31997R1390[1]

A Bizottság 1390/97/EK rendelete (1997. július 18.) a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló 3528/86/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1091/94/EK rendelet módosításáról

A Bizottság 1390/97/EK rendelete

(1997. július 18.)

a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló 3528/86/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1091/94/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 307/97/EK rendelettel [1] módosított, a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló, 1986. november 17-i 3528/86/EGK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel a 3528/86/EGK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a közösségi program célja a tagállamokat segíteni az erdei ökoszisztémák intenzív és folyamatos megfigyelésének végrehajtásában az állandó mintaterületekből álló hálózaton;

mivel a 3528/86/EGK rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján a tagállamoknak továbbítaniuk kell a Bizottság részére az intenzív és folyamatos megfigyelés céljából az állandó mintaterületekből álló hálózat segítségével gyűjtött adatokat;

mivel a tagállamok ezt a rácshálót a legutóbb a 690/95/EK rendelettel [3] módosított 1091/94/EK bizottsági rendelet [4] I. mellékletének megfelelően hozták létre; mivel a korona-állapot folyamatos felvételéhez, a talaj- és lombkoronaállapot felvételéhez, a növedékváltozásés -lerakódás sebességének méréséhez és a meteorológiai megfigyelések adatainak a továbbításához a közös módszert és formanyomtatványt az 1091/94/EK rendelet III-IX. mellékletei állapították meg;

mivel a talajoldat gyűjtésének és elemzésének az eredményeit már rögzítették, és az adatok továbbításának a közös módszertanával és formanyomtatványával az 1091/94/EK rendeletet ki kell egészíteni;

mivel az erdei ökoszisztémák folyamatos megfigyelésére kijelölt állandó mintaterületeken történő megfigyelések eredményeit évente el kell küldeni a Bizottságnak;

mivel az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állandó Erdészeti Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1091/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. 1. Az 1. cikk (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állandó mintaterületeken elvégzik az erdei ökoszisztémák intenzív és folyamatos megfigyelését. Ez magában foglalja a fakorona-állapot folyamatos felvételét, a talaj- és a lombozatállapot felvételét, a növedékváltozásokra, a lerakódás sebességére vonatkozó és a meteorológiai méréseket, a talajoldat mintavételezését és elemzését az objektív mintavételezési módszereknek és meghatározott elemzési módszereknek megfelelően."

2. (2) Az 1. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tagállamok évente, legkésőbb december 31-ig egységesített formában továbbítanak legalább minden, az előző évben az egyes állandó mintaterületeken gyűjtött adatot a Bizottságnak a VIIa. melléklet szerint a VIIb. mellékletben meghatározott adatkísérő jelentéssel együtt. Ezenkívül minden évben december 31-e előtt megküldik a Bizottságnak az eredmények nemzeti szinten végzett értékeléseiről és értelmezéseiről készített éves jelentést a VIIb. mellékletben foglaltaknak megfelelően."

3. 3. Az 1. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A technikai részleteket a III-X. mellékletek állapítják meg."

4. 4. A 2. cikk (1) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki az utolsó francia bekezdés után:

"- a talajoldat mintavételezésének és elemzésének a végrehajtásához."

5. 5. A II. melléklet 2a. és 2b. formanyomtatványai helyébe e rendelet I. melléklete lép.

6. 6. A III. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

7. 7. A VIIa. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

8. 8. A VIIb. melléklet helyébe e rendelet IV. melléklete lép.

9. 9. E rendelet V. mellékletével mint X. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1997. július 18-án.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 51., 1997.2.21., 9. o.

[2] HL L 326., 1986.11.21., 2. o.

[3] HL L 71., 1995.3.31., 25. o.

[4] HL L 125., 1994.5.18., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Az 1091/EK rendelet II. mellékletének 2a. és 2b. formanyomtatványai helyébe a következő formanyomtatványok lépnek:

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Az 1091/94/EK rendelet III. melléklete a következők szerint módosul:

- A III. melléklet II.3. bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

"II.3. Általános háttér-információk

A parcellával és fákkal kapcsolatosan a következő információkat kell feltüntetni:

- parcella száma,

- kitettség,

- fák száma,

- a fakitermelésre és a természetes pusztulásra vonatkozó információk,

- fafajok,

- famagassági osztály,

- koronaárnyalás,

- láthatóság,

és a felmérés időpontja."

- A II.4. bekezdés (1) pontja a következő mondatokkal egészül ki:

"Még élő fák, amelyeknél a lombvesztés 95 % és 100 % között van, 99-es értéket kap. A 100-as értéket az elpusztult fákra kell alkalmazni."

- A II.5. bekezdés számozása II.6. bekezdésre változik, és a következő új bekezdéssel egészül ki:

"II.5. Módszerek

Az intenzív mintaterületen (ICP) a fa állapotának vizuális felmérésével foglalkozó segédkönyv további részleteket állapít meg a fák kiválasztására és a felmérések végrehajtására. Ezenkívül a segédkönyv technikai információkat tartalmaz az értékelés tárgyát képező további paraméterekről, valamint ezeknek a paramétereknek a továbbításáról. Ajánlatos követni az ebben a segédkönyvben megállapított technikai részleteket, és választható alapon a Bizottságnak továbbítani a választható paraméterek felmérésének eredményeit, felhasználva a segédkönyv megfelelő részleteit."

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

Az 1091/94/EK rendelet VIIa. melléklete a következő résszel egészül ki:

- Az (1) bekezdés (a felmérésekre vonatkozó fájlnevek áttekintése) a következő szavakkal egészül ki:

"Vizsgálat | Melléklet | Gyakoriság | Fájlnév (fájlnevek) |

Talajoldat | X | folyamatos | XX1996.PSS, XX1996.SSM, XX1996.SSO" |

- és az utolsó albekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"Minden egyes fájlnév a kétbetűs országkódból (a fájlnevek jegyzékében XX képviseli), ezt követően a felmérés évéből (a példában 1996), vagy GENER szóból, amennyiben az információt csak egyszer adják meg, egy pontból (.) és a kiterjesztésben egy hárombetűs kódból áll. A területfájloknak ez a hárombetűs kódja a PL (vagy P) betűből és a talaj, lombozat, növedék, lerakódás, meteorológia és talajoldat szavak közül annak a szónak az első betűjéből (betűiből) áll, amely a felmérés tárgyát jelzi. Az adatfájl hárombetűs kódja a talaj, lombozat, növedék, lerakódás, meteorológia vagy talajoldat szó kettő (vagy egy) kezdőbetűjéből, és a kötelező, választható megjelölésére egy (vagy kettő) betűből, vagy a növedékfelmérés (értékelés), lerakódás mérésének (levegő) vagy meteorológia (éghajlat vagy károsodás) különböző részeiből áll."

- Kiegészül a következő 3 formanyomtatvánnyal (XX1996.PSS, XX1996.SSM és XX1996.SSO):

- A 3a. és 3b. formanyomtatványok helyébe a mellékelt 3a. és 3b. formanyomtatványok lépnek.

- "Az állandó mintaterületekről a Bizottsághoz továbbítandó felmérési adatok kódlistái" a következő részekkel egészülnek ki:

- Az

ország

kódokat tartalmazó (1) pont a következő három kóddal egészül ki:

"13 Svédország

14 Ausztria

15 Finnország"

és az 50. pont után:

"- A talajoldat felmérésével kapcsolatos információk

(51) Mintavevő száma

A parcellákon a mintavevőket állandó módon számozzák (1-99.).

(52) Mintavevő kód

A talajoldat mintavevőire a következő kódokat használják:

1 : Nyomás-liziméter

2 : Nyomás nélküli liziméter

3 : Centrifugálás

4 : Telítettség extraktuma

(53) Mintavételezés mélysége

A mintavételezési mélység a talaj felszínétől számítva méterben (például: - 0,40)

- A faállapot felmérésével kapcsolatos információk

(54) Kitettség

1 Nincs különleges kitettség (a parcella egy enyhe domborzatú vagy anélküli nagyobb erdőterületen fekszik)

2 Korlátozott kitettség (a parcellák erdőszél közelében, lejtőkön stb. fekszenek)

3 Erősen kitett parcellák (hegytetőkön stb.)

(55) Fakitermelés és természetes pusztulás

A fát kivágták és elszállították, csak a tuskója maradt meg.

11 tervezett hasznosítás, például gyérítés

12 biotikus okok miatt, például rovar általi károsítás

13 abiotikus okok miatt, például széldöntés

18 oka ismeretlen

Még álló és élő fa, azonban a továbbiakban már nem kerül sor az állapot-felmérésre

21 féloldalra dőlt vagy lehajló fa

22 nagymértékű koronatörés (a korona több mint 50 %-a), vagy eltört törzs

23 a fa már nem tartozik az 1-es, 2-es vagy 3-as Kraft-féle osztályba (nem alkalmazható egy parcellán végrehajtott első felvételhez)

29 egyéb ok (részletezni)

Elhaló álló fa

31 biotikus ok, például fában költő szúfélék

32 abiotikus ok, például szárazság, villámcsapás

38 ismeretlen a pusztulás oka

Kidőlt fák (élő vagy elpusztult)

41 abiotikus ok, például vihar

42 biotikus ok, például hódok

48 ismeretlen ok

Megjegyzések:

- a 22-es osztály csak azokban az országokban alkalmazható, ahol nem regisztrálják azokat a fákat, amelyeknél a koronakárosodás több mint 50 %-os

- a 23-as osztály csak azokban az országokban alkalmazható, ahol az 1-es, 2-es és 3-as Kraft-féle osztályokat mérik fel

(56) Faosztály

1 kimagasló fák (ideértve a szabadon álló fákat is), melyeknek a felső koronaszintje az általános lombkoronaszint fölé nyúlik

2 uralkodó fák, amelyeknek a koronái képezik az általános lombkoronaszintet

3 segítő fák, a lombkoronaszintbe benyúló fák, melyek fentről kapnak bizonyos fényt, de alacsonyabbak, mint az 1. vagy 2. pontban leírt fák

4 alászorult fák az általános lombkoronaszint alatti koronával, melyek fentről nem kapnak közvetlen fényt

(57) Koronaárnyalás

1 a koronát jelentős hatás éri (árnyékolt vagy fizikai kölcsönhatások) egy oldalon

2 a koronát jelentős hatás éri (árnyékolt vagy fizikai kölcsönhatások) két oldalon

3 a koronát jelentős hatás éri (árnyékolt vagy fizikai kölcsönhatások) három oldalon

4 a koronát jelentős hatás éri (árnyékolt vagy fizikai kölcsönhatások) négy oldalon

5 szabadállású korona vagy nyilvánvalóan árnyékoló hatások nélküli korona

6 alászorult fák

(58) Láthatóság

1 a teljes korona látható

2 a korona csak részben látható

3 a korona csak hátsó megvilágítással látható (például a körvonala)

4 a korona nem látható".

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

"VII B. MELLÉKLET

AZ ALKALMAZOTT MEGFIGYELÉSI MÓDSZEREKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS A NEMZETI SZINTEN KAPOTT ÉRTÉKELÉSI/ÉRTELMEZÉSI EREDMÉNYEK BENYÚJTÁSÁNAK RÉSZLETEI

I. Általános megjegyzések

Az erdei ökoszisztémák intenzív megfigyeléséből nyert adatok benyújtásán kívül a tagállamok elkészítenek és a Bizottságnak benyújtanak egy dokumentumot az alkalmazott megfigyelési módszerekkel kapcsolatos háttér-információkról (adatkísérő jelentés, DAR), és egy éves jelentést a nemzeti szintű eredmények értelmezésében/értékelésében (éves helyzetjelentés).

A DAR két részből áll: a mintavétel során ténylegesen alkalmazott módszerek leírásából, a felhasznált berendezéseket, az elemzést és értékelést stb. leíró részből (a részleteket lásd a II.1. bekezdésben), valamint a kivételeket és a fellépő zavarokat ismertető részből (a részleteket lásd a II.2. bekezdésben).

A tagállamok a jövőben 1997-től kezdve minden évben benyújtanak a Bizottsághoz egy jelentést az eredmények értelmezésében/értékelésében nemzeti szinten elért fejlődésről. Ez a jelentés a következőkből áll:

- magának a Nemzeti Koordinációs Központnak (NKK) az eredményeivel kapcsolatos információk,

- a nemzeti értékelési eljárás (korszerűsített) leírása,

- nemzeti szinten elért eredmények összesítése, és

- az NKK vagy más érintett intézmények által ezen a területen nemzeti vagy nemzetközi szinten közreadott kiadványokkal kapcsolatos információk.

A nemzeti szintű eredmények értelmezésére és értékelésére vonatkozó javaslatokat az alábbiakban a III. pont ismerteti.

II. Adatkísérő jelentés (DAR)

II.1 A DAR-nak a ténylegesen alkalmazott módszereket leíró része.

A DAR-nak ez a része a ténylegesen alkalmazott mintavételi módszereket, a felhasznált berendezéseket, az elemzést és értékelést stb. írja le. A megadott részletek a következők:

Felmérési/mintavételezési módszerek

Az erdei ökoszisztémák intenzív megfigyelésének számos felmérésében a berendezés, a mintavételi mélységek, az ütemezés, a felmérés intenzitása stb. kiválasztásában nagyfokú szabadság mutatkozik. Ezért a ténylegesen alkalmazott berendezés, a tényleges mélység, a vizsgálat/mintavételezés ütemezését és gyakoriságát részletesen le kell írni. Minden esetben, amikor mintákat vettek, megadják ennek a mintavételnek a részleteit, a tárolást és szállítást is beleértve.

Röviden leírnak minden alkalmazott kontrollmérést.

Elemzési és eredményszámítási módszerek

A minták elemzésével kapcsolatban megadják a minták előkészítésének és az elemzés során alkalmazott módszereknek a részleteit. A legtöbb vizsgálatban bizonyos előkészítési és elemzési módszereket javasolnak. Minden esetben, amikor a javasolt módszerektől eltérő módszereket alkalmaznak, ezeket a módszereket pontosan le kell írni, beleértve a kapott adatok (újra) számításához rendelkezésre álló lehetőségeket is. Röviden le kell írni minden alkalmazott kontrollmérést (részvétel az évgyűrűvizsgálatokban stb.).

Az Európai Bizottság Erdők Intenzív Megfigyelését Koordináló Intézete által, az ICP-Erdők Szakértői Testületének (ENSZ/EGB) elnökeivel szorosan együttműködve kidolgozott DAR kérdőívek kiindulási alapként szolgálhatnak a módszerek leírásához, és használhatók az adatfelvétel általános leírásához. A DAR-kérdőívek segítségével benyújtott információk érvényesek maradnak a következő évek során, amíg az alkalmazott módszerek meg nem változnak.

Külön figyelmet szentelnek a felmérés, szállítás és elemzés alkalmazott módszereiben bekövetkezett változtatások megfigyelésére és dokumentálására. Teljes részletességgel ismertetik és magyarázzák a regionális különbségeket (például, elemzéshez használt különböző laboratóriumok).

II.2 A DAR-nak a kivételekkel és az előfordult zavarokkal foglalkozó része (éves DAR)

A DAR-kérdőív segítségével leírt módszerekre vonatkozó általános információn kívül le kell írni az egyes években benyújtott adatokkal kapcsolatos speciális problémákat, kivételeket, zavarokat és érvényesítési problémákat.

Kivételek és zavarok

A jelentésben szerepelnek a kivételes helyzetek és a szokásos munkamenettől eltérő jelentős zavarok. A mintavételezéshez, elemzéshez stb. alkalmazott módszerek leírása mellett úgy, ahogyan ezeket a DAR-kérdőívekben megadják, szükség van a kivételek, kivételes helyzetek és zavarok jó dokumentálására is. Ezt egy éves DAR-jelentésben történik, melyet a benyújtott adatokkal együtt küldenek meg a Bizottságnak.

Adatérvényesítés és adatkezelés

Megadják az adatminőség ellenőrzéshez alkalmazott eljárásokat, beleértve az adatok elutasítását (plauzibilitásvizsgálatok), valamint a nemzeti adatsorok konzisztenciájának ellenőrzéséhez alkalmazott eljárásokat is.

Hiányos adatok esetében bizonyos esetekben becsléseket lehet tenni más forrásokból származó eredmények alapján. Ezeket a becsült adatokat mint ilyeneket megjelölik, és gondosan dokumentálják az alkalmazott feltételezéseket.

III. Éves jelentés az eredmények értelmezésében/értékelésében nemzeti szinten elért fejlődésről

Ez a jelentés nemzeti szinten ismerteti az eredmények értelmezésében/értékelésében elért fejlődéssel kapcsolatos információkat. Nemzeti szinten az eredmények értelmezéséhez/értékeléséhez a következő részleteket adják meg:

Általános információk

A tagállamok nemzeti szinten elvégzik a megfigyelési adatok értékelését és értelmezését.

A tagállamok szabadon döntik el, hogy nemzeti szinten milyen értékelést és értelmezést hajtanak végre és jelentenek a Bizottságnak. Ehhez az értékeléshez azonban a következőket kell figyelembe venni:

Egyes felmérések értékelése és értelmezése

Minden esetben, amikor rendelkezésre állnak a korábbi felmérések eredményei, kísérletet kell tenni a hosszú távú tendencia meghatározására. Az egyes felmérésekből származó eredményeket felül kell vizsgálni, és össze kell hasonlítani (az ugyanabban) a régióban/országban végrehajtott más (hasonló) vizsgálatokból kapott eredményekkel. Jelezni kell a különbségeket és hasonlóságokat, és adott esetben ki kell értékelni a különbségeket. Ebben az értékelésben jelezni kell a más forrásokból származó olyan vonatkozó adatokat is, amelyek megmagyarázhatnak bizonyos összefüggéseket a paraméterekben.

Integrált értékelés és értelmezés

A különböző felmérések végrehajtása után lehetőségek nyílnak integrált értékelésre. Az NKK-ban összegyűjtenek minden vizsgálati eredményt és értékelési jelentést. Az NKK koordinálja a különböző vizsgálati eredmények nemzeti szinten integrált értékelését és értelmezését.

Értékelés és értelmezés külső adatokkal

Az integrált értékelés és értelmezés megállapított eredményeit felül kell vizsgálni, és össze kell hasonlítani a más forrásokból kapott eredményekkel. A különbségeket és hasonlóságokat fel kell tüntetni, és ha lehetséges, meg kell magyarázni.

IV. A DAR és az eredmények értelmezésében/értékelésében nemzeti szinten elért fejlődésről szóló jelentés benyújtásának ütemezése

IV.1 Adatkísérő jelentés

A kitöltött DAR-kérdőívet az első adatfelmérésekkel együtt továbbítják a Bizottságnak. Ha a módszerek megváltoznak, be kell nyújtani a változásokkal kapcsolatos információkat. A DAR-nak a fellépő zavarok és kivételek leírásával foglalkozó részét az évenként benyújtott adatokkal együtt továbbítják a Bizottságnak.

IV.2 Az eredmények értelmezésében/értékelésében nemzeti szinten elért fejlődésről szóló jelentés ütemezése

A nemzeti szinten végrehajtott értékelésekben és értelmezésekben elért fejlődésről szóló jelentéseket minden évben december 31-e előtt továbbítják a Bizottságnak."

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

"X. MELLÉKLET

KÖZÖS MÓDSZEREK TALAJOLDAT FELMÉRÉSÉHEZ AZ ÁLLANDÓ MINTATERÜLETEKEN

I. Általános megjegyzések

A talajoldat megfigyelését az állandó mintaterületek legalább 10 %-án kell végrehajtani. Ajánlatos, hogy talajoldat megfigyelését olyan parcellákon végezzék, ahol a lerakódást is mérik. A talajoldat-berendezés telepítését 1998. június 30-ig hajtják végre.

Ez a melléklet az erdőkre (ICP-Erdők) gyakorolt légköri szennyezés felmérésére és megfigyelésére létrehozott ENSZ/EGB Nemzetközi Együttműködési Program Talajminősítési Szakértői Testületnek a technikai javaslatain alapul. Lásd e szakértői bizottság által elkészített kézikönyvet (1996).

II. Felmérés módszerei

II.1 Mintaterület kiválasztása

A talajoldatgyűjtőket közel kell telepíteni ahhoz a helyhez, ahol a koronaállapot-felmérést végzik. Ajánlatos a liziméterek véletlenszerű vagy szisztematikus elosztása az egész parcellán, jóllehet ezt a kövek vagy fatörzsek jelenléte korlátozhatja (valamely fától való távolság nincs előírva). A talaj megbolygatása miatt nyomás nélküli lizimétereket nem szabad elhelyezni annak a parcellának a középső részén, ahol fával kapcsolatos paraméterek megfigyelése történik. Gyakorlati okokból egy reprezentatív részmunkaterület alkalmazható. A már elhelyezett liziméterek megtarthatók, de az újak telepítéseit a fenti javaslatnak megfelelően kell végrehajtani.

II.2 Mintavételi mélységek

Ajánlatos a liziméterek meghatározott mélységeken való telepítése, de a talajszintenkénti elhelyezés is elfogadható.

- Talajoldatgyűjtők

Különösen ajánlatos a liziméterek legalább két mélységszinten való elhelyezése, vagyis az egyik mélység a gyökérzónán belül (javasolt mélység 10-20 cm) legyen a hajszálgyökerek közelében, a tápanyagok és a toxikus elemek koncentrációiba való felvételhez (1. cél), és a másik mélység a gyökérzóna alatt legyen (javasolt mélység 40-80 cm) a leadott anyagok megállapítása céljából (2. cél). Ajánlatos még egy harmadik liziméter elhelyezése is közvetlenül a humuszréteg alatt.

- Talajminták

Ha centrifugálást vagy telítettségextrakciót alkalmaznak, azok a talajrétegek, amelyekből mintát kell venni, azonosak a talajjal foglalkozó kézikönyvben említett talajrétegekkel: humuszréteg, 0-10, 10-20, 20-40 és 40-80 cm. Néhány réteg külön kiválasztható vagy csoportosítható.

II.3 Mintavételezés gyakorisága

Olyan parcellákon, ahol más intenzív megfigyelési programokat hajtanak végre, például lerakódás sebességének mérése és meteorológiai mérések, a talajoldat mintavételezését havonta vagy kéthetenként kell végrehajtani. Abban az esetben, amikor a talaj mintavételezését a talajoldat extrakciója követi, maximum évi négy mintavétel történhet az ártalmas mintavételi eljárás miatt. A mintavételt minden évnek ugyanabban a hónapjában kell elvégezni.

II.4 Szállítás, tárolás, előkészítés

A mintákat úgy kell szállítani és tárolni, hogy a kémiai változások a lehető legkisebbek legyenek.

A talajoldatnak a liziméterrendszeren belüli hideg (4 °C) és sötét helyen történő tárolása csökkenti a biológiai aktivitást. Sok esetben és különösen a hidegebb évszak alatt elegendő a palack sötétben való tartása. Használhatók ugyan szerves vagy szervetlen tartósítószerek, amennyiben nem zavarják az elemzést. A mintákban a lehetséges változások elkerülése érdekében a talajoldatot kiszívás után a lehető leggyorsabban össze kell gyűjteni.

A szállítási és tárolási feltételeket (a várakozási időszakokat is beleértve) fel kell tüntetni a jelentésben. Ahol indokolt, a jelentésekben részletesen szerepeltetni kell a fellépő problémákat és az ezektől az eljárásoktól való eltéréseket.

A fémes nyomelemek meghatározásához a minta részeit savval kimosott palackokban kell a laboratóriumba szállítani.

Ha a talajmintákat összegyűjtötték, ezeket hideg helyen kell tartani műanyag vagy polietilénzacskókban, és 4 °C hőmérsékleten kell tárolni centrifugálásig vagy a telítettség extrahálásához előkészítésig. A centrifugálásnak vagy extrahálásnak a talajminták összegyűjtésétől számított 1 napon (18-30 órán) belül meg kell történnie.

II.5 Általános háttér-információ

A következő információkat gyűjtik össze:

- parcella száma,

- mintavevővel kapcsolatos információk (típus, mélység),

- megfigyelési időszak kezdetének napja,

- megfigyelési időszak befejezésének napja,

- a megfigyelési időszakban az (egyenlő) mérési időszakok száma.

II.6 Elemzési módszerek

Az ICP-Erdők Talajminősítési Szakértői Testülete által elkészített "Kézikönyv a talajoldat gyűjtésről és elemzésről" című kiadvány írja le a különböző talajoldat-paraméterek elemzéséhez jóváhagyott módszereket.

Ajánlatos a jóváhagyott módszerek használata. Más (nemzeti) módszerek alkalmazása esetén részletesen ismertetni kell az elemzési eredmények összehasonlíthatóságát az elemzési eredmények bemutatásával együtt. Az erdei talajoldat felmérése során különbséget kell tenni a kötelező és választható paraméterek között (lásd az alábbi jegyzéket).

Paraméterek jegyzéke

A tagállamok szabadon dönthetik el, hogy a választható paraméterek közül többet, mindegyiket vagy egy részét elemzik.

[1] [2] [3]

Paraméter | Mértékegység | Kötelező/választható |

Vezetőképesség | μS/cm | Választható |

pH | | Kötelező |

Lúgosság | μmolc/l | Választható (ha pH > 5) |

DOC | mg/l | Kötelező |

Nátrium (Na) | mg/l | Választható [1] |

Kálium (K) | mg/l | Kötelező |

Kalcium (Ca) | mg/l | Kötelező |

Magnézium (Mg) | mg/l | Kötelező |

Alumínium (összes) | mg/l | Kötelező (ha pH < 5) |

Alumínium (változékony) | mg/l | Választható |

Vas (Fe) | mg/l | Választható |

Mangán (Mn) | mg/l | Választható |

Összes foszfor (P) | mg/l | Választható |

NO3-N | mg/l | Kötelező |

SO4-S | mg/l | Kötelező |

NH4-N | mg/l | Választható [2] |

Klór (Cl) | mg/l | Választható [1] |

Króm (Cr) | μg/l | Választható |

Nikkel (Ni) | μg/l | Választható |

Cink (Zn) | μg/l | Választható [3] |

Réz (Cu) | μg/l | Választható [3] |

Ólom (Pb) | μg/l | Választható |

Kadmium (Cd) | μg/l | Választható |

Szilícium (Si) | mg/l | Választható |

II.7 Adattovábbítás

A tagállamok egységesített formában továbbítják a Bizottságnak ezeket az információkat minden egyes parcellára nézve (lásd a VIIa. mellékletben a 9a., 9b. és 9c. formanyomtatványokat)."

[1] Mérés ajánlatos a sav-bázis háztartás kiszámításánál.

[2] Az NH4 mérése tanácsos olyan területeken, ahol nagymértékű az NHx lerakódás (hektáronként és évenként 20 kg NHx fölött).

[3] Ajánlatos, mivel ezek kisebb jelentőségű tápanyagok.

--------------------------------------------------