15/2012. (X. 18.) OBH utasítás

a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tervezési feladatairól szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 18. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítése céljából - a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tervezési feladatainak ellátása érdekében a következő szabályzatot adja ki:

A szabályzat hatálya

1. §[1] A szabályzat hatálya a Kúriára, az ítélőtáblákra, a törvényszékekre, a járásbíróságokra (a továbbiakban: bíróságok), valamint az Országos Bírósági Hivatalra (a továbbiakban: OBH) terjed ki.

Intézkedési tervek

2. § A bíróságok és az OBH a külön jogszabályokban meghatározott honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi feladataik ellátására intézkedési terveket (a továbbiakban: tervek) készítenek. A tervek tartalmazzák a bíróságok és az OBH legfontosabb felkészülési feladatait és a bírósági objektumot érintő veszélyeztetettség bekövetkezése esetén, valamint a különleges jogrendi időszakokban végrehajtandó alapvető intézkedéseket.

A tervek típusai

3. § (1) A riasztási terv a bíróságon dolgozó személyek kiértesítésére, berendelésére és készenlétbe helyezésére, az ügyeleti szolgálat létrehozására és működtetésére, a kapcsolattartás megszervezésére vonatkozik (a továbbiakban: riasztási terv).

(2) A szervezeti és működési rend terve a bíróság működését befolyásoló, különleges jogrendi időszakokban bevezetendő rendkívüli szabályokat és intézkedéseket, az ezekből adódó szervezeti változásokat, a meghagyási feladatok és a biztonsági intézkedések rögzítését tartalmazza (a továbbiakban: szervezeti és működési rend terve).

(3) Az ellátási terv a különleges jogrend időszaki működése tárgyi és pénzügyi feltételeinek biztosítását, az objektum és gépjármű-szükséglet, az alapvető közszolgáltatási (villamos energia, gázellátás, távfűtés, vízfogyasztás, mobil és vezetékes hírközlési kapacitások) igények felmérését, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentés alapadatainak feltüntetését szabályozza (a továbbiakban: ellátási terv).

(4) A polgári védelmi és katasztrófavédelmi terv a bíróság által végrehajtandó polgári védelmi feladatok és a bírósági objektum(ok) katasztrófa-veszélyeztetettségéből következő védelmi intézkedések okmányba foglalására, a dolgozók védelmének megszervezésére vonatkozik (a továbbiakban: pv és katasztrófavédelmi terv).

A tervező szervek

4. §[2] a) A Kúria és az ítélőtáblák a 3. § (1)-(4) bekezdésében felsorolt terveket készítik el,

b) az OBH mint központi irányító szerv az a) pontban meghatározottakon túl honvédelmi intézkedési tervet is készít.

5. § A törvényszékek

a) a riasztási tervet, illetve a pv és katasztrófavédelmi tervet saját feladataikra dolgozzák ki,

b) a szervezeti és működési rend tervében, valamint az ellátási tervben a saját és az irányításuk alá tartozó bíróságok adatait is szerepeltetik.

6. §[3] A járásbíróságok riasztási tervet, továbbá pv és katasztrófavédelmi tervet készítenek.

7. §[4] A törvényszékekkel azonos épületben működő székhelyi járásbíróságok riasztási tervének, illetve pv és katasztrófavédelmi tervének tartalmát a törvényszékek azonos terveibe kell beépíteni.

A tervek készítése, egyeztetése és jóváhagyása

8. § A terveket

a) a Kúriát, az ítélőtáblát és a törvényszéket illetően a személyzeti, illetve a gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetői közreműködésével a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízott (a továbbiakban: megbízott),

b) az OBH-ban az érintett főosztályok vezetőinek részvételével a védelmi igazgatási feladatok előkészítésével, koordinálásával és képviseletével megbízott vezető

készíti el.

9. §[5] A járásbíróságok terveit a bíróság elnöke által kijelölt személy állítja össze a megbízott közreműködésével.

10. §[6] A 4-5. §-ban felsorolt tervező szervek terveik összeállítása során egyeztetik az irányítás és együttműködés rendjét a védelmi igazgatás területi szervével (vármegyei, fővárosi védelmi bizottság). A pv és katasztrófavédelmi terv tekintetében az elégséges védelmi szint és az alkalmazandó védelmi intézkedések meghatározásához megkérik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének (vármegyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság) állásfoglalását.

11. § A törvényszékek a 10. §-ban meghatározott egyeztetést a 6. §-ban nevesített tervező szervekre vonatkozóan is elvégzik.

12. § Az elkészített és egyeztetett terveket

a) a Kúriára vonatkozóan az OBH elnökének egyetértését követően a Kúria elnöke hagyja jóvá,

b) az ítélőtábla és a törvényszék esetében az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke terjeszti elő és az OBH elnöke hagyja jóvá,

c) az OBH tekintetében a védelmi igazgatási feladatok előkészítésével, koordinálásával és képviseletével megbízott vezető terjeszti elő és az OBH elnöke hagyja jóvá,

d)[7] a járásbíróságoknál a bíróság elnöke terjeszti elő és a törvényszék elnöke hagyja jóvá.

A tervek minősítése

13. § (1) A riasztási tervet, valamint a szervezeti és működési rend tervét a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5. § (4) bekezdés d) pontja értelmében "Korlátozott terjesztésű!"-nek kell minősíteni.

(2) A minősítési eljárás indoka, hogy az (1) bekezdésben megnevezett tervekben szereplő adatok nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele hátrányosan érintheti a minősítéssel védhető közérdeket.

(3) A személyes adatok (lakcím, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségek) csak a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) pontjában foglalt feladatok teljesítése érdekében használhatók fel.

(4) Az ellátási tervet, valamint a pv és katasztrófavédelmi tervet nem kell minősíteni.

A tervek példányszáma

14. § A terveket 3 példányban kell elkészíteni, amelyekből

a) az 1. számú példányt a készítő szerv vezetője,

b) a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek terveinek 2. számú példányát az OBH irattára,

c)[8] a járásbíróságok terveinek 2. számú példányát a törvényszék irattára,

d)[9] a 3. számú példányt a Kúria, az OBH, az ítélőtáblák és a törvényszékek terveiből a védelmi igazgatás területi szervének (vármegyei, fővárosi védelmi bizottság) elnöke, a járásbíróságok esetében a védelmi igazgatás helyi szervének (helyi védelmi bizottság) elnöke

kapja.

15. § Az OBH részére megküldött terveket a védelmi igazgatási feladatok előkészítésével, koordinálásával és képviseletével megbízott vezető tartalmi és formai szempontból megvizsgálja, ha szükséges, a javításra vonatkozó észrevételeket a terveket készítő bíróság vezetője részére megteszi.

A tervek karbantartása

16. §[10] A jóváhagyott tervek mellékleteiben szereplő

a) személyes adatokat (név, lakcím, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségi módok),

b) a bíróságok működésével kapcsolatos adatokat (engedélyezett és tényleges létszám, szervezeti egységek, a meghagyásra tervezett beosztások, az épületek helyrajzi száma, címe, területe, alaprajzai, az energiahordozók és víz, távközlési mutatók, elektronikus levelezési címek, a gépjárművek típusa, forgalmi rendszáma, futásteljesítménye, hajtó- és kenőanyag-felhasználása),

c) létszám és az egyéni védőeszköz-ellátottságot, az elzárkózásra alkalmas helyiségek, továbbá a település katasztrófavédelmi besorolásának, valamint a veszélyforrások mennyiségének és minőségének változását

a tervek készítői minden példányon évente aktualizálják.

17. §[11] Az OBH az irattárában őrzött tervpéldányokat minden év október 15-ig adategyeztetésre, aktualizálásra és lapcserére megküldi a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek részére, ahonnan a szükséges változtatások átvezetése és a lapcserék végrehajtása után november 30-ig kell visszaküldeni az OBH részére.

18. § A 3. §-ban nevesített tervek tartalmát és elkészítésük részletes követelményeit meghatározó, a honvédelmi, illetve a katasztrófavédelmi felkészülés irányításáért felelős központi szervekkel egyeztetett tervezési útmutatót az OBH 2012. december 31-ig állítja össze és adja ki. Az útmutató szerint elkészített intézkedési terveket a tervező szervek első alkalommal 2013. március 31-ig terjesztik elő jóváhagyásra.

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2)[12] Ahol a szabályzat járásbíróságról, járásbírósági vezetőről rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot, helyi bírósági vezetőt, valamint a munkaügyi bíróságot és annak elnökét kell érteni.

(3) Hatályát veszti a bírósági szervezet és az OIT Hivatala honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tervezési feladatairól szóló 2010. évi 2. számú OIT szabályzat (a továbbiakban: OIT szabályzat). Az OIT szabályzat alapján készített intézkedési tervek az új tervek jóváhagyásáig érvényesek maradnak.

Dr. Handó Tünde s. k.,

az Országos Bírósági Hivatal elnöke