségességének a visszaesésével.

Pénzforgalom:

(90) A fenti mutató tükrözi a közösségi iparág általános helyzetét (ideértve elsősorban a PET-üzletágakat). Jelzi ezeknek a vállalatoknak a bruttó működési eredményét, azaz az árbevételeknek és az értékesítés költségének a különbségét, a pénzügyi terhek, az értékcsökkenés, a tartalékképzés és az adófizetés nélkül. A felülvizsgálat azt mutatta, hogy a VI alatt tapasztalt romlás jelentős része a PET-ágazatnak tulajdonítható.

További érvek

A Bizottság következtetéseire vonatkozó általános érvek

(91) Néhány érintett fél megkérdőjelezte a Bizottság következtetéseit a károkozásra vonatkozóan, mivel a károkozás néhány mutatója vagy növekvő, vagy állandó tendenciát jelzett. Ebben a tekintetben számos érdekelt fél az aláígérés alacsony szintjét, az értékesített mennyiség növekedését és a piaci részesedés általános stabilitását emelte ki. Véleményük szerint ezek a mutatók azt jelzik, hogy a közösségi iparág helyzete jó, és bár az árak meglehetősen alacsonyak, a fennálló piaci viszonyokat figyelembe véve normális szinten vannak.

(92) Ez az érvelés elfogadhatatlannak bizonyult. Amint azt az ideiglenes rendelet megállapította, az értékesítés növekedése és a piaci részesedés visszaszerzése a VI-ban, az 1997 és 1998 között elszenvedett 5 százalékpontos veszteség után, akkor következett be, amikor a közösségi iparág jelentősen csökkentette árait, hogy azokat a dömpingelt behozatalhoz igazítsa. Amint az ideiglenes rendelet is kifejti, megállapítást nyert, hogy a behozatalra dömpingárakon került sor. Ebben a tekintetben az árak aláígérésének alacsony szintje abból a tényből fakadt, hogy a közösségi iparág árai nyomottak voltak a VI-ban. Ezt az árleszorítást a dömpingelt behozatal eredményezte, amely mennyiség és piaci részesedés tekintetében jelentős volt, és arra kényszerítette a közösségi iparágat, hogy árai csökkentésével reagáljon.

A VI után bekövetkező fejlemények

(93) A tagállamokból számos érdekelt fél és küldött kérte a Bizottságot, hogy elemezzen és vegyen figyelembe bizonyos fejleményeket, amelyek a VI után következtek be. Ezek a felek különösen hangsúlyozták a közösségi iparág PET-áraiban bekövetkező gyors és jelentős mértékű emelkedést a nyersanyagok költségeinek növekedéséhez viszonyítva. E felek szerint a közösségi iparág helyzete rendkívüli módon javult a VI óta, és valószínűsíthető, hogy a közösségi iparág már nem szenved jelentős mértékű kárt.

(94) Emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a VI utáni időszakra vonatkozó információt rendes esetben nem kell figyelembe venni. A Bíróság esetjoga alapján a VI utáni fejleményeket csak akkor szabad figyelembe venni, ha azok a dömpingellenes intézkedések bevezetését nyilvánvalóan indokolatlanná teszik.

(95) A Bizottság elemezte a PET piacon a VI utáni kilenc hónap során, azaz az 1999. október 1. és 2000. június 30. között végbement fejleményeket. Azt találta, hogy a közösségi iparág által a Közösség piacán érvényesített PET-árak folyamatos növekedést mutatnak. Az átlagos eladási ár a kilenc hónapos időszakra vonatkozóan körülbelül 40 %-kal magasabb volt, mint a VI-ra megállapított átlag. Ez a növekedés gyorsabb volt a költségek növekedésénél (körülbelül 20 %), ami a közösségi iparág pénzügyi helyzetének javulásához vezetett. Mindazonáltal a kilenc hónapos időszak során a közösségi iparág értékesítésének megtérülése átlagosan még mindig negatív volt, -2 %, ami azt jelzi, hogy a közösségi iparág pénzügyi teljesítménye elégtelen maradt, és messze elmaradt attól a szinttől, amely ezen iparág életképességét biztosítani tudná.

(96) Az árak e jelentős változása nagymértékben a nyersolajárak növekedésének tudható be, ami 1999 közepe óta állt fenn, és néhány hónappal később észrevehetően befolyásolta valamennyi polimer árát. Meg kell jegyezni továbbá, hogy folyamatos növekedést lehetett megfigyelni a közösségi iparág értékesítéseiben és piaci részesedésében a dömpingelt behozatal rovására. A dömpingelt behozatal mennyiségének csökkenése azonban a dömpingellenes vizsgálat megkezdésének következménye lehet. A tárgyalt esetben a dollár-euró árfolyamban bekövetkező fejlemények szintén kevésbé vonzóvá tették a behozatalt.

(97) Meg kell jegyezni, hogy az árfolyamok, akárcsak a nyersolajárak, szélsőségesen ingadozóak, és változásaik gyakran időszakosak. Továbbá amennyiben a folyamatban lévő dömpingellenes vizsgálat intézkedések meghozatala nélkül ér véget, a dömpingelt behozatal gyorsan visszanyerheti piaci részesedését.

(98) A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a VI után bekövetkező fejlemények nem azt jelzik, hogy a dömpingelt behozatal által okozott kár megszűnt volna. Ennek eredményeként a dömpingellenes intézkedések meghozatala nem volt egyértelműen indokolatlan.

Következtetés a károkozásra vonatkozóan

(99) Miután a közösségi iparág által elszenvedett károkra vonatkozóan további érveket nem nyújtottak be, az a következtetés, amely szerint a közösségi iparág az alaprendelet 3. cikkének értelmében súlyos kárt szenvedett, az ideiglenes rendelet (125)-(128) preambulumbekezdésében meghatározott módon, megerősítést nyert.

OKSÁGI VISZONY

(100) Több érintett fél is fenntartotta azt az érvelését, hogy a Bizottság hibásan állapította meg, hogy az érintett országokból származó behozatal volt a közösségi iparág által elszenvedett kár oka, ugyanis véleményük szerint az iparág helyzete és a Közösség piacain érvényesülő árszint más tényezők együttállásának következményei. Ebben az összefüggésben megismételték azokat az állításokat, amelyek az ideiglenes szakaszban már felmerültek (ideértve a nyersanyagárakat, a többletkapacitást, a PET-gyártók közötti versenyt).

(101) Miután a közösségi iparág által elszenvedett kár okára vonatkozóan további érveket nem nyújtottak be, az a következtetés, hogy az érintett országokból származó PET-behozatal az ideiglenes rendelet (148) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően kárt okozott a közösségi iparágnak, megerősítést nyert.

A KÖZÖSSÉG ÉRDEKEAz intézkedések bevezetésének valószínű hatásai a feldolgozóiparra

További vizsgálat

(102) Tekintettel a felhasználók alacsony szintű együttműködésére a vizsgálat első szakaszában, a Bizottság úgy döntött, hogy tovább vizsgálja az intézkedések bevezetésének a feldolgozó-iparágakra gyakorolt valószínű hatásait. Ezért a Bizottság 90 új, egyszerűsített kérdőívet küldött ki a PET-felhasználók részére, amelyek közül néhánnyal már korábban megpróbálta felvenni a kapcsolatot, de választ akkor nem kapott. A korábban nem együttműködő vállalatok közül 19 adott értelmezhető választ az előírt határidőn belül.

Az újonnan együttműködő vállalatok a következők:

- három előforma/palackgyártó:

-

Lux PET GmbH & Co. (Luxemburg)

Puccetti SpA (Olaszország)

EBP SA (Spanyolország)

- négy PET-film és -fóliagyártó az érintett termék felhasználásával:

-

RPC Cobelplast Montonate Srl (Olaszország)

Moplast SpA (Olaszország)

Alusuisse Thermoplastic (Egyesült Királyság)

Klöckner Pentaplast BV (Hollandia)

- négy üdítőital-gyártó:

-

L'Abeille (Franciaország)

Pepsico Food Beverages Intl. Ltd. (Olaszország)

Pepsico France (Franciaország)

Europe Embouteillage Snc (Franciaország)

- nyolc ásvány- és forrásvízgyártó:

-

Aguas Minerales Pasqual S. L. (Spanyolország)

Eycam Perrier SA (Spanyolország)

Font Vella SA & Aguas de Lanjarón SA (Spanyolország)

Italaquae SpA (Olaszország)

Neptune SA (Franciaország)

Roxane SA (Franciaország)

San Benedetto (Olaszország)

Società generale delle acque minerali arl (Olaszország).

(103) Összességében az első vagy a második kérdőívet kitöltő vállalatok által benyújtott adatok a Közösség PET-fogyasztásának 26 %-át fedték le a VI alatt. A kapott információ összesítésével összeállított költségadatok a különböző felhasználói alágazatok szempontjából reprezentatívnak minősülnek, mivel az azonos alágazatba tartozó vállalatok által szolgáltatott egyéni vállalati információk nagymértékben egybehangzóak voltak.

(104) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a felhasználók, illetve érdek-képviseleti szervezeteik részéről számos beadvány érkezett a Bizottsághoz. Ezek elsősorban a PET piacán a múltban bekövetkezett változásokra vonatkozó megjegyzéseket és az intézkedéseknek a felhasználói ágazatra gyakorolt lehetséges hatásaira vonatkozó értékeléseket tartalmaztak. A beadványok a következőktől származtak:

- a Schmalbach-Lubecától, a legnagyobb európai feldolgozó (a Közösség PET-fogyasztásának 18 %-a),

- az "Európai Műanyag-feldolgozók" szövetsége (EUPC),

- az UNESDA, az üdítőital-gyártókat képviselő szövetség,

- a Nestlé-csoport, megerősítve, hogy a francia piacra megadott számok a teljes európai piacukra jellemzőek. (A csoport teljes európai PET-vásárlásai a közösségi PET-fogyasztásnak mintegy 9 %-át teszik ki, amelyből 3 % csak a francia piacra kerül.)

(105) Ezeket a beadványokat, csakúgy mint a vízgyártókat képviselő szövetségek által benyújtottakat (amely szövetségek a vizsgálat első szakaszában váltak ismertté) figyelembe vették; összességében az összes beadvány legalább a piac felét képviseli.

A felhasználói ágazat bemutatása

(106) A rendelkezésre álló információ elemzését követően megállapítható volt, hogy a felhasználói ágazat, amelyet korábban három csoportba soroltak (előformagyártók, vízgyártók és az üdítőital-gyártók összessége) két csoportként pontosabban jellemezhető:

- A feldolgozók, ideértve az előforma- és palack-, illetve fóliagyártókat. Ezek a felhasználók egyszerű átalakítási tevékenységet végeznek, ezért a PET költsége egyértelműen kiadásaik legfontosabb tényezőjét jelenti. A palackok és előformák gyártói termelésük java részét alkoholmentes üdítők palackozóinak értékesítik. A feldolgozóágazatnak csak kis részét képviselő fóliagyártók számos olyan különböző iparágnak értékesítik termékeiket, amelyek a fóliát elsősorban árucikkeik becsomagolására használják.

- Az alkoholmentes italokat - ideértve a vizet, a szénsavas és a szénsavmentes üdítőitalokat, tejet, gyümölcsleveket stb. - palackozói. Ennek a felhasználói csoportnak ásványvíz- és üdítőital-gyártókra való felosztása felesleges, mivel sok esetben ugyanaz a gyártó ásványvizet és üdítőitalt egyaránt palackoz. Helyesebb az általuk előállított italok szerint különbséget tenni, mivel viszonylagos értelemben a PET részesedése termelési költségeikből az adott italok előállítási költségeitől függ (a szénsavas italok vagy gyümölcslevek drágább hozzávalókat igényelnek, mint az ásványvíz). Mindenesetre a PET meglehetősen fontos költségtényező marad, és a palackozók PET-ellátással kapcsolatos problémái hasonlóak, függetlenül az általuk palackozott terméktől.

(107) Meg kell jegyezni, hogy rendkívül szoros működési kapcsolat van a feldolgozók (a fóliagyártók kivételével) és a palackozók között.

- A feldolgozók szinte teljes termelését a palackozók vásárolják meg.

- Minden feldolgozónak igen korlátozott számú ügyfele van (gyakran csak egy).

- A feldolgozók szerződéses alapon működnek együtt ügyfeleikkel, és ezek a szerződések gyakran tartalmaznak olyan feltételeket, amelyek automatikusan figyelembe veszik a PET-árak változását, vagy amelyeket rendszeresen újratárgyalnak.

Következésképpen az alábbiakban ismertetett intézkedések hatását nem szabad összesíteni, mivel a feldolgozók az intézkedések legtöbb hatását közvetlenül átháríthatják fontosabb ügyfeleikre, azaz az alkoholmentes italok palackozóira.

Az intézkedések előrelátható hatása a felhasználókra

(108) Az újonnan szolgáltatott adatok figyelembevételét követően a teljes, számszerűsített információt benyújtó felhasználók helyzete a következő volt:

A feldolgozókra gyakorolt hatás

(109) Becslések szerint a javasolt dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések meghozatala (amelyből 15 % csak a kiegyenlítő intézkedéseknek tulajdonítható) - figyelembe véve az érintett országokból vásárolt PET mennyiségét a VI-ban - együttesen az előforma- és palackgyártók termelési költségeinek 4 %-os emelkedését eredményezné (a 2000. júliusi PET-árakat figyelembe véve ez 2 %-ot tenne ki). Azonos feltételek mellett az intézkedéseknek a fóliagyártókra gyakorolt hatása 2,3 % körüli lenne (a 2000. júliusi PET-árakon 1,2 %).

(110) A vásárlóikhoz fűződő szerződéses kapcsolatuk miatt valószínű, hogy az előformákat és palackokat készítő feldolgozók költségeik növekedésének legnagyobb részét tovább tudják hárítani ügyfeleikre. A fóliagyártók esetében ugyanez a helyzet. Ezért a kiegyenlítő intézkedések hatása e vállalatok nyereségességére nagyon korlátozottnak tekinthető.

(111) A felhasználók által többször is ismertetett legfőbb kockázat a feldolgozók tevékenységének a Közösségen kívüli országokba történő lehetséges áthelyezésével kapcsolatos. A Bizottság azonban nem talált olyan új bizonyítékot, ami arra utalna, hogy ennek kockázata valóban fennállna, különösen tekintetbe véve egyfelől a javasolt intézkedések becsült hatását, és másfelől az áthelyezéssel járó költségeket és hátrányokat. Az ideiglenes rendelet (179) preambulumbekezdésében úgy becsülték, hogy a szállítási költségek megnövekedése önmagában 2,5 %-kal növelné meg a költségeket. Emellett azt is kifejtették, hogy a közelség, a rugalmasság és a beszállítás megbízhatósága mind alapvető fontosságú a felhasználók számára.

Az alkoholmentes italok palackozóira gyakorolt hatás

(112) Becslések szerint a javasolt dömpingellenes és a kiegyenlítő intézkedések meghozatala, figyelembe véve az érintett országokból vásárolt PET mennyiségét a VI-ban, továbbá azt a tényt, hogy az előformák készítésénél felmerülő költségnövekedés legnagyobb része várhatóan rájuk fog áthárulni, együttesen az alkoholmentes italok palackozói termelési költségeinek 0,9 % alatti átlagos növekedését eredményezné (a 2000. júliusi PET-árakkal számolva 0,4 %).

(113) A termelési költségeknek ez az emelkedése a becslések szerint korlátozott mértékben hat majd a márkás italokat forgalmazó nagyvállalatokra, minthogy ezek a vállalatok nagyon nyereségesek. A márkanévvel nem rendelkező italokat palackozó kisebb vállalatok, amelyek ennek az ágazatnak csak csekély hányadát képviselik, alacsonyabb haszonkulcsokkal dolgoznak; a jelzett emelkedés valószínűleg nem fogja komolyan veszélyeztetni a tevékenységüket, de kiválthat néhány költségszerkezeti átalakítást célzó intézkedést. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a múltban ezeknek a vállalatoknak már meg kellett birkózniuk a PET-árak jelentős kilengéseivel.

A felhasználókra gyakorolt összhatás

(114) Amint a fentiekben is említésre került, a PET-et többnyire közvetlenül, vagy a feldolgozók segítségével közvetetten az alkoholmentes italok gyártói használják fel, míg más iparágak számára a PET csak egy marginális jelentőségű csomagolóanyag. Mivel az alkoholmentes italok ágazatára gyakorolt hatás már magában foglalja a feldolgozók által átalakított PET költségére tett hatást is, úgy tekinthető, hogy a PET felhasználókat terhelő költségek emelkedése korlátozott lenne.

Az italok kiskereskedelmi ára

(115) A tapasztalatok szerint a palackozott víz és az üdítőitalok árai viszonylag állandó mértékben, 1-2 %-ot emelkedtek az elmúlt évtized során (Eurostat kiskereskedelmi árindex-statisztika). Ugyanebben az időszakban a PET-árak rendkívüli mértékben ingadoztak anélkül, hogy a palackozott víz és az üdítőitalok árait ez befolyásolta volna. Ezért az intézkedéseknek a palackozott víz és üdítőitalok kiskereskedelmi árára gyakorolt lehetséges inflációs hatására vonatkozó állításokat el kell utasítani.

Az intézkedések bevezetésének valószínű hatása a közösségi iparágra és a beszállítói iparágakra

(116) A javasolt intézkedések minden valószínűség szerint előnyösek a közösségi iparág számára, amely szerkezetátalakítási törekvéseivel és a termelékenység látványos növelésével bizonyította azt az elhatározását, hogy fenntartja jelenlétét a gyorsan növekvő közösségi piacon. Az intézkedések bevezetése lehetővé teszi az iparág számára, hogy javítsa nyereségességét, és végrehajthassa azokat az új beruházásokat, amelyek az ilyen tőkeigényes tevékenység esetében alapvető fontosságúak annak érdekében, hogy hosszú távon életképes maradjon a Közösségben.

(117) Mivel a Közösség beszállítói iparágainak helyzete a közösségi PET-gyártók pénzügyi helyzetétől függ, az utóbbiak helyzetének javulása az intézkedések következtében a beszállítói iparág számára is előnyt jelent. Ezt a beszállítói iparágakban tevékenykedő együttműködő vállalatok megerősítették.

A Közösség érdekeire vonatkozó következtetések

(118) A felhasználóktól beérkezett kiegészítő információk alapján azt állapították meg, hogy az intézkedéseknek a felhasználókra gyakorolt hatása korlátozott lenne. Mivel a feldolgozók költségnövekedésük jelentős részét az ügyfeleikre tudják hárítani, az intézkedéseknek az italgyártókra gyakorolt összesített hatása az ágazat nyereségességére vonatkoztatva elhanyagolhatónak tűnik.

(119) Megerősítést nyert továbbá, hogy az előformák gyártásának a Közösség határain kívülre helyezése nem valószínűsíthető, hogy az alkoholmentes italok kiskereskedelmi árait általában kevéssé befolyásolják a PET-árak ingadozásai, és hogy az intézkedések bevezetése egyértelműen a közösségi iparág és a beszállítói iparágak érdekeit szolgálja.

(120) Miután további érveket nem nyújtottak be a közösségi érdekeket illetően, a (202) preambulumbekezdésben foglalt következtetés, amely szerint nem áll fenn az intézkedések bevezetését akadályozó kényszerítő tényező, megerősítést nyert.

VÉGLEGES LÉPÉSEK

(121) A dömping, károkozás, oksági viszony és a közösségi érdek tekintetében hozott következtetések alapján megállapítható, hogy végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az érintett országokból származó dömpingelt behozatal által a Közösségnek okozott további károk megakadályozása érdekében.

A kármegelőzés szintje

(122) Újabb információ hiányában az okozott kár megállapításához használt módszertan az ideiglenes rendelet (206) preambulumbekezdésében leírt formában megerősítést nyer.

A vámok formája és szintje

(123) Újabb információ hiányában a dömpingellenes vámok mértékének a párhuzamos szubvencióellenes vizsgálat folyamán a releváns kiegyenlítő vámokkal együtt történő megállapításához használt módszertan az ideiglenes rendelet (209)-(213) preambulumbekezdésében leírt formájában megerősítést nyer.

(124) Annak elkerülésére, hogy a nyersolajárak ingadozása által előidézett PET-áringadozás magasabb vámok beszedését eredményezze, indokoltnak tekinthető a vámnak egy tonnánként meghatározott, konkrét összeg formájában történő kivetése. Ezek az összegek a dömpingellenes vámoknak a VI alatt a kármegszüntetési szint kiszámítására felhasznált CIF exportárakra való alkalmazásából következnek.

(125) A javasolt dömpingellenes vámok a következők:

India

(126) Az Elque Polyesters Limited és a Futura Polymer Limited részt vett a párhuzamos szubvencióellenes eljárásban, viszont ez a dömpingellenes vizsgálat nem érintette őket, ugyanis nem exportáltak a Közösségbe. Ennek megfelelően joguk van az új belépőknek szóló vizsgálat kérelmezéséhez, amint ténylegesen exportálni fognak a Közösségbe, vagy amikor be tudják mutatni, hogy a Közösségbe irányuló jelentős mennyiségű kivitelre vonatkozó visszavonhatatlan szerződéses kötelezettségek alanyai lettek.

Indonézia

Korea

Malajzia

Tajvan

Thaiföld

(127) A fenti egyedi vállalati dömpingellenes vámok alkalmazására vonatkozó kéréseket (pl. a cég nevének megváltozását vagy új termelési vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul meg kell küldeni a Bizottságnak ( 5 ) mellékelve minden vonatkozó információt, különösen pl. a névváltoztatáshoz vagy a termelési és értékesítési egységek változásaihoz társuló, a vállalat termeléséhez, belföldi, illetve exportértékesítéséhez kapcsolódó változásokra vonatkozó információt. A Bizottság - indokolt esetben - a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően megfelelően módosítja a rendeletet az egyedi vámok alkalmazásában részesülő vállalatok listájának frissítésével.

Az ideiglenes vámok végleges beszedése

(128) Az exportáló termelők esetében megállapított dömping nagyságát és a közösségi iparágnak okozott kár komolyságát is figyelembe véve, szükségesnek találták, hogy az ideiglenes dömpingellenes vámok révén biztosított összegeket a véglegesen kiszabott vám mértékének megfelelően beszedjék. Azokban az esetekben, ahol a végleges vámok magasabbak, mint az ideiglenes vámok, csak az ideiglenes vámok szintjén biztosított összegeket kell véglegesen beszedni.

Kötelezettségvállalások

(129) Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az indiai és indonéziai termelők vállaltak kötelezettséget az árra az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

(130) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Reliance Industries Limited, a Pearl Engineering Polymers Limited és a P. T. Polypet Karyapersada kötelezettségvállalása elfogadható ( 6 ), mivel azok kiküszöbölik a dömping káros hatását. Továbbá a vállalatok által vállalt rendszeres és részletes jelentések küldése a Bizottságnak hatékony felügyeletet tesz lehetővé. Ezeknek a vállalatoknak emellett olyan az értékesítési szervezetük, hogy a Bizottság véleménye szerint a kötelezettségvállalások megkerülésének veszélye minimális.

(131) Egy további vállalat is kötelezettségvállalást ajánlott. Ez a vállalat azonban olyan hamis és félrevezető információkat adott a vizsgálat bizonyos szempontjai tekintetében, amelyek együttműködésének pontosságát és megbízhatóságát egyaránt megkérdőjelezték (lásd a (13) preambulumbekezdést). Ennek megfelelően a Bizottság nem volt kellően meggyőződve arról, hogy ennek a vállalatnak az esetében a vállalást hatékonyan figyelemmel lehetne kísérni, ezért az ajánlatot visszautasították.

(132) A kötelezettségvállalások hatékony betartásának és felügyeletének biztosítása érdekében, amikor a vállalatok vállalásukkal összhangban benyújtják a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet, a vámmentesség feltétele, hogy bemutassák az érintett tagállam vámhatóságának a mellékletben felsorolt adatokat tartalmazó, érvényes "kötelezettségvállalási számlát", amelyet olyan exportáló termelő állított ki, akinek kötelezettségvállalását elfogadták. Amennyiben nem mutatnak be ilyen számlát, vagy az abban foglaltak nem egyeznek a vámhatóságoknak bemutatott áruval, a megfelelő mértékű dömpingellenes vámot kell megfizetni a kötelezettségvállalások hatékony alkalmazásának biztosítása céljából.

(133) A kötelezettségvállalások megszegése, illetve visszavonása esetén dömpingellenes vám vethető ki az alaprendelet 8. cikkének (9) és (10) bekezdése szerint,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vám kerül bevezetésre a DIN 53728 (Deutsche Industrienorm) szerinti, 78 ml/g vagy magasabb viszkozitási együtthatóval rendelkező, és a 3907 60 20 KN-kód, illetve az ex390760 80 KN-kód (3907608010 TARIC kód) alá tartozó polietilén-tereftalát behozatalára.

(2) Amennyiben a (3) bekezdés másként nem rendelkezik, a következő országokból származó termékek esetében a költségmentesen a Közösség határára szállított áru vámfizetés előtti nettó árára vonatkozó végleges dömpingellenes vám mértéke a következő:

(3) A fenti értékeket nem kell alkalmazni az alább felsorolt vállalatok által előállított termékekre, amelyekre a következő dömpingellenes vámok vonatkoznak:

(4) Amennyiben az áru a szabad forgalomba hozatal előtt megsérül, és a ténylegesen fizetett, illetve fizetendő árat a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet ( 7 ) 145. cikke alapján a vámérték meghatározása céljából megosztják, a fent megállapított összegek alapján kiszámított dömpingellenes vám összegét annyi százalékkal kell csökkenteni, amennyi megfelel a ténylegesen fizetett, illetve fizetendő ár arányosításának.

(5) Az (1) bekezdés ellenére a végleges vám nem alkalmazandó a 2. cikk rendelkezéseinek megfelelően szabad forgalomba bocsátott behozatalra.

(6) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A behozatal mentesül az 1. cikkben megállapított dömpingellenes vám alól, amennyiben azt a (3) bekezdésben felsorolt vállalatok állították elő, és közvetlenül exportálják (azaz számlázzák és szállítják) egy, a Közösségben importőrként működő vállalatnak, a megfelelő kiegészítő TARIC-kóddal vámkezelik, és amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.

(2) A szabad forgalomba hozatal iránti kérelem benyújtásakor a vámmentesség feltétele a (3) bekezdésben említett exportőr vállalatok által kibocsátott, a mellékletben felsorolt alapvető elemeket tartalmazó, érvényes "kötelezettségvállalási számlának" az érintett tagállam vámhatóságaihoz történő benyújtása. A vámmentesség további feltétele, hogy a vámkezelt és a vámhatóságnak bemutatott áru pontosan megegyezzen a "kötelezettségvállalási számlán" található leírással.

(3) A "kötelezettségvállalási számlával" kísért árut a következő kiegészítő TARIC-kódokkal kell vámkezelni:

3. cikk

A 1742/2000/EK rendelet értelmében az Indiából, Indonéziából, Malajziából, a Koreai Köztársaságból, Tajvanról és Thaiföldről származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegeket a véglegesen kivetett dömpingellenes vám mértékében kell beszedni. A dömpingellenes vámok végleges mértékén felül biztosított összegeket fel kell szabadítani. Ha a végleges vámok magasabbak az ideigleneseknél, csak az ideiglenes vámok szintjén biztosított összegek feletti összegeket kell beszedni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A 2 cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségvállalási számlán feltüntetendő elemek a következők:

1. A kötelezettségvállalási számla száma

2. A kiegészítő TARIC-kód, amellyel a számlán szereplő áru a Közösség határán vámkezelhető (a rendeletben előírtaknak megfelelően)

3. Az áru pontos leírása, ideértve a következőket:

- a termék bejelentési kódszáma (PRC) (az érintett exportáló termelő által felajánlott kötelezettségvállalásában foglaltak szerint),

- KN-kód,

- mennyiség (egységekben megadva)

4. Az eladási feltételek leírása, ideértve a következőket:

- egységár,

- az alkalmazandó fizetési feltételek,

- az alkalmazandó szállítási feltételek,

- összes engedmény és visszatérítés.

5. Az importőrként működő vállalat neve, amelynek a vállalat a számlát közvetlenül kiállította.

6. A kötelezettségvállalási számlát kiállító vállalat tisztviselőjének neve és a következő aláírt nyilatkozat:

"Alulírott igazolom, hogy az e számlán szereplő árunak az Európai Közösségbe közvetlen export útján való értékesítése a... [vállalat] által felajánlott és az Európai Bizottság által a 2000/745/EK határozattal elfogadott kötelezettségvállalás hatálya alatt és feltételei szerint történik. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő információ teljes és helytálló."

( 1 ) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 199., 2000.8.5., 48. o.

( 3 ) HL L 199., 2000.8.5., 6. o.

( 4 ) HL L 288., 1997.10.21., 1. o.

( 5 )

European Commission

Directorate-General Trade

TERV 0/13

Rue de la Loi/Wetstraat 200

B-1049 Brussels

( 6 ) HL L 301., 2000.11.30., 88. o.

( 7 ) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb az 502/1999/EK rendelettel (HL L 65., 1999.3.12., 1. o.) módosított rendelet.